• DR. VEJKEY IMRE (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A kormány az elmúlt években az adórendszer súlypontját a munkát terhelő jövedelemadó helyett egyre inkább a forgalmi, fogyasztási adókra helyezte át. Az adórendszer ezen átalakításába illeszkedett a reklámok közzétételével kapcsolatos új adó bevezetése is, amelyről a parlament 2014. június 11-én döntött, a 2014. évi XXII. törvény elfogadásával. A törvény szerint az adót nem a reklámozónak, hanem a közreadónak kell fizetnie, így a tévéknek, újságoknak, rádióknak, internetes portáloknak. Az adó vonatkozik azon, nem Magyarországon letelepedett médiaszolgáltatókra is, amelyek napi műsoridejük legalább felében magyar nyelven sugároznak. Az adó alanyát képezik a hagyományos reklámhordozók is, mint hirdetőoszlopok, ingatlanok, hirdetőtáblák, járművek. A kapcsolt vállalkozások esetében az adóalap mértékét a vállalkozások árbevételének összege adja. A reklámadónál figyelembe vett elhatárolt veszteség 50 százaléka legfeljebb a reklámadó alapjának összegéig számolható be. Az RTL Klub, mint egy nemzetközi vállalatcsoport része, 2012-ben 25,8 milliárd forint árbevételt ért el, az adózás előtti eredménye 6 milliárd 650 millió forint volt. 2013-ban az árbevétele 23,7 milliárd forint, adózás előtti eredménye pedig 2 milliárd 300 millió forint. Elfogadható-e, hogy ilyen eredmény mellett egy cég ne fizessen társasági nyereségadót? Lehetséges-e, hogy a magyar adójogszabályokat, számviteli jogszabályokat felhasználva, egy nemzetközi vállalatcsoport képes legyen arra, hogy egyébként különféle számviteli trükkökkel az adófizetést elkerülje hazánkban? Tisztelt Államtitkár Úr! Mit kíván tenni a kormány, hogy az RTL Klub ne bújjon ki az adófizetési kötelezettség alól? Várom megtisztelő válaszát.
  • TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Elég nagy vitát váltott ki a reklámadó bevezetése az elmúlt hetekben bizonyos médiaszolgáltatóknál, elég nagy volt a tiltakozás. Azonban való igaz, hogy a kormány adópolitikájába ennek az extraszolgáltatásnak a különadóztatása teljes egészében beleillik. Hiszen 2010-ben a bankadóval, a szektorális adóval lényegében ezt a sort akkor kezdtük el. (16.50) Azt gondolom, nem újdonság ez. Kevésszer hangzik el, de Európában több országban, így Svédországban, Ausztriában, Belgiumban, Olaszországban, Franciaországban, Hollandiában és Spanyolországban is létezik reklámadó, Svédországban 3-8 százalék árbevétel-arányosan, Ausztriában 5 százalék, de például Franciaországban háromféle reklámadót is fizetnek a szolgáltatók. Egy Európában elfogadott adónemről van szó. (Gúr Nándort a jegyzői székben Hiszékeny Dezső váltja fel.) Magyarországon ez a sajnálatos vita alakult ki, amelynek a lényege, hogy az egyik médiaszolgáltató - akit ön többször emlegetett - különféle módszerekkel próbál kibújni az adófizetés alól, és nemcsak a reklámadó fizetése alól, hanem valóban a társaságiadó-fizetés alól is, hiszen a hivatalos beszámolóiban, miközben az üzletmenete extranyereséget biztosít az árbevételéhez viszonyítottan, aközben egyéb, nem világos tranzakciókkal mégis el tudja kerülni a jelentős társaságiadó-fizetést, és most ugyanezzel az ügylettel azt is el tudja érni a jelenleg elfogadott reklámadótörvény alapján, hogy a 2014. évre vonatkozóan lényegében nem kell neki reklámadót sem fizetnie. De megvan az elképzelés, hogy hogyan tudjuk ezt megváltoztatni, amit a következő egy percben szeretnék elmondani. Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)
  • DR. VEJKEY IMRE (KDNP): Köszönöm. Úgy gondolom, mindkét kérdésre a társadalom számára az egyedüli elfogadható válasz az, amit a tisztelt államtitkár úr mondott, hogy mindenkinek részt kell vennie a közterhek viselésében. Ha Magyarországon fizetnek adót a családok, a magyar kis- és középvállalkozások, akkor nyilvánvaló, hogy fizetnie kell adót a multinacionális nagyvállalkozásoknak is, amelyek óriási hasznokat zsebelnek be, sokmilliárdos profitot visznek ki Magyarországról külföldre. Köszönöm szépen a válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Amint az a parlament előtt már ismert, L. Simon László képviselő úr újabb törvényjavaslatot nyújtott be T/467. számon a mai napon, amelyet nemsokára el is kezd tárgyalni a parlament, amely korrigálja az elfogadott reklámadó szabályait, ami nem teszi majd lehetővé azt, hogy a 2014. évben olyan elhatárolt veszteségeket számoljanak el az adóalappal szemben, hogy így megkerüljék a reklámadó megfizetését. A másik fontos lépés pedig magának az adópolitikáért felelős miniszternek az utasítása, aki a törvény alapján elrendelte az adott gazdasági társaságnál az adóellenőrzést, ezt törvényi felhatalmazás alapján teszi, egyébként húsz éve tartalmazza ezt a törvény. Ritkán, de a miniszter él most ezzel a jogával. Azt gondolom, hogy egy ilyen nagy horderejű kérdésben, ahol ennyi adót kívánnak eltitkolni, vagyis inkább nem megfizetni, a miniszter joggal él az ellenőrzés elrendelésével, és nagyon bízunk benne, hogy a NAV felderíti, hogy jogos, törvényszerű-e ez az adóeltitkolási törekvés. Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Megköszönöm legfőbbügyész-helyettes úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Vejkey Imre, a KDNP képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a nemzetgazdasági miniszternek: "Mit kíván tenni a kormány, hogy az RTL Klub ne bújjon ki az adófizetési kötelezettség alól?" címmel. Miniszter úr halaszthatatlan közfeladat ellátása miatt válaszadásra Tállai András államtitkár urat jelölte ki. Kérdezem képviselő urat, elfogadja-e a válaszadó személyét (Dr. Vejkey Imre: Igen.), vagy személyesen miniszter úrtól kéri a választ. Igen, képviselő úr elfogadja a válaszadó személyét. Öné a szó, képviselő úr.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Válaszadásra megadom a szót Tállai András államtitkár úrnak.
  • ELNÖK: Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Viszonválaszra megadom a szót a képviselő úrnak.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Viszonválasz illeti meg államtitkár urat. Öné a szó.