• DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A világtörténelem egyebek mellett arra tanít, hogy a külpolitika, a diplomáciai kapcsolatok és a külügyek általában véve meghatározóak lehetnek egy‑egy nemzet vagy régió sorskérdéseinek alakulásában. Békeidőben kisebb hazai figyelem övezi a nemzetközi történéseket, és ez így van mindenütt a világban. Ám változó korokban és háborús időkben nemcsak a politikusok érdeklődése és aktivitása nő meg, hanem a polgárok magánbeszélgetéseit is uralják a médiában sűrűn tárgyalt külpolitikai témák. Ez a jelenség figyelhető meg Magyarországon is a tömeges népvándorlás tavaly robbant kérdései kapcsán. Indokolt tehát, hogy az Országgyűlésben mind több szó essék nemzetközi vonatkozású témákról. Ebbe a sorba illesztem a külképviseletekről szóló törvénytervezetet, amelyet a múlt héten kezdett tárgyalni a tisztelt Ház. Fontosságát talán nem szükséges bizonygatnom, hiszen nyilvánvaló, hogy külpolitikánkat és egész Magyarországot a külszolgálatot teljesítő diplomatáink jelenítik meg állandó jelleggel szerte a világban. Az ő kiválasztásuk, képzésük, tevékenységük jó szabályozása tehát kulcskérdés hazánk érdekeinek és értékeinek képviselete szempontjából. A diplomáciának számos dimenziója van, mint tudjuk. Közülük talán a legkevesebb szó a parlamenti diplomáciáról esik, holott jelentősége vitathatatlan a demokratizálódó nemzetközi térségben. Az országgyűlési képviselők a szerteágazó kapcsolatok művelésén keresztül járulnak hozzá Magyarország nemzeti céljainak szolgálatához. A nagyvilág politikusaival kiépített személyes kapcsolataik, a konferenciákon, közgyűléseken, két- és többoldalú hivatalos vagy baráti találkozók alkalmával ápolt személyes kapcsolataik, megbeszéléseik és vitáik mind azt célozzák, hogy a nagyvilág értse és értékelje Magyarország törekvéseit. Ebben a szép küldetésben magától értetődően osztoznak a Kereszténydemokrata Néppárt elkötelezett képviselői.A magyar parlamenti diplomácia rendkívül aktív. Számos külföldi vendéget, delegációt fogadtunk az elmúlt években. Csak 2015-ben 192 külföldi küldöttséget, amelyből 11‑et nemzetközi konferenciák alkalmából. Kiemelt figyelmet kapnak a nemzetpolitikai és az EU-s témák. Az előbbit épp az elmúlt hétvégén, március 31-én és április 1-jén a 11. alkalommal megtartott Kárpát-medencei Képviselők Fóruma, a KMKF példázza. Jól működnek a parlamenti kétoldalú baráti tagozatok, a személyesség biztos fórumai. A kétoldalú kapcsolatok mellett meghatározó a nemzetközi parlamenti szervezetekben történő szerepvállalásunk is. Hét ilyenbe delegál a magyar Országgyűlés állandó küldöttséget, köztük több kereszténydemokrata képviselőt. E hét szervezet a következő: az Interparlamentáris Unió, az Európa Tanács, a NATO, az EBESZ, a közép‑európai kezdemények, a Frankofón és az Euromediterrán Parlamenti Közgyűlés.A parlamenti diplomácia csak botladozhatna, ha nem volna kiváló segítője az Országgyűlés Külügyi Igazgatósága. Az igazgatóság vezetőinek és munkatársainak professzionális, nemzetközi körökben is magasra értékelt munkájáért e fórumon is illik minden képviselőnek köszönetet mondani. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a KDNP soraiban.)
  • DR. MIKOLA ISTVÁN külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Parlament! Tisztelt Képviselő Asszony! A felszólalásában már sok mindent elmondott, és ha megengedi, akkor én részletesen nem térek ki az ön által említettekre, hiszen nem férne bele az öt percbe, de néhány dolgot szeretnék kiemelni.Az elmúlt évek fokozódó nemzetközi politikai kihívásai a külpolitika számára nagy tálcán kínálták azokat a lehetőségeket, amelyeket igyekszünk megragadni. A magyar kormány immár hatodik éve képviseli Magyarország és a magyar polgárok érdekeit, mind a kétoldalú kapcsolatokban, mind a nemzetközi szervezetek munkájában. Ahogy arra a képviselő asszony is utalt felszólalásában, a külkapcsolatokat számos dimenzióban értelmezhetjük, és ezek nem állnak egymással alá- és fölé­rendeltségi viszonyban. Ugyan a hazai közjogi rendszerben a külpolitika elsősorban a kormány fela­datkörébe tartozik, ezt a munkát a kabinet nem tudná hatékonyan végezni más állami szervek támogató köz­reműködése nélkül. Az elmúlt másfél-két esztendőben a parlament segítségét is élveztük a külpolitikai aktivitásunkkal kapcsolatban. Kitűnő példa a diplomácia efféle sokszí­nűségére az Országgyűlés külkapcsolati tevékenysége, amely hatékonyan egészíti ki és segíti a kormány munkáját. Mindenképpen kiemelendőek házelnök úr, a ház vezetői és a képviselők nemzetközi tár­gyalásai, az Interparlamentáris Unióban való részvétel vagy a baráti tagozatok működése. Személyesen is volt alkalmam részt venni számos nagyszabású nemzetközi politikai konferencián, amelynek a magyar Országgyűlés volt a házigazdája. Ezek közül is külön említést érdemel a NATO Parlamenti Közgyűlés 2015. évi tavaszi ülésszakának megrendezése, amely során a transzatlanti szervezet 28 tagállamának mintegy 260 küldöttjét látta vendégül ez az Országház. Ezek olyan fontos sarokpontjai Ma­gyar­ország külpolitikai aktivitásának, amelyek elengedhetetlenek az új dinamikus magyar külkapcsolati struktúra kiteljesedéséhez. Amint képviselő asszony is jelezte, a parlamenti diplomáciában is külön prioritást élvez a nemzetközi szervezetekben való proaktív részvétel. A kormány ehhez hasonlóan nagy hangsúlyt fektet a nemzetközi szervezetekkel fennálló kapcsolatok folyamatos mélyítésére. Ennek keretében számos ENSZ szakosított intézmény döntött úgy, hogy Budapestet választja szakmai és szolgáltatóközpontjának székhelyéül. Az elmúlt évek kiemelkedően nagy sikere, hogy Magyarországra költözött az Egyesült Nemzetek Gyermekalapja, az UNICEF egész világot ellátó globális szolgáltatóközpontja. Lassan befejeződik a költözésük, kiválasztották a munkatársaikat, és megkezdték a működést. (11.10)Jelenleg Budapesten működik és fejlesztés alatt áll több ENSZ szakosított szervezet. Itt működik a Duna Bizottság, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének, a FAO-nak a regionális szakmai irodája és közös szolgáltatóközpontja ‑ most éppen bővítjük az irodájukat -; itt működik az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának, a UNHCR-nek a regi­o­nális szakmai irodája és közös szol­gál­tató­központja; ugyancsak jelentős bővítések történnek az irodáikat és a tevékenységüket illetően napjainkban is itt Budapesten. Itt működik az Egészségügyi Világszervezet, a WHO regionális irodája, és a következő év január 1-jétől Kuala Lumpurból ideköltözik a világ-szolgáltatóközpontja is a WHO-nak. Most folynak a tárgyalások ez ügyben, jó reményekkel folynak a tárgyalások. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek, az ILO-nak az alregionális szakmai irodája itt működik, most bővítjük a Vöröskereszt nemzetközi bizottságának regionális irodáját, a Vöröskereszt és a Vörös Félhold társaságok nemzetközi föderációjának regionális szakmai irodája is itt működik, ugyancsak bővítés alatt áll; itt működik a nemzetközi migrációs szervezet irodája, és a legújabb hír: a tavaly sikeres, a nemzetközi telekommunikációs egyesületnek az ‑ egyelőre szerény ‑ irodája nyílik Budapesten, de távlati terveikben egy regionális központot kívánnak ennek a 150 éves, nagyon jelentős szervezetnek Budapesten létesíteni. Ebben is partnerek vagyunk. Mindazonáltal továbbra is több globális szervezettel folytatunk jó kilátású tárgyalásokat. Megnőtt a kedv a budapesti költözés irányában, egymásnak adják a kilincset az ENSZ szakosított szervezetei, és jó remény van arra, hogy valóban Magyarország az ENSZ szakosított szervezetek vonatkozásában egy központi pozíciót fog élvezni. A kormány nevében ezúton is szeretném megköszönni az Országgyűlés aktív külpolitikai munkáját, amely nagy segítséget nyújt a feladataink ellátásához, és kérem, hogy hazánk nemzetközi sikereinek érdekében a parlamenti diplomácia továbbra is segítse a munkánkat, prioritásként kezelje a külkapcsolataink ügyét. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: (A teremben lévők felállnak, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét. Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Jó napot kívánok! Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 13. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Tiba István és Mirkóczki Ádám jegyző urak lesznek segítségemre. Köszöntöm mindazokat, akik figyelemmel kísérik munkánkat. Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend előtti felszólalásokkal kezdjük munkánkat, ezt követően 11 óra 50 perctől 13 óra 20 percig a kérdésekre, majd körülbelül 13 óra 20 perctől 14 óra 20 percig az azonnali kérdések és válaszok órájára kerül sor, végül a napirend utáni felszólalásokkal fejezzük be az Országgyűlés ülését.Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Hoffmann Rózsa képviselő asszony, a KDNP képviselője: „Az Országgyűlés nemzetközi szerepvállalásáról” címmel. A képviselő asszonyt illeti a szó. Parancsoljon!
  • DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A világtörténelem egyebek mellett arra tanít, hogy a külpolitika, a diplomáciai kapcsolatok és a külügyek általában véve meghatározóak lehetnek egy‑egy nemzet vagy régió sorskérdéseinek alakulásában. Békeidőben kisebb hazai figyelem övezi a nemzetközi történéseket, és ez így van mindenütt a világban. Ám változó korokban és háborús időkben nemcsak a politikusok érdeklődése és aktivitása nő meg, hanem a polgárok magánbeszélgetéseit is uralják a médiában sűrűn tárgyalt külpolitikai témák. Ez a jelenség figyelhető meg Magyarországon is a tömeges népvándorlás tavaly robbant kérdései kapcsán. Indokolt tehát, hogy az Országgyűlésben mind több szó essék nemzetközi vonatkozású témákról. Ebbe a sorba illesztem a külképviseletekről szóló törvénytervezetet, amelyet a múlt héten kezdett tárgyalni a tisztelt Ház. Fontosságát talán nem szükséges bizonygatnom, hiszen nyilvánvaló, hogy külpolitikánkat és egész Magyarországot a külszolgálatot teljesítő diplomatáink jelenítik meg állandó jelleggel szerte a világban. Az ő kiválasztásuk, képzésük, tevékenységük jó szabályozása tehát kulcskérdés hazánk érdekeinek és értékeinek képviselete szempontjából. A diplomáciának számos dimenziója van, mint tudjuk. Közülük talán a legkevesebb szó a parlamenti diplomáciáról esik, holott jelentősége vitathatatlan a demokratizálódó nemzetközi térségben. Az országgyűlési képviselők a szerteágazó kapcsolatok művelésén keresztül járulnak hozzá Magyarország nemzeti céljainak szolgálatához. A nagyvilág politikusaival kiépített személyes kapcsolataik, a konferenciákon, közgyűléseken, két- és többoldalú hivatalos vagy baráti találkozók alkalmával ápolt személyes kapcsolataik, megbeszéléseik és vitáik mind azt célozzák, hogy a nagyvilág értse és értékelje Magyarország törekvéseit. Ebben a szép küldetésben magától értetődően osztoznak a Kereszténydemokrata Néppárt elkötelezett képviselői.A magyar parlamenti diplomácia rendkívül aktív. Számos külföldi vendéget, delegációt fogadtunk az elmúlt években. Csak 2015-ben 192 külföldi küldöttséget, amelyből 11‑et nemzetközi konferenciák alkalmából. Kiemelt figyelmet kapnak a nemzetpolitikai és az EU-s témák. Az előbbit épp az elmúlt hétvégén, március 31-én és április 1-jén a 11. alkalommal megtartott Kárpát-medencei Képviselők Fóruma, a KMKF példázza. Jól működnek a parlamenti kétoldalú baráti tagozatok, a személyesség biztos fórumai. A kétoldalú kapcsolatok mellett meghatározó a nemzetközi parlamenti szervezetekben történő szerepvállalásunk is. Hét ilyenbe delegál a magyar Országgyűlés állandó küldöttséget, köztük több kereszténydemokrata képviselőt. E hét szervezet a következő: az Interparlamentáris Unió, az Európa Tanács, a NATO, az EBESZ, a közép‑európai kezdemények, a Frankofón és az Euromediterrán Parlamenti Közgyűlés.A parlamenti diplomácia csak botladozhatna, ha nem volna kiváló segítője az Országgyűlés Külügyi Igazgatósága. Az igazgatóság vezetőinek és munkatársainak professzionális, nemzetközi körökben is magasra értékelt munkájáért e fórumon is illik minden képviselőnek köszönetet mondani. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a KDNP soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány nevében ki kíván reagálni? (Jelzésre:) Mikola államtitkár úr, tessék, parancsoljon!
  • DR. MIKOLA ISTVÁN külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Parlament! Tisztelt Képviselő Asszony! A felszólalásában már sok mindent elmondott, és ha megengedi, akkor én részletesen nem térek ki az ön által említettekre, hiszen nem férne bele az öt percbe, de néhány dolgot szeretnék kiemelni.Az elmúlt évek fokozódó nemzetközi politikai kihívásai a külpolitika számára nagy tálcán kínálták azokat a lehetőségeket, amelyeket igyekszünk megragadni. A magyar kormány immár hatodik éve képviseli Magyarország és a magyar polgárok érdekeit, mind a kétoldalú kapcsolatokban, mind a nemzetközi szervezetek munkájában. Ahogy arra a képviselő asszony is utalt felszólalásában, a külkapcsolatokat számos dimenzióban értelmezhetjük, és ezek nem állnak egymással alá- és fölé­rendeltségi viszonyban. Ugyan a hazai közjogi rendszerben a külpolitika elsősorban a kormány fela­datkörébe tartozik, ezt a munkát a kabinet nem tudná hatékonyan végezni más állami szervek támogató köz­reműködése nélkül. Az elmúlt másfél-két esztendőben a parlament segítségét is élveztük a külpolitikai aktivitásunkkal kapcsolatban. Kitűnő példa a diplomácia efféle sokszí­nűségére az Országgyűlés külkapcsolati tevékenysége, amely hatékonyan egészíti ki és segíti a kormány munkáját. Mindenképpen kiemelendőek házelnök úr, a ház vezetői és a képviselők nemzetközi tár­gyalásai, az Interparlamentáris Unióban való részvétel vagy a baráti tagozatok működése. Személyesen is volt alkalmam részt venni számos nagyszabású nemzetközi politikai konferencián, amelynek a magyar Országgyűlés volt a házigazdája. Ezek közül is külön említést érdemel a NATO Parlamenti Közgyűlés 2015. évi tavaszi ülésszakának megrendezése, amely során a transzatlanti szervezet 28 tagállamának mintegy 260 küldöttjét látta vendégül ez az Országház. Ezek olyan fontos sarokpontjai Ma­gyar­ország külpolitikai aktivitásának, amelyek elengedhetetlenek az új dinamikus magyar külkapcsolati struktúra kiteljesedéséhez. Amint képviselő asszony is jelezte, a parlamenti diplomáciában is külön prioritást élvez a nemzetközi szervezetekben való proaktív részvétel. A kormány ehhez hasonlóan nagy hangsúlyt fektet a nemzetközi szervezetekkel fennálló kapcsolatok folyamatos mélyítésére. Ennek keretében számos ENSZ szakosított intézmény döntött úgy, hogy Budapestet választja szakmai és szolgáltatóközpontjának székhelyéül. Az elmúlt évek kiemelkedően nagy sikere, hogy Magyarországra költözött az Egyesült Nemzetek Gyermekalapja, az UNICEF egész világot ellátó globális szolgáltatóközpontja. Lassan befejeződik a költözésük, kiválasztották a munkatársaikat, és megkezdték a működést. (11.10)Jelenleg Budapesten működik és fejlesztés alatt áll több ENSZ szakosított szervezet. Itt működik a Duna Bizottság, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének, a FAO-nak a regionális szakmai irodája és közös szolgáltatóközpontja ‑ most éppen bővítjük az irodájukat -; itt működik az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának, a UNHCR-nek a regi­o­nális szakmai irodája és közös szol­gál­tató­központja; ugyancsak jelentős bővítések történnek az irodáikat és a tevékenységüket illetően napjainkban is itt Budapesten. Itt működik az Egészségügyi Világszervezet, a WHO regionális irodája, és a következő év január 1-jétől Kuala Lumpurból ideköltözik a világ-szolgáltatóközpontja is a WHO-nak. Most folynak a tárgyalások ez ügyben, jó reményekkel folynak a tárgyalások. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek, az ILO-nak az alregionális szakmai irodája itt működik, most bővítjük a Vöröskereszt nemzetközi bizottságának regionális irodáját, a Vöröskereszt és a Vörös Félhold társaságok nemzetközi föderációjának regionális szakmai irodája is itt működik, ugyancsak bővítés alatt áll; itt működik a nemzetközi migrációs szervezet irodája, és a legújabb hír: a tavaly sikeres, a nemzetközi telekommunikációs egyesületnek az ‑ egyelőre szerény ‑ irodája nyílik Budapesten, de távlati terveikben egy regionális központot kívánnak ennek a 150 éves, nagyon jelentős szervezetnek Budapesten létesíteni. Ebben is partnerek vagyunk. Mindazonáltal továbbra is több globális szervezettel folytatunk jó kilátású tárgyalásokat. Megnőtt a kedv a budapesti költözés irányában, egymásnak adják a kilincset az ENSZ szakosított szervezetei, és jó remény van arra, hogy valóban Magyarország az ENSZ szakosított szervezetek vonatkozásában egy központi pozíciót fog élvezni. A kormány nevében ezúton is szeretném megköszönni az Országgyűlés aktív külpolitikai munkáját, amely nagy segítséget nyújt a feladataink ellátásához, és kérem, hogy hazánk nemzetközi sikereinek érdekében a parlamenti diplomácia továbbra is segítse a munkánkat, prioritásként kezelje a külkapcsolataink ügyét. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! napirend előtti felszólalásra jelentkezett Sallai R. Benedek képviselő úr, az LMP képviselője: „A termőföld-privatizáció káros a vidéknek, és korrupcióval terhelt” címmel. Parancsoljon!
  • SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt kormánypárti Képviselőtársaim! Leginkább önökhöz terveztem szólni, mert az a kérdés merül fel bennem: önök ilyen országot akarnak maguk mögött hagyni? Ilyen magyar vidéket akarnak, mint amit most kialakítanak? Gyakorlatilag meg lehet nézni, hogy mi zajlik, a termőföld-privatizáció második szakasza lezárult március végével, és nagyjából azt lehet látni, hogy a magyar vidék a közmunkások, az elvándorlók, valamint a Mészáros Lőrincek és Csányik országa lesz, és ez vár a magyar vidékre, ez az, amit önök elősegítenek. Nyilvánvalóan a földárverésekben nagyon-na­gyon sok kérdés merül fel, nagyon sok tapasztalatot szerzünk. Az egyik ilyen tapasztalat, amiről már többször volt szó, az aranykalászosgazda-képzés. Az aranykalászosgazda-képzéssel úgy vásárolnak emberek most földeket, hogy soha előtte földműveléssel nem foglalkoztak, és konkrétan földüggyel dolguk nem volt. Kérem szépen, 1847-ben változtatták meg azt a jogszabályt Magyarországon, hogy a jobbágyoknak lehessen földje. Most önök ezt csinálják vissza az 1847 előtti állapotra, amikor nem vehet földet akárki, csak az, aki megveszi magának az aranykalászos-tanfolyamot. Gyakorlatilag az, akinek pénze van, aki be tudja fizetni azt, hogy pár hét alatt 150-180-200-320 ezer forintért végzettséget szerezzen, megveheti a földet, amit önök árulnak, az összes többi társadalmi szegmens pedig nem. Ez az a jobbágysor, amit 1847-ben fel akartak számolni, és aminek a jogszabályi változásai lehetővé tették volna azt, hogy bárki hozzáférjen a földhöz. És nem csak ebben modellezik vissza a magyar feudális rendszert. Azt nézzük, hogy ha az eddigi eredményeit összegezzük az árveréseknek, most már egyértelműen látszódik, hogy 45 család érdekelt, tehát az összes vásárló 2 százaléka nyerte el a földterület teljes egészének 18 százalékát. Ha megnézzük, hogy ki a legnagyobb vásárló, 13 százalék, akkor már azt látjuk, hogy a terület 60 százalékát ők vitték el. És ha megnézzük, hogy a 27 százalék mennyi, akkor azt lehet mondani, hogy a 80 százalékát a területeknek ők vitték el, tehát ez azt jelenti, hogy a 63 százaléka a vevőknek a terület mindössze 20 százalékát vitte el. Ez a 63 százalék volt az önök célcsoportja, amikor bejelentették ezt az intézkedést, és azt ígérték, hogy nekik lesz lehetővé téve ez a földvásárlás. Helyettük kaptuk a Mészáros Lőrinceket. És nyilvánvalóan szemet szúró ez, amikor azt látjuk, hogy Jakab István, a magyar vidéket becsapó és eláruló Magosz vezetője az, aki még az MSZP-kormányok idején azt állította, hogy végzetes hiba lenne eladni az állami földet, az, aki 2012-ben még a Demokrata című lapnak arról beszélt, hogy Nyugat‑európa-szerte számos szövetkezeti összefogás létezik, és ezért sikeresek a versenytársaink; most már ezzel ellentétes dolgokról beszél.Nyilatkozatban most éppen ezt mondta: a fokozódó belföldi és európai uniós verseny, vagy éppen a küszöbön álló, Egyesült Államokkal kötendő szabadkereskedelmi megállapodás indokolja a termőföld-privatizáció folytatását. A szabadkereskedelmi egyez­ményre hivatkozik, amit az önök európai parlamenti képviselői támogattak (Dr. Schiffer András: Szégyen!), hogy a folytatása legyen. Az önök kormánya az, amely nem emel vétót ezzel szemben, és Jakab István képes ezzel jönni. (Dr. Schiffer András: Szégyen!) De hát kérdezem: hányszor köpi saját magát szembe a Magosz? És most, amikor bejelenti ezt, bejelenti azt is: ugyanakkor az el nem kelt területekre a harmadik körben hirdetik meg, annyi különbséggel, hogy nagyobb területekre a gazdák együttesen is licitálhatnak. És mindezt a nyilatkozatot úgy teszi meg, hogy egyetlen esetben nem említi meg a „szövetkezet” szót, egyetlen esetben nem beszél arról, amire 2012-ben még feltette a szakmai hátterét, hogy majd a földforgalmi törvényben egy jó mezőgazdasági integrációs törvénnyel együtt és egy jó szövetkezeti törvénnyel együtt lehessen magyar vidéket és mezőgazdaságot építeni. Ezért van szükség arra, amit a Lehet Más a Politika elkezdett, ezért van szükség arra, hogy az egyéni termőföld birtokmaximumát csökkentsük. Ezért van szükség arra, hogy 2-3 gyerekkel egy Mészáros Lőrinc ne rendelkezzen 1500 hektár fölött, és ne tudja növelni továbbra is azt a birtokszerkezetet, amit ’35-ben láttunk utoljára. Ugyanis 1935-ös birtokszerkezetet sugall az, amit önök jelen pillanatban az értékesítéssel megvalósítanak. Pontosan abban az évben volt utoljára, hogy ugyanígy a tulajdonosok 1,7 százaléka birtokolta a termőföld 55 százalékát. Ez az a nagy­birtokszerkezet, amit önök építenek, és az az a birtokszerkezet, amit a termőföld-privatizációval elős­egítenek. És nyilvánvalóan látható az, hogy semmit nem teljesítenek abból, amit ígértek. Azt ígérték, hogy december 31-éig ezt az őrületet befejezik ‑ nem tették; újra és újra addig értékesítenek és adnak el, amíg el nem kel minden. Azt mondták, hogy roppant nagy az érdeklődési kör. Immár a második értékesítési kör záródik le úgy, hogy 50-60 százalékát tudják eladni, még nincs licitáló jó néhány esetben. Korrekt piaci árakat ígértek, miközben Bekecs Mátyásnak, a miniszter unokaöccsének 186 ezer forintért adják hektáronként a földet. Azt ígérték, hogy nem kapnak majd külföldiek földet, miközben Somogyot érintően a területek szinte többségét tagállambeliek vitték el.Én azt kérem önöktől, ha maradt még önökben bármi tisztesség, állítsák le ezt a termőföld-priva­tizációt, és ne folytassák addig, amíg a népszavazás nem mond erről véleményt. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Önök, hogy az egyik miniszterük szavaival éljek, ebben a témában nem pusztán túltolták a biciklit, most már ideje lenne eltolni a biciklit. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az LMP és az MSZP soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány nevében Bitay Márton Örs államtitkár úr fog válaszolni. Mielőtt megadom a szót, az önök nevében is szeretettel köszöntöm a Sághy Mihály Szakközépiskola diákjait és a pedagóguskollégákat, akik Csongrádból érkeztek. Örülök, hogy itt vannak. (Taps.) Államtitkár úr!
  • DR. BITAY MÁRTON ÖRS földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Komoly nyugalmat kell megpróbálnom árasztani magamból, amikor az ön szavait hallgatom, mert olyan sületlenségeket beszél, ami már szinte felháborító, ráadásul nem tudok tőle eltekinteni, de azzal, aki ilyen szinten nem ismeri a tényadatokat, borzasztó nehéz vitatkozni, legalábbis értelmes vitát folytatni, de ha megengedi, akkor azért megpróbálok néhány dologra reagálni, amit ön itt felvetett. Azt mondja, hogy káros a földértékesítési program a magyar gazdák, illetőleg a magyar agrárium számára. Legyen kedves, mondja meg, hogy akkor azt a 19 ezer birtoktestet miért vásárolták meg a földművesek (Sallai R. Benedek közbeszól.), ha az olyan káros, 180 ezer hektárban. Kedves képviselő úr, 180 ezer hektár, 19 ezer birtoktest, több mint 10 ezer vásárló ‑ ha ez olyan cefet káros lenne, akkor nyilván nem találkoznánk ezekkel a számokkal. De egyébként, ha már káros dolog, akkor én felírtam magamnak: tudja, mi a káros, képviselő úr? Egyrészről az, hogy önök földadót szeretnének bevezetni, na, az például káros, az LMP programjában, amit ön volt szíves megosztani velünk, merthogy az nem vezet előre senkinek sem, az biztos; sem a kisgazdáknak (Dr. Schiffer András és Sallai R. Benedek közbeszól.), sem a közepes méretűeknek, sem a nagyoknak, a magyar agrártársadalomnak biztos, hogy nem érdeke. Azt mondja, hogy aranykalászos gazdák vásároltak ezeken a birtokokon. Kedves Képviselő Úr! Szeret­ném önnek elmondani, hogy minden tizedik magyar gazda vásárolt; aki jogosult földet venni, 100 ezer földműves van, ebből 10 ezer vásárolt, tehát min­den tizedik magyar gazda vásárolt. Csak egy szá­mot szeretnék önnek megemlíteni ebből, ami nagyon fontos adat lehet: több mint 71,5 ezer hektárt vásároltak csak fiatal gazdák. (11.20)Remélem, ez talán nem baj, az LMP programjának nem mond ellent az, és a kormány programjának sem, ami ezt a számot tükrözi. Ön említette a külföldi vásárlókat. Kedves Képviselő Úr! Egyrészt egyetlen külföldi sem szerzett még tulajdont, tehát nem kell ennyire siettetni a folya­matot. Ha önnek ez fontos, akkor szóljon a meg­felelő barátainak, de itt még nem tartunk, külföldiek egyelőre nem vettek földterületet. Az a hatal­mas szám pedig, amit ön mondott: 24 külföldi állampolgár vett részt árverésen, ők összesen 1900 hektárt, versus 180 ezer hektárt, és 56 darab, versus 19 ezer darab az, amire érvényesen licitáltak és a legtöbb ajánlatot adták. Szeretném azt is a figyelmébe ajánlani, hogy 3 hektár fölötti birtoktesteknél egy vevő átlagosan 40 hektár területet szerzett. Ez a 3 hektár fölötti, direkt nem keverem ide a 3 hektár alattit is, mert akkor egy vevő átlagosan alig éri el a 10 hektárt, amit vett. De ez egy másik műfaj, rendben van, azt ne keverjük ide. Tisztelt Képviselő Úr! Én azt szeretném az ön figyelmébe ajánlani, hogy ez olyan, mint a magyar futballelemzési kultúra, hogy megpróbáljuk elmagyarázni a televízióban egyébként nem sok sikert aratott volt futballistaként, hogy miért rossz a Real Madrid vagy a Barcelona taktikája. Legyen kedves, képviselő úr, egy kicsit nagyobb odafigyelést generáljon egy‑egy megszólalásánál. Nem az a feladat, hogy mindenáron megpróbáljon pocskondiázni egy kormányprogramot, hanem az, hogy érdemben megpróbáljon reagálni azokra, amik a tényleges adatok. Ön ezekre nem tud reagálni. El tudja mondani, hogy földadó, földadó, földadó, ezt értjük, de nem szeretnénk, nem kérünk belőle, és kiragad három vásárlót, aki önnek valamilyen oknál fogva nem szimpatikus, és azt mondja, hogy ő miért vett. Miközben egyébként világosan elmondtuk, az a célunk, hogy 20 százalék legyen a nagyüzemek mérete és 80 százalék a családi gazdaságok mérete. Senki nem mondta soha, hogy a 20 százalék nagyüzemre semmi szükség nincs. Senki nem mondta azt soha, hogy ne vásároljanak azok, akik egyébként földművesek, és most használnak földterületeket. Csak azt szeretném mondani önnek, hogy a jogszabályokat vegye figyelembe, és vegye figyelembe azt, hogy ezen a földprogramon majdnem 19 ezer birtoktestben több mint 10 ezer gazda vásárolt. Nem tudom megérteni, hogy ez önnek miért nem szimpatikus, miközben ön maga is pályázott annak idején a földhaszonbérleti programoknál. Frakcióvezető főnöke nagyon mosolyog rajta. Fél évvel ezelőtt még nem mosolygott rajta, amikor magyarázkodott a televízióban, de az idő mindent megszépít. Tehát ön maga is pályázott, és nem volt rest 1400 hektárra pályázni. Most ehhez képest mi a probléma? Nem értem, miért gond az, hogy több mint 10 ezer gazda vásárolt ebben a programban. Kedves Képviselő Úr! A magyar agrártársadalomnak és az agrárközéposztály megerősítésének megfelel ez a program, a magyar agrártársadalom örül ennek a programnak, és nagyon sokan vásároltak belőle, s ha lesznek következő körök, akkor reményeink szerint fognak is még vásárolni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Örülök, hogy egymás örömének örülnek, én meg az önök nevében is annak örülök, hogy a XVI. kerületi Szerb Antal Gimnázium diákjai és a pedagóguskollégák is megérkeztek. Örülök, hogy itt vannak. Jó napot kívánok! (Taps.)Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Szakács László képviselő úr, az MSZP képviselője: „Meglepetések hétvégéje Quaestor-ügyben” címmel. Parancsoljon!
  • DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Ház! A múlt héten Magyar Levente államtitkár úr, ha szabad így mondanom, foghegyről odadobott válaszában nem értette, értetlenkedett, hogy mi most a Quaestor-ügy aktualitása. Valószínűleg nem olvassa a magyar újságokat. A múlt héten értesítették ki a Quaestor-károsultakat arról, hogy mennyit szánnak önök, mennyit szán a kormány nekik a kártalanítási alapból. Arra még mindig sokkal kevesebb energiát fektetnek, hogy megtalálják, hol van a Quaestor-vagyon. Az állami alapokból, illetve a Magyar Nemzeti Bank kölcsönéből viszont most megtudhatták, hogy mennyit szán nekik a magyar kormány. Ezt nem tudta Magyar Levente, nem értette. Ez nem baj. Ezen a hétvégén volt, amire lehetett számítani. Arra lehetett számítani, hogy nagyon sok ember borzalmasan rossz hírt fog kapni attól a kárrendezési alaptól, amelybe a Magyar Nemzeti Bank betette a közpénzt, hiszen már erről is van bírósági ítélet, és erre lehetett számítani. Arra lehetett számítani, hogy még önök sem tudnak 57 milliárd forintból 130 milliárd forintot kifizetni, és nagyon sokan nem fogják megkapni a pénzüket. Borzalmas élethelyzetekkel találkoztunk. Amire pedig nem lehetett számítani, az pedig az, hogy a Fővárosi Törvényszék úgy, ahogy van, visszadobja a vádiratát a Fővárosi Főügyészségnek. Azt mondta a Fővárosi Törvényszék, hogy a Fővárosi Főügyészség nem mutatta be kellőképpen a bizonyítékait ahhoz, hogy meg tudják kezdeni az eljárást. Hogy ez az időhúzás kinek áll érdekében, azt mindenki döntse el maga. No de menjünk sorjában! Pénteken nagyjából 32 ezer károsult kapott értesítőt, hogy a magyar állam által törvényben létrehozott alap mennyit szán az ő kártalanításukra, hiszen, ahogy arra majd a későbbiekben kitérek, hogy hol van a Quaestor-vagyon és az hova tűnhetett, hát ott eléggé egyértelmű, de jogi megítélését tekintve sem bonyolult mondatokkal kell nekik beérniük. Ez az alap több mint 10 ezer károsultnak egyetlenegy forintot sem kínál a kártalanításban. Egyetlenegyet sem! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Urak! Nagyon sokan kerestek meg bennünket a hétvégén, borzalmas sorsokkal szembesültünk. Persze van olyan, aki 20 millió forintnál is többet bukott, van olyan, aki még ennél is többet, de van olyan, aki az édesanyját ápolja, az ápolási segélyből él, és most a 300 ezer forintos igényére sikerült önöknek azt mondani, hogy nulla forint az ő jussa. 300 ezer forint kellett volna neki, neki ez a világ. Pedig Orbán Viktor november 20-án azt nyilatkozta a híradóban ‑ szó szerint fogom idézni ‑, hogy nem általános kártérítésben kell gondolkozni, hanem pontos elszámolás rendszerét kell kidolgozni, ami nem egyszerű jogi és számviteli feladat. Ebben két lehetőség van: vagy nem sikerült önöknek megugraniuk ezt a nem egyszerű jogi és számviteli feladatot, a másik lehetőség pedig, ami szerintem jóval valószínűbb, hogy önök ezt a végtelenségig leegyszerűsítették. Hat sorban, hat darab érdemi sorban sikerült önöknek 32 ezer károsultat értesíteni. Hat érdemi sorban, hogy mennyi volt a befektetése, mennyit vontak le, mennyi a korábbi kifizetett összeg, és mennyi az, ami nekik jár. Több mint 10 ezer állampolgárnak, több mint 10 ezer károsultnak azt mondták, hogy egy fillér sem jár nekik tovább. Itt azért visszautalnék Völner államtitkár úr vitában elhangzott mondataira, hogy nagyon méltányos ez a törvény. Nem kívánom önnek, államtitkár úr, de egyiküknek sem, hogy annyira legyen önökkel méltányos az állam, amennyire önök méltányosak ezekkel a károsultakkal. Szerintem a károsultak is már úgy vannak vele, hogy inkább ne lettek volna önök ilyen méltányosak. Hogy ők hogyan tudnák ezt visszaellenőrizni? Államtitkár úr, sehogy. Sehogy nem tudják visszaellenőrizni, mert nincs ilyen. És a vádirat: hát korai volt az öröm, ezt lássuk be. Azt mondták, hogy ekkora ügyben ilyen gyorsan még soha senki nem emelt vádat, aztán úgy, ahogy volt, a bíróság vissza is dobta a vádiratot, mert nem sikerült rendesen bemutatni a vád alapjául szolgáló bizonyítékokat. Ezen nem kell csodálkozni. Azt mondja a fővárosi főügyész, és ezzel be kell érjék önök is, és be kell érjék a károsultak is, hogy 46,6 milliárd forint tűnt el veszteségek finanszírozásában. Ezek offshore cégek voltak? Ugyanolyan offshore cégek voltak, mint amiről most kiderült, hogy Panamától Nevadán át Kecskemétig, Horváth Zsoltig sikerült mindenkinek pénzt és pozíciót juttatni? Olyan offshore cégek voltak? Került oda állami pénz? 410 millió forintot bukott ebben a Földművelésügyi Minisztérium, de még a Külügyminisztérium is elbukta ennek a 3,8 milliárd forintnak a hozamát. Ezek azok a kérdések, amelyek foglalkoztatnak bennünket és foglalkoztatják a károsultakat. Köszönöm a türelmet. (Taps az MSZP soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Völner Pál állam­titkár úr reagál a kormány nevében. Tessék!
  • DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Több kérdéskörben érintette a Quaestor-témát képviselő úr. Néha úgy kezelte az ügyet, mintha nem lenne a tények tudatában, holott az elmúlt időszakban elhangzott vitákban jó néhányszor sikerült jó néhány kérdésre kitérnünk, és tisztáztuk az álláspontokat. Valamennyien jól tudjuk, hogy 2015. november 17-én az Alkotmánybíróság hozott egy döntést a Quaestor-károsultakkal kapcsolatban, amellyel a törvényalkotó kezét gyakorlatilag megkötötte, és kijelölte azokat a kereteket, amelyek mentén a törvényben megvalósított kárrendezést végre lehetett hajtani. Amikor azt mondjuk, hogy méltányos a kárrendezés, akkor azt értjük alatta, hogy a korábbi jogszabályi környezetben, többek között az MSZP-időszakban is alkotott jogszabályi környezetben ennek a kárrendezésnek a megvalósítására ilyen mértékben sem lehetett volna sort keríteni. Éppen az, hogy 6 millió forintról 30 millió forintra felemelésre került a kárrendezés értékhatára, jóval nagyobb lehetőségeket biztosított a korábbiaknál. (11.30)Az a tény, hogy az Alkotmánybíróság kimondta az úgynevezett káron szerzés tilalmát, tehát akik a korábbi időszakban a Quaestor által ígért, kimondottan magas hozamok mellett a hozamokat igénybe vették, azoknál ezzel korrigálni kell a kárrendezés összegét. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag ezeket az összegeket a törvényalkotó nem vehette figyelembe, amikor megalkotta a jogszabályt, így maga a kárrendezési alap sem rendezheti. Hiszen akkor egy újabb alkotmánybírósági döntést vonna maga után, amelyben az erre vonatkozó rendelkezéseket megsemmisítené az Alkotmánybíróság. Éppen egyfajta pozitív diszkriminációt alkalmazott a parlament a károsultaknál, így kaphattak nagyobb kártérítést, mint amit akár egy felszámolási eljárásban vagy más módon elérhettek volna.Képviselő úr érintette a folyamatban lévő büntetőeljárást is, amellyel kapcsolatban azért, valamennyien tudjuk, sem a kormányzatnak, sem az Igazságügyi Minisztériumnak nincs olyan jogköre, de még a parlamentnek sem, hogy az ügyészség és a bíróság között zajló jogértelmezési vitában állást foglaljon, vagy ott bármilyen döntést hozzon. (Dr. Szakács László: Véleménye sincs.) Tehát ennek az ügynek a… Véleménye persze egy képviselőnek lehet, nyilvánvalóan én is néhány tényadatot el fogok sorolni, ami a sajtóban ugyanúgy megjelent, tehát képviselő úr is tájékozódhatott ezekben a kérdésekben, hogy hol tart az ügy, mi a két szervezet közötti jogértelmezési vita lényege, és mi az, amiben nem értenek egyet.Jól tudható, hogy a Quaestor-ügyben eltűnt összegek nyomában mind a felszámoló, mind pedig a nyomozó hatóságok, az ügyészség vagy éppen a bíróság is nyomoz, és majd ki fog derülni, ami kiderülhet az ügyben és az jogi keretek között kideríthető. De magának a jogértelmezési vitának az a lényege, hogy az ügyészség által benyújtott, több mint ezeroldalas vádiratból a bíróság hiányol olyan felsorolásokat, ami az ügyészség jogértelmezése szerint sem a büntetőeljárási törvény alapján, sem gyakorlati okokból nem lenne praktikus, hiszen ilyen adatmennyiség áttekinthetetlenné tenné magát a vádiratot is.Több mint 6 millió ügyletről van szó, tehát ezek felsorolása nyilvánvalóan nem tenné lehetővé a gyors és hatékony ügyintézést. Ugyanakkor az elszen­vedett kár nagysága önmagában elegendő a megfelelő büntetés kiszabásához. Hiszen itt bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás és más bűncselekmények miatt folyik a nyomozás. Az ügyészség értelmezése szerint nem visszadobta a vádiratot a bíróság, hanem hiánypótlásra visszaadta, bizonyos kiegészítéseket kért, amit az ügyészség nyilvánvalóan, amennyiben indokolt és amennyiben a vádirat keretei közé ez belefér, akkor meg fog tenni.Az ügyben 132 ezer oldalnyi nyomozati irat keletkezett, csak hogy az ügy súlyát, az adatok hosszát érzékeltessem, tehát nyilvánvaló, hogy egyfajta olyan megfogalmazás szükséges, ami áttekinthetővé teszi majd, hogy az az 1500 oldal, ami ebből bekerült a vádiratba, mind a bíróság, mind a felek számára feldolgozható legyen. Hogy hová tűnt a vagyon, azzal kapcsolatban, úgy hiszem, majd a védők hosszas és alapos fejtegetést fognak kifejteni az eljárás során, amikor majd bizonyítani akarják védenceik ártatlanságát. Ezt megvárjuk, és akkor majd arról is tudunk tájékoztatást adni. De az ügyet önmagában, ahogy említettem, maga a törvény, a kárrendezési alap rendezi a lehető legméltányosabb módon, amit elérhettünk. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Szilágyi György képviselő úr, a Jobbik képviselője: „Horváth Zsolt – Victoria, Mahé, Seychelles, Suite 9, Ansuya Estate, Revolution Avenue” címmel. Parancsoljon!
  • SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ugye, jól tudjuk, hogy a hangzatos szavak és ígérgetések ellenére a korrupció nőtt a Fidesz-kormány ideje alatt. Éppen ezért a Jobbik Magyarországért Mozgalom „A korrupció 50 árnyalata” címmel azonnali kérdéssorozatot indít el. Nem volt egyszerű kiválasztani ezt az 50 ügyet a több száz, akár ezres nagyságrendből is, ami az önök nevéhez kötődik az elmúlt időszakban. A korrupciós pénzek eltüntetésére a legjobb módszer, ha olyan offshore cégeket hozunk létre, amelyek megpróbálnak eltűnni a magyar adóhatóság elől.2010. V. 10-én, az Országgyűlés alakuló ülésén Orbán Viktor a következőképpen lelkesítette a kormányváltást üdvözlő, ahhoz okkal-joggal szép reményeket fűző híveit. Idézem: „Le fogjuk győzni az ingatlanpanamákat, a hatalommal való visszaélés technikáit, a felelősség alóli kibújás kísérleteit, le fogjuk győzni az offshore lovagok praktikáit és az érdemtelen állami kifizetéseket. Le fogjuk győzni a nemzet fővárosát tönkretevő korrupciót és pazarlást, le fogjuk győzni a múltat, mert Magyarország egységesen úgy döntött, hogy ‑ tagolva mondta ‑ le kell győzni.” Na, innen, ebből nem valósult meg az önök idejében semmi.Semmi nem valósult meg azon kívül, hogy a fideszes haverok és barátok, rokonok, hűbéresek nagyon-nagyon jól jártak. A hangzatos szavak azonban itt még nem értek véget, hiszen a miniszterelnök úr azt is mondta 2013. III. 28-án: „A magyarok, tisztelt Ház, elszántak abban is, hogy a trükközést kiszorítsuk a közpénzek felhasználásából. Szinte egyhangú elvárás az, hogy ne lehessen a magyar adófizetők pénzét például offshore cégeken keresztül eltüntetni, ahogy ez az előző korszakban napi gyakorlattá vált.” Ugye, a Jobbik leleplezte, hogy ezek akkor is hazug szavak voltak. Volner János képviselőtársammal 2013. II. 13-án egy hat kérdésből álló írásbeli kérdéssorozatot adtunk be. Kérdéseinkre soha nem kaptunk érdemi választ, jóllehet felsoroltuk azokat a gazdálkodó szervezeteket, amelyek az Alaptörvény rendelkezései ellenére átláthatatlan szervezetként több tízmilliárd forint támogatáshoz jutottak. Annyi lett ennek az ügynek a következménye, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget önök szőröstül-bőröstül felszámolták, mert beismerték, hogy igazunk van, a minisztertől pedig elvonták a fejlesztési forrásokkal kapcsolatos valamennyi feladatát.De lássuk az elmúlt nap tényeit! A hírek szerint Horváth Zsolt, aki 16 évig az önök képviselője volt, fideszes országgyűlési képviselő, tulajdonosa a Mayer & Collins Trading Companynak, ez egy Seychelles-szigeteki cég, székhelye Suite 9, Ansuya Estate, Revolution Avenue. 2013. március 27-én, amikor a 74 darab, vissza nem térítendő EU-támogatásban részesülő offshore szervezettel kapcsolatosan kérdeztünk rá a dolgokra, akkor volt a 74 között egy MK-Property 101 Ingatlanforgalmazó Kft. is. Ez 171 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el. Azt gondolom, meg fognak lepődni a szervezet székhelyének címén, hiszen a szervezet székhelyének címe: Suite 9, Ansuya Estate, Revolution Avenue. Ugyanaz, mint amit az előbb is hallhattak; tehát pontosan ugyanoda van bejegyezve, ahová Horváth úr cége.Beszédes továbbá, hogy ne mondjam, ordító adat, hogy az MK-Property magyarországi székhelye vajon hová volt bejegyezve önök szerint? Kecskemétre. Arra a Kecskemétre 2013 augusztusáig, ahol Horváth képviselő úr az önök fideszes országgyűlési képviselője volt. Aztán van még itt másik cég is, a Humán-Rent Szolgáltató, ami 100 millió forint vissza nem térítendő pénzt nyert el. Ennek tulajdonosa szintén erre a Seychelles-szigeteki címre van bejegyezve. Aztán ezen a címen még egy nagyon érdekes céget találtunk. Tudják, hogy hívják ezt a céget? Fidelity Corporate Services. Kérdés, hogy van‑e valami közük önöknek ehhez a céghez, amelynek fő tevékenységi köre az, hogy offshore cégeket finanszíroz, offshore cégeknek segít abban, hogy el tudják tüntetni a pénzüket. Nos, kérem szépen, a napnál világosabban látszik, hogy szó sincs itt fenntartható fejlesztésekről, szó sincs itt semmi felzárkóztatásról. Arról van szó, hogy egyes fideszes prominensek vagy akár maga a Fidesz kitömték saját zsebeiket, az ország érdekeit messzemenőleg figyelmen kívül hagyva a saját önös érdekeiket helyezték előtérbe. Ez a valódi korrupció, ez maga a maffia.A Jobbik képviselői egyébként ma aláírnak egy nyilatkozatot, amelyben nyilatkoznak arról, hogy nem tagjai és nem tulajdonolnak offshore cégeket. Arra kérem önöket, hogy ha önöknek nincs takargatnivalójuk, akkor önök is írják alá ezt a nyilatkozatot. El fogjuk juttatni a frakcióhoz, és a Jobbik Magyarországért Mozgalom egy törvénymódosítást fog benyújtani, hogy olyan képviselők, akik ilyen offshore cégekkel rendelkeznek, azonnal veszítsék el a mandátumukat. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • ELNÖK: Dömötör Csaba államtitkár úr, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára válaszol. Parancsoljon!
  • DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Tisztelt Képviselő Úr! Amint talán ön is utalt rá, azt megelőzően, hogy a jelenlegi kormány 2010-ben hivatalba lépett, mindennapos gyakorlat volt az, hogy offshore cégeken keresztül közpénzeket vigyenek ki az országból.(11.40)A baloldali kormányok alatt sok milliárd forint landolt adózatlanul külföldi bankszámlákon, gyakran az ország vezetőinek tudtával. Jól emlékszünk arra, hogy Simon Gábor személyében egy feketeöves offshore-os ült az MSZP vezetésében. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból, többek között: Magadról beszélj! ‑ Ne csináld!) Mi több, a baloldal olyan miniszterelnököt is adott az országnak, akinek nemcsak a cégei, hanem még a lakása is offshore hátterű volt. (Dr. Bárándy Gergely: Most fideszeseket sorolt, észrevetted?) Ezért amikor hivatalba lépett, a jelenlegi kormány azt a célt tűzte ki, hogy felszámolja ezt a gyakorlatot. Ennek eredményeképpen a közbeszerzéseken induló cégeknek ma már fel kell tüntetniük tulajdonosukat. Korábban, tisztelt baloldali képvi­selő urak, ez nem volt előírás. A korábbi gyakorlat alapján a közbeszerzéseknél áttételeket is lehetett alkalmazni, nem kellett felfedni a valós tulajdonosokat. Ezért időnként még offshore cégek is nagy részt hasíthattak ki a közbeszerzésekből. Komoly eredmény ezért, hogy ma már Magyarországon nemcsak az nyilvános, hogy ki indul egy közbeszerzésen, ki nyer el egy megbízást, hanem az is, hogy kik az adott vállalkozás tulajdonosai. A nagyobb átláthatóságot célozza az online pénztárgépek bevezetése és az új közbeszerzési törvény is, amely az egyik legszigorúbb Európában. (Folyamatos zaj az MSZP és a Jobbik padsoraiból.)Tisztelt Képviselő Úr! Egy olyan (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Kovács Béla…) párt nevében szólalt ma fel, amely a politikai (Az elnök csenget.) offshore legnagyobb magyarországi bázisa, mert mind a mai napig nem tudjuk, hogy mennyi pénzt hozott a kémkedéssel vádolt EP-képviselőjük és ezért (Derültség a Jobbik és az MSZP padsoraiból.) mit kértek cserébe. Azt sem tudjuk, hogy mekkora pénzek mozogtak. (Szilágyi György: Bravó!)Ha önöknek valóban fontos az átláthatóság, akkor azt is tisztázzák, hogy az egyik képviselőtársuk környékén miért volt szükség cégtemetőkre ahhoz, hogy adóelkerülést hajtsanak végre. Úgyhogy, ha önök nyilatkozatokat szeretnének aláíratni, akkor mindenekelőtt ezekben az ügyekben tegyék majd meg. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból. ‑ Szilágyi György: Mi aláírjuk. Ti aláírjátok? ‑ Dúró Dóra: Nagyon gyenge volt! ‑ Dr. Bárándy Gergely: Ezért államtitkárnak lenni elég szégyenletes! Ennyit nem ér!)
  • ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Lezsák Sándor képviselő úr, az Országgyűlés alelnöke: „Csengey Dénes, a valóság jegyese ‑ halálának 25. évfordulóján” címmel. Alelnök úr, parancsoljon!
  • LEZSÁK SÁNDOR (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt fiatal és hosszabb ideje fiatal Képviselőtársaim! Csengey Dénes fiatalon, 38 évesen távozott el közülünk. Kiteljesedő írói munkássága mellett részese volt a polgári demokratikus rend megalapozásáért folytatott küzdelmünknek; részese volt az 1987-ben Lakiteleken megalapított politikai mozgalmunk, a Magyar Demokrata Fórum megalakulásának. Halálának 25. évfordulóján a közösen megélt történelmi napok sorából most egyetlen napot emelek ki. 1989. március 15-én Budapesten a Szabadság téren szervezett ellenzéki megemlékezésen mintegy 100 ezer ember előtt Cserhalmi György színművész olvasta fel a 31 ellenzéki csoport, tömörülés által 12 pontba sűrített követelésünket. A követelések között szerepelt a többpártrendszer engedélyezése, a parlamentáris jogállam megalakítása, a szólás- és sajtószabadság feltételeinek biztosítása, a megszálló szovjet csapatok kivonása, október 23. nemzeti ünneppé nyilvánítása és a történelmi hagyományainkhoz hű nemzeti címer bevezetése. Csengey Dénes ekkor mondta el emlékezetes beszédét a köztelevízió kívánatos működéséről, és foglalta le jelképesen a nemzet javára a Magyar Televízió Szabadság téren álló épületét. Csengey Dénes abban bízott, hogy a szabad választásokat előkészítő tárgyalások folyamatában szabad sajtó és a kormánytól független, de társadalmi ellenőrzés alatt álló televízió jön létre és a békés átmenetet fogja szolgálni. Nem láthatta előre, hogy a fejünk felett megkötött álságos paktum révén a televízió egy szűk politikai csoport kezébe kerül, olyan gyűlölködő csoport kezébe, amelyik még az első szabadon választott kormány eskütételét sem volt hajlandó közvetíteni.Csengey Dénes jól érzékelte, hogy Magyarország gazdasági és politikai lehetőségei önmagukban szűkösek a válságba került szocialista rendszer romjaiból történő kiemelkedéshez. Közeledni kell a fejlett európai országokhoz, és nemcsak nekünk, de a többi volt szocialista közép- és kelet‑európai országnak is. Az akkori fejlett Európa, Adenauer és Schuman keresztény Európája jóval népszerűbb volt hazánkban, mint a mai, a kereszténységet megtagadó, a brüsszeli bürokráciát dagasztó Európai Unió a mai lakosság szemében.Csengey Dénes jól látta, hogy a közeledés érdeke a megújulásra szoruló nyugati országoknak is. Ahogyan megírta: Európa nem ott van, ahol készen van, ahol működik; ahol készül, ahol lenni akar, ahol fájdalmasan menekülőben van, ott dobog leghangosabban Európa szíve. Jóslata kísértetiesen teljesedett be napjainkra a migránsáradat fenyegető valóságában, a szétzüllesztett Európában. Ma egyértelműen a V4‑ek, azaz a visegrádi tömörülés tagállamai a további összefogás reményével, egészséges veszélytudattal teszik meg a legtöbbet az Európai Unió megújításáért, a biztonságos keresztény Európáért. Csengey Dénesnek szállóigévé vált az a híres mondata, miszerint: Európába, de mindahányan. Ez a mondat jelentette azt is, hogy nem lesznek első- és másodrangú európai polgárok; azt is, hogy nem lesz kétsebességes Európa. Jelentette ezt a mondat magyar nemzetünknek a határok feletti békés egyesítését a közös Európában. Jelentette ez a mondat azt is, hogy minden magyarnak polgári, európai életkörülményeket kell biztosítani a magunk erejéből is, hogy ne maradjunk Európa szegényháza, ne maradjunk a csalárd, privatizációkkal kifosztott elsorvadó ország. Csengey Dénes fáradhatatlanul dolgozott, írt, beszélt, tárgyalt, egészségét nem kímélte, és ez fiatal életébe került. Emléke nem fakul, ma könyvtár, általános iskola, művelődési ház, vándoregyetem, próza- és versmondó találkozó viseli a nevét. Mi, a túlélők, felelősek vagyunk az elmúlt negyedszázad kudarcaiért, az eredményeket pedig neki is köszönhetjük. Neki is, egykori MDF‑es képviselőtársunknak, nemzedéktársamnak, a jó emlékezetű Csengey Dénesnek. Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Rétvári Bence államtitkár úr, az EMMI államtitkára, parancsoljon!
  • DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Alelnök Úr! Tisztelt Ház! Rendszerváltó alakokra mindig felemelő visszaemlékezni. Köszönjük szépen az alelnök úrnak Csengey Dénesről, a rendszerváltásról és az azóta eltelt időről szóló felszólalását.1990-ben Magyarország beleszédült a szabad világba, de sokan, akik hozzásegítették ehhez az országot, bizony nagyon kanyargós és nehéz pályát írtak le odáig, míg ott lehetettek ’89-ben, ott lehettek ’90-ben a rendszerváltáskor. Csengey Dénes is, túl azon, hogy magyar-történelem szakot végzett, de az akkori rendszer nem engedte teljes mértékben íróként publikálni, hanem kellett, hogy segédmunkás legyen, autószerelő, biztosítási ügynök, üzemi népművelő, és nagyon sok minden más ahhoz, hogy abban az időszakban magát és szeretteit el tudja tartani. De ez nem akadályozta meg abban, hogy ’87-ben ott legyen a lakiteleki találkozón, és a rendszerváltás időszakának egyik meghatározó figurájává, történelemalakítójává váljon. De emlékezhetünk rá úgy is, mint kiváló retorikai képességekkel rendelkező személyre, drámaíróra, íróra vagy Cseh Tamás dalszövegírójára egyaránt. Sokan állítják be úgy a rendszerváltás folyamatát, mintha az egy külső erő által véghez vitt folyamat lenne. Nyilvánvalóan voltak ebben külső tényezők is, akár gondolunk Ronald Reaganre, II. János Pálra vagy Margaret Thatcherre, akiknek valóban volt világpolitikai részük abban, hogy Közép‑európa népei a szovjet elnyomásból a szabad világba térhettek át a maguk helyét elfoglalva a demokratikus államok sorában. De ettől függetlenül kellettek Csengey Dénesek, és sokan mások, akik a rendszerváltás előtt már küzdöttek a szabad Magyarországért, hogy nekünk, saját magunknak lehessen lehetőségünk arra, hogy saját sorsunkról döntsünk, szabad választásokon tegyük meg mindezt. Akik a magyar emberek aktív részvételét háttérbe kívánják általában szorítani, és csak külpolitikai, világpolitikai erők, egyensúlyok felborulásával magyarázzák a közép‑európai népek, így Magyarország szabadságát is, azok sokszor nyilván azért tették ezt az elmúlt 25 évben, mert esetleg be kellett volna hogy ismerjék a saját korábbi tevékenységüket, és saját magukat is meg kellett volna hogy ítéljék az akkori állampárton belül. Ezért mondták azt, hogy ez inkább csak külső körülményeknek volt az eredménye, mert egyébként, ha ez belső emberek harcának, küzdelmének lenne az eredménye, akkor a barikád másik oldalán állóknak is önmagukról ítéletet kell alkotniuk.(11.50)Ugyanakkor a rendszerváltással eljött a nemzeti függetlenség, a magántulajdon, a többpártrendszer, a szabad választás, a szabadságjogok, a szólás-, a gyü­lekezeti és vallásszabadság, mind-mind-mind, melyek mind a napig meghatározzák életünket. Ez teremtette meg azt, hogy Magyarország újra bővülésnek indult. Talán a kommunizmus nem tudta soha vörösre festeni Magyarországot, hiszen az emberek nem tudtak azonosulni nagy tömegekben, milliós számban azzal az ideológiával, csak elviselték ‑ hogy itt élhessenek Magyarországon, a szülőföldjükön ‑ a kom­­munisták uralmát. Viszont ha már vörössé nem, hát szürkévé tudták varázsolni Magyarországot; és a rendszerváltás ebből a szürkeségből tudta újra a fejlődés útjára állítani, a színesedés, a bővülés útjára állítani Magyarországot. Elég végigmenni Budapest utcáin, vidéki nagyvárosok utcáin, és látni, hogy milyen sokszínűség váltotta fel a korábbi hiánygazdaságban megszürkült, meggörnyedt Magyarországot, és most már Ma­gyarország igenis egyenes háttal, büszkén tud kiállni a saját jogaiért, és teszi ezt akár aktuális világpolitikai kérdésekben is. A képviselő úr, alelnök úr is utalt a bevándorlás kérdésére.Magyarország akkor méltó az akkori álmokhoz, ha a saját érdekeiért itt is szívósan ki tud állni, tud küzdeni, akár szenvedélyesen is, hiszen a XXI. század sem fog nagyobb érdeklődést mutatni a magyarok szenvedése vagy pillanatnyi problémái iránt, mint a XX. század. Éppen ezért a panaszkodás kultúrája helyett az érdekképviselet és az érdekérvényesítés kultúráját kell hogy Magyarország kövesse.Zárásként pedig engedjék meg, hogy egy Csengey Dénes-idézettel zárjam. Gondoljuk csak végig, hogy ő ezt leírta 25 évvel ezelőtt, hogy mi lesz a rendszerváltás után Magyarországon, és vajon azok a veszélyek, azok a gondolatok, amiket leírt ebben a pár sorban, mennyire álltak helyt 25 év távlatából nézve: „Ez a haza a miénk. Szegénységben, szabadságban. Szeretetben? Nem árt, ha az osztozkodásig magunk között marasztaljuk az angyalt. Kisegíthet minket jó tanáccsal egy‑egy szenvedélyes pillanatban. Sok lesz a teríték (…) És nagyon kevés lesz, amin végül megosztozunk. Senki követelései nem fognak teljesülni. Látjuk előre, hogy senki nem fog igazán jóllakni. De azért nem fogunk rárohanni Magyarországra. Nem fogjuk szétmarcangolni. Ugye?”Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztességes dolog volt. Tisztelt Országgyűlés! A napirend előtti felszólalások végére értünk. Gőgös Zoltán képviselő úr ügyrendben jelentkezett. Szeretném kérdezni, hogy milyen oknál fogva. (Gőgös Zoltán: Személyes!) Egy perce van, parancsoljon!
  • GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): 2015. április 20-án a parlament nyilvánossága előtt megvádoltam L. Simon Lászlót azzal, hogy lopott 1 milliárdot. Ezt a valótlan állításomat visszavonom, tőle elnézést kérek. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban. ‑ Völner Pál: Éljen!)
  • ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Ezek után felkérem Tiba István jegyző urat, ismertesse a napirend utáni felszólalók névsorát. Jegyző úr, parancsoljon!
  • DR. TIBA ISTVÁN jegyző: Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Varju László, független; Magyar Zoltán, Jobbik; Farkas Gergely, Jobbik; Z. Kárpát Dániel, Jobbik; Mirkóczki Ádám, Jobbik; Sallai R. Benedek, LMP; Novák Előd, Jobbik; Szávay István, Jobbik.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, jegyző úr. Tisztelt Országgyűlés! Most, 11 óra 53 perckor elkezdjük a kérdések és azonnali kérdések tárgyalását. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy az Országgyűlés elnöke a határozati házszabályi rendelkezések 121. § (4) bekezdésének a) pontjában foglalt jogkörével élve Gúr Nándor képviselő úr K/9874. számú szóbeli kérdését visszautasította, mivel az indítvány nem tartozik a címzett, Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter úr feladatkörébe.Tisztelt Országgyűlés! Tukacs István képviselő úr, az MSZP képviselője, kérdést kíván feltenni az emberi erőforrások miniszteréhez: „Ezt jelenti a gyorsítás? Mikor fedik be végre a vásárosnaményi Eötvös iskolát?” címmel. Parancsoljon!
  • TUKACS ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A hányatott sorsú vásárosnaményi iskola ügyében már kérdeztem itt a parlamentben államtitkár urat. Hogy mindenki számára felidézzem, hogy miről van szó: tavaly nyáron ennek az iskolának a tetejét megrongálta a vihar. A helyreállítási munkák a tavalyi év végén ott tartottak, hogy még nem történt akkor semmi.Államtitkár úr akkor megnyugtatott engem, hogy az oktatás zavartalanul folyik. Hát, ha azt zavartalannak lehet nevezni, hogy a gyerekek egy része nem az iskolájában, hanem sok más helyen tanul, akkor bizonyára a fogalmaink különböznek az oktatás zavartalanságáról. Írásban is kérdeztem államtitkár urat, illetve a tárcát, és év elején már az az örömteli hír ért el engem, hogy már kértek vállalkozói ajánlatokat.Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem véletlenül forszírozom ennek az iskolának az ügyét. Nemcsak azért, hogy legyen már végre felújítva, helyreállítva, hanem azért is, hogy megmutassam, hogy az iskolák állami fenntartása és ezen belül a KLIK működése katasztrofális. Egy polgármester nem nagyon engedheti meg magának, hogy nem állítja záros határidőn belül helyre a vihar által megrongált iskolát, hiszen pontosan tudja, hogy a következő ciklusban ő már nem a polgármestere a városnak, ha ilyen sokáig húzná és halasztaná. Ennek ellenére ez a szuperhivatal vagy szuperközpont fél év alatt nem tudta elérni azt, hogy ez az iskola rendben legyen.Tisztelt Államtitkár Úr! Tehát várnám az újabb híreit arról, hogy mi történik ennek az iskolának az ügyében, és tisztelt képviselőtársaimnak pedig a megértését kérem abban, hogy ilyen példákon keresztül próbálom láttatni a Klebelsberg-intézet működését. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Rétvári Bence államtitkár úr válaszol, tessék!
  • DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Örömmel tájékoztatom a képviselő urat, hogy be van fedve a tornaterem, hiszen itt egy elég hosszú, elsősorban jogi szempontból hosszú határidő vagy időtartam telt el.2015 decemberében kezdődött egy közbeszerzési eljárás. Ennek jogi, műszaki szempontú jóváhagyása meg kellett hogy történjen. Ön is tudja, hogy ha ezt nem így tettük volna, akkor azért támadná az ellenzék a kormányt, hogy miért nem folytatja le a szükséges közbeszerzési eljárásokat, és miért nem átlátható a beruházás. Amikor az ajánlattételi határidő lejárt, február 9-én, az értékelésre még aznap sor került. Tehát amikor bejött az összes és lejárt a határidő, az intézményfenntartó, amit meg tudott tenni, a leggyorsabban tette meg. Ezután persze még volt jogorvoslati határidő, de amint ez lejárt, aznap, március 4-én aláírták a szerződést. Azóta a tornaterem átfedése, valamint a régi épü­let­szárny polikarbonát-fedése, valamint az új épületszárny tetőfedése befejeződött, ezzel az épület ázása megszűnt. Jelenleg belső munkálatok folynak az épületben, gipszkarton-szigetelések cseréje és javítása, belső nyílászárók, burkolatok cseréje, illetőleg vezetékek húzása. A tankerület tájékoztatása szerint a munkálatok jó ütemben haladnak, a vállalkozó a határidőt ‑ ami május 10‑e ‑ fogja tudni tartani, tehát maga a probléma megszűnt. Mindenkinek köszönjük a türelmét, aki ebben az időszakban valóban lehet, hogy nem az iskola épületében, hanem attól pár épületre odébb, más közintézményekben kellett hogy egyik vagy másik órán részt vegyen, vagy egyik vagy másik órát megtartsa. Nyilván egy ilyen vihar, egy ilyen káresemény óhatatlanul is utána építési munkákkal jár, egy építési munka pedig közbeszerzésekkel jár, de amit lehetett, az események gyorsításában megtettünk, így már ez a tornaterem is befedésre került, és bízunk benne, hogy hamarosan teljes mértékben mindenki visszaköltözhet az eredeti helyére, a tornaterembe is, az egyéb termekbe is, és folyhat tovább a tanítás. Az eredeti helyen a tanítás természetesen tovább folyt az átmeneti időben is, más terembeosztással. Köszönöm szépen.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Z. Kárpát Dániel képviselő úr, a Jobbik képviselője, kérdést kíván feltenni a miniszterelnökhöz: „Ki és hogyan kérdezi meg a magyar embereket a hívatlan idegenekről?” címmel. A kérdésre a miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Rogán Antal, Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter úr képében Dömötör Csaba államtitkár úr válaszol. Z. Kárpát Dániel képviselő urat illeti a szó.
  • Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Jobbik abszolút támogatja azt a politikai irányvonalat Magyarországon, hogy mindenféle betelepítési mechanizmussal szemben álljon ki a lehető legkeményebben, és a brüsszeli porondon az eddigi szekercéket a csatabárdok után tankokra cserélve tényleg Magyarország érjen el egy olyan pozíciót, hogy hívatlanul idegeneket ne lehessen ide betelepíteni. Ugyanakkor azt látjuk, hogy a kormányzat bár kommunikációs téren elindulni látszott ebbe az irányba, Körmenden, Szentgotthárdon mégiscsak migránstanyákat épít, Kiskunhalason a hírek szerint nem bezárja, hanem bővíti azt az intézményt, amely akár több száz új férőhellyel is gazdagodhat, és vészjelzésként fogható fel az is, egyébként helyes reakcióként ugyanakkor, hogy a fizikai határzár erősítése tekintetében újabb lépéseket foganatosított, hiszen azt láthatjuk, hogy a hermetikusan megtörtént zár ellenére a beszivárgás folyamatos.(12.00)Azt is látjuk ugyanakkor, hogy lenne egy politikai atomfegyverünk, amely egy olyan országos népszavazás lenne, amit a Jobbik már fél évvel ezelőtt javasolt, öt hónapos fáziskéséssel a kormányzat magáévá tett, ez pedig egy, nemcsak a kötelező betelepítési kvótát, de mindenféle kvótaszerű mechanizmust érintő országos népszavazás lenne. Amikor mindenféle mechanizmusról beszélünk, akkor a kvóta különböző mutációi mellett ideértjük a visszatoloncolások kérdéskörét is, ahol teljes körű módon kidolgozott mechanizmussal a kormányzat szintén nem rendelkezik. Éppen ezért állunk értetlenül az előtt, hogy az országos népszavazáshoz szükséges alaptörvény-módo­sításunkat a Fidesz-KDNP-s többségű érintett bizottság elkaszálta, ezért adódik tehát a kérdés: az utóbbi egy-két hétben igencsak csendben lévő kormányzat hogyan kívánja az emberek akaratnyilvánítását elérni, ezáltal mennyire nyitott a Jobbik azon kezdeményezésére, amelynek célja ‑ még egyszer szeretném hangsúlyozni ‑ az, hogy hívatlanul egyetlen idegent se telepíthessenek Magyarországra? Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Dömötör Csaba államtitkár úr válaszol. Tessék!
  • DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Tisztelt Képviselő Úr! A kormány álláspontja szerint nem lehet az emberek feje fölött hozni olyan döntéseket, amelyek alapjaiban meghatározzák Európa jövőjét. Erre nincsen felhatalmazása a brüsszeli döntéshozóknak. A kabinet ezért támadta meg az Európai Bíróságon a tavalyi tanácsi döntést a kötelező betelepítési kvótákról, és ezért lép fel minden lehetséges eszközzel a kötelező elosztás bármilyen jövőbeni állandósult formája ellen. Az elmúlt hónapok során azt láttuk, hogy bár gyakran úgy tűnt, hogy sikerült kidobni az ablakon a kvótákra vonatkozó előterjesztéseket, azok rendre mindig visszamásztak az ablakon. Éppen ezért továbbra is kiemelt cél, hogy a népszavazáson a magyar emberek elutasítsák a betelepítési kvótát. Ez fontosabb, mint valaha. Azt is szeretném hozzátenni, képviselő úr, hogy ha nem lesz kvóta, akkor nem lesz szükség az ön által említett táborokra sem. Ami a népszavazáson feltett kérdést illeti, a kormány már korábban megtette a szükséges lépéseket. A Nemzeti Választási Bizottság már hitelesítette a kormány népszavazási kezdeményezését. A Jobbiknak meglett volna a lehetősége arra, hogy saját kérdést nyújtson be, de ezt nem tette meg, ettől függetlenül az önök pártja minden lehetséges fórumon, így itt, az Országgyűlésben is minden lehetséges eszközzel szabadon elmondhatja a véleményét ebben a fontos kérdésben, ugyanis minden párt véleménye fontos, ha egy olyan kérdésről van szó, amely évtizedekre meghatározhatja Európa és benne Magyarország sorsát. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiból.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Sallai R. Benedek képviselő úr, az LMP képvi­selője, kérdést kíván feltenni a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez: „Miért a családoknak kell helyt állniuk a kormányzati felelőtlenség és korrupció miatt?” címmel. A képviselő urat illeti a szó. Tessék!
  • SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Nemrég lett nyilvános az az információ, hogy az Európai Bizottság döntése 40 milliárd forintnyi uniós keret visszatartását rendelte el, mert olyan visszaéléseket gyanítanak a kifizetések körül, amelyek már felkeltették a Bizottság érdeklődését. Az eljárás eredményeként a büntetés mértéke várhatóan minimum 3-8 milliárd forint közé tehető, és úgy tűnik, az Uniónak elege van abból, hogy gyakorlatilag nem látja át a magyar európai uniós pályázati rendszer kifizetéseit.Hosszan lehetne sorolni azokat a példákat, amelyek nagyon sok ilyen gyanús esetet mutatnak fel. Európai uniós pénzek tűnnek el, a kollégám, Hadházy Ákos hétről hétre húzza le a leplet az ilyen ügyekről, és nem látjuk az érdemi kormányzati reakciót erre azon kívül, hogy mentegetőznek. Azt nem látjuk, hogy szembenéznének ezzel a problémával és azzal, hogy valamit kezdeni kell, hiszen ezen visszaélések egy része nem is közvetlenül a kormányhoz köthető, míg egy más része nyilvánvalóan érintett. Itt volt példaként konkrétan a játszótérbotrány, amiről a mai napig nem tudunk konkrét eredményeket. Több mint 1,7 milliárd forintot kellett visszafizetni közpénzből, a magyar adófizetők pénzéből az Európai Uniónak azért, mert eltűntek emberek ennek a forrásaival, és nem lehet tudni, hogy hová lett.Ugyanígy nem lehet tudni, hogy az agrárkamara 471 milliós honlapjának a kifizetése hogyan történik. Itt már a viszonylag kormányközelinek vagy kormányzatinak mondható PestiSrácok is szóvá tette ezt az intézkedést, és nem nagyon látjuk, mi lesz azzal. Az Unió azért ad forrásokat Magyarországnak, hogy az ország fejlődjön, felzárkózzon. Abból indul ki, hogy a magyar kormány nagykorú, és felelősen tudja kezelni ezt a pénzt, míg jó néhány esetben ennek az ellenkezője derül ki. Az irányító hatóságoknál, ahol ezeket a programokat ellenőrzik, van felelősük ezeknek az elszámolási problémáknak? A Miniszterelnökség keresi azt, hogy hol és miként következnek ezek be? Ki nem veszi észre a túlárazásokat és visszaéléseket, a megbundázott közbeszerzéseket? Mit tesz annak érdekében a Miniszterelnökség, hogy a következő időszakban kevesebb ilyen valósuljon meg? Erre várom megtisztelő válaszát. Köszönöm, elnök úr.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Csepreghy Nándor államtitkár úr válaszol. Tessék!
  • CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm a lehetőséget, hogy beszélhetünk az európai uniós forrásokról. Ön azok közé a képviselők közé tartozik, akik fel szoktak készülni a kérdéseikre, sajnálatos módon ezt most nem tette meg. Mert ha megtette volna, akkor tudná azt, hogy az Európai Unió minden tagállamtól visszatartja a keretek 5 százalékát 2017 májusáig, egészen addig, ameddig a pénzügyi zárás be nem következik.De mi történt Magyarországon 2007 óta? 2007-ben az Európai Unió Magyarország akkori kormányával kötött egy rossz fejlesztéspolitikai megállapodást, egy alapvetően olyan fejlesztési ciklusra vonatkozóan, amelynek hiányoztak a kormányzati célkitűzései. 8600 milliárd forintot használhatott fel összességében Magyarország. Mivel tudtuk, hogy a 2007-ben megtervezett programok nem jók, ezért a magyar költségvetésnek megvolt az a mozgástere, és megvolt a kormányzati szándék is, hogy több forrást ítéljünk oda a pályázóknak, a különbözetet a hazai költségvetés által finanszírozva. A 8600 milliárd forint helyett ezért 9500 milliárd forintra kötöttünk támogatási szerződést, 9200 milliárd forintot fizettünk ki nagyságrendileg a pályázóknak, tehát az Uniótól érkezhető és a kifizetett pénzek között van összesen 600 milliárd forintnyi különbség. 200 milliárd forint az, ami a pénzügyi zárás tekintetében vitás az Európai Unió és közöttünk, tehát garantálni tudjuk azt, hogy 100 százalékban hazahozzuk a forrásokat. Ha az Európai Bizottság azt mondja, hogy valahol konkrét szabálytalanság történt, akkor csak úgy tarthatna vissza forrásokat, hogy megjelöli ennek a konkrét hibának a felelősét. Ilyenkor pedig a kormánynak nem lehetősége, hanem kötelessége visszakövetelni a pénzeket, tehát a magyar családoknak semmilyen olyan terhet nem kell vállalniuk, ami nem indokolt, hiszen ha bárhol szabálytalanság történik, a magyar kormány eleget tesz a kötelezettségének, és visszakövetel mindent pénzt. Annak köszönhetően, hogy van egy 600 milliárd forintos pluszmozgásterünk, bármilyen vitával is záruljon le a 2017 májusáig tartó pénzügyi elszámolás, Magyarország teljesíti azt a vállalását, amit 2010-ben az uniós források felhasználása kapcsán tett, hogy minden eurócentet hazahozunk Brüsszelből. Köszönöm szépen a figyelmét. (Taps a Fidesz soraiból.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Tilki Attila képviselő úr, a Fidesz képviselője, kérdést kíván feltenni a nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszterhez: „Javuló kapcsolatok Kárpátaljával” címmel. Tilki képviselő urat illeti a szó. Parancsoljon!
  • DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A Magyar Szocialista Párt már nem akar vagy nem szívesen akar visszaemlékezni a gyászos emlékű, 2004. december 5-i napra, amikor is Gyurcsány Ferenc vezényletével nyíltan megtagadták a határ túloldalán élő magyar testvéreinket. Számunkra, akik a kirekesztés ellen és a magyar testvéreink mellett álltunk és állunk ki, kitörölhetetlen, szomorú emlék ez a nap. Nincs még egy olyan párt, amely ilyen látványosan tagadta volna meg nemzettársait. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye képviselőjeként, egy olyan választókerület képviselőjeként, melynek keleti szomszédja Kárpátalja, ezen eseménysort követően különösen nehéz volt a Kárpátalján élő rokonaink, barátaink rosszalló pillantásaival, megjegyzéseivel szembesülnünk. Orbán Viktor harmadik kormánya a határon túli magyarok boldogulásának elősegítését tartja az egyik legfontosabb feladatának. Mi nem felejtjük el, hogy az MSZP elnöki tisztségére bejelentkező Szanyi Tibor 2010-ben a kettős állampolgárságról szóló törvényjavaslat szavazása során ismét megtagadta a határ túloldalán rekedt magyarokat. Mi, akik a határ közvetlen szomszédságában élünk, nem felejtjük el, hogy a szocialisták mennyire megnehezítették a határon átjutás feltételeit, hogyan várakoztak órákon át azok, akik rokonlátogatásra igyekeztek Kárpátaljára. Napjainkban viszont hatalmas segítség, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetője ez év februárjában visszavonta az alkalmi jelleg ellenőrzésére vonatkozó korábbi utasítást; nem kell most már kitölteni, ahogy mi, határ mellett élők neveztük, a kis fehér papírt. Hasonlóképpen az alkalmi jelleg ellenőrzésének meg­szüntetésével könnyebbé vált a határátkelés kife­jezetten turisztikai vagy rokonlátogatási céllal uta­zók számára. A Fidesz fontosnak tartja, hogy a kormány segítsen a legnehezebb helyzetben élő nemzettársainkon, ez különösen igaz a háború sújtotta Ukrajnára és Kárpátaljára. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) A fentiek fényében mit tervez a kormány a kárpátaljai magyarok megsegítésére? Milyen módon és milyen eszközökkel tervezi megkönnyíteni a Kárpátalján élő nemzettársaink életét? Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)
  • ELNÖK: Potápi Árpád államtitkár úr válaszol. Parancsoljon!
  • POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A jelenlegi ukrajnai helyzet megköveteli tőlünk, hogy kiemelt figyelmet fordítsunk a kárpátaljai magyar közösség létfeltételeinek biztosítására. A 2015-ben indított programcsomag során támogatásban részesítettük a kárpátaljai magyar családokat, pedagógusokat, egészségügyi dolgozókat és egyházi személyeket, továbbá hozzájárultunk a kárpátaljai magyar óvodáskorú gyermekek étkeztetési költségeihez is.(12.10)A programokra nyújtott támogatások összesen 787 millió forintot tettek ki, a magyar nyelven szolgáltatást biztosító egészségügyi dolgozók esetében olyan nagy számú pályázati kérelem érkezett, hogy az idei évben ezt újabb 80 millió forinttal kellett kiegészíteni. A magyar kormány jelenleg is vizsgálja annak lehetőségét, hogy milyen formában tudja folytatni és esetleg kibővíteni a szociális programok támogatását. Mint önök is tudják, megindítottuk tavaly és idén már másodszor hirdettük meg a Petőfi Sándor-programot. Itt a szórványra próbálunk odafigyelni, tavaly is, illetve az idén is öt főt fogunk Kárpátaljára biztosítani. A kárpátaljai ukránoknak is igyekszünk segítséget nyújtani. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének és összehangolt fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjára külön kormánybiztos került kinevezésre, dr. Grezsa István személyében. Az ő tevékenységének köszönhetően március 21-én Kárpátalján 62 településen hirdettünk meg magyar nyelvoktató prog­ramot. Jelenleg ezren tanulnak iskolai keretek kö­zött, 500-an pedig hétvégén, ukránok magyarul. Szeretném megköszönni képviselő úrnak a fejér­gyar­ma­ti polgármesterként végzett szolidáris, illetve ka­ri­­tatív munkáját, és országgyűlési képviselőként szin­­tén, amelyet Kárpátalja érdekében fejtett és fejt ki. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)
  • ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Józsa István képviselő úr, az MSZP képviselője, kérdést kíván feltenni a nemzeti fejlesztési miniszterhez: „Máris túlad az állam a Dunakeszi Járműjavítón?” címmel. Parancsoljon!
  • DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! ‑ aki a miniszterét képviseli, utolsó pillanatban mindannyiunk megkönnyeb­bülésére megérkezett az ülésterembe. A Duna­keszi Járműjavító további sorsával kapcsolatban szeretnék kérdezni. Médiaértesülések szerint a kormány komolyan foglalkozik a Dunakeszi Járműjavító Kft.-ben fennálló állami tulajdonrész értékesítésének a gondolatával. Olyannyira, hogy már előrehaladott tárgyalásokról is hírt adnak, és százmillió dolláros eladási árról is lehet hallani. Mindez nem kis megdöbbenést keltett nemcsak a szakmában, hanem a közvéleményben is, hiszen alig másfél éve annak, hogy a kormány többségi tulajdont szerzett ebben a vállalatban. Azóta magyar adófizetői pénzekből érdemi fejlesztések is történtek, több üzemcsarnokot is felújítottak, villamosították a tesztpályát 600 millió forintért. A járműjavító azóta több nemzetközi megállapodást is kötött, megrendelései bővültek, így a Budapestre szánt újabb tíz villamos összeszerelése már megkezdődött, és tervben van a svájci Stadlerrel egy új HÉV-szerelvény kifejlesztése is. Sőt, az M3-as metró­kocsi-felújítást végző orosz cég általi felújításból is bőven kivenné a részét a járműjavító. Az a kérdésem, tisztelt államtitkár úr, hogy ilyen pozitív előmenetel után miért száll ki a kormány abból a cégből, amit rövid idővel ezelőtt vásárolt meg, és amiről még pár hónapja is úgy nyilatkoztak, hogy a magyar járműgyártás zászlóshajójának tekintik. Hogyan érinti mindez a munkavállalókat? Milyen megtérülés várható így az állami befektetéstől? Hogyan biztosítható a foglalkoztatás bővítése, ami fontos ígéretük volt a járműjavító üzem megvásárlásakor? Köszönöm, elnök úr.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Tasó László államtitkár úr válaszol.
  • TASÓ LÁSZLÓ nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A kormány az állami szerepvállalás erősítésére törekszik a stratégiai szektorokban, így ezen a területen is. A Dunakeszi Járműjavító Kft. többségi tulajdonú magyar cég, és a társaság értékesítésével kapcsolatos napirend nincs most terítéken. Az orosz partnerekkel való együttműködésre viszont van lehetőség, és van is erre szándékunk. A kooperáció elsődleges szerepe a harmadik piacokon történő közös megjelenés lehet, kiemelt figyelemmel a 700 darabos egyiptomi vasúti­kocsi-beszerzési igényre is. Az orosz fél képviselői az eddigi tárgyalások és a helyszíni bejárás alkalmával alkalmasnak tartják a járműipari céget, a járműjavítót a közös szereplésre és természetszerűleg a szerelői munkára, felújításra is vagy akár a 3-as metróban történő közreműködésre. Tehát mindenképpen fontos célunk, hogy a járműjavító munkatársai továbbra is biztonságos körülmények között dolgozzanak, a járműjavító fejlődjön. A kormányzati cél egyértelműen, hogy a vasúti járműgyártásban a felhalmozott hazai tapasztalatokat mindenképpen megőrizzük, továbbfejlesszük azt, és egyértelműen javítsuk a munkahelyek jelenlegi helyzetét. Köszönöm megtisztelő figyelmét. (Taps a kormánypártok soraiból.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Mielőtt továbbmennénk, az önök nevében is szeretettel köszöntöm a Győri Krúdy Gyula Gimnázium és Szakképző Iskola diákjait és a pedagóguskollégákat, illetve a Budapesti Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola és Gimnázium diákjait és a kollégákat. Örülök, hogy itt vannak, jó napot kívánok! (Taps.) Tisztelt Országgyűlés! Szávay István képviselő úr, a Jobbik képviselője, kérdést kíván feltenni a nem­zetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszterhez: „Hogyan kívánja segíteni a Kormány a Székely Sza­badság Napján jogtalanul, provokatív cél­zat­tal megbírságolt, területi autonómiáért küz­dő erdélyi magyarokat?” címmel. Parancsoljon!
  • SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Mint ismert, 2016. március 10-én ismét egy több tízezres tömeg gyűlt össze Marosvásárhelyen, és követelt területi autonómiát Székelyföldnek. A helyi magyarság önrendelkezése melletti határozott kiállás, valamint az ezt követő békés felvonulás Vásárhely főterére békében, rendbontás nélkül, mindenki számára példamutató módon zajlott le. A román hatalom ennek ellenére 84 személyt bírságolt meg, összesen 70 080 lej értékben, a csendőrség közleménye szerint 50 embert azért, mert ‑ idézem ‑ „be nem jelentett, be nem iktatott vagy tiltott tömegrendezvényt szerveztek, szervezőként nem léptek fel a tömegrendezvény megszakítása érdekében akkor, amikor azt tapasztalták, hogy a közrend és a csend megzavarására alkalmas cselekedetek történtek”. A sajtó és a szemtanúk beszámolói alapján teljesen nyilvánvaló, hogy semmilyen rendbontás vagy csendháborítás nem történt a rendezvényen, a szervezők pedig a bejelentési kötelezettségüknek eleget tettek, így a bírságolásuk teljesen nyilvánvalóan egy jogtalan provokáció, amely ismét jól beleillik abba a sorba, hogy Románia az elmúlt hónapok folyamán különböző ügyek mentén próbálja megfélemlíteni az erdélyi magyarságot. Megbüntették többek között egyébként a Jobbik több erdélyi tagját, az Erdélyi Magyar Néppárt ifjúsági szervezetének tagjait. Ami külön figyelemre méltó, hogy büntetést kapott Tóth Bálint, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom erdélyi szóvivője, aki egyébként az események idején 200 kilométerrel arrébb a versenyvizsgájára készült.A Jobbik mindig fontosnak tartotta az autonómiaküzdelmek melletti kiállást, örömmel látjuk, hogy mostanában ez a kormány számára is most már fontos, de ebben a konkrét ügyben eddig fájóan hiányzott a kormányzat megszólalása. Én a Jobbik nevében azt szeretném kérni öntől, államtitkár úr, hogy egyértelműen és határozottan álljanak ki a jogtalanul és provokatívan megbírságoltak mellett. Segítsék Kincses Elődöt, aki a megbírságoltakat képviseli, egyébként őt magát is megbírságolták, a Kisebbségi Jogvédő Intézet vállalja fel ezen székely magyaroknak a védelmét, és a kormány pedig tegyen meg mindent annak érdekében, hogy Románia befejezze a magyarellenes tevékenységét. Várom államtitkár úr véleményét a felvetettek kapcsán. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiból.)
  • ELNÖK: Potápi Árpád államtitkár úr válaszol. Tisztelettel kérek mindenkit a házszabály időkeretre vonatkozó rendelkezéseinek betartására. Parancsoljon!
  • POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A magyar kormány az autonómia minden formája mellett határozottan kiáll, így a területi autonómia mellett is. A kormány minden lehetséges eszközzel, minden fórumon szót emel a külhoni magyarokat ért jogsértésekkel szemben. A kisebbségi vegyes bizottság egyeztetésein folyamatosan felszólalunk a jogsérelmet elszenvedettek ügyében. Támogatjuk a helyi jogvédő szervezeteket, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálatot, a Civil Elkötelezettség Mozgalmat, valamint a Kisebbségi Jogvédő Intézetet, amely idén is 40, illetve 50 millió forintot kap tőlünk támogatásként. Ez a jogvédő intézet mintegy 26 konkrét ügyben nyújt anyagi és szakmai támogatást a határon túl élő magyarok ellen elkövetett jogsértések áldozatainak ügyét képviselő ügyvédi irodáknak és jogászoknak, természetesen nemcsak Erdélyben, hanem az egész Kárpát-meden­cében. A konkrét ügyben a megbírságolt személyeket képviselő, mint ahogy ön is mondta, dr. Kincses Előd, aki maga is a megbírságoltak között van, 2013 óta partnere a Kisebbségi Jogvédő Intézetnek. Az ügyvéd úr a Székely Nemzeti Tanács elnöke, az esemény szervezéséért megbírságolt 42 személy és a megmozduláson való részvételéért megbírságolt 24 személy ‑ illetve most már annál több ‑ nevében benyújtott kifogások támogatására pályázatot nyújtott be intézetünkhöz. Az intézet munkatársait folyamatosan tájékoztatja az eset részleteiről. Bízunk abban, hogy az érintettek ügyében jogszerű és igazságos döntés születik, illetve ezeket az intézkedéseket megszüntetik, a román féllel pedig a jövőben sikerül megértetnünk, legalábbis reméljük, hogy a székely szabadság napja valódi üzenete nem a rendbontás, hanem a békés megemlékezés és a deklarált jogok számonkérése, amelyet Románia 100 év óta még mindig nem tart be. Köszönöm szépen. (12.20)
  • ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Hollik István képviselő úr, a KDNP képviselője, kérdést kíván feltenni az igazságügyi miniszterhez: „Adományokból a budai villanegyedbe?” címmel. Képviselő urat illeti a szó. Parancsoljon!
  • HOLLIK ISTVÁN (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Látható, hogy a kormány elkötelezett amellett, hogy a szolgálatot teljesítő országgyűlési, illetve önkormányzati képviselők vagyoni helyzete mindenkor átlátható legyen az őket megválasztó állampolgárok előtt, ezért a választópolgárok által bizalmat kapott képviselőknek időről időre be kell számolniuk vagyoni és jövedelmi helyzetükről. Az is látható, hogy a kormány elkötelezett a szigorú szabályozás mellett, így nem véletlen, hogy a magyar szabályozás a legszigorúbbak közé tartozik Európában. Néhány hete értesülhetett a közvélemény arról, hogy Juhász Péter, az Együtt V. kerületi önkormányzati képviselője egy 130 négyzetméteres luxuslakást bérel, elmondása alapján havi 200 ezer forintért. Ez az ingatlan a II. kerületi luxusnegyedben helyezkedik el, ahol egy lakás piaci bérleti díja havonta több mint 400 ezer forint. A drogügyeiről elhíresült politikus teszi mindezt úgy, hogy közben a kamerák előtt állítja, hogy telefonszámlára sincs pénze, és a magyar emberektől koldul adományokat saját kiadásainak fedezetére. Juhász nap mint nap indokolatlan gazdagodásokról, mutyiról értekezik néhány lelkes sajtómunkás gyűrűjében; teszi ezt az az ember, akiről a drogügyletei miatt a bíróság jogerősen kimondta, hogy fokozottan veszélyes a társadalomra. Nem is beszélve arról, hogy a 2000‑es években egymás után 12 vállalkozást alapított, ezek közül 8 ment tönkre, és összesen 7 millió forintos adótartozást hagyott maga után. Juhász szerint mások anyagi körülményei után kutakodni szakmai evidencia, viszont ha valaki ugyanezt teszi az ő titokzatos egzisztenciája után nyomozva, az már alávaló magánélet-gyalázás. Tisztelt Államtitkár Úr! Az évi 150 ezer forint alatti adományok nem minősülnek jövedelemnek, ezért nem kell feltüntetni egy képviselőnek a vagyonnyilatkozatában, mégis felmerül a kérdés, hogy nem ad‑e lehetőséget ez arra, hogy egyes képviselők kijátsszák ezeket a szabályokat, így a korrupció melegágyává tegyék ezt a kiskaput. Ezért kérdezem a tisztelt államtitkár úrtól, van‑e következménye annak, ha bebizonyosodik egy önkormányzati képviselőről (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy az említett magánadomány értéke túllépi a 150 ezer forintot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • ELNÖK: Völner Pál államtitkár úr válaszol.
  • DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A helyi közpénzekkel való felelős gazdálkodás, ezáltal a közélet tisztaságának gazdasági szempontból történő biztosítása érdekében az önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény részletesen szabályozza a képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét. Eszerint megválasztásuktól számított 30 napon belül és minden év január 1-jén 30 napon belül kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni, s ehhez csatolni a velük közös háztartásban élők, hozzátartozójuk vagyonnyilatkozatát. Ennek kapcsán jelezni kell, hogy a vagyonnyilatkozat megtételére, hogy évente egyszer kerül sor, az csak a januári vagyonállapotot tükrözi, az év közben bekövetkező változásokat nem, nincs kötelezettség ugyanis arra vonatkozóan, hogy az önkormányzati képvi­selő év közben aktualizálja vagyonnyilatkozatát. Az, hogy milyen vagyonelemek és jövedelmek bevallása kötelező, a helyi önkormányzatokról szóló törvény melléklete határozza meg. Ha a vagyonnyilatkozat vizsgálata során a vagyonnyilatkozat-vizs­gáló bizottság az önkormányzatnál azt állapítja meg, hogy a vagyonnyilatkozat nem megfelelő s ez megingathatja a képviselő feladata ellátásához szükséges közbizalmat, úgy a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései alapján összeférhetetlenség megállapításának van helye. Az, hogy a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a bizottságnál bárki kezdeményezheti, a közélet tisztaságát hivatott garantálni. Az Igazságügyi Minisztérium a sajtóból értesült arról, hogy mivel Juhász Péter vagyoni helyzetével kapcsolatban egyre több kérdés merült fel, a Fidesz vagyonnyilatkozat-tételi eljárást kezdeményezett vele szemben, ami alkalmas lehet a helyzet tisztázására; remélhetőleg a jogszabály megfelelő kereteket nyújt majd ehhez. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Sallai R. Benedek képviselő úr, az LMP képviselője, kérdést kíván feltenni a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez: „Látja‑e a pénztől az erdőt a fideszes menedzs­ment?” címmel. A kérdésre a miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter úr képében Bitay Márton Örs államtitkár úr válaszol; előtte képviselő urat hallgatjuk. Parancsoljon!
  • SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A múlt héten látott sajtónapvilágot az a tény, hogy a miniszterelnök úr fizetésének a kétszeresét keresi meg több állami erdészeti vezető, akik egyébként nem pusztán a miniszterelnök úrnál keresnek kétszer annyit, hanem bizony a saját alkalmazottaiknál 45-ször annyit, tehát a legkevesebbet kereső erdészeti alkalmazott és a vezetői között 45-szörös bérkülönbség van, amiért felmerül a kérdés, hogy vajon ennyivel több felelősséget viselnek‑e. Nyilvánvalóan a kérdésem ennek aktualitásán merült fel, hiszen a Zalaerdő Zrt. az elmúlt három évben összesen 510 millió forint értékben vásárolt 9 új gépet, de azokat a beszerzéskor azon nyomban bérbe is adta. A Sefag Zrt. és a Me­csek­erdő Zrt. a tűzifa mellett aprítékot, ipari tüzelőanyagot is értékesített erőművek számára, ezt azonban úgy tették meg, hogy a Sefag Zrt. így mindösszesen 150 millió, a Mecsekerdő Zrt. pedig mintegy 15 millió forint bevételtől esett el ezzel a megoldással. Vajon ez miért jó a köznek?Nyilvánvalóan felmerül ezzel kapcsolatban a kérdés, hogy akkor mi is történt, hiszen itt konkrétan arról van szó ‑ ahogy Lázár János miniszter úr elmondta korábban ‑, hogy az állami cégeket az jellemzi, hogy a szocialista kormány alatt a szocialista menedzsment lopja szét, a Fidesz-kormány alatt pedig a fideszes menedzsment lopja szét. Mi történik itt konkrétan? Nyilván felmerül a kérdés, hogy vajon ezek az állami erdészetek olyan piszkos dolgok tudói, amelyek miatt jó, hogyha ki vannak fizetve. Felmerül a kérdés, hogy vajon a kormánytagok, esetleg államtitkárok vadásznak itt, és jó ez, hogyha szinten tartják ezt a jó kapcsolatot.Az évente mintegy 94 milliárd forint nettó bevétellel rendelkező 22 állami rendészet adózott eredménye nem éri el a 3 milliárd forintot, a többit felélik. Nyilván hangsúlyozni szeretném, hogy semmilyen körülmények között nem lehet cél az állami er­dők magánosítása vagy a zrt.-k magánosítása, de ugyan­akkor felmerül a kérdés, Magyarországnál lé­nye­gesen nagyobb erdőborítottságú területeken, mint Szlovéniában vagy Szlovákiában egy állami er­dé­szet van, egy állami erdészeti vezetővel. Miért kell itt 22? Miért kell 22 vezérigazgatói állás és fizetés? A miniszter úr intézkedett ‑ mármint a Miniszterelnökséget vezető miniszter ‑, hogy a Kehi-jelentésben találtak személyi felelőseivel mi történik, nem tudunk semmilyen eredményről. Érdeklődéssel várnám ez ügyben a válaszukat. Köszönöm a szót, elnök úr.
  • ELNÖK: Államtitkár úr, parancsoljon!
  • DR. BITAY MÁRTON ÖRS földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Ami a fizetéseket illeti, valóban volt egy ilyen sajtómegkeresés. Én már az ellen is tiltakoztam, próbáltam az újságírót irányítani abból a szempontból, hogy mégis miért akarja megtudni azt, hogy hányszorosa a takarítónőének a vezérigazgató bére, hogy ebből milyen releváns következtetést szeretne levonni. A 45-szörös az igaz, de ott valóban egy olyan munkatársról van szó, aki a tisztaságért felelős az adott cégnél, a vezérigazgatóhoz képest; tényszerű megállapítás annál a cégnél, 45-szörösét keresi a vezérigazgató, mint ahogy ez, azt gondolom, nagyon sok esetben így van. Az, hogy a miniszterelnök úr fizetése miért feleannyi, mint az állami erdőgazdaságokénak, nem akarok provokálni, de szerintem az állítás első felével van a probléma, de ezt majd nyilván a mindenkori miniszterelnök és a kormány eldönti, hogy mennyi bérezést ad Magyar­ország miniszterelnökének, de én ebből a szempont­ból inkább azt érzem problematikusnak, nem azt, hogy mennyi a cégvezető bére. Egyébként kormány­határozat van arról, hogy mennyire kell megemel­ni e cégek cégvezetőinek a fizetését. Jellemzően az indukálja ezt, hogy ne a piaci szférába menjenek el, ne az legyen, hogy a piaci szféra a legjobb szakem­bereket elszívja, hanem próbáljuk meg megtartani a közszférában.Ami a 22 állami erdőgazdaságot jellemzi, 2010 előtt csődhelyzetről, mínuszokról, ilyen problémákról hallottunk; 2010 után ilyenről már szó sincsen, sem mínuszban nem működnek az állami tulajdonú cégek, sem csődhelyzetről nincs szó. 2010 óta összesen 15 milliárd forint értékben fejlesztettek közjóléti fejlesztéseket. Egyébként pedig a Kehi-jelentésben foglaltakkal kapcsolatosan nyilván mi is, a Földművelésügyi Minisztérium is meg fogja tenni a szükséges lépéseket, de egyelőre ennek még a sajtóvonzatait láttuk, írásos jelentést, zárójelentést a Kehitől nem kaptunk, ennek eredménye az, hogy per pillanat még nem is tudunk ilyen szempontból intézkedni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Bene Ildikó képviselő asszony, a Fidesz képvi­selője, kérdést kíván feltenni a nemzeti fejlesztési miniszterhez: „A vasúti járművek gyártásának jövője Szolnokon” címmel. Parancsoljon!
  • DR. BENE ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A magyar vasúti gépgyártás fellendítése örömteli és egyben rendkívül fontos döntése a kormányzatnak.(12.30)Emlékezhetünk, hogy ez nem mindig volt így: a szocialista kormányok idején mostohagyermeknek számított valamiért a vasúti ágazat. Az akkori szokások szerint eladta a baloldali kormányzat a külföldi befektetők által legjobban óhajtott, természetesen a legsikeresebb vasúti ágazatnak számító, azóta is nyereséges teherszállító vállalatot. Azonban a kormányzati szándék, valamint a Stadler szolnoki gyárépítése a nagy hagyományokkal rendelkező hazai vasútgyártást élesztette újra, s egyben lehetőséget teremtett arra, hogy a kiváló tudású magyar szakemberek aktív részt vállaljanak a magyar vasúti személyszállítás vonatállományának modernizálásában. Ennek megfelelően a MÁV-Start Zrt. Szolnoki Járműjavító bázisán kifejlesztették és le is gyártották a modern követelményeknek megfelelő IC+ kocsikat, amelyek immár rendelkeznek minden szükséges engedéllyel is a sorozatgyártáshoz. A kocsik azóta sok százezer kilométert futottak, és a forgalomban is igazolták: a magyar mérnökök és szakemberek képesek a mai igényeknek, elvárásoknak megfelelő színvonalú, a nemzetközi piacokon is méltán helytálló vasúti kocsikat gyártani.Az elmúlt évben a miniszterelnök úr a „Modern városok” programjának szolnoki állomásán bejelentette, hogy a kormány támogatja a Tisza-parti megyeszékhelyen kifejlesztett és megépített IC+ kocsik sorozatgyártását. Ezzel nem csupán a magyar fejlesztés jövőjét biztosítanák, hanem munkahelyek százait hozhatnák létre a MÁV-Start Zrt. Szolnoki Járműjavító bázisán. Ez a beruházás új lendületet adna a vasútgépészeti ágazatnak, ezért is örömteli az a hír, hogy az első darabok gyártásáról már megszületett a kormányzati döntés.Tisztelt Államtitkár Úr! Mit lehet tudni a gyártás részleteiről? Mikorra várható a Szolnoki Járműjavító bázisán a sorozatgyártás elkezdése? Hány új munkahelyet teremthet a fejlesztés? Válaszait a szolnoki és a Szolnok környéki polgárok nevében előre is köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Tasó László államtitkár úr válaszol.
  • TASÓ LÁSZLÓ nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Asszony! Magyarországon a vasúti fejlesztések lendülete több gazdasági szereplőnek is kinyitja a teret, és lehetőséget teremt arra, hogy beszállítóként csatlakozzon ahhoz a koncepcióhoz, amelyet valóban a múlt évben a „Modern városok” program keretében a kormány véglegesített és eldöntött. Ennek megfelelően a MÁV-Start Zrt. Szolnoki Járműjavító telepén IC+ kocsikat fogunk gyártani 2017-től kezdődően 2019-ig, 100 darabot pontosabban, ami lehetővé teszi nemcsak azt, hogy 250 új munkahely létesüljön Szolnokon, de 50 Békés és 50 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, és ennek segítségével megerősödjön természetszerűleg a járműgyártási potenciálja Magyarországnak.Ami rendkívül fontos: ettől függetlenül tovább nézzük a lehetőséget, hogy a Járműjavító rendszerén belül milyen további lehetőségek lesznek a kiépítésekre és a további fejlesztésekre is. Egy örömteli hír mindenképpen: most már nemcsak 160 kilométer/órás sebességre alkalmas pályaszerkezeteink lesz­nek és vannak már, hanem erre magyar járműve­ket is tudunk fejleszteni. Magyar vasúti kocsik fogják átszelni a hazai személyszállítást és átjárni a hálózatainkat, nagyon bízom benne, hogy sok magyar utazó örömére. Tehát a lényeg: továbbfejlesztünk és továbblépünk, ezzel munkahelyeket erősítünk meg és munkahelyeket gyarapítunk. Nagyon bízom benne, hogy Szolnok térségében ennek sokan fognak örülni, és abban is bízom, hogy tovább tudunk lépni. Köszönöm megtisztelő kérdését. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Horváth Imre képviselő úr, az MSZP képviselője, kérdést kí­ván feltenni a földművelésügyi miniszterhez: „Mi lesz az eddig keletkezett hiánnyal?” címmel. A kérdésre a miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter úr államtitkára válaszol. Parancsoljon!
  • HORVÁTH IMRE (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! 2010 óta eddig csak rombolást végeztek a hazai hulladékgazdálkodásban, és ennek nem más lett az eddigi eredménye, mint egy rendkívül rosszul finanszírozott, hatalmas adósságokat maga előtt görgető rendszer; olyan, amelyben ma is több száz település szolgál­tatási ellátása van veszélyben, ugyanúgy, mint több száz munkahely is, főleg azokon a helyeken, ahol a szolgáltató csődközeli helyzetbe került. A mai valóság mindemellett az is, hogy sok helyen ma a ka­taszt­rófavédelem végzi a szemétszállítást a szolgáltatók helyett, sőt mindeközben a legtöbb uniós hulladék­gazdálkodási vállalásunkat sem tudjuk teljesíteni. Ebben a helyzetben ahelyett, hogy végre egy szakmailag megalapozott megoldáson dolgoznának, csak növelik a bizonytalanságot; most épp azzal, hogy április 1-jétől megkezdte működését a Nemzeti kukaholding, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt., valamint az új állami szemétgyűjtési rendszer. A gond az, hogy még nincsenek erre meg a vonatkozó szerződések a nemzeti kukaholding és az önkormányzatok között, és számtalan jogi, pénzügyi alapkérdés is tisztázatlan. Éppen ezért kérdezem, hogyan fog megváltozni a jelenlegi formájában sem hatékony rendszer, amely nem tud megfelelni az uniós normák szigorításának sem. Mikor lesznek így a fejlesztések célirányosak? Ki fizeti ki a hulladékkal foglalkozó közszolgáltatók bevallott veszteségét, azaz mintegy 13 milliárd forintot? Várom megtisztelő válaszát. (Taps az MSZP padsoraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm. Szabó Zsolt államtitkár úr válaszol. Parancsoljon!
  • SZABÓ ZSOLT nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném elmondani, hogy a koordináló szervezet nem fog hulladékot gyűjteni és nem fog szerződést kötni önállóan mint polgári törvénykönyv szerinti szerződéskötés, hiszen jogszabállyal éppen a parlament az elmúlt év végén elfogadta azt a törvényt, amely alapján működik és rendszert fejleszt. Jelen pillanatban a hulladékgazdálkodás ‑ egy rendszerfejlesztés szigetszerűen történt kialakítása következtében ‑ az ország különböző pontjain más és más minőségű: nem költséghatékony, gazdasági növe­kedési mérethatár alatti területen történő szolgáltatások is történnek, és a beruházások jelentős része túlméretezett, ami az elmúlt időszakban itt kialakult. Valójában 14 milliárd forint hiányzik mintegy a közszolgáltatók 20 százalékánál, és eközben szelektíven gyűjthető és újrahasznosítható anyagból évente mintegy 40 milliárd forint értéket ásunk el a különböző lerakókba; ez az anyag elveszik számunkra és nincs kinyerve. Annak érdekében, hogy ezen változtatni tudjunk, szeretnénk kiegyenlíteni országosan a fejlesztési irányokat, és a közszolgáltatást azonos, magas szint­re emelni. Az átalakítás folyamata végén egységes irányítás jön létre, és ennek a sikeres lebonyolítása érdekében lett létrehozva a koordináló szervezet, amely, még egyszer mondom, közszolgáltatást nem fog végezni, csak koordinálja azt. Cél, hogy a lakosság rezsicsökkentéssel elért eredményeit megtartsuk, és védjük a viszonylag alacsony hulla­dék­el­he­lyezési díjakat. Tisztelt Képviselő Úr! A kormány elkötelezett a probléma hosszú távú megoldásában, és a közszolgáltatás fenntartható fejlődését szeretnénk elérni. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Kérjük, hogy ezt az előterjesztésünket támogassák, és védjük meg együtt a rezsicsökkentés eredményeit. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Egyed Zsolt képviselő úr, a Jobbik képviselője, kérdést kíván feltenni a belügyminiszterhez: „Gyakori a fekete kassza a fideszes településeken?” címmel. Egyed képvi­selő urat illeti a szó. Parancsoljon!
  • EGYED ZSOLT (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Bizonyára már tisztában van vele, hogy nagyon súlyos vádak érték miskolci polgármesterüket a több televíziónak interjút adó Lakatos Miklós nyíregyházi vállalkozó által; arról beszélt, hogyan segítette a Fideszt győzelemre Miskolcon a 2014‑es önkormányzati választásokon. A bizonyítékok kiadása még nem történt meg, de sokat mond, hogy arcát felvállalva szólalt meg, és a Nemzeti Nyomozó Iroda már vizsgálja az ügyet.A felvételen ez az építési vállalkozó elmondja, hogy a miskolci önkormányzat feketekasszájából kampányolt Kriza Ákos mellett. Ennek során a polgármesteri hivatalban pénzzel teli táskából kapott ő és mások is több millió forint készpénzt, amivel aztán el se kellett számolnia. Azt mondja, hogy egy 150 fős, cigányokból álló csapatot irányított a kampány során, a választás napján pedig autókkal szállították az embereket szavazni. Lakatos ezenfelül Pásztor Albertről, az egyik rivális polgármesterjelöltről is kompromittáló felvételeket készített, állítása szerint a Fidesz miskolci kam­pánystábjának kérésére. Mind­ezért Lakatos állítása szerint ötmillió forintot ígértek neki, de ő inkább a diósgyőri stadion, illetve a számozott utcák bontását kérte el, de ebből nem lett semmi. Kriza Ákos bizalmasa, egykori kabinetvezető-helyettese beismeri, hogy a választások előtt közös céget alapított Lakatos Miklóssal, pontosabban annak feleségével; ez több mint érdekes azok után, hogy saját elmondása szerint Lakatos úgy ismerte meg, mint aki egy zsaroló. Érdekes az is, hogy a céget cigányok foglalkoztatására hozták létre, ami Kovács szerint kiemelten fontos az önkormányzat számára, ennek ellenére minderről Kriza Ákos semmit sem tud, hiszen a polgármester azzal magyarázkodott rendkívüli sajtótájékoztatóján, hogy soha nem hallott Lakatosról. (12.40)A legérdekesebb viszont: honnan gondolta Kovács, hogy frissen alapított nyíregyházi székhelyű magáncége fogja megkapni az önkormányzat megrendelését a közbeszerzések során? Vagy előre le vannak osztva a munkák? Az számít megrendelésre, aki a polgármester embere? Gyakori a feketekassza a fideszes településeken? Kérem, mondja el a kormány álláspontját, és hogy milyen lépéseket tesznek a korrupció ellen! Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)
  • ELNÖK: Köszönöm. Pogácsás Tibor államtitkár úr válaszol. Parancsoljon!
  • POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Először is, szeretnék visszautasítani minden olyan célt, minden olyan ármánykodást, amely az önkormányzatokat, az önkormányzatok gazdálkodását vagy az önkormányzatok szabályszerű működését vonja kétségbe. Magyarországon az önkormányzatok ‑ legyenek azok fideszes vagy más párt vezetői által vezetett önkormányzatok ‑ az alkotmány, az Alaptörvény, az államháztartási törvény, az önkormányzati törvény szabályai szerint gazdálkodnak, és a gazdálkodásukat az Állami Számvevőszék, illetve az állami szervek, de természetesen a helyi nyilvánosság is közvetlenül tudja ellenőrizni.A konkrét üggyel kapcsolatban, amit ön felvetett, el tudom mondani, hogy jelen pillanatban nyomozás elrendelésére került sor a Btk. 350. §-a alapján, és ez a nyomozás folyik. Ugyanakkor még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy az önkormányzatoknál, akár a helyi bevételek, akár az állami támogatások elköltéséről, akár közbeszerzések meghirdetéséről van szó, a törvények garantálják az átláthatóságot, a törvények garantálják, hogy egyenlő esélyekkel, világosan látható lefolyású legyen egy‑egy közbeszerzési eljárás.De ha már az átláthatóságról beszélünk: ez nem feltétlenül mondható el a Jobbikról, hiszen például a Jobbik költségvetési forrásainak harmada az, amely egyetlen üzletemberhez folyik be, és bizony így könnyen előjöhet az a feltételezés, hogy összefonódások vannak a közpénz elköltésében. (Szávay István közbeszólása.) De ugyanúgy érdekes kapcsolatok láthatók a Jobbik pártalapítványa körül, hiszen a tavalyi évben, amikor a kilenc állami támogatást kapó pártalapítványt vizsgálták, akkor az derült ki, hogy a Jobbik nem adott arról semmilyen információt, hogy mire költik el a pénzt. Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)
  • ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Sallai R. Benedek képviselő úr, az LMP képviselője, kérdést kíván feltenni a földművelésügyi miniszterhez: „A nagy átverés: GMO-mentes Magyarország?” címmel. Parancsoljon!
  • SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. És köszönöm az FM-nek, hogy szakembert küldött, mert így van esélye annak, hogy megfelelő választ kapok. Államtitkár úr, azt hiszem, hogy önnek nem kell magyaráznom: Magyarországon 77 ezer hektáron termelünk szóját, ott 140 ezer tonna lejön, ennek 80 százalékát exportra eladjuk. Magyarországi állattenyésztésre 540 ezer tonna fehérjealapú takarmányt hozunk be, ennek 80-90 százaléka GMO-s vetőmaggal készített szója- és fehérjealapú takarmány. A magyar állattenyésztés jelenleg túlnyomó többségében, teljes egészében GMO-s, fehérjealapú takarmányokat használ. A magyar kormány az Alaptörvény elfogadása óta folyamatosan azzal áltatja Magyarországot, hogy ez egy GMO-mentes ország lesz, és megteremtjük ennek a teljes hátterét. Kérem szépen, mióta elfogadták az Alaptörvényt, és a magyar alkotmány biztosítja azt, hogy a magyar állampolgároknak a legnagyobb testi‑egészségi fejlődésre legyen lehetősége, azóta tévesztik meg önök a magyar választókat, és azóta nem mondják ezt el világosan, hogy minden magyar tejterméket, minden magyar hústerméket, amit a polcról leveszünk, annak 80-90 százaléka olyan állattól származik, ami GMO-alapú takarmánnyal lett takarmányozva. Ez a tény. Az a kérdésem ezzel kapcsolatban leginkább ‑ miután ebben, azt hiszem, nem lesz vita közöttünk ‑, hogy tudatosan téveszti‑e meg a magyar közvéleményt a GMO-mentesség ígéretével az FM, és tudatosan nem beszél arról, hogy nem tudja megvalósítani, mert nem lehet megvalósítani teljesen a GMO-mentességet ebben az agrárstruktúrában, amit a kormány kiépített, ami alapvetően ‑ megszüntetve a hagyományos, extenzív állattartást ‑ az intenzív állattartás irányába tolta az állattartás eredményeit. Tehát tudatosan megtévesztik a közvéleményt, vagy egyszerűen fogalmuk nincs arról, hogy milyen takarmányt fogyasztanak? Eme utóbbit természetesen nem feltételezem államtitkár úrról, viszont arra kíváncsi lennék, hogy mégis hogyan lehetséges az, hogy miközben folyamatosan beszélünk a GMO-mentességről, úgy tűnik, hogy a kormány és az ellenzék egyetért ezen célokban, valójában érdemi lépés nem történik az ügyben, hogy GMO-mentes legyen az ország. Ez ügyben várom megtisztelő válaszát. Köszönöm, elnök úr. (Szórványos taps a Jobbik soraiból.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Nagy István államtitkár úr válaszol. Parancsoljon!
  • DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársam! Azt kell mondjam, hogy ez a kérdés nagyon igazságtalan. Az Európai Unióban lévő GMO elleni küzdelem élenjáró harcosa Magyarország, nyugodtan mondhatom azt, hogy mindaz, amit az Európai Unió az Egyesült Államokkal szemben vagy a GMO-lobbival szemben elért, az Magyarországnak köszönhető.Nézzük sorban a tényeket! Azt helyesen mondta, Magyarország Alaptörvényben rögzítette a GMO-men­tesség cél elérését. A vetőmag terén már meg is történt. Tehát ma Magyarországon nem lehet olyan vetőmagot vetni, amely génmódosított szervezetet tartalmaz. Ez egy óriási siker, ha meggondolja, a Mon­santo kukoricával vagy az Amflora burgonyával kapcsolatos dolgainkat; ez egy óriási siker. Magyarország volt az egyetlen, amely bírósági perben nyert, és ezáltal az Európai Unió területét megóvta attól, hogy kötelezően el lehessen ültetni vagy el kelljen ültetni ezeket a növényeket. Tehát ez nagyon igazságtalan dolog. Az állattenyésztéssel szembeni, az állati takarmányozással szembeni küzdelem élharcosa megint csak Magyarország. Csak, kedves képviselő uram, egészen életszerű lett volna, ha azt mondja, hogy ön gyorsabban szeretné, hogy még többet tudjunk tenni. De el kell mondjam önnek, hogy hol tartunk. Megnöveltük a szója-vetésterületek támogatását, ezáltal nőtt a vetésterület. Kutatóintézetek dolgoznak azon, hogy hogyan váltsuk ki az importszóját, hogyan helyettesítsük. Genetikai kutatóintézetek sze­dik elő azokat a régi vetőmagmintáinkat, amelyek fehérjenövények termesztésére alkalmasak, hogy ezt ki tudjuk váltani és be tudjuk tenni. Etetési kísérletek zajlanak nagyüzemi telepeken, szarvasmarha-takar­má­­nyo­zás­ban, hogy hogyan lehet a szója helyett, mondjuk, zsenge rozst etetni velük, és akkor megfelelő fehérjepótlás van a hazai szójaetetés mellett. Tehát teljesen igazságtalan az, hogy Magyarország nem tesz semmit. Azt kell mondjam, kedves képviselőtársam, hogy élen járunk ebben a küzdelemben, és azt szeretnénk elérni, hogy minél több európai uniós ország csatlakozzon hozzánk, nem véletlenül május végén-júniusban, reméljük, megjön a GMO-mentes jelölés használatának engedélye is az Európai Uniótól, és ebben is elsők leszünk. Úgyhogy kérem válaszom elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
  • ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Teleki László képviselő úr, az MSZP képviselője, kérdést kíván feltenni a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez: „Ez sem elég figyelemfelkeltő?” címmel. A kérdésre a miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Balog Zoltán miniszter úr képében Rétvári Bence államtitkár úr válaszol. Teleki László képviselő urat illeti a szó.
  • TELEKI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! 40 milliárd forintnyi uniós keretet blokkol egy friss európai bizottsági döntés. Ennek egy nagyobb szelete, mintegy 14 milliárd a természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítását célzó Öveges-programmal kapcsolatos. A programban elköltött pénzeknek csak töredéke megy el az eredeti célra, a részt vevő iskoláknak; a százmilliós keret fele a KLIK-hez került. Csepreghy Nándor hétfői nyilatkozata szerint csak néhány százmillió forintnyi támogatást nem tudunk majd lehívni az EU-tól, de ezeket az összegeket megfizettetik az érintett iskolákkal. Az Öveges-program 44 vidéki és 8 fővárosi iskolának jelent pluszforrást, összesen a már említett 14 milliárd forintos értékben. Államtitkár úr csak annyit ismert el ‑ a folyamatban lévő nyomozás érdekeire hivatkozva ‑, hogy a tantermek felújításának bekerülési költsége és a tényleges különbség közt jelentős eltérés volt. Egy szekszárdi esetnél, egy 314 millió forintos projektnél 200 millió került a KLIK-hez. Akkori válaszuk szerint a KLIK az összeget a szakmai tevékenységek teljesítésére fordította. A fentiekre tekintettel kérdezném államtitkár urat, hogy az érintett iskolákkal hogy fizettetik meg majd a hiányzó összegeket. Miből fog így elvenni az iskola? Mi történt azzal az összeggel, amely a KLIK-hez került? Ki dönt arról, hogy az eredeti cél helyett másra költsék a kapott támogatást? Tisztelettel várom államtitkár úr válaszát. (Taps az MSZP soraiból.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Rétvári államtitkár úr válaszol.
  • DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! „A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban” című pályázati kiírás ‑ röviden Öveges-program ‑ pá­lyázati útmutatója határozza meg a rendelkezésre álló forrás felhasználásának céljait és módját. Az érintett konstrukcióban a meghatározott céloktól eltérő felhasználás, el nem számolható költség kifizetése nem történt. (12.50)A pályázati útmutató megjelenésekor és a döntés‑előkészítési szakaszban a konstrukció pályázói körében önkormányzatok, alapítványok, egyházak voltak, együttműködésre, közös fejlesztésre vonatkozó kérdés, igény nem merült fel, egyéni projektmegvalósítással terveztek. A fenntartók közötti esetleges együttműködést nem tette indokolttá sem a jogszabályi környezet, sem a fejlesztés tárgya, ugyanakkor ez a jogszabályi környezet megváltozott, éppen ezért kapcsolódott be a fejlesztésbe a KLIK. A projektben kötelezően megvalósítandó tevékenységek ekkor kerültek megbontásra a partnerek között. Az eredetileg pályázó önkormányzatok költségvetésében jellemzően a projektmenedzsmenti, illetve a felújítással és eszközbeszerzéssel kapcsolatos költségek maradtak, míg a fenntartó központ költségvetésébe a szakmai tevékenységek, szaktanárok képzése, szakmai tartalmak fejlesztése, a projektbe bevont célcsoport számára nyújtott szolgáltatások elszámolható költségei kerültek bele. A KLIK-nél betervezett költségek köre a pályázati útmutató által előírt, kötelezően megvalósítandó tevékenységekhez kapcsolódó elszámolható költségelemeket tartalmaz, amelyek összhangban vannak a projekt céljaival. A lefolytatott szabálytalansági eljárások során megállapított pénzügyi korrekciók mind olyan számlákhoz és költségtételekhez kapcsolódnak, amelyek kötelezetően megvalósítandó tevékenységek, illetve a projekt megvalósításához elengedhetetlen és elszámolható költségek voltak. A szabálytalansági eljárások lezárása után előírásra kerülnek a követelések a kedvezményezett intézmények részére. A fizetési felszólítás rendelkezik 12 hónapos részletfizetési lehetőségről, mellyel a követeléskezelési eljárásban az érintett kedvezményezett élhet. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Kulcsár Gergely képviselő úr, a Jobbik képviselője, kérdést kíván feltenni a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez: „Lesz‑e bármilyen következménye a balmazújvárosi fideszes korrupcióként elhíresült ügynek?” címmel. Tessék!
  • KULCSÁR GERGELY (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A legutóbbi interpellációmra, amit ez ügyben intéztem a miniszter úrhoz, ön válaszolt, államtitkár úr, pontosabban: nem válaszolt, egy mondatot mondott ezzel az üggyel kapcsolatban, azt, hogy nem tűrnek meg korrupcióba keveredett politikusokat a soraikban. Most azt szeretném, ha egy kicsit bővebben fejtené ki véleményét erről a botrányos esetről, annál is inkább, mert az azóta eltelt három hétben nem történt semmilyen lépés, a korrupció érintettjei a helyükön vannak, tehát megdőlni látszik az akkori mondata. A balmazújvárosi korrupciós ügyről beszélek, konkrétan Tiba Istvánról, akit Lázár János nevezett ki miniszteri biztosnak tavaly nyáron. A híradások szerint ekkor már nyakig benne volt a Balmazújvárosban kirobbant korrupciós ügyben. Mint köztudott, Veres Margit balmazújvárosi jegyzőként 2012 decemberében négyszemközt átvett 5 millió forintot egy vállalkozótól, akinek a cége éppen aznap kapott 180 milliót a helyi önkormányzattól. A jegyző másnap kettesben találkozott Tiba István akkori polgármesterrel és átadta neki az összeget. Ezen túl Veres Margit kapott egy gépkocsit is ajándékba az említett vállalkozótól. Az ügy már bírósági szakban van, a legutóbbi két tárgyalási napon meghallgatták a lehallgatott telefonbeszélgetéseket, és tanúként vallomást tett Tiba István is. Ezeken a tárgyalásokon kiderült, hogy amikor ajándékautóról beszéltek az érintettek, Tiba és Veres Margit, aki jelenleg is polgármester, akkor beszerzési áron megvételre kínált gépkocsiról volt szó, véletlenül sem vesztegetésről. A Tiba István által zsebre tett 5 millió forint pedig csak egy baráti kölcsön volt, ami természetesen közcélra kellett a kép­viselő úrnak. Talán ebből a rövid ismertetőből is kitűnik, hogy Tibáék ‑ elnézést a kifejezésért ‑ hülyének nézik a ható­­ságokat, de ugyanúgy a saját választóikat is. Tisztelt Államtitkár Úr! Ön mit szól ehhez? Nem gondolja azt, hogy le kellene mondatni az egykori miniszteri biztost a parlamenti mandátumáról, Veres Margitot pedig a polgármesteri posztról? S ismételten kérdezem önt, hogy eltűrnek‑e a soraikban korrupcióba keveredett politikusokat, várhatunk‑e lépéseket önöktől ez ügyben. Várom érdemi válaszát. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • ELNÖK: Csepreghy Nándor államtitkár úr válaszol. Tessék!
  • CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Úgy látszik, hogy a Jobbikban javítani kell a felszólalási statisztikáit. Mivel nekem nincs ilyen teher a vállamon, ezért engedje meg, hogy egy tanáccsal éljek: vásároljon egy jogi szakkönyvet, amelyben definitíve megnézheti, hogy mi a különbség a gyanúsított és a tanú között. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Sallai R. Benedek képviselő úr, az LMP képviselője, kérdést kíván feltenni a legfőbb ügyészhez: „Miért húzódnak olyan sokáig a politikailag kényes ügyek?” címmel. Képviselő urat illeti a szó. Parancsoljon!
  • SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Mint azt leadtam, felhívtam a figyelmet arra, hogy jó néhány eljárás van, amelyekről már jó ideje nem látható, hogy milyen eredménnyel történnek. 2013-ban indult a jogosulatlanul igényelt területalapú támogatások ügye. Nem nagyon látom, hogy ebben történik‑e előrelépés. 2015-re ígértek eredményt. Az Európai Csalás Elleni Hivatal által feltárt játszóteres botrány ügye ‑ ma már szó volt erről a parlamentben ‑ 1,8 milliárd forintjába került a magyar adó­fizetőknek. Legutóbb a múlt év augusztusában kérdeztem meg önt, hogy hol tart a nyomozás, akkor azt ígérte, hogy ez év elején várható talán érdemi előrelépés. Legutóbb 2015. október 9-én próbáltam megtudni, hogy a Földművelésügyi Minisztérium alá tartozó Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft. ügye, amelyben 2013 októberében indult el különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt eljárás, vajon most hol tart. A múlt év október 21-én érkezett az a válasz, hogy legutóbb december 3-ig hosszabbították meg a nyomozást. Ez már lejárt. Van‑e eredmény? Hasonló példák sokaságát lehet sorolni. A Hold utcai piac egy költségvetési csalás kategória, hiszen a tanyaprogramból lett támogatva az, hogy Michelin-csillagos nemzetközi éttermek nyíljanak. Aztán itt van Pócs János képviselőtársunk ügye, akinek a lakcímén EU-s milliók tűntek el akár az ESZOSZ-szal kapcsolatban, akár pedig egy évvel korábban. Hadházy Ákos kollégám hangfelvétellel bizonyította korábbi állításait, hogy a szekszárdi polgármester közbeszerzési ügyben milyen előzetes álláspontot képviselt. Tisztelettel kérdezem, úrrá tudnak‑e lenni ezeken a politika által érintett kényes ügyeken, várható‑e ezekben előrelépés. Illetve kíváncsi lennék az ön személyes véleményére, hogy miután ezek két-három éveket húzódnak érdemi eredmény nélkül, nem látja‑e indokoltnak esetleg, hogy a Legfőbb Ügyészségtől független speciális, korrupció elleni nyomozó hatóság jöjjön létre Magyarországon, amely az ügyészségtől és a politikától függetlenül képes úrrá lenni ezeken az ügyeken. Ez ügyben várom a válaszát. Köszönöm szépen, elnök úr.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Polt Péter legfőbb ügyész úrnak. Parancsoljon!
  • DR. POLT PÉTER legfőbb ügyész: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Először is szeretném a szíves figyelmét felhívni arra, amit már többször megtettem e falak között, hogy az igazságszolgáltatás nem ismer politikai, nem politikai, politikailag kényes ügyeket, ilyen kategória a törvényekben nincs, ennek megfelelően nem is lehet ilyen csoportokat alkotni és ezekből következtetéseket levonni. Másodsorban, azt szeretném a szíves figyelmébe ajánlani, hogy a kérdései komolyságát kicsit megkérdőjelezi az a tény, hogy két perc áll rendelkezésemre, hogy abból a mintegy tucat ügyből következtetéseket, illetve eredményeket tudjak önnek felvázolni. Ezért csak nagyon röviden kiragadva ‑ amit ön is kiragadott és csak felsorolásszerűen elmondott a kérdésében ‑ néhány tény. A játszótérbotrány ügyében valóban egy nagyon bonyolult eljárásról van szó. 143 játszótér az, amit itt szóba került. Az itt szóba jöhető személyek, gyanúsítottak, tanúk felkutatása, meghallgatása igen rengeteg időt vesz igénybe. Remélhetőleg 2016 első felében sikerül a nyomozást lezárni. A Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyében azt szeretném mondani, hogy ebben az ügyben 2016 februárjában az eljárást a Központi Nyomozó Főügyészség vette át, éppen azért, hogy gyorsítsuk az ügy menetét. Az egységes területalapú támogatásoknál, ahogy képviselő úr is utalt rá a kérdésében, megtörtént a vádemelés, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt. 84 vádlott szerepel az ügyben; ez is mutatja a bonyolultságot. S lehet tovább folytatni. Ezek az ügyek folyamatban vannak, rendben vannak és mennek. Az pedig értelmezhetetlen, hogy kell‑e külön nyomozó hatóság, mivel ezek az ügyek nem korrupciós ügyek, hanem költségvetési csalás, valamint más vagyoni és gazdasági bűncselekmények. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Tukacs István képviselő úr, az MSZP képviselője, kérdést kíván feltenni az emberi erőforrások miniszteréhez: „Letétbe helyezett felmondások Győrben” címmel. Képviselő urat illeti a szó. Tessék!
  • TUKACS ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Februári hír volt, hogy a győri Petz Aladár Oktató Megyei Kórház sebészei tömeges felmondást helyeztek kilátásba. A felmondólevelüket letétbe he­lyezték, és tárgyalni akartak az egyébként jogos fizetésemelésükről a kórház vezetésével. A kórház vezetése úgy nyilatkozott, hogy sem eszközei, sem lehetősége nincs arra, hogy megoldja ezt a problémát. Azért említem fel ezt a konkrét ügyet, mert általános problémáról van szó, bár ezt a győri helyzetet igyekezett minden, a kormány részéről megszólaló szereplő egy elszigetelt jelenségként bemutatni. Azért általános ügyről van szó, mert az év elején mind az orvosok, mindazok a szakorvosjelöltek, akiket a kormány becsapott és mindazok a szakdolgozók, akik szembesültek azzal, hogy milyen kevés az a fizetésemelés, amit kaptak, csalódottak voltak, jogos fizetésemelési követeléseket fogalmaztak meg. (13.00)Mindez a helyzet súlyosbítva van az elvándorlással, ami minden ellenkező híresztelés ellenére nemhogy nem állt meg, még az üteme sem csökkent. Mindez súlyosbítva van a kórházak újratermelődő adósságállományával. Ugye, emlékszünk még a tavalyi évben nagyon sokszor szajkózott néhány mondatra, hogy a kormány megoldja a kórházak adósságállományának problémáját. Nem oldotta meg, az adósság, csodák csodájára, újratermelődött. Tehát ezek szerint nem a kórházak vezetésével, hanem a rendszerrel és a költségvetéssel van a probléma.(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)A kérdésem az írásos változatban úgy szerepelt, államtitkár úr, hogy jogosnak tartja‑e a fizetésemelési követeléseit az egészségügyben dolgozóknak, és mit tesz érte. Ugyanakkor ezt most már a benyújtandó költségvetésről érkező hírek kapcsán egyszerűbben fogalmaznám. A 2017‑es költségvetésben mit tudott elérni a tárca, hogy javuljon az egészségügyben dolgozók helyzete? Köszönöm a szót, elnök úr. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm, Tukacs képviselő úr. Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat, és a válaszadásra megadom a szót Rétvári Bence államtitkár úrnak.
  • DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Képviselő úr idézett egy februári hírt, aztán egy márciusi is keletkezett azóta, amelyik egy pozitív végkifejletet hozott a betegek és a kórház szempontjából ennek a történetnek. Hiszen az a 15 orvos, aki letétbe helyezte ezt a közalkalmazotti jogviszonyról való lemondó nyilatkozatát, nos, mivel konszenzussal hoznak döntéseket, és nem jutottak konszenzusra, ezért végül úgy döntöttek, hogy itt maradnak, és nem nyújtják be lemondásukat, ők is itt lesznek, továbbra is dolgoznak Győrben, a kórházban a betegekért, a magyar emberekért. Közben a kórház tárgyalásokat folytatott velük is, áttekintette a sebészeti osztály működését. Elmondható, hogy nem csökkenő tendenciát mutat az orvos­létszám, hanem az ő kimutatásaik szerint az elmúlt öt évben éppen ezzel ellenkező tendencia volt, és évente egy orvossal bővült a létszám. Itt ez a 15 orvos ‑ itt első és második beadványról is beszélhetünk ‑ 185 százalékra történő növelését kérte a fizetésének, a kórház vezetése pedig elmondta, hogy ők nem csupán ezért a 15 emberért, hanem mind a 2200 munkatárs munkájáért és jövedelméért felelősek.Örülünk, hogy ennek a történetnek ez lett a vége, hogy ők itt maradtak. Ugyanakkor a kormány nyilván fontos feladatának tartja, hogy amit 2012-13-ban elindított a bérfejlesztések terén, amit az idei évben tovább folytatott a túlmunkadíjak, pótlékok terén, azzal a több mint 12 milliárd forinttal, amit az idei költségvetés tartalmaz pluszforrásként, mondjuk, a két évvel ezelőttihez, az akkor elfogadott költségvetéshez képest, éppen ezért a jövőben is a magyar gazdaság teljesítményével arányban növelje azok fizetését, akik az egészségügyben dolgoztak. Mint ahogy ezt mondtam, a mai napon is, pontosabban az idei évben is megtettük. Azért az egy eléggé egyértelmű szám, ha a szakképzésbe belépő rezidensek számát megnézi képviselő úr, akkor 2010-ben a szocialista kormányzás végén ez 420 volt, most pedig 904-re emelkedett. Ez egyértelmű, több mint kétszeresére növekedés. Bízunk benne, hogy ez a tendencia marad. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
  • ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Novák Előd, a Jobbik képviselője, kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrhoz: „A korrupció ötven árnyalata ‑ igenis van politikusbűnözés” címmel. A kérdésre miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Trócsányi László igazságügyi miniszter kérésére Völner Pál államtitkár úr fog válaszolni.
  • NOVÁK ELŐD (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Ahogy a cigánybűnözés szó sem azt jelenti, hogy minden cigány bűnöző, úgy a politikusbűnözés szó sem azt jelenti, hogy minden politikus bűnöző lenne. De vannak olyan tipikus bűnelkövetési formák, amelyek speciális kezelést is igényelnek. Hiszen egy politikus jellemzően nem színesfémet lop, hanem mondjuk, doktori disszertációt, hogy kezdjük csak az önök által az ország első emberévé választott Schmitt Pál államfővel, szigorúan egy l-lel természetesen. Ezek speciális kezelést igényelnek, ezért dolgozta ki a Jobbik a politikusbűnözés elleni programcsomagját. Erről szeretném kérdezni, hogy van‑e bármilyen nyitottság ezen programpontjaink elfogadása iránt. Hiszen tucatnyi programpontunk van, engedje meg, hogy ezeket csak címszavakban ismertessem. A politikusi álláshalmozásnak ugyan sikerült legáltalánosabb formáinak véget vetni a Jobbik nyomására, de van még mindig több kiskapu, amit megnyitottak, ezért szeretnénk, ha ezzel foglalkoznának.A mentelmi jog eltörlése; a titkosítások feloldása, hiszen rengeteg, közérdekkel ellentétes megoldással oldják meg, hogy a mutyikat a szőnyeg alá söprik. Szeretnénk ezen túlmenően az elévülhetőséget, a politikusbűnözők által elkövetett gazdasági jellegű bűncselekmények elévülhetőségét megszüntetni, hiszen sokszor, mire kiderül, már azt mondják, hogy ezek egyszerűen elévültek. Szeretnénk ezen túlmenően rendszeres és automatikus vagyonosodási, vagyongyarapodási vizsgálatot minden országgyűlési képviselő, minden politikus, kormánytag, államtitkár esetén is négyévente.Szeretnénk nyilvánosságra hozni a politikusok esetleges kettős állampolgárságát. Hiszen ha Simon Gábor esetére gondolok, és megtudtuk volna, hogy egy afrikai banánköztársaságban neki már kiépített menekülő útvonala, útja van, akkor az bizony korábban is feltárhatta volna a bűncselekményeket. Az ügynöklisták nyilvánosságra hozatalát említhetném még, hiszen a mai napig zsarolhatók azok az egykori ügynökök, akiknek még nem nyilvános az esetleges ügynökmúltja vagy tevékenysége. Ezenkívül a kommunista vezetők elszámoltatása és közéletből való kitiltása is várat magára, miként a politikusok visszahívhatóságának megteremtése is; gondoljunk csak a balatonőszödi beszédre! És ha eljuthatnánk végre a büntetési tételekig, akkor tudnánk beszélni érdemben arról, hogy dupla büntetést kellene a politikusokra kiszabni, és megteremteni annak lehetőségét, hogy akár teljes vagyonelkobzással is lehessen sújtani őket. Ez a 12 pont, amivel kapcsolatban várom, hogy melyik az, amelyikkel kapcsolatban nyitottságot mutat. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Válasz­adásra megadom a szót Völner Pál államtitkár úrnak.
  • DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Hát, az a csokor, amit képviselő úr felvetett, talán a legfőbb ügyész úr fogalmazta meg, hogy ha komolyan gondolta volna, akkor nem két percbe kívánná szorítani a választ, amit adhatok rá. Talán a frakcióban van néhány jogvégzett ember, érdemes lenne velük is néhány szót váltani. Ugyanis tudhatná, hogy akkor Magyarország Alaptörvényében benne van, hogy a törvény előtt mindenki egyenlő. Az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei is egyenlőek, és a hatályos büntető törvénykönyv az úgynevezett politikusbűnözés helyett a hivatalos személy fogalmát ismeri, külön olyan elkövetési formák vannak, amelyek ehhez kötődnek, nyilván külön védelmi formák is. Tehát ez a kérdéskör jogilag kezelt.Amennyiben a politikusbűnözésről beszélnénk, akkor mondjuk, egy jobbikos politikusbűnözést is beemelhetnénk a Btk.-ba; vagy például Janiczák Dávid álláshalmozóként, mivel a Jobbik alapszabálya, illetve a párt programja szerint az álláshalmozás is politikusbűnözés, és ő öt helyről vett fel fizetést, akkor tulajdonképpen ő is bűnözőnek tekinthető. Ez is az ön egyik felvetése volt. Tehát először a saját házuk táján kellene söprögetni ebben a kérdésben.A másik kérdéskör pedig az elévülés például. Az elkövető személyéhez nem köthető, hiszen az összes jogban az elévülés a bűncselekményhez, a bűncselekmény súlyához kötődik; ugyanígy a vagyonelkobzás, amit szintén létezik, és szintén, amennyiben kellő ok van rá, akkor a törvény jelenleg is alkalmazza ezeket a lehetőségeket, és ezek be is következnek. A vagyonosodási vizsgálat, amiről beszél képviselő úr, négyévente sokkal gyengébb eszköz lenne, mint az a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség, ami évente kerül előírásra. Ha összehasonlítjuk a nemzetközi példákkal, például a némettel vagy az osztrákkal, ahol csak különböző jövedelmi kategóriákat kell megnevezni, akkor állíthatjuk, hogy a magyar az egyik legszigorúbb szabályozás Európában. Remélem, hogy kellő felvilágosítást tudtam képviselő úrnak adni, hogy megnyugodjon. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Schmuck Erzsébet, az LMP képviselő asszonya, kérdést kíván feltenni a nemzetgazdasági miniszterhez: „Hogyan tovább a kaszinókkal?” címmel. Schmuck Erzsébet képviselő asszonyt illeti a szó.
  • SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Az Európai Unió Bírósága meghozta jogerős ítéletét, amelyben igazat adott azoknak a vállalkozóknak, akiket a 2012‑es kaszinótörvény kifosztott. A döntés következtében megnyílt a vállalkozók kárpótlási alapja, a tönkretett vállalkozók perelhetik a magyar államot. Előzetes becslések alapján az egyszeri okozott kár 100 milliárd forintra tehető, ami nem tartalmazza az ellehetetlenített vállalkozók elmaradt hasznát.Mindez szinte elviselhetetlen terhet jelenthet a költségvetés és a magyar emberek számára. Ráadásul joggal félhetünk attól az elmúlt öt év alapján, hogy ennek terhét is a legnehezebb helyzetben lévők fogják viselni. Fontos még azt is hozzátenni, hogy a szabályozás önmagában is teljes kudarc volt. Az új rendszerben radikális mértékben csökkent a játékadóból származó bevétel. A helyzet tehát az, hogy a kormány egy összecsapott, rosszul bevezetett, rossz jogszabállyal úgy alakította át a magyar szerencsejáték-piacot, hogy végig csak az a cél lebegett a szeme előtt, hogy miként tudná kijátszania a gazdasági hátországnak a megszerzett jogokat. Ennek végeredménye pedig az, hogy csak és kizárólag Andy Vajna és Szima Gábor járt jól. A magyar adófizetőknek pedig vélhetően nemcsak az új szabályozás miatt elmaradt adóbevételt kell állnia, hanem a kormány hibái miatt fizetendő százmilliárdos kártérítést is.(13.10)De a kormány még továbbra sem állt le. Éppen a múlt héten jelentették be, hogy a kaszinókra nem fogják kiterjeszteni az online pénztárgép bevezetését, így továbbra is minden ellenőrzés nélkül folytatódhat a pénzek kitalicskázása. Államtitkár úr, a brüsszeli döntés értelmében és a várható perek tudatában kérdezem: a kormány módosítja‑e érdemben a kaszinótörvényt, vagy a reakciójuk kimerül majd annyiban, hogy felkérik a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Irodát az állam védelmében? Mennyi pénzbe fog még kerülni a magyar adófizetőknek, míg a kormány belátja, hogy a szerencsejáték átalakítása teljes kudarc? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Mikor lesz önöknek végre fontosabb a magyar adófizetők érdeke, mint Andy Vajnáé? Köszönöm szépen.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Válaszadásra megadom a szót Tállai András államtitkár úrnak.
  • TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Ha megengedi, akkor javasolom önnek, hogy mielőtt fölolvas egy kérdést, tájékozódjon alaposabban, mert amit ön említ, európai uniós bírósági ítéletben nem ez van, és nem adtak igazat a nevezett vállalkozónak, ugyanis abban az ítéletben az van, hogy egyrészt kártérítésre nem kötelezte a magyar kormányt ez az ítélet, másrészt nem kötelezte a jogszabály módosítására sem ez az ítélet, harmadrészt pedig a nemzeti bíróság hatáskörébe utalta ezt. A nemzeti bíróság, a magyar bíróság pedig még nem hozott ítéletet. Nincs ítélet, ezért nem tudom, milyen százmilliárdos pert emleget ön. Honnan veszi ezt a számot, egyszer százat, majd a kérdés második felében több százmilliárdot? Ráadásul azt is meri mondani, hogy ezt a pénzt majd a legnehezebb helyzetben lévők fogják viselni. Milyen forrást? Tisztelt képviselő asszony, pont fordítva van: addig, amíg ez a törvény nem született meg Magyarországon, pontosan azok az emberek, akik a legnehezebb helyzetben voltak ‑ ők több tízezren voltak akkor ‑, játékszenvedélyből a teljes fizetésüket egy délután eljátszották. Ezt tiltotta meg a magyar Országgyűlés ezzel a törvénnyel. Pontosan azok, akik a legnehezebb helyzetben voltak, a legrászorultabb helyzetben, fizették be ezt a sok-sok játékadót, ami valóban több, mint ami a jelenlegi rendszerben befolyik az államkasszába. De kérdezem én önt: ilyen helyzetben az LMP-nek a játékadó-bevétel a fontosabb, és nem azok az emberek, akik most már nem tudják akaratukon kívül sem elkölteni a családjuk elől ezt a pénzt, és olyan helyzetbe hozni, ami egyszerűen elviselhetetlen saját maga és a családja számára? Ami pedig az online pénztárgéprendszert jelenti a kaszinókban: képviselő asszony, mutasson nekem majd egy országot, ahol ez működik, és ezt a kérdést majd folytatjuk. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm, Tállai András államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Farkas Gergely, a Jobbik képviselője, kérdést kíván feltenni a belügyminiszterhez: „Segítsenek megérteni, hogy Kósa Lajos mondott ismét valótlanságot, vagy tényleg bezárják a kiskunhalasi befogadó állomást?” címmel. Öné a szó, képviselő úr.
  • FARKAS GERGELY (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője néhány héttel ezelőtti nyilatkozata szerint két nyugat-magyarországi befo­ga­dó­állomás kivételével az összes tábort megszünteti a kormány. Ehhez képest a választókerületem központ­jában, Kiskunhalason ennek éppen az ellenkezőjére utaló jelek láthatóak: az ott dolgozók elmondása alapján a tábor kapacitásbővítése zajlik.A mi véleményünk egyértelmű: ne legyen ilyen tábor Kiskunhalason, mert nincs biztonságban mind­addig a lakosság, amíg nem tudjuk, hogy milyen háttérrel és milyen szándékkal érkező bevándorlók vannak ott elszállásolva. Sajnos azt is tudjuk, hogy a tábor bezárása munkahelyek elvesztésével járna, de úgy gondoljuk, hogy egy ilyen esetben a kormánynak és az önkormányzatnak kötelessége gondoskodni az ott dolgozók továbbfoglalkoztatásáról.A Jobbik a leghatározottabb módon kíván fellépni a bevándorlás és a terrorizmus minden formája ellen. Ennek része volt a tavaly tavaszi aláírásgyűjtésünk, amelyet Kiskunhalasról is sok százan, országszerte pedig közel negyedmillióan támogattak. A Jobbik elsőként vetette fel a kerítés építését, a kvótát elutasító népszavazást, és egyedüli ellenzéki pártként biztosította a kétharmados többséget, hogy a honvédség bevethető legyen a határainkon. Örülnénk, ha nemcsak az előbbi, hanem a befogadóállomásokkal kapcsolatos javaslatainkat is magukévá tennék.Ezen a véleményen van Kiskunhalas lakosságának túlnyomó része is, akik nem akarják, hogy a szomszédságukban folytatódjanak a korábbi incidensek, amikor is kővel dobálóztak, rendőrre támadták, a laktanya felgyújtásával fenyegetőztek, vagy épp azon verekedtek össze, hogy mit nézzenek a tévében. Főleg nem akarjuk ezt a párizsi és a brüsszeli események után.Tisztelt Államtitkár Úr! Ősszel maga a miniszterelnök is világossá tette, hogy Magyarországon ‑ szó szerint idézem ‑ menekülttábor, elosztóhely, gyűjtőhely nem jöhet létre. Legutóbb pedig ‑ ahogy már em­lítettem ‑ Kósa Lajos vizionálta a legtöbb intézmény bezárását. Valljanak végre színt, mondják el, hagy mire számíthat a lakosság! Megint csak Kósa Lajos beszélt zöldségeket, vagy megvalósul a Jobbik követelése, és tényleg bezárják a kiskunhalasi tábort és biztosítják az ott dolgozók továbbfoglalkoztatását? Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Kontrát Károly államtitkár úrnak.
  • KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Érdemi válaszomat egy pontosítással kezdem, önt pontosítom: tudomásom szerint Kiskunhalas egyéni országgyűlési képviselője Bányai Gábor képviselőtársunk.Ami pedig a konkrét kérdéseket illeti: tájékoztatom, hogy a kiskunhalasi intézmény nem nyitott be­fo­gadóállomás, hanem zárt menekültügyi, őrzött be­fo­gadóközpont. Az intézmény területén található, a rendőrség által fenntartott, idegenrendészeti őrizet végrehajtására szolgáló, őrzött szállás is zárt intézmény, tisztelt képviselő úr. A kiskunhalasi zárt intézmény bezárása jelenleg nincs napirenden. Kiemelt figyelmet fordítunk Kiskunhalas lakóinak biztonságára, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy az intézmények működtetésével a lehető legkevesebb megterhelésnek legyenek kitéve.Ezúton is, itt a tisztelt Ház előtt is köszönetet mondok a város önkormányzatának és a város polgárainak az együttműködésért és a türelmükért. A kormány elszánt annak érdekében, hogy megvédje az országot, megvédje a magyar embereket. Elkötelezettek vagyunk a schengeni határok megvédésében, és mindent megteszünk a magyar állampolgárok biztonságáért. Megvédjük Magyarországot és a magyar embereket a bevándorlási nyomással szemben. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Ander Balázs, a Jobbik képviselője, kérdést kíván feltenni a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez: „Cigányügy, süllyedő hajó?” címmel. A kérdésre a miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Balog Zoltán miniszter úr, az emberi erőforrások miniszterének kérésére Rétvári Bence államtitkár úr fog válaszolni. Öné a szó, képviselő úr.
  • ANDER BALÁZS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor bő egy hónappal ezelőtt a hazai „no-go” zónák, de én inkább úgy mondanám, hogy az ellenséges törzsi területek kapcsán beszámoltam egyes somogyi településeken tapasztalható áldatlan állapotokról, akkor az államtitkári válasz az orwelli újbeszél szabályai szerint a még jobb közbiztonságról vizionált. Mit ad isten, kisvártatva jött a hír, miszerint az érintett falu egyik többszörösen visszaeső gazemberét mindössze nyomorult felfüggesztettre ítélték tizenkét betörésért. Meg is hálálta a bírói jóságot, mert újra betörést követett el, de most aztán tényleg nagyon elrettentő ítéletet kapott, hiszen kerek öt hónapra rácsok mögé kerül. A szigorú penitencia bizonyára vissza fogja tartani a bűnismétléstől, és majd megjavul. Már csak reménykedni tudunk, nehogy a strasbourgi bíróság egy újabb elmebeteg ítélete alapján a végén még milliós kártérítést ítéljenek meg neki a rasszista magyar börtönben elszenvedett sérelmekért.Sok esetben nem is a rendőrség elégtelen munkája miatt érzik úgy a bűnelkövetők, mintha szabad ke­zet kaptak volna. Ugyan a bírák függetlenségét meg kell őrizni, de mint a fenti példák is bizonyítják, sok az elképesztő eset, ami joggal veri ki a biztosítékot minden jóérzésű embernél. Az ilyen esetek pedig csak még jobban megmérgezik a cigány-magyar együttélést. Legutóbb jó börtönbeli magaviseletére hivatkozva a rettegett uzsorást szabadították újra az Ormánságra. Erről a tájról jött az a segítségkérés, amit a cigány többségű dél-baranyai település, Sumony cigány polgármestere intézett végső elkeseredésében a Jobbik felé, mert rendet szeretne a faluban, mi pedig segíteni fogunk neki. Mindig is hangsúlyoztuk, nem származás vagy bőrszín szerint különböztetjük meg az embereket, ezért baráti jobbot nyújtunk azon dolgos, becsületesen élő, felelősen vállalt gyermekeik jövőjét pedig a tanulásban és a munkában látó cigány embereknek is, akik ki merik jelenteni, hogy nem barátjuk a bűnöző roma.De ki meri‑e ugyanezt jelenteni a kormány? Gondolkodnak‑e önök is olyan felelősen, mint mond­juk, ezek a cigány emberek? Mikor engedik már végre el az integrációs milliárdok eltüntetésében főszerepet játszó Farkas Flórián kezét? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Hogyan akarják így megoldani a cigány-magyar együttélést feszítő gondokat? Hogyan akarják megoldani a Sumonyhoz hasonló kistelepülések problémáit? Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Rétvári Bence államtitkár úrnak. (13.20)
  • DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Úgy látszik, hogy a pártelnök minden erőfeszítése ellenére a Jobbikban a 2010‑es retorika itt van, és azt a régifajta, gyűlöletkeltésre alkalmas eszközt mindig előveszik, amikor egy‑egy konkrét esetben igyekeznek egy teljes társadalmi csoportra kivetíteni bizonyos tulajdonságokat. Mi úgy gondoljuk, hogy senkire semmit nem lehet kivetíteni, lehet akár cigány, akár magyar, akár bármilyen más. Úgy gondoljuk, hogy szigorú büntetőtörvényekkel (Ander Balázs közbeszólása.) minden jogszabálysértő ellen fel kell szólalni, sőt fel kell lépni. Európa egyik legszigorúbb büntető törvénykönyvét fogadtuk el az előző kormányzati ciklusban, az egyik első lépése a Fidesz-KDNP-kormányzatnak az volt, hogy bevezette a három csapás szigorú büntetőjogi lehetőségét, amely pontosan az erőszakos, élet elleni bűncselekmények elkövetői ellen biztosít nagyobb védelmet minden magyar állampolgárnak. Rögzítettük az Alaptörvényben, hogy minden embernek, minden magyar embernek az önvédelemhez való joga megelőzi minden más, egyes büntetőeljárásban részt vevő személyeknek a jogát. Magyarul: mindenki saját magát azokkal az eszközökkel, amelyek arányosak, megvédheti minden támadással szemben. Emellett igyekeztünk a rendőrség fejlesztésében is előrelépni azok érdekében, akik nyilván többségben vannak, így magukat nem tudják megvédeni, de a jog most már nem köti meg a kezüket. Most már minden magyar településen van rendőr, településenként legalább eggyel több, mint öt évvel ezelőtt, hogy mindenkinek a biztonságérzete minél magasabb fokú legyen. Az európai szintű cigánykérdéssel, romakérdéssel is kívántunk foglalkozni. Magyarország volt az első olyan ország, amely a soros EU‑elnökség kapcsán egy európai romastratégiát tudott elfogadtatni, mert úgy gondoljuk, hogy nem csupán Magyarországnak, de egész Európának feladata van a felzárkózás kapcsán. Ezért tettük ezt az Unió napirendjére is. Hogy mit tud kezdeni hasonló közbiztonsági problémákkal a Jobbik, azt a tiszavasvári csőd mutatja; ott újabb és újabb terveket eszelnek ki, mert az elmúlt öt évben semmit nem sikerült előrejutni. Nekünk viszont mind a munkanélküliség, mind a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kapcsán mind magyarok, mind cigányok esetében érezhető javulást sikerült elérni. Köszönöm szépen (Novák Előd: Farkas Flóriánnal mi lesz? ‑ Taps a kormánypártok padsoraiból.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Egyed Zsolt, a Jobbik képviselője, kérdést kíván feltenni a honvédelmi miniszterhez: „Miért kellhet a slusszkulcs?” címmel. Egyed Zsolt képviselő urat illeti a szó.
  • EGYED ZSOLT (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A na­pok­ban számos állampolgár kapott levelet arról, hogy a gépjárművét a honvédség lajstromba veszi, és majd időközönként be kell számolni annak állapotáról. Az Alaptörvény XXXI. cikkelye kitér arra, hogy honvédelmi és katasztrófavédelmi helyzetekben min­den­kire érvényes a gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség. Véleményem szerint ideális helyzetben ez vitathatatlan kötelesség kell hogy legyen a magyar állampolgároknak, de ma Magyarország ko­ránt sincs ideális helyzetben. A szomszédos Ukrajná­ban háborúk dúlnak, ahol magyar emberek halnak meg olyan harcokban, amihez semmi közük, de nem te­szünk semmit. Déli határainkat bevándoroltatott em­berek ostromozzák, de egyes politikai erők nemrég még tárt karokkal fogadták őket. A magyar kormány központosít, saját médiabirodalmat épít, a szo­ci­alista propagandát lemásoló szuggesztiót alkalmaz állami pénzből, és ráadásul homályos terrortörvényekkel venné át az uralmat a média felett. Jelen ál­lás szerint az állampolgárok nagy része hátat fordít a politikának, apátiában van, akik pedig foglalkoznak vele, azok jelentős hányada nem kormánypárti. Ne higgyék, hogy sokan kerülnek heroikus állapotba a levél olvasása következtében, inkább mérgesek lesznek, hogy mit akar már megint a kormány az intim szférájukban. (Lázár János: Milyen a heroikus állapot? Heroikus küzdelemről már hallottam.)Kérdezem tisztelt államtitkár úrtól: ön szerint kellően lett tájékoztatva a lakosság az igénybevételi célok részleteiről? Egy ilyen vihart kavart terrortörvény után és jelen geopolitikai helyzetben nem kellene jobban figyelni a megfelelő kommunikációra? Várom az államtitkár úr válaszát, amely megnyugtatja az állampolgárokat. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Vargha Tamás honvédelmi államtitkár úrnak.
  • VARGHA TAMÁS honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm a kérdését, hiszen ezzel ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy nemzetgazdasági erőforrásokra vonatkozó adatok kezelése a Magyar Honvédség feladatkörébe tartozó kötelezettség. Ez az a feladatrendszer, amely az eddigiek során valamennyi kormányzat feladatkörében is megvolt és megjelent, nyilvántartások vezetésével és a nyilvántartások pontosításával valósul meg. Azonban ez magánszemélyek gépjárművére eddig sem terjedt ki és ma sem terjed ki. Azaz senkinek nem kell attól félnie és tartania, hogy elveszik vagy veszélyeztetik a magántulajdonát.Ez az eljárásrend nem pusztán Magyarországra jellemző hazai sajátosság, hiszen minden, a biztonságáról felelősen gondolkodó ország alapvető érdeke, így szükségességét a nemzetközi példák sokasága támasztja alá. Ezt a feladatot a miniszter úr irányításával a minisztérium és a Magyar Honvédség felelősséggel, a jogszabálynak megfelelően végzi. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
  • ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Áttérünk az azonnali kérdésekre. Tóth Bertalan, az MSZP képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez: „Megállna egy szóra?” címmel. Tóth Bertalan képviselő urat illeti a szó.
  • DR. TÓTH BERTALAN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Dakota mondás szerint, ha a kocsmában mindenki azt mondja, hogy részeg vagy, ne várd meg, amíg kidobnak, ideje hazamenni. Ez jutott eszembe, elnézve, hogyan próbálta meg minden eszközzel titkosítani a Magyar Nemzeti Bank Pallas Athéné alapítványainak közpénzfelhasználását. Azt, hogy az MNB alapítványai közpénzből közfeladatokat látnak el és közérdekű adatokat kezelnek, elmondtuk mi is. Elmondták jogvédő civil szervezetek, elmondták független szakértők. Elmondta a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudo­mányi Bizottsága, az Adatvédelmi Hatóság elnöke, a köztársasági elnök, kimondta a Fővárosi Törvényszék, a Fővárosi Ítélőtábla, a Kúria és múlt héten csütörtökön kimondta az Alkotmánybíróság. Az Alkotmánybíróság döntése nyomán pedig mindenki számára nyilvánvalóvá vált: attól még a közpénz nem veszti el közvagyon jellegét, hogy önre, azaz Matolcsy Györgyre van bízva. Akkor itt álljunk meg egy szóra! Tisztelt Elnök Úr! Az Alkotmánybíróság döntése azt is egyértelművé tette, hogy az MNB-alapítványok, így az is, amelynek ön a kuratóriumi elnöke, törvényellenes gyakorlatot folytatnak. Törvényellenesen tagadják meg több mint egy éve a közérdekű adatok kiadását. Törvényellenes gyakorlatot tartanak fenn, és fizetnek ügyvédeket, hogy eltitkolják az adatokat. Ezzel a döntéssel az is egyértelművé vált, hogy a Magyar Nemzeti Bank alapítványai a közbeszerzési törvény hatálya alá tartoznak, így ajánlatkérőnek minősülnek. Ezután kérdezem én: mit kíván tenni az MNB által alapított Pallas Athéné alapítványok törvényes működésének helyreállítása érdekében? Mikor szünteti meg a titkolózást, és mikor adja ki az igényelt közérdekű adatokat? Az ön által vezetett Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány megalapítása óta hány közbeszerzési eljárást kezdeményezett beszerzései során? Várom megtisztelő válaszát. Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiból.)
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Matolcsy György elnök úrnak.
  • DR. MATOLCSY GYÖRGY, a Magyar Nemzeti Bank elnöke: Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Mint azt ön is tudja, a Magyar Nemzeti Bank közpénzzel gazdálkodik, közvagyont épít a közjó érdekében. (Dr. Legény Zsolt közbeszólása.) Van egy alapokmányunk, van egy társadalmi felelősségvállalási programunk, és ahogy ez az Európai Unió jegybankjainál általában szokás, oktatási, szociális célokra és más felelősségvállalási programban szereplő célokra közpénzt csoportosítunk át. Tehetjük ezt azért, mert a Magyar Nemzeti Bank új vezetése elérte, hogy már nem vesztesége van a jegybanknak, hanem eredménye, mégpedig igen jelentős pozitív eredménye. Akkor, amikor ez nem így volt, fel sem merült volna egy társadalmi felelősségvállalási program, bár akkor is működtek alapítványok a Magyar Nemzeti Bank keretei között. Eldőlt egy vita. Egy vita volt. A Magyar Nemzeti Bank, amikor vagyonrendelésről döntött, azt feltételezte, hogy közpénzből közösségi vagyon jön létre, és a közösségi vagyon nem megy tovább, ez tény, a privát vagyon körébe, és el kívántuk választani az állami vagyont a civil vagyontól. Most döntött végül az Alkotmánybíróság, hogy a közpénzjellegét nem veszítette el a Ma­gyar Nemzeti Bankból a közösségi vagyon felé áramló vagyon. (Mesterházy Attila: Ez meglep? ‑ Gúr Nándor: Nem érzed, hogy nevetséges vagy?) Miután volt egy elsőfokú bírósági ítélet, ami nem így rendelkezett, miután volt egy magyar nemzeti banki törvényt módosító törvény, amellyel összhangban működtek az alapítványok, és arról kiderült, hogy az Alkotmánybíróság felülvizsgálta, azt gondolom, teljesen világos, hogy minden Pallas Athéné alapítvány minden közérdekű adatot kiad majd. Természetesen tiszteletben tartjuk, én is mint a Domus Animae Alapítvány elnöke tiszteletben tartom az alkotmánybírósági döntést. Így minden közérdekű adat nyilvánosságra kerül. (Dr. Schiffer András: Mondjon le! Mondjon le! ‑ Taps a kormánypártok padsoraiból.)
  • ELNÖK: Köszönöm, elnök úr. Viszonválaszra megadom a szót képviselő úrnak egy percben.(13.30)
  • DR. TÓTH BERTALAN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Ezt már több szakértő is elmondta, de mi is állítjuk, hogy a jegybank nyeresége nem az ön páratlan tehetségétől van, hanem a forint tudatos gyengítéséből, ezzel pedig felbecsülhetetlen károkat okoztak a devizahitellel rendelkező családoknak. Tisztelt Elnök Úr! Azt a vitát, amit ön említett, csak ön tartotta fenn. Tehát ön vitában áll a köztársasági elnökkel, az Adatvédelmi Hatóság vezetőivel, a parlamenti pártokkal, a Tudományos Akadémia szakértőivel, a jogvédő szervezetekkel, tehát mindenkivel vitában áll azzal kapcsolatban, hogy nem ismerték el, hogy közpénzzel gazdálkodnak az alapítványok, holott ez mindenki számára egyértelmű volt. Én nagyon bízom benne, hogy az ön tudata most már átlátja ezt a helyzetet. Nem válaszolt a kérdésemre a közbeszerzések tekintetében, de szeretném önnek jelezni, hogy öt perben vagyok érdekelt a Magyar Nemzeti Bank alapítványaival kapcsolatban, de közérdekű adatot a mai napig nem kaptam. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Egyperces viszonválasz megilleti az elnök urat is.
  • DR. MATOLCSY GYÖRGY, a Magyar Nemzeti Bank elnöke: Köszönöm szépen, elnök úr. Visszautasítom azt a feltételezését, sőt vádját, hogy a Magyar Nemzeti Bank bármilyen árfolyam-politikai megfontolásból bármilyen döntést hoz. A Magyar Nemzeti Banknak nincs árfolyamcélja, sem gyengíteni, sem erősíteni nem kívánta és nem is kívánja, a jövőben sem kívánja a magyar nemzeti fizetőeszközt. Tiszta víz került a pohárba. Az Alkotmánybíróság végül döntött. Ezt mindenki figyelembe veszi. Azt javaslom, hogy az Állami Számvevőszéket kérje fel az Országgyűlés, hogy a Pallas Athéné alapítványokat visszamenőleg is, jelenleg is és előre is ellenőrizze. Legyen minden egyes alapítványi döntés fölött a mai kontrollok mellett még egy kontroll, az Állami Számvevőszék kontrollja. Én nem vagyok érdekelt az ön pereskedéseiben, de nyilvánvalóan minden közérdekű adat nyilvánosságra kerül, és még egyszer javaslom az Állami Számvevőszék bekapcsolását a kontrollba. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Vona Gábor, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrhoz: „A korrupció ötven árnyalata ‑ Terítsük ki a kártyákat! Mitől gazdagodik a miniszterelnök környezete? 4. rész” címmel. A miniszterelnök úr Lázár János miniszter urat jelölte ki a válaszadásra. Kérdezem képviselő urat, frakcióvezető urat, elfogadja‑e a válaszadó személyét.
  • VONA GÁBOR (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Mivel Orbán Viktor miniszterelnök urat arról szeretném kérdezni, hogy Mészáros Lőrinc stróman‑e…
  • VONA GÁBOR (Jobbik): …vagy sem, ezért szeretném mindenképpen megvárni. Bár legendás felkészültségű a miniszter úr, de azt gondolom, hogy ebben az ügyben ő sincs minden információ birtokában, úgyhogy megvárnám a miniszterelnök urat. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • ELNÖK: Tehát nem fogadja el. Köszönöm szépen. A miniszterelnök úrnak a harmadik soron következő azonnali kérdések órájában kell válaszolnia. Tisztelt Országgyűlés! Volner János, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrhoz: „A korrupció ötven árnyalata ‑ Le­te­le­pedési kötvény vagy Habony-részvények?” címmel. A miniszterelnök úr Lázár János miniszter urat jelölte ki a válaszadásra. Kérdezem képviselő urat, elfogadja‑e a válaszadó személyét.
  • VOLNER JÁNOS (Jobbik): Elnök Úr! A kérdés jelentősége miatt szeretném megvárni miniszterelnök urat ebben. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. A miniszterelnök úrnak a harmadik soron következő azonnali kérdések órájában kell válaszolnia. Tisztelt Országgyűlés! Mirkóczki Ádám, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrhoz: „A korrupció ötven árnyalata ‑ Miért nem vonják felelősségre a báránybőrbe bújt Farkas Flóriánt az ORÖ-val kapcsolatos visszaélései miatt? Miért lopott tableteket és túlszámlázásokat takar a fideszes cigányintegráció?” címmel. A miniszterelnök úr Lázár János miniszter urat jelölte ki a válaszadásra. Kérdezem a képviselő urat, elfogadja‑e a válaszadó személyét.
  • MIRKÓCZKI ÁDÁM (Jobbik): Fontos kérdés, amelyet a miniszterelnök úrtól szeretnék hallani. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Nem fogadja el. A miniszterelnök úrnak a harmadik soron következő azonnali kérdések órájában kell válaszolnia. Tisztelt Országgyűlés! Szilágyi György, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrhoz: „A korrupció ötven árnyalata ‑ A sán­ta kutya, a hazug ember és a félszemű kuvasz” címmel. (Derültség a Jobbik és az LMP soraiban.) A miniszterelnök úr Lázár János miniszter urat jelölte ki a válaszadásra. Kérdezem képviselő urat, elfogadja‑e a válaszadó személyét.
  • SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Mivel Orbán Viktorhoz erősen köthető titkos majorság lakója a félszemű kuvasz, ezért megvárnám miniszterelnök urat. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát nem fogadja el. A miniszterelnök úrnak a harmadik soron következő azonnali kérdések órájában kell válaszolnia. Tisztelt Országgyűlés! Novák Előd, a Jobbik képvi­selője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrhoz: „A korrupció ötven árnyalata ‑ L. Simon László összes művei” címmel. A miniszterelnök úr Lázár János miniszter urat jelölte ki a válaszadásra. Kérdezem képviselő urat, elfogadja‑e a válaszadó személyét.
  • NOVÁK ELŐD (Jobbik): Az öncélúan obszcén verseiről elhíresült L. Simon Lászlónak nem tervezem, elnök úr, idézni egyetlenegy mondatát sem, úgyhogy nem kell megijedni…
  • ELNÖK: Köszönöm, tehát nem fogadja el.
  • NOVÁK ELŐD (Jobbik): Éppen ezért viszont fontosnak tartanám, hogy megadjuk miniszterelnök úrnak a személyes magyarázkodás lehetőségét. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm. A miniszterelnök úrnak a harmadik soron következő azonnali kérdések órájában kell válaszolnia. Tisztelt Országgyűlés! Magyar Zoltán, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrhoz: „A korrupció ötven árnyalata ‑ A so­kat hangoztatott családi gazdaságok támogatása alatt kizárólag a felcsúti Mészáros, Tiborcz, Csányi és né­hány kormánypárti politikus és oligarcha családját értették?” címmel. A miniszterelnök úr Lázár János miniszter urat jelölte ki a válaszadásra. Kérdezem képviselő urat, elfogadja‑e a válaszadó személyét.
  • MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr és a lehetőséget is, de az ügy fontosságára való tekintettel megvárnám miniszterelnök urat. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. A miniszterelnök úrnak a harmadik soron következő azonnali kérdések órájában kell válaszolnia. Tisztelt Országgyűlés! Gyöngyösi Márton, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrhoz: „A korrupció ötven árnyalata ‑ Érdekli‑e miniszterelnök urat, hogy valóban 100 milliárd forint ütötte‑e a markát a sok esetben offshore hátterű cégek tulajdonosainak?” címmel. A miniszterelnök úr kérésére Lázár János fog válaszolni, amennyiben elfogadja a válaszadó személyét.
  • GYÖNGYÖSI MÁRTON (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Megtisztelő a lehetőség, de megvárnám miniszterelnök urat a válaszadás lehetőségével. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. A miniszterelnök úrnak a harmadik soron következő azonnali kérdések órájában kell válaszolnia. Ander Balázs, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrhoz: „A korrupció ötven árnyalata ‑ Miért engedik, hogy az összeragadt enyves kezek a szakadékba rántsák az egész országot a cigányügy tekintetében is?” A miniszterelnök úr Lázár János miniszter urat jelölte ki a válaszadásra. Kérdezem képviselő urat, elfogadja‑e a válaszadó személyét.
  • ANDER BALÁZS (Jobbik): Noha miniszter úr cigányintegrációs felkészültsége vitathatatlan, inkább megvárnám miniszterelnök urat. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. A miniszterelnök úrnak a harmadik soron következő azonnali kérdések órájában kell válaszolnia. Tisztelt Országgyűlés! Bana Tibor, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrhoz: „A korrupció ötven árnyalata ‑ Stadion, vasút, állami földek ‑ Mindig Mészáros Lőrinc a nyerő?” címmel. A miniszterelnök úr Lázár János miniszter urat jelölte ki a válaszadásra. Kérdezem képviselő urat, elfogadja‑e a válaszadó személyét.
  • BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Mivel Mészáros Lőrinc Orbán Viktor személyes jó barátja, ezért hihetetlen mértékű meggazdagodásával kapcsolatban megvárnám miniszterelnök úr válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm. A miniszterelnök úrnak a harmadik soron következő azonnali kérdések órá­já­ban kell válaszolnia. Tisztelt Országgyűlés! Dúró Dóra, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést kíván fel­tenni a miniszterelnök úrhoz: „A korrupció ötven ár­nyalata ‑ Ki kaphat még ingyen különtermet és fest­ményeket kölcsön a Szépművészeti Múzeumtól?” címmel. A miniszterelnök úr Lázár János miniszter urat jelölte ki a válaszadásra. Kérdezem a tisztelt képviselő asszonyt, elfogadja‑e a válaszadó személyét.
  • DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm, elnök úr, s köszönöm miniszter úrnak is a lehetőséget, de megvárnám miniszterelnök úr személyes válaszadását. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm. A miniszterelnök úrnak a harmadik soron következő azonnali kérdések órá­jában kell válaszolnia. Farkas Gergely, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrhoz: „A korrupció ötven árnyalata ‑ Mit titkol az Új Nemzedék Központ, amiért nem engedte lefolytatni saját magán a számvevőszéki ellenőrzést?” címmel. A miniszterelnök úr Lázár János miniszter urat kérte meg a válaszadásra. Kérdezem, elfo­gadja‑e a válaszadó személyét.
  • FARKAS GERGELY (Jobbik): Köszönöm a lehetőséget, de több milliárd forint kétes elköltése van olyan fontos ügy, amivel megvárnám miniszterelnök urat. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm. A miniszterelnök úrnak a harmadik soron következő azonnali kérdések órá­jában kell válaszolnia. Tisztelt Országgyűlés! Novák Előd, a Jobbik képviselője, újra azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrhoz: „A korrupció ötven árnyalata ‑ Miért hordhatták szét a közpénzt Simicska-talicskával és Nyerges-vontatóval, s miért nincs következménye a Fidesszel való szakításuk után sem?” címmel.(13.40)A miniszterelnök úr válaszadásra Lázár János miniszter urat jelölte ki. Kérdezem a képviselő urat, elfogadja‑e a válaszadó személyét.
  • NOVÁK ELŐD (Jobbik): Elnök úr, Orbán Viktor egykori oligarcháinak ügyében hiába tettem feljelentéseket, úgy tűnik, hogy most már Orbán Viktor kell hogy ebben az ügyben megnyilvánuljon, egyébként nem tudjuk előremozdítani az elszámoltatást. Talán a kilövési engedélyt neki kellene végre megadnia itt az Országgyűlésben. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm. A miniszterelnök úrnak a harmadik soron következő azonnali kérdések órájában kell válaszolnia. Tisztelt Országgyűlés! Hegedűs Lorántné, a Jobbik képviselő asszonya, jegyző asszony, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrhoz: „A korrupció ötven árnyalata ‑ A kétkarú rablóként harácsoló Andrew G. Vajna kaszinóit mikor ellenőrzi a NAV online pénztárgépek által?” címmel. A miniszterelnök úr kérésére Lázár János fog válaszolni, amennyiben a képviselő asszony elfogadja a miniszter úr személyét.
  • HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Elnök úr, köszönöm a lehetőséget, de tekintettel arra, hogy Andy Vajna egyértelműen a miniszterelnök úrhoz köthető, ezért mindenképpen megvárnám a válaszadással. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. A miniszterelnök úrnak a harmadik soron következő azonnali kérdések órájában kell válaszolnia. Tisztelt Országgyűlés! Gyöngyösi Márton, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrhoz: „A korrupció ötven árnyalata ‑ Miért vált a külkereskedelmi tevékenység ösztönzésére létrehozott, állami tulajdonú Eximbank a kormányfőközeli oligarchák kifizetőhelyévé?” címmel. A miniszterelnök úr válaszadásra Lázár János miniszter urat jelölte ki. Kérdezem, elfogadja‑e a válaszadó személyét.
  • GYÖNGYÖSI MÁRTON (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr, de úgy gondolom, ezt a szövevényes céghálót az érintetteken kívül talán Orbán Viktor tudja a legjobban átlátni, így megvárnám a személyes válaszadással. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. A miniszterelnök úrnak a harmadik soron következő azonnali kérdések órájában kell válaszolnia. Tisztelt Országgyűlés! Gyüre Csaba, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrhoz: „A korrupció ötven árnyalata ‑ Miért várják meg a Jobbik kormányra kerülését azzal, hogy megszüntessük a mentelmi jogot és a politikusbűnözők által elkövetett gazdasági bűncselekmények elévülhetőségét, illetve bevezessük esetükben a dupla büntetést és a visszahívhatóságot?” címmel. A miniszterelnök úr kérésére Lázár János miniszter úr fog válaszolni, amennyiben elfogadja a válaszadó személyét.
  • DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Megvárnám a miniszterelnök úr válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. A miniszterelnök úrnak a harmadik soron következő azonnali kérdések órájában kell válaszolnia.Tisztelt Országgyűlés! Hegedűs Lorántné, a Jobbik képviselő asszonya, jegyző asszony, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrhoz: „A korrupció ötven árnyalata ‑ A hulladékbiznisz most a nagy mutyi?” címmel. A miniszterelnök úr Lázár János miniszter urat jelölte ki a válaszadásra. Kérdezem a képviselő asszonyt, hogy elfogadja‑e a válaszadó személyét.
  • HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Sajnos nem tudom elfogadni, tekintettel arra, hogy pont ez a nagyságrendű mutyi az, ami mindenképpen a miniszterelnök úr válaszát igényli. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. A miniszterelnök úrnak a harmadik soron következő azonnali kérdések órájában kell válaszolnia.Novák Előd, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrhoz: „A korrupció ötven árnyalata ‑ Ön szerint nem gyanús, hogy Szijjártó Pétert állítólag a szülei tartják el, Semjén Zsoltot pedig a kiskorú gyerekei?” címmel. A miniszterelnök úr válaszadásra Lázár János miniszter urat jelölte ki. Kérdezem, elfogadja‑e a válaszadó személyét. (Dr. Répássy Róbert: Igen vagy nem?)
  • NOVÁK ELŐD (Jobbik): Elnök úr, akkora tisztelője vagyok Orbán Viktornak, hogy nálam nagyobb nem is kell, ne is legyen…
  • ELNÖK: Köszönöm szépen.
  • NOVÁK ELŐD (Jobbik): …éppen e tisztelet jegyében szeretném megvárni őt. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm. A miniszterelnök úrnak a harmadik soron következő azonnali kérdések órájában kell válaszolnia.Kulcsár Gergely, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrhoz: „A korrupció ötven árnyalata ‑ A Fidesz és az MSZP közösen indított polgármestere a vádlottak padján: van ebben önnek felelőssége, miniszterelnök úr?” címmel. A miniszterelnök úr válaszadásra Lázár János miniszter urat jelölte ki. Kérdezem, elfogadja‑e a válaszadó személyét.
  • KULCSÁR GERGELY (Jobbik): Köszönöm a lehetőséget, de mivel a miniszterelnök úr felelősségére vagyok kíváncsi, ezért megvárnám az ő válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. A miniszterelnök úrnak a harmadik soron következő azonnali kérdések órájában kell válaszolnia.Lukács László György, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrhoz: „A korrupció ötven árnyalata ‑ Ki van még a Fidesz Zrt. tulajdonosai közt Garancsi, Habony, Mészáros és Vajna mellett?” címmel. A miniszterelnök úr válaszadásra Lázár János miniszter urat jelölte ki. Kérdezem, elfogadja‑e a válaszadó személyét.
  • DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik): Igencsak kecsegtető a lehetőség, de úgy gondolom, hogy a címben említett Fidesz Zrt. legfőbb tulajdonosát, Orbán Viktort kell mégis megkérdezni az ő ügyeiről. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm. A miniszterelnök úrnak a harmadik soron következő azonnali kérdések órájában kell válaszolnia. Tisztelt Országgyűlés! Magyar Zoltán, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrhoz: „A korrupció ötven árnyalata ‑ A kormány korábbi ígéretének megfelelően a nagyüzemek helyett a kis- és közepes gazdaságoknak juttatja a mezőgazdasági támogatásokat. Ja, nem?” címmel. A miniszterelnök úr kérésére a választ Lázár János fogja megadni, amennyiben elfogadja a miniszter úr személyét.
  • MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a lehetőséget, elnök úr, de mivel a miniszterelnök személyesen ígérte, hogy a családi gazdaságokat fogja támogatni, ezért megvárnám a miniszterelnök urat. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. A miniszterelnök úrnak a harmadik soron következő azonnali kérdések órájában kell válaszolnia.Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője, azonnali kér­dést kíván feltenni a miniszterelnök úrhoz: „A kor­rupció ötven árnyalata ‑ Mikor kerül sor a banki visszaélések teljes átvilágítására?” címmel. A miniszter­elnök úr válaszadásra Lázár János miniszter urat je­lölte ki. Kérdezem, elfogadja‑e a válaszadó személyét.
  • Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mivel volt egy megkezdett csörténk már a devizahitelesek kifosztása ügyében, ezért megvárnám a miniszterelnök úr érdemi hozzászólását. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm. A miniszterelnök úrnak a harmadik soron következő azonnali kérdések órájában kell válaszolnia. Bana Tibor, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrhoz: „A korrupció ötven árnyalata ‑ Melyik lesz a következő terület, amelyre Mészáros Lőrinc ráteszi a kezét a szerencse, a Jóisten és Orbán Viktor segedelmével?” címmel. (Derültség a Jobbik és az LMP soraiban.) A miniszterelnök úr válaszadásra Lázár János miniszter urat jelölte ki. Kérdezem, elfogadja‑e a válaszadó személyét.
  • BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Az ügy súlyára való tekintettel megvárnám a miniszterelnök urat, és tőle személyesen várnám a választ a nemzet gázszerelőjének meggazdagodásával kapcsolatban. Köszönöm. (Taps a Jobbik és az LMP soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. A miniszterelnök úrnak a harmadik soron következő azonnali kérdések órájában kell válaszolnia. Tisztelt Országgyűlés! Novák Előd, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrhoz: „A korrupció ötven árnyalata ‑ Az SZDSZ‑es politikusbűnözőknek mindent szabad ‑ bi­lincs helyett diplomata-útlevéllel… Bilincs helyett a diplomaútlevél…” (Sic!) címmel. A miniszterelnök úr halaszthatatlan közfeladata ellátása miatt válaszadásra Lázár János miniszter urat jelölte ki. Kérdezem, elfogadja‑e a válaszadó személyét.
  • NOVÁK ELŐD (Jobbik): Nem csodálom, hogy az elnök úr megrökönyödött, valóban vérlázító az ügy. (Derültség az ellenzék soraiban.) Az SZDSZ‑es politikusbűnözőket nem lehet lefitymálni, úgyhogy azt gondolom, hogy ezzel a kérdéssel a miniszterelnök úrnak kell személyesen foglalkoznia. (Taps a Jobbik és az LMP soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. A miniszterelnök úrnak a harmadik soron következő azonnali kérdések órájában kell válaszolnia. Szilágyi György, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrhoz: „A korrupció ötven árnyalata ‑ Elindult‑e már a bankok elszámoltatása az egykori SZDSZ által felvett, de vissza nem fizetett, közpénzből származó hitelek ügyében?” címmel. A miniszterelnök úr válaszadásra Lázár János miniszter urat jelölte ki. Kérdezem, elfogadja‑e a válaszadó személyét.
  • SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr, de mivel a miniszterelnök úrnak rálátása kellene hogy legyen arra, hogy mi történt az SZDSZ volt politikusainak pénzével, ezért megvárnám, hogy ő válaszoljon. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. A miniszterelnök úrnak a harmadik soron következő azonnali kérdések órájában kell válaszolnia.Ander Balázs, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrhoz: „A korrupció ötven árnyalata ‑ Miért csinálnak saját hű­bé­reseikből nagybirtokosokat, miközben a magyar vidék nagy részét cselédsorba taszítják?” címmel. A miniszterelnök úr válaszadásra Lázár János miniszter urat jelölte ki. Kérdezem, elfogadja‑e a válaszadó személyét.
  • ANDER BALÁZS (Jobbik): Csábító, megtisztelő lehetőség, bizonyára a miniszter úr nagyon sokat tudna mesélni a földárverések ügyében, de én inkább megvárnám a miniszterelnök urat. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. A miniszterelnök úrnak a harmadik soron következő azonnali kérdések órájában kell válaszolnia.Lukács László György, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úr­hoz: „A korrupció ötven árnyalata ‑ Mi Orbán Viktor felelőssége az M4‑es körüli botrányban?” címmel.(13.50)A miniszterelnök úr válaszadásra Lázár János miniszter urat jelölte ki. Kérdezem, elfogadja‑e a válaszadó személyét.
  • DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik): Semmi kétségem, hogy felkészült választ kapnék, azonban mindenki a környéken Orbán Viktor véleményére kíváncsi. Én is az ő szavait akarom hallani, így megvárnám a miniszterelnök urat. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. A miniszterelnök úrnak a harmadik soron következő azonnali kérdések órájában kell válaszolnia. Magyar Zoltán, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrhoz: „A korrupció ötven árnyalata ‑ Aranytojást tojó aranykalászos tanfolyam a korán kelő politikusfeleségeknek?” címmel. A miniszterelnök úr válaszadásra Lázár János miniszter urat kérte fel. Kérdezem, elfogadja‑e a válaszadó személyét.
  • MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a lehetőséget, elnök úr, de mivel a kormánytagok jelentős része érintett, így megvárnám a miniszterelnök urat a válasszal. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
  • ELNÖK: Köszönöm. A miniszterelnök úrnak a harmadik soron következő azonnali kérdések órájában kell válaszolnia.Volner János, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrhoz: „A korrupció ötven árnyalata ‑ Ismét a függöny mögé bújik a kényes kérdések elől Orbán Viktor?” címmel. A miniszterelnök úr válaszadásra Lázár János miniszter urat kérte fel. Kérdezem, elfogadja‑e a válaszadó személyét.
  • VOLNER JÁNOS (Jobbik): Elnök Úr! Kifejezetten a miniszterelnök úr személyéhez ragaszkodnék, hiszen hozzá szól ez a kérdés. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
  • ELNÖK: Köszönöm. A miniszterelnök úrnak a harmadik soron következő azonnali kérdések órájában kell válaszolnia.Novák Előd, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrhoz: „A korrupció ötven árnyalata ‑ A százholdas Habonynál is mesésebb vagyonú narancsköztársaságot hány strómanja közt osztotta fel?” címmel. A miniszterelnök úr válaszadásra Lázár János miniszter urat kérte fel. Kérdezem, elfogadja‑e a válaszadó személyét.
  • NOVÁK ELŐD (Jobbik): Hát, megremeg azért ilyenkor az ember keze, hiszen sok felelőse van ezeknek a mutyiknak, de azt gondolom, hogy mégis az első számú felelős Orbán Viktor. Adjuk meg neki a személyes magyarázkodás lehetőségét! (Taps a Jobbik padsoraiból.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. A miniszterelnök úrnak a harmadik soron következő azonnali kérdések órájában kell válaszolnia.Sneider Tamás, a Jobbik képviselője, alelnök úr, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrhoz: „A korrupció ötven árnyalata ‑ Farkas és a hét kecskegida ‑ mi a helyzet az ORÖ 1,6 milliárd forintos tartozásával?”címmel. A miniszterelnök úr válaszadásra Lázár János miniszter urat jelölte ki. Kérdezem, elfogadja‑e a válaszadó személyét.
  • SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm. Én is megvárom, társaimhoz hasonlóan, a miniszterelnök úr jelenlétét. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. A miniszterelnök úrnak a harmadik soron következő azonnali kérdések órájában kell válaszolnia.Gyöngyösi Márton, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrhoz: „A korrupció ötven árnyalata ‑ Valóban Rogán Antalhoz és Habony Árpádhoz köthetőek a gyanús hátterű letelepedésiállamkötvény-biznisz mögött álló cégek?” címmel. A miniszterelnök úr válaszadásra Lázár János miniszter urat jelölte ki. Kérdezem képviselő urat, elfogadja‑e a válaszadó személyét.
  • GYÖNGYÖSI MÁRTON (Jobbik): Köszönöm a lehetőséget, elnök úr, de a letelepedésiállamkötvény-bizniszben érdekelt Habony-Rogán-Vajna-trión kívül talán a miniszterelnök úr tudja legjobban, hogy mi zajlik itt a Fidesz háza tájékán. Megvárom. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
  • ELNÖK: Köszönöm. A miniszterelnök úrnak a harmadik soron következő azonnali kérdések órájában kell válaszolnia.Dúró Dóra, a Jobbik képviselő asszonya, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrhoz: „A korrupció ötven árnyalata ‑ Meddig maradunk következmények nélküli ország?” címmel. A miniszterelnök úr válaszadásra Lázár János miniszter urat jelölte ki. Kérdezem a képviselő asszonyt, elfogadja‑e a válaszadó személyét.
  • DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Rendkívül csábító a lehetőség, de megvárnám a miniszterelnök úr személyes válaszadását. Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. A miniszterelnök úrnak a harmadik soron következő azonnali kérdések órájában kell válaszolnia.Tisztelt Országgyűlés! Hegedűs Lorántné, a Jobbik képviselő asszonya, jegyző asszony, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrhoz: „A korrupció ötven árnyalata ‑ A közétkeztetés államosítása mint népjóléti intézkedés: na, ne etessenek már ezzel!” címmel. A miniszterelnök úr válaszadásra Lázár János miniszter urat jelölte ki. Kérdezem képviselő asszonyt, jegyző asszonyt, elfogadja‑e a válaszadó személyét.
  • HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Elnök Úr! Az ügy társadalmi súlyára való tekintettel mindenféleképpen szeretném megvárni a miniszterelnök urat. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. A miniszterelnök úrnak a harmadik soron következő azonnali kérdések órájában kell válaszolnia.Szilágyi György, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrhoz: „A korrupció ötven árnyalata ‑ Őszödi úton a Miniszterelnökség bizniszelő államtitkára?” címmel. A miniszterelnök úr válaszadásra Lázár János miniszter urat kérte fel. Kérdezem, elfogadja‑e a válaszadó személyét.
  • SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Elnök Úr! Mivel ez egy nagyon fontos kérdés, ezért megvárnám azt, hogy a miniszterelnök úr válaszoljon arra, hogy az őszödi beszédről, a fideszes őszödi beszédről mi a véleménye. Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. A miniszterelnök úrnak a harmadik soron következő azonnali kérdések órájában kell válaszolnia. Tisztelt Országgyűlés! Novák Előd, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrhoz: „A korrupció ötven árnyalata ‑ Miért lett a narancsbárói által irányított Fidesznek és ’őfelsége ellenzékének’, az MSZP-nek a közös mutyija a Kopaszi-gát megvásárlása 16,5 milliárd forintos állami hitelből azáltal, hogy egy‑egy oligarchájuk vált tulajdonossá 51, illetve 49 százalékos arányban?” cím­mel. A miniszterelnök úr válaszadásra Lázár János miniszter urat jelölte ki. Kérdezem, elfogadja‑e a válaszadó személyét.
  • NOVÁK ELŐD (Jobbik): Elnök Úr! Köszönöm a kérdés ismertetését. De van egy alcíme is tulajdonképpen: hová tűnt Orbán Viktor? (Derültség a Jobbik és az LMP padsoraiból.) Ez az a kérdés, amire leginkább szeretnénk választ kapni, és ezzel kapcsolatban egyébként…
  • ELNÖK: Tehát nem fogadja el.
  • NOVÁK ELŐD (Jobbik): …akár az elnök úr válaszát is örömmel elfogadnám. De ha ezt nem tudja, akkor várjuk meg a kormányfő beszámolóját és elszámoltatását ezzel kapcsolatosan. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
  • ELNÖK: Kedves Képviselő Úr! A házszabály rendezi az én felelősségemet és lehetőségemet, így csak annyit tudok mondani, hogy a miniszterelnök úrnak a harmadik soron következő azonnali kérdések órájában kell válaszolnia. Tisztelt Országgyűlés! Magyar Zoltán, a Jobbik képviselője, azonnali kér­dést kíván feltenni a miniszterelnök úrhoz: „A kor­rupció ötven árnyalata ‑ Rend­kívüli akció fideszes po­litikusoknak, termőföld 500-ad áron?” címmel. A mi­niszterelnök úr ha­laszt­ha­tatlan közfeladata ellátása miatt válaszadásra Lázár János miniszter urat je­löl­te ki. Kérdezem, elfogadja‑e a válaszadó személyét.
  • MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. A miniszterelnök úrtól személyesen hallgatnám meg, hogy ő tud‑e bármit vásárolni 500-ad áron. Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. A miniszterelnök úrnak a harmadik soron következő azonnali kérdések órájában kell válaszolnia. Szilágyi György, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrhoz: „A korrupció ötven árnyalata ‑ Kik Orbán Viktor strómanjai?” címmel. A miniszterelnök úr válaszadásra Lázár János miniszter urat jelölte ki. Kérdezem, elfogadja‑e a válaszadó személyét.
  • SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Elnök Úr! Mivel a miniszterelnök strómanjait a miniszterelnök ismerheti a legjobban, ezért megvárom Orbán Viktor válaszát. Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
  • ELNÖK: Köszönöm. A miniszterelnök úrnak a harmadik soron következő azonnali kérdések órájában kell válaszolnia.Volner János, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnökhöz: „A korrupció ötven árnyalata ‑ Mi az: vasárnap nyitva lehet, és nem kell online pénztárgép sem?” címmel. A miniszterelnök úr válaszadásra Lázár János miniszter urat jelölte ki. Kérdezem, elfogadja‑e a válaszadó személyét.
  • VOLNER JÁNOS (Jobbik): Bár a miniszter úr kérdőn néz rám, nem sikerül kicsalni belőlem a kérdést, megvárom a miniszterelnök urat ezzel, elnök úr. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
  • ELNÖK: Köszönöm. A miniszterelnök úrnak a harmadik soron következő azonnali kérdések órájában kell válaszolnia.Novák Előd, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrhoz: „A korrupció ötven árnyalata ‑ Mekkora állami hitelek segítik a Fideszt és a haszonmagyar Vajna Andrást az észak-koreai jellegű hírszerkesztés magyarországi elterjesztésében, különösen a TV2 esetében?” címmel. A miniszterelnök úr válaszadásra Lázár János miniszter urat jelölte ki. Kérdezem, elfogadja‑e a válaszadó személyét.
  • NOVÁK ELŐD (Jobbik): Elnök Úr! Nem lehet, hogy mégis esetleg a függöny mögé bújt el a miniszterelnök úr, ahogy tette azt korábban is a kérdéseink esetén? (Derültség a Jobbik padsoraiból.)
  • ELNÖK: A miniszterelnök úrnak, köszönöm, foglaljon helyet…
  • NOVÁK ELŐD (Jobbik): Nem…
  • ELNÖK: …a harmadik soron következő azonnali kérdések órájában… (Dr. Répássy Róbert: Igen vagy nem?)
  • NOVÁK ELŐD (Jobbik): Hát rendben, akkor nem fogadom el. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Szánalmas vagy!)
  • ELNÖK: …kell válaszolni. (Taps a Jobbik padsoraiból.) Szilágyi György, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrhoz: „A korrupció ötven árnyalata ‑ Törvényt változtatnak, hogy nyugodtan csalhassanak és lophassanak?” címmel. A miniszterelnök úr válaszadásra Lázár János miniszter urat jelölte ki. Kérdezem a képviselő urat, elfogadja‑e a válaszadó személyét.
  • SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Elnök Úr! Mivel ezek a törvénymódosítások egyértelműen Orbán Viktor engedélyével zajlottak, ezért megvárom Orbán Viktort, hogy ő adjon választ ezekre a törvénymódosításokra. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. A miniszterelnök úrnak a harmadik soron következő azonnali kérdések órájában kell válaszolnia.(14.00)Gyüre Csaba, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrhoz: „A korrupció ötven árnyalata ‑ Miért volt kevesebb elszámoltatott, mint ahány elszámoltatási kormánybiztos?” címmel. A miniszterelnök úr válaszadásra Lázár János miniszter urat jelölte ki. Kérdezem, elfogadja‑e a válaszadó személyét.
  • DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. De mivel a miniszterelnök úr is nagy jelentőséget tulajdonított az elszámoltatásnak még a 2010‑es választási kampányban, így személyesen tőle szeretném tudni a választ. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. A miniszterelnök úrnak a harmadik soron következő azonnali kérdések órájában kell válaszolni.Rig Lajos, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnökhöz: „A korrupció ötven árnyalata ‑ Elmutyizott Balaton-parti ingatlanok? Badacsonytomaj is igazságtételre vár.” címmel. A miniszterelnök úr válaszadásra Lázár János miniszter urat jelölte ki. Kérdezem, elfogadja‑e a miniszter úr személyét.
  • RIG LAJOS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Mivel az adott település polgármestere is több tárcát megkeresett már az adott ügyben és olyan választ kapott, ami elfogadhatatlan, ezért szerettem volna a miniszterelnök úr véleményét is megvárni és kikérni, ezért megvárnám. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. A miniszterelnök úrnak a harmadik soron következő azonnali kérdések órájában kell válaszolni. Kulcsár Gergely, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnökhöz: „A korrupció ötven árnyalata ‑ A miniszterelnök úr is szemet hunyt a balmazújvárosi fideszes korrupcióban érintett képviselőjük cselekedetei felett?” címmel. A miniszterelnök úr válaszadásra Lázár János miniszter urat jelölte ki. Kérdezem, elfogadja‑e a válaszadó személyét.
  • KULCSÁR GERGELY (Jobbik): Bár Lázár miniszter úr nevezte ki miniszteri biztosnak a korrupcióba keveredett frakciótársát, mégis megvárnám a miniszterelnök urat. Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. A miniszterelnök úrnak a harmadik soron következő azonnali kérdések órájában kell válaszolni. Magyar Zoltán, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrhoz: „A korrupció ötven árnyalata ‑ Önök biztosak lehetnek abban, hogy amíg a Fidesz kormányon lesz, és abban az én munkám is ott lesz, addig Magyarországon külföldiek ‑ akármit döntenek Brüsszelben ‑, itt soha termőföldet nem fognak vásárolni. Ezt hazudta korábban a miniszterelnök?” címmel. A miniszterelnök úr válaszadásra Lázár János miniszter urat jelölte ki. Kérdezem, elfogadja‑e a válaszadó személyét.
  • MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a lehetőséget, elnök úr, de ahogy a címben is elhangzott, a miniszterelnök úr személyesen ígérte, hogy külföldiek nem vehetnek majd Magyarországon termőföldet, ma meg már állami földeket is vesznek.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen.
  • MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Nem is keveset. Úgyhogy megvárnám a magyarázkodással a miniszterelnök urat. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm. A miniszterelnök úrnak a harmadik soron következő azonnali kérdések órájában kell válaszolni. Novák Előd, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrhoz: „A korrupció ötven árnyalata ‑ Keleti nyitás vagy inkább keleti bankszámlanyitás a céljuk, Simon Gábor után szabadon?” A miniszterelnök úr válaszadásra Lázár János miniszter urat jelölte ki. Kérdezem a képviselő urat, elfogadja‑e a válaszadó személyét.
  • NOVÁK ELŐD (Jobbik): Elnök úr, a kérdés költői, a válasz, félek, prózai lesz. Mivel azonban nem tudjuk, hogy miniszterelnök úr melyik offshore paradicsomban végzi halaszthatatlan közfeladatait…
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát igen vagy nem?
  • NOVÁK ELŐD (Jobbik): …ezért azt hiszem, várjuk meg, és adjon választ erre is. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm. A miniszterelnök úrnak a harmadik soron következő azonnali kérdések órájában kell válaszolni. Lukács László György, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrhoz: „A korrupció ötven árnyalata ‑ Látványos ajtócsapkodás után mégis a T-Systems kapja a legzsírosabb falatokat az egészségügyi fejlesztéseknél?” címmel. A miniszterelnök úr kérésére Lázár János miniszter úr fog válaszolni, amennyiben elfogadja a válaszadó személyét.
  • DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik): A miniszterelnök úr kedvenc házi trubadúrjával és a T-Systemssel kapcsolatosan csak Orbán Viktor tud eligazítást nyújtani, így mindenképpen megvárnám a miniszterelnök úr válaszát. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm. A miniszterelnök úrnak a harmadik soron következő azonnali kérdések órájában kell válaszolni. Ander Balázs, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrhoz: „A korrupció ötven árnyalata ‑ Mit titkolnak? Csak nem a nemzet gázszerelőjét fogja gazdagítani a Budapest-Belgrád vasút hazai szakaszára szánt 500 milliárd forint egy része is?” címmel. A miniszterelnök úr válaszadásra Lázár János miniszter urat jelölte ki. Kérdezem a képviselő urat, hogy elfogadja‑e a válaszadó személyét.
  • ANDER BALÁZS (Jobbik): Elnök úr, mivel 500 milliárd forint sorsa forog kockán, illetve Orbán Viktor, valószínűnek tartom, jobban ismeri Mészáros Lőrincet, a vasútépítés terén is…
  • ANDER BALÁZS (Jobbik): ...korszakalkotót alkotó nemzet gázszerelőjét, ezért megvárnám őt a válasszal. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. A miniszterelnök úrnak a harmadik soron következő azonnali kérdések órájában kell válaszolni. Szilágyi György, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrhoz: „A korrupció ötven árnyalata ‑ A 16 évig a Fidesz padsoraiban ülő Horváth Zsolt eltitkolt üzlete is lelepleződött a világ legnagyobb offshore kiszivárgásában” címmel. A miniszterelnök úr válaszadásra Lázár János miniszter urat kérte föl. Kérdezem, elfogadja‑e a válaszadó személyét.
  • SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Elnök úr, mivel ez a fideszes offshore lovag a miniszterelnök úr személyes jóváhagyásával kerülhetett be a parlamentbe, és lehetett országgyűlési képviselő…
  • ELNÖK: Köszönöm szépen.
  • SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): …így neki kell válaszolni, hogy hogy lehetnek ilyen emberek a Parlament falai között. (Többen a Jobbik-frakció soraiból: Szégyen!)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Ország­gyűlés! Volner János, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez: „Miért gazdálkodik saját zsebpénzeként a Magyar Nemzeti Bank nyereségével Matolcsy György?” címmel. Volner János képvi­selő urat illeti a szó.
  • VOLNER JÁNOS (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Természetesen elfogadom önt válaszadónak. (Derültség a Jobbik padsoraiban.) És el szeretném azt is mondani, hogy mindenkit meglepett ebben az országban az, hogy milyen óriási nyereségre tett szert a Magyar Nemzeti Bank, többen még a forrását is vitatják ennek a nyereségnek, de azért 260 milliárd forint, amivel önök föltőkésítik jelenleg a Pallasz Athénéről elnevezett alapítványokat, nem kis pénz. Úgy gondoljuk, hogy ennek a pénznek jobb helye is lenne annál, mint hogy ön és a stábja eldöntse szabadon ennek a sorsát, az ellenőrzést meghiúsítsa. Éppen ezért értékeltük sikerként azt, hogy amikor én személyesen Áder Jánoshoz fordultam, és megkértem a köztársasági elnök urat, hogy küldje el előzetes normakontrollra a nemzeti banki pénz titkosításáról szóló törvényjavaslatot, akkor a köztársasági elnök úr ezt megfogadta, az Alkotmánybíróság pedig igazat adott az én álláspontomnak, miszerint ez a pénz továbbra is közpénz (Dr. Répássy Róbert: Nem a köztársasági elnök!), és nem lehet úgy gazdálkodni vele, hogy eldugjuk az ország nyilvánossága elől ennek az elképesztő vagyontömegnek a sorsát. Minden bizonnyal a jegybankelnök úr is figyelemmel kíséri az Országgyűlés ülését. Ha másból nem, az elhangzó 50 kérdésből tudhatja azt jegybankelnök úr, hogy jó néhány konkrét korrupciós eset, korrupciós vád fogalmazódik meg a kormányzattal szemben, ezért meg szeretném önt arról kérdezni, hogy milyen módon lesz ellenőrizhető ennek a pénznek a sorsa. Válaszoljon erre, legyen kedves, jegybankelnök úr. Továbbá az is érdekel minket, hogy az eddigi költések hogyan történtek. Pontosan minek alapján választ a Magyar Nemzeti Bank befektetési célt magának? Ugyanis azért abban egyetérthetünk, hogy ezek unortodox befektetések, hogy különböző méregdrága ingatlanokba, műkincsekbe fektet a Magyar Nemzeti Bank pénzt.Kérdezem én, hogy miért zsebpénzként gazdálko­dik azzal a nyereséggel a jegybanki vezetés, ami egyébként a tulajdonosi jogokat gyakorló államot illetné. Várom válaszát. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Válaszadásra megadom a szót Matolcsy György elnök úrnak.
  • DR. MATOLCSY GYÖRGY, a Magyar Nemzeti Bank elnöke: Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Alelnök Úr! A Magyar Nemzeti Bank vezetése a Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó törvény előírásai szerint működik és gazdálkodik a rábízott közpénzzel. (Dr. Schiffer András: Vagy nem!) Igen, azzal gazdálkodik, a Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó törvény keretei között.Három mandátumot kaptunk önöktől, a törvényhozástól: az árstabilitás, a pénzügyi stabilitás mandátumát, és ha ezeket teljesíti Magyarország és a Magyar Nemzeti Bank, akkor a gazdaságpolitika támogatásának mandátumát. (Dr. Schiffer András: És a hitelkárosultak?) Miután teljesítjük az első két mandátumot, ezért kötelességünk a magyar kormány gazdaságpolitikájának támogatását minden lehetséges eszközzel elérni. (Dr. Schiffer András: Kinek a pénzéből?)Ennek keretei között indított a Magyar Nemzeti Bank olyan programokat, nagyjából 12 programot, amelynek eredményeképpen nem vesztesége, hanem jelentős eredménye van a magyar jegybanknak. (Dr. Schiffer András: A szabadpiacon?) Ennek egy részét, egész pontosan 280 milliárd forintot költöttünk olyan társadalmi felelősségvállalási programokra, amelyek keretei között hat alapítvány működik. A Pallasz Athéné alapítványokat ‑ ez most már végleges ‑ az Alkotmánybíróság döntése szerint a közpénzzel kapcsolatos nyilvánosság szabályai érték el (Dr. Schiffer András közbeszól.); ez azt jelenti, hogy az Alkotmánybíróság döntése, előtte a Fővárosi Bíróság döntése felülírta az első fokon eljáró bíróság döntését, ahol még vita volt, ahogy egyébként az Alkotmánybíróság döntése sem volt egyhangú. (14.10)Tehát most pont került a közpénz és a közösségi vagyon vitatott kérdésére. Ezt követően minden adat nyilvánosságra kerül, és azt gondolom, hogy ebből pontosan lehet majd látni, hogy miért, mikor és milyen összegeket költött a közvagyon erősítésére a hat Pallas Athéné alapítvány. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Egyperces viszonválaszra adom meg a szót Volner képviselő úrnak.
  • VOLNER JÁNOS (Jobbik): Köszönöm. Elnök úr, én úgy látom, hogy ahhoz a Jobbik komoly áldozatvállalásokkal teli harca kellett, hogy végre eljussunk odáig, hogy az Alkotmánybíróság nem engedi a továbbiakban eltitkolni egy elképesztő nagyságú pénz sorsát. A mi indítványunkra cselekedett úgy a köztársasági elnök úr, hogy világossá tette az Alkotmánybíróság azt, hogy ez a pénz továbbra is közpénz, és ellenőrizhetőnek, átláthatónak kell lennie.Az pedig, elnök úr, amire ön hivatkozott, valóban ilyenek a törvények, de ezeket a törvényeket a parlament fideszes többsége hozta, nyilván azért, hogy ezzel a pénzzel is úgy lehessen gazdálkodni, mint ahogy egyébként jó néhány hasonló állami intézmény gazdálkodik a pénzzel, és nem kis részben ennek köszönhető az, hogy Magyarországon 400 milliárd forintot meghaladó kárt okoz évről évre a korrupció. Mi azt szeretnénk, elnök úr, hogy ellenőrizhető legyen az Országgyűlés bizottságai által az, hogy ön pontosan mire költ és milyen megfontolásokból pénzt. Ez a szándék tiszta és nemes. Ami pedig a jegybanknál folyik, az pedig, úgy gondolom, hogy egy joggal ellenőrizendő tevékenységnek számít. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Matolcsy elnök urat is megilleti az egyperces viszonválasz.
  • DR. MATOLCSY GYÖRGY, a Magyar Nemzeti Bank elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Éppen néhány perccel ezelőtt tettem javaslatot, és csak javaslatot tehetek, hogy az Állami Számvevőszék vizsgálja visszamenőlegesen, jelenleg is és előre tekintve is a hat Pallas Athéné alapítvány és más MNB-s alapítványok gazdálkodását. Azt gondolom, hogy emellett, amit ön javasol ‑ a minap találkoztunk, és ön egy javaslatot fogalmazott meg ‑, az az, hogy például az Értéktár-programot, amely egy társadalmi vagyont gyarapító program ‑ az Európai Unió jegybankjainak több mint felénél van képzőmű­vészeti gyűjtemény. (Dr. Józsa István: És be­fi­zetik a költségeket? ‑ Dr. Schiffer András: És lehet bérelni a festményeket?)Nos, például egy ilyen programot, az Értéktár-programot miért is ne lehetne a parlament egyik-másik vagy több bizottságának megismernie, hozzászólnia? Tehát meghallgatások keretei között, ahogy ez volt és jelenleg is gyakorlat az Európai Központi Banknál. Azt gondolom, hogy valamennyi ilyen jellegű programot be lehet mutatni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Schiffer András, az LMP képviselője, azonnali kérdést kíván föltenni a miniszterelnök úr­hoz: „Mennyit ér, akinek nincs semmije?” címmel. A miniszterelnök úr a válaszadásra Lázár János miniszter urat jelölte ki. Kérdezem, elfogadja‑e a válaszadó személyét.
  • DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm szé­pen, elnök úr. Miután miniszter úr tudna auten­tikus választ adni a kérdésemre, akár el is fogad­hat­nám (Felzúdulás és közbekiáltások a Jobbik sorai­ból: Obstrukció!), de úgy gondolom, hogy miután a dolog a kormányzati politika lényegét érinti, ezért megvárom miniszterelnök urat. Köszönöm szépen.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. A miniszterelnök úr­nak a második soron következő azonnali kér­dé­sek órájában kell válaszolnia. Tisztelt Országgyűlés! Schiffer András, az LMP kép­viselője, azonnali kér­dést kíván feltenni a minisz­ter­elnök úrhoz: „A nem­zeti burzsoázia adópara­di­csom­ba megy?” címmel. A miniszterelnök úr válasz­adás­ra Lázár János mi­nisz­ter urat jelölte ki. Kér­de­zem, elfogadja‑e a válaszadó személyét, frakció­vezető úr.
  • DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm, elnök úr. Tekintettel arra, hogy a magyar-panamai kapcsolatok fejlődésére is kíváncsi lennék, ezért megvárnám miniszterelnök urat. Köszönöm szépen.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. A miniszterelnök úrnak a második soron következő azonnali kér­dések órájában kell majd válaszolnia. Tisztelt Országgyűlés! Schmuck Erzsébet, az LMP képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez: „A Magyar Nem­zeti Bank a törvények felett áll?” címmel. Schmuck Erzsébet képviselő asszonyt illeti a szó.
  • SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm szé­pen. Tisztelt Elnök Úr! Az elmúlt másfél évben szinte nem volt olyan hónap, amikor az MNB valamilyen üggyel nem hívta volna fel magára a figyelmet. Egymás után vásárolták a műkincseket, a túlértékelt ingatlanokat, több esetben kimutathóan offshore cégektől, majd létrehozták az alapítványokat, közel 300 milliárd forintot juttatva nekik. Belefogtak az alternatív, unortodox oktatási rendszer létreho­zá­sá­ba, több pénzt elköltve erre, mint amit a felsőok­tatási intézmények egy év alatt kapnak. De a tit­ko­sítási szándékukkal minden határon túlmentek. Ezzel durván megsértették az Alaptörvényt.Az Alkotmánybíróság két ponton is alaptör­vény‑ellenesnek találta a törvénymódosítást. Az Al­kot­mánybíróság kimondta, hogy az MNB által létrehozott alapítványoknak juttatott pénz közpénz, és hogy nem lehet olyan törvényt alkotni, ami visszamenőlegesen kizárja az adatnyilvánosságot. Az Alkotmánybíróság határozatában úgy fogalmazott, hogy az MNB csak a feladataival és elsődleges céljá­val összhangban hozhat létre gazdasági társaságot vagy alapítványt. Éppen ezért az Alkotmánybíróság által elutasított törvény ismételten rávilágít az MNB működésének exlex állapotára. A jegybanktörvény pontosan meghatározza, hogy mely feladatok tar­toz­nak az MNB alapfeladatai közé, de a törvényben, elnök úr, még nagyítóval sem lehet megtalálni, hogy az MNB jogosult lenne az LMP által kifogásolt pénz­költésekre.Először azt kérdezem elnök úrtól, hogy mikor hozza nyilvánosságra az MNB az általa létrehozott alapítványok gazdálkodásának adatait. Kérdezem to­vábbá, hogy mikor állítja vissza a jegybank vezetése az MNB törvényes működését. Hajlandó‑e felszá­mol­ni a pénzszórásra alkalmas alapítványokat? (Korózs Lajos: Egymilliárd dollár!) Mikor szüntetik meg az alapfeladatok ellátásával összeegyez­tet­he­tetlen költéseket? Várom válaszát. (Dr. Schiffer András tapsol.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Válaszadásra megadom a szót Matolcsy elnök úrnak.
  • DR. MATOLCSY GYÖRGY, a Magyar Nemzeti Bank elnöke: Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! A Magyar Nemzeti Bank törvényes működését talán az állami intézmények közül a legnagyobb mértékben egy sor intézmény ellenőrzi. Ilyen a felügyelőbizottság (Dr. Schiffer András: Egy évig nem volt felügyelőbizottság.), ilyen az ÁSZ, ilyen az Országgyűlés Gazdasági bizottsága, és ilyen az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság is. A törvényes működés keretei között a Magyar Nem­zeti Bank, ahogy erről már szó volt, a Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó törvény szerint, a gazda­ság­politika támogatásának mandátuma keretei kö­zött egy sor olyan döntést hozott, amelyeket ön ki­fo­gá­­sol. Kifogásol úgy egyébként, hogy sajnos pon­tat­la­nul bánik a számokkal, hiszen a Magyar Nemzeti Bank által oktatási célokra az alapítványok ren­del­ke­zé­sére bocsátott vagyonnak csak a hozadéka hasz­nál­ható föl. Semmi esetre sem jelent 280 milliárd forint elköltést, mert ez egy vagyonmegőrző, -megtartó alapítványi kör. Nem tűnik el a vagyon, ott van, sőt jelentős mértékben, döntő többségében állampa­pírokban, illetőleg a piaci ingatlanértéknél már most is magasabb értéket mutató ingatlanokban.Tehát egy nagyon sűrű és megbízható ellenőr­zési keretek között működő jegybankról van szó. Az exlex állapot tehát nemhogy nem állja meg a helyét, hanem pont fordítva van: ez az az állami intézmény, amelyet sűrűn, megbízhatóan ellenőriznek mind belföldön, mind külföldön. Azt gondolom, természetesen azt a kérdést is föl lehetne tenni, hogy kinek az érdeke, hogy a Magyar Nemzeti Bank igazgatóságának valamennyi adatát ki kell adni. Kiadtuk. Kinek az érdeke? Egyetlenegy európai uniós jegybanknál nincs ilyen gyakorlat, hogy minden jegybanki adatot ki kell adni. Azt pedig, hogy az Alkotmánybíróság hozott egy döntést, tiszteletben tartjuk, és minden közpénzre vonatkozó adatot az alapítványok természetesen a jövő­ben kiadnak. Köszönöm szépen. (Taps a kor­mány­pártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm, Matolcsy elnök úr. Viszon­válasz illeti meg a képviselő asszonyt.
  • SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm szépen. Elnök úr, úgy látszik, hogy felfogásbeli kü­lönbség van a jegybanktörvényt illetően. Önök úgy látják, hogy amit nem tilt, azt szabad, mi pedig úgy látjuk, hogy ami a törvényben rögzített, azt kell vég­re­hajtani. Ha összeadjuk az összegeket, amelyeket önök elköltöttek az elmúlt másfél évben, ez közel 400 milliárd. Mi úgy látjuk, hogy ennek a 400 milli­árd­nak sokkal nagyobb helye lenne az egész­ség­ügyben, az oktatásban, esetleg az emberek bérének az emelésében, mint ahogy önök ezt a 400 milliárd forintot elköltötték. Tehát mi azt gondoljuk, hogy az alapítványokat mihamarabb meg kellene szüntetni.Egyébként az LMP törvénymódosítást nyújtott be az Országgyűlésnek, amelyben azt javasolja, hogy az ered­ményt a költségvetésnek fizesse be a jegy­bank. Sze­retném megtudakolni elnök úrtól, hogy ön támogatja‑e ezt a javaslatunkat. (Dr. Schiffer András tapsol.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót Matolcsy elnök úrnak.(14.20)
  • DR. MATOLCSY GYÖRGY, a Magyar Nemzeti Bank elnöke: Talán érdemes még egyszer elmondani, tisztelt képviselő asszony, hogy a Magyar Nemzeti Bank a Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó törvény szerint gazdálkodik. Ha a törvény azt mondja, hogy a gazdaságpolitikát minden módon és minden eszközzel támogathatja a Magyar Nemzeti Bank, ha az árstabilitás, a pénzügyi stabilitás feltételei teljesülnek, akkor mindazokat a döntéseket, amelyeket egyébként állami és nem állami szervek ellenőriznek ‑ hi­szen például az Európai Unió és az Európai Központi Bank is ellenőriz ‑, meg lehetett, szerintem meg is kellett hozni. Szó nincs 400 milliárd forint elköltéséről. Még egyszer: a 300 milliárd forinthoz közelítő, 280 milliárd forintos vagyonrendelésnél a vagyonmegtartó alapítványok esetében csak a hozam elköltéséről van szó. A Magyar Nemzeti Bank elnöke természetesen minden olyan racionális javaslatot támogat, amely összhangban van az Európai Unió elveivel és gyakorlatával. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm, Matolcsy elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Révész Máriusz, a Fidesz képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a belügyminiszter úrhoz: „Kísért a szocialista múlt! Hová tűnt hárommilliárd forint Terézvárosból?” címmel. Miniszter úr válaszadásra Kontrát Károly államtitkár urat jelölte ki. Kérdezem képviselő urat, hogy elfogadja‑e a válaszadó személyét. (Jelzésre:) Köszönöm. Révész Máriusz képviselő urat illeti a szó.
  • RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! A közélet tisztasága olyan alapvető érték egy demokráciában, amire kiemelt figyelmet kell fordítani. Ezekben az ügyekben az adófizetők pénzéről van szó, az ő bőrükre megy a vásár. A köznyelvben csak erzsébetvárosi ingatlanpanamaként elhíresült ügyben a Kúria jogerősen összesen nyolc és fél év börtönbüntetést szabott ki dr. Gál György volt kerületi bizottsági elnökre, és Hunvald György volt erzsébetvárosi polgármestert is börtönbüntetésre ítélték. Azonban a szomszéd kerületben, Terézvárosban is lassan tíz éve nem tudjuk pontosan, hogy hova tűnt 3 milliárd forint. Sejtéseink persze vannak, és az ügyészségnek is van, mert büntetőpert indított az egykori vagyongazdálkodásért felelős szocialista alpolgármester, Fürst György és további 23 volt önkormányzati képviselő ellen, akiket különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolnak. A mostani vád szerint a fővárosi önkormányzatok társulása az érintett önkormányzatok parkolási rend­szerének üzemeltetésére kötött szerződést a Centrum Parkoló Kft.-vel, amely alvállalkozókat vont be, majd az üzemeltetés hatékonyabbá tétele címén az alvállalkozók újabb alvállalkozókat vettek igénybe. Az ügyészség szerint a kiszervezett tevékenységek, megrendelt szolgáltatások gazdaságilag indokolat­lanok, hátrányosak voltak. A vádlottak 2006 és 2011 között 3 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak. Fürst György és tucatnyi társa ellen egyébként már 2011-ben indult egy másik büntetőeljárás is az And­rássy út 47. alatti ingatlan eladásával kapcsolatban. Tisztelt Államtitkár Úr! Országgyűlési képvi­selőként azt gondolom, fontos tisztán látni abban, hogy mit tett eddig a kormány a korrupció megelőzése, visszaszorítása érdekében, továbbá mit tesz azért, hogy megelőzze az ilyen és az ehhez hasonló eseteket. Várom államtitkár úr válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Kontrát Károly állam­titkár úrnak.
  • KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A Fidesz-kormány elkötelezett és érdemi lépéseket tett a korrupció elleni harcban, zéró toleranciát hirdetett meg a korrupció ellen. Célkitűzésünk, hogy Magyarország a világ korrupcióval legalacsonyabban fertőzött országai között legyen. Az ellenzékkel szemben mi nemcsak beszélünk, hanem teszünk is a korrupció ellen. A Fidesz-kor­mány a megalakulása óta az elmúlt húsz év legintenzívebb korrupcióellenes intézkedéssorozatát hajtotta végre. A mi kiindulási pontunk az, hogy Magyarország jogállam, ahol senki sem állhat a törvények felett, minden embernek, aki a törvényeket megszegte, viselnie kell tettének következményeit. Az emberek jogos elvárása a bűnözés csökkentése és a bűnözőkkel szembeni gyors, hatékony, arányos és törvényes fellépés. A kormány 2015 áprilisában elfogadta a 2015-2018-ra szóló nemzeti korrupcióellenes programot, valamint annak 2015-16-ra szóló intézkedési tervét. Ezen program hatóköre a korábbitól eltérően már túlmutat a közigazgatáson, intézkedéseket, javaslatokat fogalmaz meg például az üzleti élet tisztaságának erősítése érdekében is. A korrupciómegelőzés tekintetében ki kell emelni, hogy az önkormányzati választásokat követően az önkormányzatok új vezetőit előadásokon készítettük fel a korrupció különféle megjelenési formáival szembeni védekezésre. Ez egy fontos feladat, hiszen a határainkon dolgozó rendőröket és vámőröket követően az önkormányzatok munkatársai vannak leginkább kitéve a korrupciós kísérleteknek. Azért dolgozunk, hogy ezeket a kísérleteket elhárítsák. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Egyperces viszonválaszra van lehetősége Révész Máriusz képviselő úrnak.
  • RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Parlament! Ha visszaemlékszünk, 2002-t követően gyakorlatilag mindennaposak voltak a különböző kerületekből, városokból kiszivárgó botrányok, gondolhatunk például a XI. kerületre, Molnár Gyulára, gondolhatunk a VI. és a VII. kerületre, aztán Kőbányán is börtönbe került a volt szocialista alpolgármester, de vidéki városokat is tudunk mondani. Az mindenképpen biztató, hogy a kerületekből, az önkormányzatokból lényegesen, össze­hasonlíthatatlanul kevesebb korrupcióval kapcsolatos hírről szerzünk tudomást, mint szereztünk a 2002-t követő időszakban. Arra biztatom államtitkár urat, hogy ezen az úton haladjunk tovább. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. A viszonválasz megilleti államtitkár urat is.
  • KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! S folytathatnám ezt a sort. Az imént a Jobbik a korrupcióval kapcsolatos kérdéseket föltette, de nem válaszolt például az Európai Unió legnagyobb korrupciós botrányára, Kovács Béla korrupciós botrányára sem. Ezek a kérdések a mai napig megválaszolás nélkül vannak. Tudom, hogy nehezen viselik el a jobbikos képviselők ezeket a kérdéseket, de úgy gondolom, hogy erre előbb-utóbb válaszolni kell. Egyébként az Európai Bizottság az Európai Unió antikorrupciós jelentésében mondta ki, hogy az Európai Unión belül a legnagyobb előrelépést a korrupció elleni harc területén Magyarország érte el. Önma­gától ettől a megállapítástól persze nem dőlhetünk hátra, soha nem lehetünk elégedettek, mindig töb­bet kell tennünk a korrupció ellen, és ez a kormány meg is fogja tenni ezeket a lépéseket. Tisztelt kép­viselő úr, megnyugtatom, hogy a jövőben még többet fogunk tenni a korrupció ellen, és kérem, hogy ezt támogassa. Köszönöm szépen. (Taps a kor­mánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Ezt a napirendet lezártam. A napirend utáni felszólalások előtt megadom a szót Lázár János miniszter úrnak, aki ügyrendben jelentkezett.
  • LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány nevében szeretném elsősorban a jegyzőkönyv számára rögzíteni, hogy a kormány mint a végrehajtó hatalom vezetője ma is készen állt arra, hogy a törvényhozás előtt elszámoljon az általa végzett vagy elmulasztott munkával. Szeretném kifejezni, meg­döbbentőnek gondolom, hogy jobbikos képviselőtársaim elvették az ellenzéki képviselők jogát és lehetőségének gyakorlását attól, hogy ma a kormánytól kérdezzenek, pedig kérdezhettek volna. A Jobbik akciója megakadályozta azt, hogy a Magyar Szocialista Párt és az LMP képviselői a kormánytól kérdezhessenek. Meggyőződésem szerint ez ellentétes a házszabállyal, ezért kérem ennek a kivizsgálását. Másrészről a Jobbik nem fair módon és nem sportszerűen járt el, mert a kérdésekben megfogalmazott olyan vádakat, amelyek esetében nem adta meg a válasz lehetőségét a kormány számára, holott jó néhány esetben miniszteri felelősségi körbe tartozó kérdéseket említettek jobbikos képviselőtársaim. Például a saját miniszteri biztosommal kapcsolatos morális aggályokra nem válaszolhattam, hiszen job­bikos képviselőtársaim ezt megakadályozták. Azt el sem merem képzelni és fel sem merem tételezni, hogy az MSZP és az LMP lemondott volna arról a rendkívül fontos ellenzéki jogáról, hogy kérdezzen a kormánytól. Meggyőződésem szerint, ha az LMP és az MSZP ezt tette, akkor visszaélt a választók bizalmával; úgy tűnik, hogy az LMP és az MSZP lemondott a Jobbik javára a parlamenti joggyakorlásról. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszter úr. Tisztelt Országgyűlés! Ügyrendben jelentkezett miniszter úr, egy percben megadom valamennyi képviselőcsoportnak a lehetőséget, hogy mondják el a véleményüket. Elsőként Novák Előd képviselő úr jelentkezett, ezt követően Bárándy Gergely, majd pedig Schiffer András képviselő úr következik egyperces időkeretben.
  • NOVÁK ELŐD (Jobbik): Tisztelt Országgyűlés! Vissza kell utasítanom miniszter úr vádjait, hiszen egyrészt önök alkották azt a házszabályt, amit mi betartva, jóhiszeműen eljárva feltettünk nagyon sok kérdést. Nagyon sok olyat, amire rég nem nyílt alkalmunk, hiszen önök korlátozták például a kérdések korábbi kéthetenkénti kétórás időtartamát másfél órára. Ezért azt gondolom, hogy teljesen jóhiszeműen eljárva olyan kérdéseket fogalmaztunk meg, amelyekre a miniszterelnök úrnak lett volna lehetősége válaszolni, ha nem játszaná el rendszeresen, hogy halaszthatatlan közfeladataira hivatkozva távol van. Gyakran lelepleződött; a függöny mögé bújt el a kérdés elől, volt már ilyen. (Lázár János: Ötven kérdést nyújtottak be!) Ezért azt gondolom, hogy volna lehetősége válaszolni. (Lázár János közbeszólására:) Ne kiabáljon, nyomjon még egyszer gombot, miniszter úr! A kormány képviselője ezt bármikor megteheti ‑ tanulmányozza át a házszabályt ‑, és reagálhat, ahogy most is reagálhatott, és egyébként napirend után is reagálhatnak, mint ahogy mi is számtalan napirend utáni felszólalást teszünk. Igenis azt gondolom, kérdésekre volt lehetőség, és volt lehetőség a Magyar Nemzeti Bank elnökét kérdezni mindhárom ellenzéki frakciónak, éppen ezért alaptalanok azok a vádak, amelyek azt mondják, hogy rosszhiszeműen jártunk volna el.(14.30)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen.
  • NOVÁK ELŐD (Jobbik): Ennyi érdemi kérdés még nem hangozhatott el talán az Országgyűlés történetében sohasem a korrupcióval, a politikusbűnözéssel kapcsolatban, ami Magyarországnak az egyik legnagyobb problémája. (Az elnök csenget.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen.
  • NOVÁK ELŐD (Jobbik): Úgyhogy jó lenne, ha egyszer érdemi választ kapnánk ezekre a kérdésekre. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • ELNÖK: Foglaljon helyet, képviselő úr! Megadom a szót egyperces időkeretben Bárándy Gergely képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja részéről.
  • DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ritkán értek egyet Lázár miniszter úrral, most ezt teszem. Mi is indítványozni fogjuk azt, hogy a Házbizottság tárgyalja meg és vizsgálja ki ezt a példátlan esetet. Itt nem jóhiszemű joggyakorlásról, hanem joggal való visszaélésről volt szó a Jobbik részéről. Valóban meg­akadályozta az ellenzéki pártokat abban, hogy éljenek ezzel az ellenzéki eszközzel, méghozzá tudva azt, hogy egy hónapja várunk arra, hogy Matolcsy miniszter úr személyesen jöjjön be. Három kérdést kívántunk föltenni Matolcsy miniszter úrnak, ebből egyet sikerült, kettőt pedig nem.Azt gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy amikor valaki ilyen módon él vissza az ellenzéki jogosítványokkal, akkor elsősorban nem a kormánypártnak tesz alá ezzel, hanem más ellenzéki pártokat foszt meg attól a lehetőségtől, hogy egyébként a kormányzatot ellenőrző jogkörüket gyakorolni tudják. Úgyhogy én is kifejezetten erkölcstelennek, pofátlannak és joggal való visszaélésnek tartom, amit a Jobbik csinál. (Novák Előd: Rossz volt hallgatni a politikusbűnözést, nem csodálkozom.) Mélységesen elítélem, és remélem, hogy a Házbizottság is ezt fogja tenni. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Schiffer András frakcióvezető úr, az LMP részéről, ezt követően Révész Máriusz, a Fidesz-képviselőcsoport részéről kap lehetőséget, 1 perces időkeretben.
  • DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Először is szeretném visszautasítani a vádaskodását, az LMP frakciója dokumentálhatóan semmiféle jogosítványáról nem mondott le. Ott sorakoznak azok a kérdéseink, amiket nem tudtunk elmondani. Nem tudtunk elmondani azért, mert például a házszabályt önök voltak szívesek megalkotni, tehát reklamálni nem az ellenzéknél kell, hanem a Fidesz-KDNP-nél.Egyebekben pedig, amit a fair eljárással kapcsolatban mondott miniszter úr, abban természetesen van igazsága. Csak azt javasolnám, hogy először min­denki a saját háza táján söprögessen. Hétről hétre fideszes képviselők házszabályellenesen nem a kormány, az egyes miniszterek kompetenciájába tartozó kérdéseket feszegetnek azért, hogy az ellenzéki képviselőket oltogassák, akiknek nincs házszabályszerű lehetőségük, hogy erre válaszoljanak. Olyan kérdéseket feszegetnek, ami adott esetben a Számvevőszék vagy más, nem kormányzati szervek kompetenciája. Önök ugyanúgy visszaélnek, ha úgy tetszik, a házszabály lehetőségeivel, ugyanúgy kijátsszák a házszabályt. Arra szeretném kérni, forduljon Kósa Lajos frakcióvezető úrhoz, mielőtt etikai előadást akarna tartani a parlamentben. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm, frakcióvezető úr. Megadom a szót egyperces időkeretben Révész Máriusz képviselő úrnak, Fidesz.
  • RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a Jobbik, hogy is mondjam, hackelése azért is indokolatlan volt, mert ha a házszabályt elolvasták volna, abban az szerepel, hogy a miniszterelnök úrnak a következő három alkalmon belül válaszolni kell, de a frakcióvezetőjük jogos, illetve csak olyan helyre teheti a kérdést, ahol elhangzó helyen áll. (Novák Előd folyamatosan közbeszól.) Ez pedig azt jelenti, hogy hiába mondták el itt az 50 kérdést, a három héten belül a házszabály szerint miniszterelnök úr maximum két kérdésre kell hogy válaszoljon. Úgyhogy ebből kifolyólag… (Dúró Dóra: Nem igaz.) Olvassák el a házszabályt! Ebből kifolyólag teljesen egyértelmű, hogy az önök eljárása nem jóhiszemű. Feltették az 50 kérdést, de házszabály szerint ebből 48-at nem mondhatnak el. Úgyhogy csatlakozom Bárándy képviselőtársamhoz, és azt kell mondjam, hogy ez valóban a jogszabály és a házszabály szellemével való visszaélést jelent. A házszabály kétségkívül azt is jelenti, kedves Novák képviselőtársam…
  • RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Jobbik): …szerepel benne, hogy minden frakciónak joga van egy‑egy alkalommal kérdést feltenni. Úgyhogy, ha még 10 kérdést fel tudnának tenni, akkor is 40 kérdés elmaradna. (Az elnök csenget.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen.
  • RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Úgyhogy sajnos a házszabály szerint nem tehetik fel ezeket a kérdéseket teljes létszámban. (Moraj a Jobbik soraiban. ‑ Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatása következik a Házbizottság ülésén. Mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. Most a napirend utáni felszólalások következnek. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Varju László képviselő úr, független képviselő: „Az elmúlt hét eseményeivel kapcsolatosan” címmel. Mielőtt hozzákezd felszólalásához, kérem képviselőtársaimat, aki el akar távozni, az tegye gyorsan, és egy kis csöndben figyeljük Varju László képviselő urat. Öné a szó, képviselő úr.
  • VARJU LÁSZLÓ (független): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Már szinte egészen meghatott Lázár úr figyelemfelhívása a sportszerűségre vonatkozóan. Hogy az mennyire összhangban van a Fidesz működésével, arról szeretnék néhány gondolatot elmondani annak kapcsán, hogy Rogán Antal úr korábban polgármesterként és akár jelenleg miniszterként hogyan viselkedik. Bebizonyosodott, hogy a Rogán Antal vezette V. kerületi önkormányzat az adófizetők pénzén fizette a „Pesti srácok” című internetes portált. Megpróbálták megúszni, hogy mindez kiderüljön, ezért a cég felszámoltatását, illetve végelszámolását is kezdeményezték. Ezért ilyen módon az okiratokat eltakarítani szerették volna, de szerencsére mindez eddig még nem következhetett be, mert egy apró figyelmetlenségük nyomán igenis a közokirat kikérése eredménnyel járt. A végelszámolás elindításával oly módon akarták eltüntetni ezeket az okiratokat… ‑ amelyek egy része ilyen módon megmentésre került. A felszámoló cég megküldte ezeket az okiratokat, és bebizonyították, hogy a Rogán Antal vezette V. kerületi önkormányzat az adófizetők pénzén fizette a Pesti srácok propagandaoldalait. A végelszámolás elindítása után a felszámoló cég által küldött okiratokból nyilvánvaló, hogy a Pesti srácok kiadója folyamatosan küldte a teljesítési igazolásokat, a Rogán-féle fideszes önkormányzati cég pedig kifizetőhelyként viselkedve osztotta számukra a pénzt. Ezért cserébe cikkeket írtak, olykor a politikai ellenfeleket lejáratni szándékozó írásokat tettek közzé.Az már bizonyos, hogy tízmilliós tételben rendeltek meg anyagokat, és közpénzen pártlapként működtették. Azt is közölték, hogy hűtlen kezelés gyanúja miatt bejelentést is teszünk az ügyészségen. Februárban egyébként kiderült már, hogy a Pesti srácok azzal bukott le, hogy kiderült, hogy a Földművelésügyi Minisztérium 12 cikket rendelt meg tőlük még tavaly, hogy különböző földügyekben lejárató cikkeket, pontos szövegtartalommal egyeztetett cikkeket készítsenek. Erre vonatkozóan sikerült a sajtónyilvánosságból is megtudni, hogy 12 millió forintot a Miniszterelnökségtől, 10 millió forintot a Belügyminisztériumtól, valamint 4,4 millió forintot és 3,8 millió forintot a Fidesz-frakciótól is kaptak minderre. Így a hiteles és nyilvános olvasottságméréssel ugyan nem rendelkezik ez az oldal, jelenleg is szinte kizárólag állami, baráti megrendelésekkel rendelkeznek, ilyen hirdetéseket lehet látni, mint például az Erzsébet-utalvány reklámja. Szóval, ezek a szponzorált cikkek, ezek a lejárató cikkek azok, amelyeket kormánypártok rendeltek meg, azok képvi­selői rendelhettek meg ettől a cégtől, és ennek nyomán keletkezhetett mindez. A teljesítésigazolásokban egyébként ott vannak a pontosan egyeztetett szövegű cikkek is. A szerződésekben, szeretném fölhívni arra is a figyelmet, hogy hogyan működik a sportszerűség keretében Lázár János által az éppen az előbbi figyelemfelhívásával mindaz, amit a Fidesz-frakció is megrendelésével elkövet. A megjelenések időpontját, azok pontos, szövegszerű tartalmát egyeztetniük is kellett valószínűleg.Ahogy az adott cikkel a minisztériumnak gondja volt, vagy a frakciónak, akkor a Pesti srácok két napon belül köteles volt kijavítani mindazt a hibát, amit elkövettek. És ennek megfelelően lehet sorolni, hogy mi mindent követtek el ebben az összetételben. A Miniszterelnöki Hivatalnak egyébként nem oly régen nyilatkoznia kellett arról is, hogy pontosítsa, milyen megrendeléseket, hirdetésmegrendeléseket tett közzé. (14.40)Ennek kapcsán szeretném említeni, hogy mindenki azokra a médiumokra tudjon figyelni: a TV2 kapott 232 millió forintot, a Hír TV 3 millió forintot, az Echo TV 386 ezret, a PestiSrácok 11,8 millió forintot vagy a VS.hu pedig 6,8 millió forintot. Hát, ennyit a sportszerűségről, kedves Lázár miniszter úr! Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Magyar Zoltán job­bikos képviselő úr, „Összefoglaló az Ángyán-jelentésekről ‑ 3.” címmel. Öné a szó, képviselő úr.
  • MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Már megszokhatták, hogy itt hétről hétre napirend után beszámolok az Ángyán-jelentések legtanulságosabb megállapításairól. Most néhány konkrétummal készültem, ugyanis ezek mutatják leginkább azt, hogy a kormányzat politikája köszönőviszonyban nincs azzal, amit egyébként korábban ígértek, sőt amit a mai napig kommunikálnak. Sokszor hallhattuk itt a Ház falai között és a legkülönbözőbb fórumokon, hogy önök, a Fidesz-KDNP-kormány a helyben élő családi gazdálkodókat segíti mind a birtokpolitikával, mind a támogatáspolitikával. Hát, ezzel a kommunikációs trükkel és ezzel a folyamatosan szajkózott kis panellal csak az a probléma, hogy nem igaz. A tények pont az ellenkezőjét támasztják alá.Nézzünk egy-két példát! Mondjuk, nézzük meg azt, hogy a legnagyobb agrárérdekeltségeknek hogyan is alakultak a támogatásai. Itt a legfrissebb adatok a 2014. évről teljes mértékben rendelkezésre állnak, a 2015. év még csak részben került feldolgozásra, de már ebből is világosan látszik, mondjuk, 2011-hez képest, ami a második Orbán-kormánynak már az az éve volt, amit teljes mértékben ő maga határozott meg, ő szabta meg a pályázati források kijuttatásának a feltételrendszerét is jelentős mértékben. Például Csányi Sándor érdekeltségének ‑ itt a Bonafarm-csoportot emelném ki ‑ 3969 millió forintról 6000 millió forintra emelkedtek az agrártámogatásai. Ez 50 százalékos növekedést jelent. De hasonló mértékű, sőt talán még nagyobb emelkedést lehet megfigyelni Nyerges Zsolt, Simicska Lajos érdekeltségeinél, a Mezort-csoportnál. Leisztinger Tamás is tarolt, pedig ugye baloldali vállalkozóként van elkönyvelve, mégis 41,5 százalékkal tudta növelni agrártámogatottságának mértékét, ahogy a Bódi László-féle csoport is, vagy Mádl Istváné is, de érdekes megemlíteni például a GSD-csoportot, amely köztudottan külföldi hátterű csoport, amely 55 százalékkal tudta növelni agrártámogatottságait. Ha ezt a hét legnagyobb érdekeltséget vesszük, akkor ez azt jelenti, hogy kereken 50 százalékkal tudták növelni a Fidesz-KDNP-kormány alatt a támogatásaikat, és ahogy említettem, ez még csak a hét legnagyobb érdekeltség. Jól látható, hogy a kommunikációval ellentétben a valóságban a nagyok tarolnak az önök kormányzása alatt. El lehet képzelni, hogy ha ennyi milliárd forintot tudnak elszipkázni a közös kasszából, a közös kalapból a nagyok, akkor nyilvánvalóan ennyivel kevesebb marad a kommunikációban sokat hangoztatott családi gazdaságoknak.De nemcsak a támogatottságuk mértéke nőtt, hanem ami még szembeötlőbb és talán még inkább szembemegy a kormány ígéreteivel, az pedig az, hogy magukat a területeket is tudták növelni ezek az érdekeltségek. Részben ebből is fakad aztán a támogatottságuk növekedése is. A Bonafarm-csoport, amit már említettem, 16 500 hektárjából 28 300 hektár lett az önök kormányzása alatt. Ez 71 százalékos növekedés. Nyerges, Simicska Lajos érdekeltségei is nőttek ‑ nyilván ez még a háború előtti időszak, mielőtt a kollégiumi szobatársak között kitört a csetepaté ‑, 14 ezer hektárról 25 ezer hektárra tudták növelni birtokaikat, 72 százalék. De érdemes a szintén már említett Leisztinger Tamást is példaként idehoznom, 11 ezer hektárjáról 23 ezerre növelte, 96,5 százalékos növekedést tudott ez az érdekcsoport érvényesíteni a helyben élő családi gazdálkodók kárára. Összességében a hét érdekeltséget nézve ez 78,8 százalék birtoknövekedés. Hát hol van ez a kicsik támogatásához? ‑ kérdem én. Jelentős részben egyébként állami területekből tudták növelni a birtokaikat.Azt hiszem, ez a néhány szám is jól mutatja azt, hogy valóban homlokegyenest az ellenkezője zajlik a magyar vidéken, mint amit egyébként folyamatosan kommunikálnak. Erre próbálja itt a Jobbik is felhívni minden héten a figyelmet, hiszen ma már Magyarországon, hála a Jóistennek, nem kell szinte senkinek bizonygatnom azt, hogy nem a dél-ame­rikai modell a járandó út. Nem az a helyes, amikor egy szűk elit kezében összpontosul a vidék erőforrása, a megmaradt természeti erőforrások, hanem a XXI. században egy normálisan működő európai országban az lenne a követendő, ha valóban egy színes magyar vidékre építenénk, a helyben élő családi gazdálkodók lenne a gerince a magyar vidéknek. Ehhez viszont egy gyökeres fordulatra van szükség a politika területén is, hogy mind a forrásokat, mind pedig a földeket ezekhez a családokhoz juttassuk. Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Farkas Gergely jobbikos képviselő: „Hangozzék el a diákok véleménye is az Országgyűlésben! ‑ Beszámoló a Jobbik Ifjúsági Tagozatának ’Hallasd a hangod!’ kampányának eredményeiről. 2.” címmel. Öné a szó, képviselő úr, öt percben.
  • FARKAS GERGELY (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Jobbik Ifjúsági Tagozata által indított „Hallasd a hangod! Hangozzon el a Te véleményed is az Országgyűlésben!” című kampánnyal szeretnénk bevonni a fiatalokat a jelenleg is zajló oktatással kapcsolatos vitákba. Özönlenek hozzánk szerencsére a fiatalok véleményei. A második ilyen felszólalás keretében szeretnék egy újabb felszólaláshalmazt, csokrot megosztani a jelenlévőkkel és a döntéshozókkal.Az oktatási helyzet kapcsán Tamás így látja a helyzetet. „A tananyag csökkentésén túl fontos lenne változtatni is magán a tananyagon, a lexikális tudás helyett a készségekre és a nyelvtanulásra kellene hangsúlyt fektetni. Súlyos problémának tartom, hogy a diákok nagy része nem ismeri a pénz világát és az alapvető pénzügyi fogalmakat.”Egy másik észrevétel, amelyben örömmel vettük észre, hogy azt visszaolvasva találkozhatunk a Jobbik által elmondottakkal is. Így szól ez a hozzászólás: „Elsősorban a tananyag mennyiségét csökkenteném, viszont a minőséget emelném, mivel azzal is gyakran problémák vannak. Mert a kevesebb néha több! Ezt mondhatom bátran bármelyik magyar középiskolás nevében.”Döntően azt tapasztaljuk, hogy a hangsúly leginkább a túlterheltségen és a diákok leterheltségén van. Ezt igazolja a legtöbb hozzászólás, amelynek központi témája is éppen ez. Dávid középiskolás tanuló tapasztalatai a következők: „A tanáraimtól is azt hallom, azt tanítják nekem most, amit ők anno a főiskolán, egyetemeken tanultak. Túl sokat várnak el tőlünk. Egy 16 éves gyerek hazaér délután 4-5 óra felé, és már nincs ideje tanulni se, olyan fáradt. Elég lenne 5-6 óra naponta, emellett lenne idő az otthoni tanulásra, esetleg a hobbikra is.”Hasonlóképpen látja Imre is, aki ezt írta: „Elvárják tőlünk, hogy bent legyünk 7-8-9 órákat az iskolában. Aztán jöjjünk haza, és még 3-4 óra tanulást tegyünk mellé, ami néha nem elég, például érettségi időszakban. Ez alsó hangon napi 10 óra. Csodálkozunk a fiatalok nihilista életén?” ‑ teszi fel a kérdést.Károly személyes tapasztalatait osztotta meg velünk az alábbiakban: „A 7. órának 14:20-kor van vége, nekünk azonban a 14:35-ös busz volt az utolsó délutáni, utána már csak este 6 órakor volt egy járat. Ha ezt a buszt lekéstem, akkor várhattam órákat, ez idő alatt az iskolába mentünk volna vissza, ahonnan azonban 5 óra körül már kizavartak minket. A buszpályaudvarra nem mehettünk, mert az ott lebzselő cigányok mindenkit piszkálnak, kirabolnak. Írtunk petíciót a Volánnak, vagy az osztályfőnököket kértük meg, hogy segítsenek, de nem segített senki. Kb. száz diákot érintett ez az ügy. Senkit nem érdekelt, hogy mikor keveredünk haza, hogy másnapra hogyan tanuljuk meg az anyagot, hogy lesz‑e idő egyáltalán még bármi másra egy gyors vacsora után és egy mateklecke között.”Roland szerint: „Nagyon nagy az elvárás, nagyon gyorsan haladunk a tananyaggal, ami sokszor érthetetlen. A tankönyvek nem megfelelőek, hiányos a tananyag bennük.”Béla ezt írta: „Mindennap negyed négykor végzek, és még utána a kollégiumban tanulószoba van este hétig. Semmi szabadidőm nincsen, péntekenként reggel héttől délután negyed négyig az iskolában vagyok, egy héten 40 órám van.”Koppány úgy látja, hogy „Rengeteg a tanóra, heti 38 órám van. A tananyag néha nem egymásra épül. Például kilencedikben úgy kell mechanikát tanulni a diákoknak, hogy a hozzá tartozó matematikai képleteket csak az év végén tanulják. A tankönyvek sokadik kiadásai is ugyanazokat a hibákat tartalmazzák. Jó volna, ha a középiskolában megtanítanák az alapvető és szükséges pénzügyi alapfogalmakat.”Egy másik súlyos problémára hívja fel a figyelmet az egyik középiskolás, ami ellen egyébként a Jobbik számtalanszor szorgalmazott azonnali, határozott fellépéseket. „Azt tapasztalom ‑ írja Zsolt ‑, hogy a tanárok gyakran eltussolják az iskolán belüli bántalmazásokat, és nem vesznek fel jegyzőkönyvet, nem alkalmazzák a házirendet egyes ügyekben, valószínűleg a statisztikák tisztántartása végett.”Az iskolai infrastrukturális körülményekre vonatkozóan is érkeztek panaszok. „Az iskolámban csak be kell nézni a WC-be: az ajtók széttörve, a piszoárok letörve, nem lehet a csapból vizet engedni, mert ki tudja, hogy milyen minőségű víz jönne belőle.(14.50)A tégla és a vakolat repedezik, van egy olyan tanterem, ahol például nem lehet kinyitni az ablakot, mert le van szögezve, mert annyira rossz állapotban van.” Ezt a problémát tapasztalva írja Ferenc is, idézem: „A higiéniai állapotokat javíthatnák, nincsen elég öltöző a tanórákhoz, ugyanis, mivel öt tornaóra van egy héten, ezért több osztály is feltorlódik, és nincs elég hely számukra.” Nagyon sok észrevétel érkezett, még folytatni fogom ezeket, zárszóként azonban engedjenek meg egy nagyon tanulságos és úgy gondolom, hogy jogos észrevételt, ezt kaptuk az egyik diáktól: „Szerintem a kormánypárti képviselőknek vissza kellene ülniük az iskolapadba legalább egy hétre napi 8-9 órát, és akkor megtapasztalnák, hogy miben is kellene változtatni.” Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiból.)
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Z. Kárpát Dániel képviselő úr, Jobbik-képviselőcsoport: „Meddig még?” címmel. Öné a szó, ötperces időkeretben.
  • Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Magyarországot kétségkívül leginkább a demográfiai katasztrófahelyzet és a kivándorlás elképesztő hatásai sújtják, melyek lassan a gazdaság minden szegmensében megjelennek. A kérdés az, hogy előbb vagy utóbb. Tehát először a társadalombiztosítás fog megroppanni vagy éppen maga az a nyugdíjrendszer, amelynek a jövőjéről hosszas szakviták folynak, de akkor sem lehet megjósolni, hogy meddig bírja azt az egyoldalú terhelést, ami éri. Éppen ezért látható lenne, hogy elképesztő szük­ségességű saját erőforrásokból felpörgetni a gazdaságot, lassítani a kivándorlást, lehetővé tenni a vágyott gyermekek világra jövetelét, ehhez pedig egy otthonteremtési programon keresztül lehetne talán a legkönnyebben elindulni. Éppen ezért fájó az, hogy két éve nagyjából, második éve civil kezdeményezésre otthonteremtés és lakásépítések kapcsán rendszeres találkozók folynak a parlamenten belül is, a civil meghívó fél pedig minden alkalommal továbbította meghívóját a kormánypárti képviselőtársak számára is, akik a legutóbbi alkalmat kivéve egyetlenegyszer sem tisztelték meg jelenlétükkel ezen nagyon fontos eseményt. Örülünk a kormányzati elmozdulásnak, hiszen talán a CSOK kiterjesztése, bár elnagyolt és aránytalan kiterjesztése is a jele annak, hogy kezdik felfogni, miről is szól ez a problémakör valójában, azt láthatjuk, hogy a holnapi napon végre ezen összpárti egyez­tetésre a Parlament falain belül is sor kerülhet, és végre itt is teret kaphat ez a nagyon fontos téma, de a CSOK kiterjesztése mentén még mindig elképesztő aránytalanságokat látunk. Nemcsak a NOK-ra, CSOK-ra és az összes hasonló elképzelésre, de tulajdonképpen minden kormányzati felvetésre igaz, hogy azt erőltetik, hogy a magyar emberek mindenképpen új építésű ingatlanokat, új lakásokat szerezzenek, miközben látható, hogy ‑ a KSH szerinti átlagfizetéseket illető adatokból kitűnő módon ‑ nem ez a tipikus magyar átlag és nem ez a tipikus magyarországi élethelyzet. Hiszen a CSOK-ot igénylők, az ezzel kapcsolatban érdeklődők túlnyomó része, mintegy 90 százaléka egész egyszerűen nem kíváncsi új ingatlanra, pontosabban kíváncsi lenne, de nincs erre tartaléka, nincs erőforrása. Sokkal életszerűbb a használtlakás-vásárlás, a -bő­vítés és a -felújítás. Éppen ezért, ha már az építőiparon keresztül kívánna egy tőkeinjekciót adni Magyarország kormánya, akkor látni kéne azt, hogy bár az építőiparba invesztált pénznek óriási multiplikátor hatása van a gazdaságra nézve, az is bizonyított, hogy mindez nem a stadion és nem az út, hanem a lakó- és kereskedelmi ingatlanok esetében a leginkább kiterjedt, és a CSOK ennek megfelelően lehetett volna kitalálva, hiszen ha a használt lakásra kiterjesztenék, akkor az itteni felújítások esetén csak a nyílászárók és fűtés-korszerűsítések kivitelezése során már ezen kettő magával húzná a többi szakipart is, ennek megfelelően pedig multiplikátor hatása mindennek azért lehetne kiterjedt, hiszen itt az új építésűhöz képest még talán magasabb a munkadíj aránya, mint a bevont anyag költsége. De a bevont anyagon keresztül is a történelmi magyar építőipar, annak beszállító hálózatának újraindítása, a termelőkapacitás újraindítása esetében igenis mérhető hatások jelentkeznének, hiszen ha eljátszunk azzal a gondolattal, hogy az összes CSOK-képes ingatlan esetében igénybe veszik magyar családok a támogatást, minden ilyen érintett lakásba egy vágyott gyermek világra jöhet, akkor is azt látjuk, hogy összesen 6, azaz hatezer ingatlan alkalmas minderre 2017 végéig. Látható tehát, hogy az élve születések számának robbanásszerű emelkedését nem innen kell várni, nem ettől kell várni.Ugyanakkor, ha egy állami hátterű bérlakás­építési program indulna a Jobbik programjának megfelelően, azt látjuk, hogy mindez akár a Várba költözés felbecsült költségeinek töredékéből is elindítható volna. Egy olyan nemzetmentő projektre gondolunk itt, amely valóban több tízezer magyar gyermeket hozhatna hosszú távon Magyarországon olyan szinten, hogy magyar családokat tarthatna itthon, lassítva a kivándorlást, a vágyott gyermekek világra jöhetnének, és eljuthatnánk végre oda, hogy az éves szinten 41-42 ezer igényelt új építésű ingatlanhoz képest ‑ most ugye, 7500-8000-nél tart hatévnyi kormányzás után a nemzetgazdaság a Fidesz-KDNP-érában ‑ legalább közelíthetnénk a kívánt szinthez. Ugyanígy a lakásfelújítások tekintetében is, ha egy átlagos panelrengeteg állapotain végignézünk, akkor bizony lenne hol hozzányúlni, és elmondhatjuk, hogy egy ilyen nemzetmentő tervezet ‑ mert a projekt idegen szó és nem szép rá ‑ elengedhetetlen volna éppen annak érdekében, mert ha nem tudjuk a népességfogyás ütemét valamilyen szinten lassítani, aztán gyarapodásba fordítani az egész folyamatot, ha engedik közben idegenek betelepítését Magyarországra is, akkor nem lesz jelentősége annak, hogy 50-60 év múlva ki lesz kormányon. Éppen ezért ezen nemzetmentő tervezet keresztülvezetését (Az elnök csenget.) nemcsak ajánljuk a kormányzatnak, de követeljük is tőle. (Taps a Jobbik soraiból.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Mirkóczki Ádám képviselő úr, jegyző úr. Megadom a szót ötperces időkeretben: „Pótolhatatlan veszteség a magyar-lengyel kapcsolatokban. In memoriam Artur Górski” címmel.
  • MIRKÓCZKI ÁDÁM (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A napokban kaptuk a szomorú és megdöbbentő hírt, hogy életének mindössze 46. évében hosszan tartó, súlyos betegség után elhunyt Artur Górski lengyel politikus, haláláig a szejm képviselője, Magyarország nagy barátja, akinek hiánya ‑ finoman fogalmazok ‑ pó­tolhatatlan a magyar-lengyel kapcsolatokban. Volt szerencsém személyesen is ismerni, és munkásságára testközelből is olykor-olykor rálátni, ezért méltónak tartom az ő politikai tevékenységét arra, hogy itt a magyar Országgyűlés falai között is megemlékezzünk róla. Artur Górski 1970-ben született Varsóban, tanulmányait a Stefan Wyszyński Katolikus Egyetem politológia és társadalomtudományok szakán végezte 1994-ben, 1998-ban pedig már doktorált. 1995-97 között a lengyel állami hírügynökségnél volt belföldi tudósító, 1998-tól a katolikus Dziennik napilap főszerkesztője. 1999-től a Szolidaritás Választási Szövetség által vezetett kormányban töltött be különböző státuszokat, többek közt a minisztertanács tagjai és a miniszterelnök mellett dolgozott tanácsadóként. Hosszú ideig elnöke volt a lengyel jobboldali értelmiség számos alakját tömörítő és egyben befolyásos Konzervatív Klubnak. 2002-ben csatlakozott a Kaczynski-testvérek által vezetett Jog és Igazságossághoz, aminek színeiben a következő választáson, 2005-ben már bejutott a szejmbe. A lengyel parlamentnek egészen haláláig, négy cikluson át volt megszakítások nélkül képvi­selője. Artur Górski a magyarság ügyének egyik legnagyobb szószólója volt a jelenkori lengyel politikában. Számtalanszor tett látogatást Magyarországon, melyek során sohasem titkolta szimpátiáját mind hazánk, mind nemzetünk, mind pedig politikai értelemben a nemzeti oldal iránt. 2012 januárjában, amikor az Európai Bizottság varsói képviselete előtt szervezett egy tüntetést, azt a címet adta a tüntetésnek, hogy "El a kezekkel Magyarországtól". Ugyanezen év novemberében az ő meghívására és az ő szervezésében adhatott nagy sikerű koncertet a lengyel fővárosban, Varsóban a Kárpátia együttes. Parlamenti felszólalásai során is rendre Magyarország mellett foglalt állást, az ellenzéki években folyamatosan ostorozta a Polgári Platformot a magyarok melletti határozottabb fellépésre az Európai Unióban. Politikai értékrendjében a konzervativizmus, a kompromisszumok nélküli antikommunizmus és a katolikus tradicionalizmus voltak a legfőbb irányelvek. Az Európai Uniót és a liberális demokráciát bíráló véleményei pedig nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a PiS 2015-ben ismét meg tudta nyerni a választást, és Lengyelországban újra keresztény-konzervatív alapokon álló kormány alakult. (15.00)ArturGórski sajnos évek óta súlyos leukémiával küzdött, 2013-ban nyilvánosan jelentette be, hogy el kell kezdenie a kemoterápiás kezeléseket, amelyhez rengeteg vérre van szüksége. Idézem akkori Face­book-bejegyzését: „A ti véretek az én életem.” Ezek után több százan adtak számára vért, és betegségét ezáltal is hosszasan, hősiesen viselte, tavaly ősszel pedig már arról írt, hogy ha minden jól megy, akkor sikerülni fog gyógyulása. Állapota azonban sajnos rosszabbra fordult, és két héttel ezelőtt Budapesten a magyar-lengyel barátság napjára, Budapestre már nem tudott sajnos eljönni, és 2016. április 1-jén, néhány nappal ezelőtt kora reggel, 46 évesen elhunyt. A Jobbik nem felejti el munkásságát, nem felejti el azt a szellemiséget, amelyet kifejtett politikai tevékenysége kezdetétől Magyarországgal szemben, a magyar-lengyel kapcsolatok mellett, és arra biztatunk minden magyar képviselőt, hogy a két nép, a két nemzet kapcsolatai és töretlen fejlődése miatt is vegyen példát Artur Górski munkásságáról, állítsa példaképként maga elé, és törekedjen arra, hogy ez a két nemzet egy újabb, legalább ezer évig hasonló együttműködésben töretlen bajtársiassággal egymás mellett kiálljon. Isten áldja a lengyel népet, a magyar népet, és Isten nyugosztalja Artur Górskit! Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Sallai Róbert Benedek képviselő úr, az LMP részéről: „Semmelweis halála után 151 évvel” címmel. Öné a szó ötperces időkeretben.
  • SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A hétvége folyamán kaptam postaládámba „A magyar reformok működnek” című kis füzetet, amelyben nagy leleményességgel nem esik szó a vidékfejlesztés ügyéről, az agráriumról, az oktatáspolitikáról, és nem esik szó az egészségügyről sem, mert a reformok nem minden tekintetben működnek.Egy ilyen témáról szeretnék beszélni, ez pedig az anyai halálozás kérdése születések után. Ugyanis szomorúan kell megállapítanunk, hogy nem pusztán nem működnek a magyar reformok, hanem mindaddig, ameddig tíz évvel ezelőtt az angolokéval, az Egyesült Királyságéval voltunk egy szinten a statisztikai mutatók tekintetében, és nekik sikerült jelentős eredményeket elérniük, Magyarországon romlott a helyzet. Teljesen mindennapos most már, hogy emberek nem a miatt a betegség miatt halnak meg a kórházban, amivel kórházba kerültek, hanem olyan fertőzések miatt, amiket a kórházban szednek össze. Teljesen rossz a statisztikaiadat-gyűjtés a kórházi fertőzéseket bejelentő rendszerben, hiába korszerű informatikai rendszert tart fenn a Semmelweis Orvostudományi Egyetem, nagyon kevés valós adattal foglalkozik, és nagyon-nagyon nehéz emiatt számon tartani ezeket a fertőzéseket. Negyedik gyermekem, Barnabás fiam egy ilyen fertőzés miatt került kórházba születésekor, Kleb­siella-fertőzést kapott, amibe annak idején Miskolcon több csecsemő halt bele, aminek nemrégen az atlatszo.hu kiperelte az ÁNTSZ jelentését, ami megvizsgálta az eredményeket. Az ÁNTSZ jelentése azt állapította meg, hogy minden a legnagyobb szakszerűséggel folyt, minden rendben volt a kórházban, mindent erőn felül teljesítettek, amit én a magam részéről nem szeretnék megkérdőjelezni. Nem szeretném, ha bárki azt hinné, hogy felelősnek tartom azokat az orvosokat, akik ki tudja, hányadik műszakban dolgoztak ott, vagy azokat a 70-80 ezer forintokat kereső ápolókat, akiknek kétszer annyi babát kell ellátniuk, mint amennyit egészségesen lehetséges lenne. Szó nincs erről. A rendszert tartom hibásnak, hiszen alapvetően a magyar rendszerből, a magyar politikai kultúrából következik az, hogy nincs meg a képessége, hogy szembenézzen a problémákkal.Az angolok elkezdték azt a folyamatot, hogy minden egyes esetről jelentést készítsenek, és megpróbáljanak intézkedéseket tenni, hogy hogy lehet megelőzni. A magyarok mit tesznek? Elkezdik a szülőket hibáztatni, hogy nagy, olyan veszélyességi faktorú csoportból jöttek ki a szülők, ahol dohányoztak, esetleg kosz volt a lakásban és így tovább. Nem arra törekszik a magyar rendszer és az ÁNTSZ jelentése, hogy hogyan lehet jobbá tenni ezt, hogy lehet még jobban odafigyelni emiatt, mert Borsodban történt mindez, és hogyan kell még fokozottabban felügyelnünk ezt a rendszert, hanem megállapítják ennek a teljes rendszernek a tökéletességét. Nem hibáztatok orvost, nem hibáztatok ápolót, de hibáztatom az egészségügyi rendszert teljes egészében, ami nem törekszik arra, hogy Semmelweis halála után 151 évvel ne hívja fel a figyelmet azokra a lehetőségekre, amelyeket, mondjuk, csak kézhigiéniai fejlesztésekkel, néhány fertőtlenítőszerrel, egy fokozottabb odafigyeléssel meg lehetne előzni. És nyilvánvalóan a kézmosás hiánya, ami ilyen esetekben felmerül problémaként, olyan probléma, ami egyébként képezhető, és ezért probléma az, hogy azok a multirezisztens kórokozók, amelyek egyébként ott vannak Nyugat‑európa kórházaiban is, nem magyar specialitás, és külföldön is előfordul ilyen eset, azok ellen hogy lehet küzdeni és mit lehet tenni. Azt látjuk, hogy míg az egyik ország szembenéz ezzel a problémával, szembesül azzal, hogy itt valami hiba történt, addig Magyarország megpróbálja ezt leplezni, megpróbálja letagadni ezt a problémát. Jelen pillanatban Magyarországnak Kazahsztánnál is sokkal rosszabb a mutatója, 100 ezer szülésre 15 elvesztett anyát könyvelhet el a magyar egészségügy, akik fiatal anyukák többségükben, akik nem így tervezték az életet, és egy gyermekszüléssel nem azt gondolták, hogy soha nem fogják a gyermeküket felnevelni; fiatal családok, ahol esetleg nagyobb testvér veszít el szülőt azért, mert az egészségügyi intézményrendszer nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy valami változás történjen. Az összes volt szocialista ország közül egyedül vagyunk ebben a térségben, akiknek nemhogy nem sikerült javítani a mutatóit, hanem rontotta a mutatóit, és ennek megfelelően nem tudott eredményeket felmutatni. A lengyeleknek 100 ezer szülésre 3 ilyen haláleset esik, a szlovákoknak 6, amivel még mindig egy németországi eredményt tudnak hozni, míg a magyaroknak több mint 15 ilyen haláleset esik, és mindezekkel egyáltalán nem próbálunk érdemben lépéseket tartani és nem próbálunk tenni semmit. A hétvége folyamán Sándor Mária, a fekete ruhás nővér hangot adott fáradtságának, hogy megunta azt a harcot, amit kilátástalanul vív és kilátástalanul végzett az elmúlt időszakban, és azt hiszem, hogy ez a téma pont az a kilátástanság, mint amit az egészségügyben legtöbben láthatnak, hogy nincs meg a törekvés, nincs meg a kormányzati szándék arra, hogy érdemi előrelépés legyen. Nincs meg az érdekvédelmi képviseletek szándéka és a kormányzat szándéka, és ha ez nem változik, ezek a mutatók, ezek a reformok még tovább fognak romlani. Ez ügyben kérnék a kormánytól segítséget és előrelépéseket. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő előre bejelentett felszólaló napirend után Novák Előd képviselő úr, aki „A korrupció ötven árnyalata ‑ amikre a narancsbárók miniszterelnöke nem mert válaszolni” címmel mondja el napirend utáni felszólalását. Öné a szó, képviselő úr.
  • NOVÁK ELŐD (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Illetve, tisztelt ellenzéki képviselőtársaim, talán inkább így kellene mondanom. Nem tudhatjuk, hogy melyik offshore paradicsomban végezte halaszthatatlan közfeladatait Orbán Viktor miniszterelnök úr, azt azonban láttuk, hogy ismét nem válaszolt a kényes kérdésekre, a legfontosabbakra, ezért hogy ne legyek udvariatlan, hadd forduljak szembe képviselőtársaimmal, hiszen egyetlen kormánypárti sem maradt lényegében a Fidesz padsoraiban. (Jobbikos képviselőtársai felé fordulva folytatja felszólalását. ‑ Közbeszólás a Jobbik soraiból: Egy van.)Nos, először azért hadd reagáljak arra a tiltakozási hullámra, amit ma az 50 antikorrupciós kérdésünk kapcsán az MSZP-től hallhattunk. Úgy tűnik azonban, hogy Bárándy Gergely átaludhatta a parlament ülését, hiszen valójában nemcsak a Jobbik, hanem két másik ellenzéki frakció, sőt a szocialisták is kérdezhették tehát Matolcsy Györgyöt. Az a kérdés tehát, hogy miért fáj az MSZP-nek a korrupció felemlegetése, az, ami Magyarország egyik legnagyobb problémája, a politikusbűnözés. Ez lényegében egy költői kérdés, hiszen jól tudjuk, hogy egyetlen MSZP-s korrupt politikust sem számoltatott el a Fidesz az elmúlt hat évben, hogy az ő szóhasználatukkal éljek. A korrupció ötven árnyalata ugyanis nemcsak narancs-, hanem sajnos vörös színben is pompázik, ezt bizonyítják az exfideszes Horváth Zsolt és az ex-MSZP-s Simon Gábor eltitkolt külföldi bankszámlái is. Nos, én azt gondolom, hogy szembe kell nézzünk azzal, hogy a miniszterelnök úr semmit sem kíván változtatni a korrupció, a politikusbűnözés jelenlegi helyzetén, pedig a Jobbiknak egy átfogó programcsomagja van, mi magunk egy átfogó programcsomagot dolgoztunk ki a politikusbűnözés visszaszorítása érdekében. Engedjék meg, engedjétek meg, hogy ebből azért 12-t fölelevenítsek, egy tucatnyit ebből a programcsomagunkból, hiszen már sikerre vittük a politikusi álláshalmozás tiltásának legáltalánosabb pontjait, de még számos kiskaput újranyitottak, tehát ez sajnos még mindig aktuális. Viszont ebbe a sikerünkbe, ebbe a félsikerünkbe kapaszkodva hirdetjük meg a mentelmi jog eltörlésére vonatkozó programpontunkat, továbbá szembe kell nézni azzal is, hogy addig nem lesz elszámoltatás, amíg a közérdekkel ellentétes titkosításokat nem szüntetjük meg. Tehát fel kell tárni a szőnyeg alá söpört mutyikat, a titkosított mutyikat, ezért felül kell vizsgálni az eddigi titkosítási gyakorlatot.(15.10)Ezt követően pedig meg kell változtassuk azt a gyakorlatot is, ami szerint jelenleg ezek elévülhetnek. Mire kiderülnek, gyakran elévülnek a különböző politikusbűnözési esetek, ezért a politikusbűnözők által elkövetett gazdasági jellegű bűncselekmények ne évülhessenek el ‑ ez ugyebár a Jobbik álláspontja. Ezek nem személyeskedő, ezek olyan programpontok, amelyek garantálni fogják a Jobbik kormányra kerülését követően is, hogy mások legyünk, mint az eddigi pártok, és ezek a pontok garanciái lehetnek annak, hogy tiszta közélet marad Magyarországon.Ezen túlmenően indokolt volna a rendszeres vagyonosodási, vagyongyarapodási vizsgálat bevezetése minden politikus – nem csak országgyűlési képviselő, kormánytag, államtitkár ‑ esetén is, továbbá a kettős állampolgárság kötelező bevallása, hiszen ha már az iskolai végzettségtől, a nyelvtudástól kezdve sok mindenről nyilatkozni kell az Országgyűlés honlapján megtalálható módon, akkor azt gondolom, az állampolgárság is egy ilyen közérdekű adat kellene hogy legyen. Gondoljuk csak el, ha Simon Gáborról már korábban kiderült volna, hogy egy afrikai banánköztársaságban rendelkezik egy másik állampolgársággal, akkor nyilvánvalóan hamarabb fény derülhetett volna arra, hogy bizony takargatnivalója van ennek a politikusnak. Ezért a politikusbűnözés visszaszorítását is szolgálja ez.Ezen túlmenően, azt gondolom, szembe kell nézni a kommunista vezetők elszámoltatásának elmaradásával, a kommunista vezetők kitiltásával, hiszen még mindig az MSZP padsoraiban foglalhatnak helyet akár egykori kommunista vezetők is. Ezen változtatni kell, és meg kellene teremteni a politikusok visszahívhatóságának intézményét. Dupla büntetést a politikusokra, a teljes vagyonelkobzás lehetőségének megteremtését, és hogy egy tizenharmadikat is mondjak, hogy végképp szerencsétlen legyen azért ez a programcsomagunk a politikusbűnözők számára, bár ez már nemcsak a politikusbűnözőket fogja érinteni: a bérrabtartás intézményének vagy az önfenntartó börtönök megteremtésével változtatni kell a jelenlegi wellness-börtönkörülményeken. Tisztelt Országgyűlés! Végül, zárásul arra szeretnék emlékeztetni, hogy ma április 4‑e, Magyarország megszállásának napja van, 1945-ben a benyomuló szovjet csapatok itt az Országgyűlésre is a mai napig árnyékot vető módon húzták fel a megszállási emlékműveket, elvileg tiltott önkényuralmi jelképek­kel, amelyeket megtűrt minden eddigi kormányzat. Azt gondolom, éppen ezért feladatunk van bőven, és ezzel talán már fel is konferáltam az utánam jövő Szávay István képviselőtársamat, aki hosszabban fog megemlékezni erről a gyalázatos évfordulóról. Köszönöm figyelmeteket. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Mielőtt megadom a szót Szávay képviselő úrnak, jelzem, hogy mind Z. Kárpát Dániel napirend utáni felszólalása, mind pedig Novák Előd képviselő úr napirend utáni felszólalása ügyében a kormány képviselője jelezte, hogy írásban kíván válaszolni az elhangzottakra. Most pedig megadom a szót Szávay István job­bikos képviselő úrnak: „Április 4-ről szóljon az ének!” címmel.
  • SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Április 4-ről szóljon az ének! ‑ e dallal kellett ünnepelni évtizedekig azt a Vörös Hadsereget, amely véres harcokban, mérhetetlen szenvedést, pusztulást és halált hozva nemzetünkre, 1945 áprilisára elfoglalta az akkori Magyarország utolsó települését, Nemesmedvest. Pedig még a dátum is hazugság volt, hiszen hazánk területén még április 11-12-én is harcok folytak, de Sztálin április 4-ét határozta meg Magyarország szovjet felszabadításának határnapjául, így évtizedekig ezt kellett ünnepelni. Persze, a Moszkvát elvtelenül kiszolgáló kommunista helytartókat ez egyáltalán nem zavarta, így április 4-én generációkkal dicsőítették felszabadítónk hősi nevét, miközben tereket, utcákat, iskolákat, közintézményeket neveztek el e dátumról, a gyerekeknek pedig azoknak a felszabadítóknak kellett hálát rebegniük, akik barbár hagyományokat követve, állatias vágyaik kielégítésére anyjukat, nagyanyjukat, húgaikat erőszakolták meg. Úgy kellett alantas tetteiket dicső hőskölteményekbe önteniük, hogy tudták, apjukat, nagyapjukat ők hurcolták el, ők kényszerítették súlyos málenkij robotra, és száműzték a Szovjetunió legtávolabbi pontjaira, ahonnan a legtöbben soha nem tértek vissza. Bár mondhatnánk ma, hogy ezeknek az időknek már, hál’ istennek, vége van, pontosan tudjuk azonban, hogy ez nem igaz. Máig a fővárosunk és nemzetünk talán megszakrálisabb, nevében a számunkra talán legszentebb eszmét hordozó terén, a budapesti Szabadság téren éktelenkedhet a monumentális szovjet felszabadítási emlékmű. Hiába követeljük, követeli a Jobbik hosszú évek, sőt évtizedek óta ezen emlékmű szoborparkba szállítását és helyére az ereklyés országzászló visszaállítását, a Fidesz erre valamiért nem hajlandó. Ma is tele van az ország Felszabadulás és Április 4. utcákkal, valamint Vörös­had­sereg utakkal, nem sikerült tehát számolnunk a nem­zetünket elnyomó, népünket kizsigerelő, gazdasági, erkölcsi és szellemi hanyatlásba hajtó ordas eszmével, a máig velünk élő és romboló kommunizmussal. Ma sem tudjuk, hogy ki súgott be kit, ki volt a tettes és ki volt az áldozat, hisz az ügynökakták 2060-ig titkosak. Ott tartunk, tisztelt kormánypárti képvi­selőtársaim, ha itt lennének, hogy miközben már az egykori kommunista utódpárt, az MSZP is az ügynökakták nyilvánosságra hozatala mellett száll síkra, aközben önök valamilyen okból megszavazzák azok további titkosítását.Tisztelt Országgyűlés! A véres és brutális kádári megtorlást is keveslő egykori vörös belügyminiszter, Biszku Béla úgy távozhatott múlt héten az élők sorából, hogy áldozatai nem kaphattak elégtételt, hisz hóhéruk luxusnyugdíját élvezve majdnem háborítatlanul élhette hátralévő évtizedeit 1989 után is. A mindössze 18 éves Mansfeld Péterre halálos ítéletet kérő vérügyész, Mátsik György pedig a mai napig is elegáns budai lakásában élvezi békésen és büntetlenül élete hátralévő idejét. A kommunizmus tehát ve­lünk él. Bár büszke vagyok rá, hogy magam és a Jobbik is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a kommunista rendőrgyilkos, Ságvári Endre eltűnt az egyik patinás szegedi gimnázium nevéből, azonban számunkra most is érthetetlen, hogy mi keresnivalója lehet a vörös börtönökben belügyminiszterként tíz- és százezreket megkínzó, sőt halálra kínzó, kínoztató, az ÁVH-t létrehozó tömeggyilkos Rajk Lászlónak egy budapesti egyetem szakkollégiumának nevében. Mint ahogyan azt sem tudom elfogadni, hogy egyes emlékezetpolitikusok még ma is mindenáron össze akarják kötni a pesti srácok és Pongrátz Gergely valódi változást akaró tiszta forradalmát az eseményekkel a legjobb jóindulattal is csak sodródó, világéletében ízig-vérig kommunista Nagy Imrével, aki többek között a padláslesöprésekkel döntött több százezer tisztességes gazdát éhezésbe, nyomorba és kergetett sokakat öngyilkosságba.Tisztelt Országgyűlés! Bár április 4-ét immár néhány elborult elméjű civilen kívül ma már talán senki sem ünnepli, a mintegy 45 éven keresztül hazánkat és nemzetünket romboló kommunista diktatúra örökségét máig nem sikerült tisztességesen, az áldozatok emlékéhez méltó módon lezárni, így a Kommunista Párt egykori második vonala máig kitüntetett szerepet vihet a hazai közélet első vonalában. Legutóbb például azzal sokkolt bennünket a kormány, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter helyett Kovács László egykori MSZMP KB-tag és későbbi külügyminiszter képviselte Magyarországot Guido Westerwelle, volt német külügyminiszter április 2-ai temetésén.Tisztelt Képviselőtársaim! A rendszerváltó generáció nemcsak hazánk gazdasági, szellemi, kulturális felvirágoztatására bizonyult képtelennek az elmúlt 26 évben, hanem a kommunista múlt végleges lezárására, majd az áldozatok rehabilitálására, valamint a bűnösök megnevezésére és megbüntetésére is. Mi, jobbikosok azonban készen állunk arra, hogy legkésőbb 2018-ban ezt a csorbát is kiköszörüljük. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Ezzel a napirend utáni felszólalások végére értünk. Tájékoztatom önöket, hogy a tavaszi ülésszak következő ülésére várhatóan 2016. április 11-én kerül sor. Megköszönöm munkájukat. Az ülést bezárom. (Az ülés 15 óra 18 perckor ért véget.)Mirkóczki Ádám s. k.Tiba István s. k.jegyzőjegyzőA kiadvány hiteléül:Dr. Bárány Tibor az Országgyűlés Hivatala törvényhozási főigazgató-helyetteseSzöveghű jegyzőkönyv Felelős kiadó: dr. Such György, az Országgyűlés főigazgatójaSzerkeszti és előfizetésben terjeszti: az Országgyűlés Hivatala, Törvényhozási Igazgatóság, Jegyzői Iroda Budapest, V. Kossuth tér 1-3. Postacím: 1357 Budapest, Pf. 4Telefon: 441-4222Telefax: 441-4599 Nyomda: EUROTRONIK Zrt.MINDEN JOG FENNTARTVA!ISSN: 2064-6666 (Nyomtatott)ISSN: 2064-8367 (Online)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány nevében ki kíván reagálni? (Jelzésre:) Mikola államtitkár úr, tessék, parancsoljon!