• CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Továbbra is kiemelkedően alacsony Magyarországon az infláció, a pénzromlás megállt az utóbbi hónapokban. Ez azt is jelenti, hogy kiszámíthatóbbá váltak a hétköznapok a családok, a nyugdíjasok és a vállalkozók, tehát az emberek számára. 1968 óta nem volt olyan alacsony az infláció hazánkban, mint az elmúlt hónapokban. Megállt a drágulás a tavalyi árakhoz viszonyítva, sőt bizonyos esetekben még csökkentek is az árak, így például olcsóbb lett a liszt, a cukor, az étolaj vagy épp a kenyér ára és bizonyos hústermékek ára is. Ennek hatásaként a fizetések és a nyugdíjak is tartósan őrzik értéküket, hiszen kevesebbet kell fizetni az élelmiszerekért, a rezsiért, valamint a tartós fogyasztási cikkekért is. A tavalyi évben például 3,2 százalékkal nőtt a bérek reálértéke az alacsony inflációs környezetnek köszönhetően. Tisztelt Államtitkár Úr! Szeretnék mindenkit emlékeztetni, hogy a szocialista kormányok által elvesztegetett évtized során kétszeresére nőtt a villany, háromszorosára a gáz ára. Csupán 2007-ben több mint 24 százalékkal nőttek az átlagos háztartási energiaárak. Ezzel szemben a tavaly megkezdett rezsicsökkentés hatására a háztartási energiaárak csökkentek a legnagyobb mértékben, egy év alatt összesen 12,5 százalékponttal. Ráadásul az idei évben is tovább folytatódik a rezsicsökkentés. Áprilisban a gáz ára csökkent, a következő hetekben pedig az áram és a távfűtés ára fog mérséklődni. A rezsikiadásokon megspórolt pénzt a háztartások részben egyéb fogyasztási kiadásuk, részben megtakarításuk növelésére tudják fordítani, amely egyrészt serkenti a gazdaság növekedését, másrészt erősíti a hazai finanszírozási képességet. Ezekre tekintettel kérdezem tisztelt államtitkár urat, hogy mennyivel több pénz maradt a háztartásoknál a rezsicsökkentés eredményeképpen. Várom megtisztelő válaszát. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)
  • TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, a makroadatok tekintetében nagyon jó számokról beszélhetünk Magyarország viszonylatában, hiszen azért itt el kell mondani, hogy a gazdasági növekedés mértéke a második negyedévben 3,9 százalék volt, ami az Európai Uniót tekintve a legjobb szám, a legnagyobb eredmény. Ugyanakkor a foglalkoztatás mértéke nálunk nőtt az Európai Unióban az elmúlt időszakban a legjobban, több mint 4 millió 100 ezren dolgoznak Magyarországon, a munkanélküliség mértéke 8 százalék alá csökkent. De csökken az államadósság, és most már folyamatosan pozitív a külkereskedelmi mérleg. S úgy igaz, ahogy képviselő úr elmondta, az inflációs adat is kiváló és nagyszerű, hiszen valóban, 1968 óta nem fordult elő, hogy a fogyasztói árak még csökkentek is hazánkban, Magyarországon. Ennek több összetevője is van. Ezeket a jó számokat elsősorban a kormány gazdaságpolitikája biztosítja, de tény, hogy az európai dezinflációs folyamatok is elősegítik az alacsony inflációt. De a legnagyobb mértékben valóban, Európában egyedülálló módon a rezsicsökkentés okozta az alacsony inflációs számokat. Ez így igaz, ezt több lépcsőben tette meg a kormány, és ennek hatása 2014-ben egész évre kivetítve a magyar családokat 300 milliárd forint összegben érintette, ennyivel fizetnek kevesebbet a háztartási energiáért a magyar emberek 2014-ben. S a folyamatos rezsicsökkentés hatásaként ez az összeg 2015-ben még nagyobb lesz, hiszen el fogja érni a 340 milliárdot; ez meg fogja haladni a GDP 1 százalékát, ami, azt gondolom, hogy Európában egyedülálló. Az alacsony inflációnak több más pozitív hatása is van, például a jövedelemnövekmények így sokkal hatékonyabbak, és kisebb jövedelemnövekmény mellett is nagyobb a reálértéke a jövedelmek emelkedésének. Ha visszatekintünk, azt látjuk, hogy a fogyasztás növekedését, a kiskereskedelmi forgalom jelentős bővülését emellett még az állami szférában, a közszférában több mint 400 ezer főt érintő jövedelemnövekmény is okozta, s emellett a családi adókedvezmény kiterjesztése és más adócsökkentések, például a személyi jövedelemadó-csökkentés hatása is itt jelenik meg. De mondhatnánk azt is, hogy a közfoglalkoztatásban foglalkoztatott több mint 200 ezer ember havi jövedelme is a belső fogyasztást generálja és erősíti, s ezáltal biztos lábakra helyezi a magyar gazdaságot. De itt meg kell említeni a devizahitelek majdani megoldását és az eddig tett lépéseket is, amelyek szintén családok százezreinek javították a fizetőképességét. Láthatja a képviselő úr, hogy a kormányzat egy elég összehangolt munkával próbálja megteremteni, hogy a magyar családoknak könnyebb legyen a hétköznapi élet, vagy a kiadásuk csökkentésével, vagy a jövedelmük növelésével, vagy az adó csökkentésével, illetve a nagy társadalmi probléma, a devizahitelesek problémájának megoldásával lépünk előre, és így lesz jobb, egyre jobb a magyar családoknak. Ennek szellemében hozzuk meg a döntéseket. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Azok az emberek, akikkel az elmúlt időszakban, az elmúlt hónapokban beszéltem, nagy többségükben értik, értékelik a kormány intézkedéseit, amiket a rezsidíjcsökkentés területén végzett. Azt várják, hogy folytatódjék ez a politika, amely az árak emelkedésének kordában tartását tűzte ki célul, és a bérek vásárlóerejének a megőrzését eredményezi. Ez a folyamat a gazdaságban is érezteti hatását, úgy, ahogy ön is mondta a beszámolójában, de egyébként a gazdasági mutatók is ezt jelzik, így a válaszát köszönettel elfogadom. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Tállai András államtitkár úrnak.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Megkérdezem Cseresnyés képviselő urat, hogy elfogadja-e az államtitkári választ.