• TASÓ LÁSZLÓ nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előterjesztője: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat célja a Koszovói Köztársasággal a nemzetközi közúti személyszállításról és árufuvarozásról megkötött megállapodásunk beillesztése a magyar jogrendbe, amihez szükséges egy törvényi szintű kihirdetés. A Nyugat-Balkán a földrajzi közelsége miatt is kiemelten fontos területe a kormány külgazdasági stratégiájának. Koszovó egy fiatal állam, a nemzetközi közösség segítségével mára már sikerült kialakítania a piacgazdaság intézményrendszerét is.2015 októberében írták alá az Európai Unió és Koszovó közötti stabilitási és társulási megállapodást. A koszovói függetlenség támogatásával az ország stabilizálásában fontos szerepet játszó nemzetközi missziókban való érdemi részvételünkkel hazánk is jelentős politikai tőkét fektetett be Koszovó sikerességébe, hogy Koszovó ügyei jó irányba haladjanak. Ez mindenképpen jó alapot jelent nekünk és számunkra a gazdasági kapcsolataink elmélyítéséhez. A közúti közlekedés területe is egy jó lehetőség, azt gondoljuk, hogy a státusz rendeződése után már egy önálló Koszovóval tárgyalva lehetőségünk lesz segíteni a koszovói fuvarozók piacra jutását, és természetszerűen a közlekedési engedélyek rendelkezésre állásáról is jobban tudunk rendelkezni.A megállapodás létrehozásának kiemelt célja, hogy a vonatkozó szabályozás kormányközi egyezményben rögzítésével a szerződő felek megkönnyítsék a területükön áthaladó vagy éppen az arra irányuló nemzetközi közúti fuvarozást. A megállapodás kiterjed a két ország közötti nemzetközi közúti személyszállításra is. A rendelkezések alkalmazása elősegítheti a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok és a külkereskedelmi termékforgalom további bővülését Magyarország és Koszovó között. A megállapodás lehetőséget teremt a személyszállítás és közvetve az idegenforgalmi fejlesztések és fejlődések irányaira is, annak fejlesztésére és az együttműködés területén a továbblépésre is.Tisztelettel kérjük az Országgyűlést, hogy a T/8674. számú javaslatunkat támogassa, és segítsen abban bennünket, hogy a megállapodás kihirdetésre kerüljön. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
  • BARTOS MÓNIKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Az elmúlt év novemberében folytattuk le a Magyarország Kormánya és a Koszovói Köztársaság Kormánya között a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló szerződés kihirdetéséről szóló javaslat általános vitáját. Akkor az a megtiszteltetés ért engem, hogy az előterjesztés tárgyalásakor én lehettem a Fidesz vezérszónoka. Akkor ismertettem a Magyarország és Koszovó közti kapcsolatrendszer sarokpontjait, aláhúztam és néhány mondattal indokoltam a kapcsolatépítés jelentőségét. Ezt most nem tenném meg újra.Azt azonban mindenképpen szeretném hangsúlyozni, hogy Magyarország politikai, biztonsági, gazdasági, stratégiai érdeke is, hogy a Nyugat-Balkánon béke és stabilitás legyen. Szükség van a diplomáciai kapcsolatok fokozására és az együttműködés különböző formáinak kialakítására, megerősítésére. Ennek értünk ma egy következő állomásához. Ahogy államtitkár úr is elmondta, a nemzetközi megállapodás létrehozásának kiemelt célja, hogy a szerződő felek megkönnyítsék a területükön áthaladó vagy odairányuló nemzetközi közúti személyszállítást és árufuvarozást.A megállapodás kiterjed a Magyarország és Koszovó közötti nemzetközi közúti személyszállítás menetrend és külön célú menetrend szerinti fajtáira is. A megállapodás elősegítheti Magyarország és a Koszovói Köztársaság közötti kereskedelmi kapcsolatok, valamint az árucsere-forgalom további bővítését, egyben lehetőséget teremt a személyszállítás és az idegenforgalom fejlesztésére. A kapcsolatok erősítése érdekében is kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a javaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
  • MESTERHÁZY ATTILA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Hazánk a kétoldalú és nemzetközi fórumokon következetesen támogatta Koszovó nemzetközi elismerését, a demokrácia és jogállamiság megszilárdítását az ország függetlenségének kikiáltása, a 2008. február 17-e óta eltelt időszakban. Magyarország 2008. március 19-én ismerte el Koszovó függetlenségét, a diplomáciai kapcsolatokat pedig március 26-án vettük fel. A két ország között az elmúlt években rendszeresek voltak a magas szintű látogatások, és megkezdődött a szerződéses kapcsolatok kiépítése is.A magyar-koszovói kapcsolatoknak ugyancsak jelentős eleme Magyarország részvétele a koszovói nemzetközi missziókban. Magyarország nemzeti érdeke ugyanis a Nyugat-Balkán stabilitása, ezért jelentős erőkkel veszünk rész a koszovói nemzetközi békefenntartó misszióban. Az elmúlt nyolc év fejlődő kétoldalú kapcsolatrendszere mellett azonban Magyarországnak kiemelt hangsúlyt kell helyeznie a koszovói európai integrációs folyamat támogatására is. Hazánk számára is rendkívül fontos a térség stabilitása mellett a koszovói államépítési folyamat sikeressége, egy európai értékeket magáénak valló, demokratikus normákat betartó, működőképes politikai rendszer, illetve piacgazdaság működése.Pozitívumként említhető, hogy az önálló államként történő elismerést megtagadó európai uniós tagállamok sem blokkolták le az EU szerepvállalását, amit elősegített a nemzetközi gazdasági szervezetekben betöltött tagság is, hiszen Koszovó 2009 júniusában lett tagja az IMF-nek és a Világbanknak is. Szintén pozitívumként említhetjük, hogy a visegrádi országok abban állapodtak meg, hogy szorgalmazzák a nyugat-balkáni térség európai uniós integrációjának felgyorsítását, emellett létrehozták a nyugat-balkáni alapot is.A magyar-koszovói gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztésének irányai esetében érdemes lenne végiggondolni, hogy Koszovóban főleg a mezőgazdaság jelent egyfajta hivatalos megélhetési forrást, hiszen az ország területének mintegy 53 százaléka mezőgazdaságilag megművelt terület. Szintén említésre méltó, hogy Koszovó ásványkincsvagyona Európai szempontból is jelentős, ugyanakkor a feldolgozóipari kapacitás fejletlen. A bányászati szektorban olyan meghatározó érctermékek szerepelnek, mint a nikkel, a cink, az ón és az ólom, valamint az ezüst, ezenkívül számottevő lignitvagyonnal is rendelkezik az ország. Koszovó tehát magyar szempontból jelentős, potenciális lehetőségeket nyújt mint gazdasági partner, ennek megfelelően érdemes folytatni a kétoldalú kapcsolatok kiépítését.A Magyarország Kormánya és a Koszovói Köztársaság Kormánya között a nemzetközi közúti személyszállításról és árufuvarozásról szóló megállapodással a szerződő felek az államaik közötti és az államaik területén tranzitforgalomban áthaladó, továbbá a harmadik államba irányuló vagy harmadik államból kiinduló, az egyik szerződő fél államának területén bejegyzett autóbusszal végzett nemzetközi közúti személyszállítást, illetve az egyik szerződő fél államának területén bejegyzett gépjárművel végzett nemzetközi közúti árufuvarozást szabályozzák. A megállapodás kiemelt célja, hogy a szerződő felek megkönnyítsék a területükön áthaladó vagy oda irányuló nemzetközi közúti személyszállítást és árufuvarozást. A megállapodás kiterjed a Magyarország és Koszovó közötti nemzetközi közúti személyszállításnak a menetrend és a külön célú menetrend szerinti fajtáira is.(14.10)A megállapodás elősegítheti Magyarország és a Koszovói Köztársaság közötti kereskedelmi kapcsolatok, valamint az árucsere-forgalom további bővítését, egyben lehetőséget teremt a személyszállítás, illetve az idegenforgalom fejlesztésére is. Úgy ítéljük meg tehát, hogy a két ország között a nemzetközi közúti személyszállításról és árufuvarozásról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat is hozzájárul a Magyarország és Koszovó közötti gazdasági és politikai kapcsolatok további fejlesztéséhez, ezért az előterjesztés elfogadását támogatjuk. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)
  • ANDER BALÁZS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő és most kihirdetésre váró nemzetközi egyezmény áttekintése után bizton elmondhatjuk, hogy az mind formai, mind pedig tartalmi elemeit tekintve megfelel a vonatkozó közúti hatósági szabályozás kritériumrendszerének. Éppen ezért olyan különösebb fenntartásom, ami miatt ne volna támogatható ennek az elfogadása, nem merült fel. Ezért előrebocsátom, hogy a Jobbik frakciója igennel fog szavazni a Magyarország Kormánya és a Koszovói Köztársaság Kormánya között a nemzetközi közúti személyszállításról és árufuvarozásról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslatra. Már csak azért is, mert egyet tudunk érteni azokkal a törekvésekkel, hogy Magyarország jelentősen fokozza a diplomáciai aktivitását a Nyugat-Balkán felé, hiszen hazánknak biztonsági, gazdasági és politikai-stratégiai érdeke, hogy a Nyugat-Balkánon béke és stabilitás legyen. Fontos ez a modern kori népvándorlás mihamarabbi megfékezése, valamint az Iszlám Állam térségbeli hídfőállás-építési kísérleteinek megnehezítése céljából is.De hogy ne csupán ilyen általános diplomáciai közhelyekről legyen szó, azért vizsgáljuk meg egy-két konkrét és problémásnak tekinthető pont kapcsán ezt a törvényjavaslatot! Észrevételezem példának okáért, hogy a 4. cikk 1.2.2 alpontjában az engedélymentes kategóriába tartoznak azok az autóbusz-különjáratok is, amelyek utasaikat csak egy irányba, valamelyik szerződő állam területéről a másik szerződő állam területére szállítják. Persze tudom, hogy az illegális bevándorlás feltartóztatása elsődlegesen határvédelmi, határellenőrzési és vízumpolitikai feladat, ugyanakkor mindenki számára ismert, hogy a tavaly kezdődött népvándorlás első csoportjai tavaly télen a koszovói albánok voltak, és amikor kiváló képviselőtársam, Z. Kárpát Dániel már akkor, mintegy vészharangot kongatva felhívta ezen kirobbanni készülő népvándorlás veszélyeire a figyelmet, akkor még a kormánypárti padsorokból is bizony-bizony egyfajta riogatással és tulajdonképpen politikai haszonszerzéssel vádolták őt, illetve a Jobbikot a téma kapcsán.Nyilván az is tény, hogy nem egyirányú buszokkal érkeztek akkor Magyarországra ezek a koszovói albánok, hanem a zöldhatáron át, gyalogosan. De ugyanakkor e keserű tapasztalatból kiindulva az egy­irányú utazást én biztosan az engedélyköteles kategóriába sorolnám - mert miért jönnének csak erre­felé és vissza nem? Persze, tisztában vagyunk azzal is, hogy egy mindkét fél által aláírt egyezményt az Országgyűlés nem módosíthat, csak kihirdethet, de ez az aggály azért egy ellenzéki frakció részéről, még az amúgy már jelzett támogató hozzáállás mellett is igenis elhangozhat, és igenis el kell hogy hangozzék. Észrevételezem továbbá, hogy az egyezmény, bár EU-n kívüli államról van szó, lehetővé teszi a 6. cikk 3.2) bekezdésében, hogy a közúti árufuvarozás külön engedéllyel gépjárműadó- és útdíjmentesen is történhet. Azt hiszem, hogy ebben az államtitkár úrral legalább elviekben egyetértünk. A közúti áruszállítás túlterjeszkedése hazánkra nézve brutális környezeti, baleseti és úthasználati, ezáltal infrastruktúra-építési, -felújítási terheket ró. Így egy EU-n kívüli szerződő ország esetében elvárható lenne, hogy a gépjárműadó- és útdíjmentesség külön engedéllyel történő biztosítása helyett ezt csak a kombinált szállítási módok alkalmazása esetén engedélyezzék. Mit értünk ezalatt? Például a konténervonatokra történő átrakodást a belépési ponthoz képesti első lehetséges ponton. Mint önök előtt is ismert, a ROLA-fuvarozás, tehát az ausztriai Wels és a magyarországi Kiskundorozsma közötti vasúti kamionszállítás a Fidesz-kormány alatt, 2012 végével szűnt meg, ahelyett, hogy ezt a szállítási módot a környezet- és természetvédelem, a balesetvédelem és a közúthálózat állapotának javítása érdekében megerősítették volna. Csak néhány szám, az előbb Kepli Lajos képviselőtársam is zöldenergiáról, környezetvédelemről beszélt, nagyon helyesen: jó tudni, hogy 2002-ben mintegy 100 ezer kamion ment úgy keresztül Magyarországon, hogy azt vasúti vagonokra pakolták. Ez 2012-re - sajnos egyébként - mindössze 30 ezerre csökkent, de azóta ez a 30 ezer nyerges vontató is Magyarország közútjaira zúdult, óriási károkat és problémákat okozva egyébként. Hogy ennek a fontosságát belássák, elég csupán, hogyha néhány sokatmondó statisztikai adatot említek még. Ez pedig nem más, mint az, hogy Magyarországon az áruszállítás 68 százaléka most már közúton bonyolódik. Az éves áruszállítási teljesítmény egyébként körülbelül olyan 40 milliárd árutonna-kilométer, amiből nagyjából háromnegyedes részarányt képvisel a nemzetközi forgalom. Mindez roppant mód leterheli, amortizálja országos közúthálózatunk azon 9 ezer kilométerét, amely a főhálózatot alkotva döntő mértékben viseli a rajtunk keresztül dübörgő áruforgalom terhét, minden súlyát. Éppen ezért egyébként nem győzzük eleget hangoztatni, hogy milyen nagy szükség lenne arra, hogy a leterheltség csökkentése érdekében nagyobb hangsúlyt kapjon az integrált közlekedési hálózatok kiépítése, és végre komolyan vegyék a kombinált árufuvarozási, azaz multimodális csomópontok létrehozásának a feladatát. És még egy olyan kérdéskör, amiről szólni kell; nem a Jobbik képviselője lennék, hogyha az előttünk fekvő törvényjavaslat, illetve Koszovó kapcsán ne utalnék még valamire. Koszovó 2008. február 17-én nyilvánította ki függetlenségét. Ezt hazánk a legtöbb állammal egyetemben - nagyon helyesen egyébként - elismerte. Öt állam kivételével az EU többsége is elfogadja a mintegy 10 900 négyzetkilométer területű Koszovó önálló államiságát. Nyilván nem okoz nagy meglepetést, hogy félve a precedenstől, Szlovákia és Románia ott van a koszovói függetlenséget elutasító öt EU-s ország között. Ceterum censeo, ha Koszovónak jár az USA, a franciák, az angolok, a németek által támogatott független államiság, akkor a Koszovónál területileg még nagyobb, 12 ezer négyzetkilométeres és túlnyomórészt magyar testvéreink által lakott Székelyföldet is megilleti a teljes körű területi autonómia, mert mégiscsak nonszensz, hogy miközben mi most egy olyan nemzetközi egyezményről tárgyalunk itt, ami Koszovóval kapcsolatos - még egyszer mondom: nagyon helyesen -, aközben mondjuk, Csíkszeredán a városháza tanácsterméből a román bíróság határozata értelmében el kell távolítani a székely zászlót, vagy éppen a felvidéki Somorján a Deichmann üzletéből csak azért rúgnak ki egy eladót, mert az magyarul mer szólni a belépő vendéghez. Nagyon szépen köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
  • TASÓ LÁSZLÓ nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelettel köszönjük a támogató hozzászólásokat. Szeretnék is reagálni az elhangzottakra. Néhány esetben mindenképpen fontos kiemelni, hogy a vasútfejlesztés területén és annak világában jelentős lépéseket tudunk megtenni uniós és hazai források segítségével. Képviselőtársam bizonyára tudja, hogy 1100 milliárd forinttól is többet fogunk vasútfejlesztésre fordítani a következő években, és ezek mellett még kínai hitel segítségével fog megvalósulni a Budapest-Belgrád-vasútvonal is, amely természetszerűen sokat fog segíteni abban, hogy a közúti fuvarozás arányai változzanak, és a környezetterhelés e tekintetben csökkenjen és kedvezőbbé váljon. Az is biztos, hogy ettől függetlenül akár az IKOP-forrásokból vagy a CEF-forrásokból, akármelyiket is vesszük elő, biztos vagyok benne, hogy sokkal többet tudnánk fordítani értelmes kapcsolatok építésére. Nemcsak a kínai segítséggel megvalósuló beruházásról beszélek, hanem arról is kell hogy szóljak, hogy a koperi kikötő megközelítése vagy éppen a fiumei kikötő megközelítése is Magyarország számára stratégiai kérdés. (14.20)Az elmúlt alkalommal a szlovén-magyar kormányülésen a magyar kormányfő ezzel kapcsolatban vállalást is tett, amely mindazt fogja szolgálni, hogy a bekapcsolása ennek a körnek is megtörténjen, és ez is segítheti azt, hogy a vasúti árufuvarozás mértéke változzon jó irányban.Az intermodális csomópontokról mindenképpen kell szólnom, hiszen a legutóbbi kormányülésen hat megyei jogú város kapta meg a lehetőséget arra, hogy ilyen létesítménye lehessen, amely egyértelműen segíteni fogja a közlekedési módok váltását, és természetszerűen lehetőséget teremt arra, hogy a logisztikai fejlődés bekövetkezzen. Ilyen Kaposvár, Miskolc, Nyíregyháza, Kecskemét, többek között Tatabánya; hirtelenjében ennyit tudok felsorolni, és tudom azt is nagyon jól, hogy még lesz további lehetőség is a következő alkalmakkor, hiszen a kormány szándékozik bővíteni az erre vonatkozó forrásokat is. Elképzelhető, hogy több megyei jogú városnak lesz lehetősége még a következő néhány évben intermodális kapcsolatok kiépítésére.A történeti hűség kedvéért csak vissza kell mennünk egy picit az első Orbán-kormány időszakára, hiszen akkor gőzerővel próbáltunk elindítani egy folyamatot, amely arról szólt, hogy a kombinált fuvarozás lehetőségét kiépítjük Magyarországon, mint a ROLA-programot, ha a képviselő úr emlékszik is rá, gondolom. A lényeg, hogy a kormányváltás után ez megállt és megszakadt. Amikor az uniós forrásokról dönteni kellett, akkor nem a Fidesz-KDNP-frakció­szövetség volt kormányon. 2007-ben gyakorlatilag minden eldőlt, sőt 2006-ban már világossá vált, hogy Magyarország az uniós forrásokat mire tudja felhasználni. Ebben az időszakban a mögöttünk lévő, most lezárt folyamat végén láthatjuk, hogy nem a vasútfejlesztés volt a fő irány, és emiatt is maradhatott ez a kombinált lehetőség háttérben. Most a vasúti fejlesztések után elképzelhetőnek tartom azt, hogy átalakítva és átalakulva maga az elfogadás rendszere ki fogja újra hozni ezt a témát, és talán elindulhatunk ebbe az irányba is, de a lényeg, hogy Magyarországon a vasútfejlesztések időszakát élhetjük át. A következő években ez segíteni fog mindenképpen. Ettől függetlenül még a Koszovóval kötött szerződésünk, amelyet remélhetőleg támogat valamennyi, mint ahogy elhangzott, parlamenti párt, hiszen a kormánypárt elsőként biztosította erről a támogatásáról az Országgyűlésben a magyar kormányt. Ha e kapcsolatot viszont kiépítjük és jóváhagyjuk, akkor sok minden más, mint ahogy elmondta Mesterházy képviselőtársam is, lehetőséggé válik Magyarország számára. Valóban egy erős lehetőség nyílik arra, hogy ha Nyugat-Balkánt bejárjuk, a nyugat-balkáni kapcsolataink erősödjenek, ezért bízom benne, hogy a támogatásukkal ez a törvény majd kihirdetésre fog kerülni. Köszönöm tisztelt figyelmüket. (Taps a kormánypárti padso­rokból.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Köszöntöm képviselőtársaimat, és tájékoztatom is önöket, hogy a módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.Most soron következik a Magyarország Kormánya és a Koszovói Köztársaság Kormánya között a nemzetközi közúti személyszállításról és árufuvarozásról szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/8674. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Megvárom, míg az államtitkár urak helycserés támadást hajtanak végre, köszönöm szépen. Elsőként megadom a szót Tasó László úrnak, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének, 30 perces időkeretben. Parancsoljon, államtitkár úr!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Most a vezérszónoki felszólalások következnek, 15-15 perces időkeretben. Elsőnek megadom a szót Bartos Mónika képviselő asszonynak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Most megadom a szót az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának, Mesterházy Attila képviselő úrnak. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka Ander Balázs képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Megkérdezem, hogy a független képviselők közül kíván-e valaki felszólalni. (Nincs ilyen jelzés.) Nem. Köszönöm szépen.Kétperces felszólalásra senki sem jelentkezett. Megkérdezem, hogy kíván-e még valaki a vitában felszólalni. (Nincs ilyen jelzés.) Nem kíván.Megkérdezem az előterjesztőt, Tasó László államtitkár urat, kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Igen, kíván. Parancsoljon, államtitkár úr!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az államtitkári zárszóval az általános vita lezárult. A módosító javaslatok benyújtására pedig csütörtökön 16 óráig van lehetőség.Most soron következik az egyrészről az Európai Unió tagállamai, másrészről az Iraki Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/8341. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Elsőként megadom a szót Csepreghy Nándor államtitkár úrnak, a Miniszterelnökség államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének, 30 perces időkeretben. Parancsoljon, államtitkár úr!