• NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A brüsszeli terrortámadás megint rávilágított a migráció drámai kockázataira, ahogy ezt itt az előbbiekben államtitkár úr szavaiból is hallhattuk. Bízom benne, hogy mind a terrorellenes akcióterv, mind pedig az alkotmánymódosítás vonatkozásában az ellenzék részéről nagyobb fokú együttműködés lesz tapasztalható a jövőben. Továbbá rávilágított arra is, hogy annak a népszavazásnak a jelentősége milyen mértékű, amire egyébként 2 millió magyar állampolgár szavazott aláírásával. A migráció megfékezése során alapvetően most két európai uniós vívmány is veszélyben forog. Az egyik értelemszerűen a schengeni rendszer, a másik pedig a dublini rendszer. A dublini rendszerről szeretnék néhány gondolatot elmondani.Magyarország az elmúlt években európai uniós összehasonlításban egyértelműen a jogkövető tagállamok sorába tartozik, a magyar nemzeti intézkedések gyakran váltak precedensértékűvé, és fogadta el az Európai Unió is végső soron azokat a megoldásokat, amelyeket Magyarország kidolgozott. Nagyon komoly eredménynek tartom az Európai Unió határőrségének, határőrizeti ügynökségének felállítását, amit Magyarország például a kezdetektől fogva hang­­súlyozott. A dublini rendszerrel összefüggésben arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy Magyarország rendeletben rögzítette az elsők között Európában azt, hogy ki kell bővíteni a biztonságos származási, illetőleg harmadik országok listáját.Föl szeretném hívni a tisztelt Ház figyelmét arra, hogy az Európai Bíróság március 17-én egy rendkívül fontos, precedensértékű ítéletet hozott. Ebben az Európai Bíróság kimondta, hogy azokra az elfogad­hatatlansági vizsgálatokra, amelyek egy migráns esetében lefolytatásra kerülnek, akkor is sor kerülhet, ha a dublini rendszer keretein belül kerül sor az adott menekült átvételére. Ezt a döntését az Európai Bíróság konkrétan egy pakisztáni illetőségű személy vonatkozásában fejtette ki, aki 2015 augusztusában illegálisan lépett be Szerbia irányából Magyarország területére. Először nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtott be a magyar hatóságoknál, majd a magyar eljárás végét meg sem várva, engedély nélkül a Cseh Köztársaságba távozott. A cseh hatóságok a fenti körülmények nyomán megindult dublini eljárás keretében átadták őt a magyar hatóságoknak kérelme elbírálása céljából. A magyar hatóságok a kérelmet elfogadhatatlanként elutasították, és kiutasították a pakisztáni állampolgárt Szerbiába, amelyet biztonságos harmadik országnak tekintenek.A kérelmező a döntés ellen bírósághoz fordult. Az ügyben eljáró debreceni bíróság, felfüggesztve eljárását, 2015 decemberében előzetes döntéshozatali kérdéssel fordult az Európai Bírósághoz, iránymutatást kérvén elsősorban a tekintetben, hogy vajon a dublini rendszer keretében történő átvétel után is jogosult‑e még a tagállam annak vizsgálatára, hogy a nemzetközi védelmet kérő személy biztonságos harmadik országból érkezett‑e. Ítéletében tehát a bíróság rögzíti azt a tényt, az, hogy valamely tagállam, betartva a dublini szabályokat, mint felelős tagállam átvesz egy kérelmezőt egy másik tagállamtól, nem képezi akadályát annak, hogy ezt követően a felelős tagállam a kérelmezőt a Dublin III. rendeletnek megfelelően biztonságos harmadik országba küldje.Azt gondolom, ezzel az ítéletével az Európai Bíróság egyértelműen visszaigazolta a magyar megoldást. És remélhetőleg akkor, amikor a dublini rendszer újabb felülvizsgálatra kerül, és várható egyébként április folyamán, hogy beterjeszti az Európai Bizottság a dublini rendszer reformjára vonatkozó javaslatát, úgy gondolom, megalapozott reményünk lehet, hogy ez a magyar megoldás, ami arra irányul, hogy lényegesen ki kell bővíteni a biztonságos harmadik országok, illetve származási országok listáját, ez általános európai elfogadást nyerhet. Jól látom‑e, államtitkár úr? Van‑e esély arra, hogy a dublini rendszer reformja keretében a magyar megoldások általános elfogadást nyerjenek? (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ahogy képviselő úr is említette, a dublini egyezmény körül nem minden világos és nem minden alkalmazható. Az egyezményt egy olyan időszakban alkották meg, amikor egy jóval kisebb létszámú bevándorlással számoltak, és nem számoltak azokkal a nehézségekkel, hogy mi van akkor, ha hatalmas tömegekben, nem együttműködő népcsoportok érkeznek az Unió területére. És nem tanulmányozták azt sem, hogy a schengeni határ védelme és a dublini egyezmény betartása vajon összeegyeztethető‑e.Erre láthattuk tavaly az elborzasztó példákat, amikor több százezres tömeg özönlött keresztül Magyarországon is, amikor mi a dublini egyezmény előírásait betartva rekordszámban regisztráltuk is őket, de éppen a többi tagállam, hogy mondjam, nem együttműködő magatartása miatt, például a Will­kommenskultur problematikájára utalnék, még az a minimális együttműködési készség is kiveszett a beérkezőkből, ami talán elvárható lett volna.Találkoztunk egy olyan helyzettel, amikor látszott, hogy a dublini egyezményt nyugodtan nevezhetjük halottnak is, hiszen senki sem tartotta be, és nem lehetett a schengeni határokat megvédeni. Ezért akkor az Országgyűlés egy jogszabályalkotási csomagot fogadott el. Csak emlékeztetném itt képviselőtársaimat arra, hogy a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fogalmát kellett akkor kidolgoznunk, módosítanunk kellett a határ átlépésének szabályait, tranzitzónákat kellett kialakítanunk ahhoz, hogy ténylegesen a megépült műszaki zár mellett kialakuljanak azok az övezetek, ahol gyorsított eljárásban sikerül elbírálni a beadott kérelmeket, megfelelő uniós irányelvnek megfelelően természetesen.(13.40)És emellett az embercsempészekre vonatkozóan, az illegális határátlépőkre vonatkozóan nagyon kemény szabályokat kellett bevezetnünk ahhoz, hogy komolyan gondolják az átjövők azt, hogy a magyar törvényeket be kell tartani, a schengeni határokat tiszteletben kell tartani. Az állam határának hatékony védelmét tehát elértük, a kérelmek elbírálását gyorsítottan tudtuk lefolytatni, szankcionálni tudjuk az illegális határátlépést. Ugyanakkor, hogy a dublini egyezmény mennyiben szorul módosításra, annak ellenére, hogy mi betartjuk a schengeni egyezmény előírásait, a dublini egyezmény keretein belül hoztuk létre ezeket a jogszabályokat, ennek ellenére a Bizottság részéről azért a kisebb súlyú kérdések tekintetében most is különböző egyeztetések, kötelezettségszegési eljárások vannak különböző fázisban olyan részletkérdéseken, amelyek gyakorlatilag nem is értelmezhetők a probléma nagyságához képest. Tehát hogy a dublini egyezményt meg kell reformálni, és valahogy úgy talán, ahogy mi tagállami szinten ezt megtettük, az indokolná ezeket a bizonyos támadásokat, amelyeket nyilván egyfajta sértettség is motiválhat, gondoljunk csak a kvótaperünkre, ahol szintén nem illeszkedtünk a fősodor­vonalba, és ma már ott tart a többi tagállam is, hogy belátja ennek a jogosságát, megalapozottságát, hogy nem húzhatják magukra azt a problémahalmazt, amelynek olyan, a terrorizmusban is megnyilvánuló kicsúcsosodásai vannak, mint akár a párizsi vagy akár a brüsszeli merénylet. De gondolhatunk olyan köztörvényes büntetőjogba ütköző cselekményekre is, mint például a kölni szilveszter, ami Európa-szerte megdöbbenést keltett. S ha egy kicsit az elhallgatás politikájára vagy éppen a nyugati sajtónak arra a fajta nem önkritikus hozzáállására gondolunk, ami a korábbi álláspontjukat nem írta felül, akkor láthatjuk, hogy egyfajta elhallgatás is van, tehát sokkal több olyan ügy lehet, ami éppenséggel alátámasztaná a magyar álláspontot, ami szintén ebbe az irányba mutat. Tehát reméljük, hogy valóban, ennek az áttekintésnek, felülvizsgálatnak a során több olyan elemet sikerül majd beépíteni a szabályozásba, ami a schengeni vívmányoknak a megőrzését szolgálja, hiszen gondoljunk arra, hogy a személyek és áruk szabad áramlása mekkora szabadságjog Európán belül, és ennek a megkérdőjelezése, veszélyeztetése, azt hiszem, hogy az Unió egyik fő értékét ásná alá. Tehát bízunk abban, hogy a dublini egyezménynek a megreformálása abba az irányba fog mutatni, amely területen mi már jelentős eredményeket értünk el. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)
  • ELNÖK: Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Németh Zsolt képviselő úr, a Fidesz részéről: „Magyarország mégiscsak betartja a Dublin III.-at” címmel. Képviselő úré a szó.
  • ELNÖK: Völner Pál államtitkár úr válaszol. Parancsoljon!