• DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszö­nöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A most na­pirenden lévő kormányzati javaslat célja, hogy visszavonja a vasárnapi munkavégzés tilalmára vonat­kozó törvényt. Mint köztudott, ez a szabályozás egy éve van hatályban, a törvény elfogadásakor pedig a kormány ígéretet tett arra, hogy áttekinti az alkalma­­zással kapcsolatos tapasztalatokat, és ha kell, felül fog­ja vizsgálni a szabályozást. (Közbekiáltások az MSZP soraiból, köztük: Ilyen nem volt! Soha nem ígérte!) Ha visszaemlékeznek, a szabályozás bevezeté­sét a kormány azért támogatta, mert egyetértettünk azzal az alapelvvel, hogy vasárnap senkit se le­hes­sen munkára kényszeríteni; ezzel egyébként a Kiskereskedelmi Dolgozók Szakszervezete is egyetért. A kormány számára az is kiemelt cél volt, hogy a kiskereskedelmi forgalom ne csökkenjen, a foglalkoztatottság pedig nőjön. Azt is célul tűzte ki a kormány, hogy a forgalom a nagy cégek felől a kisebb boltok irányába terelődjön. A kormány a kitűzött célok teljesülése ügyében egy év után jelentést kért a Nemzetgazdasági Minisztériumtól, és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a kormány tegnapi ülésén ismertette a jelentés főbb megállapításait. Engedjék meg, hogy erről az értékelésről néhány szót szóljak.A heves politikai viták ellenére a tények egyértelműek: az említett célokat sikerült elérni. Önmagáért beszél például az az adat, miszerint a kiskereskedelemben alkalmazottak száma 2015-ben éves átlagban több mint 3 ezer fővel növekedett: míg 2014-ben 183 400 fő dolgozott ebben a szektorban, addig 2015-ben már 186 700 munkavállalóról adott számot a KSH. Ráadásul a kiskereskedelmi szektorban továbbra is munkaerőhiány van: idén márciusban a 6 ezret is meghaladta a be nem töltött álláshelyek száma; tehát a kirúgások helyett egyre több betöltendő álláshely van, ez az elmúlt egy év kiskereskedelmi mérlege. Nem megkerülendő tény az sem, hogy a kiskereskedelmi szektor forgalma 2015-ben több mint 5 százalékkal, dinamikusan nőtt, a gazdasági növekedést meghaladó mértékben. A szektor növekedése az eddig elérhető idei adatok szerint is folytatódott, tehát forgalomcsökkenés helyett forgalomnövekedés következett be. Ami a nagy nemzetközi áruházláncok és a kisboltok forgalmát illeti, illetve a forgalmon belüli részesedést, itt egyelőre csak becslések állnak rendelkezésre.(10.00)A kiskereskedelmi forgalomban a 2500 négyzetméter feletti üzletek piaci részesedése némileg csökkent, ezzel szemben a 2500 négyzetméternél kisebb üzletek forgalma kimutathatóan nőtt. Ez is az elmúlt egy év kiskereskedelmi mérlegéhez tartozik. Jól emlékszünk arra, hogy az ellenzék egy évvel ezelőtt tízezres elbocsátásokkal és a kiskereskedelmi forgalom visszaesésével riogatott. Mint az a fent említett számokból jól látszik, ezek megalapozatlanok voltak, és nem szolgáltak mást, mint politikai hisztériakeltést.Tisztelt Ház! Az eredmények ellenére vitán felül áll, hogy a vasárnapi munkavégzés tilalma az embereket megosztó intézkedésnek bizonyult. A törvényt sokan ellenezték, és számos politikai szereplő akart politikai tőkét kovácsolni magának a kiskereskedelmi dolgozók vasárnapi pihenőnapjából. Ők a mostani vitában is képviseltetik majd magukat. Amikor az elmúlt egy év tapasztalatait értékeljük, akkor, azt gondolom, a kormánynak nem csak a gazdasági célkitűzéseket kell értékelnie, ugyanis ez egy néppárti kormány. Ez pedig azt jelenti, hogy a kabinet az emberektől kapott felhatalmazás alapján, az emberekkel közösen, az emberek érdekében cselekszik. Mi mindig is azt szerettük volna, és továbbra is azt szeretnénk (Tukacs István: Szavazzátok meg!), hogyha vasárnap mindenki otthon lehetne (Tukacs István: Szavazzátok meg!), és a családjával tölthetné a hétnek ezt a napját, ugyanakkor úgy tűnik, hogy az elmúlt évben nem sikerült meggyőzni az emberek többségét arról, hogy a vasárnapi pihe­nőnap megkönnyíti az életüket. Ilyen körülmények között azt kellett mérlegelni, hogy érdemes-e mil­liárdokat elkölteni egy, a vasárnapi pihenőnapról szóló népszavazásra (Tukacs István: Migránsokra is!), miközben jelenleg van egy sokkal fontosabb népszavazásra bocsátandó kérdés, a kötelező betelepítési kvótára vonatkozó népszavazás. Ez utóbbi ugyanis egy olyan kártékony javaslat, amely évtizedekre meghatározhatja Európa sorsát.A kormány tegnapi ülésén döntött arról, hogy a vasárnapi munkavégzés tilalmára vonatkozó szabályozás visszavonását javasolja. Szeretném felhívni a tisztelt Ház figyelmét arra, hogy a visszavonás a népszavazási kérdésnek megfelelően a teljes törvényre vonatkozik, ez pedig a 2015. március 14-ei állapot helyreállítását jelenti. Ez egyben azt is jelenti, hogy a változtatás nemcsak a vasárnapi munkavégzés tilalmára vonatkozik, hanem a törvényben érintett más kérdésekre is. Tisztelt Ház! A kormány folyamatosan figyelemmel kíséri az elfogadott törvények megvalósítását, hatását, azok társadalmi támogatottságát. Bár fontosak a gazdasági eredmények, de végső soron az a legfontosabb, hogy az adott lépésekről hogyan gondolkoznak a magyar családok, és ha ők azt szeretnék, hogy a kormány változasson egy törvényen, akkor a kabinet hajlandó ezt megtenni. Azt gondoljuk, hogy ez az őszinte és demokratikus hozzáállás.A fentieket összefoglalva a kormány arra tesz javaslatot az Országgyűlésnek, hogy a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvényt vonja vissza, és a szabályozás tekintetében mindenben állítsa vissza a 2015. március 14-ei állapotot. Ha a tisztelt Ház támogatja a javaslatot, akkor a jogszabály a hét végére hatályba léphet, a korábbi rend már a hét végétől visszaállhat. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)
  • DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Törvényalkotási bizottság a tegnap esti ülésén ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett támogatta a törvényjavaslat elfogadását és az egységes összegző javaslatot. Az előterjesztő a vitában a törvényjavaslat indoklásaként elmondta, hogy a népszavazással azonos jogi hatást váltana ki a törvényjavaslat, azaz a 2015. március 14-ei állapot, tehát a népszavazással támadott törvény hatálybalépése előtti jogi helyzet jön létre, ha az Országgyűlés elfogadja a törvényt. Ennek viszont feltétele, hogy az Országgyűlés módosítás nélkül fogadja el a törvényjavaslatot, és helyezze hatályon kívül a hatályban lévő kiskereskedelmi tevé­kenységre vonatkozó szabályokat. A vita elsősorban politikai természetű volt, illetve a módosító javaslatokról folyt a vita, hiszen részletes vitát is folytatott a Törvényalkotási bizottság. A politika természetű vita során a Magyar Szocialista Párt képviselői kifejtették, hogy álláspontjuk szerint a törvényjavaslattal a kormány meg kívánja akadályozni, hogy a kérdésben népszavazás kerülhessen kiírásra. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Így van!) Erre a kormánypárti képviselők tájékoztatták a Magyar Szocialista Párt képviselőit, hogy a törvényjavaslat elfogadása nem zárja ki, hogy egy újabb népszavazást kezdeményezzenek, viszont akkor már a jogi helyzet a jelenleg elfogadott törvény szerint fog alakulni, azaz a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény hatályon kívül kerül.A politikai vita másik eleme az volt, hogy vajon mi lenne ebben az ügyben a baloldali nézőpont, szempontok, a baloldaliság mit diktálna a részt vevő pártoknak. A Törvényalkotási bizottság kormánypárti tagjainak az az álláspontja, hogy a Magyar Szocialista Párt nem baloldali értékeket képvisel (Felzúdulás, közbeszólások az MSZP soraiban.), amikor vasárnapi munkavégzésre akarja kényszeríteni a kereskedelmi dolgozókat. (Balla György: Azt se tudjátok, mi az! Gőzötök sincs róla! ‑ Közbeszólás az MSZP soraiból: Miről? ‑ Közbeszólások az MSZP padsoraiból. ‑ Az elnök csenget.)Ezt a Törvényalkotási bizottságban hasonló hevességgel utasították vissza a Szocialista Párt képviselői, és Bárándy Gergely alelnök úr tájékoztatta a bizottságot, hogy pártjának mainstreamje azon az állásponton van, hogy ez egy baloldali álláspont. Azért volt ezt kénytelen megjegyezni, mert például Szanyi Tibor, az MSZP európai parlamenti képvi­selője ellenkező állásponton van, és erre hivatkoztak néhányan a vitában. (Tukacs István: Ez a Törvényalkotási bizottság szakmai álláspontja.) Tehát a Törvényalkotási bizottságban folyó politikai vita (Közbeszólások az MSZP soraiból. ‑ Az elnök csenget.) ‑ bármennyire nem tetszik önöknek, de a Törvényalkotási bizottságban politikai vita is folyt a törvényjavaslatról (Tukacs István: Vajon miért? ‑ Közbeszólás az MSZP soraiból: Szanyi Tiborral?) ‑, tehát a politikai vita elsősorban a baloldaliság és a népszavazás kérdéseiről folyt. A Törvényalkotási bizottságban a módosító javaslatokat is megtárgyalták a képviselők, és a módosító javaslatokról a következő álláspont alakult ki. Egyetlen módosító javaslatot sem támogatott a Törvényalkotási bizottság többsége, elsősorban azért, ami itt is elhangzott már, hogy a törvényjavaslattal az eredeti állapotot kell helyreállítani, tehát a bérpótlékokra vonatkozó döntés csak egy jövőbeli döntéssel lehetséges. Jelen pillanatban ahhoz, hogy a 2015. március 14-ei állapot helyreálljon, a hatályos törvényt teljes egészében hatályon kívül kell helyezni, beleértve egyébként a megemelt bérpótlékokat is.Szeretném megjegyezni ‑ döntsék el, hogy ez politikai vagy jogi vita volt ‑, hogy a Magyar Szocialista Párt népszavazási kérdésének sikere esetén három évre befagyasztotta volna a népszavazás eredménye a bérpótlékot, azaz 50 százalékos vasárnapi bérpótlékot tartalmazott a Szocialista Párt népszavazási kérdésének elfogadása. Ezt egyébként a bizottságban helyet foglaló szocialista képviselők vitatták, hogy ez lett volna az eredménye, de a bizottságban mind a kormány álláspontja, mind pedig a kormánypárti képviselők álláspontja ez volt.Ki szeretnék még térni a Kereszténydemokrata Néppárt álláspontjára, akik elsősorban a törvényjavaslat indoklásával nem értettek egyet, és fenntartották azt az álláspontjukat, hogy a vasárnapi munkavégzés tilalma helyes döntés volt. Ezért ezt tartózkodásukkal jelezték. Ez után a vita után fogadta el a Törvényalkotási bizottság az állásfoglalását. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)
  • DR. GULYÁS GERGELY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A T/10171. számú, a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzésre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvény elfogadásával az Országgyűlés lehetővé teszi azt, hogy a jövőben az elmúlt egy évben bevezetett korlátozásoktól mentesen lehessen vasárnap vásárolni. (10.10)Ezzel az Országgyűlés eleget tesz a Magyar Szocialista Párt képviselői által kezdeményezett azon népszavazási kérdésnek, amely így szól: „Egyetért-e ön azzal, hogy az Országgyűlés semmisítse meg a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt?” Mindenekelőtt tisztázzuk a jogi helyzetet! A törvény elfogadása nem csupán politikailag okafogyottá, hanem jogilag is lehetetlenné teszi a népszavazás megtartását, mivel az Alkotmánybíróság korábbi, az új népszavazási törvényben szövegszerűen is kodifikált gyakorlata szerint, ha a népszavazási kérdés hitelesítéséről szóló jogerős döntés és a parlamentnek a népszavazást elrendelő határozata között az Országgyűlés eleget tesz a népszavazási kezdeményezésben foglaltaknak, úgy a népszavazás megtartására nem kerülhet sor. A benyújtott, vasárnapi bérpótlékra vonatkozó módosító indítványokra tekintettel szeretném egyértelművé tenni, hogy a Fidesz képviselőcsoportja e pót­lékok felemelését támogatja, és erről a kiskereske­delmi dolgozók érdekképviseleti szerveivel egyezte­tést kezdeményez. (Zaj a Jobbik padsoraiban.) Most azonban nem ezen egyeztetések amúgy fenn­álló indokoltsága miatt nem tudunk eleget tenni a pótlékok felemelésére vonatkozó (Az elnök csenget.) módosító javaslatoknak, hanem mert az alkotmányos rend világos szabályai szerint a népszavazási kezdeményezésnek eleget kell tegyünk, a kezdeményezés pedig a tavaly elfogadott törvény visszavonására, tehát a 2015. március 14-ei állapot helyreállítására kényszerít bennünket. Így az LMP-nek és a Jobbiknak a bérpótlék emelésére vonatkozó javaslatait még értékelhetjük a szükséges jogi ismeretek hiányaként, vagy a politikai haszonszerzésnek a világos jogi helyzetet háttérbe szorító szándékaként, a Magyar Szocialista Párt esetében azonban ezeket a módosító javaslatokat csak saját népszavazási kezdeményezésük korrekciójának minősíthetjük.Ez nem változtat azon, hogy a lényeg tekintetében a tavaly elfogadott, vasárnapi kiskereskedelmi munkavégzés tilalmára vonatkozó jogszabály visszavonásával mi, a nagyobbik kormánypárt is önkorrekcióra kényszerülünk. Ha megnézzük az ebben a kérdésben folyt parlamenti vitát, sőt parlamenti és közéleti vitát, az elmúlt egy évben a vasárnapi multinacionális boltzár melletti kereskedelmi adatok ismeretében azt mondhatjuk, hogy az idő minden tekintetben a most visszavonandó törvényt és annak előterjesztőit igazolta. Az elmúlt egy évben a kiskereskedelemben egyetlen munkavállalót sem lehetett munkára kényszeríteni vasárnap; a kereskedelmi szektorban a foglalkoztatottság bővült, ráadásul a korábbi vasárnapi forgalom egy nem jelentéktelen része a külföldi tulajdonban álló multinacionális áruházláncoktól átterelődött a magyar tulajdonban álló kis- és közepes vállalkozások irányába. Mindeközben a kereskedelmi forgalom jelentős mértékben nőtt, 5 százalékot meghaladóan bővült. Miért kell hát visszalépnünk, ha mindezen kérdésekben igazunk volt? Miért kell visszalépnünk akkor, amikor Magyarországon egy jobboldali kormány vezetett be olyan intézkedést tavaly, amely a világon mindenhol a baloldal és a szakszervezetek követeléseként jelent meg? Önmagában túl egyszerű válasz lenne, hogy baloldali politikát nehéz az országban a baloldal támogatása nélkül megvalósítani, vagy szociáldemokrata politikai követelést sikerre vinni szociáldemokraták nélkül. Ez a magyarázat azért sem elégséges, mert nem támasztja alá az elmúlt hat év kormányzati tapasztalata, hiszen a rezsicsökkentés, a közmunkaprogram vagy az állami tulajdon növelése a bankszektor és a közszolgáltatások területén a baloldal számára a világon mindenhol kedves politikai döntéseit is meg tudtuk hozni és sikerre tudtuk vinni a magyar baloldal támogatása nélkül vagy éppen kritikái közepette.Amin nem tudtunk változtatni, és az elmúlt egy évben a helyzet nem jobb, hanem rosszabb lett, hogy a magyar választópolgárok ne szabadságkorlátozásként éljenek meg egy olyan döntést, amely a kiskereskedelemben dolgozók szabadságát biztosította a hét legalább egy napján, állandó jelleggel. És ne legyenek illúzióink, ha egy multinacionális áruház nyitva lesz vasárnap, akkor senki nem fog felmentést kapni a vasárnapi munkavégzés alól. Ezért a társadalmi szolidaritás és ezáltal egy polgári Magyarország is vereséget szenvedett ebben a kérdésben. (Folyamatos közbeszólások az MSZP padsoraiból.) Az intézkedés visszavonása megegyezik a választópolgárok döntő többségének akaratával, és e tekintetben önkritikusan be kell látnunk, hogy nem tudtuk az intézkedés helyességéről meggyőzni a társadalom többségét, márpedig egy demokráciában végső soron a nép szava a legfőbb törvény.Ezen kívül azonban véleményem szerint az ügynek leginkább vesztesei vannak, és akik ma a legnagyobb hangon itt tőlem balra ünneplik saját magukat, azok a legnagyobb vesztesei. A Magyar Szocialista Pártnak a vasárnapi multinacionális boltzárról szóló döntés népszerűtlenségére és a közvélemény-kutatások egyértelműségére pillantva semmilyen morális problémát nem jelentett, hogy egy hagyomá­nyos baloldali követeléssel szemben a nagy multinacio­nális áruházláncok érdekeinek képviselőiként lépjen fel, felismerve azt a matematikai tényt, hogy miután több a vásárló, mint az eladó, ezért utóbbiak sérelme kevésbé fontos, mint az előbbiek körében elnyerhető szimpátia. Ha valakinek, ha bárkinek identitáskérdés kellett volna hogy legyen a munkavállalók számára biztosított szabad vasárnap, akkor a baloldali pártoknak egyértelműen az önazonosság-tudatuk szempontjából illett volna ehhez a kérdéshez közelíteni. A mindig erősebb piacpárti konzervatív politika számára ez a kérdés sokkal inkább lehet viták tárgya, mint egy valódi szociáldemokratának. Kár, hogy ilyenek Magyarországon már régóta nincsenek.Mindenesetre Isten óvjon bennünket minden olyan hatalomtól, és ezt most már mindannyiunknak mondom, nem csupán a tőlem balra helyet foglalóknak, amely identitáskérdésekben rendszeresen nem a saját önazonosság-tudatának, hanem a gyakran változó közvélemény-kutatási adatoknak akar megfelelni. Azt is látnunk kell azonban, hogy különösen a fiatalabb generáció számára ez a kérdés nem önazonosság-tudatként, hanem szabadságkérdésként merült fel. A vasárnapi multinacionális boltzárat sokan olyan szabadságkorlátozásként élték meg, amely jó vagy rossz, de mindenképpen megszokott életmódjuk megváltoztatására kényszeríti őket, amellyel az állam olyan szférába avatkozik be, amelyhez sokak véleménye szerint szabályozó hatóságként semmi köze nem lehet. Tisztelt Országgyűlés! Mindabból, amit elmondtam, egyértelműen látható, hogy a kormánypártok nem taktikai, hanem elvi kérdésként kezelték a szabad vasárnap ügyét, ezért is vezettük be akkor, amikor a közvélemény-kutatások mindig ennek a kérdésnek a népszerűtlenségét mutatták. A Szocialista Párt által kezdeményezett népszavazáson való részvétel mértéke nem, a többség véleménye azonban borítékolható lenne. Elvi kérdésekben azonban mégis sokszor jobb a vereség, mint az engedmény. Azonban egy elvi kérdés is lehet taktikai megfontolások áldozata, ha nem csupán a politikai haszonszerzés szándéka, hanem egy másik, még fontosabb elvi, sőt sorskérdést veszélyeztet. Most ez a helyzet. Bármilyen fontos életmódbeli kérdés és az amögött álló alapvetés másodlagos annak hazai és nemzetközi súlyához és jelentőségéhez képest, amit a tömeges bevándorlás Magyarország és az európai kontinens egésze számára jelent. A kormány által kezdeményezett, bevándorlási kvótáról szóló népszavazás olyan sorskérdés, amely évtizedekre határozza meg, hogy Magyarországon nekünk és az utánunk jövőknek kikkel kell együtt élniük; meg tudják-e kímélni Magyarországot a párhuzamos társadalmak kialakulásától; meg tudjuk-e védeni a magyar kultúrát és a magyar politikai nemzethez tartozó őshonos nemzetiségeink kultúráját. Ehhez képest annak a jelentősége, hogy vasárnap csak kis boltokban lehet vásárolni vagy nagyobbakban is, lényegtelen. Lehet hát majd most nagyobbakban is. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
  • LUKÁCS ZOLTÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Képviselőtársaim! A kormány ebben az ügyben fülét-farkát behúzva vonult vissza. A kormány ebben az ügyben kapitulált, meghajlott az emberek akarata és ereje előtt. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Természetesen hazug szólamok azok, amikor önök arról beszélnek, hogy tulajdonképpen csak meghallották az emberek hangját. Az emberek már kezdetben sem értettek egyet ezzel a törvénnyel. És hogyha mi nem visszük végig azt a népszavazási kezdeményezést, amit önök és az önök pártkatonái a Nemzeti Választási Bizottságban és a Nemzeti Választási Irodában megpróbáltak minden módon megakadályozni, akkor ennek a kormánynak esze ágában nem lett volna ezt visszavonni. Most azért vonta vissza, mert mint általában a despotikus hatalmak, mint általában a despoták, nem mernek szembesülni az emberek ítéletével, ezért inkább, ha átmenetileg is, de elmenekülnek ez elől. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból.)(10.20)Pedig mindent megtettek azért, hogy ebből a kezdeményezésből ne lehessen semmi. Jogi, technikai trükkökkel és aztán a végén fizikai erőszakkal próbálták megakadályozni, hogy ez a kezdeményezés célhoz érjen. A Nemzeti Választási Iroda vezetője, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke és a Fidesz által delegált pártkatonái esküjüket megszegve, a magyar népet semmibe véve megtettek mindent, hogy ebből a kérdésből ne lehessen népszavazás. Csakhogy nem sikerült nekik!Pontosan hét hete történt, hogy szélsőséges verőlegények jelentek meg a Nemzeti Választási Iroda előtt, és megakadályoztak egy embert abban, hogy jogait érvényesítse. Jelzem, azóta sem jutott semmire ebben az ügyben az önök rendőrsége, nem jutott semmire ebben az ügyben az önök ügyészsége, a kormányuk pedig még vizsgálatot sem volt hajlandó elrendelni, nyilvánvalóan azért, mert ezek az emberek ott más érdekét nem szolgálhatták, csak az önök érdekét. Igaz, hogy kicsit itt is túltolták a biciklit, tisztelt hölgyeim és uraim, de ha azt gondolják, az emberek nem tudják, honnan ered ez az ügy, akkor óriási tévedésben vannak. Szóval, nem sikerült megakadályozniuk ezt az ügyet.Most pedig visszavonják ezt a törvényt. Úgy vonják vissza, ahogy bevezették: mindenféle egyeztetés, mindenféle átgondoltság, gyakorlatilag ész és értelem nélkül vezették be, és ész és értelem nélkül vonják vissza. Megint úgy csinálják az ügyeket, ahogy szokták: ész és értelem nélkül, a maguk módján. De, tisztelt hölgyeim és uraim, azért arra még figyelnek, hogy ha már vissza kell vonniuk ezt a törvényt, akkor rúgjanak még egyet a munkavállalókba Magyarországon. Arról beszéltek a kormány és a Fidesz részéről is, hogy milyen fontosak a munkavállalói érdekek és ez az egész tulajdonképpen a munkavállalók miatt történt. Csak, tisztelt hölgyeim és uraim, önök most arra készülnek, hogy visszavonják ezt a törvényt, és ezzel együtt visszavonják azt a törvényt is, amelyik arról rendelkezik, hogy vasárnapi munkavállalás esetén 100 százalékos bérpótlékot kell fizetni a dolgozónak. Önök ezt is visszavonják. (Németh Szilárd István: Ha elvisszük népszavazásra! Erről szól, barátom!) És amikor azt mondja a Fidesz vezérszónoka (Németh Szilárd István: Milyen csökött agyúak vagytok! ‑ Az elnök megkocogtatja a csengőt.), hogy ezt azért kell visszavonni, illetve azért nem tehetik meg, hogy a 100 százalékos bérpótlékot is megtartsák, mert ez ennek a törvénynek a része, akkor azt kell mondanom, hogy el kellene olvasniuk a saját maguk által elfogadott törvényeket. Mert, tisztelt hölgyeim és uraim, a vasárnapi boltbezárással kapcsolatban a 2014. évi CII. törvény rendelkezik, a 100 százalékos bérpótlékról pedig a 2015. évi XVII. törvény rendelkezik. Ebből adódóan, ha önök csak a vasárnapi boltzárról szóló törvényt vonnák vissza, az nem eredményezné azt, hogy a 100 százalékos bérpótlék 50 százalékra csökken. De nem így tesznek, hanem önök a vasárnapi boltbezárásról szóló törvény mellett még vissza akarják vonni a 2015. évi XVII. törvényt is, ami pedig a 100 százalékos bérpótlékról rendelkezik.Hölgyeim és Uraim! Önök már megint át akarják verni az embereket! Önök ezt a törvényt visszavonják, de kicsinyes, bosszúálló módon vonják vissza, úgy, mint egy sértődött kisgyerek, akinek elvették a játékát (Közbeszólások az MSZP padsoraiból: Így van!), ezért összetöri a másikét is, hogy annak se legyen. Önök kénytelenek visszavonni ezt a törvényt, de egy másik törvényt is belevonnak, hogy kevesebb pénzt kelljen adni a munkavállalóknak. És eközben mindenféle cinikus, hiteltelen módon megjátsszák itt magukat úgy, mint a munkavállalók nagy védelmezői. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból: Így van! ‑ Szégyelljétek magatokat!)Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Hadd tegyek hozzá annyit: ha önök annyira védelmezni szeretnék a magyar munkavállalókat, akkor meg kell magyarázniuk, hogy miért verték szét a munka törvénykönyvét úgy, hogy gyakorlatilag az összes munkavállalói és munkavállalói érdekképviseleti jogot elvonták, és azokat mindet áttették a munkaadói oldalra. A sztrájkjogot, a különböző szabadságolási jogokat, de önök miatt nincs délutános pótlék, önök miatt lett 30 százalék az éjszakai pótlék, és órákon keresztül sorolhatnám, hogy milyen módon rúgtak, rugdostak bele a hazai munkavállalókba. Most meg kiállnak itt könnyes szemmel, és sírdogálnak, hogy senki nincs a munkavállalók oldalán! És maguk mondják azt, hogy egyébként ki védi itt a multinacionális cégeket. Maguk csináltak olyan munka törvénykönyvét, hogy a multinacionális és a nem multinacionális cégek is azt csinálnak a magyar munkavállalóval, amit akarnak! Maguk itt ne sírdogáljanak, hanem csinálják vissza azt a munka törvénykönyvét, ami ezt lehetővé tette! Azonkívül pedig azt szeretném mondani, hogy ha igaz az, amit a Fidesz vezérszónoka mond, hogy önök csak a Szocialista Párt kezdeményezése miatt akarják visszavonni a törvényt, akkor miért vonják vissza a másik törvényt. Mi nem kértük! Mi azt kértük, hogy ki lehessen nyitni az üzleteket! Azt nem kértük, hogy maguk vegyék el az emberek 50 százalékos bérpótlékát! Azt maguk saját maguktól veszik el, hogy az embereken bosszút álljanak, mert egész egyszerűen képtelenek belátni, hogy nem úgy gondolkodnak, ahogy önök szeretnék!Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az a mondat is elhangzott, hogy azért kell (Németh Szilárd István: Mozog a szád, tehát hazudsz! Ilyen egyszerű ez!) most kibújni ez alól, mert nagyon sokba kerül a népszavazás, hogy drága a népszavazás. A népszavazás egyébként drága, én ezt elhiszem, hogy drága a népszavazás, de hát a demokrácia általában ilyen típusú költségekkel jár, hogy szavazásokat kell tartani. Ebből a szempontból azt kell mondanom: kicsivel kevesebbe kerül ez a népszavazás, mint Andy Vajna, Habony Árpád meg az összes senkiházi, akik ott maguk körül lebzselnek (Németh Szilárd István: Hát még a nyolc évnél mennyivel kevesebb!), kimentik a pénzüket offshore birodalmakba (Révész Máriusz: Boldvai, Simon! ‑ Dr. Répássy Róbert közbeszólása.), nem fizetnek áfát meg adót, és egyébként hülyének nézik a magyar embereket. Ez egy kicsivel többe kerül, mint egyébként egy népszavazás. Répássy úrnak valaki hozza be a gyógyszerét! Köszönöm szépen. Mert már nagyon-nagyon rosszul néz ki. (Taps az MSZP padsoraiból. ‑ Az elnök megkocogtatja a csengőt.)De egyébként az, hogy önök visszavonják ezt a törvényt, nem jelenti azt, hogy ez így is marad. Hölgyeim és Uraim! Ha megnézzük a fideszes és KDNP-s politikusok napokban tett nyilatkozatait, amelyek egyrészt zavarról árulkodnak, másrészt egymásnak teljesen ellentmondó nyilatkozatokat tesznek, akkor azt láthatjuk, hogy ezt a törvényt csak átmenetileg szeretnék visszavonni, és egyébként szándékukban áll újra bezáratni vasárnap az üzleteket. Ezt már le is nyilatkozta ma Semjén Zsolt.Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Azt mondja Lázár János először, hogy ha lesz itt ilyen népszavazás, azt a szocialisták meg fogják nyerni, illetve azt a kormány el fogja veszíteni. Utána azt mondják, hogy egyébként ők állnak a megmérettetés elé, nincs ezzel semmi baj. Utána azt mondja a miniszterelnök, hogy sőt, a vasárnapi munkavégzés tilalmát más ágazatokra is ki kell terjeszteni. Ezt nem tudta pontosan elmondani, hogy mely ágazatokat akarják vasárnap leállítani. Esetleg az erőműveket, az egészségügyet, a tömegközlekedést? Vagy bezárják a mozikat, a színházakat, az éttermeket? Mert hogy még mire tudnák kiterjeszteni ezt, én nem tudom. (Németh Szilárd István: Menj gyógyszertárba! ‑ Zaj. ‑ Az elnök megkocogtatja a csengőt.) Mindenesetre a miniszterelnök azt mondta, hogy szeretné kiterjeszteni ezeket a dolgokat. Majd pedig eltelt két nap, és hirtelen azt mondják, hogy visszavonják ezt a törvényt, utána még egy nap eltelik, és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azt nyilatkozza, hogy majd ha jobb lesz a társadalmi támogatottság, újra be fogják ezt vezetni, és újra be fogják zárni az üzleteket.Hölgyeim és uraim, önök összevissza hazudoznak ebben az ügyben! Egy dolog biztos: most a néptől való félelmükben visszavonták, viszont elszólta magát a miniszterelnök is, elszólta magát a helyettese is, hogy amint önöknek lehetőségük lesz, abban az esetben önök újra be fogják záratni ezeket az üzleteket, és még egyszer meg fogják tenni ezt a magyar néppel. Ezt természetesen mi nem fogjuk tétlenül nézni. Ha azt gondolják, hogy mi leszálltunk erről a kérdésről, mert nyilván ez volt az önök célja, akkor azt kell mondanom, hogy természetesen ez nem így van.Azonkívül természetesen az is volt az önök célja, hogy az önök népszavazási kezdeményezése elől eltakarítsanak minden más népszavazási kezdeményezést. Ebben nem tudok szolgálni jó hírekkel, mert továbbra is ott leszünk, és ezekben az ügyekben el fogunk járni.(10.30Hölgyeim és Uraim! Azt kell hogy mondjam önöknek, hogy az emberek egészen pontosan jól látják, hogy mi történt itt. Az történt, hogy önök hoztak egy rossz törvényt, ahhoz végig ragaszkodtak (Boldog István: Én ragaszkodom most is!), aki azzal szembe akart menni, azzal szemben mindent megengedtek maguknak, hogy ne tehesse ezt meg. Utána pedig, amikor látták, hogy a népakarat esetleg érvényre juthat, esetleg mégiscsak szembesülniük kell egy népszavazással, akkor önök ezt visszavonják most, de a visszavonás közben egyébként még munkavállaló-ellenes törvénymódosítást is betesznek azért, hogy bosszút álljanak azokon, akik máshogy gondolkodnak, mint önök. Utána pedig kiderül az, egy napon belül, hogy önök csak átmenetileg akarják ezt megtenni, és vissza akarják hozni újra ezt a szabályozást. Hölgyeim és Uraim! Önöknek már réges-régen nem lehet hinni, nem is nagyon hisznek sokan (Dr. Répássy Róbert: Bezzeg az MSZP-nek sokan hisznek!), de ebben az ügyben már megint elárulták magukat, hogy megint csak próbálnak trükközni, megint át akarják verni az embereket, megint bosszút akarnak állni az embereken, megint az emberekkel szemben vannak.Még egy mondatot engedjenek meg, ha már ezt szokták önök mondani, hogy önök bölcsek, és meghallgatják az emberek hangját, és azért tették ezt most, mert meghallották az emberek hangját, és az emberek ezt mondják. Hölgyeim és Uraim! Egy spirálfüzetet tele tudnék most itt írni tíz perc alatt, hogy még milyen hangokat kéne önöknek az emberektől meghallani, hogy milyen törvényeket kellene még visszavonniuk (Dr. Répássy Róbert: 2008-ban kellett volna teleírnod!), hogy milyen szabályozással nem értenek még egyet az emberek, hogy milyen módon gondolkodnak az önök politikájáról trafikügytől földügyig, az egészségügytől az oktatásig, és sorolhatnám tovább. De önök, úgy látszik, ezekben az ügyekben nem hallják meg az emberek hangját, önök csak abban az ügyben hallották meg az emberek hangját, amikor az a veszély fenyegette önöket, hogy konkrétan önökkel szemben, nyilvánvalóan szavazáson állást tudnak foglalni az emberek. Úgyhogy nem kell eljátszani egyrészt önöknek itt a nagy munkavállaló- és érdekvédőt, mert hiteltelen, nem kell eljátszani azt, hogy önök bölcsességükben változtatták ezt meg, mert nem igaz, félelmükben változtatták meg, és be kell látniuk, az is kiderült, hogy önök átmenetinek gondolják ezt az ügyet, és újra az emberek ellen akarnak tenni, ahogy elmondta azt a KDNP-s Semjén úr, hogy ahogy társadalmi támogatottságot éreznek emögött, újra be fogják záratni az üzleteket.Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Azt kérjük önöktől, hogy a módosító javaslatunkat fogadják el, a 100 százalékos bérpótlékot ne csökkentsék 50 százalékra, ne mossák össze a két törvényt, mert a visszavonandó törvénynek nem része az 50 százalékos bér­pótlékcsökkenés, az egy másik törvényben van, vegyék azt ki ebből a törvényből, szavazzák meg ebben az ügyben a mi módosító javaslatunkat, és próbáljanak már veszíteni emelt fővel (Dr. Répássy Róbert: Azt nektek kellene gyakorolni!), és fejezzék be, hogy azokba rugdosnak, akik miatt ezt a törvényt vissza kellett volna vonniuk. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
  • DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem akarok pártpolitikai fejtegetésekbe bocsátkozni, de mégis engedjék meg, hogy mielőtt konkrétan a T/10171. számú törvényjavaslatra térnék rá, elmondjam, hogy a kereszténydemokraták a parlamentre nem úgy tekintenek, mint elvont politikai ideológiák megvalósításának hatalmi instrumentumára, amelyet egy vagy több szervezet élcsapata mozgat és irányít, hanem úgy, hogy itt, a politika nagyszínpadán az eszmény a legfontosabb, hiszen egy párt sem lehet különb a saját eszméjénél (Bangóné Borbély Ildikó: Milyen eszméjénél?), és egy képviselő sem lehet különb saját pártja eszméinél.Joggal vetődik fel a kérdés, hogy nekünk, kereszténydemokratáknak mi az eszménk, mi az eszménk alapja. (Bangóné Borbély Ildikó: Hát, azt senki nem tudja!) A válasz ‑ tessék figyelni! ‑ XIII. Leó pápa Rerum novarum című enciklikájában lelhető fel, amelyben a szentatya a XIX. században felvázolta a jövendő kereszténydemokrata mozgalmak alapvonalait, egyrészről bírálva mind a marxizmuson alapuló forradalmi mozgalmakat, mind pedig a kapitalista gazdasági rendszert, de másrészről támogatva a polgári berendezkedést és ösztönözve az államnak a gazdaságon belüli szerepvállalását. Eszmei pozícióját tehát a kereszténydemokrácia az osztályharcot hirdető szocializmussal, továbbá az individualista liberalizmussal szemben határozta meg, központi értékként az organikus fejlődést és a társadalmi békét jelölte meg, amelynek központjában a teremtett ember áll. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A fentiek okán a parlamenti jogalkotás lényegét a magyar kereszténydemokraták abban látják, hogy a közjó szellemében arra kell törekedni, hogy elősegítsék honfitársaink életének kibontakoztatását az igazságosság alapján és nem a többség vagy egy kisebbség érdekei szerint. Igazságosnak lenni pedig annyit tesz, hogy mindenkinek megadjuk azt, ami őt megilleti. Ez jól hangzik, de hogy néz ki a gyakorlati jogalkotásban? Természetesen ennek gyakorlati megvalósítása már lényegesen nehezebb feladat, mint az elméleti definiálás, mert rendszerint egy jogalkotási aktussal valakitől a közjó szellemében elveszünk valamit, ami korábban megillette, s ugyancsak a közjó szellemében odaadjuk azt azok számára, akiknek korábban nem volt joguk vagy csak korlátozott joguk volt.Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A közjó szellemében nézzük meg akkor, mit és miért tettünk a szabad vasárnap ügyében! A dolgozónak nemcsak a munkabéréhez van természetes joga, hanem a pihenéshez is, vagyis a rendszeres heti pihenőnapra, ami a vasárnapi alanyi jogosultságot jelenti. Ha valaki más napot kívánna a heti pihenőnapnak tekinteni, akkor jelzem, hogy nemcsak mi kereszténydemokraták, hanem maga a munkásmozgalom is éppen a vasárnapot kívánta szabadnappá tenni, pedig számukra vallási tartalom a vasárnaphoz nyilván nem fűződött. Magyarországon a keresztényszociális mozgalom már 1905-ben követelte a legalább 36 órás, vasárnapi munkaszünetet, továbbá ennek kevés kivétellel minden foglalkozásra és a kereszténység ünnepeire való kiterjesztését. A KDNP az úgynevezett 100 pontos programjában ugyanezt a követelést vetette fel a rendszerváltás hajnalán, 1989-ben, mert úgy látta, hogy a dolgozók számára a szabad vasárnap még mindig nem kellően érvényesül. Ez volt az a követelés, amelyet részlegesen a kereskedelmi dolgozók tekintetében 2015. március közepétől érvényesíteni tudtunk. Mi, kereszténydemokraták úgy gondoljuk, hogy a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény, amelyet most a parlament hatályon kívül akar helyezni, nagy előrelépés volt a szolidaritás vonatkozásában. A szolidaritás vonatkozásában, ami azt jelenti, hogy annak érdekében, hogy a kereskedelmi dolgozók jelentős része vasárnap együtt tudjon lenni a családjával, a társadalom többi tagja lemond arról, hogy vasárnap vásároljon be. Hiába adja ugyanis ki a munkáltató a kötelező heti egy szabadnapot esetleg kedden, szerdán, csütörtökön vagy pénteken, a vasárnap dolgozó ember nem tud akkor egész nap a családjával lenni, mert házastársa dolgozik, gyermeke pedig iskolába jár. Ez pedig a családi közösség megélésének a leépüléséhez és végső soron a közös, együttesen töltött idő híján és a közös élmények híján a család széteséséhez vezethet, pedig tudnunk kell, hogy minden társadalom alapsejtje a család. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mi, kereszténydemokraták a szabad vasárnappal azt akartuk elérni, hogy a politika centrumába újra a családok kerüljenek. Ha a politika magára hagyja az európai kultúra alapegységét, a családot, akkor abból nagy baj lesz. (10.40)Sok energiát, de úgy látszik, mégsem eleget vagy nem jól mozgósítottunk annak érdekében, hogy világossá tegyük: a családok támogatása, a szabadság és a szabad vasárnap elismerése nem áll ellentétben egymással. Szembeállításuk csak egy ravasz trükk, amit le kell leplezni annak érdekében, hogy őszintén és jó lelkiismerettel kiállhassunk a családok és a keresztény értékek mellett.Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Be kell vallanom, hogy egy év alatt nem sikerült a ravasz trükköt kellő mélységében lelepleznünk, s így a velünk szemben­állók elérték, hogy a vasárnapi munkavégzés tilalma az embereket Magyarországon továbbra is megossza. (Bangóné Borbély Ildikó: Az emberek kétharmada utálta, képviselő úr.) Sokan úgy gondolják, hogy az individuális szabadságjogaik vannak korlátozva azáltal, hogy első lépésben a kereskedelmi dolgozókkal szolidárisak vagyunk a vasárnapi munkavégzés tekintetében. (Gőgös Zoltán közbeszólása.) Pedig a szolidaritás visszahatott volna. Sajnálom, hogy a magyar társadalom vonatkozásában nem tudtunk eléggé rávilágítani arra, hogy vannak olyan dolgok, amelyek pénzben nem mérhetőek.Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nézzük, mi a tanul­ság ebből a jövőre nézve! Semmiképpen nem az, hogy feladjuk kereszténydemokrata eszméinket, ha­nem sokkal inkább, hogy ráébresszük az embereket arra, hogy a szolidaritás, vagyis az áldozat nélkül nincs társadalmi előrelépés; ráébresszük az embe­re­ket arra, hogy a szekularizált világunkban a gazdaság fiktív szereplői megfosztották az embert önérzetétől, megalázták, és elvették a tisztességbe vetett hitét. Az így kialakult világban az emberek jelentős része demoralizálódott; csak az aranyborjú számít, újra azt imádják, sőt ez lett az emberi teljesítmény egyetlen értékmérője, vagyis azt akarják elhitetni, hogy a pén­zed mennyisége mutatja meg, hogy ki vagy, mennyit érsz. Pedig ez nem így van. A fentiek következménye az lett, hogy az úgynevezett modern ember szük­ségletei kielégítésének olyan mértékű rabja lett, hogy már az utódlásról is egyre kevésbé gondoskodik, mondván: a gyermek időt, energiát és pénzt von el tőle. Az önzés miatt az úgynevezett civilizált világunk lélekszámilag zsugorodik, ami ahhoz vezet, hogy bár rendkívül gazdag, de napról napra mégis egyre gyengül.Tisztelt Hölgyeim és Uraim! És mindeközben mig­ránsok százezrei tartanak Németországba, Dáni­á­ba és Svédországba, azok, akiknek immár a világ tíz leggazdagabb országa közé sorolt Ausztria sem felel meg. Milliók készülődnek, köztük megállapíthatatlan számú hadviselt fiatal, sokan közülük a szélsőséges iszlám harcosai. (Zaj, közbeszólások az MSZP sorai­ból.) Félő, hogy a migránsinvázió következtében nemcsak a határok átjárhatósága válik kérdésessé, hanem egyidejűleg a második világháború óta a legsúlyosabb veszély fenyegeti a humánumot, a tole­ranciát, az európai nemzetek, hívők és ateisták, különböző vallásúak és világnézetűek együttélését.Ismerik a híres óangol mondást: egy szög miatt a patkó elveszett, a patkó miatt a ló elveszett, a ló miatt a lovas elveszett, a lovas miatt a csata elveszett, a csata miatt az ország elveszett ‑ máskor verd be jól a pataszöget! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nagy ta­nul­ság ez. Nem vertük jól be a pataszöget. Ha jól be­ver­tük volna, akkor az emberek ma egyetértenének azzal az alapelvvel, hogy vasárnap senkit ne lehessen munkára kényszeríteni. Ha jól bevertük volna, az ered­mények magukért beszélnének. De az ered­mények nem beszélnek magukért, ezért nekem kell elmondanom azokat a tényeket, amik ezt a területet is érintik.A kiskereskedelmi szektorban 2015 márciusa óta egyetlen munkavállalót sem lehetett mun­ka­végzésre kényszeríteni. A kiskereskedelmi szektor forgalma 2015-ben 5,6 százalékkal, vagyis az átlagos gazdasági növekedés mértéke fölött emelkedett, amely növekedés 2016 I. negyedévében is csak foly­tatódott. A kiskereskedelmi forgalomban a 2500 négy­zetméter feletti üzletek piaci részesedése csök­kent, amíg az ennél kisebb üzleteké nőtt. A kis­ke­reskedelem alkalmazásában állók száma 2015-ben éves átlagban több mint 3 ezer fővel növekedett, azaz többen dolgoztak az ágazatban, mint egy évvel korábban. Tisztelt Hölgyeim, Uraim! Ezek fehéren-feketén a kiskereskedelmi szektorban történő vasár­napi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény sikerei, és akkor még nem néztük azt a pozitív hatást, amit a családokban együtt töltött idő is generált.Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az, hogy a vasár­napi munkavégzés tilalma kapcsán a szocialisták által kezdeményezett népszavazásra kerülhet sor, nyílt politikai támadás a szolidaritás eszméjével szem­ben, és még ha a törvény hatályon kívül helye­zése miatt valamiféle látszólagos MSZP-s triumf­á­lásról lehetne is beszélni, ez valójában vereség. (Bangóné Borbély Ildikó: Nektek.) Minden magyar ember veresége. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • VOLNER JÁNOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Érdekes volt hallgatni a vita eddigi menetét, azt, ahogy a fideszes képviselőtársak rendkívül keserű szájízzel kommentálták azt a nyilvánvaló politikai vereséget, amit a vasárnapi zárvatartás kérdésében elszenvedtek. Itt ugyanis erről van szó. Vissza kellett egy olyan útról fordulni, ahova el sem lett volna szabad jutni, hiszen az nem most derült ki egyévi vasárnapi zárvatartás után, hogy a társadalom többsége ezt az intézkedést ellenzi. Miért állítják a fideszes képviselők, hogy ez most derült ki számukra? Ez a kezdet kezdetétől fogva nyilvánvaló volt, hogy a társadalom többsége ezt ellenzi. Megjegyzem egyébként, amikor milliárdokat fizet ki a kormányzati hatalom a Századvégnek különböző közvélemény-kutatásokra, meg a Nézőpontnak és hasonló szervezeteknek, akkor nyilván megmérték azt is, hogy mi a vasárnapi zárvatartás társadalmi hatása. Teljesen egyértelmű volt, hogy a magyar társadalom többsége ezt az intézkedést ellenzi, ennek ellenére mégis meglépte a Fidesz.Vannak olyan törvények, amelyek egyértelműen jók vagy rosszak. Ez egy olyan törvény, aminél megosztott maga a lakosság is, és minden pártnak megosztott a szavazótábora, de a többség akarata teljesen egyértelműen abba az irányba mutat, hogy ne legyenek zárva az üzletek vasárnap. Hozzánk is eljutottak természetesen a megosztott álláspont képviselőitől különböző vélemények. Voltak dolgozók, akik megkerestek minket, és elmondták azt, hogy együtt szeretnének lenni a családjukkal vasárnaponként, elmondták azt, hogy akkor lehet egyáltalán családi életet élni. Ezeknek az embereknek az érveit is méltányolni kell. Ugyanakkor eljutott hozzánk rengeteg ember felháborodása is, amikor fölvetődött a vasárnapi zárvatartás gondolata. Nagyon sokan elmondták azt, hogy ők hétfőtől szombatig dolgoznak, és a vasárnap az egyetlen nap, amikor el tud menni a család bevásárolni, akkor tudják a családi életüket élni. Magyarországon, ha megnézi bárki a különböző nemzetközi munkaügyi statisztikákat, azt lehet látni, hogy az egyik legtöbbet dolgozó ember a magyar ember; nemcsak Európában, hanem az egész világon kimagasló a magyar emberek munkaterhelése, és bizony nagyon sok embernek a vasárnap az egyetlen nap, amikor el tudja látni a bevásárlást, és el tudja végezni a szükségletek kielégítését ilyen módon is.Érdekes látni ugyanakkor azt a kormányzati hozzáállást, azt a rendkívül arrogáns kormányzati hozzáállást, amit azt mondom, hogy érdemes lenne akár pontokba szedni, és a legalja.hu-ra föltenni pontról pontra. Hogy is indul el ez az egész vasárnapi zárvatartás? Nyilvánvaló a kormányzat számára, hogy az emberek nem akarják, hogy vasárnap zárva legyenek az üzletek.(10.50)De Orbán Viktor nem a többség véleményét képviseli, hanem a saját fixa ideáit, és azt mondja, őt aztán nem érdekli, hogy mit gondol a társadalom, majd Orbán Viktor egy személyben el szeretné dönteni a társadalom helyett, hogyan éljenek az emberek. S kérdezem én, mi lesz a következő hasonló lépés, milyen logika alapján. Hogyan is ment tovább ez az egész történet? A Fidesz egymás után lehetetlenítette el az összes népszavazási kezdeményezést Magyarországon, majd pedig, amikor ez a kérdés egy, az ország többségének véleményét képviselő politikai akarat formájában több pártban is felvetődött, megpróbálta kopasz keretlegények helyszínre küldésével ellehetetleníteni a Fidesz által egyébként oly sokszor védett demokráciát. Megjegyzem egyébként, érdemes volna megkérdezni Pintér Sándort vagy Kontrát Károlyt, hogy mi van ilyenkor, kedves fideszes képviselők, az állam erőszak-monopóliumával, amit önök annyira féltettek, amikor a Fradi Security embereit küldik ki azért, hogy ellehetetlenítsenek egy népszavazást, és erővel kopasz, kigyúrt emberek alkalmazásával megpróbálják ellehetetleníteni ezt a kezdeményezést. Zsoldosokat küldenek azért, hogy az önök által oly sokszor ‑ legalábbis szavakban ‑ képviselt demokrácia működését korlátozzák. És még egyszer kérdezem, kedves fideszes képviselőtársak, hogy mi van ilyenkor az állam erőszak-monopóliumával. Legyen az a keretmodell minden hasonló politikai cselekvéshez, amit önök kínálnak, hogy egy párt fogadjon föl a zsoldjába különböző kopasz verőembereket? És akkor fel kell tenni itt a kérdést: vajon ki is a szélsőséges a Magyar Országgyűlésben? Nem az, aki kopasz verőembereket küld megakadályozni egy népszavazási kezdeményezést? Nem az a szélsőséges magatartás? Dehogynem! Érdekes azt is megnézni, hogy micsoda elképesztő pofátlansággal hajtották végre ezt az egész gyalázatos akciót. Két részre oszlottak a kopasz verőemberek, és megpróbálták ennek az egész dolognak a felelősségét a Jobbikra kenni. Úgy fogalmaztak a Fidesz által a helyszínre küldött Fradi Security emberei, hogy a gárdisták már bementek. Úgy nyilatkoztak egyesek, hogy Jobbikhoz kötődő személyek jelentek meg a helyszínen. Teljesen egyértelmű volt a terv: helyszínre küldik a kopasz, kigyúrt embereket, terepszínű nadrágba, bomber dzsekikbe öltöztetve őket, megakadályozzák egy képviselő népszavazási kezdeményezését egyrészről, másrészről pedig megpróbálják rátolni egy ebben az ügyben teljesen ártatlan pártra, a Jobbikra az egész ügy balhéját, a választási felelősségét. Itt lehet látni azt, hogy amikor a Fidesz zsoldosokat fogad, a helyszínre küldi őket, és ilyen módon próbál egy másik politikai pártot bemocskolni, akkor bizony, kedves képviselőtársaim, nemcsak az állam erőszak-monopóliuma sérül, hanem az állampolgárok pofátlan politizálást nélkülöző joga is, azaz az a jog, hogy ne olyan politikusok vezessék ezt az országot, akik elképesztő arroganciával, kopasz verőemberek alkalmazásával küldik helyszínre ezeket az embereket, és akadályozzák meg azt, hogy eredményes legyen egy népszavazás. De egyébként arról is érdemes beszélni, hogy az az MSZP, amelynek a jogelődje nemrég még a kommunista szombatot működtette Magyarországon, nem is olyan túl régen ‑ itt még jó néhányan emlékezhetnek ebben az Országgyűlésben erre ‑, most már a kommunista szombat helyett nemhogy kommunista szombatot nem szeretne visszaállítani, de ők kampányolnak a szabad vasárnapért. Érdemes megnézni, hogy amikor az elvhűségről beszélünk, akkor vajon mi történik azokkal a szocialista internacionálét éneklő szocialista képviselőkkel, akik ezeket az intézkedéseket követelik. A Fidesznek abban teljesen nyilvánvalóan igaza van, hogy ez a baloldali elvek lábbal tiprása, én azonban azt látom, hogy ezzel együtt is a magyar társadalom akarata teljesen egyértelmű és nyilvánvaló, a Jobbik pedig XXI. századi pártként nem pártpolitikai csatározásokba szeretne belemenni, hanem az emberek érdekét, az emberek akaratát képviselni, és mi ebben az esetben is természetesen ezt tettük. Nagyon fontosnak tartottuk azt, hogy a vasárnap dolgozó kiskereskedelmi alkalmazottak részére legalább 100 százalékos bérpótlékot garantáljon a kormány. Úgy tűnik, hogy a kormány ezt vonakodik megtenni. Tisztelettel arra kérek minden képviselőtársat, gondoljon bele, ha visszaáll a vasárnapi zárvatartás, az embereknek ugyanúgy joguk van ahhoz, hogy ezért a többletmunkáért, azért az áldozatért, hogy vasárnap nincsenek otthon a családjukkal, 100 százalékos bérpótlékra legyenek jogosultak. Azt kérem a kormánytól, hogy az erre vonatkozó jobbikos indítványt fontolja meg és támogassa, ne csökkentsék vissza 50 százalékra a bérpótlék mértékét. Tavaly egy fontos intézkedés volt az, hogy az addigi 50 százalékról 100 százalékra emelték a bérpótlék nagyságát, amit a vasárnapi foglalkoztatás esetén a kiskereskedelmi dolgozóknak ki kellett fizetni. Tehát azt kérem a kormánytól, hogy ne legyen ezen a területen visszalépés, az emberek ugyanis a vasárnapi boltzár ellen voltak, az ellen azonban nem, hogy a dolgozókat kiemelten fizessék meg a vasárnapi munkáért. Nagyon fontosnak tartjuk azt is, hogy ne legyen kényszeríthető egy olyan foglalkoztatott vasárnapi munkára, aki vasárnap nem akar dolgozni azért, mert a családjával szeretné ezt az időt tölteni. Ebben az esetben a munkáltató inkább még akár a 100 százalékos bérpótléknál is magasabb összeggel premizálja a dolgozókat annak érdekében, hogy az önkéntes vasárnapi munkavállalást ösztönözze. S nagyon fontosnak tartjuk azt is, hogy kiemelt védelem járjon azoknak az embereknek, akik kiskorú gyermeket nevelnek, az ő számukra se legyen kötelező a vasárnapi munka. Meggyőződésem szerint a munkáltatók az olyan emberek számára, akik hajlandók vasárnap dolgozni, ki fogják tudni gazdálkodni ezt az összeget, akár magasabb bérpótlékok bevezetésével is. Egészében tehát a Jobbik ezt a javaslatot alapvetően támogatja, hiszen a vasárnapi boltzár ellen vagyunk, és szeretnénk, ha az eredeti állapot visszatérne. Úgy gondolom, minden képviselőnek meg kell hajolnia az ország többségének az akarata előtt, amely egyértelműen a vasárnapi zárvatartás ellen van. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Egyértelmű, hogy a vasárnapi boltzár visszavonása kármentés a Fidesz részéről. Nem azért vonták vissza, mert az emberek így akarják, hanem azért, mert megijedtek a népszavazástól, félnek az emberek ítéletétől. A boltzár pánikszerű visszavonása a kudarc beismerése a kormány részéről. Pár napja Lázár János még azt hangoztatta, hogy legyen népszavazás és döntsön a nép, illetve hogy a Fidesz nem fogja visszavonni a vasárnapi boltzárról szóló törvényt. Múlt pénteken még a miniszterelnök is arról beszélt, hogy a törvény sikeres. Most mégis eltörlik, arra hivatkozva, hogy nem tudta elnyerni a nép támogatását. Ha valóban így áll a helyzet, akkor reméljük, hogy ez csak a kezdet. Számos olyan intézkedése volt a kormánynak, amit a többség ellenez és károsak az ország számára, az oktatás központosításától kezdve az egykulcsos adón és a Városliget letiprásán át a stadionépítésekig és Paks II.-ig. Ami a vasárnapi boltzár tartalmát illeti: az LMP egyetért a miniszterelnök azon korábbi kijelentésével, hogy a vasárnapi boltbezárásnak akkor lehet értelme Magyarországon, amikor hat nap munkájából is meg lehet élni. Sajnálatos módon a kormány egy olyan országot épít, ahol nyolcnapi munkából sem lehet megélni. Hivatkozik indoklásában a kormány a munkavállalók érdekére is. Az a helyzet, hogy ennek a kormánynak semmilyen joga nincs ahhoz, hogy a magyar munkavállalók nevében beszéljen, a kormány ugyanis csak ártott a magyar munkavállalóknak, mert a dolgozói szegénységet elszabadító, minőségéhez képest olcsó munkaerőre alapozza gazdaságpolitikáját. Ennek érdekében a munkavállalói jogokat szisztematikusan gyengítik, leginkább a 2012-es új munka törvénykönyvével. A változás nyertesei a munkaadók lettek, azok közül is elsősorban a nagyvállalatok. A kirúgást megkönnyítették, a nyugdíj előtt állók védelme szinte megszűnt, az egyébként sem túl erős szakszervezeti jogokat tovább gyengítették, a sztrájkot lényegében lehetetlenné tették. A szabadságolás rendjének megváltozása is a munkavállalókat sújtja. Az, hogy a vasárnapi boltzár kapcsán a kormányt nem a munkavállalók érdeklik, az is bizonyítja, hogy amikor bevezették, nagyon sok dolgozó számára megszüntették a vasárnapi pótlékot, bár egy másik körnek bevezették a 100 százalékot. (11.00)Most pedig a jogosan járó 100 százalékos pótlékot csökkentik a felére. Ez elfogadhatatlan. A vasárnapi boltzár tehát legkevésbé sem a munkavállalókért volt, nem az ő érdekeiket tükrözte. Ezt bizonyítja az is, hogy a szakszervezetek nem álltak be annak idején a javaslatuk mögé. Ezt a kormány álnaiv módon sérelmezte is, pedig a helyzet világos volt. A törvény munkavállalókat érintő intézkedései kapcsán az LMP-nek több követelése is volt, amelyeket a kormány lesöpört. Követeltük, hogy a nemzetgazdaságban, így a kereskedelemben induljon meg az általános bérfelzárkóztatás. Éppen a keveset keresőket sújtotta leginkább a kormány 2010 óta követett bérpolitikája.Minimális célként a kieső vasárnapi pótlék kompenzálását kértük, ezt sem teljesítették. Kértük, hogy a kisebb boltok érdekében, éppen azért, hogy versenytársai lehessenek a hipermarketeknek, alkalmazottak is dolgozhassanak, ne csak a tulajdonosok, ez sem érdekelte a kormányt. Így az alkalmazottak elestek a bérpótléktól, a kereskedők családjai pedig a KDNP képmutató szólamai ellenére hátrányt szenvedtek. Javasoltuk, hogy azokat az intézkedéseket, amelyek valójában óriáscégek, például a CBA érdekét szolgálják, vegyék ki. Ezt sem tették. Álságosan családi üzleteknek nyilvánították a CBA-lánc üzleteit. Mindezek alapján ismét hangsúlyozzuk, semmi alapja nincs annak, hogy a kormány a munkavállalók érdekeire hivatkozzon.Tisztelt Országgyűlés! Csak remélni tudjuk, hogy a kormány a mostani kudarcból megérti, hogy nem az a hatástanulmány, amikor mindenfajta előkészítés nélkül bevezetünk egy szabályozást, majd egy év elteltével megnézzük, hogy milyen hatásokkal járt. A várható hatásokat a törvény bevezetése előtt kell felmérni, majd azok fényében dönteni a szabályozás bevezetéséről. A kormány most úgy viselkedik, mint egy sértődött kisgyerek. Mindenki hibás a bukásért, a szocialistáktól kezdve a szakszervezeteken át egészen a választókig, akik nem értették meg a kormány nemes szándékait. Éppen csak a saját maguk felelősségét felejtették el felvetni, pedig felhívnánk rá a figyelmet, hogy a javaslatot kormánypárti képviselők nyújtották be, a kormánytöbbség szavazta meg, így a kudarc is az övék.Újra emlékeztetnénk arra a kormányt, hogy a kérdésben az MSZP népszavazást kezdeményezett, azaz a vasárnapi boltzárról a végső ítéletet a magyar választók mondták volna ki. A kormány azonban nem állt ki saját döntése mellett, hanem inkább megfutamodott. Ha azonban ennyire figyel a kormány a választók többségének véleményére, akkor javasoljuk a földprivatizáció, az egykulcsos adó vagy a paksi bővítés visszavonását is, mivel a nyilvános kutatási adatok szerint ezekkel sem ért egyet a választók többsége. Ha a kormánynak ennyire számít a választók véleménye, akkor ideje stadionok helyett az oktatásra és az egészségügyre költeni, és talán meg lehetne próbálni néhány száz milliárd forinttal kevesebb költségvetési forintot kitalicskázni a költségvetésből. Ezekkel ugyanis szintén egyetért a magyar választók többsége.A kormány azonban nem azért vonta vissza ezt a javaslatot, mert meghallotta a választók szavát, azért vonta vissza, mert így nagyobb az esélye, hogy a föld­privatizációról szóló népszavazáson nem fog részt venni az érvényességhez elengedő állampolgár. Márpedig az fontos ügy, hiszen éppen maguknak és családtagjaiknak lopják szét a közös vagyont, így ott semmit sem bízhatnak a véletlenre. De ne legyenek olyan nyugodtak! A földprivatizációról így is lesz népszavazás, ami meg fogja gátolni a legfontosabb közös vagyon szétlopását. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps az ellenzék soraiban.)
  • PÓCS JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. A vasárnapi nyitvatartás véleményem szerint megmutatta, hogy az előző kormányok, amíg azzal a szemlélettel kormányoztak, hogy egy falu, egy nóta, a mi kormányunk és az elmúlt egy év megmutatta a vásárlóknak, a munkavállalóknak, a bolttulajdonosoknak, hogy két út, két lehetőség áll előttünk. A vásárlók, a munkavállalók, a bolttulajdonosok szabadon el fogják dönteni a jövőben, hogy melyik utat válasszák.Tisztelt Képviselőtársaim! Egy év tapasztalata alapján ma döntünk, mert az emberek érdekei és az emberek véleménye a legfontosabb mindenekelőtt. Az emberek érdekét és az emberek véleményét képviselték-e vajon a szocialisták, amikor bevezették a vizitdíjat, amikor bevezették a gyógyszerfelírási díjat? A szocialisták vajon megmutatták-e, hogy milyen valamit visszavonni? Pedig nem az volt a tét, hogy hol vesszük meg a cipőt, a cukrot vagy a kenyeret. Ma mi képesek vagyunk visszavonni a vasárnapi boltbezárást.Tisztelt Képviselőtársaim! Tény, a szocialisták egy dolgot tudtak visszavonni: a 13. havi fizetést és a 13. havi nyugdíjat. Ők így képviselték az emberek érdekét, és ők így hallották meg az emberek hangját. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Végighallgattam itt ezt a vitát, és nem tudom, miért nem tudják elfogadni azt, hogy kezdetektől fogva az emberek gyűlölték a vasárnapi zárvatartás kezdeményezését, magát a bevezetését. Lukács képviselőtársam elmondta, hogy önök itt most eljátsszák, sírnak-rínak, eljátsszák, hogy az emberekért vannak. Minden közvélemény-kutatás, és felhívnám a figyelmet a Századvég cégcsoportra, aminek több mint 4 milliárd forintot adtak az utóbbi években, bár most már jönnek ki az adatok, hogy nevetséges kérdéseket és nevetséges tanulmányokat készített; viszont a Századvég is nagyon jól tudta a felmérésekből, hogy ezt nem fogja szeretni a magyar nép. És hiába akarják úgymond átnevelni a magyar családokat, a magyar embereket, ez nem sikerült.Tisztelt kormánypárti Képviselők! Maguknak ez fáj a legjobban, hogy nem tudták átnevelni az embereket. Vegyék már tudomásul, hogy ezek az emberek kezdetektől fogva jelezték, hogy ez nem fog menni. Nem tetszik nekik, és ha akarják, akkor sem fogják tudni elfogadni.A másik meg, hogy tisztázzunk már valamit: járják önök a településeket, hogy hogyan dolgoztatják a magyar kisvállalkozók, a kereskedelmi cégek, a magyar kisboltok a munkavállalókat? Négy órában vannak vasárnap bejelentve, és maguk beszélnek arról, hogy a családokkal kellene lenniük?! (Balla György: Éljenek a multik! Szocialista vagyok, éljenek a multik!) Amúgy meg jó lenne, ha néha nyitott szemmel járnának az országban, és odafigyelnének a magyar állampolgárokra, és nem olyan törvényeket hoznának, amik sértik a magyar embereket. Ne akarják a magyar embereket kényszerrel átnevelni, mert nem fog menni, képviselőtársak! És nem kell eljátszani most itt azt, hogy sírunk-rívunk, mert a magyar emberekért dolgozunk. Hat éve nem tesznek semmit a magyar emberekért. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)
  • SZABÓ SZABOLCS (független): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Én is csak gondoltam, hogy két percben felhívom kormánypárti képviselőtársaim figyelmét, hogy olvassák el a századvéges anyagokat, a vs.hu most kezdi ezeket folyamatosan nyilvánosságra hozni. Ugyanis Rogán Antal arra hivatkozott, hogy az emberek kérték azt, hogy ne legyen vasárnapi zárvatartás. (Németh Szilárd István: Maradj már magadnak!) Németh Szilárd nem nyerte meg a választásokat Csepelen, tudom, hogy ez nagyon fáj, de azért hagyja, hogy hadd mondjam végig.Szóval, visszatérve a lényegre, a Századvég azt is kihozta, hogy egyrészt nem akarnak az emberek stadionépítési programot, nem akarnak trafikokat, nem akarnak fideszes bulvármédiát, Alföldi Róbertet szerették volna a Nemzeti Színház igazgatójának, és nem hiszik, hogy meg lehet élni 47 ezerből. Nyugodtan tessék továbbmenni, és a századvéges anyagok szerint dolgozni. De hát persze tudjuk, hogy miről szól ez az egész. Mindenesetre még annyit hozzátennék, hogy a magam részéről arcpirítónak tartom, hogy a vasárnapi plusz 50 százalékos bérpótlékot elveszik ezektől az emberektől, teljesen hajánál fogva előrángatott indokokra hivatkozva.Világos, egyértelmű a helyzet, ezzel akarnak menekülni ebből a helyzetből, arra akarják majd rávenni az embereket, hogy még az ellenzékre haragudjanak a kereskedelmi dolgozók. De hát ezt önök veszik el, úgyhogy majd önök fognak ezért megbűnhődni a következő választásokon. Köszönöm szépen.
  • DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Szeretnék pár felvetésre reagálni; mindenekelőtt a bérpótlékok ügyére, azért, mert a baloldal által javasolt népszavazási kérdés a törvény teljes eltörlésére irányult. Ebben pedig benne vannak a vasárnapi bérpótlékokra vonatkozó szabályok is. Tehát a népszavazási kérdéssel a baloldal a bérpótlékok eltörlését is indítványozta, csökkentését indítványozta, ebben pedig a csatlakozó pártok támogatták. Ezt akarta az MSZP, ezt akarta a DK, ezt akarta az Együtt, és ezt akarta egyébként a Jobbik is. (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Magától értetődő, hogy az eredeti jogszabály hatálybalépése előtti állapotot olyan formában kell visszaállítani, ahogy azt a népszavazás eredményezte volna. Szeretném emlékeztetni önöket arra, hogy a baloldali népszavazás sikeressége esetén három évig ‑ három évig! ‑ még csak hozzá sem lehetett vol­na nyúlni a bérpótlékok ügyéhez. A baloldal nemcsak visszaállította volna a korábbi állapotot tehát, hanem három évre bebetonozta volna. Fontosnak tartom ezért tisztázni, hogy önök olyan módosító javaslatokat nyújtottak be tegnap, amelyeket korábbi javaslatuk teljesen kizárt volna. A kormány természetesen hajlandó egyeztetni a bérpótlékok kérdéséről, de nem azokkal a pártokkal, amelyek ezek eltörlésére tettek javaslatot, hanem az érdekképviseletekkel. Ami a többi felvetést illeti, például a Jobbikét: a képviselő úr azt említette, hogy önök a vasárnapi boltzár ellen vannak. Azt is mondta, hogy nem lett volna szabad ide eljutni, talán úgy is fogalmazott, hogy a vasárnap az egyetlen nap, amikor a családok pihenhetnek. Engem azért zavart össze egy kicsit, mert van az önök pártjának egy programja, nem is olyan régről, 2014-ből, amelynek a 40. oldalán a következőt írják (Felmutatja.), ezek ígéretek: „ennek révén növeljük a munkavállalók számára a magánéletre fordítható időt, biztosítjuk a vasárnapi pihenőnapot”. Nem tudom, hogy mennyi időkeretük maradt még hátra, de talán ezt érdemes lenne tisztázni. (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) Ami az MSZP felvetéseit illeti, Lukács képviselő úr felvetéseit, nem mehetünk el szó nélkül a mellett a tény mellett, hogy ő volt az a képviselő, aki 2014. december 3-án azt mondta, hogy 20 ezer munkavállaló munkahelye fog megszűnni akkor, ha a kormány a törvényt elfogadja. Ennek ellenére 3 ezer fővel emelkedett az alkalmazottak száma 2015-ben. (Bangóné Borbély Ildikó: 10 ezer munkahely szűnt meg!) Önök talán hivatkoztak a munka törvénykönyvére is, sokra nem mentek a magyarok a munka törvénykönyvével akkor, amikor növekedett a munkanélküliség, az önök időszakában duplájára nőtt a munkanélküliség. Akinek nincs állása, az a munka törvénykönyvével sem megy túl sokra. (Bangóné Borbély Ildikó: Most meg csak közmunka van!) Egyébként meg, ha önök a választói akaratra hivatkoznak, akkor miért nem kérték ki az állampolgárok véleményét akkor, amikor vizitdíjat szerettek volna bevezetni, amikor kórházi napidíjat vezettek volna be, vagy éppen akkor, amikor óriási hiteleket vettek fel, aminek következtében 83 százalékra növekedett az államadósság (Bangóné Borbély Ildikó: Most meg 85 százalék!), amelyet épp a napokban tudott visszafizetni Magyarország? Vagy miért nem kérték ki az emberek véleményét akkor, amikor elvettek egyhavi bért vagy egyhavi nyugdíjat? Az emberek véleményére hivatkoznak, de amikor lehetőségük volt rá, akkor rendre szembementek a választói akarattal, nem véletlen, hogy a választók több alkalommal is ítéletet mondtak önök felett. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)
  • GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Kormánypárti képviselőtársaim, önök a népakarattal nem szívesen néznek szembe. Ez látszik a tegnapi, a mai napi megszólalásaikból fakadóan is. Ezzel együtt az elmúlt másfél évet meg keresztbe-hosszába hazudozták. Most itt államtitkár úr is mond néhány olyan történést, amely tekintetében azonnali cáfolatokat lehet tenni. Meg is teszem természetesen, azért, hogy ne legyen hiányérzete. A Magyar Szocialista Párt ebben az elmúlt másfél esztendőben, amióta zajlik ennek a kérdéskörnek a vitája folyamatosan - folyama­to­san! ‑, mindig azt hangsúlyozta, hogy két pólusa van legalább ennek a történetnek. Az egyik a vásárolni akaró emberek köre, a másik pedig a dolgozó emberek köre. A vásárolni akaró emberek körétől azt a lehetőséget elvenni, azt a szűkítést megtenni, amit önök megtettek, nem ildomos, a másik oldalról pedig a dolgozó és a dolgozni akaró emberek irányába pedig azokat a juttatásokat biztosítani kell, amelyek az ő megélhetésüket segítik. No, hát a Magyar Szocialista Párt másfél éven keresztül ezt tette a fókuszba, és ezt hangsúlyozta. Emlékszik biztos Orbánnak a szavaira is, államtitkár úr, emlékszik arra, amikor nem szó szerint, de tartalmában azt mondta, hogy amíg a hét munkanapjain, az ötön vagy haton nem lehet azt a mennyiségű anyagi javat, pénzt megszerezni, ami a tisztes megélhetés alapját képezheti, addig ő nincs a vasárnapi nyitvatartás ellen, mert hiszen akkor és ott az emberek pénzhez, forráshoz, a tisztes megélhetés alapjához jutnak hozzá. Majd ezt követően odaadja magát a KDNP-nek az egész Fidesszel karöltve, és utána minden eszközt megpróbálnak annak érdekében életre hívni, hogy szembesülni kelljen a népakarattal. Még egy dolog az előbb elmondott ügyekhez, az a helyzet, hogy amikor ön munkanélküliségi meg foglalkoztatási trendekről, tendenciákról, mértékekről beszél, akkor mindig tegye hozzá, hogy önök a munkanélküli-ellátórendszerekből, akit csak lehetett, azt kirugdostak. Önök megegyharmadolták azokat a támogatási időtartamokat, amelyek arra voltak jók, hogy átmeneti időszakban, ha valaki elveszítette a munkalehetőségét, akkor újra tudja kezdeni az életét. Önök a foglalkoztatási statisztikákban azon százezreket is nyilvántartják, akik külföldön végeznek munkatevékenységet egy évnél nem hosszabb időintervallumon keresztül, és úgy tüntetik fel, mint­ha Magyarországon dolgoznának. Önök még azt a diákmunkást is, akit hat évvel ezelőtt nem építettek be a KSH rendszerén keresztül a foglalkoztatotti körbe, azt is foglalkoztatottnak tekintik. Nem megyek mélyebbre, csak azt akarom érzékeltetni: egy kicsit valósághűbb megközelítést várok el, államtitkár úr, öntől ezekben a kérdésekben is. Ami viszont ettől fontosabb és a témához kapcsolódik, ha állampolgárok nem jó ‑ idézőjelbe teszem ‑ alattvalóként működnek az önök szemszögéből nézve, akkor önök büntetni akarják őket. Mindegy, milyen eszközzel, keresik az útját-módját, és meg­próbálják más politikai vetélytársaikra, ellenzéki felületen lévő vetélytársaikra hárítani ezeket a megol­dási formulákat. Nézze, a vasárnapi nyitvatartás nem kötelem; nem, az nem kötelem, az lehetőség. Ezt a kérdést vésse személyesen is az agyába, meg a kor­mánypárti képviselőknek is ültesse el az agyába. Nem, nem kötelemről van szó, lehetőségről van szó. Arról van szó, hogy az emberek intim szférájába avatkoztak be. (Derültség a kormánypártok soraiban.) Arról van szó, hogy olyan kérdéskört érintően közelítették meg ezt az ügyet (Dr. Répássy Róbert: Intim szféra!), igen, amely ellehetetleníti azokat az embereket, akik gyermekeket nevelve a hétköznapokban, a hétfőtől péntekig eső napokban, mondjuk, nem tudják elrendezni azokat a kérdéseket, amelyek a cipővásárlástól kezdve a kabátvásárlásig, sok minden egyéb más, a gyerekkel együttesen történhetnek csak. (Dr. Répássy Róbert: A kabátvásárlás intim szféra!) Igen, az az intim szférája az embernek, amelyről ő dönt, amelyről ő dönt, amelyet ő él meg, és nem a hatalom, önök mondják meg az ő számára, hogy mit tegyen. (Dr. Répássy Róbert: Nézzél reklámokat az RTL Klubon!) Az a baj önökkel, hogy mindenfajta szokásjogot gondolkodás nélkül felrúgnak, ha a politikai identitástudatuk ezt kívánja, akár még erőszakkal is megtéve mindezt. Nem azon gondolkodnak, hogy mi jó az embereknek, hanem azon, hogy hogy tudják ezeket az embereket lehetőség szerint kordában tartani és az önök igényeit kiszolgáltatni velük. Az a hatalmi viselkedés, amit önök tanúsítottak ennek a kérdéskörnek a kapcsán, akár az erőszakossággal, akár a gőgösségükkel, akár az atyáskodó magatartásukkal, „majd mi megmondjuk, hogy hogyan és miképpen alakuljanak a dolgok”, az elfogadhatatlan a társadalom számára. Nem véletlenszerű, hogy olyan visszaigazolások alakultak ki, mint amelyek a korábbi időszakban. Most, most, amikor ott tartunk, hogy ebben a kérdéskörben visszafele mozognak, akkor persze a kereszténydemokraták részéről vagy épp a kormányon belül a miniszterelnök-helyettes, Semjén azt nyilatkozza ki, hogy hát most ugyan eltöröljük, de majd bevezetjük újra, tehát azért a bélyeget már rögtön lenyomja, és leteszi, hogy hogyan is lesz ez. (11.20)Nem a népakarat teljesítésén gondolkodnak, nem, hanem a saját elszántságukat próbálják növelni e tekintetben. Nézzék, a vasárnapi nyitvatartás kérdése, mint mondtam, egyrészt egy lehetőség, másrészt, mint mondtam, az elmúlt másfél esztendőben a Magyar Szocialista Párt folyamatosan amellett kardoskodott, hogy minimum 100 százalékos bérpótlékkal párosuljon. Ezért mindenfajta más, ami ennek az ellentettjét vagy ennek az elbizonytalanítását jelenti az önök részéről, az az igazságtól oly messze áll, hogy arról nem is kívánok beszélni.Nem korrekció, nem. Nem korrekció, hanem elvárás. Elvárás az, hogy olyan törvényt hozzanak, amely nemcsak arról szól, nemcsak arról szól, hogy nyitva lehessenek a boltok vasárnap, hanem arról is, hogy a minimum 100 százalékos bérpótlékok biztosítottak legyenek. Tehát nem korrekció, nem ‑ elvárás! Tudják, ezt a törvényt el kellene vinniük haza ma, el kellene vinniük haza, és hozni helyette egy másikat, egy olyat, amely garantálja ezt.Nem Gulyás Gergelynek kell arról hitet tenni, hogy egyébként ő egyetért azzal, hogy 100 százalékos bérpótlék legyen vasárnap, hanem olyan törvényt kell szülni, ami ennek a törvényi garanciáit megteremti. Ez a mai erre nem jó. (Dr. Répássy Róbert: Akkor nem kell megszavazni!) Ez ma erre nem alkalmas. Ezt kellene módosítaniuk olyaténképpen, hogy az helyén legyen. (Közbeszólások a Fidesz padsoraiban.) Egy kis vizet vagy gyógyszert vagy bármi mást vegyen magához, Répássy képviselőtársam, mert úgy látom, reggel 9 órától nem bír önmagával, ilyeténképpen talán ez segítségére lehet az elkövetkezendő időszakban. (Dr. Répássy Róbert közbeszól. ‑ Az elnök csenget.) Nézze, önnek csak annyit mondok mint volt államtitkárnak, aki olyan típusú ügyek tekintetében volt államtitkár, hogy ráhatása is lehetett volna a folyamatokra, hogy azt a szégyent, amit önök csináltak ezzel az üggyel kapcsolatosan, hogy mondjuk, a kopaszokkal történő felütést támogatták a háttérből a népszavazás megakadályozása érdekében, azt kellett volna végiggondolnia, hogy azzal szemben mit tesz, és hogyan óvja a saját pártját attól, hogy ne ilyen utat járjanak! Na, szóval, a dolog lényege: a vasárnap nem attól szent, nem, hogy nem lehet dolgozni vagy nem lehet szolgáltatást igénybe venni, nem. Az állattenyésztés tekintetében mit jelent a vasárnap? És sok minden egyéb más területen? A közszolgáltatások tekintetében mit jelent a vasárnap? Önöknek ez a vasárnapi nyitva- vagy zárvatartás óriási kudarc, hogy a másfél éves tornázásuk eredményeképpen nem sikerült a népakaratot abba az irányba formálni, mint amibe szerették volna, és most el kell mozdulniuk a korábbi álláspontjaikról.Értem én ezt a kudarcot, de ezt a kudarcot ne úgy akarják megélni, hogy közben az embereket próbálják megbüntetni! Nem. Önöknek az a dolguk, hogy egyrészről, ha van egy mérhető, fogható népaka­rat, azt kiszolgálják jó értelemben, másrészről meg azt, hogy azokat a dolgozókat, akik alanyai a ke­reskedelem szolgáltatási szektorának, olyan helyzetbe hozzák, hogy megfelelő javadalmazásban részesülhessenek, hogy ők a mindennapi tisztes megélhetésükhöz hozzáillesztetten a forrásokat meg tudják szerezni.Tudják, az a szégyenletes munka törvénykönyve, amiről ma már itt szó esett, ami 2012-ben hatályo­sult, az, amely a munkavállalók kiszolgáltatottságát növelte ‑ emlékeznek rá, megszüntették a délutános pótlékot, az éjszakai pótlékot 30 százalékra csökkentették, a kollektív szerződésekben gyakorlatilag állami cégeknél nem hagytak pozitív eltérítést a munka törvénykönyvéhez illesztetten, és ezernyi dolgot lehetne még mondani ‑, gyakorlatilag ellehetetlenítette az embereket és az őket képviselőket.Lehet olyan helyzetet teremteni, hogy többet dolgozzanak az emberek kevesebb pénzért. Erre a csodára önök képesek voltak az elmúlt 5-6 esztendőben. Önök a munkavállalók érdekeiről ne nagyon beszéljenek! Önöknek hat éven keresztül lett volna módjuk arra, hogy cselekedjenek érte, de nem tették ezt. Önök hiteltelenné váltak e tekintetben. Tudják, hogy mennyit keres ma, mondjuk, egy bolti dolgozó? Tisztában vannak vele? Itt, Budapesten meg nagyobb városokban, mondjuk, a 120-130 ezer forintot talán meg tudja keresni, de a kis falvakban minimálbéres összegekben vagy annak a töredékében ‑ mert négyórás foglalkoztatási formában is foglalkoztatják őket ‑ jutnak hozzá a forrásokhoz. No, ezektől az emberektől sajnálják önök azt a 100 százalékos bérpótlékot? Ezért van az a helyzet, hogy Magyarországon ma 2,2 millió ember él a létminimum alatt, önök meg a létminimum kategóriáját is el kívánják már tagadni, mert nem akarnak szembesülni ezzel a kérdéssel. Ezért ma az a helyzet, hogy ma Magyarországon 1,4 millió ember a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kimutatása szerint keres minimálbért vagy attól kevesebb összegű pénzt, és ebben a két kategóriában a kiskereskedelemben dolgozó emberek messze döntő sokasága ott van. Önöknek az lenne a dolguk, hogy ezeken az embereken segítve a törvényen keresztül egyértelműen deklarálják a 100 százalékos, a minimum 100 százalékos vasárnapi pótlék kérdését.A jövedelmi viszonyok tekintetében felső 10 százalék megszerzi az anyagi javak 36 százalékát, az alsó 10 százalék pedig a 2 százalékát, és tudják, ebbe a 2 százalékba tartozik bele nagyon sok olyan, kiskereskedelmi tevékenységet folytató bolti alkalmazott, akik esetében önök most nem akarják garantálni, csak beszélnek róla, nem akarják garantálni a 100 százalékos bérpótlék kérdéskörét.Egy szó, mint száz, telehazudták ezt a másfél esztendőt. Telehazudták. Gondoljanak csak a minimálbéresek dolgára, akiktől öt éven keresztül ellopták a pénzeket! Merthogy kevesebb értékkel bíró pénz jutott a kezükbe ezeknek az embereknek, mint előtte öt esztendővel. Önök, akik ilyen értelemben becsapták, telehazudták a világot óriásplakátjaikon keresztül a minimálbérek emelkedésével; önök, akik meglopták ezeket az embereket azáltal, hogy miközben belehazudták a szemükbe a dolgokat, aközben kevesebbet érő pénzt adtak a kezükbe, önök ne nagyon próbáljanak semmit tenni, csakis annyit, hogy igenis garantálják a törvény visszavonásán keresztül és azzal párhuzamosan, azzal együtt a minimum 100 százalékos bérpótlék megítélését, megadását! Ennyi, amit önök tehetnek az emberekért. Ennyi, amit önöknek nemhogy tenni lehet, hanem kutya kötelességük megtenni az emberekért. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban.)
  • VOLNER JÁNOS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Államtitkár úr, önnek igaza van abban, hogy a Jobbik fejében is megfordult már az, hogy vasárnap legyen zárvatartás azért, mert nagyon sok dolgozó keresett meg minket, akik ezt kérték tőlünk.Az azonban fontos különbség önök között meg köztünk, hogy mi hajlandóak vagyunk és bármikor készek vagyunk belátni a tévedésünket. Mi nem kezdünk el ‑ elnézést a kifejezésért, az Országgyűlés méltóságát nem szeretném megsérteni, de ‑ szívatni egy országot egy éven keresztül azzal, hogy akár akarják, akár nem, azért, mert a nagyfőnök, Orbán Viktor kitalálta, mi bevezetjük a vasárnapi boltzárat. Ez nálunk nem fordulhat elő. Amikor mi láttuk azt, hogy az emberek többségének ezzel ellenkező akarata van, tessék visszakeresni, akkor azt mondtuk, hogy ne legyen vasárnapi boltzár azért, mert a társadalom ezt nem szeretné. És XXI. századi pártként mi a politikát úgy fogjuk föl, hogy be kell látni akkor is a tévedésünket, ha visszalépést jelent ez akár a választási programunktól is. Mi erre bármikor hajlandóak vagyunk. És államtitkár úr, az sem minket minősít, hanem önöket meg a szocialistákat, hogy mi, ha valaki egy konstruktív javaslatot tesz az Országgyűlésen belül, akkor is hajlandóak vagyunk támogatni, ha az a képviselő akár fideszes, akár szocialista. Önöknél ez nem fordulhat elő, mert önök a rendszerváltás óta az Országgyűlésnek azt a destruktív logikáját követik és tekintik irányadónak, hogy mindent le kell szavazni, ami az ellenzéktől érkezik, akár jót tenne az országnak, akár rosszat. Ezért volt az, kedves államtitkár úr, hogy 360 milliárd forintos károkozással járt a brókerbotrány, mert a 2010 novemberében általam benyújtott javaslatokat sem önök nem támogatták, sem a szocialisták, azért, mert egy jobbikos képviselő nyújtotta be. Én tehát arra biztatom önöket, hogy próbáljanak önök is XXI. századi párttá válni, és végre az ország érdekét nézni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
  • DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Miközben Gúr Nándor képviselő úr 15 percen keresztül ostorozta a kormányt és a törvényjavaslatot, közben mondott egy nagyon érdekes dolgot. Azt mondta, hogy vissza kellene vonni ezt a törvényjavaslatot.Gúr Nándor tehát azt mondja, hogy a szocialisták népszavazási kezdeményezésével azonos eredményű törvényjavaslatot vissza kellene vonni. Fel kell tenni ezt a kérdést, hogy vajon ki hazudik akkor ebben az ügyben. Folyton hazugsággal vádol Gúr Nándor másokat, miközben ezek szerint a szavai szerint nem támogatja azt a törvényjavaslatot, amire egyébként népszavazást kezdeményeztek, amivel egyenértékű népszavazást kezdeményeztek.(11.30)Tehát, tisztelt Ház, néhány óra múlva, vagy talán egy óra múlva eljön az igazság pillanata, hogy a Szocialista Párt vajon megszavazza-e az Országgyűlésben azt a törvényjavaslatot, amely egyébként az általuk kezdeményezett népszavazással azonos helyzetet fog előidézni.Nem akarom folytatni itt a személyeskedést, amibe belekezdett Gúr Nándor, de ha már hazugnak nevezte a kormányoldalt vagy jó néhányunkat, tisztelt képviselőtársaim, Gúr Nándor, a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselője, az 1980-as évek végén Borsod-Abaúj-Zemplén megye utolsó első titkára volt a Kommunista Ifjúsági Szövetségben. (Moraj és derültség a Fidesz és a Jobbik soraiból.) Erről az Országgyűlés honlapján megtalálható életrajza szerint annyit állít, annyit vall be, hogy: tagja voltam az ifjúsági mozgalomnak. Hát akkor mindenki eldöntheti, hogy hol itt a hazugság, tisztelt képviselőtársaim. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
  • SZABÓ SZABOLCS (független): Köszönöm szépen. Erre már tényleg nehéz mit mondani, bár nem engem szólított meg Répássy úr. (Derültség.), de azért amikor a vita ilyen szintre süllyed le (Zaj. ‑ Az elnök csenget.), akkor nehéz. Én azon lepődtem meg, amikor egyébként a migránskérdésre hivatkoznak az indoklásban. Hogy a kettőt hogy sikerült összehozni? ‑ elég nehezen. Na de államtitkár úrra akartam igazából reagálni. Nem tudom, olvasta-e a népszavazás konkrét kérdését, amit például az Együtt, az én pártom támogatott. „Egyetért-e ön azzal, hogy az Országgyűlés semmisítse meg a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi LII. törvényt?” (Bangóné Borbély Ildikó: Így van! El kellett volna olvasni! ‑ Dr. Vas Imre: A római számokat ismerni kéne!) Érdemes lenne elolvasni, a netjogtárban fent van, talán számítógépet ön is tud kezelni. Ha csak a keresőbe beírja, hogy jövedelem, bérpótlék, nem szerepelnek ilyen szavak benne. Ugyanis azt minden magyar állampolgár, aki egy picit a joghoz ért, tudja, hogy a jövedelmeket, bérpótlékokat a munka törvénykönyve szabályozza, a 140. § környékén kell keresni. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Ez a törvény módosítója! ‑ Boldog István: Nem olvastad a törvényt!) Miről beszélünk? Hát hazudnak! (Dr. Répássy Róbert: Ez a törvény módosítója!)Semmi köze ennek a népszavazási kezdeményezésnek a jövedelmekhez. (Révész Máriusz: Ez a törvény módosítója!) Köszönöm szépen.
  • DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azért tartottam szükségesnek megszólalni, mert úgy vélem, indokolnom kell mindazt a szavazást, amelyet annak idején a törvény elfogadásakor leadtam, mind pedig most, amikor a törvény visszavonásakor le fogok adni. Az eddigi vita nagyjában egészében úgy folyt le, ahogy szokott: gazdasági érvek politikai haszonszerzés mentén és némi erkölcsi érvek, amelyek a KDNP részéről hangzottak el, és amelyeket a magam részéről nagymértékben osztok. Annak idején, amikor megszavaztam a bolti nyitva­tartás szabályozását, magyarul, a bezárások szabályozását, akkor egyértelműen azon az erkölcsi alapálláson voltam, amely erkölcsi alapállásról most a KDNP-től hallottunk, nevezetesen: ez elsősorban és elsődlegesen családi érdek. Olyanfajta családi szempontokat tart szem előtt, amelyek nem valláspolitikai ‑ bocsánat, KDNP ‑ szempontok, nem is vallási értékek, hanem kifejezetten általános emberi értékek, olyanok, amelyeket meggyőződésem szerint támogatni illik és szükséges. Ez az első rész, ami miatt annak idején így szavaztam.A második részt is el kell mondanom, hangoztattam is, el is mondtam frakcióülésen és egyéb helyen, fenntartásaim voltak azért, mert világosan lehetett érzékelni, hogy a társadalom egy jelentős része az erkölcsi értékek és az erkölcsi indokok iránt nem kellő mértékben fogékony, és akkor most nagyon finoman fogalmaztam. Nem kellő mértékben fogékony, nem elsősorban csak a valláserkölcsi kérdések, hanem általában az erkölcsi kérdések iránt. Következtésképpen lehetett érzékelni és látni, hogy veszélyeket hordoz magában ez a döntés, mégis úgy gondoltam, hogy megkísérelni, megpróbálni érdemes, hiszen egy jó irányt, egy jó célt követ.Helyes-e most, ha ezt a törvényt visszavonjuk? Arról van-e szó, amiről a szocialisták itt hosszan beszélnek diadalittasan, hogy az egyik oldal győzelmet aratott, a másik vereséget szenvedett, hogy itt most egy visszavonulás folyik, melyik itt a valóság és az igazság? A helyzet az, amit én valamennyi kisgazda nevében is merek mondani, érdemes visszamenni Deák Ferenchez. Deák Ferenc annak idején, amikor a provizórium megszűnt, világosan és egyértelműen kifejtette, vissza az 1848-as törvényekhez, de mindig és mindenkor figyelembe venni, hogy mi az, amit a közérdek és a közvélemény képes elfogadni. Az adott helyzetben és az adott lehetőségek mentén a kormánynak ezt kellett értékelni, és amikor ezt helyesen értékelte, akkor meggyőződésem szerint ezt érdemes támogatni, még akkor is, ha az erkölcsi fenntartásaim változatlanok a nyitvatartással kapcsolatban. Meggyőződésem ugyanis, hogy a helyes álláspont csak az lehet, hogy előbb majd elérni a társadalmon belül ennek a széles körű támogatását, és aztán új döntést hozni. Nem vád az, amit a szocialisták elmondtak, hanem reményeim szerint egy jövőbe mutató előrelátás, nevezetesen, hogy a társadalom előbb vagy utóbb ‑ reményeim szerint inkább előbb ‑ olyan szinten és olyan módon képes gondolkodni, amely a kicsi, apró vagy akár nagyobbacska gazdasági érdekeket is az erkölcsi értékek mögé képes helyezni. Ez az idő nem jött el, de van, amikor eljön, akkor lépni kell, és akkor hiszem, hogy a kormány lépni fog.Még egy gondolat, amit nem mellőzhetek: előtérbe került ma a pótlék ügye. Azt gondolom, hogy ez nagyon fontos kérdés. Reményt és biztatást ad, hogy a kormány azt mondja, hogy tárgyalásokat kíván folytatni. Én egy kicsit többet szeretnék hallani. Én azt szeretném hallani a kormánytól, hogy nagyon határozottan támogatja, hogy a pótlék tekintetében semmilyen hátrány nem érheti a dolgozókat. Ezt egészen egyszerűen el kell tudni érni. A kormányban van elég erő, a tárgyalások során van kellő határozottság, akkor ez elérhető. Ez az, ami az igeneket meggyőződésem szerint a mai napon igazán alátámaszthatja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)
  • NOVÁK ELŐD (Jobbik): Tisztelt kormánypárti Képviselők! Sajnálom, hogy ismét baltával faragják a hibás törvényt, és családbarát szólamok közepette a fürdővízzel együtt kiöntik a gyereket is, illetve a gyerek­fürdetésre így legalább hazaérhetnek majd már ez­után az apák és az anyák, hiszen jelenleg ma még akár este 9-10-ig is dolgozniuk kell különböző boltok­ban például eladóként azoknak, akiknek a vasárnapi zárvatartás miatt, a meghosszabbított hétfői nyit­vatartások miatt a hétfő estéken, a kedd estéken és minden hétköznap estén akár távol kell maradniuk a családjuktól, akár a kisgyermekük lefektetésétől is.Azt gondolom, hogy miközben családbarát szem­pontokra hivatkozva hozták meg önök ezt a törvényt, aközben igenis figyelmen kívül hagyták, és nem volt kellően cizellált a szabályozás, és ilyen értelemben nem mondhatjuk, hogy például kielégítette volna a családok igényeit. Ilyen abszurd például, és szintén mondhatjuk, hogy családellenes lépés volt, hogy vasárnaponként a bababoltokat is bezárták, pedig akinek kisgyermeke van, tudja jól, hogy különösen kiskorban meglehetősen változó igények miatt gyakrabban kell boltba menni, akár ruházatot váltani, mint mondjuk, az idősebbeknek. Tehát egy kis empátiával, akik mondjuk, nehezen értik meg, hogy miért kell vasárnaponként például különböző gyermekneveléshez szükséges újabb eszközöket venni vagy ruhákat, az azért beláthatná, hogy nem helyes például a vasárnapi napokon bezárni ezeket. Különösen akkor, ha arra gondolunk, hogy a szombati napokra vannak időzítve gyakran a különböző gyerekzsúrok, családi és egyéb programok is, akkor azért kimondhatjuk, hogy igen, nagyon sok családos a vasárnapi nap választhatta volna például a bababoltokat. Talán megértik, ha ezért a fejemben még egy babatüntetés képe is megfogalmazódott az utóbbi hónapokban.Szerencsére idáig nem kellett elmenni, mert belátták most önök, a nép hangjára hivatkozva valójában azért mondjuk ki, hogy inkább csak a politikai haszonszerzés címén leginkább önök azok, akik meghátráltak, de nem elvi okok miatt, és nem azért, mert a nép hangját meghallották, hiszen azt meghallhatták volna az elmúlt hónapokban is.Nagyon sajnálom, hogy például családbarát szempontokra is hivatkoztak, miközben a törvény meghozatala előtt nem egyeztettek sem a Nagycsaládosok Országos Egyesületével, sem a népesedési kerekasztallal, és ez általában jellemző az önök politikájára, hogy például a családi otthonteremtési kedvezmény vagy a NOK esetében is mindenféle egyeztetést elmulasztottak. Bedobták karácsony előtt előkészítetlenül, csak azért, hogy karácsonykor is a családi asztaloknál ez legyen a téma és nem a kormány különböző korrupciós ügyei. De nem volt egyeztetés. Talán ha lett volna egyeztetés, talán ha egy kicsit cizelláltabban sikerült volna megalkotni ezt a jogszabályt, akkor nem kerültek volna bele ilyen hibák és ilyen önellentmondások is, hogy családbarát intézkedésekre hivatkozva zárják be például akár a bababoltokat is, vagy érik el azt, hogy a hétköznapi késő estéken is a családtól távol kell lenniük és dolgozniuk kell akár a kisgyermekes szülőknek.(11.40)A Jobbik már programjában kimondta, valóban ‑ örülök, hogy ismét idézte a kormány, és ismét talán meg is fontolja a Jobbik programját ‑, a vasárnapi pihenőprogramot. Azért is foglaltuk programunkba, mert szeretnénk ezt az alapvetést megvalósítani, de nem mindegy, hogy hogyan. Nem is véletlen, hogy az önök által beterjesztett törvényt a Jobbik nem szavazta meg. Pontosan azért nem szavaztuk meg az önök által elfogadott és a mai napig hatályos vasárnapi zárvatartást, mert az nem úgy teremti meg a vasárnapi pihenőnapot, ahogy mi szeretnénk, mert mi úgy szeretnénk, hogy az embereket ne lehessen kötelezni akaratuk ellenére. De aki ezt szeretné vállalni, például mert nem családos, például azért, mert szeretne többet keresni, és ha nekik biztosítanának egy tisztességes, 100 százalékos bérpótlékot, és akaratuk ellenére nem lehet munkára kötelezni, na, ilyenfajta vasárnapi pihenőnapot szeretnénk, ilyenfajta vasárnapi pihenőnapot tartalmaz a Jobbik választási és előbb-utóbb a Jobbik kormányprogramja is. Köszönöm figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Azt hiszem, hogy mindannyiunk számára tanulságos volt ezt a vitát nézni. Kiderült a vitából, hogy az MSZP büszke arra, hogy sikerült megakadályoznia a vasárnapi munkavégzés tilalmát. Az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy nálunk szerencsésebb országokban a baloldal általában azért szokott küzdeni, hogy egyébként nyolc órát dolgozzanak az emberek, illetve vasárnap ne legyen kötelező dolgozni. De nem, nálunk folyamatosan az összes MSZP-hozzászóló sikerként éli meg, hogy ezt az egyébként baloldali követelést, ami nem is a XX., hanem már a XIX. századra nyúlik vissza, nekik sikerült megakadályozni. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem rossz élmény látni, hogy az európai baloldali értékrendet milyen módon és milyen büszkén tapossák sárba a magyarországi baloldal, a magyarországi szocialista képvi­selők. És az a helyzet, hogy nemcsak a baloldali, hanem tulajdonképpen azt is mondhatom, hogy az európai vagy az európai baloldali értékeket tapossák lelkesen sárba, hiszen nézzünk csak szét Európában!Tisztelt Szocialista Képviselőtársaim! Ausztriában tudnak önök vásárolni egyébként vasárnap? El kell áruljam, hogy nem. Netán Németországban? Nem. Franciaországban lehet vásárolni vasárnap? Nem. Hollandiában lehet vásárolni vasárnap? A kiemelt turisztikai övezetek kivételével nem. Norvégiában esetleg? Nem. Svájcban? Nem vásárolhatnak Svájcban sem. Belgiumban esetleg? Ott sem vásárolhatnak. Olaszországban legfeljebb kisboltokban vásárolhatnak, illetve ott is 12 vasárnap van lehetőség arra, de általános szabály, Olaszországban nem vásárolhatnak. Netán Spanyolországban vásárolhatnak vasárnap? (Gyöngyösi Márton: Hol élsz te?) Tisztelt képviselőtársaim, nem. De a magyar baloldal igazán büszke lehet arra, hogy azt a baloldali követelést, amit egyébként Európában számos helyen egyébként a baloldal a szakszervezetekkel karöltve kivívott, elért, azt Magyarországon sikerült megakadályozniuk. Azt hiszem, hogy még egy példát kénytelen vagyok idehozni. Néhány hónappal ezelőtt Angliában, ami egy viszonylag liberális gazdaságszemléletű ország, felvetődött a tory kormánynál az a gondolat, hogy valahogy enyhíteni kellene az üzletek vasárnapi nyitvatartásán, Angliában ugyanis az a szabály, hogy a nagyobb bevásárlóközpontok egy időintervallumban, de hat órát lehetnek nyitva vasárnaponként. És felvetette ezt a kormány, beterjesztették a törvényjavaslatot, majd néhány órán belül vissza kellett vonniuk ‑ óriási volt a közfelháborodás. Felháborodott egy­ségesen egyébként az összes baloldali képviselő, de ez csak hagyján, de a tory képviselők nagyobb része is mélységesen felháborodott, úgyhogy a Came­ron-kormány néhány órán belül elállt ettől a tervétől. Ezekben a szerencsésebb országokban nem olyan baloldal jutott osztályrészül ezeknek az országoknak, mint nekünk. Kérdéses, hogy egyáltalán lehet-e ezeket a képviselőket baloldalinak tekinteni Magyarországon. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy kicsit válaszolnék a jobbikos Volner János felvetésére is. Volt olyan népszavazás Magyarországon ‑ a 2004. december 5-ére gondolok ‑, amikor ha azt néztük volna, hogy mi a közvélekedés, akkor soha az életben Magyarországon nem hoztuk volna vissza egyébként a külhoni magyar állampolgárság témáját. Hiszen ha megnéztük volna, és csak a közvélemény-kutatásokat figyeltük volna árgus szemekkel, akkor bizony az a helyzet jött volna elő, hogy sajnos nem érdemes ebbe politikailag belevágni. (Novák Előd: Ez nem igaz…!) De az a helyzet, hogy azon a népszavazáson pirruszi győzelmet aratott az MSZP, vagy pirruszi győzelmet aratott Gyurcsány Ferenc pártja, mert átmenetileg megoldotta a problémáit, de az a helyzet, hogy hosszú távon egyébként ez a népszavazás sokat jelentett, hogy az MSZP a mai napig nem tud talpra állni, és gyakorlatilag a fiatalok messze távoli körben elkerülik, és a mai napig kihat a népszerűségére vagy a népszerűtlenségére a szocialistáknak, a baloldalnak. Azt gondolom, hogy igenis lehetséges azt megtenni, hogy értelmes érvekkel kiállunk olyan ügyek mellett, amelyekről azt gondoljuk, hogy hasznosak a magyar társadalomnak. Én egyébként azt gondolom, hogy a vasárnapi nyitvatartás szabályozása, visszaszorítása vagy a vasárnapi munkavégzés tilalma tipikusan egy ilyen dolog lett volna. Nagy volt a politikai kockázata, és el kell mondani, hogy nem végeztük el mi, fideszes képviselők sem azokat a feladatokat, amiket el kellett volna végezni, nem álltunk bele a vitába, nem álltunk elég határozottan ki a véleményünk mellett. De az a helyzet, hogy ez nemcsak a mi sarunk, az a helyzet, hogy azok a szervezetek, amelyek egyébként más európai országban kiállnak ezen ügyek mellett, azok is leginkább hallgattak ebben a kérdésben. Gondolok például a szakszervezetekre, gondolok az egyházakra, és gondolok sok más szereplőre, akik igenis mondhatták volna, hogy rengeteg előnye van egyébként ennek az elképzelésnek. Én nagyon ajánlom, Szalóki Áginak a hangját nagyon szeretem, nagyon kedves énekesnőm, egy nagyon szép bejegyzésben írta le, hogy mi ennek a vasárnapi szabályozásnak az értelme, a családok tudnak időt együtt tölteni. És az a helyzet, hogy én is meg tudom erősíteni, amit ebben a posztban leírt, nevezetesen, hogy azokkal a Lidl-, Tesco-alkal­ma­zottakkal, Penny-alkalmazottakkal, akikkel beszéltem az elmúlt években, alapvetően az a helyzet, hogy örültek ennek a szabályozásnak, örültek annak, hogy vasárnap nem kellett munkát végezniük. Nézzük meg, hogyan alakultak azok a számok, amelyeket a tisztelt képviselőtársaim jó egy évvel vagy másfél évvel ezelőtt a vitában felhoztak. Ugyanúgy, mint egyébként a vendéglátóipari egységeknél, amikor a cigarettát kitiltottuk a boltokból, ugyanúgy ilyen horrorisztikus, rendkívül borús jóslatokat fogalmaztak meg. Ott is elmondták, hogy csődbe fognak menni a kocsmák, nem lesz vendég, visszaesik a forgalom. Épp az ellenkezője történt. Tisztelt Képviselőtársaim! Ugyanez van ebben az esetben is. A kiskereskedelmi forgalom 2015-ben 5,5 százalékkal nőtt. Példa nélküli egyébként ez a növekedés az elmúlt tíz évben. De a kiskereskedelmi forgalomban dolgozók száma is a 20 ezres csökkenéssel szemben 3200 fővel növekedett. Az a helyzet, hogy nemhogy nem igazolódtak azok a borúlátó jóslatok, amiket megfogalmaztak, hanem pont az ellenkezője történt. A jogi helyzet is vitát váltott ki. Világos és egyértelmű az álláspontunk. A népszavazási kérdés arra irányult, hogy visszaállítsa a 2015. március 14-i állapotot ‑ hiszen azt követően lépett hatályba az új törvény ‑, ezt ezzel a törvénymódosítással visszaállítjuk. Tegnap is elmondtam a Törvényalkotási bizottság ülésén, hogy a Fidesz-frakcióban, kormányülésen is felvetődött, hogy a pótlékok kérdését rendezni kell, de nemcsak a pótlékok kérdését, hanem más területeken is valószínűleg lépni kell. Ennek érdekében egyeztetéseket javaslunk az illetékes szakszervezetekkel. Bízom benne, hogy nagyon rövid időn belül vissza fog jönni vagy a parlament elé fog kerülni egy olyan törvény, amely azokat az anomáliákat, amelyeket mindannyian rendezni kívánunk, rendezni tudja. De ezt egyébként nem ennek a törvénynek a kereteiben kell elrendezni, hanem erre egy új törvényt kell benyújtani a parlamentnek, és ebben az új törvényben, még egyszer mondom, hogy nemcsak a bérpótlékokat, hanem más kérdéseket is szabályozni kell. Novák Előd figyelmét hadd hívjam fel, hogy ennél a törvénynél, amit most visszavonunk, nem áll meg az az érvelés, hogy a vasárnap miatt késő éjszaka vagy sokáig bent kellett maradni az embereknek dolgozni, hiszen pont ez a törvény nemcsak a vasárnapi nyitvatartást szabályozta, hanem ez a törvény til­totta meg az áruházláncoknak az éjszakai nyitva­tartást is. (11.50)Tehát az az állítás, hogy emiatt egyébként éjszaka vagy késő estig kényszerültek dolgozni az emberek, konkrétan nem igaz, mert, még egyszer mondom, a vasárnapi nyitvatartás mellett az éjszakai zárvatartás tilalmát is éppen ez a törvény határozta meg. Tehát mondjuk, azt, hogy a Tescók nem lehetnek folyamatosan nyitva, ez a törvény akadályozta meg, és ha ezt a törvényt most visszaállítjuk vagy eltöröljük, akkor pontosan vissza fog állni az a helyzet, ami egyébként 2015 márciusában volt.Úgyhogy, tisztelt képviselőtársaim, azt gondolom, sajnos ebben a kérdésben visszavonulót kell fújni, ebben benne van a mi felelősségünk is, ugyanakkor én kétségesnek tartom, hogy a magyar társadalomnak ez kedvező hosszú távon, és sajnos nem sikerült az európai életmód, az európai élet irányába egy nagy lépést tenni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nem is tudom, hol kezdjem. Kezdem Révész Máriusszal, hiszen ő szólt utoljára, és azon kevesek közé tartozik, akikkel egy évvel ezelőtt itt vitáztunk ennél a napirendnél, hiszen akkor a többségük nem volt itt, mi meg itt voltunk, és próbáltunk erről a témáról eszmét cserélni.Rögtön hadd mondjak, hadd reagáljak két dolgot! Megértem, hogy nagyvárosi emberként nem tapasztalta ezt, kisvárosi emberként biztosan mondom, hogy a túrkevei Tesco úgy oldotta meg sok más hasonló üzlethez hasonlóan, hogy 20 óráról 22 órára tolta ki a nyitvatartását hétköznapokon, szombatig. Ez csak egy példa, de nagyon-nagyon sok példa van vidéken, ahol a kisboltok azért, hogy ne kelljen elküldeni embereket, így hosszabbították meg. Meggyőződésem szerint Novák Előd képviselőtársam erre célzott, amire nagyon sok konkrét példa van.Az európai életmódra is hadd reagáljak, ugyanis semmi akadálya nincs annak, hogy ez megtörténjen ‑ ehhez európai fizetések kellenek minden szektorban. Az önök kormánya kellene hogy megteremtse ennek a feltételeit, jelen pillanatban közmun­kás­béreket tudnak biztosítani a társadalom többségének. Tehát addig, ameddig európai bérek nincsenek, ne várja azt, hogy európai életmódban gondolkozzanak a magyar állampolgárok!És mielőtt bárki félreértene, mert sok rosszat fogok önökre mondani, egyvalamit szeretnék leszögezni: alapvetően a kezdeményezést én egy meggondolandó és megfontolandó kezdeményezésnek tartottam, és nagyon-nagyon szeretnék még egy olyan Magyarországon élni, ahol meglesz annak a létjogosultsága, hogy bezárjanak vasárnap a boltok; nagyon szeretnék egy olyan Magyarországon élni, ahol akár szombat délután is bezárhatnak, és lehetőség szerint a lehető legtöbben pihenhetnek. Ez az egy pont van, amiben az MSZP vezérszónokával nem értettem egyet, ebben az egy dologban, mert azt mondta, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr azt jelentette be, hogy amikor meglesz a társadalmi támogatottsága, akkor majd újra megfontolják. Én azt gondolom, ha meglesz a társadalmi támogatottsága, akkor az MSZP-nek se lenne szabad majd ellene menni, hanem igenis az a cél, hogy meglegyen a társadalmi támogatottság, és be lehessen vezetni.Ennek megfelelően én is azt mondom, hogy ha lesz egyszer társadalmi támogatottsága, örülni fogok annak, ha ez megvalósul, mint ahogy örülni fogok annak, ha alapvetően a magyar vásárlók árpreferencia szemléletű gondolkozását felváltja majd egy minőségi gondolkozás, és nem lesz fontos az, hogy olcsóbban jussanak hozzá az élelmiszerhez, hanem a helyi üzletek lesznek tele helyi termékekkel, a bioboltok lesznek tele vásárlókkal, nem pedig a multinacionális cégek olcsó, rossz minőségű élelmiszer-kínálata lesz a fontos.Tehát alapvetően én azt gondolom, hogy az az irány, hogy ezen el kell gondolkozni, nem volt feltétlenül káros. Amit károsnak tartottam egy évvel ezelőtt is és most is, és ezért érheti önöket nagyon sok kritika, az az, hogy megfontolás nélkül, hűbelebalázs módjára tették mindezt. Rögtön ezért reagálok dr. Turi-Kovács Béla képviselőtársamra, a miniszter úr véleményére, mert én megértem azt, hogy ő úgy érzi, magyarázkodnia kell, hiszen az önök kormánya bohócot csinál önökből: egy éven belül ellentétes szavazást kér önöktől, ami nyilvánvalóan kínos. És egyetértek abban is Turi-Kovács Bélával, hogy egy bölcs kormány meghallja a társadalom szavát, de önök ezt nem tették meg, amíg nem volt népszavazási kezdeményezési lehetőség, addig nem volt fontos, addig nem hallották meg. És mondom azt, hogy egy még bölcsebb kormány pedig megelőzően, az intézkedés előtt hallgatja meg a társadalom szavát, és nem utólag, egy évvel később, miután kísérleti egerekként tesztelte a magyar társadalmat, hogy szeretik, nem szeretik, jó lesz, nem lesz jó. Ez az, ami elfogadhatatlan leginkább ebben a rendszerben, hogy így kell ezzel foglalkozni, és nem úgy, hogy a KDNP-ben valaki felébredt így, hogy „ó, de jó ötlet, zárjuk be a boltokat!”. Mi lett volna, ha a Századvéget arra kérik meg ezért a sok pénzért, hogy alapos kutatással ezt nézze meg, ennek milyen a társadalmi támogatottsága? Akkor lehetett volna bölcs döntést hozni ebben a témában.Nyilvánvalóan fontos, hogy elmondjuk azt, mi az, ami érvként ‑ miután elmondtam azt, hogy alapvetően azzal az elvvel ökopárti képviselőként egyet tudok érteni, hogy a fogyasztás legfontosabb szentségéből vegyünk vissza, és kevesebbet vásároljanak az emberek. Az elvvel egyet lehet érteni, de ezt nem lehet úgy tenni, hogy a magyar társadalom még teljes mértékben nem tud ezzel azonosulni; nem tud azonosulni, mert fontos az, hogy olcsó áruhoz jusson; nem tud azonosulni, mert nem teremtenek önök immár hat éve úgy munkahelyeket, hogy minden család együtt legyen a héten. Az ingázók sokaságának, a vidéken dolgozók sokaságának, sőt a külföldön dolgozók sokaságának az egyedüli lehetősége az, hogy hétvégén segítenek bevásárolni. Egy családi kocsival nagybevásárlást csinálni abban a kiépített üzlethálózatban, ami létrejött, nagyon nehéz másképp csinálni, és ez az, amiről érdemes beszélni. Nyilván, ha itt megnézzük az érveket, azért nagyon könnyű romba dönteni ezeket. Bocsásson meg, Vejkey képviselőtársam, de a KDNP-s szónoklat ihletett meg leginkább, mert önök kitartanak amellett, a Fidesztől eltérően elvhűen, hogy ez egy jó intézkedés volt, ezért nem fogják támogatni. A magam részéről ezért tisztelettel vagyok, mert habár felmerült ez az elvhűség, nyilvánvalóan azt lehet mondani, hogy önök azok, akik kitartanak nézeteik mellett. Viszont egyvalamit nagy tisztelettel javaslok: nekem azért, hogy bebizonyítsam azt, hogy a magyar társadalom nem akarta ezt a termőföld-privatizációt, napról napra kint kell állnom pultoknál, és aláírást gyűjtök ‑ tegyék önök is ezt! Ha úgy érzik, hogy ez annyira jó a társadalomnak, és meg vannak győződve róla, hogy ezt támogatná a társadalom, és meg tudják győzni őket egy kampányban, kezdeményezzenek népszavazást mellette, és méressék meg, ha önök ezzel egyetértenek! Mi nap mint nap ezt tesszük, különböző ellenzéki pártok különböző ügyekben az emberek mindennapi nyomorúságukat hallgatjuk meg pultoknál azért, hogy aláírásokat gyűjtsünk azért, amiben hiszünk. Ha önöknek fontos ez az ügy, tegyék ezt meg, kezdeményezzenek önök is népszavazást, és nézzék meg, hogy mi a társadalmi vélemény és mi az intézkedés!És bocsásson meg, képviselőtársam, de rettenetesen ilyen maszlagszerűnek vagy álszentnek érzem ezeket az érveket. Szó szerint ilyeneket mondott, hogy a családok így együtt lehettek, senkit ne lehessen munkába kényszeríteni ‑ ezek az érvek. Kérem szépen, ez a magyar gazdaságnak, a magyar munkahelyeknek egy pici százalékát érintette! Hogy mondhat ilyeneket?! Az összes többi dolgozó meg dolgozhat vasárnap? Ha igazuk lett volna ‑ de nem lett igazuk ‑, és minden magyar család hétvégén elment volna az arborétumba vagy egy múzeumba vagy egy strandra, akkor azokat a szolgáltatókat, akik ott dolgoznak, még inkább arra késztették volna, hogy nagyobb létszámmal kelljen ennek az igénynek megfelelni. De nem történt meg! Önök a Fidesztől eltérően a családokról beszéltek, ezért én a magam részéről, mint mondottam, tisztelettel vagyok, de a családok lehetősége nem lett több az elmúlt egy évben az együtt töltött időre, és ezért az általános gazdasági helyzet a felelős és a jelenlegi országhelyzet. És akármit is mondunk, miután nem tudtak többet együtt lenni a családok, ezen nem segítettük volna azzal sem, ha fenntartjuk az intézkedést. A legfontosabb az, hogy ha a kereskedelemből elengedik a dolgozókat, akkor minden más szolgáltató szektorban, legyen ez a vendéglátástól kezdve bármi, bent kell lenni, több munkavállalóra van szükség. Tehát önöknél ablakban a pénz, bocsásson meg, hogy kártyás nyelven mondom, mert nyernek valamennyi munkavállalót, akinek felszabadították a vasárnapját, de elvesztenek egy halom más munkavállalót, akinek majd e miatt a növekvő igény miatt kell esetleg bent maradnia. Az intézkedés többek között ezért volt alkalmatlan teljesen ebben a formában a megvalósításra, mert nem volt alkalmas arra, hogy érdemben változtasson azon a helyzeten, amin önök változtatni szeretnének.És hadd hívjam fel a figyelmét még egy általam nagyon álságosnak vélt dologra. Ön a szószékről aranyborjúról beszélt és az aranyborjú imádatának a jelenlétéről, miközben két mondattal később azt mondta, hogy milyen fontos, hogy a gazdasági mutatók növekedtek, és milyen fontos, hogy pénzben le lehet mérni, hogy eredményesebb lett így a rendszer. Nyilvánvalóan, ha az lenne a fontos, hogy a családok együtt legyenek, akkor nem lett volna szabad gazdasági mértékeket használni önöknek, hanem itt érvelni csak azzal lett volna szabad, hogy megmondják önök, hogy hány család töltött együtt több órát e miatt az intézkedés miatt. De miután ebben nincs pozitív hatása a jogszabálynak, ezért nyilvánvalóan nem lehet ezt eredményesnek mondani.(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)Ugyanígy hadd mondjak még egy érvet! Roppant komoly hangon elmondta, hogy jelen pillanatban is migránsok tartanak Németország felé, merthogy már Ausztria sem jó nekik. Kérem szépen, ha bezárjuk vasárnap a boltokat, akkor megállnak? Vagy ha szombaton is bezárjuk, akkor vissza is mennek? Hát mi köze van ennek ehhez? A vasárnapi boltbezárás vitájának az égvilágon semmi köze ahhoz, hogy a migránsok jelenleg hogy gyalogolnak!(12.00)És ön itt azzal érvelt, hogy ezzel az intézkedéssel valamilyen kapcsolat lenne, vagy bármilyen ok-okozati összefüggés lenne, pedig az érvelés és a vita alapszabályai közé tartozna, hogy ilyet ne tegyen. Nyilvánvalóan emiatt nehéz kezelnem azt, hogy a KDNP álláspontját mégis el tudjam fogadni, mert azok az érvek, amelyek elhangoztak, valójában nem állnak meg semmilyen formában.Arról beszéltem, hogy a magam részéről érdemesnek tartottam azt, hogy elgondolkozzunk ezen a helyzeten. Biztosan nem tettem volna tesztországgá az országot, mint ahogy önök tették, de ennek ellenére érdemes beszélni azokról az érvekről, amelyek rendszeresen, időről időre elhangzanak. Én a magam részről nem szeretném semmilyen formában államtitkár úr felvezetőjét támadni, mindenképpen álságosnak érzem azt, hogy Rogán miniszter úr nem tud bejönni, ma reggel a Kossuth rádióban hallgattam, utána bent volt a köztévében, mindenütt elpufogtatja azokat az ostoba érveket, amelyekre ezer ellenérv van, de amikor ide be kellene jönni, beküldi önt bokszzsáknak. Én együttérzek ezzel a poszttal, ezért inkább mellőzöm azt, hogy ezt kritizáljam, és számon kérem azt, amit Rogán Antal például ma reggel is elmondott a köztévében, közrádióban. Mert azok az érvek rosszak. Önök azt mondják, hogy növekedett az alkalmazottak száma. Ez igaz, de ha ugyanezt a KSH-adatot megnézik, akkor azt is látni fogják: 2014. XII. 31-én 42 640 kiskereskedelmi üzlet volt, 2015. XII. 30-án 42 320. 320 üzlet zárt be Magyarországon, és ennek kevesebb mint 10 százaléka a 400 négyzetméter fölötti üzlet. Mert amikor érvelnek azzal, hogy hogyan változott az alkalmazottak száma, önöknek iga­zuk van, én pont ezzel vádolom önöket, tönkretettek kisvállalkozásokat, akiknek kisboltjaik voltak, 400 négy­zetméter alatti üzleteket, és elmentek többen al­kal­mazottnak. Ez egy alkalmazotti cselédvilág. Nem az öntevékeny vállalkozói szemléletet erősítik, mint ami­ről sokszor beszélnek, nem a kis- és közepes vállalkozókat, hanem az alkalmazotti szemléletet, hogy men­jenek el az emberek multinak dolgozni és a multik­nál vállaljanak munkát, mert ez így jobb, mert ‑ valljuk be ‑ bezártuk az üzletet. Mitől van az, hogy ezt a statisztikát nem említette a felvezetőjében?Mint ahogy még valamit nem említett. Elmondta, hogy a 2400 négyzetméter feletti üzletek esetében jelentkezett negatív hatás, de nem beszélt arról, hogy a 400 négyzetméter és a 2400 négyzetméter közötti üzletek lettek a nyertesei ennek a helyzetnek, ugyanis ott erősödött a foglalkoztatás. Ha megnézi, igenis a CBA méretű, a kormányhoz közel álló kereskedelmi méret lett az, ami növekedett, és a 400 négyzetméter alatti üzletek lettek a vesztesei ennek a helyzetnek. A legtöbb az 50 négyzetméter körüli üzlet, ami eltűnt. És ez az elmúlt egy év eredménye. És az a kérdés, hogy ezt majd tudják-e valamivel kezelni. Itt az elmúlt egy évben 320 üzlet zárt be, egyezzünk meg abban, hogy ebből 20-30-at nem sajnálunk együtt, hogy bezárt, mert olyanok a nézeteink, hogy nem sajnáljuk. De az összes többit, ami kicsi üzlet, azt miért nem sajnálják? Miért van az, hogy nem jelenik meg egyáltalán semmilyen formában ebben a statisztikában?Azért fontos ez, hogy ezekről az érvekről beszéljünk, mert amikor a fideszes vezérszónok, Gulyás Gergő alelnök úr elmondta a saját érveit, elmondta, hogy nem sikerült a helyességéről meggyőzni a magyar társadalmat. Kérem szépen, hogyha valami helytelen intézkedés, akkor nemhogy nem sikerül meggyőzni, nem is lenne szabad, hogy meggyőzzék, mert ez egy propagandatéma. Ugye, Rejtő Jenő azt írta, hogy a propaganda az, amikor előre megmondják, hogy minek fogunk örülni. Először meg kellett volna teremteni a feltételeit, és nem lett volna szabad meggyőzni. Azért jeleztem azt, hogy én nem érzem nagyon korrektnek Rogán Antaltól, hogy nincs itt, mert elpufogtatja a dolgait ‑ ma kétszer hallottam azt, hogy a magyar nők a hibásak, mert őket nem sikerült legjobban meggyőzni. Ezt mondja Rogán Antal miniszter úr, hogy nem sikerült a magyar társadalmat meggyőzni, főleg a nőket nem sikerült meggyőzni. Ezt tegnap is hallottam a sajtótájékoztatón, ma még kétszer hallottam. Énnekem nem nagyon szimpatikus, hogy a nőket hibáztatják ezért az intézkedésért, és őket nem tudták meggyőzni. Én nyilván megértem azt, hogyha valakiknek az az ideológiája, hogy a nők csak szülni meg vasárnapi ebédet főzni jók, és más véleményük meg ne legyen (Moraj a kormánypárti padsorokban. ‑ Közbeszólás a Fidesz soraiból: Te jó Isten!), de hát, kérem szépen, miért kell ezt kiemelni… (Boldog István: Milyen véleményed van neked a nőkről?! ‑ Az elnök csenget.) A Fidesz véleménye ez. (Közbeszólások a Fidesz soraiból, többek között: Mi nem mondtunk ilyet!) Rendben van. Rogán Antal… (Boldog István: Kikérem magamnak! ‑ Közbeszólás a Jobbik soraiból: Őrség! ‑ Az elnök ismét csenget.) ELNÖK: Kormánypárti képviselőtársaim, egyelőre képviselő úrnál van a szó. Majd lehet nyomni gombot, mert úgyis kétpercesek következnek. SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm, elnök úr. És nagy tisztelettel kívánok békét és szeretetet a kormánypárti képviselők keresztény szívébe, hogy békében meghallgassanak másokat, mert ‑ higgyék el nekem ‑ nem én vagyok az önök ellensége, hanem az inkompetencia és az arrogancia, az ellen küzdjenek, ne ellenem. Ezen érvek alapján, amikor látszódik az, hogy a társadalmi igényről beszélnek, és elmondják a kapitulációs érveiket, azok az érvek igazából semmilyen formában nem tudnak megállni. Ugyanis, amikor azt mondja, hogy az önök számításai szerint a kiskereskedelmi forgalom nőtt, én ezt elhiszem, de van bármilyen tudományos bizonyíték arra, hogy nem nőtt volna sokkal intenzívebben, ha nem zárnak be vasárnap a boltok? Nincs. Nyilvánvalóan nem tudhatjuk, hogy mi történt volna, lehet, hogy semmilyen hatással nincs, mégis olyan érveket hoznak, amivel nem lehet mit kezdeni, mert közben arról beszélnek, hogy családok. Tehát nem is az lett volna a fontos indikátor, hogy a kiskereskedelemi forgalom hogyan növekszik. Tehát ezek azok az érvek, amelyekkel nagyon-nagyon nehéz azonosulni, és ‑ mint mondottam ‑ együttérzéseim ellenére nem tudom elfogadni ezeket az érveket. Gyakorlatilag Gulyás Gergely képviselőtársunk, alelnök úr mondta el pont az MSZP-re, hogy nem az elvek számítanak, hanem a közvélemény-kutatások, holott önök bizonyítják most ezt. Önöknek nem az elveik számítanak. A KDNP-nek igen, a KDNP nem támogatja. De a Fidesznek? Egy éven belül ellentétesen szavaznak! Nem az elveikhez hűek, hanem a közvélemény-kutatásokhoz. Most megnézték, hogy mit mondanak a közvélemény-kutatások, habár mi nem láttuk ezeket a közvélemény-kutatásokat, bizonyára ott lapul valahol még a négymilliárdos csomagban, de alapvetően mi nem tudjuk azt, hogy önök mire hivatkoznak. Csak az az érthetetlen, hogy ha ebből lehet visszakozni, ilyen közvélemény-kutatások alapján, akkor miért nem lehet visszakozni bármi másból? Nekem van erre egy teóriám, ami nem fog önöknek tetszeni. Nekem az a teóriám, hogy a boltok nyitvatartásából nem lehet lopni, önöknek tök mindegy, hogy nyitva van vagy zárva. A Városligetnél lehet lopni a tervezésben, a stratégiakészítésben, az építkezésben, a fakivágásban. Földprivatizáció ügyében… ‑ soroljam? Fideszes országgyűlési kép­viselőre is van példa, feleségére is van példa, unokaöccsére is van példa, gyermekére is van példa, szomszédjára is van példa, mindenkire van példa. Tehát gyakorlatilag ott sem éri meg visszakozni és meghallgatni a társadalom véleményét, pedig ugyanígy nincs támogatása. Nyilvánvalóan a balaton­fenyvesi üdülő ügyében sincs értelme visszakozni, akármit is mondanak a helyiek, és akármilyen iszap lesz a balatonmáriafürdői és a fegyvesi strandon. Tehát önök csak abban hallották meg a társadalom hangját, amiben a saját zsebük nem érintett, és ilyen szempontból irreleváns önök számára, hogy nyitnak vagy zárnak, és mi történik ezen.Nyilvánvalóan, ha meg akarják hallani a társadalom hangját, akkor alapvetően kérdéses az, hogy amikor azzal érvel Gulyás Gergő képviselőtársunk, alelnök úr, hogy egy népszavazás sokba kerül, akkor felmerül a kérdés, hogy: miért, így nem kell tartani majd népszavazást, önök azt hiszik, hogy nem jön össze minden más ügyben? Első héten az MSZP-vel százezer fölött voltunk, miután húsvét után beindult az aláírásgyűjtés a földügyben. Úgyis lesz népszavazás, önök nem spóroltak semmit! De ha mi nem kezdeményeztünk volna, még akkor is önök akarnak népszavazást egy olyan ügyben, amiben borítékolható az eredmény, tudják a végeredményt. Ez nem pénzkidobás? Miután már egy társadalmi konzultációt lefolytattak majd’ egymilliárdból, annak az eredményeit nem akarják használni, hanem csinálnak még egy népszavazást is, hogy mindig csak igazuk legyen. Nyilvánvalóan ez az, amikor nem tudom elfogadni Gulyás képviselőtársamnak, alelnök úrnak azt a véleményét, hogy sokba kerül, ezért át kell gondolni. Szó nincs erről, hogy önöknek számítana a pénz, önöknek az a pénz számít, amit haza lehet vinni, minden más pedig kevéssé, mert ez nem annyira fontos. Érveim végén érdemes még egy dologról beszélni, mégpedig arról, hogy ha mindezeknek az intézkedéseknek a során önök a család szempontjait szem előtt akarják tartani, akkor mi lesz azokkal a feladatokkal, amelyekből most nyilvánvalóan sorra jelentkeznek. Ellenzéki képviselőtársaim már elmondták, hogy a társadalom hangját meghallva önöknek hallaniuk kell azt is, most, amikor a mai napon ugyanúgy bejelentették az új költségvetés meghirdetését, hogy áprilisban beterjesztik, hogy ebben az ülésszakban lehessen róla szavazni, akkor vajon meghallják-e azt a hangot, amit ezen a héten, pénteken kellene hogy meghalljanak az oktatásügyről, hogy nem lehet tönkretenni egy oktatáspolitikát? Meg fogják-e hallani azt, hogy az egészségügyben miért van szükség több forrásra? Meghallják-e azt, hogy a vidéki utak hogyan járhatatlanok, nagyon sok megyében kátyúsak, és a három, négy számjegyű utak mitől zárják el a vidéket a közszolgáltatásoktól, és arra is kell forrás? Meghallják-e a társadalom véleményét akkor, amikor a korrupció ellen kellene küzdeni, miközben nyilvánvalóan alig-alig van olyan nap, amikor egy-egy új korrupciós botrány nem jelenik meg? Hogyha ezekben is képesek revideálni a véleményüket, és átgondolni azt, amit idáig képviseltek, akkor én elhiszem azt, hogy önök bármilyen formában akarnak még demokratikus értékeket képviselni, de miután csak abban hajlandók visszakozni, amiben biztos vesztésre vannak ítélve, és arra is csak akkor, amikor már megvan egy népszavazás, és addig nem érdekelte önöket még egy héttel ezelőtt a köz véleménye, csak hirtelen, miután a Kúria jóváhagyta, addig nehéz ezt elhinnem. (12.10)Mindezek ellenére biztosíthatom kormánypárti képviselőtársaimat, hogy alapvetően támogatni fogjuk az indítványukat, és mi elfogadjuk azt, amit beterjesztett a kormány. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
  • NOVÁK ELŐD (Jobbik): Tisztelt Országgyűlés! Először is azt javasolnám a Fidesz-KDNP-hez ezer szállal kötődő CBA-nak, hogy gyakoroljon önkritikát, mutasson jó példát, és ők tartsanak zárva ezután is a vasárnapi napokon. (Taps a Jobbik padsoraiból. ‑ Sallai R. Benedek: Így van!)Másrészt Révész Máriusz megkérdőjelezte azt, hogy a vasárnapi zárvatartás miatt valóban éjszakába nyúló módon meg kellett hosszabbítaniuk a kereskedelmi egységeknek a hétköznapi nyitvatartásukat ahhoz, hogy ne kerüljön sor elbocsátásokra. És még azzal is kérkedett, hogy törvénybe foglalták az éjszakai nyitvatartás tilalmát. Most meg is néztem néhány pláza, ruházati üzletek nyitvatartását is, és bizony még hétköznapi napokon is este 9, akár 10 óráig is nyitva vannak. Tehát valóban, sajnos igenis lássa be ön is, nem érnek haza a magamfajta szülők a gyerekek fürdetésére, lefektetésére, hogyha ilyen munkahelyen dolgoznak. Egy ilyen magamfajta apa nem tud a gyermekek esti gondozásában részt venni. Jó, lehet, hogy legalább a feleség lefektetésére hazaér annak köszönhetően, amit (Derültség a Jobbik padsoraiból.) ön mondott, köszönöm szépen, de azért ez azon nem változtat, hogy nem nevezhetjük abszolút családbarátnak ezt az intézkedést. És hogyha önöket valóban érdekelné az, hogy munkavállalás miatt ne kelljen távol lenniük a család­juktól az embereknek, akkor intenzívebben foglal­koznának azzal a problémával, ami a Magyarországról történő elvándorlást jelzi, hiszen soha ennyien még nem hagyták el hosszú időre Magyarországot, mint tavaly, tehát ez folyamatosan nő. Tavaly egy városnyi magyar szedte a sátorfáját és döntött úgy, hogy máshol próbál úgymond szerencsét, mert itthon nem tud boldogulni. Tehát ezzel kellene inkább foglalkozzanak, hogyha valóban azt szeretnék, hogy munka miatt ne kelljen távol lenniük a családtól. Ráadásul ezek a számok meglehetősen alulbecsültek, hiszen a kivándorlás ennél jóval nagyobb ütemű. Ez csak azokat takarja, akik hivatalosan jelezték e szándékukat a hatóságoknak. Tehát a probléma még nagyobb, mint (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) amit a hivatalos számok rejtenek. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
  • RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Reggel éppen a rádióban hallgattam az egyik kereskedelmi szakszervezet vezetőjét, és csak Sallai R. Benedeknek mondom, hogy egy kicsit részletesebben nézze meg azokat az adatokat, hiszen éppen azzal érvelt, hogy az elmúlt öt évben minden évben nagyjából 200-300 ilyen kiskereskedelmi üzlet szűnt meg Magyarországon. Úgyhogy a vasárnapi zárvatartásnak ehhez egyébként semmi köze nincs, hiszen 2015-ben pontosan annyi üzlet szűnt meg, mint 2014-ben, nagyságrendileg ugyanannyi, mint 2013-ban és így tovább. Az egy csúnya csúsztatás volt, képviselő úr, hogy amikor Rogán Antal azt nyilatkozta, hogy a közvélemény-kutatások szerint a nők sokkal inkább ellenzik a vasárnapi zárvatartást, mint a férfiak, akkor azt mondta, hogy Rogán Antal megtámadta a nőket. Képviselő úr, önt a korrektebb hozzászólásairól ismertem sokszor. Ez, azt hiszem, azért a jó ízlés határán mindenképpen túlment. Azt is mondta, hogy az önök számítása szerint nőtt a kiskereskedelmi forgalom. Képviselő úr, nem az önök számítása szerint, hanem a KSH adatai szerint nőtt 5,5 százalékkal a kiskereskedelmi forgalom. És ez annak ellenére nőtt, hogy egyébként mindenki azt mondta, hogy csökkenni fog, és azt mondták egyébként, hogy 15-20 ezer ember elveszti az állását.Mondhatnám, hogy a piaci ár felett licitálással kerülnek eladásra földek, de nem akarok ebbe belemenni, hanem inkább Novák Elődnek mondanám, hogy tegnap a bizottsági ülésen ‑ egyébként most azt kifogásolja, hogy 10-ig nyitva lehetnek az üzletek ‑ pont az ön egyik képviselőtársa volt az, aki megfogalmazta, hogy ne 22 és 6 óra között legyen az éjszakai munkavégzés tilalma, hanem ezt az időszakot toljuk ki 23 órára, és hozzuk előre hajnali 5 órára. Úgyhogy én javasolnám, hogy ha ön azt képviseli, hogy a 22 óra is sok, akkor a párton belül beszéljék meg egyébként, hogy mi a Jobbik javaslata, mert jelzem, hogy tegnap pont egy (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) ezzel ellentétes javaslat hangzott el a bizottsági ülésen. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
  • GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Ne legyen kétségük, megnyugtatom önöket, a Magyar Szocialista Párt és jómagam a vasárnapi nyitvatartás lehetőségét támogatjuk. Hozzáteszem, még egyszer: nem kötelem vasárnap nyitva tartani, a lehetősége kell hogy megadassék. A másik, amiről önöknek gondoskodnia kellene, hogy az ott dolgozó em­berek tisztességes bérhez jussanak, ezért minimum a 100 százalékos bérpótlékot kell garantálniuk. Itt, a Parlament falai között a mai napon többen meg­ígérték, úgyhogy el is várom önöktől, hogy ezt teljesítsék egy következő, záros határidőn belül beérkező törvény keretei között. És gondoskodjanak arról, hogy ezeknek az embereknek a védettsége is meg­legyen, akik vasárnap dolgozni kénytelenek azért, mert önök tisztesség... (Az elnök kikapcsolja a szó­nok mikrofonját. ‑ Taps az MSZP padsoraiból. ‑ Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Több pénzt a melósnak!)
  • PÓCS JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, egy dolog mellett biztos, hogy nem mehetünk el szó nélkül: amikor Sallai Róbert Benedek képviselő úr folyamatosan és több alkalommal azzal vádolta Rogán miniszter urat, hogy a nőket hibáztatja ezért az előterjesztésért. Tisztelt Képviselő Úr! Ön úgy, mint régen a párttitkárok, úgy gondolja, hogy ha valamit hosszan mond, ha sokat mondja és sűrűn ismételi, és ha még ezt hangosan is teszi, akkor egész biztos, hogy úgy van. Képviselő Úr! Rogán miniszter úr az előterjesztésével igazolja, hogy a magyar nők véleményét tiszteletben tartja. Erről szól az előterjesztés. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból. ‑ Novák Előd közbeszól.)
  • SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Nagyon röviden: Révész Máriusz képviselőtársam, igen, a KSH-ra gondoltam. Én is KSH-adatokat használtam, és önnek tökéletesen igaza van, én ezzel tisztában vagyok, hogy előtte is csökkent a kiskereskedelmi üzletek forgalma, de nem tudja bizonyítani, hogy a mostani csökkenés nem emiatt történt. Mint ahogy én nem tudom bizonyítani azt, hogy nem növekedett-e volna jobban a kiskereskedelmi forgalom. Tehát csak azt kívánom szemléltetni, hogy ezek az érvek, amiket önök mondanak, legalább annyira semmit nem érnek, hiszen az ellenkezőjét nem lehet bizonyítani.A piaci ár: ön is csak egy mondatot mondott a piaci árról. Fazekas Sándor unokaöccse, Bekecs Mátyás 186 ezer forintért vett hektáronként 50 hektár föl­det. Majd tessék meggyőzni mindenki mást, hogy ez piaci árnak számít abban az országban, ahol egyéb­ként 1 millió alatt már nem nagyon lehet hektá­ronként földet venni! (Folyamatos közbeszólások a Fidesz padsoraiból.) Ha sikerült, akkor ezt elhiszem. Pócs képviselőtársamnak is köszönöm a megszólalást. Mi újság van az ESZOSZ-szal? Zajlik az eljárás? Címre bejelentett vállalkozások, meg a címre bejelentett százmilliók megvannak? Azzal célszerű foglalkozni, mert mindenki a saját háza táján sepregessen.És akkor egyszerre reagálok a hölgyekre. Nincs ezzel semmi gond, de ha Rogán Antal ennyire tiszteletben tartaná ezt, miért különbözteti meg? Miért kell sajtótájékoztatóban, közrádióban, köztévében hangsúlyoznia, hogy a nők nem szerették? Kérem, ez olyan, mintha azt mondaná, hogy van egy nagyon jó elvünk, nagyon egyetértünk vele, ezek a keresztény értékek, csak éppen a nők nem szerették, ezért kénytelenek voltunk visszakozni. Miért kell rájuk kenni? Nem én mondtam. Háromszor hallottam tőle személyesen. Ezzel lehet mit kezdeni, csak azt hiszem, hogy elfogadni nem. (Folyamatos közbeszólások a Fidesz padsoraiból.)És akkor még egy dologról szólnék, ha már így felhozta. Nem volt bent Répássy képviselőtársam, de a jegyzeteimben megtaláltam, egy nagyon furcsa fel­szó­lalásban azzal kezdte, hogy ez a kormány-elő­ter­jesztés mindenben azonos azzal, amit a népszavazással kezdeményeztek. Majd 3 perccel utána elmondta, hogy mennyivel rosszabb a népszavazás, mert az tönkreteszi a pótlékot, és ebből adódóan az sokkal rosszabb lenne, mint ez a kormány-elő­ter­jesztés. (Révész Máriusz: Három évig nem…) Három évig, de akkor miért kell kétszer elmondani, hogy ez azonos azzal? Akkor ezek szerint nem azonos, tehát akkor ezzel ne érveljen. (Boldog István közbeszól.)És akkor még egy dolgot szerettem volna mondani. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) Ez már tényleg nem tisztem, és nem szeretném… A két perc letelt, akkor ezt majd legközelebb mondom. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
  • BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Több mint egy évvel ezelőtt ugyanerről a helyről elmondtam, hogy az elmúlt 24 esztendőben most először ezzel a törvénnyel tudunk valamit adni a magyar tulajdonú kis- és közepes kereskedőknek. Ehhez képest itt ülök most már lassan két órája, és róluk nem hallok egy szót se. Főleg nem hallok az ellenzék oldaláról, pedig állítólag itt ül a Jobbik, amelyik állandóan felszólal a magyar kisvállalkozások ügyében; itt ül az MSZP, amelyik mindig a magyar kisvállalkozásokról beszél. Ebben a törvényben, érdekes módon, a másik oldalon állnak, a multik oldalán. Vajon miért? Mert hiszen ha nem a magyar kis- és közepes vállalkozások a fontosak (Zaj a Jobbik padsoraiból. ‑ Dúró Dóra: Ki terjesztette be a törvényt?), amelyek most (Az elnök csenget.) kinyithatnak vasárnap és dolgozhatnak, akkor miért nem állnak mellettük? Hát álljanak melléjük! (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Ne szavazd meg!)Az a helyzet, hogy önök elárulták a magyar kisvállalkozásokat. (Dúró Dóra: Ki?) Ráadásul elárulták a kereskedelmi dolgozókat is (Dúró Dóra: Ki nyújtotta be a törvényt?), hiszen a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete világosan kimondta, hogy nekik, a kereskedelmi dolgozóknak egyébként jó volt, tudtak tervezni azzal, hogy vasárnaponként otthon lehettek.(12.20)Azt gondolom, hogy egy olyan törvényt vonunk most vissza ‑ bár én nem értek egyet ennek a visszavonásával, és továbbra is kiállok a kiskereskedők és a kereskedelmi dolgozók szabad vasárnapja mellett ‑, ami jó volt. Egyetlen hibája volt, az, hogy nem tudta elnyerni a magyar politikum tetszését. Egyesek politikai vitát csináltak ebből, azt gondolták, hogy ebből politikai haszonszerzésre lehet szert tenni. Ha a politikai pártok egységesen a mellé álltak volna, ami a magyar kiskereskedőknek, kisvállalkozásoknak és a kereskedelmi dolgozóknak jó, akkor nem ellenkampányt szerveztek volna, hanem megpróbálták volna az embereket rábeszélni arra, hogy ez igenis jó lesz nekik, s akkor nem lett volna ebből ilyen perpatvar, és nem is kerültünk volna abba a helyzetbe, hogy egy év alatt az embereknek több mint a 70 százaléka elutasítja ezt a törvényt. De politikusok vagyunk, és a politikában nem számít az, hogy mit ígértek egyesek egyszer, nem számít az, hogy mi a baloldali érték, az a lényeg, hogy miből lehet politikai hasznot hajtani, és önök eszerint vélekedtek. Az egyiknek nem érdekes a baloldali értékrend, nem érdekes, hogy miért harcoltak a baloldali elődei, a másiknak nem érdekes, hogy mit ígért a programjában, sőt az sem, hogy mit mondott itt a vitában, mert én itt ültem akkor, és hallgattam, hogy a vitában milyen érveket hoznak fel. De ez sem érdekes, az a lényeg, hogy mit mutat a közvélemény-kutatás. Elég szégyen ez, hölgyeim és uraim! Azt gondolom, a kormánynak be kell látnia, hogy az emberek egy év után sem fogadták el ezt az intézkedést, és bölcsen döntött akkor, amikor azt mondta, hogy ezek után elfogadja az emberek véleményét. Ez nem jelenti azt, hogy ettől nekem még ezzel egyet kell értenem, és azt sem jelenti, hogy szembe kellene fordulnom a kiskereskedelmi dolgozókkal, illetve szembe kellene fordulnom a magyar kisvállalkozásokkal. Arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy amikor majd a kereskedelmi dolgozók bérpótlékáról kell szavazni, akkor melléjük álljanak és ne a multik mellé, mert sokkal fontosabb lenne a magyar emberek pihenőnapját biztosítani, nem pedig a multikat támogatni. Azt az érvet meg ne tessenek már fölhozni, hogy a dolgozó hadd döntse el, hogy akar-e dolgozni vasárnap, mert nem tudnak olyan dolgozót mutatni, aki ebben szabadon dönthet, ugyanis ha a multinacionális cégeknél és általában a vállalkozásoknál a főnök azt mondja, hogy vasárnap be kell jönni dolgozni, akkor be kell menni; aki nem megy be, az kockáztatja a munkahelyét. S jó, ha arról is tájékozódnak, hogy a plázatulajdonosok már szóltak a plázákban lévő boltok tulajdonosainak, hogy legyenek szívesek a vasárnapi nyitvatartásra visszaállni, ugyanis az ő szerződésükben benne van, hogy kötelező visszaállni a vasárnapi nyitvatartásra. Innentől kezdve, azt hiszem, még a bolttulajdonosok sem dönthetik el azt, hogy nyitva akarnak-e tartani vagy nem akarnak nyitva tartani egy ilyen plázában. Nemhogy majd a kereskedelmi dolgozó eldöntheti, hogy ő be akar-e menni vasárnap dolgozni vagy nem. A kereskedelmi dolgozók ezt sajnos nem dönthetik el, kénytelenek lesznek bemenni, és ez önöknek köszönhető, önöknek, akik nem a magyar emberek és nem a magyar kisvállalkozások oldalára álltak. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban. ‑ Dr. Szél Bernadett szórólapokat tesz a képviselők asztalára.)
  • VONA GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt 24 órában kétféle alapvető értelmezése alakult ki annak, hogy mi is történt a kormánypártok részéről. Az egyik értelmezés szerint a kormánypárt belátta a társadalmi akaratot, belátta a saját hibáit, és egyfajta politikai nagyvonalúságra mutatva rá visszavonta a korábbi elképzelését, és beterjesztette ezt a törvényjavaslatot. A másik interpretáció szerint pedig a Fidesz megrettent attól a számára várhatóan negatív hatású népszavazástól, amely kezdett körvonalazódni, és a politikai érdek megmentése szempontjából gyorsan megtette azt, amit megtett. Hogy melyik az igazság, én nem kívánom találgatni, ezt mindenki a vérmérséklete, elképzelése vagy információbázisa alapján eldöntheti. Egy biztos, az Országgyűlés felelőssége itt most az, hogy ha ez a társadalmi hangulat és ez a politikai helyzet kialakult, akkor megfelelő szabályozást hozzon a jelenlegi helyzetre. A jelenlegi helyzetben ugyanis egy népszavazás valóban ütemtelen és költséges lenne. Felesleges volna népszavazást tartani akkor, ha itt az Országgyűlésben ezt a kérdést egy jogalkotási aktussal rövidre tudjuk zárni. Ez történik most. Természetesen attól, hogy ezt a rossz törvényt eltöröljük, a feladataink még nem értek véget, hiszen egyrészről a bérpótlék kérdése, másrészről pedig ennek a területnek a további szabályozása még az Országgyűlésre vár. Arra kérem a már jelen nem lévő Dömötör állam­titkár urat, aki azt mondta, hogy majd csak a szakszervezetekkel kíván egyeztetni a kormánypárt, hogy ne tegye ezt, hiszen az ellenzéki pártoknak, jelen esetben a Jobbiknak is van ezzel a kérdéssel kapcsolatban véleménye, és ezt szívesen el is mondjuk, ha arra lehetőséget kapunk. De ami miatt én szólni szeretnék, az az, hogy a mai vitának van egy olyan aspektusa, ami első hallásra, első látásra talán nem is kapcsolódik szorosan ehhez a mai témához, de mégis szorosan idekap­csolódik, hiszen egy népszavazásról van szó. Ez pedig nem más, mint a kvóta kérdése, a kvótával kapcsolatos népszavazás ügye. Hogyan kapcsolódik ez ide? 2015 szeptemberében a magyar Országgyűlésben én voltam az első, aki javasolta, hogy a kvóta elutasítása kapcsán tartsunk népszavazást Magyarországon, ezzel üzenjük meg a magyar társadalomnak és az Európai Uniónak, hogy Magyarország nem kér az uniós kvótákból. Önök általában féléves csúszásokkal szokták a mi javaslatainkat meghallgatni, így volt ez a kerítés kapcsán is, így volt a népszavazás kapcsán is; néhány hete, hónapja Orbán Viktor miniszterelnök úr is azt mondta, hogy a kvótáról népszavazást kell tartani. Az elmúlt hét eseményei is riasztóak, hiszen jól látható, hogy az Európai Unióban a kötelező kvóta kérdése továbbra sem került le a napirendről, még mindig ott van, és szinte lopakodik, arra készül, hogy a megfelelő alkalmat megtalálva bevezetésre kerüljön, és rákényszerítsék a tagállamokat a kötelező kvóta bevezetésére.Én ebben a helyzetben, mint az a politikai szereplő, az az országgyűlési képviselő, aki eredetileg javasoltam a népszavazás megtartását a kötelező kvóta elutasítására, ebben a minőségemben most azt mondom, hogy a helyzet figyelembevételével a kvóta ellen történő népszavazás felett eljárt az idő. Eljárt az idő e fölött a népszavazás fölött, s még erősebb impulzust kell küldenünk az Európai Unió és Brüsszel számára, mint egy kvótáról tartandó népszavazás. Miért van erre szükség az én véleményem szerint? A népszavazás lassú. Talán valamikor az ősszel kerülhetne sor a népszavazásra, de önök is jól láthatják, hogy az Európai Unió és Brüsszel nem akar várni, hanem minél hamarabb be akarja vezetni a kvótát, és lehet, hogy mire a népszavazást meg tudnánk tartani, addigra már késő lenne. Másrészt pedig nemcsak lassú a népszavazás, hanem ahogy Rogán Antal miniszter úr mondta, drága is. Ha megvan a társadalmi akarat a kvóta elutasítására, márpedig megvan, akkor miért költenénk erre milliárdokat; hogy az ön érvét használjam, miniszter úr. De bizonytalan is egy népszavazás végkimenetele, mert nem tudjuk, hogy érvényes és eredményes lesz-e. Képzeljük el azt a szörnyű pillanatot, hogy ha a népszavazás esetleg érvénytelen vagy eredménytelen lenne. Ez egészen katasztrofális helyzetet jelenthetne a kötelező kvóta kapcsán számunkra. Miközben, mondom még egyszer, a társadalmi akarat ebben a kérdésben teljesen egyértelmű, a magyar társadalom elképesztő többsége utasítja el a kötelező kvóta bevezetését. De akkor mit tegyünk? Mit tegyünk akkor, ha igazam van abban, hogy a népszavazás felett eljárt az idő? Mire van szükség? Megmondom őszintén, nagyon sokat gondolkodtam ezen a kérdésen, és tegnap Rogán Antal politikai bátorsága adott nekem inspirációt a megoldás megtalálásához. Miniszter úr tegnapi bátor kiállása adta meg a lehetőséget arra, hogy rájöjjek, mire volna szükség. Itt volt előttünk a megoldás, miniszter úr, mindannyiunk előtt itt volt, de nem láttuk. S akkor jöttem rá, hogy ha a kötelező kvótáról tartandó népszavazás ügye lassú, bizonytalan és drága, akkor talán nekünk itt az Országgyűlésben van felelősségünk, ugyanúgy, mint a vasárnapi boltzárral kapcsolatban. Itt az Országgyűlésben kell még erősebb impulzust adnunk az Európai Uniónak és Brüsszelnek, hogy mi a véleményünk a kötelező kvóta megtartásáról. Tehát egy jogalkotási aktusra van szükség, egy erősebb impulzusra. S akkor villant be a megoldás, miniszter úr, amikor az ön bátor kiállását hallgattam: önöknek van egy népszavazási kezdeményezésük, amely úgy szól, hogy akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését. (12.30)Semmi más dolgunk nincs, miniszter úr, mint az önök népszavazási kérdésének a végéről levenni a kérdőjelet, egy pontot tenni a mondat végére, és beletenni az Alaptörvénybe. Ezt fogjuk mi a mai napon beterjeszteni az Országgyűlés számára (Taps a Jobbik padsoraiból.), az Alaptörvényt módosítsuk a következő mondattal: az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül nem írhatja elő nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését. Itt van a megoldás, képviselőtársaim! Miniszter úr, köszönöm önnek, hogy ezt a lehetőséget számomra tegnap megteremtette. (Rogán Antal mosolyog.) Látom, örül is, ne is fogja vissza az örömét! De, képviselőtársaim, nem látom az örömet! A többi képviselőtársamon nem látom az örömet. Halló, halló, halló! (Derültség a Jobbik padsoraiból. ‑ Zaj. ‑ Az elnök csenget.) Ne fogják vissza magukat! Nyugodtan örüljenek, itt a megoldás! Nem kell népszavazási kampányt tartani!Mert az, amiről én beszélek, az Alaptörvény módosítása egyrészt gyors ‑ önök nagyon gyorsak tudnak lenni, ha szükséges ‑, másrészt olcsó, nulla forintba kerül. És biztos is, mert ott lesz benne az Alaptörvényben, nem kell a népszavazás bizonytalanságától félnünk. Úgyhogy nyugodtan szakadjon fel önökből az öröm! Ez nem egy pókerjátszma Andy Vajna kaszinójában, örüljenek nyugodtan! Mosolyogjanak, itt a megoldás! Be fogjuk terjeszteni ezt az alaptörvény-módosítást, önöknek szavazniuk kell majd erről a kérdésről, és akkor eldől, hogy az önök kvótáról szóló népszavazása valójában miről is szól. Arról szól, hogy önök el akarják utasítani a kvótát? Mert akkor meg kell szavazniuk! Ugye, önök is úgy gondolják? Nem tehetik meg, hogy a saját népszavazási kérdésük alaptörvényi erőre emelését nem szavazzák meg, ugye, képviselőtársaim? Vagy ha megteszik, akkor mire derül fény? Arra derül fény, tisztelt fideszes, KDNP-s képviselőtársaim, hogy önök a kvótáról szóló népszavazás ügyét csak politikai kampánycélokra használják. (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Így van!) Ez fog akkor kiderülni, de azt én nem tudom másnak nevezni, mint hazaárulásnak. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
  • SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Mindig nagy érdeklődéssel hallgatom Boldog István felszólalásait, hiszen általában más aspektusból világít meg bizonyos kérdéseket (Nagy zaj. ‑ Az elnök csenget.) egy-egy vitában. Boldog István az előbb azt mondta, és ez egy érdekes felvetés volt, hogy aki megszavazza ezt a törvényt, az a multik oldalára áll a kis- és középvállalkozásokkal szemben. Ez azért érdekes az én szempontomból, mert megkérdezném Boldog Istvánt, hogy ki nyújtotta be ezt a törvényt. Ki volt az, aki miatt most tárgyaljuk ezt a törvényt? (Korózs Lajos: A Fidesz! Csak a Fidesz!) Ezek szerint akkor a multik oldalára állnak. Ha a Fidesz-frakció valószínűleg megszavazza ezt a törvényt, akkor ők a multik oldalára állnak, és ezzel azt is mondta, hogy Orbán Viktor is valószínűleg a multik oldalán áll. Egyébként tényleg gratulálni szeretnék önnek, hiszen végre már valaki a Fidesz-frakcióból felvállalta nyíltan is azt, hogy szembe mer fordulni a miniszterelnökkel, és el meri mondani a véleményét.A másik: számonkérte rajtunk jelen pillanatban, hogy majd reméli, hogy a bérpótlék kérdésénél is ennyire ki fogunk állni a munkavállalók mellett. Jelzem önnek, hogy kiállunk, hiszen tegnap is benyújtottuk a módosító javaslatainkat, amit a fideszes képviselők a Törvényalkotási bizottságban leszavaztak, és ami pont azt eredményezte volna (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy a bérpótlék 100 százalék legyen a vasárnapi munkavégzés során. Tehát kérem, hogy tájékozódjon, és én kérem arra, hogy amikor benyújtjuk ezeket a javaslatokat, akkor ön támogasson minket. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
  • BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Szilágyi Úr! Az a helyzet, hogy én arról beszéltem, hogy miután önök nem álltak a törvény mellé, ezzel árulták el a magyar kis- és középvállalkozásokat, a kereskedelmi dolgozókat. Emiatt kellett a kormánynak most változtatni az álláspontján, hiszen egy közvélemény-kutatás világosan megmutatta, hogy az elmúlt egy évben nem fogadták el a magyar emberek ezt. De ha önök mellé álltak volna és az ellenzék mellé állt volna, és nem ellene kampányol folyamatosan, akkor az én véleményem szerint egyébként sokkal elfogadottabb lenne ma a vasárnapi zárvatartás, és sokkal jobb helyzetbe kerülnének ezután is a magyar kisvállalkozások, a magyar kiskereskedők. Természetesen most nagyon sokan fognak majd dolgozókat elbocsátani, hiszen azért vettek fel dolgozókat, hogy mivel vasárnap a tulajdonosok dolgoztak a boltokban, hétköznap a dolgozóik legyenek ott. Most majd valószínűsíthetően, miután a multik nyitva lesznek, vasárnap az emberek a multikba járnak, és ők fognak zárva lenni, emiatt pedig dolgozókat fognak elbocsátani. Én sajnálom őket, és továbbra is kiállok mellettük és a kereskedelmi dolgozók mellett. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok padsoraiból.)
  • NOVÁK ELŐD (Jobbik): Tisztelt Országgyűlés! (Folyamatos zaj. ‑ Az elnök csenget.) MSZP-s politikusok tiltakoztak a módszer ellen, hogy a Fidesz elveszi a népszavazási játékeszközüket. Valóban nem őszinte Rogán Antal propagandaminiszternek az az indoklása, hogy ők csak meghallják a nép szavát, hiszen azt eddig is meghallhatták volna. Való igaz, a népszavazást szeretnék ellehetetleníteni. Azonban az MSZP ne feledkezzen meg arról a 2009-es egészen hasonló esetről, amikor a Fidesz és az MSZP közösen biztosította még a szükséges kétharmadot is ahhoz az alkotmánymódosításhoz, amikor egy hasonló, sőt egy még ennél durvább helyzetben akadályoztak meg egy népszavazást. Egy olyan népszavazást, ahol 600 ezer aláírás gyűlt össze annak érdekében, hogy az akkori, egészen elképesztő jogi szabályozással szemben az országgyűlési képviselők csak bizonylattal alátámasztott, elszámolható kiadásaik után kaphassanak költségtérítést. Hiszen ez korábban nem így volt. Ezt a népszavazást akadályozták meg önök egy törvény-, sőt alkotmánymódosítással, hiába gyűlt össze 600 ezer aláírás civil kezdeményezésre.Bizony, vissza is éltek ezzel a költségtérítési rend­szerrel, élükön Lázár Jánossal, aki pályakezdő politikusként már első ciklusában egyből számla nélküli költségtérítési rekorder volt. 2002 és 2006 között 18 millió forintot kapott utazási és szállásköltségeire. Összességében csak az első ciklusában 41,4 millió forint készpénzhez jutott, miközben pusztán hét alkalommal szólalt fel az első négy év alatt. Ki is számoltam: ez felszólalásonként 6 millió forintba került a választópolgároknak, illetve nyilvánvalóan jóval többe, hiszen a járulékok is az Országgyűlés Hivatalát terhelték. Tehát Lázár János felszólalásonként 6 millió forintot kapott, de úgy is mondhatnánk, ha nézzük óradíjban ‑ azt már kiszámolni sem mertem ‑, hogy percenként több mint 2 millió forintos díjazásban részesült. Nem csoda, ha ez kiverte a biztosítékot a társadalom széles körében, nem csoda, ha összegyűlt 600 ezer aláírás e módszer megszüntetése érdekében. És az sem csoda, ha önök ugyanolyan módszerrel élve, a Fidesz és az MSZP közösen módosította a törvényeket, még az alkotmányt is annak érdekében, hogy a népszavazást ne lehessen megtartani. Ugyanezzel a módszerrel élt az MSZP is. Ceterum censeo: nem a boltokat kell bezárni, hanem a politikusbűnözőket. (Derültség és taps a Jobbik padsoraiból.)
  • ROGÁN ANTAL, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy ma két szempontból is rendkívül álságos érveléseket hallhattunk itt az ülésteremben. (Dr. Bárándy Gergely: Itt sem voltál!) Csak röviden szeretnék reagálni az elhangzottakra. (Folyamatos zaj. ‑ Az elnök ismét csenget.)Egyik oldalról szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy most kiderült, hogy az ellenzéki frakciók egyébként népszavazásként egy rendkívül felelőtlen javaslatot tettek le az asztalra. Ők maguk döbbentek rá arra, hogy valójában népszavazási kérdésként a va­sárnapi bérpótlék eltörlését is javasolták. (Felzúdulás az MSZP padsoraiból. ‑ Közbekiáltások: Hazudsz! Hazudsz!) De, ez így van! (Az elnök csenget.) Ugyanis azt javasolták, tisztelt képviselőtársaim, hogy egy az egyben kerüljön visszavonásra a törvény, amit most a kormány egyébként javaslatként le is tett az asztalra. Tisztelettel szeretném jelezni, hogy ha ez népszavazás formájában történt volna meg, akkor három évig nem lehetne Magyarországon a vasárnapi bérpótlékot visszahozni. (Tóbiás József: Ez hülyeség!) Ez volt az önök felelőtlen javaslata. (Közbekiáltás az MSZP padsoraiból: Ne hazudj! ‑ Ha­rangozó Gábor István: Ócska hazugság! Ülj le!) Ehhez képest, tisztelt képviselőtársaim, akár a következő hetekben bármikor megnyílhat egy érdemi, és azt gondolom, valódi egyeztetés a szakszervezetekkel, a munkavállalók érdekképviseleteivel és a munkaadókkal (Tóbiás József: Előtte kellett volna!), és megállapodhatunk egy vasárnapi bérpótlék­rendszerről, ami, azt gondolom, utána már az Országgyűlés előtt törvénybe iktatásra is kerülhet. Erről ennyit, egyik oldalról, tisztelt képviselőtársaim.De az igazán álságos része szerintem a mai vitának az volt, amit Vona Gábor frakcióvezető úr adott elő az elmúlt tíz percben. Tisztelt frakcióvezető úr, én azt tudom mondani önnek, hogy mióta én az eszemet tudom és egyáltalán a politikára odafigyelek, azóta az volt a szokás ebben az országban, hogy a szuverenitás bármely darabjáról csak és kizárólag a nép dönthetett, és csak és kizárólag népszavazás formájában. (Folyamatos nagy zaj. ‑ Közbekiáltások az ellenzéki padsorokból: Idő, idő! Letelt az ideje!) Ez történt akkor, amikor az Európai Unióba való belépésről vagy éppen a NATO-ba való belépésről szavaztunk (Szilágyi György közbekiáltása.), tisztelt frakcióvezető úr, és azt gondolom, hogy ennek kell történnie akkor is, ha a szuverenitásnak egy darabjáról bárki is le akarna mondani ebben a tekintetben. (Vona Gábor: Szavazzátok meg majd az alaptörvény-módosítást!)Úgyhogy, tisztelt frakcióvezető úr, én igazából csak azt a kérdést szeretném feltenni önnek, hogy ezt a nagyszerű ötletet az előbbiekben a népszavazás megakadályozására melyik megrendelőtől kapta. Az újdonsült földbirtokos barátjától, vagy éppenséggel most már Brüsszel is tud megrendeléseket adni a Jobbik frakciónak? Mert ez az igazi kérdés, tisztelt képviselőtársaim. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket (Taps a kormánypártok padsoraiból.), és szeretném kérni a képviselőtársakat, hogy a vitától függetlenül minél nagyobb számban a kormány által benyújtott előterjesztést támogassák és szavazzák meg. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)(12.40)
  • ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Ezzel a napirend előtti felszólalások végére értünk. Most pedig soron következik a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzésre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés kivételes eljárásban történő összevont vitája. A kormány-előterjesztés T/10171. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként megadom a szót Dömötör Csaba úrnak, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkárának, a törvényjavaslat előterjesztőjének, 15 perces időkeretben. Öné a szó, államtitkár úr.
  • ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Répássy Róbertnek, a Törvényalkotási bizottság elő­adójának.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek. Felhívom figyelmüket, hogy a frakcióknak 30-30 perc, a független képviselőknek mindösszesen 8 perc áll rendelkezésükre. A felszólalások első körében a vezérszónokok ismertetik a frakciók álláspontját, képviselőcsoportonként 15 perces időkeretben. Elsőként megadom a szót Gulyás Gergely képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó, alelnök úr. (Dr. Gulyás Gergely a szónoki emelvényre lép.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Most megadom a szót Lukács Zoltán képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Most megadom a szót Lukács Zoltán képviselő úr után… (Révész Máriusz és Lukács Zoltán közbeszól. ‑ Csenget.) Megadom a szót Vejkey Imre képviselő úrnak, a kereszténydemokrata képviselőcsoport vezérszónokának, és kérem szépen (Révész Máriusz közbeszól. ‑ Csenget.), csillapodjon, képviselő úr a Fidesz pad­sorában. Tessék, Vejkey úr! (Zaj.)
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Most megadom a szót Volner János képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Most megadom a szót Schmuck Erzsébet képviselő asszonynak, az LMP képviselőcsoportja vezérszónokának.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Most az elsőként jelentkezett független képviselő szólhat, amennyiben jelentkezik. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok.Tisztelt Országgyűlés! Most kétperces felszólalásokra van lehetőség, frakciónként egy képviselő, valamint az elsőként szólásra jelentkező független képviselő számára, a fennmaradt időkeretek terhére. Megadom a szót Pócs János képviselő úrnak, két percre.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Két percre megadom a szót Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszonynak.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Két percre megadom a szót a független képviselő úrnak, Szabó Szabolcs.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A további képviselői felszólalásokra a fennmaradt időkeretekben van lehetőség, ezeket az üléstermi táblán figyelemmel kísérhetik.(11.10)Mielőtt megadom a szót Gúr Nándor képviselő úrnak, aki írásban előre jelentkezett, tájékoztatom Dömötör Csaba államtitkár urat, hogy a vita végén tízperces időkerete lesz, de most is megadom a szót a Fidesz-időkeret terhére, hiszen soron kívül jelentkezett. Öné a szó, államtitkár úr.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Meg­adom a szót Gúr Nándor képviselő úrnak, MSZP.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr, jegyző úr. Kétperces hozzászólások következnek, elsőként Volner János képviselő úr, Jobbik.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. A következő kétperces Répássy Róbert fideszes képviselőt illeti.
  • ELNÖK: Köszönöm. Kettő percre megadom a szót Szabó Szabolcs független képviselő úrnak.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót Turi-Kovács Béla (Zaj. ‑ Csenget.) fideszes képviselő úrnak. Nagyobb figyelmet kérek szépen!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő hozzászóló Novák Előd képviselő úr, Jobbik.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. A következő hozzászóló Révész Máriusz képviselő úr, Fidesz.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja a házszabálynak megfelelően bejelentette, hogy tíz percet átad a Fidesz-képviselőcsoportnak az időkeretéből. (Dr. Gyüre Csaba: Miért? ‑ Novák Előd: Más álláspontot képviselnek!)Következik Sallai R. Benedek, Lehet Más a Politika.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Mint már közben említettem, kettőperces hozzászólások következnek; elsőnek a Jobbik képviselőcsoportjából Novák Előd képviselő úr. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. A Fidesz képviselőcsoportjából Révész Máriusz képviselő úr következik. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Az MSZP képviselőcsoportjából Gúr Nándor képviselő úr következik.
  • ELNÖK: Képviselő úr, sajnos letelt az időkeretük. Köszönöm szépen. A Fidesz képviselőcsoportjából Pócs János képviselő úr következik. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Az LMP képviselőcsoportjából Sallai R. Benedek képviselő úr következik. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Folytatjuk a vitát. A Fidesz képviselőcsoportjából Boldog István képviselő úr következik. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Mielőtt folytatnánk, tisztelettel megkérem Szél Bernadett képviselő asszonyt, hogy ne tegye, mert ez tiltott szemléltetésnek minősül. Házbizottsági engedély nélkül a Házban nem oszthat ki anyagot. (Szórványos taps, nagy zaj.)Rendes felszólalásra a Jobbik képviselőcsoportjából Vona Gábor frakcióvezető úr következik. Kérek mindenkit, hogy legyenek szívesek, és figyeljenek a frakcióvezető úrra.
  • ELNÖK: Most van lehetőség kétperces hozzászólásokra. (Jelzésre:) Kétperces hozzászólásra a Jobbik képviselőcsoportjából Szilágyi György képviselő úr jelentkezett.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces hozzászólásra Boldog István képviselő úr következik. Parancsoljon! (Közbekiáltás a Jobbik padsoraiból: Na, még egyszer!)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. A Jobbik képviselőcsoportjából Novák Előd képviselő úr következik rendes felszólalásra.
  • ELNÖK: Megkérdezem a képviselőtársaimat, hogy kíván-e még valaki felszólalni a vitában. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, az összevont vitát lezárom. Megkérdezem Rogán Antal miniszter urat, hogy kíván-e felszólalni és válaszolni az elhangzottakra. (Rogán Antal jelzésére:) Igen, kíván. Megadom a szót, parancsoljon, miniszter úr!