• HADHÁZY SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ezúton tájékoztatom az Országgyűlést, hogy a Törvényalkotási bizottság 2015. december 10-én a Házszabály 46. §-a alapján megtárgyalta a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2014. évi CLXXXIX. számú törvény módosításáról szóló T/7408. számú törvényjavaslatot, és ahhoz a bizottság 24 igen szavazattal, 4 nem szavazat ellenében összegző módosító javaslatot és összegző jelentést nyújtott be. Az összegző módosító javaslat az Igazságügyi bizottság kétpontos módosító indítványából az elsőt tartalmazza.A módosító javaslat célja így, hogy az 1500 fő feletti lakosságszámú település társadalmi megbízatású polgármestere számára megkönnyítse a tisztségével összefüggő feladatok ellátását oly módon, hogy a részére juttatott költségtérítés összegét havonta tiszteletdíjának 40 százalékában határozza meg. Ezért is kérem, hogy támogassák a benyújtott törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi a kistelepülési polgármesterek illetményének 30 százalékkal történő növelését. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz sora­iból.)
  • SZABÓ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Erre szokták azt mondani, hogy vajúdtak a hegyek és egeret szültek, csak jó kicsi egeret szültek. Nem is tudom, mióta van már a parlament előtt az, hogy különösen a kistelepülési polgármesterek illetményét a tisztelt képvi­selők rendezzék, hiszen azt hiszem, Boldog Istvánnak volt az első javaslata, utána volt egy 4-5 fős fideszes képviselőcsoport, akik ugyan nem kifejezetten a polgármesterek illetményére vonatkozóan tettek javaslatot, hanem az összeférhetetlenségi szabályokon keresztül próbálták volna a kistelepülési polgármesterek illetményét vagy fizetését emelni. Aztán se Boldog képviselő úr javaslatából, se ezen 4-5 képviselő javaslatából nem lett semmi, és jött ez az újabb módosítás, amit szintén egy tucatnyi kormánypárti képviselő javasolt. Hogy is mondjam, Boldog István korábbi javaslatától teljesen eltérő, valamint az előző 4-5 kormánypárti képviselő javaslatától eltérő változatot hoztak ide a parlament elé. Valóban volt ebben egy nagyon hosszú és konkrét vitánk ezzel kapcsolatosan.A fő problémánk leginkább az volt a polgármesterek fizetésével kapcsolatosan, hogy maga a törvényjavaslat arról szólt, a mostani módosítás, a legutóbbi módosítás, hogy megkaphatják a kistelepülési polgármesterek a fizetésemelést 30 százalékban, de ezt maguknak kell előteremteniük a saját bevételükből. Akkor itt a parlamenti vitában az ellenzéki képviselőtársainkkal együtt ezt elmondtuk önöknek. Bármennyire is mondta az előbb Hadházy képviselő úr, hogy milyen jól állnak az önkormányzatok, és semmiféle kivéreztetése nem történt meg az önkormányzatoknak, azért szíves figyelmükbe ajánlanám, hogy a kistelepülések, de az önkormányzatok kétharmada napi megélhetési problémákkal küszködik, és annyi pénzük van ma, ami pontosan a települések működtetéséhez elegendő. Tehát azt gondoltuk mi itt, ellenzéki képviselők laikusan, hogy valószínűleg nem fogják tudni ezt a kistelepülési polgármesterek kitermelni, ezért ha már van egy ilyen kezdeményezés, bár egyébként korábban mi is adtunk be ‑ a Jobbik és az LMP is ‑ erre vonatkozóan javaslatot, akkor próbáljunk ezen javítani.(17.40)És hát ‑ hogy is mondjam ‑ nagyon meglepő fordulat érkezett, amikor Vitányi képviselő úr jelezte, hogy bizony a Fidesznek van egy módosító javaslata, ami arra vonatkozik ‑ hiszen ők is meglátták a probléma lényegét és gyökerét, hogy valóban nem fogják tudni kitermelni a kistelepülési polgármesterek ezen pénzt, és akkor kérik majd, hogy a kormány ezt biztosítsa.Volt is ezzel kapcsolatosan egy nagyon rövid egyeztetés, és ha ez az ellenzék részéről elfogadható lenne, akkor egy ilyen javaslat jönne be ezzel kapcsolatosan, és akkor, azt gondolom, hogy mindenki tudta volna támogatni. De most akkor itt van megint egy javaslat 15 százalékról az 1500 fő alattiaknál, 40 százalék az 1500 fő feletti települések polgármesterei esetében költségtérítés gyanánt, és megint ott van, hogy egyébként a településeknek maguknak kell ezt kigazdálkodni.Mondják már meg önök, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, ki önök között a mágus. Ki az, aki egyébként megfogalmaz javaslatokat? Itt két héttel ezelőtt megbeszéltünk valamit, aztán utána volt egy szűkebb körű egyeztetés, mindenki egyetértett abban, hogy egyébként valószínűleg nem fogják tudni kitermelni a kistelepülések ezt a pénzt, és akkor valahogy csak segíteni kéne. Most ehhez képest van egy összegző módosító javaslat, amiben sem a korábbi számok, sem a korábbi, képviselőcsoportok által megfogalmazott számok nem stimmelnek, 15 és 40 százalékról beszélünk. Ráadásul, ha a logikáját megnézem, nem is értem, mert a legkisebb települések polgármestereinek a fizetése csökkent a leginkább. Tehát nem értem, hogy akkor miért nekik kisebb a százalék, a 15 százalék, és miért a nagyobb településeknek lett nagyobb százalékban a lehetőség megadva arra vonatkozólag, hogy a költségtérítés gyanánt a keresetüket növelhetnék. Tehát egész egyszerűen nem értem, hogy honnan és ki szedi ezeket a javaslatokat. Kiknek akarnak önök megfelelni? Mert az világosan látszik, hogy a kistelepülési polgármestereknek nem, mert az már egy bohózatba illik, és azt gon­dolom, hogy méltatlan is rájuk nézve is, hogy önök szinte hetenkénti rendszerességgel hoznak ide javaslatokat úgy, hogy egyébként szerintem erről önöknek fogalmuk nincsen, hogy miket hoznak. Mert egyébként már én is mondhatnám, hogy akkor miért 15 százalék, miért nem 20 százalék, a 40 százalék miért nem 30 százalék, és még lehetne ezekbe a vitákba belemenni. De azt gondolom, hogy ez méltatlan. Azt gondolom, hogy abban mindannyian egyetértettünk a vitánk során is, és ezt nem is akarom elmondani, hogy a kistelepülési polgármesterek rengeteg feladatot látnak el, települést üzemeltetnek, pályázatokat írnak, polgárőrködnek, és mégiscsak legitim vezetők, hiszen ott az emberek első számú vezetőnek választják közvetlen választás útján a polgármestereket. Egész egyszerűen számomra akkor is érthetetlen volt, hogy 2014-ben miért kellett az ő illetményüket, különösen a kistelepülési polgármesterek illetményét csökkenteni.Nem tudjuk támogatni így ezt a javaslatot, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim. Én nem tudom, az ellenzéki pártok tudják‑e majd támogatni ezt a javaslatot. Volt egyfajta konszenzus, nagyjából megállapodtunk, hogy ha már emelünk, akkor emeljünk, már mindenbe belementünk mi is az ellenzék részéről, de a fő kritérium az volt, hogy szíveskedjen biztosítani az állam ezt a pénzt az önkormányzatok számára. Most megint itt van egy javaslat légből kapott számokkal, költségtérítésekkel. Nem tudom, ennek hol van a határa. Tessenek már egy kicsit komolyabban venni a kistelepülések polgármestereit, hiszen teljesen méltatlan, amit ebben a tekintetben önök végeznek! Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
  • HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Ott kezdeném, hogy vajon amiről most mi szavazni fogunk, az valóban kétharmados törvény‑e. Tehát tényleg szükség van‑e erre a vitára, amit itt mi most folytatunk, szükség van‑e bármilyen egyeztetésre és így tovább. Igen, forma szerint a jelenlegi önkormányzati törvény sarkalatosságot szabályzó paragrafusa ezt a törvényi passzust is kétharmadossá nyilvánítja. Igen ám, de maga ez a sarkalatosságot szabályzó törvényi passzus csak egy feles szakasz, tehát ezt önök nyugodtan tudnák módosítani, kivehetnék belőle ezt a bizonyos szakaszt, ami a polgármesterek illetményét szabályozza, átrakhatnák felesbe, hiszen az Alaptörvény egyébként erről egy szót nem mond. Most direkt megnéztem még itt a vita előtt, az Alaptörvény a 31-35. cikkelyig tartalmazza az önkormányzatokkal kapcsolatot előírásokat, egy szó nincs arról, hogy mennyinek kell lennie a kistelepülési polgármesterek fizetésének. Tehát önök ezt simán meg tudnák csinálni. Hozzáteszem, ez önöknél napi rutin. Maga az Alaptörvény is így született annak idején. Önök könnyedén és olcsón megúszták ezeket a kérdéseket, tehát simán meg tudták volna oldani. De vajon miért nem tették ezt meg? Vajon ebben a kérdésben, ezzel az eljárásrenddel miért nem éltek? Azért, mert önök nem akarják megoldani ezt a kérdést. Itt az előbb elhangzott a képviselőtársunktól, hogy hány alkalommal volt már részben az önök részéről, részben a mi részünkről benyújtva, előterjesztve a kistelepülési aprófalvas polgármesterek illetményemelése, számtalan elképzelés volt már rá, hogy hány százalékkal, pontosan mennyivel és így tovább, ki mennyit kaphasson pluszban még. De önök minden alkalommal még napirendre se vették ezeket a javaslatokat. Most itt van ez az ‑ mondjuk így ‑ öszvér megoldás, amit önök kitaláltak, aminek valóban az az egyik legnagyobb problémája, hogy külön tételezi, hogy a saját bevétel terhére. Hozzáteszem, ha ezt önök nem írták volna bele, hanem ezt a kis szókapcsolatot kihagyják, akkor is a saját bevétel terhére kellett volna ezt kigazdálkodni, hiszen jelenleg a költségvetési törvény 2. melléklet (1) bekezdés a) pontja szerint igen, ez az általános működési keretből jelenleg nem finanszírozható, és egyébként is minden fizetést, minden illetményt, minden járandóságot az önkormányzatoknak saját maguknak a saját bevételükből kell kigazdálkodniuk. No tehát, mi ezt a javaslatot több alkalommal benyújtottuk, leszavazták, nem történt semmi. Kiszámoltuk, hogy vajon mennyi ez a rettentő sok pénz, amiről ez a jelenlegi vita is zajlik, ami miatt önök ezt a korábbi javaslatcunamit elutasították. És tudják, mit találtunk? Azt, hogy egymilliárd forint körüli összeg. Egyébként most részben társadalmi megbízatású polgármesterekről beszélünk, de tételezzük fel, ha mindenki főállású lenne, akkor is, mondjuk, másfél milliárd forint lenne. Azt javaslom, hogy ha a kormányzatnak ez az 1 usque 1,5 milliárd forint gond, probléma, akkor tegyék már meg, hogy Habony Árpádtól kérjék már el ezt a pénzt, szerintem Ibizán ő ott a mellényzsebéből így (Kezével mutatja.) ki tudta volna csapni ezt a másfél milliárd forintot, s meg volna oldva ez az egész kérdés, nem kéne itt ülnünk, nem kéne rabolnunk az adófizetők pénzét felesleges és haszontalan vitákkal, és ezt a kérdést ilyen módon egyszer s mindenkorra le lehetett volna rendezni, de ezt nem tették meg. Tudjuk, hogy ha ezt a pénzt a saját bevétel terhére ki akarnák gazdálkodni a települések, akkor azt csak úgy tudják megtenni, ha adót emelnek ott, helyben. Magyarul, mi az üzenete az önök törvényjavaslatának? Hát az, hogy polgármester, adóztasd meg jól a népet, és akkor majd lesz fizetésed. De ezt akarjuk mi? Ezt várjuk el mi a kistelepülési polgármesterektől? Tényleg ez a jövőkép, amit a Fidesz épít a kistelepülések és az aprófalvak számára? Hogy a polgármesterek egyfajta helyi Döbrögiként adóval sanyargassák a népet azért, hogy ők aztán utána minél több bevételre tudjanak szert tenni, minél több legyen a járandóságuk? Én nem gondolom, hogy ez egy egészséges és valóban a vidék fejlesztését szolgáló javaslat volna. Ezért tehát mi ezt így ebben a formában nem tudjuk támogatni. Azért, hogy segítsük a kormányzat törvényalkotási munkáját, gondoltuk, hogy biztos nem volt idejük, alkalmuk, lehetőségük költségvetési törvénymódosítást beadni, beadtuk mi, és ezt a mai nap a Költségvetési bizottság tárgyalta is. Ez arról szólna, hogy amit az előbb említettem önöknek, a költségvetési törvény mindenkori 2. mellékletében vannak leírva azok a feladatfinanszírozás keretében kapható támogatások, amit az önkormányzatok bizonyos feladatokra elkölthetnek, és az 1. pont szól az általános működésről, azon belül például a polgármesteri hivatal fenntartásáról. Itt volna lehetősége egy fél mondat betoldásával ezt a kérdést rendezni központi költségvetési támogatással.(17.50)És mit tetszik gondolni, mi történt a Költségvetési bizottság ülésén? Hát az történt, hogy a kormánypártiak ezt a javaslatunkat leszavazták, elutasították. Na, hát ez a válasz arra, hogy meg akarja‑e oldani a Fidesz-kormány ezt a problémát vagy sem. Nem, nem akarják megoldani! Nem akarják emelni a kistelepülési polgármesterek fizetését, valójában ez a kérdés is csak maszatolás, megint csak úgy csinálunk, mint ha törvényhozást játszanánk, és ezzel próbáljuk kábítani a népet. De hozzáteszem, most önök tévednek, mert az a körülbelül kétezer települési polgármester, akiről most szó van, azok pontosan értik a helyzetet, azok ám figyelik ezt a vitát, pontosan tudják, hogy ki mit szavaz és hová teszi le a voksát! És pontosan ezért nem fogjuk megszavazni holnap ezt a kétharmados törvényt, mert játszásiból nem csinálunk törvényt! Nem csinálunk olyat, mint ha szavaznánk és segítenénk, közben pedig rontunk a helyzeten. Úgyhogy ránk ne számítsanak! Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiból.)
  • GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Amit csinálnak itt most már bő egy esztendeje a kistelepülési polgármesterek fizetésével, illetményével, az nevetséges lenne, de inkább siralmas, azt kell mondjam, mert emberekkel és településekkel játszanak. Először azt mondták, hogy majd közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó szervezési tevékenységet fognak végezni ezek az emberek, és a kormánytól ezért díjazásban részesülnek. Az összeférhetetlenség kategóriát veti fel, vagy ugye most már a BM-hez tartozik, ezért mondhatom, hogy vezetőszárra kívánták kötni őket. Tehát elfogadhatatlan tényleg, amit csinálnak. Utána, amikor azt mondják, hogy teremtsék elő a forrásokat önkormányzati bevételből fakadóan, de hát ezt nem lehet másként, így, ahogy erről ma szó esik a ház falai között: vessenek ki adót a településen élő emberekre, és akkor abból csinálnak maguknak fizetést, jövedelmet, illetményt. Nézzék, abszolút tisztességtelen az, amit csinálnak az elmúlt egy esztendőben ezzel a kérdéssel kapcsolatosan! Ráadásul semmi nem hatja meg önöket, teljesen mindegy, hogy saját képviselőik módosító indítványai vagy épp a mieink jutnak be. Szabó Sándor vezérletével, amit beadtunk módosítást, abban is ‑ ráadásul a TÖOSZ véleményével is megegyező ‑ azt mondjuk, hogy az 500 fő alatti településeknél a helyettes államtitkári illetményhez illesztetten a 40 százalékos mértékű, az 500 és az 1500 fő közöttinél pedig az 50 százalékos mértékű javadalmazás kerüljön megfogalmazásra. Nem is érdekli önöket, számba sem veszik, nem is mérlegelik!Tehát azt kell hogy mondjam, hogy teljesen mindegy, hogy Boldog István adja be fideszes képviselőként a módosítót, vagy Szabó Sándor vagy bárki más, önök hadoválnak itt összevissza, újabbnál újabb történésekkel állnak elő, és valójában nem csinálnak semmit. A polgármestereknek nem polgármesteri hálapénzre van szükségük. Nem! Ezek az emberek tisztességgel dolgoznak a településen élő emberek érdekében, ezeknek az embereknek a megélhetését biztosító polgármesteri tiszteletdíjat kell adni. Ha önök ezt elvették tőlük 2014 őszén, akkor igenis állítsák vissza azt a rendet, igenis fizessék meg ezeket az embereket, adják meg nekik azt a tiszteletdíjat, amiből meg lehet élni, és akkor el lehet várni tőlük azt, hogy tisztességgel a települések érdekét és az ott élő emberek érdekét szolgálják. Ellenkező esetben ezt nagyon nehéz lesz elérni. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.)
  • SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Hegedűs Loránt­néhoz hasonló következtetésre jutottam én is. Egy darabig azt hittem, hogy sima választási csalás, amit csinálnak, tehát amit megszoktunk, hogy választások előtt leviszik a juttatásokat, hogy minél kevesebben induljanak el ősszel, minél kevesebben legyenek azok, akik ringbe szállnak. Ugyanis statisztikailag, ha megnézzük a polgármesteri székért indulók számát, akkor 2006-tól kezdve volt egy folyamatos leépülés, tehát megközelítőleg 60 százaléka, aki 2010-ben elindult a polgármesteri megmérettetésen, és utána még tovább csökkent ez a szám. Tehát gondoltam, ez egy sima választási csalás, ahogy szokták csinálni, elveszik az emberek kedvét, ne akarjanak indulni, majd utána megemelik. Nem, nem történt meg. Így aztán az én következtetésem is az lett, hogy nem, itt szó nincs erről, hanem arról van szó, hogy a Fidesznek megvan az a kis politikája, hogy kell neki 2 millió 100 ezer szavazó, azt egyben kell tartani, az összes többiről le lehet mondani, azoknak nem kell semmit adni, az tök mindegy, hogy mi van velük, és hát sajnos a magyarországi kistelepülések beleesnek ebbe a körbe, akikre nincs szükség. Nem hatékony náluk kampányolni, Facebookon nem lehet őket elérni, nem nagyon hatékony szavazóbázis, nehéz őket egyben tartani, le lehet mondani erről az 1000-1500 kistelepülésről. Teljesen mindegy, hogy mit gondolnak, nem kell ott a polgármestereknek adni semmit, és nagyjából ez a politika vezetett ide. És hát ez a jogszabály is nagyjából ezt kommunikálja, ez ilyen „nesze semmi, fogd meg jól” jogszabály. Gyakorlatilag idehoznak egy ilyet, aminek funkcionális hatása nem lehet ezeknek az embereknek az életére, és gyakorlatilag azt gondolják, hogy majd ki lehet gazdálkodni. Nyilvánvalóan, hogy ha önök nem ebben is a gyurcsányi politikát folytatnák, és nem egy vidéket kivéreztető rendszert építenének, mikor akár még egy kistelepülés is hozzáférhetne helyi iparűzésiadó-forrásokhoz vagy saját bevételekhez, akkor még lehetne is benne ráció. De hát kérem, pont azokról a településekről beszélünk, ahol nincs saját bevétel, ahol nincs helyi iparűzési adó! Nem Budaörsről beszélünk, hanem azokról a településekről, ahol semmiféle olyan forrás nincs, amiből ez kigazdálkodható lenne. Tehát direkt itt leírtam, mert olyan szép volt ez az idézet, ez a „soha nem volt ilyen jó az önkormányzatoknak”; az előbb mondta egy kormánypárti képviselőtársam. Azért akartam ezt idézni, mert annyira nonszensz az, amit állítanak, hogy valami hihetetlen. Gyakorlatilag az alapvető kötelező feladatokra nincs elég finanszírozás, sőt megadják a lehetőséget, hogy ilyen földadóhoz hasonló eszközökkel szedjenek be pénzeket az alapfeladatok ellátására, és utána még azt mondják, hogy na jó, nagy kegyesen hozzájárulok, hogy a költségtérítését picit emeljük meg. Tehát teljes mértékben elfogadhatatlan ez a hozzáállás, gyakorlatilag az a kérdés, hogy tudomásul tudják‑e önök ezt venni, hogy ott is magyar emberek élnek. Tudomásul tudják‑e azt venni, hogy pont azoknak a térségeknek, ahol a legnagyobb szükség lenne arra, hogy magas kompetenciájú emberek akarjanak települést vezetni, menedzseri képességekkel, szervezési képességekkel, kommunikációs készségekkel, pályázatokat tudjanak írni, ott, ahol a legnagyobb szükség lenne arra a fajta innovációra, hogy hogy tartsuk meg a népességet ezekben a kistelepülésekben, ott mondom azt, hogy tulajdonképpen ezt elengedhetem, nincs rá szükség. Oda nem kellenek emberek, oda ilyen közmunkásszerű emberek is jók lesznek. És akkor marad kétféle ember ezeknek a településeknek az élén. Az egyik az elvetemült lokálpatrióta, akinek a szíve a település, az a mindene; ilyenekből látunk jó néhányat, akikkel tárgyalunk, hogy mindent megtennének a településükért. A másik meg az ilyen-olyan szélhámos, aki majd innen-onnan kiegészíti, egy kis LEADER-közösségből, innen-onnan jön egy kis pénz, és nem számít neki, hogy mi a pénz. És önök ezt a rendszert akarják erősíteni. Tehát nyilvánvalóan mi is a megoldást kerestük, Ikotity István képviselőtársammal az volt az első még tavaly nyáron, hogy a jogszabályváltozás előtti állapotokra megpróbáljuk rekonstruálni ezt az állapotot, és nyilvánvalóan utána láttuk azt, hogy nem olyan komoly ez a szándék önökben, hogy ebben érdemi lépés történjen. A kormánypárti képviselőtársak között jó néhány olyan van itt köreinkben, akik kistelepülési polgármesterként ténykedtek. Ha mögöttem így végigmutatok a sorokon, van több, aki ezt megélte. És most mégsem áll fel, és nem mondja azt, hogy ez tarthatatlan helyzet, ami felfoghatatlan. Nem érthető az a hozzáállás, hogy simán engedjék azt, hogy ezeknél a településeknél egy olyan jogszabállyal jöjjenek ide, ami leginkább a magyar népmeséből az okos lányra hasonlít, aki viszi az ajándékot a szita között, hogy elrepül a galamb, hoztam is valamit, meg nem is. Hozok egy jogszabály-módosítást, valamit változik pár paragrafus, de senkinek jobb nem lesz ettől, mert pont annak lehetne csak jobb, aki nem szorul rá, mert esetleg egy jobb módú település. Tehát nyilvánvalóan ez a hozzáállás nem nagyon tetszik, mert eleve nem elegáns ciklus közben tárgyalni ilyenekről, hiszen az lett volna jó, ha az önkormányzati választásokat megelőzően tesszük világossá, mikor valaki dönt arról, hogy megmérettesse magát egy polgármesteri székért vagy sem, akkor korrekt dolog az, hogy elmondom, hogy ebben a négy évben milyen feltételekkel kell majd elvégezned a munkádat, milyen költségtérítéssel, milyen fizetéssel. És közben ez már egy viszonylag nonszensz dolog, de még így is könyörgünk érte. Hát itt ellenzéki frakciókban… tehát mi, az LMP tényleg ilyen szempontból teljesen tiszta, önök is tudják, nincs nekünk nagyon kistelepülési polgármesterünk, nem a sajátjainkért küzdünk, hanem egy halom olyan emberért, akiket látunk küzdeni nap mint nap ellehetetlenített körülmények között, és legalább egy pici megbecsülést adhatnánk nekik. Erre szerettük volna önöket kérni, és ehhez kérjük, hogy egy normális jogszabályjavaslattal álljanak elő. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiból.)
  • RIG LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Itt a vitát hallgatva, ugye az önkormányzatiságban dolgoztam én is pár hónapot, illetve még képviselő is voltam. Nagyon nehéz dolog így most a kistelepülések polgármestereinek az illetményére határozott állásfoglalást mondani. Viszont azt elmondhatjuk, én a napokban beszéltem több kistelepülés polgármesterével, megkérdeztem, hogy van megelégedve az illetményével, és azt mondta, ‑ egy nagyon egyszerű példát mondott, ‑ hogy ha a közfoglalkoztatásban dolgozónak a munkabéréhez hasonlítom az enyémet, akkor ő ötször annyit keres. Ha a felelősséget is hozzáteszem, akkor tízszer többet keres a közfoglalkoztatott. (18.00)Itt megemlítették, hogy csak úgy lehet előteremteni ezt a forrást, ha adót emelünk. De van még egy megoldás, egy nagyon sajnálatos megoldás: ha az önként vállalt feladatokról lemond. Az önként vállalt feladatok között van például a Bursa Hungarica, azoknak a tehetséges tanulóknak a támogatása, amelyekből nagyon sok van a kisfalvakban, így az önkormányzat hozzá tud járulni az ő tanulmányi költségeikhez. Vagy ott vannak például a kulturális kiadások. Ha önök nemzeti oldalnak érzik magukat, egy kistelepülés hogyan tudjon egy ’56-os ünnepségen színvonalas megemlékezést rendezni, ha nincs rá forrása? Csak innen tud elvenni, máshonnan nem. Ez a két megoldás van: vagy adót emel, vagy az önként vállalt feladatairól lemond. (Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)Úgy gondolom, az az előterjesztés, amit a Jobbik is megtett, hogy költségvetésből biztosítsuk a kistelepülések polgármestereinek az illetményrendezését, megállja itt a helyét. Úgy gondolom, ennek helye van, évek óta beszélnek róla, de nem történt semmi. A polgármesterek már nemcsak a beszédre, hanem a tettekre is kíváncsiak. Kérem önöket, fogadják el a Jobbiknak azt a módosítóját, hogy költségvetési forrást rendeljünk mellé. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • DR. VAS IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Képviselőtársaim! Röviden kívánok reagálni az elhangzottakra. Felmerült, hogy sarkalatos‑e ez a törvényi rendelkezés. Az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése egyértelműen rendelkezik arról, hogy a helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. Álláspontunk szerint ez egyértelműen sarkalatos. Hegedűsné képviselőtársunknak abban igaza van, hogy a sarkalatossági záradék egyébként feles ‑ ezt a vitát már lefolytattuk a Törvényalkotási bizottságban ‑, de ez nem jelenti azt, hogy a feles törvénnyel a sarkalatossági záradékot az Alaptörvénnyel ellentétesen lehetne módosítani. Álláspontunk szerint annak a rendelkezésnek, amit ez a törvény érint, az első négy paragrafusa ‑ tehát a hatályba léptető és a sarkalatossági záradék kivételével ‑ feles rendelkezések. Aki holnap nem szavazza meg a törvényt, az nem kívánja lehetővé tenni azt, hogy az 1500 fő alatti településeken a képviselő-testületek 30 százalékkal megemelhessék a polgármester illetményét; nem akarja lehetővé tenni azt, hogy az 1500 fő fölötti lakosságszámú településeken a társadalmi megbízatású polgármester költségtérítése 15 százalék helyett 40 százalék legyen; aki a törvényt holnap nem szavazza meg, az nem akar enyhíteni az 1500 fő alatti lakosságszámú települések polgármestereinek összeférhetetlenségén. Ha az új szabály szerint elfogadnánk a törvényt, nem jelentene összeférhetetlenséget az, ha a megbízás keretében közfoglalkoztatással kapcsolatos szervezési munkát végez a polgármester. Tehát akik nem szavazzák meg ezt a törvényjavaslatot, nem akarják azt, hogy az 1500 fő alatti településeken a polgármesterek illetményét a testület eltéríthesse, nem akarják, hogy az 1500 fő fölötti lakosságszámú településeken a társadalmi megbízatású polgármesterek 15 százalék helyett 40 százalék költségtérítést kapjanak, és nem akarják, hogy az 1500 fő alatti települések polgármestereinél ne okozzon összeférhetetlenséget a közfoglalkoztatással kapcsolatos szervezési munka. Álláspontom szerint, ha valaki nem szavazza meg ezt a törvényt, az szembemegy a kistelepülések és azok polgármestereinek érdekével. Ezért arra kérem az összes ellenzéki képviselőt, hogy a benyújtott törvényjavaslatot, valamint a TAB által elfogadott módosító indítványt a holnapi szavazás során támogassák. Köszönöm, hogy meghallgattak.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapunkon kerül sor. Most soron következik a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A Varga József, Budai Gyula, Vas Imre, Répássy Róbert, B. Nagy László, Csöbör Katalin, Pócs János, Vigh László és Gyopáros Alpár fideszes képviselőtársaink által benyújtott T/7408. számú előterjesztés és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetők. Most a vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor 15 perces időkeretben. Ehhez megadom a szót Hadházy Sándor képviselő úrnak, a bizottság előadójának. Parancsoljon, képviselő úr!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most megkérdezem az előterjesztő képviseletében Vas Imre képviselő urat, hogy kíván‑e felszólalni. (Jelzésre:) Nem kíván, így ebben az esetben 10 perc időkeret áll majd rendelkezésére a zárszó elmondására. Köszönöm szépen, képviselő úr.Most megkérdezem, hogy a kormány részéről kíván‑e valaki felszólalni. (Jelzésre:) Pogácsás Tibor államtitkár úr és Vízkelety Mariann államtitkár asszony jelzik, hogy nem. Tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy a kijelölt Igazságügyi bizottság nem állított előadót.Most tehát a képviselői felszólalások következnek a kijelölt időkeretek terhére. Elsőnek megadom a szót az MSZP képviselőcsoportjából Szabó Sándor képviselő úrnak. Parancsoljon, képviselő úr!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő felszólaló a Jobbik képviselőcsoportjából Hegedűs Lorántné képviselő asszony, az Országgyűlés jegyzője. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Következő felszólaló az MSZP képviselőcsoportjából Gúr Nándor képviselő úr, az Országgyűlés jegyzője. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az LMP képviselőcsoportjából Sallai R. Benedek képviselő úr következik felszólalásra. Parancsoljon, képviselő úr!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Következő felszólaló a Jobbik képviselőcsoportjából Rig Lajos képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Üdvözlöm önöket. Azzal folytatjuk a munkánkat, hogy megkérdezem, kíván‑e még valaki a fennmaradt időkeret terhére szólásra jelentkezni. (Nincs jelentkező.) Megállapítom, hogy nem. A vitát lezárom, és megkérdezem az előterjesztőt, Vas Imre képviselő urat, hogy kíván‑e reagálni. (Jelzésre:) Öné a szó, parancsoljon!