• SZABÓ ZSOLT nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előterjesztője: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő T/8673. számú törvényjavaslat a Globális Zöld Növekedési Intézettel, a hozzá való csatlakozással, a megkötött szerződés jogállásáról és mentességéről szóló szabályozással történő, Magyarország számára igen nagy előrelépést jelentő megállapodáscsomag és -tervezet aláírását szeretné elősegíteni. A fenti világméretű együttműködés kimondottan a párizsi megállapodás végrehajtásában rögzített és rögzítendő elemek realizálását segíti elő, és annak érdekében kerül sor a megkötésére. Maga az intézet és az ENSZ által képviselt és létrehozott párizsi megállapodás egymással párhuzamosan ugyanolyan cél érdekében fejti ki tevékenységét. Maga az intézet kimondottan a zöldberuházások területén fejt ki tevékenységet, elsődleges célja azon tevékenységek összehangolása, amelyek az alacsony kibocsátású, úgynevezett zöld gazdaságfejlesztési programokat részesítik előnyben. Jelen pillanatban 25 ország tagja ennek a szerződéscsomagnak. Egy koreai központtal bejegyzett, jelen pillanatban több európai ország által is fémjelzett rendszert kíván létrehozni. Magyarország érdekeltsége elsősorban a vízgazdálkodás, az energetika és ezen belül az úgynevezett energiahatékonyság területén fontos és kiemelt. Az országok új típusú gazdasági fejlődését, a klímaváltozás kezelését kívánja maga az intézet kezelni. Maga az intézet munkája során egyébként összehangolja azokat a nemzetközi fejlesztéseket, amelyek ezen fenti célokat segítik elő. Elősegíti a fejlődő országok felzárkózását és a párizsi megállapodásban foglalt kibocsátási és fejlesztési célok realizálását ezen országokban. Magyarországnak kimondottan gazdasági érdeke van abban, hogy ezen országok hasonló fejlesztéseiben részt vegyen és azokat elősegítse.A kormány a Globális Zöld Növekedési Intézet alapító egyezményének kihirdetéséről szóló 377/2015. kormányrendelettel felhatalmazását adta az intézet alapító egyezményének kötelező hatályú elismerésére. Ezzel Magyarország a nemzetközi szervezet 25. tagállamává vált. Magyarország egyébként a közép-kelet-európai régió országai közül elsőként csatlakozott és kíván részt venni ezekben a gazdaságfejlesztési programokban. A kormány 2015. december 8-án, a párizsi klímakonferencián egy kétoldalú jogállási megállapodást kötött magával az intézettel. Az önök előtt lévő törvényjavaslat célja az elfogadott nemzetközi egyezmény kihirdetése és a nemzetközi jognak történő megfelelés és megfeleltetés. A jogállási megállapodás a 2016-ban kezdődő együttműködés feltételeit és paramétereit rögzíti, lehetővé téve a nemzetközi szervezet akadálytalan működését.Az elkövetkező években Magyarország kiszélesítheti klímapolitikai tevékenységét, főleg a harmadik országok területén olyan fejlesztésekben vehet részt, amelyek regionálisan két- és háromoldalú szerződésekkel elősegítik a klímapolitikai célkitűzések szinten tartását és a párizsi konferencián rögzített paraméterek betartását. Előrevetíti a megállapodás a globális gazdaság alapvető változásait is egyben és egy alacsony szén-dioxid-kibocsátás tervezett megvalósítását.Kérem, hogy a tisztelt Országgyűlés vitassa meg az előttünk fekvő törvényjavaslatot, és megvitatást követően támogassa annak elfogadását. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)
  • BARTOS MÓNIKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Urak! Képviselőtársaim! Az elmúlt évben mindenki Párizsra, az ott zajló klímacsúcsra figyelt, az ott elért eredményeket Pan Gimun ENSZ-főtitkár az elmúlt héten zajló ENSZ parlamenti meghallgatást kísérő egyik IPU-s rendezvényen is fontosnak nevezte, jelentős lépésként értékelte. (13.30)Ugyanakkor meg kell találnunk azokat az eszközöket, melyekkel megvalósíthatóak lesznek a Párizsban megfogalmazott feladatok, elérhetőek lesznek a fenntartható fejlesztési célok által kitűzött fejlesztési területek. A Globális Zöld Növekedési Intézet egy, a zöldberuházások ösztönzését célzó, dél-koreai székhelyű nemzetközi szervezet; elsődleges célja, hogy segítse a fejlődő és átmeneti gazdaságú országokat az alacsony kibocsátású zöldgazdasági fejlődés megvalósításában. Ehhez szakmai támogatást és hálózatépítési lehetőséget nyújt a tagországai részére. Az országok új típusú gazdasági fejlődése a hosszú távú inkluzív versenyképességet biztosíthatja, egyúttal a klímaváltozás elleni küzdelem legalapvetőbb eleme. Az intézet szoros kapcsolatban áll a nemzetközi klímapolitikai tárgyalásokkal, az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményével. Munkájával a készülő új párizsi egyezmény végrehajtását is támogatja, többek között a tervezett, nemzetileg meghatározott hozzájárulások gyakorlatba ültetésével, projekt-előkészítés útján. Ahogy elhangzott, Magyarország 2005 decemberében Párizsban csatlakozott a Globális Zöld Növekedési Intézethez, Magyarország ezzel egy újabb jelentős előrelépést tett a szoros klímavédelmi együttműködés életre hívásáért és a klímaegyezmény eredményes végrehajtása érdekében. A most aláírt jogállási megállapodás az intézet és Magyarország együttműködésének feltételeit rögzíti. Hazánk a Globális Zöld Növekedési Intézet kulcsfontosságú működési területei közül - ahogy az államtitkár úr is mondta - a vízgazdálkodás és az energiahatékonyság területein is kiemelkedő eredményekkel rendelkezik, amelyekkel a szervezettel összefogva a nemzetközi klímafinanszírozási stratégia részeként kíván majd építeni. Az elkövetkezendő években Magyarország klímapolitikai tevékenységére alapozva példát mutathat más országoknak regionális és háromoldalú együttműködések keretében. Magyarország nemzetközi klímapolitikai és hazai éghajlatváltozási stratégiai céljaival a Globális Zöld Növekedési Intézet küldetése összhangban van. Magyarország az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezménye és a kiotói jegyzőkönyv részes feleként, valamint a 2015. évi új globális klímaegyezmény tá­mo­­gatójaként nyitott az éghajlatvédelmi tárgyú együttműködésekre. Ezen együttműködések az új egyezmény célkitűzéseivel összhangban kiterjedhetnek az alacsony kibocsátású gazdaságra való áttéréshez szükséges kormányzati, stratégiai tervezési, tudás- és technológiaátadásra is. A nemzetközi klímapolitikában az ENSZ éghaj­latváltozási keretegyezménye alatt folyó tárgyalásokon az elsődleges cél jelenleg a 2015-ben induló és 2020-tól hatályos globális éghajlatvédelmi megállapodás előkészítése, amely felváltaná a jelenleg második kötelezettségvállalás időszakát élő kiotói jegyzőkönyvet. A fejlődő és fejlett felek közötti megegyezés egyik kulcseleme a klímafinanszírozás. Hazánk szerint a mitigáció, vagyis a kibocsátáscsökkentés elsődleges ugyan, de az adaptáció, vagyis az alkalmazkodás is fontos. A Globális Zöld Növekedési Intézethez való csatlakozással Magyarországnak lehetősége nyílik a part­nerországokkal és a Globális Zöld Növekedési Intézettel való háromoldalú együttműködések folytatására. A Globális Zöld Növekedési Intézet gazdaságilag életképes, fenntartható megoldások bevezetését tűzte ki célul az energia, a vízgazdálkodás, a városfejlesztés és a termőföldhasználat terén. Magyarország a fenti területeken értékes tapasztalatokkal rendelkezik a fejlődő országok gazdasági fejlődésének támogatására. A stratégiai együttműködés sarokpontjai most vannak meghatározás alatt. Kérem a képviselőtársaimat, hogy támogassák a célok megvalósítását a javaslat elfogadásával. Kö­szönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • MESTERHÁZY ATTILA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Globális Zöld Növekedési Intézet az erről szóló megállapodást nemzetközi szervezetként hozta létre Rio de Janeiróban 2012. június 20-án. Az elsődleges célja a fenntartható fejlődés előmozdítása a fejlődő és a feltörekvő országokban, beleértve a legkevésbé fejlett országokat is. Magyarország csatlakozott az intézet létrehozásáról szóló alapító egyezményhez; a csatlakozásról Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár és az intézet főigazgatója írt alá kétoldalú megállapodást december 8-án a tavalyi évben Párizsban. Az intézet a létrehozásáról szóló megállapodás 15. cikkével összhangban kérhet olyan kiváltságokat és mentességeket a tagállamaiban, amelyek szükségesek és indokoltak az intézet rendes működéséhez, megfelelően figyelembe véve a hasonló típusú nemzetközi szervezetek számára általában biztosított kiváltságokat és mentességeket egyaránt. A nemzetközi klímapolitikában az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezménye alatt folyó tárgyalásokon az elsődleges cél jelenleg a 2015-ben induló és 2020-tól hatályos globális éghajlatvédelmi megállapodás előkészítése, amely felváltaná a jelenleg második kötelezettségvállalás időszakát élő kiotói jegyzőkönyvet, a fejlődő és a fejlett felek közötti megegyezés egyik kulcseleme pedig a klímafinanszírozás. Hazánk szerint a kibocsátáscsökkentés az elsődleges ugyan, de az adaptációt, vagyis az alkalmazkodást is fontosnak tartjuk. A klímafinanszírozás a végrehajtás eszköze több más eszköz mellett, amely köz- és magánfinanszírozást egyaránt fel kell hogy öleljen, azonban az EU tagállamai és az OECD keretei között is egyre több tárgyalás folyik. Az intézet főigazgatója 2015. áprilisi 21-ei levelében üdvözlő hangvételű tájékoztatást adott az intézményhez való csatlakozás feltételeiről és annak 2015-2016. évre vonatkozó munkaprogramjáról. A főigazgató levelében leírtak szerint az intézethez való csatlakozással Magyarországnak lehetősége nyílna a partnerországokkal és az intézettel való háromoldalú együttműködések folytatására. Jó példa erre a „green investment services” program, amelynek keretében az intézet meghatározott célországok kormányzati szereplői részére nyújt támogatást projektjavaslatok elkészítéséhez és a szükséges köz- vagy magánforrások eléréséhez. Az intézet gazdaságilag életképes fenntartható megoldások bevezetését tűzte ki célul az energia, a vízgazdálkodás, a városfejlesztés és a termőföldhasználat terén. Elsődleges feladata a fenntarthatóságot szolgáló helyzetértékelések elkészítése és a piaci értelemben is értelmezhető tapasztalatmegosztás lehetővé tétele. Mi a Magyar Szocialista Párt részéről üdvözöljük az egyezményhez való csatlakozást, hasznosnak ítéljük Magyarország szempontjából, éppen ezért a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja támogatja a törvényjavaslat elfogadását. Ennek kapcsán az államtitkár úr figyelmébe pusztán azt ajánlanánk, hogy maga az egyezményhez való csatlakozás és a benne rejlő lehetőségek talán alkalmat adnának arra, hogy a magyar kormány újragondolja a zöldgazdasághoz, a megújuló energiaforrásokhoz való viszonyát, hiszen az elmúlt években inkább visszalépést tapasztalhatunk ezen a területen, pedig a mi megítélésünk szerint Magyarország hosszú távú érdeke azt kívánná meg, hogy mind a zöldgazdaság, mind a környezetvédelem területén a magyar kormány kicsit hosszabb távon tekintsen a jövőbe. Mi azt gondoljuk - és ezt ajánljuk a kormány figyelmébe is -, hogy a zöldgazdaságban rejlő lehetőségek nemcsak környezetvédelmi szempontból lehetnek fontosak a számunkra, hanem új iparágak meghonosítása miatt, a gazdasági növekedés új kitörési pontjainak a meghatározása szempontjából, foglalkoztatáspolitika szempontjából, kutatás-fej­lesz­tés tekintetében is. Ez azért érdekes, hiszen folyamatosan jelennek meg olyan elemzések különböző cikkekben, hogy Magyarország nem találta még meg az elmúlt időszakban - és ez nem pusztán a Fidesz-kormányra vonatkozó kritika - azokat a kitörési pontokat a gazdasága szempontjából, amelyek az európai uniós források csökkenése után is vezérelni vagy támogatni tudnák a magyar gazdasági növekedést. A mi megítélésünk, az én meggyőződésem szerint ebben ez a zöldgazdaság, a megújuló energiaforrásokkal való jobb foglalkozás bizony nagy lehetőségeket biztosíthatna Magyarország számára. Éppen ezért is kritizáltuk többször korábban egyébként a paksi megállapodást is, hiszen azt mondtuk, hogy hatástanulmányok nélkül nem szabad, nem lehet egy ilyen beruházásba fejest ugrani, annak a költségvetési vonzata miatt, illetőleg amiatt, hogy nem lehet tudni, hogy nem érte volna-e meg jobban Magyar­ország számára, ha megújuló energiaforrásokba invesztál ugyanekkora összeget. (13.40)Hiszen párhuzamosan a kettő nem fog működni, tehát Paks elszívja azokat a forrásokat, amiket adott esetben új iparágak, új területek fejlesztésébe lehetett volna fektetni, ami az imént említett foglalkoztatáspolitikai és egyéb más gazdasági növekedési kérdéseket is támogathatta volna.Tehát pusztán csak ennyit szerettem volna államtitkár úrnak hozzáfűzni, hogy talán ez egy alkalom lehetne arra, hogy ezt egy picit közösen újragondoljuk, mi ebben minden támogatást megadunk, mint ahogy értelemszerűen ezt az egyezményt is támogatjuk és egy jó kormányzati lépésnek tartjuk. Köszönöm szépen.
  • KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képvi­selőtársaim! Megkímélem önöket attól, hogy har­mad­szor is felolvassam a törvényszöveg indokolását, az előttem szólók ezt már megtették, egyébként nyíl­ván helyesen, hiszen ismernünk kell, hogy miért terjesztette elénk a kormány ezt a törvényjavaslatot. Nem kell azonban hozzá különösebb rétori tehetség, hogy saját szavaimmal néhány mondatot fűzzek az előttem szólók által elmondottakhoz, illetve a Jobbik Magyarországért Mozgalom álláspontját ebben a tekintetben ismertessem.Mindig nagy öröm számunkra, ha Áder János köztársasági elnök urat halljuk különböző klíma­kon­ferenciákon, mint legutóbb Párizsban is arról beszél­ni, hogy Magyarország számára milyen fontos a klíma­védelem és az éghajlatváltozás lassítása vagy megakadályozása, azonban soha nem örülünk an­nak, hogy itthon az ellenkezőjét tapasztaljuk annak, amit Párizsban vagy más fórumokon elmond. Nem örülünk annak, hogy a klímapolitika terén kis léptekben haladunk csak előre vagy néha egyáltalán nem haladunk előre. Nem örülünk annak, hogy nem segíti a kormány a megújuló energiaforrások elter­jedését, és itt egy picit Mesterházy Attila képviselő úrral vitába szállnék, hiszen klímapolitikai szem­pont­ból egyébként az atomerőmű ugyancsak pozitív megoldásnak számít, hiszen működése során szén-dioxidot nem bocsát ki vagy csak minimális mennyiségben bocsát ki a levegőbe, tehát egy más típusú erőműhöz képest ugyanúgy klímabarátnak tekinthető. Nyilván más veszélyei vannak, ezt mindannyian tudjuk, illetve most már nem is az atom­energiával kapcsolatos veszélyek jelentik Paks II. kapcsán a legnagyobb problémát, hanem a körülötte kialakult óriási nemzetközi nyomás, a bizonytalan helyzet, bizonytalan nemzetközi helyzet, a finanszírozás bizonytalansága, számos kérdés felmerült.Mindenesetre a kormány részéről nagyon pozitív volna egyrészt, ha volna valamiféle B-terve, valamiféle alternatívája a Paks II. beruházás meghiúsulása esetére Magyarország energia­ellá­tásá­ra, másrészt viszont addig is azokat az intézkedé­se­ket kellene erőltetni, azt gondolom, kormányzati szinten, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy klíma­védelmi szempontból igenis elégedettek legyünk, és ne csak kívülről dicsérjenek minket, hanem mi magunk is azt mondhassuk, hogy valóban megtet­tünk mindent itt Magyarországon. Gondolok itt arra, hogy nem kellene például környezetvédelmi ter­mék­díjjal sújtani a napelemeket és a napenergia hasz­nosítását ezen keresztül. Gondolok itt arra, hogy 2010 óta nem volt szélenergia-tender kiírva Magyar­országon. Gondolok itt arra, hogy nem kellett volna azt a 100 milliárd forintot elvenni a lakosságtól, amelyet energiahatékonysági pályázatokra fordít­hatott volna, illetve energiahatékonysági pályázatok formájában az épületek energetikai korszerűsítésére fordíthatott volna, azonban Lázár János tavaly év végi bejelentése nyomán ez csak a középületekre lesz felhasználható, a lakosság számára nem lesznek ehhez szükséges források. És még sorolhatnám, hogy milyen intézkedéseket kellene tenni, amelyeket a kormány nem tett meg.Persze, minden esetben üdvözöljük és szava­za­tunkkal is támogatjuk az olyan egyezmények jóvá­hagyását, kihirdetését, amelyek egy újabb zöld nem­zetközi intézet létrehozásáról, illetve magyar­országi megjelenéséről szólnak, hiszen ez egy pozitív dolog önmagában. 2012-ben én is ott voltam az ENSZ éghajlatvédelmi konferenciáján, amikor ez az intéz­mény megszületett, és azt láthatjuk, hogy valóban egy pozitív folyamat első lépései indultak meg a tekintetben, hogy a fejlődő országok is részt vállal­janak klímavédelmi célkitűzésekből, illetve a fejlett országok is, mint az Egyesült Államok, nagyobb mértékben vegyék ki a részüket. Bár ez most az utóbbi időben mégis megkérdőjeleződni látszik, hiszen hiába próbált Obama egy gesztust tenni ebbe az irányba, ha a kongresszus ezt leszavazza vagy az Egyesült Államok képviselőháza nem járul hozzá ezekhez az ambíciókhoz, gazdasági megfon­to­lá­sokból természetesen.A Globális Zöld Növekedési Intézet magyar­országi megjelenése üdvözlendő, nagyon örülünk annak, hogy Magyarországon is jelen lesz és fontos szempontból lesz jelen ez az intézmény. Akár az energiaellátás, akár a vízgazdálkodás terén valóban van olyan tudása Magyarországnak, amely javára szolgálhat a fejlődő országoknak, azonban mint mindig, a rendrakást, azt gondolom, a saját házunk táján, itthon kell elkezdenünk, és utána adhatunk mi tanácsot akár fejlődő országoknak vagy bármely más régióbeli országnak. A törvényjavaslat indokolása azt mondja, hogy egy regionális szinten kezdené el a működését ez az intézet a környező országokkal együttműködve, majd a későbbiekben esetlegesen más, távolabbi fejlődő országok felé is nyithatna a magyarországi intézete ennek a globális növekedési intézetnek. Ezt természetesen üdvözlendőnek tart­juk, regionális szinten is szükség van akár ener­ge­tikai, akár vízgazdálkodási célú összefogásokra. Ha ez az intézmény ezt elő fogja segíteni, akkor annak csak gratulálni tudunk.Mindenesetre figyelemmel fogjuk kísérni nemcsak a Globális Zöld Növekedési Intézet, hanem a kormány további ez irányú politikáját is, klíma­védelmi politikáját, zöldpolitikáját, amely, ahogy már az előttem szólók is elmondták, legalábbis MSZP-s képviselőtársam is elmondta, 2010 óta a sze­münk előtt épül le folyamatosan, mind az államigazgatási, mind a hatósági rendszer tekinte­té­ben gyengülés tapasztalható. Ezért vagyunk mindig egy kicsit szkeptikusak, amikor klímavéde­lemmel vagy környezetvédelemmel kapcsolatos törvény­javaslat kerül az Országgyűlés elé.Természetesen tisztában vagyunk vele, hogy ez most egy nemzetközi szerződés magyarországi jóvá­hagyása, egy nemzetközi intézet magyarországi meg­jelenése azon feltételeinek adunk zöld utat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ez Magyarországon is megjelenhessen, illetve Magyarországra is bejöhes­sen a Globális Zöld Növekedési Intézet. Ezért is támogatjuk ezt a kezdeményezést, és a zárószava­záson is természetesen támogatni fogjuk, mind­amellett azzal a megjegyzéssel, hogy a kormány ez irányú munkáját a továbbiakban is figyelemmel kísérjük. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselő­cso­port­ja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Talán meglepő, de az LMP mint zöldpárt való­színűleg nem fogja támogatni ezt a törvényjavaslatot. (Dr. Vas Imre: Ebből látszik, hogy nem zöldpárt.) A magyar kormány és a Globális Zöld Növekedési Intézet között kötendő, a Globális Zöld Növekedési Intézet kiváltságait és men­tességeit részletező jogállási megállapodás kihir­detéséről szóló törvény­javaslat egy nemzetközi meg­álla­podást ismertet, amelynek az iránya első ráné­zésre akár helyesnek is tűnhet. A tartalma pedig át lett másolva más hasonló egyezményekből, így nincs rá ok, hogy erről többet beszéljünk.Az ördög azonban ezúttal is a részletekben rej­lik. A valódi kérdés az, hogy kivel és milyen meg­fontolásból kíván együttműködni a magyar kormány. Az LMP-t igazán nehéz lenne azzal vádolni, hogy nem tulajdonít megfelelő jelentőséget a klíma­vál­tozás veszélyének, illetve azoknak a lehetőségeknek, amelyek az éghajlatváltozás elleni küzdelem gazda­ságfejlesztési potenciáljában rejlenek. Számunkra valóban fontos, hogy ezen a területen a mindenkori magyar kormány együttműködjön a legfontosabb nemzetközi szereplőkkel, illetve hogy a saját jó és a rossz tapasztalatainkat megosszuk másokkal. Ugyan­akkor jelzésértékűnek tartjuk, hogy az Orbán-kabi­net nem a Greenpeace, a WWF, az OXFAM vagy a többi ismert tevékenységű, hiteles és átlátható nem­zetközi szervezet között keres magának partnert, sőt ezeknek a működését egyre keményebben megaka­dályozza, hanem egy olyan szerveződést kínál meg a diplomáciai státuszhoz társuló előnyökkel és ked­vezményekkel, amely még semmilyen értékelhető teljesítményt nem tud felmutatni a klímavédelem terén, ugyanakkor gyakran vádolják azzal, hogy különféle gazdasági érdekcsoportok képviseletében munkálkodik és fő profilja a greenwashing, vagyis a környezetre káros üzleti magatartás zöldre festése.Ha ez a közös nevező, amely az Orbán-kormányt a Globális Zöld Növekedési Intézettel való együtt­működésre sarkallta, akkor a motivációt már értjük, ám komoly elvi kifogásaink vannak a kooperáció tartalmi kérdéseivel kapcsolatban.(13.50)A törvénytervezet indoklása szerint Magyar­országnak lehetősége nyílna a partnerországokkal és a Globális Zöld Növekedési Intézettel való háromoldalú együttműködések folytatására - jól hangzik. Ám a partnerországok alatt itt egyértelműen a fejlődő országokat érti a törvényszöveg, és nem tudunk róla, hogy a Globális Zöld Növekedési Intézet eddig jelentős sikereket tudott volna felmutatni a fejlődő országokban végrehajtott eredményes klímavédelmi projektek menedzselése területén. De tegyük fel, hogy ez a jövőben megváltozik, azaz lesznek jól látható, összerakott, valóban az éghajlatváltozás megelőzését és a klímaalkalmazkodást szolgáló programok, ráadásul olyan tehetős országokat is sikerül találni, amelyek hajlandók lennének ezeknek a programoknak a finanszírozására. Ebben az esetben is joggal vetődik fel a kérdés: mit keresne egy ilyen együttműködésben Magyarország? A Globális Zöld Növekedési Intézet gazdaságilag életképes, fenntartható megoldás bevezetését tűzte ki célul az energia, a vízgazdálkodás, a városfejlesztés és a termőföldhasználat terén. Magyarország a fenti területeken értékes tapasztalatokkal rendelkezhet a fejlődő országok gazdasági fejlődésének támogatására - írja az indoklás. Jól hangzik, csak sajnos nem igaz. Energia: az elmúlt évtizedekben szinte semmit nem tettünk ezen a téren, ami az éghajlatváltozás megelőzését szolgálja. Tíz éve nem engedélyeznek az országban új szélerőművet, adórendszerünk bünteti a napelemeket és a hőszivattyúkat, az egész EU-ban nálunk az egyik legalacsonyabb a megújuló energia részaránya és az energiahatékonyság. Ez lenne az a tapasztalat, amit át szeretnénk adni? Vagy a különféle trükkökkel az adófizetők és a parlament elől elrejtett, orosz hitelből finanszírozott atomerőmű-építés? Erre szeretnénk megtanítani a világ országait? Nem sokkal jobb a helyzet a vízgazdálkodás terén sem. Épp most kaptunk uniós intést amiatt, hogy rosszul használtuk fel a vízminőség javítására kapott uniós forrásokat. Felszíni vizeink jelentős részének az ökológiai állapota kedvezőtlen vagy megfelelő kutatások híján nem ismert. A stratégiai megelőző szemléletű vízgazdálkodás helyett továbbra is a sokkal drágább és kockázatosabb katasztrófavédelmi logikájú védekezéshez ragaszkodik a kormány, aminek az a következménye, hogy a legtöbb évben aszályos és árvizes-belvizes időszakok váltják egymást. Semmi sem történik annak érdekében, hogy a vizeinkkel okosan gazdálkodjunk. Ez lenne az a példa, amit másoknak is megmutatnánk? Városfejlesztés: az európai fővárosok közül Budapesten a legalacsonyabb a zöldterületek aránya. Most beépítjük a Városligetet is, csak hogy a miniszterelnök újabb 400 milliárd forint elköltése árán a Várba költözhessen. Az elmúlt években sikerült kiirtani a fákat a Kossuth térről, a Ludovikáról, a Római-parton pedig egy mobilgát építése miatt pusztítanák el a város utolsó természetes partszakaszát. Mi akarunk városfejlesztésre tanítani másokat? Vagy a termőföldhasználat terén lenne értékes megosztható tudásunk? Magyarország az egyik legrosszabb példa Európában a land grabbing, vagyis a földrablás jelenségére. A közösségi használatú föld alig követhető tempóban kerül át a politikai elit és az oligarchák tulajdonába. Ráadásul nálunk a legkönnyebb a jó minőségű termőföld átminősítése és beépítése. Csak kiemelt beruházássá kell nyilvánítani hozzá az adott projektet, amihez egy egyszerű kormánydöntés is elegendő. Éppen ez az, amitől a fejlődő országokat meg kellene menteni. Amit most előkészíteni látunk, az egy rosszul kiválasztott partner és egy elavult tudásra, rossz gyakorlatra épülő együttműködés. Pedig lehetne ezt is jól csinálni. Léteznek olyan szervezetek, amelyek valóban tudják, hogy mit kell tenni a klímaváltozás ellen, és nemcsak tudják, de csinálják is. Az Orbán-kormánynak inkább velük kellene barátkoznia. De a legsürgősebb feladat az lenne, hogy rendet tegyünk a saját házunk táján, mielőtt exportálni kezdjük a világba a tudásunkat. Köszönöm a figyelmet.
  • SZABÓ ZSOLT nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Talán az egész szakmai terület egészén átviharzottunk és átléptünk itt egypár kérdés témájában, nem egészen a jogszabályhoz kapcsolódóan, ezért ha megengedik, először is a szakmai dolgokról néhány gondolatot hadd mondjak. Hála az égnek, az Európai Unió úgy gondolkodik, hogy mindenki a saját energetikai portfólióját összerakja és összerakhatja, a saját gazdasági érdekeinek megfelelően. Utalok például Lengyelországra, de utalhatok Magyarországra is. Magyarország 13 százalékos megújulóenergia-arányt kellene hogy kialakítson 2020-ra, mi 14,65 százalékot vállaltunk, és ehhez komoly fejlesztési támogatásokat is adunk. Mind a három portfólióelemben, ami a klímaváltozáshoz kapcsolódik - energiamegtakarítás, megújuló energia, szén-dioxid-kibocsátás -, messze az előírási szintek alatt vagyunk, vagy fölötte vagyunk, mindenki értse úgy, ahogy szakmailag a legmegfelelőbb, és ennek megfelelően teljesítünk minden elvárást 2020-ig. Ami érdekes: csak az elmúlt fél évben mintegy 450 közintézményt újítottunk föl energetikai szempontból, energiatakarékosság szempontjából, de a lakosság érdekében is tettünk néhány lépést. Utalok itt az új építésű ingatlanok áfacsökkentésére, az otthonteremtési támogatásokra, utalok a visszatérítendő támogatásokra, ami EU-s forrásból lesz, és utalok a vissza nem térítendőre is, ami nemsokára meg fog jelenni. (Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)Az azonban engedtessék meg a kormánynak, hogy eldönthesse, ahhoz, hogy az európai uniós célokat hogy tudjuk a legoptimálisabban kihozni, a leghatékonyabban fölhasználni a fejlesztési pénzeket, ott a közintézmények és a lakosság mellett minden elemet a legoptimálisabban hadd tudjunk igénybe venni. Tisztelt képviselőtársaimnak felajánlom azt a lehetőséget, hogy az államtitkárságon belül bármilyen kérdésben, bármilyen témakörben nagyon szívesen részletesen és számszakilag alátámasztva tudunk válaszolni. Mindig felmerül a napelemnek az adózási és egyéb kérdése. Azért ne felejtsük el, hogy a napelemben 750 ezer forintos kilowatt-bekerülési árral indultunk, és most már 350 ezer forintnál tartunk. A napelem az, amely a legnagyobb mértékű felhasználás­növekedést érte el a megújuló energiákon belül, és a legnagyobb mértékben csökkent az ára az elmúlt időszakban. Minden szám azt mutatja, hogy megtérülés szempontjából az egyik leginkább megtérülő megújulóenergetikai beruházás a jövőt illetően. S legyen szabad még annyit: felvetődött, hogy Budapesten csökken a zöldterület aránya. Én is a zöld híve vagyok, ezért vidéken lakom. Kedves Schmuck Erzsébet képviselő asszony, nagyon szívesen látjuk ott, rengeteg üres ingatlan van. Szívesen látjuk olyan területeken, ahol a zöldterületek aránya jóval magasabb, mint Budapesten. Bárcsak száz évvel ezelőtt az őseink így alakították volna ki a város központi szerkezetét, de a mostani szerkezettel kell együttdolgoznunk, és úgy kell megoldanunk, hogy az itt lakóknak és az ideköltözőknek az a legjobb legyen. Úgy gondolom, ez a helyes út. S akkor egy kicsit szakmailag magáról a törvényjavaslatról is - amely egy keretet szabályoz meg összességében - szeretnék néhány paramétert elmondani. Az egyik paraméter az, hogy a csatlakozásnak nincs anyagi feltétele. Az a kétszer 1 milliárd forint, amivel Magyarország beszáll ebbe a rendszerbe, egy gazdasági befektetés, amely pénzeknek az elköltését illetően adott országokban mi döntünk. Hol vannak ezek az adott országok? A miniszterelnök úr nemrégiben Indonéziában járt, ahol vizes befektetést ‑ ivóvíz-, ivóvíztisztítás-befektetést ‑ hajtunk végre; tehát például Indonézia. De említhetem Kínát vagy Indiát is, amelyeket ugyan felzárkózó országoknak is lehet nevezni, de azért a világgazdaság vezető hatalmai közé tartoznak. Azok az országok pedig, amelyek részt vesznek ebben a tevékenységben - az Egyesült Királyság, Dánia, Norvégia, Ausztrália -, szintén olyan országok, amelyek véleményem szerint komolyan gondolkodnak a klímapolitikában, és komolyan gondolkodnak a gazdaságfejlesztésben. Szeretném azt is elmondani, hogy több országban - például Angliában, Indonéziában - van úgynevezett beruházó cége vagy beruházó irodája az intézetnek, illetve 18 ország kimondottan a zöldnövekedési programok ratifikációja mellett döntött, ami egyben fejlesztéseket is jelent. Tehát elvállalták azokat a paramétereket, feltételeket, amelyekkel előre tudunk lépni. (14.00)Ez a jogszabálycsomag egy gazdasági lehetőség Magyarország számára. Úgy gondolom, ezeken a területeken, főleg például, amit említettem, víz, energiahatékonyság, jók vagyunk, ki kell használnunk ezeket a lehetőségeket. Nem kétmilliárd forint befektetést tudunk ebből realizálni a magyarországi cégek számára.Köszönöm szépen az aktív vitát, köszönöm szépen a véleményeket. Amennyiben bármilyen kérdés, téma van, állok szíves rendelkezésre. Kérem, hogy a jogszabály-tervezetet, a törvénytervezetet támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyarország Kormánya és a Globális Zöld Növekedési Intézet között kötendő, a Globális Zöld Növekedési Intézet kiváltságait és mentességeit részletező jogállási megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/8673. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Elsőként… (A Cseresnyés Péternek beszélő Szilágyi Györgynek:) Kicsit halkabban, kedves képviselő úr! Szilágyi képviselő úr, kinn a folyosón, ha szabad kérni! Köszönöm.Elsőként megadom a szót Szabó Zsolt úrnak, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Öné a szó, államtitkár úr.
  • ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót Bartos Mónikának, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.
  • ELNÖK: Köszönöm, Bartos Mónika. Megadom a szót Mesterházy Attila képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most megadom a szót Kepli Lajos képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most megadom a szót Schmuck Erzsébet asszonynak, az LMP képviselőcsoportja vezérszónokának.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Írásban további felszólalásra senki nem jelentkezett, és a képernyőn sem látok nevet. Megkérdezem, hogy kíván-e még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelentkező.) Jelentkező nincs. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom, és megadom a szót az előterjesztőnek - aki jelzi, hogy hozzá kíván szólni -, Szabó Zsolt államtitkár úrnak.