• VÉCSEY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Törvényalkotási bizottság az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló országgyűlési határozat 79. §-a szerinti eljárásban a 2015. november 26-ai ülésén megtárgyalta az Országgyűlés 2015. április 28-ai ülésnapján elfogadott, de még ki nem hirdetett, az állami földvagyon kezelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapításáról szóló 16/2015-ös alkotmánybírósági határozatot, és kialakította arról álláspontját. A bizottság az erről szóló jelentést 25 igen, 2 nem szavazattal és 7 tartózkodás mellett elfogadta.A bizottság az állami földvagyon kezelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/3788. számú törvényjavaslat esetében az Alkotmánybíróság 16/2015. (VII. 5.) alkotmánybírósági határozatának figyelembevételével a Házszabály 79. § (2) bekezdése alapján módosító javaslat benyújtásáról is döntött az alaptörvény-ellenesség kiküszöbölése érdekében. A módosító javaslatot a bizottság 32 igen, 2 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett elfogadta.A módosító javaslat egyrészről kitér arra, hogy jelenleg is folyamatban van a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény végrehajtása, amely jogszabály alapján állami tulajdonba vételre vár nagyságrendileg 60 ezer hektár föld, 60 ezer hektár magántulajdonostól és mintegy 8700 hektár az úgynevezett jogosulti körtől. Ehhez elengedhetetlen a törvény végrehajtási idejének meghosszabbítása, hogy a nemzetipark-igazgatóságok folytathassák az állami tulajdonba vételeket és a jogosultak megkaphassák a nekik járó kártalanítást.Ezenkívül a benyújtott módosító javaslat a jogértelmezést és az egységes jogalkalmazást segíti elő. Az állami földek hasznosítására kötött korábbi haszonbérleti szerződések egyes esetekben a mindenkor hatályos jogszabályi előírásokra hivatkozással biztosítanak előhaszonbérleti jogot a bérlőknek. Mivel a hatályos jogszabályok alapján állami föld esetében nem gyakorolható előhaszonbérleti jog, szükséges a módosítás, amely a hatályos jogszabályi előírásokhoz igazítottan rendezi az ilyen szerződéssel biztosított előhaszonbérleti jogok kérdését. A módosítás tehát egyértelművé teszi, hogy állami föld vonatkozásában nem lehet a szerződéses előha­szon­bérleti jogot gyakorolni.Az elmondottakat figyelembe véve arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvényjavaslatot ebben a megváltozott formában. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • GŐGÖS ZOLTÁN, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Elég viszontagságos körülményeket élt meg ez a törvényjavaslat, amire mi folyamatosan azt mondtuk, hogy egyértelműen alkotmányellenes, hiszen olyan természetvédelmet érintő kérdésekbe próbál durván beleavatkozni, ami ellentétes a nagy, a kormányzó többség által elfogadott Alaptörvénnyel.Ez beigazolódott, és most előttünk van ennek a módosítása, ami igazából nagyjából abból áll, hogy ezeket az Alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek ítélt passzusokat kiveszik belőle, ezért is támogattuk a TAB-on magát a módosító javaslatot, hiszen olyanokat rendez, amit folyamatosan követeltünk.Viszont van ennek a törvénynek egy másik eleme, ez itt szóba is került, és én erről kívánnék ‑ erről is ‑ egy kicsit részletesebben beszélni. Ez a kétoldalú szerződésben lefektetett előhaszonbérleti jogoknak az ügye. Eleve az is necces, hogy megint visszamenőleges jogalkotás van, de az még inkább elképesztő, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet annak a tudatában adta tömegével bérbe olyan korábbi szerződéses partnerek földjeit, akiknél ez a passzus benne volt a szerződésben, és nem volt hatályos ez a törvény.Tisztelt Képviselőtársaim! Úgyhogy tömeges törvénysértést hajtott végre az elmúlt egy-másfél évben a Nemzeti Földalapkezelő, ugyanis ennek a törvénynek a hatálybalépésétől számítva ugyan nem európai megoldás, de valóban így van, hogy nem érvényesek ezek az előhaszonbérleti jogok, de minden korábban úgy meghosszabbított haszonbérleti szerződés, hogy új kiírásra kerülő föld esetében hatályban voltak. Tehát innentől kezdve nem tehették volna meg, hogy azoknak a vállalkozásoknak, akiknek ilyen szerződésük volt ‑ és nagyon-nagyon soknak, jelzem, az önök által bérbe adottaknak is, meg még ezen kívül nagyon-nagyon soknak ‑, ebben a kétoldalú szerződésben ez az előhaszonbérleti jog benne volt. Egyébként európai módon, mert azt gondolom, hogy enélkül, egy ilyen jogosultság nélkül normális gazdálkodást tervezni hosszú távra nem lehet. Azért nem lehet, mert itt most azt látjuk, hogy hetente vannak újabb és újabb ötletek, hogy hogyan lehet szétverni a magyar mezőgazdaságot, és én úgy gondolom, most már azt látom, hogy ezt egy módon lehet megakadályozni, hogyha 2018-ban nem folytathatják a kormányzást, ugyanis akkor még talán sok mindent vissza lehet csinálni, hozzáteszem: mindent már akkor sem.Azt hiszem, hogy ez egy teljesen hibás logika, és egy olyan ágazatban, ahol minimum 20 év kell egy normális genetikai állapotú állománynak a kifejlesztéséhez vagy kitenyésztéséhez, ahol biológiát kell kiszolgálni, és a biológia általában nem egy évre terveződik, nem lehet olyan jogszabályokat hozni, ahol folyamatos létbizonytalanságban tartják az összes termelőt. Ez a módosítás egyébként többek között egy ilyen módosítás. Nem lehet arra hivatkozni az NFA-nak, hogy a pályázati kiírásban ez benne volt, hogy nem érvényesíthetik. Egy pályázati kiírás nem írhat felül egy törvényt. Úgy gondolom, és arra is biztatok minden olyan szereplőt, akivel ez a galádság megtörtént, és nem vették figyelembe ezt a törvényes, kétoldalú szerződésben rögzített jogát, hogy aki még nem tette, az forduljon bírósághoz. Azt gondolom, hogy miután ez nagyon-nagyon tömeges és szándékos volt, ezért aki ezt a pályázati kiírást kiírta és végrehajtotta, annak pedig büntetőjogilag is felelni kell ebben az ügyben.Ezt a büntetőfeljelentést nyilván meg fogjuk tenni. Ugyan mi már megkaptuk egyszer az ügyészségtől, hogy az NFA emberei nem hivatalos személyek, de azért a fölöttük lévő irányító személyzet, aki kinevezi őket, például a miniszter, ő egyértelműen az, és a nem hivatalos személy is elkövethet bűncselekményt hivatali hatáskörben.Én ezt csak azért mondom el, mert nem hiszem, hogy büntetlenül törvényt lehet sérteni. Önök most elkövették azt a hibát, mert ha ez a törvénymódosítás nem kerül ide, akkor lehet, hogy ez fel se tűnt volna senkinek.(11.40)De én azt gondolom, így viszont teljesen nyilvánvaló, hogy maga a kormány ismeri el, hogy amit eddig bérbeadás kapcsán művelt, az minden törvényességet mellőzött, és egyetlenegy dolgot szolgált, hogy hogyan lehet tönkretenni működő kapacitásokat. Erre nagyon jó példa Mezőhegyes, erről sokat beszéltünk. Most kíváncsian várom majd, hogy Lázár miniszter úr hogyan fogja megoldani 2 ezer hektárnyi széttagolt területen a 400 fő foglalkoztatását. Ha ezt megoldja, akkor szeretném jelezni, még nagyobb bűn a 400 ezer hektár állami szántóterület eladása, ugyanis ugyanezen a logikán 80 ezer új munkahelyet lehetne teremteni. Ezt is nagyon meg kéne akkor gondolni, képviselőtársaim.Ráadásul ő minden válaszában azt mondta itt nekem és másnak is, hogy ő munkát fog adni 400 embernek, de azt nem mondta, hogy megélhetést is. Nyilván ha mindent kézzel fognak csinálni, még aratni is, ami nagy divat Magyarországon mostanában, hiszen általában a kormányzati vezetők oda járnak, ebben gyönyörködnek, de én azt hiszem, hogy nem ezt kéne tenni, hanem felvenni a ritmust azzal a világgal, amellyel versenyeznünk kell, mert egyébként komoly problémáink lesznek Magyar­ország belső ellátásában, na nem úgy, hogy nem lesz kaja, hanem nem magyar lesz.Azt gondolom, képviselőtársaim, hogy így ezt a törvényt továbbra sem lenne szabad megszavazni. Át kellene gondolni minden olyan intézkedést és ötletet, amik most itt tömegével jönnek elénk, ami nem szolgál mást, mint egy rossz iránynak a mindenképpen való végigerőltetését. Holnap ugyanilyen ügyről fogunk tárgyalni. Én most mondom, Győrffy képviselőtársam jobban tenné, ha azt is visszavonná, és ezt az egész árverési akciót lefújnák azonnal. Ezt csak azért mondom, mert iszonyatos káosz van, olyan jogi bizonytalanság a rendszerben, amiben csak veszíthetnek a termelők. Beleugrasztanak embereket olyan beruházásokba és olyan vásárlásokba, aminek senki nem látja a végét és a következményét. Ezt most időben abba kellene hagyni, úgy gondolom, és átgon­dolni a magyar állami termőföldvagyon és szántó­terület-vagyon normális hasznosítását. Ebben bármikor partnerek leszünk, ha ezt egy valós társadalmi vita előzi meg. De úgy látom, önök mindentől félnek, még a népszavazástól is, ebben a kérdésben különösen, pedig azt mondják, hogy minden rendben van, és ezzel Magyarországon mindenki egyetért. Csak akkor azt nem értem, hogy a Fidesz-párt­katonákból álló Nemzeti Választási Bizottság 6 tagja ‑ mert a többiek nem (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) ‑ miért nem támogatta ez irányú kezdeményezésünket. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.)
  • GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Idén áprilisban szavazta meg az Országgyűlés a T/3788. számú törvényjavaslatot, amelynek az eredeti szövege az elfogadottnál lényegesen több módosítást irányzott elő, viszont a szavazások során a minősített többséget igénylő részek kikerültek az indítvány szövegéből. Ezek közé tartozott egyebek mellett például az, hogy az NFA tulajdonába kerültek volna természetvédelmi oltalom alatt álló területek, amelyeket aztán a nemzeti parkok vagyonkezelésbe kaptak volna meg. Ennek köszönhetően egységes elvek mentén történhetett volna az állami földek hasznosítása. Ugyanakkor minősített többséget igénylő módosítás lett volna, hogy a Földalapba tartozó területek vagyonkezelőjének a birtokmaximumába ne számítson bele a vagyonkezelésbe kapott földalapi terület. A Nemzeti Földalapba tartozó területekre vonatkozó birtokpolitikai célkitűzések közé bekerült ugyan a közfoglalkoztatottakat foglalkoztató szociális szövetkezetek támogatása, ám ennek az irányelvnek az érvényesüléséhez szükség lett volna a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítására is. Ezt a módosítást az ellenzék nem szavazta meg, pedig a közfoglalkoztatási céllal működő szociális szövetkezetek pályáztatás nélkül ingyenesen juthattak volna hozzá a Földalapba tartozó területekhez. Ezen felül térítésmentesen önkormányzati tulajdonba adhatók lettek volna a védett természeti területeken fekvő földek, továbbá lehetőség nyílt volna arra, hogy állami szakiskolák esetén az NFA térítésmentes, határozatlan időtartamú vagyonkezelési szerződést kössön oktatási és tudományos alapfeladatok ellátása céljából.A csak az egyszerű többséget igénylő változtatásokat tartalmazó törvényjavaslatot köztársasági elnök úr alkotmánybírósági felülvizsgálatra küldte, amelynek néhány pontja nem állta ki az alkotmányosság próbáját. Alaptörvény-ellenesnek minősült a szövetkezeti törvény módosítására vonatkozó rész, amely megszüntette volna a Földalapba ki nem jelölhető védett és védelemre tervezett természeti területeken a szövetkezet közös használati jogát, és ezeket a területeket az NFA-hoz utalta volna. A módosítás eredményeként védett természeti területek kerültek volna az NFA birtokába, így a módosítás minősített többséget igényelt volna. Ezen felül az Alkotmánybíróság több pontnál megjegyezte, hogy a védett természeti területek védettségi szintje csökkenne azáltal, hogy a természetvédelemért felelős szervek helyett az NFA-hoz kerülnének át bizonyos jogosítványok, így ezek a módosítások szintén alaptörvény-ellenesnek minősültek. Az Alkotmánybíróság döntését természetesen tiszteletben tartjuk, és az észrevételek alapján átdolgoztuk a javaslatot.A Törvényalkotási bizottság november 26-i ülésén tárgyalta meg a köztársasági elnök alkotmánybírósági határozattal megalapozott kifogásainak figyelembevételével készített T/3788/23. számú, alaptörvény-ellenesség kiküszöbölése érdekében készített módosító javaslatot. A módosító javaslat elhagyja a ’15 áprilisában elfogadott törvényjavaslat 1-4. §-át, ezzel változatlanul hagyva a szövetkezetekről szóló ’92. évi I. törvényt és a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló ’93. évi II. törvényt. A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló ’95. évi XCIII. törvény módosítására vonatkozó eredeti javaslatot úgy korrigálja, hogy a magántulajdonban lévő védett természeti területek kisajátítására az NFA helyett a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervet jelöli ki.Ez a szakasz nem hagyható el, mivel jelenleg is mintegy 68 ezer hektár terület védettségi szintjének helyreállítása van folyamatban, így mindenképp szükség van a kisajátítási kötelezettség határidejének 2018 végéig történő meghosszabbítására. A módosítás nyomán a területek az elvárt szintű védettséget kapják meg, így ez alkotmányossági szempontból nem kifogásolható. E módosítás kapcsán az eredeti javaslat 7. §-a okafogyottá vált. Kikerült az eredeti törvényjavaslatból a természet védelméről szóló ’96. évi LIII. törvény módosítására irányuló (8) bekezdés, valamint a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítására irányuló 9. § is.Az új javaslat kihagyja azokat a bekezdéseket is, amelyek a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvényt egy új 38. §-sal egészítették volna ki ennek megfelelően. A 2010 előtt megkötött vagyonkezelői jogviszonyok nem szűnnek meg 2016-ban. Megmarad viszont az a módosítás, amely eltörli az állami földekre vonatkozó előhaszonbérleti jogokat.Mindezekkel a módosításokkal megszűnik a javaslat alaptörvény-ellenessége. A módosítással kialakuló javaslat ’18. december 31-ig meghosszabbítja a magántulajdonú védett természeti területek kötelező kisajátítására vonatkozó határidőt, a Birtokpolitikai Tanács titkári pozíciójába az NFA elnökét helyezi, és pontosítja a tanács feladatkörét, birtokpolitikai irányelvként rögzíti, hogy a szociális szövetkezetek számára kedvezményes feltételekkel kell földterületeket biztosítani. Ez utóbbi a leszavazott kétharmados részek nélkül csupán irányelv marad. Az ellenzékben nem csalódtunk, annak ellenére nem szavazták meg a törvényi szintű szabályozást, hogy mindenhol azt szajkózták, hogy támogatják ezt a célt. A módosított javaslat emellett megszünteti az állami földekre vonatkozó haszonbérleti szerződések előhaszonbérletre vonatkozó kikötéseit, és biztosítja az önkormányzatok részére azt a lehetőséget, hogy közfoglalkoztatás és szociális földprogram céljára szerezzenek és használjanak termőföldet. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
  • HARANGOZÓ GÁBOR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Gőgös Zoltán képviselőtársam e törvényjavaslat vagy módosítási javaslat kapcsán az előhaszon­bérletet érintő részéről hosszasan beszélt, arról, hogy gyakorlatilag nem más ebben a részben a kormánypárt célja, mint hogy romboljon, és hogy ezt a rombolást erőltesse, és ezt ráadásul nem is nagyon sikerül neki törvényesen véghezvinnie. (11.50)De vajon miért akar rombolni? Úgy látom, a Fidesznek nagyon jól bejött az, hogy vidéken hűbérrendszert alakít ki, gyakorlatilag helyi oligarcháknak játssza át a földet, és ezáltal a falvakra, a vidékre gyakorolt befolyást is ezeken a szereplőkön keresztül tudja magának megerősíteni. A gond az, hogy elfogytak a földterületek gyakorlatilag korábban, ami földet bérbe ki lehetett adni, azokat szépen kiadták bérbe. Láthattuk, hogyan éltek vissza ezzel az egész bérleti rendszerrel, hogyan hoztak létre egy olyan bérleti rendszert, amiben gyakorlatilag a kiválasztottak kaphatták meg a földterületeket ott, ahol erre volt igény és szándék. Láthattuk, hogy a rendszer egyébként milyen jól működik, hiszen ezek a kiválasztottak aztán szépen megfinanszírozzák a falunapokat, mindenféle üveggyöngyöket osztogatnak a településen, amiért cserébe hozzák a szavazatokat is. Azt is láthattuk egy csomó helyen, így például az én választókörzetemben is, hogy az egyik ilyen helyi kiválasztott oligarcha, Ágh János hogyan hordozta autók tucatjával a szavazókat a szavazóurnákhoz, hogy biztosan meghálálja azt, hogy a környékben minden földet ő bérelhetett ki. Na de, miután elfogytak a földek, ezek után a Fidesz elkezdte törni a fejét, hogyan lehetne még több földdel kistafírungozni a helyieket, még jobban bebiztosítani ezeket a vidéki szavazatokat, és egészen odáig vetemedtek, hogy akkor szemet vetettek a nemzeti parkok földjeire. Mi mondtuk, hogy ez nem lesz jó, mert az, amit kitaláltak, abszolút alkotmányellenes: részben kétharmados szabályt nem lehet feles törvénnyel módosítani, másrészt tartalmilag sem állta meg a helyét, hiszen abban a védelemben, amit a nemzeti parkok mint természetvédelmi szervezetek az Alaptörvény szerint megkaptak, nem lehet visszalépni, és nem lehet Mészáros Lőrinceknek meg Ágh Jánosoknak átjátszani ezeket a földeket csak azért, hogy az a Fidesznek jó legyen. Hála istennek, az Alkotmánybíróság ki is mondta, hogy ebben igazunk volt. És itt válik nevetségessé az a fideszes érv, amit most Győrffy képviselőtársunk is megismételt, hogy egységes kezelést biztosíthatott volna a földeknek, hiszen pont az volt a lényeg, hogy a természetvédelmi területeket ne egységesen ugyanazon gazdasági elv alapján hasznosítsuk, mint a többi NFA-ke­zelésben lévő földet, hanem megkülönböztetett módon, a természetvédelem célját elsődlegesen magunk elé téve olyan jogi környezetet alakítsunk ki, amiben ez a cél biztosítható, és nem pedig a gazdasági hasznosítás, főleg nem Mészáros Lőrincek és Ágh Jánosok számára átjátszani a magyar földeket.A másik nagyon bájos dolog az, amit Győrffy képviselőtársunk említett, hogy ebbe a szavazásba becsempészték a szociális szövetkezeteket is, mondván, ha majd mi leszavazzuk ezt a nyilvánvalóan alkotmányellenes és céljában is elutasítandó javaslatot, akkor majd lehet arra hivatkozni, hogy mi nem akarunk a szociális szövetkezeteknek földet adni. Hagyjuk azt, hogy ez mennyire szánalmas, de annak fényében mennyire szánalmas, hogy azóta mi történt, hiszen az összes maradék állami földet most elárverezi a Fidesz. Na most, tisztelettel kérdezném, hogy milyen szociális gazdaságról, milyen szociális szövetkezeteknek juttatandó földekről beszélhetünk akkor, amikor egyszerűen nem marad föld, hiszen minden földet értékesítenek. Egyszerűen ez az egész érvelés nevetséges, és arra szeretném felhívni a figyelmet ‑ ahogy most Gőgös képviselőtársam is már említette ‑, hogy hamarosan itt előttünk lesz egy új javaslat, amely arról szól, hogy ezeken a földárveréseken, miután nem annyira jöttek össze ezek az árverések, helyzetbe kéne hozni az üzleti befektetőket is, ezért még további rombolást és gazdaellenes intézkedéseket hoz be ide Győrffy képviselőtársunk által a Fidesz a Ház elé, és ezekkel a javaslatokkal akarják elérni, hogy azoknak a befektetőknek, akik most nem nagyon vásárolták meg a liciteken ezeket a földeket, megérje ezeket a földeket megvásárolni. Ráadásul nyilván még külön megrendelés az is ‑ azon túl, hogy a földárveréseknek sikeresnek kell lenniük, hiszen kell a bevétel az államnak ‑, nyilvánvalóan az is megrendelés, hogy miután a miniszterelnök úr összeveszett kedvenc oligarchájával, vele is jól ki kell szúrni. Na, ez a most tárgyalandó javaslat ennek a célnak is megfelel.Csak szeretném itt is felhívni a figyelmet arra, hogy az a javaslat, amelyről majd ezután fogunk tár­gyalni, pontosan ugyanúgy alkotmányellenes, ahogy a mostani javaslat is, amelyről most tárgyalunk, alkotmányellenes volt, hiszen kétharmados törvényt akar sima feles rendelkezéssel felülírni, és céljában is nemcsak alkotmányellenes, hanem egyébként szégyenletes az, amit ismét behoztak ide a parlament elé. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt fideszes Képviselők! Szerintem hagyják abba a vidék vegzálását! Önök célul tűztek ki maguk elé, hogy meglévő rendszereket szétzúzzanak ahelyett, hogy újakat építenének. Önöket csak az érdekli, hogy hogyan lehet a Fidesz hatalomtechnikájának alárendelni a magyar vidék, a magyar földek ügyét ahelyett, hogy azzal foglalatoskodnának, hogyan lehetne több embernek megélhetést biztosítani, hogyan lehetne a magyar vidéket újraéleszteni, mert ’90 óta a magyar vidék szenved attól, hogy nem lett kitalálva, hogy a hajdan működő rendszer helyett, ami a rendszerváltáskor szét lett rombolva, hogyan fog a magyar falu működni, hogyan fogja a mezőgazdaság szolgálni a magyar falu működését. Ahelyett, hogy önök azon dolgoznának, hogy ebben mennénk lépésről lépésre előre, vagy azon dolgoznának, hogy hogyan lehet a ma meglévő szereplőket együttműködésre ösztökélni, hogy versenyképesek legyenek, önök a meglévő rend­szereket csak verik szét, és semmi más nem motiválja önöket, mint hogy a haverokat kistafírungozzák, hogy aztán cserébe szállítsák a szavazatokat, és hogy itt a vitákban el lehessen mondani majd, hogy ugyan már, ellenzéki képviselőtársaim, mit ugatnak (Dr. Vas Imre közbeszól.), hiszen minket egyéni körzetben választottak meg, és hogy ez biztosítva legyen hosszabb távon is, erről szól az egész vidékpolitikájuk, az egész földpolitikájuk. Ezért én még egyszer arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy hála istennek, vannak pillanatok, amikor ebbe önök belebuknak. Ez a helyzet, amiről mi itt most beszélünk, egy olyan helyzet, amikor a józan ellenzéki képviselők és a józanság mellé álló államelnök megtámadta az önök által áterőltetett törvényjavaslatot, amelyben győzött az igazság, ezért ezek a rendelkezések, hál’ istennek, már soha nem fognak életbe lépni. Arra biztatnám önöket, hogy miután ugyanez lesz a holnap tárgyalandó törvényjavaslatoknak is a sorsa, vonják vissza, és vonják vissza azt az elképzelésüket is, hogy a magyar vidéket, a magyar földet a Fidesz pártérdekeinek rendelik alá, és ehelyett végre foglalkozzanak azzal, hogy ismét munkahely és megélhetés legyen a magyar faluban. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP padsoraiban.)
  • MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A kormánypárti képviselőknek üzenném, hogy jó lenne észrevenni, hogy nincs már meg a kétharmad, ezzel nagyon sok kellemetlenségtől egyébként megkímélnék saját magukat, például a jelen jogszabállyal meg azzal kapcsolatban is, ami majd holnap elénk kerül, érdemes ezt egyébként figyelembe venni.Az jól látható folyamat egyébként, hogy a természetvédelemnek korábban kiépített és az állam által egyébként garantált védelmi szintjét rendszeresen és több formában igyekeznek lebontani, és ebből visszalépnek. Szerencsére rajtunk kívül ezt az Alkotmánybíróság is jó néhány pontban így látta. Azt szeretném rögtön az elején visszautasítani, amire itt Győrffy képviselőtársam célzott, hogy a Jobbik vagy az ellenzék bármiféle olyan javaslatot megakadályozott volna, ami a szociális szövetkezetek, az önkormányzatok számára földhöz jutást biztosított volna, vagy netalántán a honvédelmi területekkel kapcsolatban a rendezés lehetőségét mi gátolnánk. (12.00)Én már ezt a tavaszi vitában is elmondtam, hogy amennyiben visszahozzák a jogszabályt a természetvédelmi területek kivételével, akkor természetesen a Jobbik megadja hozzá a kétharmadot, hiszen ahogy a legtöbb esetben, ennél a törvénynél is az a helyzet, hogy voltak benne támogatható részek, ezeket el is mondtuk, illetve a számunkra vállalhatatlan részeket módosító indítványokkal igyekeztünk kivenni a jogszabályból. Ahogy szóban, írásban is jeleztük, azokat a részeket tehát, amelyek a szociális szövetkezetekre, önkormányzatokra és honvédségi területekre vonatkoztak volna, tudtuk támogatni, és ez a jövőben is egyébként így lesz, erre ígéretet tudok tenni.Tehát ahogy általában elmondható a természetvédelmi területekről, mind intézményi szinten ‑ erre jó néhány példát láttunk az elmúlt években ‑, mind pedig a gyakorlati szinten sajnos folyamatosak a visszalépések, és itt természetesen nem csak a jelen kormányt kell megemlítenünk. Azért szerintem az sok mindent elárul, hogy van egy jogszabály, ami most már több mint 20 éves, ami alapján az államnak ki kellett volna sajátítani a természetvédelmi területeket, és ilyen mértékben állunk ebben a kérdésben, ez többször elhangzott itt már a Ház falai között. Komoly mulasztásban vannak a mindenkori kormányok ezzel kapcsolatban is. A Jobbik természetesen minden költségvetési vitában igyekezett úgy módosítani az adott költségvetést, hogy a következő évben lehetőséget teremtsen arra, hogy ezt a mulasztásos jogsértést a kormány a jövőben tudja orvosolni.Az pedig, ami tegnapi bizottsági ülésen már elhangzott, és amiről szerintem még szót kell ejteni, az az a kérdés, hogy Font elnök úr részéről felvetődött, hogy az ellenzék hogy képzeli, hogy a kormány alkudozásba bocsátkozik bizonyos kérdésekben, és hogy nem egy piac az Országgyűlés. Én meg úgy gondolom, hogy ebben az értelemben igenis az, és ha nincs meg a kétharmaduk, de szeretnének kétharmados módosításokat véghezvinni, akkor szokják meg, vegyék a fáradságot, hogy fel kell venni a kapcsolatot az ellenzéki frakciókkal, és figyelembe kell venni a módosításainkat. Szerintem a Jobbik számtalan alkalommal bizonyította be itt az Országgyűlésben, hogy konstruktív ellenzéki párt vagyunk, és hajlandóak vagyunk észszerű javaslatokat, kompromisszumokat elfogadni és letenni az asztalra, és erre biztatom önöket egyébként ezen törvény kapcsán is.Természetesen a természetvédelmi területekkel kapcsolatban nem tudunk továbbra sem támogatólag hozzáállni ehhez a törvényhez. Úgy gondoljuk, hogy a kezelés a nemzeti parkoknál van a lehető legnagyobb biztonságban. Természetesen azt is tudom, hogy ha ezt a tavasszal tárgyalt törvényt, mondjuk, most ősszel tárgyalnánk először, akkor már az a kevés kis naivitás se lenne bennünk, ami még tavasszal bennünk volt, hiszen akkor még nem tudtuk, hogy önök privatizálni készülnek az állami földeket, sőt szerintem egyébként a kormánypárti képviselők többsége sem volt ezzel tisztában, hogy mire készülnek. Ez azért egy egészen új megvilágításba helyezte ezt a törvényt is.Ha már a természetvédelemről beszélünk, érdemes azt is megemlíteni, hogy például szűkebb környezetben, Győr-Moson-Sopron megyében mik történnek itt a természetvédelemmel kapcsolatban, amit a privatizáció fog előidézni. Adott például egy fokozottan védett madár, a túzok, aminek az élőhelyét ‑ Natura 2000-es területekről van szó döntő többségében, több ezer hektárról ‑ ezekben a napokban rakják kalapács alá. Az egy mellékes történet egyébként, hogy mondjuk, az eddigi használó, ha jól tudom, évente közel 600 millió forint támogatást kapott csak a túzok miatt pluszban, tehát nyilvánvalóan ezek még az átlagosnál is érzékenyebb területek és értékesebb területek a majdani vásárlók számára. De én mégiscsak úgy gondolom, hogy például az ilyen területeket sem volna szabad magánkézbe juttatni. Már csak azért is érdekes, mert mondjuk, ha jól emlékszem, annak idején még az M1-es autópályának a nyomvonalát is meg kellett változtatni a túzok miatt, később meg már egy kaszinókomplexum is létesülhetett az élőhely kellős közepén. Abba most nem mennék bele, hogy ezt milyen „szakértői”, „rektori szakértői” adatok támasztották alá, ez már inkább egy elszámoltatásnak lenne a majdani tárgya.(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)De mindenesetre mégiscsak elképesztőnek tartom, hogy amit egyébként az Európai Unió is ilyen jelentős összegekben dotál, és valóban nagyon fontos természeti értékekről van szó, sőt azt kell mondanom, hogy azok a területek, amiket a túzok miatt speciálisan kezelünk, számos más fajnak is egyébként biztonságot, oltalmat jelentenek, és a privatizációval egy komoly veszélyét látjuk annak, hogy ezek a feltételek nem fognak teljesülni. Ezzel természetesen még véletlenül sem azt akarom mondani, hogy a jelenlegi használónál kellene hagyni ezeket a területeket, hanem azt akarom ezzel mondani, hogy állami tulajdonban kell hagyni ezeket a földterületeket, és úgy kell ezeket bérbe adni, hogy a tulajdonos, a magyar állam mindenkor tudja érvényesíteni azokat a természetvédelmi és egyéb jogszabályokat, igényeit, amelyeket érvényesíteni kell ahhoz, hogy ez a madár és egyáltalán a természetvédelem szintje fennmaradhasson ezeken a területeken is.Ehhez a jogszabályhoz annyit tudok hozzátenni, hogy jelen módosításban sem tudjuk elfogadni. Tavasszal lefolytattuk a vitát. Azok a problémák, amelyek akkor fennálltak nálunk ezzel a jogszabállyal kapcsolatban, ma is fennállnak, így érdemben sajnos nem történt annyi változtatás, hogy ezt el tudjuk fogadni.Ezzel párhuzamosan és ezzel együtt is itt is és most is követelem azt, hogy állítsák le a földprivatizációt. Több mint két hét tapasztalata van mögöttünk. Jól látható, hogy sem a kormány számításai nem jöttek be olyan mértékben, ahogy számítottak rá, sem pedig azok a birtokpolitikai irányelvek, amelyeket itt oly sokszor és hangosan hangoztatnak a Ház falai között, azok sem érvényesültek. Jó néhány területről bebizonyítottuk, hogy olyanok szerezték meg, akiket egyébként kommunikációban önök sem tartottak volna elfogadható vásárlónak. Persze tudom, hogy a valóság mindig távol áll az önök kommunikációjától, de ezek azok az érvek, amelyek alapján azt gondolom, hogy ez a két hét elegendő kellett ahhoz, hogy belássák, hogy hibáztak, súlyos vétket követtek el, és talán még nincs késő ahhoz, hogy a területek nagy részét megmentsük. Ha ehhez az kell, hogy újra Alkotmánybírósághoz forduljon a Jobbik, akkor természetesen megteszi. Ha csak százezer hektárt tudunk megmenteni, arra is büszkék leszünk, és azt is megpróbáljuk. Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
  • DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon érdekes vitának lehettünk szem- és fültanúi, hiszen a kormánypárti képviselők hozzászólásán kívül az ellenzéki képviselők nem erről a törvényről beszéltek, hanem arról, ami holnap lesz, meg ennek a törvénynek az előzményeiről, az alkotmánybírósági beadás előtti állapotról. Úgyhogy érdeklődéssel hallgattam, hogy vajon hova akarnak kilyukadni, vagy mindez azt jelenti természetesen, hogy ami a törvényben le van írva, az egyáltalán nem vitatéma, hanem nyugodtan hozhatjuk a Ház elé.Engedjék meg nekem, hogy összefoglaljam, hogy a köztársasági elnök úr által alaptörvény-elle­nesség miatt visszaküldött, az állami földvagyon kezelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényben mik is maradtak az alkotmánybírósági döntés után, és miről is szól gyakorlatilag ez a törvény.A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény végrehajtási határideje 2018. december 31-ére módosul. A nemzeti parki igazgatóságok így folytatni tudják azokat a kötelező földvásárlásokat és kisajátításokat, amelyekre az elmúlt öt évben 5,1 milliárd forintot költöttünk, és ezzel újabb 8000 hektár védett terület került állami tulajdonba és nemzeti parki vagyonkezelésbe.Azt a programot kell folytatni, amelyre 2004-2010 között az MSZP egy fillért nem biztosított az állami költségvetésben, így több ezer kártalanításra jogosult személy szenvedett sérelmet. Ez a program tehát folytatódik, és minden föld nemzeti parki igazgatósági vagyonkezelésbe kerül az állami tulajdonba vételt követően.A másik lényegi pont, hogy a törvény tiszta helyzetet teremt. Azoknál a régi állami haszonbérleti szer­ződéseknél, ahol a szerződés azt mondja, hogy a min­denkor hatályos jogszabályi előírások szerint illeti meg előhaszonbérleti jog a haszonbérlőt a bérelt földre, egyértelművé teszi, hogy a szerződéssel ala­pított előhaszonbérleti jog sem érvényesíthető az ál­lami földek esetén. A jogszabályon alapuló elő­haszonbérleti jogot már korábban is kizártuk.Az NFA-törvény és a szociális szövetkezetek kapcsán technikai jellegű módosítások, pontosítások is találhatók a törvényben, a földhasználati lehetőségek feltételeit cizelláljuk, hogyan használhatják, mikor ingyenes, mikor lehet felmondani a szerződéseket. Harangozó Gábor képviselőtársamnak hadd mondjam, aki a szociális szövetkezetekre utalva azt mondta, hogy egyáltalán nincs már számukra föld. Többször elhangzott itt ezen a helyen, én magam is többször jelentettem ki, hogy a szociális szövetkezetek földterületei abszolút nincsenek érintve a mostani árverések során. Tartalékban fönt vannak hagyva azok a területek, amelyeket a jelentkező önkormányzatok igényelhetnek, hogyha ilyen programot kívánnak végrehajtani.(12.10)Úgyhogy egyáltalán nem valós az a vád és az az állítás, amellyel a szociális szövetkezetek ellehetetlenítését mondják, hanem pontosan az ellenkezője igaz, hogy mindazok, akik közmunkaprogram számára, szociális feladatok számára egyesületként, önkormányzatként igénylik ezeket a területeket, azok megkaphatják. Úgyhogy jó szívvel tudom önöknek azt mondani, hogy a törvény szavazása során fogadják el ezt a javaslatot. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)
  • ELNÖK: Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra mai ülésünkön kerül sor.Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2015. április 28-ai ülésnapján elfogadott, az állami földvagyon kezelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott törvényalkotási bizottsági jelentés és módosító javaslat vitája.A köztársasági elnöknek aláírásra megküldött törvény szövege T/3788/20. számon, a köztársasági elnök levele T/3788/21. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. A Törvényalkotási bizottság felkérése az Alkotmánybíróság határozatának megfelelő módosító javaslat előterjesztésére T/3788/22. számon, módosító javaslata T/3788/23. számon, jelentése pedig T/3788/24. számon a honlapon elérhető.Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának, valamint a megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor. Ezekre összesen 15 perces időkeret áll rendelkezésre. Megadom a szót Vécsey László képviselő úrnak, a bizottság előadójának.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor hétperces időkeretben. Megadom a szót Gőgös Zoltán képviselő úrnak. Parancsoljon, képviselő úr!
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem Nagy István államtitkár urat mint előterjesztőt, hogy a vitának e szakaszában, most kíván felszólalni, vagy esetleg a vita későbbi szakaszában. Összesen tíz perc áll államtitkár úr rendelkezésére a vita teljes folyamatában. (Jelzésre:) Államtitkár úr jelzi, hogy a későbbiek során kíván felszólalni.Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek. Megadom a szót Győrffy Balázs képviselő úrnak, Fidesz-képviselőcsoport.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Harangozó Gábor István, MSZP-képviselőcsoport. Parancsoljon, képviselő úr!
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném önnek jelezni, kötelességem is, hogy a képviselők az Országgyűlés üléstermében beszélnek. Tehát azt a kifejezést, amit ön a közlés módjaként megjelenített, nem akarom megismételni; az emberek és a képviselők beszélnek, maradjunk ebben itt az ülésteremben. Köszönöm.Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Magyar Zoltán képviselő úr, Jobbik-képviselő­cso­port. Megadom a szót.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, tisztelt képviselő úr. Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat. Megkérdezem, hogy kíván-e még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Tisztelt Országgyűlés! A vitát lezárom. Látom, készülődik államtitkár úr, tehát megadom a szót az előterjesztőnek 10 perces időkeretben. Öné a szó, Nagy István államtitkár úr.