• TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló egyezményt 1988. január 25-én közösen készítette az Európa Tanács és az OECD. Az egyezmény legfőbb célja, hogy a részes államoknak lehetőséget nyújtson a nemzetközi adókikerüléssel szembeni hatékony fellépésre. Elő kívánja segíteni emellett azt is, hogy a részes államok jobban érvényt szerezhessenek a saját belső adójogszabályaiknak, az adófizetők jogainak egyidejű tiszteletben tartása mellett. Az egyezmény a kérésre történő információcsere mellett az adóügyekben történő segítségnyújtás egyéb formáinak igénybevételét is lehetővé teszi. Ilyen például az automatikus, valamint spontán információcsere, az egyidejű és a külföldön történő adóellenőrzések lefolytatása, valamint az adókövetelések beszedéséhez nyújtott segítség. A G20-ak a 2009-ben, Londonban tartott csúcstalálkozójukon szorgalmazták az egyezmény megújítását egyrészt azért, hogy az eddigieknél hívebben tükrözze a nemzetközi adókijátszás elleni elkötelezettséget, másrészt azért, hogy a fejlődő országok számára is elérhetővé váljanak az új, együttműködő adózási környezet előnyei. A kezdeményezés hatására az Európa Tanács és az OECD kidolgozott egy jegyzőkönyvet, amely 2010-ben úgy módosította az egyezményt, hogy az összhangba került az adóügyi információcsere legújabb nemzetközi gyakorlatával. Ennek megfelelően tartalmazta azt a nemzetközi követelményt is, miszerint egy állam nem tagadhatja meg az adóügyekben történő információcserét a banktitokra vagy saját belső adóérdek hiányára való hivatkozással. Az egyezmény aláírásának lehetősége 2011-től megnyílt a nem Európa tanácsi, illetve nem OECD-államok részére is. Ennek köszönhetően már 67 állam és 10 joghatóság csatlakozott ehhez a megállapodáshoz. Az egyezményhez és a jegyzőkönyvhöz történő csatlakozás számos szakmai indok mellett az OECD- és az Európa tanácsi tagságunk miatt is indokolt volt, azt mára közel valamennyi OECD-tagállam aláírta. Az egyezmény szövegét a kormány határozatban hagyta jóvá, aláírása 2013 novemberében történt meg. Az egyezmény és a jegyzőkönyv aláírásával az adóhatóság eszköztára számos új elemmel bővül, amellyel eredményesebben lehet érvényt szerezni adószabályainknak. Különös jelentősége van a nem európai uniós tagállamok esetében a teljes körű információcsere megvalósulásának és az adóbeszedésben, valamint a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények által biztosított adminisztratív együttműködéshez képest többletet jelentő további adónemekre vonatkozó segítségnyújtásnak. Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottak alapján kérem, a törvényjavaslatot támogatni és elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm.
  • DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy a parlamenti pártok között nincs és talán nem is lehet abban vita, hogy szükség van-e ilyen nemzetközi szerződésekre, hogy az adócsalást és az adóelkerülést vissza tudjuk szorítani, és ennek érdekében, én úgy gondolom, nekünk szükségünk van arra, hogy megkössük ezt a szerződést. Nem lehet vita abban, hogy Magyarországnak az adókikerülés és az adócsalás visszaszorításáért tenni akarók oldalán kell állnia, nem pedig az adóoptimalizálást vagy éppen az adókikerülést támogató országok oldalán, nyilvánvalóan az előbb említettek oldalán kell állnia Magyarországnak. Ha tehát Magyarország tenni kíván a nemzetközi adókikerülés visszaszorítása érdekében, akkor ennek egyik lépése, hogy saját eszközeivel is megfelelően támogatja az adóhatóságok közötti információcserét, támogatja az adóhatóságok együttműködését, a NAV automatikusan küld és fogad adatokat az egyezmény szerint, de más adminisztratív segítségnyújtásban is részt vesz. (19.50) Ilyen például az automatikus információcsere, akár spontán módon, az egyidejű adóellenőrzés és a külföldön történő adóellenőrzés lefolytatása, adatok szolgáltatása, valamint a segítségnyújtás is az adóköveteléseknek a beszedésében. Az adóhatóságok közötti széles körű adminisztratív segítségnyújtás ugyanis érdemben és hatékonyan segíti, hogy az egyes államok hatékonyabban is érvényesíteni tudják a belső adószabályaikat, és jobban elérhetőek legyenek a közpénzek, és természetesen a közpénzeknél jobban, átláthatóbban lehessen gazdálkodni, hogy egészen biztosan a társadalom számára fontos célokat szolgálhassák. Ezt az átláthatóságot is segíteni hivatott ez az egyezmény. Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Szocialista Párt ezek miatt fogja támogatni ezt a javaslatot. Viszont fontosnak tartom felhívni arra a figyelmet, hogy bár a kormányzat az indokolásában részletesen kifejtette az egyezmény megkötésének az indokait, mégis maradt egy kiskapu az egyezményben, amely ront ennek az egyezménynek a hatékonyságán, ront az együttműködésén és ront a céljainak az elérésében. Az egyezmény szerint ugyanis a magyar kormány fenntartja magának a jogot, hogy a NAV-on keresztül ne nyújtson segítséget bizonyos adókövetelések tekintetében. Ez azt jelenti, hogy az adóhatóság például nem ad ki információt egy külföldi adóhatóság részére arról, ha egy Magyarországon letelepedett külföldi állampolgár úgynevezett stabilitási megtakarítási számlát nyit. Ahogyan azt önök is tudják, ez a több mint fél éve működő konstrukció, amelyet egy jó pár sajtóorgánumban nagyon udvariasan adóamnesztiaként emlegetnek - voltak, akik nem fogalmaztak ennyire udvariasan -, tehát a sajtó adóamnesztiaként emlegeti, és a szakértők is ekként emlegetik ezt a konstrukciót, ez azt jelenti, hogy a bárhogyan is keletkezett jövedelmeket legálissá lehet tenni. A pénzintézet személyes adatokat nem közöl az adóhatósággal, és a kiállított igazolás birtokában, az így legalizált jövedelem tekintetében az adóhatóság már nem járhat el. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha a nemzetközi adókikerülés érdekében Magyarország komolyan fel kíván lépni, akkor ilyen kiskapuknak nem lehet helyet hagyni egy ilyen egyezményben. Persze ha Magyarország valóban fel kíván lépni a közpénzek védelmében, akkor valószínűleg offshore cégekkel sem kellene a magyar államnak üzletelnie. Mindezekkel együtt az előttünk fekvő adóügyi egyezményről, tehát az elmondott indokok alapján, de a megtett észrevételekkel a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja a törvényjavaslat elfogadásakor igennel fog szavazni. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiból.)
  • VOLNER JÁNOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Nagyon röviden igyekszem a Jobbik álláspontját összefoglalni. A Jobbik mindig a tiszta, átlátható pénzügyi és egyéb gazdálkodásnak a híve volt a vállalkozások életében is, és mindig támogatta azokat a nemzetközi együttműködéseket, amelyek az adóelkerülések megelőzésére irányultak. Így alapvetően ennek az egyezménynek a céljaival is természetesen egyet lehet érteni. Fel szeretném hívni azonban a figyelmet, hogy sajnos a közelmúltban volt benn olyan egyéb adótörvény-javaslat itt az Országgyűlés előtt, ahol Magyarország élenjáró, és ebben az esetben azért sajnos, mert más tagországokba mennek át bizonyos adóalanyok, és ilyen módon kivonják magukat a hazai adóterhek megfizetése alól. Hiszen erre az európai uniós közösségen belül, ami egy vámtarifa-közösség is, erre lehetőségük van. Tehát arra szeretném kérni a kormányt elsősorban, hogy törekedjen az adópolitikában arra, hogy Magyarország ne szenvedjen el versenyhátrányt ebből adódóan, illetve azokat az adóhátrányokat, amelyek például a magasabb adószinttel, az effektív adóterhelésekkel járnak, ezeket lehetőség szerint faragja le. Emlékeztetni szeretnék arra, hogy jelenleg is olyan törvények vannak az Országgyűlés előtt, ahol rendelkezünk különböző adójogszabályokat érintő kérdésekről, illetve előttünk van a zárszámadási törvény is, amely szintén rávilágít arra, hogy a régiós országokhoz képest magas a magyarországi adóterhelés, tehát törvényszerű, hogy megpróbálják majd ezt elkerülni. Az együttműködésnek ilyen szempontból természetesen értelmét, hasznát látjuk, azt támogatjuk, viszont nagyon fontos lenne, hogy az adómértékekben is egy kiegyensúlyozás jelenjen meg a régiós országokhoz képest. Amit itt a szocialista képviselőtársam említett, ez valóban egy nagyon fontos és élő probléma, ugyanis jelenleg, ha valaki az egyéb forrásból, akár feketén szerzett jövedelmét öt évre magyar állampapírokba teszi, akkor lehetősége van arra, hogy ne vizsgálja az adóhivatal ennek a pénznek az eredetét, öt év múlva megkapja az állampapír-piaci hozamokat, majd pedig legális tiszta jövedelemként el tud vele számolni, és senki nem vonhatja őt felelősségre. Ezek olyan kérdések, amivel szerintem igenis érdemes lenne foglalkozni. És ez nemcsak egy egyszerű ellenzéki aggályoskodás, hogy valaki, adott esetben akár egy feketejövedelmet ilyen módon mos tisztára és legalizál, hanem bizony-bizony más európai uniós országok részéről is joggal éri kifogás a magyar adórendszert. Hiszen ha mi, mondjuk, Svájctól vagy más, akár Európai Unión kívüli államoktól is vagy európai uniós államoktól is adott esetben elvárjuk azt, hogy képviseljék a magyar költségvetés érdekeit is egy hasonló nemzetközi együttműködésben, akkor természetes, hogy viszonossági alapon ők is elvárják ezt tőlünk, és joggal kérik számon azt, ha nem tesszük meg feléjük ugyanezt a gesztust, ami mellesleg egyébként máshol is adóhiány, adóforintok hiányában jelentkezik. Tehát ezeknek a lyukaknak a befoltozására mindenképpen szükség lenne, de alapvetően ezt az együttműködést nemzetközi szinten is támogatni tudjuk. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
  • SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A Lehet Más a Politika üdvözli az előttünk lévő, adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló egyezmény kihirdetéséről szóló javaslatot, amely fontos mérföldköve az utóbbi években adókikerülés és adókijátszás ellen tett nemzetközi szintű, akár kétoldalú, akár többoldalú különböző erőfeszítéseknek. (Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Azt gondoljuk, Magyarország számára életbevágóan fontos szerepet vállalni ebben az együttműködésben, mindenekelőtt az adókötelezettségek pontos meghatározásának elősegítésében. Egyes becslések szerint körülbelül tízezer magyar embernek lehet offshore vállalkozása. A Magyar Nemzet összeállítása szerint az adóparadicsomokba menekített vagyon értéke elérheti a 10 milliárd dollárt, ami magyar forintra átszámítva 2000 milliárd forint. Az elmúlt negyed században az államadósság több mint két és félszeresének megfelelő jövedelem vándorolt ki különböző adóparadicsomokba. Az összeg hiányzik a kórházakból, az iskolákból, a nyugdíjrendszerből. A különböző megszorító csomagokra, Bokros miniszterelnöktől kezdve egészen Orbán miniszterelnökig, nem lett volna ilyen mértékben szükség, ha nem lehetett volna gátlástalanul kiszivattyúzni a jövedelmeket az országból. A nemzetközi adóelkerülési technikáknak jelentős szerepük van abban, hogy az állami újraelosztó rendszerek finanszírozhatatlanok. Azt gondolom, az ország nem engedheti meg magának, hogy az adóparadicsomokba bejegyzett cégeken keresztül jelentős adóbevételtől essen el. Ehhez képest az ügyben a kormány ahelyett, hogy élenjáró kezdeményező szerepet vállalna, csak tessék-lássék intézkedéseket tesz, a lényeges pontokon nem történik változás. A Fidesz négy évvel ezelőtt azt ígérte, hogy kormányra kerülése után tíz plusz egy ügy kivizsgálásával kezdené az elszámoltatást. A tíz plusz egy ügy közé tartozott az állami vezetők offshore érdekeltségeinek a vizsgálata. Sajnos nap mint nap azt láthatjuk, hogy offshore cégek szivattyúzzák ki a Magyarországon keletkezett jövedelmeket az energetika területén, a stadionépítések és más állami beruházások során, a Magyar Nemzeti Bankból, a filmiparból, a szerencsejátékból és a dohánykereskedelemből vagy éppen hazai élelmiszerláncokon keresztül. A kormány úgy tesz, mintha folyamatosan az offshore lovagok ellen hadakozna, ehhez képest zavartalanul folytatódnak az offshore ügyletek. Mi mással lenne magyarázható, hogy a kormánytöbbség lesöpörte az LMP összes javaslatát, amely kizárta volna a hazai üzleti életből az offshore hátterű, átláthatatlan tulajdonosi szerkezetű cégeket? Vagy hogy a fideszes többség nem vette tárgysorozatba azt az LMP-s törvényjavaslatot, amely az állami vezetők és kormánytisztviselők esetében kőkeményen betiltana mindenféle offshore tevékenységet? (20.00) Pár éve még az offshore-ügyletekkel kapcsolatosan rendszeresen előkerült az az ellenérv, mely szerint lehetetlen megadóztatni az országok adórendszeréből ily módon kifolyó pénzeket. Az utóbbi időben azonban több példát is mutatott a világ, hogy ez mégiscsak lehetséges: Németország, Franciaország, USA, Kína és még az önök által preferált Oroszország is. A kormánynak az elmúlt négy évben csupán a korábbi szabályozás felpuhítására, a becsületes adózókkal szemben tisztességtelen adóamnesztiára, a pénzmosásra alkalmas speciális megtakarítási számla bevezetésére és az offshore-ingatlanügyletek megkönnyítésére futotta. A kormány legfőbb tette ez ügyben az adóelkerülést szigorúbban korlátozó korábbi szabályok eltörlése volt. Azzal érveltek az offshore-adók kivetése ellen, hogy annak a gyakorlatban nincs semmi haszna. A fő kérdés továbbra is az: a kormány hogyan kívánja biztosítani, hogy a Magyarországon keletkezett jövedelmüket offshore-céggel rendelkező honfitársaink ugyanúgy leadózzák, mint ahogy azt teszik a bérből és fizetésből élők. Az előttünk lévő, nemzetközi szervezetek által kezdeményezett adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló egyezmény biztosítja, hogy akár automatikus módon hozzájussunk honfitársaink külföldi adóügyi információihoz. Azonban hiába bont le falakat a technológiai fejlődés és ez a nemzetközi egyezmény, úgy tűnik, a lehetőség önmagában nem ösztönzi a magyar hatóságokat arra, hogy alkalmazzák is ezeket az eszközöket a magyar magánszemélyek tulajdonában álló offshore-hátterű cégek mögé rejtett vagyonok megadóztatása érdekében. Ezért drasztikus megoldásra van szükség. Az adóelkerülés visszaszorítása érdekében az LMP adót vetne ki az adóparadicsomokba menekített jövedelmekre és vagyonra. Egyfelől 30 százalékos offshore-adót vezetnénk be az olyan országokba történő utalásokra, amelyekkel hazánk nem kötött kettős adóegyezményt, másfelől szigorítanánk a társasági adóról szóló törvényben az ellenőrzött külföldi társaság fogalmát, és megadóztatnánk a hozzájuk utalt jövedelmeket. Ezzel biztosíthatnánk azt, hogy Magyarországon keletkezett jövedelmüket a nemzetközi adóelkerülő, adóoptimalizáló technikákat alkalmazó honfitársaink ugyanúgy leadózzák, mint ahogy azt teszik a tisztességes adófizető polgárok. Kérem, tisztelt képviselőtársaim, legyenek partnerek ebben. Köszönöm a figyelmet. (Taps az LMP és az MSZP padsoraiból.)
  • ELNÖK: Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló egyezmény és az adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló egyezményt módosító jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztés T/60. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként megadom a szót Tállai András államtitkár úrnak, a törvényjavaslat előterjesztőjének. Öné a szó, államtitkár úr.
  • ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek, ezek első körében a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, képviselőcsoportonként 15-15 perces időkeretben. Megadom a szót Szakács Lászlónak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Volner János képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Schmuck Erzsébet képviselő asszony, az LMP képviselőcsoportja vezérszónoka. Megadom a szót.
  • ELNÖK: Köszöntöm a képviselőtársaimat. Kérdezem a Fidesz és a KDNP frakcióját, kíván-e vezérszónokot állítani. (Senki sem jelentkezik.) Nincs jelentkezés. További felszólalót nem látok a monitoron. Kérdezem, kíván-e esetleg még valaki hozzászólni a vitához. (Senki sem jelentkezik.) Nem. Akkor megadom a szót Tállai András államtitkár úrnak. (Tállai András nemet int.) De jelzi, hogy nem kíván hozzászólni. Jelzem, hogy a módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyarország Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a két ország közös államhatárán Abaújvár és Kenyhec települések közötti közúti Hernád-híd és a csatlakozó utak megépítéséről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztés T/807. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Fónagy János államtitkár úrnak.