• DR. VAS IMRE, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ahogy a tegnapi törvényalkotási bizottsági ülésen is elhangzott, Magyarországon minden ellenkező híresztelés ellenére jól működik a fékek és ellensúlyok rendszere. Ennek egy példáját látjuk jelen törvényjavaslat megalkotása során. A köztársasági elnök az Alaptörvényben rögzített jogával élve észrevételeivel együtt megfontolásra visszaküldte a T/9660. számon benyújtott, az Országgyűlés által 2016. március 17-én elfogadott, a nemzeti otthonteremtési közösségekről szóló törvényjavaslatot. A köztársasági elnök a jogalkotással megvalósítani kívánt céllal, a családok otthonteremtési lehetőségének állami támogatással való bővítésével egyetértett, ezzel együtt néhány problémára is felhívta az Országgyűlés figyelmét. Erre tekintettel a Törvényalkotási bizottság 17 pontos módosító javaslatot nyújtott be a törvényjavaslathoz. A jelentést és a módosító javaslatot 19 igen szavazattal, 8 nem szavazat ellenében fogadta el a Törvényalkotási bizottság.A köztársasági elnök levelében felhívta a jogalkotó figyelmét, hogy szükséges a közösség és a szervező jogállásának pontos és egyértelmű tisztázása. Úgy gondolom, hogy a beterjesztett módosító javaslattal ennek a kívánalomnak maradéktalanul eleget teszünk. Az átláthatóság és az ellenőrizhető gazdálkodás követelményeit is biztosítjuk azzal, hogy a rendkívüli befizetések értéke nem haladhatja meg a hátralévő fizetési kötelezettség 40 százalékát. Ezzel a rendelkezéssel is védjük a közösség kevéssé tőkeerős tagjainak érdekeit. Garanciális szempontból szintén fontos szabály, hogy 3 százalék alá nem csökkenhet a szervezet tartalékainak mértéke. Szintén az államfő észrevételeire reakció, hogy az eredetileg rendeleti szinten történő szabályozás egyes részeit törvényben rögzítjük, így a licitre vonatkozó szabályokat is.Végezetül szeretném megjegyezni, hogy sikerült olyan garanciális elemekkel körülbástyázni a törvényjavaslat egészét, hogy külön biztosítási rendszer nélkül is megfelelő védelmet nyújt a nemzeti otthonteremtési közösség tagjai számára. Az otthonteremtések elősegítése érdekében kérem, hogy támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
  • DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Elnök Úr! Ha van lehetőség eltérni a forgatókönyvtől, valóban az a szokás szokott lenni, hogy a nagyobb frakcióval rendelkező párt mondja először a véleményét, a kisebbségi véleményt, és utána szeretnék én következni.
  • DR. HARANGOZÓ TAMÁS, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Valószínűleg nem ugyanarról a törvényjavaslatról beszélünk, mint amit Vas Imre ismertetett. Úgy tudnánk összefoglalni első körben ezt a javaslatot, hogy szemmel láthatóan a Fidesz nem vette magára az elnök úr bírálatait, és nem különösebben érintette meg önöket az a javaslatcsomag, amit az államfő önöknek megküldött. A 17 pontjuk még csak nem is karcolja érdemben azokat a kifogásokat, amelyeket az államfő támasztott a legutóbbi alkalommal 24 óra alatt sebtében elfogadott mutyitörvényükkel. Ne szépítsük a dolgot, ez továbbra is egy a jogalkotással elkövetett korrupciós ügy lesz már megint, képviselőtársaim. Önök egyetlenegy dolgot betonoztak be garanciába ebbe a törvénybe, hogy név szerint lehet tudni ismét, hogy melyik az a tulajdonosi kör, és melyik az a két cég, amely ezzel a törvényjavaslattal élni tud egész Magyarországon, tehát körülbelül ennyi az a garancia, amit látunk a törvényben.De mi az, amit továbbra sem? A legnagyobb prob­léma, amit minden ellenzéki párt egyhangúlag állított, és szerintünk ez a lényege, ami miatt nem lehet támogatni semmiféleképpen ezt a törvényt, hogy továbbra sincs a befektetővédelem tekintetében semmilyen garancia ebben a törvényben. Hiába mondják önök, hogy milyen tartalékot kell képezni, hiába mondják, hogy elkülönül majd a szervező cég és a közösség vagyona, arra a kérdésre egyszerűen nincs válaszuk, ami nem olyan régen ebben az országban az önök kormányzása alatt megtörtént a Quaestor-botrány idején: semmilyen törvényben nem volt ugyanis benne az, hogy fiktív kötvényekkel el lehet lopni több száz milliárd forintot.(10.00)De mégis, legalább a betétbiztosítási alapok adtak valamilyen lehetőséget a kisbefektetőknek arra, hogy minden pénzüket ne veszítsék el. Ebben a játék­ban, és ezért mondjuk, hogy pilótajáték, semmilyen garancia nincsen a befektetőknek arra, hogy a pénzükhöz jutnak egy ilyen esetben. Egyetlen garancia továbbra is az, hogy az a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank fogja a felügyeleti jogkört gyakorolni, aki alatt tavaly el lehetett lopni több száz milliárd forintot fiktív kötvényeken keresztül a Quaes­tor-ügyben és a hozzá kapcsolódó brókerbot­rány­ügyben úgy, hogy a jelenlegi, állítólag rettenetesen erős és mindent garantáló felügyeleti jogkörei akkor is megvoltak már Matolcsy Györgynek és a Magyar Nemzeti Banknak.Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a javaslat ezen túlmenően továbbra is azt vetíti előre, hogy mint minden fogyasztói közösségben, a kispénzűek, a kevésbé informáltak, az egyszerű kisemberek, akik szeretnének lakáshoz jutni, na ők lesznek a vesztesei ennek az ügynek, és a jól szituált, gazdagabb emberek tudnak ebből a lehetőségből profitálni. Ez a valóság, és ez olyan messze áll a mi értékrendünktől, amilyen messze csak lehet, ezért semmiképpen nem tudjuk támogatni. Az pedig, hogy ismét egy nap alatt, a kritikák érdemi megfogalmazása nélkül önök megint szolga módon megszavazzák ezt a törvényjavaslatot, és ez most már a fideszes képviselőtársaimnak szól, azt gondoljuk, hogy eljöhet az a pillanat, amikor nagyon fogják szégyellni ezért magukat, ezért azt tanácsoljuk, hogy önök ne szavazzák meg ezt a törvényjavaslatot ebben a formában. Az állampolgároknak pedig azt tudjuk csak jó szívvel ajánlani, hogy olyan messziről kerüljék el ezt a lehetőséget, amilyen messzire csak tudják.Nagyon szépen köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzék soraiban.)
  • DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Ahogy itt előttem is elhangzott, a Törvényalkotási bizottság ülésén elhangoztak szinte majdnem szóról szóra ugyanazok az érvek, amelyek a garanciát, a kellő garancia meglétét firtatták, mint ami a korábbi törvényalkotási bizottsági ülésen is elhangzott, ami csak azért is érdekes, hiszen maga Áder János köztársasági elnök úr is azzal a megfontolással küldte vissza ezt a jogszabályt, hogy pontosan a garanciális elemeket kellene megerősíteni, amellyel ebben az úgymond pénzügyi veszélyes üzemben részt vevő embereket megvédenék attól, hogy a befektetett betétjeiket, a befektetett jövőbeli várományukat bárki eljátszhassa, illetve tőlük elvihesse. Amikor vizsgáljuk magát ezt a jogszabályt és Áder János köztársasági elnök úr levelét, amellyel megfontolásra visszaküldte, fel kell tenni azt a kérdést, hogy erre gondolt‑e, erre a 17 pontos módosításra gondolt‑e a köztársasági elnök úr vagy nem, ha tehette volna, akkor ő ezt a 17 pontot így fogalmazta volna‑e meg, ahogy megfogalmazta, és arra a következtetésre kell jutnunk, hogy álláspontunk szerint nem erre gondolt és nem ilyen módosításokat, ennél jóval nagyobb terjedelműt, ennél sokkal több garanciát tartalmazó és védelmet biztosító módosításokat kívánt volna meg akár az ő levele alapján is a jogalkotástól. Tehát mindenképpen azt kell látni, hogy nem értek össze az elvárások, amelyek a köztársasági elnök aggodalmában megfogalmazódtak.Egy irányba mutatott az összes ellenzéki pártnak az az összes felszólalása, amely mindig a garanciákat, illetve azok hiányát firtatta. Ezek közül talán az egyik legfontosabb, ami többször is szóba került, ez egy valamiféle biztosítási alapnak, ahogy a pénzügyi termékekre az Országos Betétbiztosítási Alap garanciát vállal, valamilyen hasonló alap létrejöttét, illetve megalkotását tartotta szükségesnek valamennyi ellenzéki párt, illetve az ellenzék nagyobb része. Ezzel kapcsolatosan továbbra sem tiszta az a helyzet, hogy miért nincs erre lehetőség. Úgy gondoljuk, illetve az elhangzott vélemények alapján is mindenképpen szükséges leszögezni, hogy ha drágítaná magát a terméket is, akkor is szükséges egy ilyen alap létrehozása, pontosan azért, mert az elmúlt évtized pénzügyi csalássorozatai és az elmúlt egy évben az ebből kipattant botrányok kifejezetten mutatják, hogy Magyarországon az emberek köz­gazdasági ismerete… ‑ a befektetésekben, bármilyen ilyen pénzügyi befektetésben való részvétellel kapcsolatosan nem látják át jól a helyzetet, nem elég képzettek, nem elég tudatosak, éppen ezért a jog­szabály alkotójának kötelessége megvédeni őket, akár önhibájukból vagy önhibájukon kívül, vagy mások csalárd tevékenysége miatt ilyen pénzügyi termékekkel saját maguknak, de egyébként a nemzetgazdaság összességének is kárt okozzanak, tehát mindenképpen ezért lenne szükséges egy ilyen alap közbeiktatása. Úgy gondolom, hogy továbbra is egy pénzügyi veszélyes üzemmel állunk szemben, és mindenképpen a nemzeti otthonteremtési közösség az általa leírt céllal nem ellentétesen, de azt meghiúsító módon került megalkotásra, és egy olyan veszélyt hordoz magában, amely le fogja rontani magának a kezdeményezésnek, úgy gondolom, az eredményét és a célját, hiszen az emberek joggal fognak félni ettől a terméktől, joggal fognak félni az egész mögötte álló sémától, ha úgy tetszik, és joggal tartanak attól, hogy valóban a végén egy pilótajátékká fog az egész átszellemülni, amelyben folyamatos károk fogják őket érni. Egységesen tehát kisebbségi véleményként elhangzott, hogy sokkal több garanciaelem lenne szükséges a jogszabályban. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • TUZSON BENCE, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Először is azt hiszem, hogy egy ilyen jogszabály tárgyalásánál alapvetően abból kell kiindulni, hogy mi a kormány célja. A kormánynak 2010 óta nagyon fontos célkitűzése az, hogy támogassa a magyar családokat. Ez volt a tevékenységének középpontjában akkor is, amikor az adórendszert ennek megfelelően alakította át, ez volt a tevékenységének középpontjában akkor is, amikor a rezsicsökkentést végrehajtotta, és ez van a tevékenységének középpontjában akkor is, amikor egy családi otthonteremtési programot hirdet, és ennek megfelelően egy olyan rendszer jön létre, amelyiknek alapvetően több lába van, több lábon nyugszik, és ennek egyik fontos eleme a NOK is, és ezt szeretnénk a későbbiekben jogszabályi, törvényi formába is foglalni. Ennek a programnak egyrészt az egyik legfontosabb eleme a CSOK, amit önök is pontosan ismernek már, aminek egyrészt a használt lakások tekintetében is komoly jelentősége van, de nagy jelentősége van az új lakások tekintetében is, ahol a háromgyerekesek esetében vagy a három gyereket vállalók esetében 10 millió forint állami támogatást, 10 millió forint államilag támogatott hitelt vehetnek fel azok, akik ezt vállalják, a másik oldalról pedig bejönnek az áfaszabályok, az áfaszabályok értelmében pedig csök­kentettük az új lakások áfáját jelentős mértékben, 27 százalékról 5 százalékra, illetve lehetővé válik a lakások építése után az áfa visszaigénylése is 5 millió forintig. Tehát több lábon álló csomagról van szó, amihez még hozzátehetjük azt is, hogy a lakás-takarék­pénz­tá­rak rendszere is működik Magyarországon, ami szintén egy nagyon fontos elem, azonban ennek a rendszernek van egy komoly hibája, hogy a lakás-ta­ka­rékpénztárak esetében Magyarországon nem jöttek létre olyan mértékben új lakások, amilyen mértékben kellett volna, hogy új lakások jöjjenek. Hiszen, ha a célokat megnézzük, amellett, hogy az nagyon fontos, hogy minden magyar család otthonhoz jusson, lehetőleg saját otthonhoz, mellette pedig az, hogy egyre több gyerek születhessen Magyarországon, harmadrészt pedig az, hogy ez az egész program összekapcsolódjon az ország gazdaságával és a gazdasági növekedésével, ezért fontos, hogy új lakások jöjjenek létre, és elősegítsük a gazdasági növekedést. Új lakásokkal nagyon nagy mértékben nőhet a gazdasági növekedés. A legpesszimistább becslések szerint is 10 ezer új lakás 0,2 százalékkal növelheti a GDP-t. Ennek megfelelően a nemzeti otthonteremtési közösség egy olyan közösségi forma, ami egyrészt a bankrendszeren kívül működik, ez sajátos módon pénzügyi közösséget alkot, tehát egy vagyonközösség is az egyik oldalról, a másik oldalról egy személyközösség is, és ebben a zárt közösségi formában garantálja azt, hogy akik ebbe a rendszerbe belépnek, azok előbb vagy utóbb, tehát a rendszer futamideje alatt lakáshoz fognak jutni. A köztársasági elnök úr felhívásának megfelelően a TAB módosító indítványában sok módosító javaslat szerepel, amelyik több ponton erősíti meg a mostani rendszert. Egyrészt fogalmak tisztázásával a garanciális elemeket erősíti meg egyik oldalról. Ilyen például a működés hosszának biztosítása mint garanciális elem, hiszen akkor, amikor arról beszélünk, hogy mennyi ideig működhet egy ilyen otthonteremtési közösség, fontos, hogy beszéljünk arról, hogy mi van abban az esetben, hogyha a 10. év végére vagy a 15. év végére nem jönnek létre a megfelelő lakások, tovább kell‑e működtetni, illetve mögé belépnek a polgári jognak azok a szabályai, amelyek biztosítják az ebben részt vevők számára, hogy a későbbiek során is a pénzükhöz juthassanak az egyik oldalról, a másik oldalról pedig, hogy mindenképpen lakásuk lehessen.(10.10)Nagyon fontos az, hogy van egy 3 százalékos szabály, egy biztosítéki szabály a tartalékképzésre vonatkozóan, és ennek a pontosítására is sor kerül most az Országgyűlés által. Itt arról van szó, hogy a 3 százalék, bár egyébként ez a jogszabály rendelkezéseiből, úgy gondolom, hogy korábban is következett, de egyértelműen biztosítva van hosszú távon, tehát a működés fenntartása alatt, amíg működik a rendszer, addig a 3 százaléknak is rendelkezésre kell állnia. Fontos kérdés az, hogy tisztázottak legyenek olyan kérdések, hogy hogyan juthat valaki lakáshoz ebben a rendszerben, így ennek megfelelően a lakáshoz jutás módja is tisztázásra kerül, hogy mikor lehet például szó licitről. Ennek a részletszabályai is bekerültek most a törvénybe, bár az én jogi álláspontom szerint ezt elegendő lenne egyébként egy kormányrendeletben tisztázni, de most a garanciális elemek erősítése végett törvényi szinten kerül szabályozásra a licit esete is és a sorsolás esete is. Ehhez kapcsolódik még a hatályba léptetés kérdése, ami szintén felvetődő kérdés, hogy úgy kell hatályba léptetni a jogszabályt, hogy biztosított legyen, hogy a mellé létrehozandó kormányrendelet egyszerre léphessen hatályba magával a törvénnyel. Ez egyébként a korábbiak szerint is biztosítható volt, de tekintettel arra, hogy a köztársasági elnök úr ezzel kapcsolatban kifogást emelt, egy hosszabb határidőt biztosít most a törvény, hogy mindenképpen elkészülhessen az ezzel kapcsolatos rendelet. Úgy gondoljuk, hogy ez a szabályozás most már egészében biztosítja azt, hogy aki ebbe az otthonteremtési közösségbe belép, az biztosítva láthatja a pénzét egy zárt rendszerben. Elkülönült jogalanyként, elkülönült védett pénzösszeggel, külön jogi személyként biztosítva van az a pénzösszeg, amely rendelkezésre áll. Ebből kifizetés csak lakásra történhet, vagy befektetésként állampapírba kerülhet a pénze. Ennek megfelelően a kifizetés is biztosított, és az egész fölött ott áll a Magyar Nemzeti Bank, amelyik a maga felügyeleti rendszerével védelmet biztosít mindazok számára, akik egyébként a nemzeti otthonteremtési közösségben ilyen formában részt vesznek. (Derültség és közbeszólások az MSZP padsoraiból.)Úgy gondoljuk tehát, hogy most egy olyan szabályozás születhet, amely teljes egészében biztosíthatja azt, hogy aki ebbe az otthonteremtési közösségbe beszáll, a lehető legnagyobb mértékben biztonságban tudhatja a pénzét, és biztos lehet abban, hogy a futamidő végére lakáshoz juthat. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
  • MANNINGER JENŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-frakció nevében is örülünk annak, hogy a demokratikus kontroll működik. Tudomásul vesszük, hogy a köztársasági elnöknek kifogásai voltak a konstrukcióval kapcsolatban, hang­súlyozni kell azonban, hogy nem a célt és a közösségi konstrukciót bírálta, hanem jogi jellegű észrevételeket tett, és azt kérte, hogy a garanciák törvényi szinten is jelenjenek meg. Hangsúlyozni kell, hogy a politikai célt továbbra is érvényesnek tartjuk a törvény kapcsán, mégpedig azt, hogy a családok számára az otthonteremtés ösztönzését és ezen keresztül a gazdaság felpörgetését minden eszközzel támogassuk; és lehetőleg minél több eszköz legyen a lakástámogatás megvalósítására, ezt szolgálja ennek a konstrukciónak a javaslata is.Aki figyelmesen elolvasta a Törvényalkotási bizottság által tegnap benyújtott összegző javaslatot, láthatta, hogy számos kiegészítés került bele. A köztársasági elnök úr észrevételeinek megfelelően is egy olyan szabályozás jött létre, amely garanciákat biztosít arra, hogy a közösségbe befizetett pénzeszközt ne fordíthassák másra, mint lakásra. Néhány garanciális elemet azért kiemelnék, anélkül hogy részletesen megismételném az előttem szólókat. Ilyen módosítás például a 8. pontban az, hogy a rendkívüli befizetések értéke a hátralévő fizetési kötelezettség maximum 40 százalékát ne haladhassa meg. Ilyen módosítás a 11. pontban az is, hogy a tartalék mértéke nem csökkenhet 3 százalék alá, és az annak történő folyamatos megfelelést biztosítani kell. A licittel kapcsolatos szabályok esetében is történt egy pontosítás a 14. pontban, amelyik kimondja, hogy a tag által a licit során vállalható licitösszeg mértéke nem lehet magasabb a szerződéses értékben a licit időpontjában fennálló hátralévő befizetési kötelezettség 60 százalékánál, így nem lehet majd túlzott mértékű licitet vállalni és ezzel visszaélésszerű magatartást tanúsítani.Összegzésképpen elmondhatom, hogy az előttünk fekvő módosító csomag az eredeti javaslat korrekcióját jelenti, és elősegíti annak célját, hogy az otthonteremtést támogathassuk. Nagyon fontos az is, hogy a garanciákat nemcsak törvényi szinten, hanem természetesen a törvény végrehajtási rendelete és a jövőben megjelenő kormányrendeletek alapján is meg lehet majd valósítani. Nyilvánvalóan ezek tudnak majd reflektálni a gyakorlatban felmerülő kérdésekre. A pénz felhasználásának módja és szabályozása, úgy, ahogy az államtitkár úr elmondta, adhat további garanciákat a konstrukció megvalósítására és a koncesszió megfelelő biztonságára. Az előttem szólókra reagálva el kell mondjam, hogy nem lepődtünk meg azon, hogy az MSZP szerint semmilyen lakástámogatási konstrukció nem jó, és arra biztatja az embereket, hogy ne vegyék igénybe a lakástámogatásokat, hiszen pontosan emlékszünk, hogy hogyan rombolták le akkor a lakástámogatási rendszereket; az idejük alatt szinte csak kizárólag az egyébként nagy bajokat okozó devizahitel-konstrukció működött, és annak segítségével tudtak az emberek lakáshoz jutni. Ezzel szemben ezek a konstrukciók állami támogatásokat juttatnak el az emberekhez. Hangsúlyoznom kell a támadásokkal szemben, hogy ez nem szerencsejáték, még ha találó és szellemes is az elnevezés. Ez nem szerencsejáték, hiszen alapvető különbség a szerencsejátékkal szemben, hogy aki ebbe belép, mindenki lakáshoz juthat, tehát nem a szerencsével van ez kapcsolatban. Nyilván a lakáshoz jutás módját és a többit a konstrukció szabályozza, de aki belép és a pénzét beteszi, mindenki lakáshoz juthat. Nem a banki hitel segítségével, talán ezért is támadja az MSZP, hiszen ez egy másik szektor, nem a banki hitelekre támaszkodik. Azt gondolom, hogy más támogatások mellett, ami a CSOK, az áfacsökkentés, illetve az építésügyi eljárások gyorsítása, a banki hitelkonstrukciókon kívüli területen ez a konstrukció is új lehetőségeket nyit meg, és támogathatja az új lakások építését, ezért kérem a képviselőket, hogy támogassák a javaslatokat. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
  • DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ne értsük félre, az egyetlen dolog, amiben mi egyetértünk önökkel, az a cél: persze, legyen otthona, lakása az embereknek; persze, legyen minél több gyerek az országban. Amit önök ebben a törvényben elénk tettek, illetve az az egész lakástámogatási rendszer, amire egy kicsit később kitérek, amit önök felállítottak, nem alkalmas erre, egész egyszerűen nem jó. Azon túlmenően, hogy Manninger képviselőtársamat idézzem: működnek a demokratikus reflexek, ez igaz, csak a reakciók nem működnek. Azt tényleg el lehet mondani, hogy valójában önök azért nem vették magukra azokat a kritikákat, amiket Áder elnök úr megfogalmazott a vétójában. Igazából ki sem térnek azokra a kritikákra, illetve azokra a megállapításokra, amiket ott olvashatunk. Azon túlmenően, hogy még mindig megmarad a személyre szabott jogalkotás, még mindig nem figyelnek oda, amikor Áder köztársasági elnök azt mondja, hogy a cégalapítás szabadsága Magyarországon egy nagyon fontos szabadságjog ‑ a Ptk.-ban is megfelelően megvan ennek az összes szabálya ‑, önök még mindig zrt.-ben gondolkoznak? Miért? Azért, mert a fogyasztóvédelmi hatóságnak akik adatot adtak a fogyasztói csoportokról, abból csak kettő zrt. (10.20)Ez a törvény nem a családoknak jó, nem otthonteremtésről szól, és egészen biztosan nem arról szól, hogy az emberek tudjanak lakást venni. Ez arról szól, hogy ez a kettő cég kettőéves monopóliumot szerezzen, és ez a kettő cég lesz az, ahova az emberek megtakarításait és a hozzácsatolt, a törvény által biztosított állami forrást oda be fogják terelni. Hozzáteszem, szerintem azt önök ugyancsak megspórolták a tervezés során, és nem tudják azt pontosan megmondani, hogy ennek milyen költségvetési kihatása lesz. Nem tudják megmondani, hogy öt ilyen csoport lesz vagy ötezer, szerintem önöknek erről fogalmuk sincs. És nem utolsósorban: azzal, hogy megspórolták a tervezést, azzal, hogy megspórolták a hatásvizsgálatokat, azzal, hogy megspórolták a hatásmechanizmusok elemzését, helytelen kérdést tettek fel. Az embereknek nem az a legnagyobb problémájuk most, hogy tíz évre előre meg szeretnék mondani, hogy hol szeretnének lakni, és nem utolsósorban, hogy mennyiért akarják megvenni azt a lakást vagy azt a házat, és ezért egy közösséghez szeretnének tartozni, amit majd az állam is támogat. Nem, az embereknek teljesen más baja van, tájegységektől függően. Nálunk, a déli országrészben tízezrével, százezrével vannak üres lakások; ezzel önök nem kezdenek semmit, önöket ez nem érdekli. Az, hogy egyébként ingatlanhiány van, és az egekbe szöknek az ingatlanárak, mondjuk, Északnyugat-Magyarországon, pontosan azért, mert arrafelé indul el egy jobb élet reményében a magyar lakosság, no pláne, még azon túl is, a határon túlra is, önöket ugyancsak nem érdekli. Önök új lakásokat akarnak építtetni kettő céggel, és ennek a kettő cégnek még van egy feladata: ezeket a lakásokat értékesíteni is kell. Ez nem újdonság, tisztelt képviselőtársaim, újra el kell mondani, egyáltalán nem újdonság: ez egy embernek, ezen két cég közös tulajdonosának, Nyéki Zoltánnak a 15 éves álma; 2001. május 8-án az Index újságban ezt a konstrukciót tökéletesen lenyilatkozta. Valamit elő kellett húzni a sublót aljából, azt megértem, merthogy rosszul mennek a dolgok, de nem ez fogja kirángatni a bajból az építőipart; önök egyébként úgy szidták a magyar építőipar teljesítményét, hogy az bármelyik ellenzéki képviselőtársam becsületére vált volna. Nem ez fogja kihúzni, ez ennek a kettő cégnek szól, senki másnak nem jó pillanatnyilag ez a kon­strukció.De nézzük azt, amit önök folyamatosan mondanak, hogy ez egy hármas rendszer: a CSOK, az áfacsökkentés és a NOK. A CSOK: azt állítja Manninger képviselőtársam, hogy a CSOK rendszerét önök jól, pontosan ismerik. Az a hírem, tisztelt képviselőtársaim, hogy szerintem a CSOK rendszerét senki nem ismeri ma pontosan, se ügyvéd, se bankár, se ügyfél. Több tízezren keresik fel a bankokat, folyamatosan változtatják a szabályokat, és a most bólogató képviselőtársaimnak mondom, hogy 88 beérkezett igény van három hónap alatt, ez nincsen 30 darab havonta. Úgy gondolom, ennek a sikerességén legalábbis el kell gondolkozni. Az 5 százalékos áfa. A kapkodás, a tervezet­len­ség és a hatásmechanizmusok vizsgálatának megkerülése odavezetett, hogy önök arra nem figyeltek oda, hogy ha valaki új lakást vesz, azt nem úgy csinálják, hogy először megépítik, és utána keresnek rá vevőt; általában a tervezőasztalról vásárolnak ingatlant az új lakást vásárolni kívánók. Ezt tavaly megtették, ki is fizették, 27 százalékos áfára ‑ ami önök miatt a legmagasabb Európában ‑ megkötötték a szerződést, aztán most küzdenek egyébként az építtetővel. Önöket ez nem érdekli, önöket a propaganda érdekli. Amit önök elmondanak, az a plakáton nagyon jól mutat, mindenhol máshol pedig egész egyszerűen nem működik. És a garancia. Úgy gondolom, pontosan a Quaes­tor-üggyel, a Buda-Cash-üggyel terhelt elmúlt év után önökben nincsen annyi reflex, hogy azt mondják, hogy akkor valamilyen garanciális alapot emellé odateszünk, egy meglévőt megkérünk, hogy ebbe szálljon be. Ebben az esetben, amikor a közbizalom, a közintézményekbe vetett közbizalom, no pláne, a Magyar Nemzeti Bankba vezetett bizalom egy éve recseg-ropog, azt mondani, hogy ezek annyira szigorú garanciális elemek, és még Matolcsy is figyel ‑ na, isten óvjon meg mindenkit attól, hogy Matolcsy őt nagyon megvédje! Ezt mondja nekem 32 ezer károsult meg a családja a Quaestor-ügyben, és ezt mondják még egyébként nagyon-nagyon sokan, hogy ezt ők nem gondolják garanciális elemnek.Államtitkár úr, még egy dolog. Elkülönül a vagyon, elkülönülnek a jogi személyek, viszont ugyancsak felhívta az önök figyelmét is a köztársasági elnök arra, hogy a megbízható szervező még milyen tevékenységet csinálhat, milyen tevékenységet végezhet, és hogy annak milyen pénzügyi kihatásai vannak, erre önök semmilyen garanciát nem adnak. Az, hogy ez a vagyon elkülönülten szerepel valamelyik vagyonmérlegében a megbízható szervezők kettőjének, egész egyszerűen azt jelenti, hogy május 31-én annak ott kell szerepelni akkor, amikor a mérleget elfogadják. Hogy év közben azzal mi történik, azt ugyanúgy önök se tudják, ahogy Matolcsy se fogja tudni, és ez még a kisebbik baj, de az is baj, hogy azok sem fogják tudni, akik oda betették a pénzüket. Úgy gondoljuk, külön garanciális elem nélkül, államtitkár úr, nem elegendő garancia az MNB figyelme. A túl szigorú törvényi feltételek annyira szigorúak, hogy csak az önök által kiválasztott kettő cég tud a kedvezményezettje lenni ennek, a családok pedig nem úgy fogják élni az életüket, ahogyan azt önök gondolják: ők először szeretnének egy lakásba költözni, és utána törleszteni annak a részleteit, nem tíz évig előre törleszteni valaki lakásának a részleteit, majd azért fizetni, hogy később részt vehessenek egy liciten vagy urambocsá, még egy sorsoláson is. Úgy gondolom, ez nem helyes és nem fogja elérni a célját, ebből nem lesz az a gazdasági boom, amiről az államtitkár úr beszél, ettől nem fogják a magyar gazdaságot helyzetbe hozni; kettő céget hoznak önök helyzetbe pontosan meghatározható tulajdonosi körrel. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)
  • HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Én is azzal kezdeném, amivel Tuzson Bence: nagyon fontos megvizsgálni azt, hogy mi volt a törvényalkotó és a kormány célja a nemzeti otthonteremtési kedvezménnyel. Ismét csak elmondhatjuk, egyértelműen az, hogy a családok vállalhassanak gyermeket, és olyan saját tulajdonú otthonba költözhessenek, amilyenbe szeretnének, illetve a másik célja a kormánynak, hogy az újlakás-építést támogatni tudja. A nemzeti otthonteremtési közösség megteremtésével véglegessé válik az új otthonteremtési programja a kormánynak. Ez az intézkedés azért is volt különösen időszerű, mert Magyarországon nagyon kevés új lakás épült. Tudjuk, és nagyon fontosnak tartjuk, hogy voltak és vannak lakás-takarék­pénz­tá­rak, amelyekben csaknem egymillió személynek van megtakarítása, és a költségvetés évi közel 50 milliárd forinttal támogatja a működésüket, azonban a jelentős állami támogatás ellenére alig épültek új lakások. A NOK lényege, hogy az állam támogatja a lakáscélú megtakarításokat. A NOK-hoz csatlakozó tagok kötelezettséget vállalnak egy előre meghatározott összeg befizetésére, előre meghatározott ütemben, és az újlakás-vásárláshoz a megtakarításon felül még hiányzó összeget a közösség kamatmentesen megelőlegezi azoknak a tagoknak, akiket kiválaszt. Nagyon fontos, hogy az állam komoly támogatást tesz az emberek lakáscélú megtakarítása mellé, ennek mértéke a befizetési kötelezettség 30 százaléka, de legfeljebb évi 300 ezer forint. Azt tudjuk, hogy a nemzeti otthonteremtési közösségről szóló törvénybe szigorú garanciák kerültek, de látjuk, hogy a köztársasági elnök úr ezeket a garanciákat még nem ítélte elégségesnek. A magunk részéről mi is megnyugtatónak tartjuk azokat a változtatásokat, amelyek bekerültek most a törvényjavaslatba. Úgy gondolom, ezeknek a garanciális szabályoknak a még egyértelműbbé tételével és ennek segítségével most már eleget tesznek az államfő által javasoltaknak, erősödnek tehát a garanciák. Nem szeretném én se felsorolni, az előttem szólók már megtették, de az egyik legfontosabb garancia, amiről talán még nem volt szó, hogy a közösség akár az előre meghatározott időn túl is folytatni köteles a tevékenységét, addig, amíg minden tag, a közösség minden tagja lakáshoz nem jut. Tehát én úgy gondolom, hogy ezek a garanciák most még erősebbé váltak.(10.30)Fontos azt is megemlíteni azért itt az ellenzéki vádaskodások után, hogy a baloldal részéről hiteltelen bármilyen kioktatás, ugyanis ők voltak, akik megszüntették az első Orbán-kormány jól működő otthonteremtési programját, és ezzel devizahitelekbe hajszolták az embereket. A balliberális kormányok magukra hagyták a családokat, átadták a terepet abankoknak, a devizahitelek aránya így rövid idő alatt 1 százalékról 50 százalékra nőtt. Egyetlenegy programot tudtak a baloldaliak fölmutatni, az úgynevezett Fészekrakó-programot, az is csúfosan megbukott, és büntetőeljárások tömege lett a vége.Néhány szót az elhangzott ellenzéki vádakról. Valóban találó lehet a lakáslottó név, azonban a nemzeti otthonteremtési közösség működésének a lényegét abszolút nem fedi. Tehát aki ezt használja, az valószínűleg vagy a lottó szabályaival, vagy a nemzeti otthonteremtési közösség szabályaival nincs tisztában, ugyanis a lottó a szerencsén múlik, és ‑ ahogy Manninger képviselőtársam is erre utalt ‑ a nemzeti otthonteremtési közösségben minden­ki lakáshoz jut, semmi nem múlik a szerencsén, aki ebbe a közösségbe belépett, az lakáshoz fog jutni.Ha jól láttam, egyetlenegy érdemi érve az az ellenzéknek, hogy a jogszabály egy gazdasági társaságot hoz helyzetbe. Ezt mondták már az előző vitán is, és most is ezt hangoztatták. Idézte Szakács képviselő úr két cég egyik tulajdonosának a nyilatkozatát is, amit 2001-ben tett. Az a baj, hogy viszont a frissen olvasott megszólalásait Szakács úr nem olvasta ennek a tulajdonosnak, ugyanis ez a tulajdonos azt nyilatkozta, hogy megfontolja, sőt nem valószínű, hogy be fog lépni most egyelőre erre a piacra. Tehát úgy látszik, hogy a baloldal megint csak magából indult ki, amikor arra gondolt, hogy egyénre szabott jogszabályalkotás történik. Igen, az önök kormányzása alatt ez történt, egyénre, egyéni gazdasági vállalkozásokra történt a jogszabályalkotás (Dr. Legény Zsolt: Jézus Isten!), utána meg önök mentek a markukat tartani. És egyébként ez nem csupán vádaskodás, hiszen az önök soraiba, az önök pártjába tartozó politikusok büntetőügye megerősíti, azt hiszem, hogy nem vádaskodásról van szó a részemről.Egyébként, ha azt mondanák, hogy ennek eredményeképpen az elkövetkezendő két évben senki nem fogja tudni folytatni ezt a tevékenységet, akkor erre azt tudom mondani, hogy ez a két év tökéletes felkészülési időt ad egyébként azoknak a piaci szereplőknek, akik két év után be akarnak lépni erre a piacra, illetve ez a két év megfelelő időt ad arra a magánszemélyeknek, a magyar állampolgároknak, hogy megismerjék a NOK rendszerét, és ezután, amikor elindulnak ezek a piaci szolgáltatások, akkor azt egyébként nyugodtan és bizalommal igénybe tudják venni.Ez a javaslat nyilvánvalóan a bankok üzleti érdeke ellen való, hiszen a megtakarításokat nem hozzájuk, hanem a NOK-ba tereli, és az elmúlt hetekben nyilvánvalóan ezért a bankok lobbiztak a NOK ellen. Úgy látszik, hogy megint megtalálták a baloldalt, amely ismételten a magyar emberekkel szemben a magyar bankok mellé áll, és ezért nem támogatják az előttünk levő törvényjavaslatot. Összességében tehát a nemzeti otthonteremtési közösségek megteremtésével vált teljessé a kormány új otthonteremtési programja, a CSOK mellett, az 5 százalékos lakásáfa mellett ez is támogatja abban a családokat, hogy saját otthont szerezhessenek maguknak. Az új otthonteremtési programtól a KDNP azt várja, hogy több új lakás épüljön, és az építőiparon keresztül is hozzájáruljon a gazdaság növekedéséhez, illetve a több vágyott gyermek megszületéséhez. Mi éppen ezért az előttünk fekvő törvényjavaslatot támogatni tudjuk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti sorokból.)
  • Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem ígérem, hogy a kellő visszafogottságot minden mondatomnál gyakorolni tudom, hiszen amikor a kormányzat egy államilag legalizált pilótajátékot hoz elénk újra a köztársasági elnöki aggályokkal szemben is, és megbízható elvtársakon szeretné kicsatornázni az állami forrásokat, akkor még lehetne vitatkozni arról, hogy egyáltalán állnak‑e az egész rendszer mögött szakmai érvek. Én ugyanakkor azt tartom nagyon veszélyesnek, amikor az egyértelműen saját cégeikre vonatkozó törvénykezést megpróbálják szakmai érvekkel alátámasztani. Hollik képviselőtársam pedig újra és újra megrázza a politikai pofonfát. Én kellő visszafogottságra inteném a tekintetben, hogy legalább legyenek őszinték, vallják be, hogy ennek a csomagnak a célja egyáltalán nem a népesedési fordulat elérése, egyáltalán nem az, hogy több magyar ember jusson otthonhoz, hiszen akkor egy egészen más filozófiai alapról közelítenének. Azt el tudom ismerni, és azzal egyet tudunk érteni önökkel, hogy igen, itt az új építésű lakások, ingatlanok fejlesztéséről van szó, ez egy jó dolog egyébként, ezt magam is támogatom, csak nem ilyen formában támogatom. Tehát a köztünk lévő filozófiai különbséget kellene feloldani a tekintetben, hogy a vágyott gyermekek többnyire egyáltalán nem azon új építésű és frissen megvásárolt lakásokban jönnek világra, amelyeket most önök megbízható elvtársakon keresztül szeretnének egy kicsit bátorítani. A jellemző magyar modell az, hogy a szülőkkel együtt élve, használt ingatlanok beszerzésével, bővítéssel, tehát pontosan olyan élethelyzetekből születnek meg a vágyott gyermekek, amelyeket a CSOK példának okáért csak egy nagyon csökkentett összeggel támogat. Az önök alapfilozófiája jelesül és most megint kimondottan az, hogy azokat szeretnék támogatni, akik új építésű lakásban gondolkodnak. Ez a CSOK-os érdeklődőknél nagyjából egy 10 százalék körüli hányadot fog kitenni hosszú távon. A NOK tekintetében pedig látjuk azt, hogy kinek akarnak kedvezni. Igen, a felső középosztálytól fölfelé, akik legalább 70-80 ezer forintot ilyen típusú megtakarításra tudnak egy hónapban szánni, és ezek az emberek valóban az önök kedvezményezettjei lesznek. De én azt szeretném, ha szakmai érvekkel állnának elő, és amikor Hollik képviselőtársam azt mondja, hogy hát bizony ez egy bankok ellen, a bankok érdekei ellen szóló javaslat ‑ egyébként a szocialistákat jogosan vádolja meg a bankok pártolásával, mondjuk, az „elmúlt nyolc évet” illetően ‑, akkor el­fe­ledkezik viszont arról, hogy ki volt az, melyik kormány, amely paktumot kötött a bankrendszerrel, melyik kormány volt az. Az önöké volt az, igen, a tavalyi évben, amely az úgynevezett devizahiteles rendezés kapcsán ezermilliárdokat jóváírt a bankok számláján, a magyar emberek pénzét vették el, és most a devizahitel-károsultak pénzét, ami a Nemzeti Banknál többletként felhalmozódott, nem egy kártérítési alapba teszik, nem a hitelkárosultakat segítik belőle, éppen titkosítani kívánják ezen pénzek elköltésének a menetét. Tehát arcátlanság az ön részéről erre hivatkozni. Éppen ezért azt mondom, hogy sokkal értelmesebb lenne a közöttünk lévő filozófiai nézetkülönbségről vitázni és egy értelmes eszmecserét folytatni arról, hogy miért nem terjeszti ki a kormányzat kedvezményeit a használt ingatlanokra, a felújításokra, az életszerű bővítésekre és azon valós magyar élethelyzetekre, ahol a vágyott magyar gyermekek, igen, a tisztességesen élő családok köreiben létrejöhetnének és világra jöhetnének. Azt kell hogy mondjuk, jelen pillanatban, ha csak két irányba hatnának, tehát a CSOK-ot kiterjesztenék a bővítésre, felújításra, használt ingatlanokra teljes körben és teljes támogatási szinten, valamint az üres ingatlanokat megpróbálnák felmérni és egy jó részüket visszahozni a magyar életbe, elképzelhető, hogy sokkal nagyobb eredményre jutnának, mint így. Az önmagában baj, hogy ezt eddig nem tették meg. Sokkal nagyobb baj, amit Hollik képviselőtársam mondott, idézem szó szerint, remélem, hogy véglegessé válik a kormány otthonteremtési programja ezen újabb pillér, a NOK által, tehát a CSOK, a NOK és az áfacsökkentések által. Ez feltételezi azt, hogy önök nem is gondolkodnak az üres ingatlanok magyar életbe való visszahozásán, és ami még inkább fájó, nem is gondolkodnak egy állami hátterű otthonteremtési és bérlakásépítési program kimunkálásán, évente több ezer, akár tízezer bérlakást létrehozva, hiszen nem csak azokra kellene gondolni, akik megengedhetik maguknak egy új építésű ingatlan megvásárlását.De beszéljünk akkor természetesen a pilótajátékról a továbbiakban, miszerint szakmai érvekkel nem igazán sikerült alátámasztani azt, hogy a garancia teljes hiánya mellett hogyan kényszeríthetnek embereket arra, hogy alá kell írniuk, hogy az OBA nem vállal felelősséget, a Betétbiztosítási Alap nem vállal felelősséget azon megbízható elvtársaik és az önök által megbízhatónak tartott cégek működéséért, amelyek bedőlése esetén egyáltalán nem tisztázott, hogy mi történik, hiszen önök ezt majd egy későbbi kormányhatározatban kívánják meghatározni, miután tőlünk elvárják azt, hogy ezt a biankó csekket aláírjuk. De egyáltalán nem látjuk azt, hogy miért ne lenne reális egy külön garanciaalap létrehozása, igen, akár kicsit megdrágítva ezt a rendszert, de még mindig életszerűvé téve.Nem hisszük el, hogy önök nem tanulnak a devizahitel-károsultak katasztrofális helyzetéből, ahol pontosan a fedezet és garanciák hiánya okozta azt a katasztrofális helyzetet, ami előállt, és nem hisszük el, hogy nem tanulnak a Quaestor-károsultak helyzetéből, ahol valóban 32 ezer károsult helyzete és a helyzet bedőlése mutatja azt, hogy egészen más úton kellene elindulni. Benne maradtak természetesen olyan vállalhatatlan feltételek is, amelyekre felhívtuk a figyelmet, a NOK rendszerében mégis jelen vannak. Ilyen például az, hogy külföldi számlákon fialtathatják az érintett összegeket azok a szervezők, az önök megbízható elvtársai, akik egy nagyon szűk, előre meghatározott céges körből kerülnek ki.Egyetlen dolgot javasolt önöknek Lukács László György képviselőtársam is: próbálják meg egy EGT-országban külföldön behajtani akár végrehajtáson keresztül azt a követelést, ami megilleti egy bedőlt társaság által előidézett helyzet után azt a magyar embert, aki otthonteremtési célból takarékoskodott.(10.40)Egészen egyszerűen nem életszerű mindaz, amit kitaláltak, nem is munkálták ki ennek részleteit, majd későbbi kormányhatározatban kívánják ezt meg­tenni. És valamiért nagyon-nagyon sürgős önök­nek, hogy 24 órán keresztül kedvezményes helyzetbe hozzák azokat a céges jó ismerőseiket, akikre kiírásra került a NOK tervezete.És még egyszer mondom, a legfontosabb számunkra az lenne, hogy Hollik képviselőtársamnak a tekintetben ne legyen igaza, hogy ezzel teljessé váljon a kormány otthonteremtési programja, hiszen ez ‑ még egyszer mondom, egyeztessék házon belül ‑ azt jelentené, hogy önök sem bérlakásépítésben nem gondolkodnak, sem abban, hogy a CSOK-ot, a családi otthonteremtési kedvezmények tömegét életszerű helyzetekre, sokkal életszerűbb, gyakoribb helyzetekre is kiterjesszék, mint amilyen a bővítés, mint amilyen a felújítás és mint amilyen a használt ingatlanok igénybevétele a teljes kedvezménytömeg elérhetőségével. Éppen ezért arra szólítjuk fel önöket, hogy ezt az államilag legalizált pilótajátékot vonják vissza, üljenek le az érintett felekkel, és dolgozzanak ki egy tisztességes és minden magyar állampolgár számára segítséget nyújtó csomagot. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiból.)
  • SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az LMP szerint a Törvényalkotási bizottság által benyújtott módosító javaslat semmivel sem teszi alkalmasabbá elfogadásra a nemzeti otthonteremtési közösségről szóló törvényt. A NOK-törvény toldozgató-foltozgató módosítása nem tudja kezelni a törvény alapvető, koncepcionális hibáit, de még a köztársasági elnök törvényességi kifogásait sem képes orvosolni. Áder János, mint tudjuk, nem írta alá ezt a botrányos körülmények közt, kivételes eljárásban elfogadott törvényt. A köztársasági elnök azt írta, hogy bár támogatandó a célkitűzés, a családok otthonteremtési lehetőségeinek bővítése, ám ennek végrehajtása áttekinthető, a folyamatban részt vevőknek megfelelő garanciákat biztosító szervezet kialakítását igényli, a működés szigorú hatósági felügyelete mellett. Szerinte ezeknek a feltételeknek a törvény nem tud megfelelni. Nem tartalmaz a fogyasztókat védő garanciális szabályokat, azok nagy részét kormányrendeleti szabályozás körébe utalja. A betétbiztosítás és a befektetővédelem garanciái is hiányoznak a törvényből. A NOK nem igazán különböztethető meg a betiltott fogyasztói csoportoktól, nincsenek világos határvonalak a szervező és a közösség közt. Mindezekkel a köztársasági elnök csak megerősíti azt, amit a vitában korábban mi is elmondtunk: a fogyasztóvédelem szempontjából ezer sebből vérző javaslattal állunk szemben. De nem csak ezzel van a baj, az eljárást is kritika éri Áder János részéről és nem csak amiatt, hogy egy ilyen horderejű törvényt kivételes eljárásban erőszakoltak át a parlamenten. A jogalkotási törvény, amit már réges-rég elfelejtett a kormány, meghatározza a jogszabályok elkészítésének rendjét, szabályait, az előzetes hatásvizsgálat elvégzését, a jogszabálytervezet véleményezésének kötelezettségét, amire az elnök szerint is fittyet hányt a kormány ‑ hozzátehetnénk: nem először és nem utoljára.A Törvényalkotási bizottság benyújtott módosító javaslata nem kezeli érdemben a problémákat, kisebb kozmetikázást hajt végre a törvényen, de ezek a módosítások semmilyen hiányzó garanciát nem pótolnak, a befektető- és fogyasztóvédelem szempontjai továbbra sem érvényesülnek, és fájóan hiányzó részletszabályok továbbra sem kerülnek bele a törvénybe, ezután sem lehet megkülönböztetni a nemzeti otthonteremtési közösségeket a fogyasztói csoportoktól. Egyszóval: a lakásvásárlásban gondolkodó állampolgárok számára semmivel sem lesz vonzóbb, kevésbé kockázatos megoldás, mint amit eddig láttunk.Az LMP a szakmai kifogásait a törvény vitájában elmondta. Legnagyobb problémának továbbra is azt tartjuk, hogy az alacsonyabb jövedelműek rovására megint csak a magasabb jövedelműeket támogatja a törvény. Ezt biztosítja a rendszerbe beépített licit, és ez azt jelenti, hogy a Fidesz továbbra is folytatja a társadalom szétszakítását.Az LMP szerint a családok otthonteremtésére valós lehetőség akkor lesz, ha javul a családok anyagi helyzete, ha megélhetést biztosító bérek lesznek. A lakáshoz jutáshoz, a fiatalok itthon tartásához, a gyermekvállalás növeléséhez azonnali bérfelzárkóztatásra van szükség. A drámai lakáshelyzet megoldását a bérek jelentős emelése mellett az állami bérlakások építésében, illetve a meglévő ingatlanok kiadásában látjuk. A közel félmillió üresen álló ingatlan tulajdonosát érdekeltté kellene tenni az ingatlan bérbeadásában, például azzal, hogyha szociális alapon kiegészíthetők lennének a bérleti díjak. Emellett rég időszerű lenne egy zöldberuházási alap, amelyből az energiahatékonyság növelését szolgáló felújításokat lehetne finanszírozni, nem középületek, hanem lakóingatlanok esetében.Összességében azt gondoljuk a NOK-ra vonatkozó elképzelésről, hogy az egyáltalán nem életszerű. Ki tenné ma Magyarországon a pénzét fogyasztói csoporthoz hasonló rendszerbe, amit az MNB ellenőriz? Ki akarna bizonytalan jövőben, 10-15 év múlva lakáshoz jutni? Ki az, aki nálánál magasabb jövedelműek lakáshoz jutását akarná meghitelezni, míg ő várhatna a sorára? Ki az, aki mindent egy lapra tenne fel, hosszú időre vállalva, hogy teljesíti a nagy összegű befizetéseket, és ha esetleg nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy elképzelte, akkor majd 15 év múlva jut a megtakarításához? Gondolkodjanak el ezen, és inkább vonják vissza a törvényt. Köszönöm a figyelmet. (Taps az LMP soraiból.)
  • DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Úgy tűnik a felszólalásokból, hogy ellenzék és kormánypárt között talán két dologban van egyezés. Egyfelől mindkét oldal látja és világosan látja, hogy az elmúlt negyedszázad eredményeként a magyarországi lakáshelyzetben előállott egy olyan állapot, ahol a változtatások, éspedig a pozitív változtatások megkerülhetetlenül szükségesek. Én azt gondolom, hogy a másik egyetértés is fennáll, nevezetesen, hogy térségenként, de térségeken belül még itt is megkülönböztetve a kistelepülések, a közepes méretű városok, a nagyvárosok és Budapest helyzetét, szintén különbözőségek vannak. Ezért a kormánynak azt kell keresnie, és álláspontom szerint azt is keresi, hogy különböző módokkal és módszerekkel az egyes területeken mutatkozó lakáshiányt megkísérelje pótolni, azoknak a pótlását elősegíteni.Én azt gondolom, hogy a CSOK egy olyan lehetőség volt, amely egyértelműen a nagycsaládosok számára nyújt olyanfajta lehetőséget, amely elsősorban ‑ és ha jól felmérjük, akkor erről van szó ‑ a kisebb települések esetében lesz az én meggyőződésem szerint hatékony, ott, ahol elérhető árakon lehet majd lakáshoz jutni, ahol a CSOK és a hozzácsatolt kedvezményes hitellehetőség valódi lakásteremtési lehetőséget biztosít. Ma az ellenzék részéről ezzel a CSOK-kal kapcsolatos észrevétel mindössze annyi, hogy nem eléggé ismertek a részletfeltételek. (Közbeszólások az MSZP soraiból, köztük Korózs Lajos: Kicsivel több azért!) Én azt gondolom, hogy egy ilyen nagy hatású és a jövőre nézve kifejezetten alapvető változásokat hozó, a nagycsaládosok számára alapvető változásokat hozó kezdeményezés kiforrási időt igényel, aminek a lehetőségét ‑ én azt gondolom ‑ meg kell adni.A NOK esetében más a helyzet. Én ezt annak vélem, hogy a kormány fölismerte, hogy pusztán állami eszközökkel és állami lehetőségekkel a lakáshelyzet megoldása nem lehetséges. Úgy gondolom, hogy azokat a tőkelehetőségeket, de elsősorban azokat a polgári megtakarításokat, amelyek ma is rendelkezésre állnak, fel kell tudni használni, be kell tudni csoportosítani, és a csoportosítást követően a lehető legjobban hasznosítani.Azzal teljes mértékben egyetértek, és köztársasági elnök úr is ebben az irányban tette meg a kifogásait, hogy a megtakarítások garanciáinak biztosítottnak kell lenni a lehető legnagyobb mértékben; már amennyire az üzleti jellegű ilyen természetű vállalkozásoknál ez lehetséges. Azzal ugyanis a magam részéről szintén egyetértek, hogy emögé állami garanciákat behelyezni a visszafizetés tekintetében, az igen nagy hiba lenne. Ma már elég széles körben elterjedt ‑ és ezért is kértem ma szót, hogy ezt elmondjam ‑, hogy a kockázati elemeket végső soron majd az állam, tehát magyarul: mi, a közösség fogjuk vállalni. (10.50)Ez, azt hiszem, hogy hosszú távon nem működtethető. A kockázati elemek vállalása, kifejezetten az ottani helytállás egyértelműen olyan, amelynél a szerződésben szereplők, a szerződő felek elsőrangúan felelősek. Az állam ilyen helyzetekben nem vállalhat olyan pozíciót, ahol egy rosszul megkötött szerződés esetén például garanciális elemeket adna. A garanciális elemek akkor kerülhetnek előtérbe, ha törvénysértések következnek be, és ha ebben a törvénysértésben állami felelősség mutatkozik. Ilyen azonban meggyőződésem szerint a törvényből nem következik.A garanciális elemek tekintetében én még látok lehetőséget ezeknek az elemeknek a növelésére. Alapjában véve az én jogi felfogásomban ezeknek az elemeknek a törvényben kell szerepelniük. Azoknál az eseteknél azonban, ahol kifejezetten ilyen jellegű gazdasági tevékenységre irányul egy törvény, mint az adott esetben, itt szélesebb lehetőséget kell biztosítani a kormányrendelet számára. Ez azonban kivételes az én nézetem szerint. Általában kifejezetten az elemeket, garanciális elemeket a törvénybe kell beépíteni, ez biztosítja azt, hogy a törvényhozónak van rálátása, és adott esetben van módosító lehetősége. Ellenkező esetben a módosítási lehetőségek elestek. Itt szükséges, hogy a kormány még áttekintse ezeket a lehetőségeket.Mire gondolok? Ha mi elő tudtuk írni azt, hogy bizonyos banki tevékenységeknél egyes elemek már a szerződésben szerepeljenek, nem apró betűvel, hanem oly módon, hogy az egyértelmű legyen a szerződő felek számára, azt gondolom, hogy itt is ilyen előírásokat alkalmazni kell. A kormányrendeletben meg kell határozni a szerződésnek olyan elemeit, amelyek nem hiányozhatnak a szerződésből. Meg kell határozni azokat az elemeket, amely elemek világosan fölhívják a figyelmet a kockázatokra és a veszélyekre. Egyértelmű kell legyen mindkét fél számára, hogy melyek ezek, és egyértelművé kell tenni azt is, hogy bizonyos biztosítási lehetőségekkel hogyan lehet ezt csökkenteni vagy akár kiküszöbölni.Végül, meggyőződésem az is, hogy ez egy olyan új elem, amely nem befejezi ezt a lakásprogramot és a lakással kapcsolatos programot, hanem csak egy elem lehet. Ezt az akciót folytatnia kell a kormánynak, új és új elemekkel kell megjelenni, amely elemek majd az elkövetkezendő időben figyelemmel vannak arra, amivel felszólalásomat kezdtem, a térségek és a települések méretétől függő különbözőségekre, az ebből adódó gazdasági különbözőségekre. Nem lehet az cél, úgy gondolom, ezt a kormány világosan látja és érti, hogy az ország egyes részeiből más irányban nagymértékű és nagy jelentőségű elvándorlás következzék be. Biztosítani kell azokat a helybenlakási feltételeket, amelyeket kedvező törvényekkel tudunk biztosítani. (Folyamatos zaj.)Végül, de nem utolsósorban, tisztelt Ház, valamire föl kell hívnom a figyelmet. Az elmúlt időszakban sokszor tapasztaltuk, és azt gondolom, hogy a jövőben ettől a gyakorlattól el kellene térni, hogy ma már egy‑egy felszólalás azzal a kockázattal jár, azzal a kockázati elemmel, hogy szünet nélkül az időtáblázatot kell nézni. Azt gondolom, hogy az időkeretes tárgyalás a parlamentben szükséges, ellenkező esetben az obstrukciónak adnánk korlátlan lehetőséget, de ezeket az elemeket, azt kérem, hogy a jövőben jól és olyan módon próbáljuk meghatározni, hogy a vélemények és ellenvélemények teljes mértékben ütköztethetők legyenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Miközben a kormányzat a NOK részletszabályait elfelejtette kimunkálni, tehát nem tudjuk, mi történik akkor, ha bedől egy közvetítő cég, hogy jutnak az emberek a pénzükhöz, Szilágyi György képviselőtársam találó módon jegyezte meg, hogy ki fog a kormánypárti padsorokból szembe­néz­ni ezekkel az emberekkel, ha olyan helyzetbe kerül­nek, mint nem is olyan régen a devizahitel-károsul­tak, azért egy vérlázító programpontra volt figyelme a kormányzatnak, és ennek a törlésére szeretnénk felszólítani önöket. Hiszen hogyan lehet az, hogy felvehetik a támo­ga­tást menekültek, oltalmazottak, összefoglaló né­ven: migránsok, és másodszor követi el a kormány­zat azt az égbekiáltó hibát, hogy úgynevezett európai uniós irányelvekre hivatkozva a CSOK rendszerébe is beletette a migránsok hozzáférhetőségét, és most a NOK rendszerében sem zárja ki ezt tételesen. Pedig európai szakjogászi értelmezések és európai bírósági szakvélemény szerint is maximum egy alap szociális csomag járhat még annak is, aki pozitívan elbírált kérelemmel rendelkezik vagy befogadott, de ezen kiterjesztett támogatások a magyar adófizetők pén­zé­ből álláspontom szerint semmiképpen nem sza­bad­na, hogy migránsok „kezébe” kerüljenek. Semmi­képpen nem szabadna, hogy a magyar adó­fi­zetők által összeadott kedvezménytömeget olya­nok vehe­s­sék igénybe, akik erre nemcsak hogy nem jogosultak, de adott esetben nem is általuk képzeljük el a ma­gyarság Kárpát-medencei dominanciájának megőr­zését, illetve fenntartását.Éppen ezért, ahogy a CSOK esetében, úgy itt is nemcsak arra szólítjuk fel önöket, hogy egy pénzügyi garanciaalapot hozzanak létre az egész rendszerük mögé, ha már keresztül akarják ezt rugdosni a parla­menten, de tételesen zárjanak ki mindenféle és fajta migránst ebből a kedvezménytömegből, hiszen a magyar adófizetők és a magyar választópolgárok erre nem adták áldásukat semmilyen formában. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szé­pen, elnök úr. Rövid leszek és be fogom tartani az idő­keretet. Turi-Kovács Béla képviselőtársunk fel­szó­lalására szeretnék reagálni. Amit itt elmondott, az egy nagyon okszerű és egy olyan dolog, amin érde­mes volna vitatkozni, időkeretben vagy anélkül. Azo­kat a módosításokat, amelyek bele kellene hogy kerül­jenek a törvénybe mint garanciális elemek, mi mindig szorgalmazzuk. Bármi, ami több ennél, mint ami most van, az nagyon jó lenne, képviselőtársam, csak tíz perc múlva fogunk szavazni erről a törvény­ről, és erre már nincsen lehetőségünk. Vagy vegyék le a napirendről, vagy ne szavazzák meg. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
  • TUZSON BENCE, a Miniszterelnöki Kabinet­iroda államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Amit fontosnak tartok, hogy nem árt az, ha az ember bejön egy ilyen vitára, akkor elolvassa magát a jogszabályt, és megzavarhatja ilyen esetben nyilván a tisztánlátásukat a jogszabály ismerete, de azért ezt egy fontos ténynek tartom, és engedjék meg, hogy egy-két kérdésre ezzel kapcsolatban reagáljak. (Fo­lyamatos zaj.)Az egyik a betétbiztosítás kérdése, ami itt jelentősen összekeveredik a befektetővédelemmel, tehát két külön, egyébként pénzpiaci vagy jogi szempontból is különböző fogalomról beszélünk. De abban az esetben, amikor egy pénzpiaci szereplőn kívüli szereplőre akarunk egy ilyen biztosítást ráhúzni, akkor ez nem vetődhet fel, hiszen másfajta jogszabályok, másfajta háttér van egy ilyen típusú védelem mögött, mint amikor egy nem pénzpiaci szereplő mögötti védelemről beszélünk.Fölvetődött az a kérdés, hogy vajon érdemes‑e erre egy külön biztosítási formát létrehozni. Felhívom a figyelmüket arra, hogy ha biztosítási formát akarunk erre vonatkozólag létrehozni, akkor megfelelően nagy közösséget kell elképzelnünk. Tehát abban az esetben, ha több ezer ilyen nemzeti otthonteremtési közösség van, több tízezer taggal, akkor van értelme erről beszélni, mert ha csak néhány, akár tíz, száz vagy akár pár száz ilyen jön létre, abban az esetben az itteni befizetési kötelezettség olyan mértékű lesz, ami akár meg is haladhatja azt, amekkora egyébként a befizetés mértéke, hiszen olyan mértékű befizetésnek kell lennie, ami adott esetben biztosíthatja egy ilyen társaság bedőlése esetén a biztosítást. Ezért ilyen esetekben mindig és a polgári jog és a gazdasági jog is ezekben az esetekben a belső garanciák rendszerét részesíti előnyben, és így kell megalkotni egy ilyen típusú jogszabályt is. Össze is írtam magamnak, hogy milyen típusú garanciákat kell és tartalmaz most ez a jogszabály is: egyrészt személyi, szervezeti, vagyoni, tartalékolási, kifizetési, egyéb működési és felügyeleti garanciát. Tehát ezt a garanciális rendszert kell úgy meghatározni, hogy a lehető legnagyobb mértékben biztosított legyen az, hogy akik ebben részt vesznek, azok az eljárás végén (Folyamatos zaj. ‑ Az elnök csenget.), illetve az ütem végén mindenképpen lakáshoz juthassanak, és biz­to­sított legyen a befizetésük garantálása.Ennek megfelelően tehát arra szeretném fel­hív­ni a figyelmet és röviden utalni arra, hogy a használt lakások vonatkozásában is ‑ Szakács László vetette ezt föl ‑ van támogatási rendszer, hiszen mi voltunk azok, akik jelentősen megemeltük a CSOK-nak azt a részét, ami kifejezetten használt lakásokra vonat­ko­zik, így egy gyerek esetében 600 ezer forint, két gye­rek esetében 1 millió 400 ezer forint, három gyerek esetében most már 2 millió 200 ezer forint, négy gyerek esetében pedig 2 millió 750 ezer forint jár annak, aki használt lakást kíván vásárolni vagy felújítani, bővíteni, mert a bővítés vonatkozásában is jár ez a kedvezmény.(11.00)Végezetül szeretném rögzíteni, hogy ennek a jogszabálynak alapvetően az a célja, hogy minél több magyar ember, minél több magyar család lakáshoz jusson. Azt gondolom, ez a jogszabály ezt a célt a lehető legnagyobb mértékben garantálja is. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel a napirend előtti felszólalások végére értünk. Most soron következik a köztársasági elnök úr által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2016. március 17-i ülésnapján elfogadott, a nemzeti otthonteremtési közösségekről szóló törvényhez benyújtott törvényalkotási bizottsági jelentés és módosító javaslat vitája. A köztársasági elnöknek aláírásra megküldött törvény szövege T/9660/6., a köztársasági elnök úr levele T/9660/7. számon a parlamenti informatikai hálózaton mindenki számára elérhető.A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának, valamint a kisebbségi vélemények ismertetésére kerül sor. Ezekre összesen 15 perc áll rendelkezésre. Elsőnek megadom a szót Vas Imrének, a bizottság előadójának, aki a Törvényalkotási bizottság álláspontját ismerteti. Parancsoljon, képviselő úr!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A bizottság kisebbségi véleményét két felszólaló ismerteti, a rendelkezésre álló összesen 7 perces időkeretben. Elsőnek megadom a szót Lukács László György képviselő úrnak. (Dr. Lukács László György: Harangozó Tamásnak.)Én a forgatókönyvhöz vagyok köteles alkal­mazkodni, úgyhogy elnézést kérek. Elsőnek Lukács László György képviselő úrnak adok szót. (Dr. Harangozó Tamás: Elnök úr, a kisebb frakció kezdi a hozzászólást?)
  • ELNÖK: Akceptálom. Elsőnek megadom a szót Harangozó Tamás képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportjából. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Lukács László György képviselő úr következik, a Jobbik képviselőcsoportjából. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most megkérdezem Tuzson Bence államtitkár urat, hogy az előterjesztő képviseletében kíván‑e felszólalni. (Tuzson Bence jelzésére:) Mielőtt megadnám a szót, felhívom szíves figyelmét, hogy a vitában történő felszólalásra és az esetleges zárszó ismertetésére összesen 10 perces időkeret áll rendelkezésre, tehát amit most felhasznál, annyival kevesebb idő marad a zárszóra. Parancsoljon, államtitkár úr!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tájékoztatom önt, hogy a vita végén a zárszó elmondására 3 perc 10 másodperc időkeret áll majd a rendelkezésére.Most a képviselői felszólalások következnek, a napirend szerinti időkeretekben. A vita során kétperces hozzászólásra nincs lehetőség. Az időkeretek a hirdetőtáblán mindenki számára olvashatóak.Először az írásban előre jelentkezett képviselői felszólalások következnek, azok között is elsőnek a Fidesz képviselőcsoportjából Manninger Jenő képviselő úrnak adok szót. Parancsoljon, képviselő úr!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az MSZP képviselőcsoportjából Szakács László képvi­selő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő felszólaló a KDNP képviselőcsoportjából Hollik István képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr! (Dr. Legény Zsolt: Na, most aztán kapunk!)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő felszólaló a Jobbik képviselőcsoport­já­ból Z. Kárpát Dániel képviselő úr. Parancsoljon, képvi­selő úr!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő felszólaló az LMP képviselőcsoportjából Schmuck Erzsébet képviselő asszony, az Országgyűlés jegyzője. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Ezzel az írásban előre jelzett képviselői felszólalásokat befejeztük. A továbbiakban nyomógombos képviselői felszólalásokra kerül sor. Elsőnek a Fidesz képviselőcsoportjából Turi-Kovács Béla képviselő úrnak adok szót. Parancsoljon, képviselő úr!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő felszólaló a Jobbik képviselőcsoportjából Z. Kárpát Dániel képviselő úr, aki ismételt felszólalásra jelentkezett. Parancsoljon, képviselő úr!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az MSZP képviselőcsoportjából a rendelkezésre álló idő­­keret terhéig Szakács László képviselő úr kért szót.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérde­zem képviselőtársaimat, hogy a fennmaradt időke­retben kíván‑e még valaki felszólalni. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok, a vitát lezárom. Kérdezem államtitkár urat, hogy a rendel­kezé­sére álló 3 perc 10 másodperc időkeretet ki akarja‑e hasz­nálni zárszó elmondására. (Jelzésre:) Igen. Meg­­adom a szót Tuzson Bence államtitkár úrnak. Paran­csoljon, államtitkár úr!