• B. NAGY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ezúton tájékoztatom az Országgyűlést, hogy a Törvényalkotási bizottság november 13-án a házszabály 43. §-a alapján megtárgyalta a T/6955. számon benyújtott, a vad védelmével, a vadgazdálkodással, valamint a vadászattal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, és ahhoz a bizottság 24 igen szavazattal, 2 nem ellenében és 4 tartózkodás mellett összegző módosító javaslatot és összegző jelentést nyújtott be.A Törvényalkotási bizottság módosító javaslata elsősorban a Mezőgazdasági bizottság módosító ja­vas­­latát tartalmazza. A Törvényalkotási bizottság sa­ját indítványa elsősorban kodifikációs és szövegpontosító javaslatokat tartalmaz, egy helyen a szakbizott­sági indítványt, a többi ponton pedig az eredetileg benyújtott törvényjavaslaton végez pontosítást.A törvényjavaslattal kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy a módosítást széles körű társadalmi egyeztetés előzte meg, tekintettel arra, hogy a 2014. év folyamán az Országos Magyar Vadászati Védegylet, az Országos Magyar Vadászkamara, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is kezdeményezte a húsz évvel ezelőtt elfogadott vadgazdálkodási törvény módosítását.(23.10)Az elmúlt két vadgazdálkodási üzemtervi ciklus bebizonyította, hogy a kiszámíthatóságot és a gazdálkodói stabilitást a legalább 3 ezer hektáron gazdálkodó vadászatra jogosultak és a jelenleginél jóval hosszabb, 20 éves üzemtervi ciklus képes szavatolni. A módosítások közül kiemelném azt, amely megteremti a vadkáralap létrehozásának szabályait, és meghatározza az annak működtetésére vonatkozó rendelkezéseket. A módosítás értelmében a vadászatra jogosult köteles vadkáralapot létrehozni és azt elkülönített számlán kezelni, amelynek célja, hogy a vadkártérítés pénzügyi feltételei folyamatosan rendelkezésre álljanak. A vadkáralapszámlán szereplő összeg kizárólag a vadkártérítéssel összefüggő egyezséggel vagy jogerős bírósági ítélettel megállapított vadkár megfizetésére használható fel. A javaslat szerint a vadkáralap képzése szabályainak betartását a vadászati hatóság ellenőrzi. Ha a vadászatra jogosult ezen szabályokat megszegi, akkor szankcióként végső esetben a vadászati hatóság a vadászati jogosultat törli a nyilvántartásból. Meggyőződésem, hogy összességében a törvényjavaslat elfogadása egy kiszámítható jogszabályi környezetet teremt és világos viszonyokat a hazai vadásztársadalom számára, ezért is kérem a javaslat támogatását. Köszönöm, hogy meghallgattak. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • DR. BITAY MÁRTON ÖRS földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Csak egyetlenegy gondolatot szeretnék mondani, az pedig a köszöneté. Köszönöm szépen az ellenzéknek a törvényhez benyújtott módosítóit, illetőleg mindenkinek, aki módosítót nyújtott be, és azt a konstruktív munkát, amit ebben a kérdésben el tudtunk végezni. Nagyon örülök neki, hogy sikerült szakmai mederben tartani ezt a vitát, és remélem, hogy sokan fogják támogatni majd a zárószavazásnál is. Úgy gondolom, hogy a magyar vadgazdálkodásnak és a vad védelmének mindenképpen egy jó törvényt fogunk elfogadni, ami XXI. századi természetvédelmi alapokon áll. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • GYŐRFFY BALÁZS, a Mezőgazdasági bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Célegyenesébe érkeztünk egy olyan jogszabály-módosításnak, ami azt remélem, hogy konszenzus vagy akörüli támogatottságot fog szerezni, bírni majd a szavazás alkalmával. Talán azért lehetünk ennyire optimisták, mert egy nagyon megalapozott, hosszú szakmai vita előzte meg a törvény koncepcióját, annak a kodifikációját, majd a vitáját is, hisz mind a vadásztársadalom, mind a gazdálkodói oldal nagyon sok javaslatot tett, nagyon sok észrevételt fűzött a témához, és ezeknek a zöme, ami koherenciában lehetőséget teremtett rá, beépítésre került ebbe a törvénymódosításba.Mind szakmailag, mind vadászszakmailag, mind pedig a gazdálkodók oldaláról nagyon sok előrelépés történt. Az utolsó mezőgazdasági bizottsági módosító néhány elemét szeretném kiemelni, hisz a korábbi vitát nem óhajtanám lefolytatni, bár igazából nem is feltétlenül kellene vitának nevezni, hisz nagyon sok egyetértő hozzászólás hangzott el. Az egyik a vadkáralap kérdése, ami, úgy gondoljuk, hogy egy óriási előrelépés. A gazdálkodók esetében nem az volt jellemzően tapasztalatunk a vita, hogy a vadkár mértéke nulla, 5 vagy 10 százalék ‑ koráb­ban 5 százalék volt, most pedig vagy nulla vagy 10 százalék annak függvényében, hogy a kilövési terveket a vadászatra jogosult hogy teljesítette ‑, sokkal nagyobb probléma volt, hogy egyáltalán kifizetik-e a vadkárt, van-e a vadászatra jogosultnak arra anyagi lehetősége, hogy ezt a vadkárt a gazdálkodó bankszámlájára átutalja. Ez a vadkáralap azt teszi lehetővé, hogy a gazdálkodók egész biztosak lehetnek abban, hogy az elmúlt évben keletkezett vadkárral azonos összeg egy elkülönített számlán a vadászatra jogosultnál ott van. Amennyiben a vadászatra jogosult ezt nem tudja igazolni, akkor vadászati jogának a megszűnésével kell számolnia, ami egy komoly motiváló erő, úgy gondolom, a vadásztársadalom számára, és egy igazságosnak is mondható megoldás, hisz semmiképpen nem fair, ha a gazdálkodóknak kell előfinanszírozniuk a vadásztársaság vadkárköltségeit, ezért gondoltuk azt, hogy ez egy olyan előrelépés, ami a becsületesen fizető vadászatra jogosultak, vadásztársaságok számára nem egy probléma, hisz ők egyébként is számolnak ezzel a kiadással, ugyanakkor azon gazdálkodók, akik problémákkal szembesültek az elmúlt években, ők egy olyan biztos pozíciót tudnak ezzel fogni, amivel a gazdálkodásuk sokkal kiegyenlítettebb lesz. A földtulajdonosok oldaláról is érdemi előrelépések történtek, hisz teljesen más arányok szerint tudnak beleszólni a későbbiekben, hogy hogyan nézzen ki egy vadásztársaság, vagyis annak a határa. Itt azt gondolom, hogy olyan előrelépés, százalékokban megmutatkozó fejlődés volt, amivel kisebb erőfeszítéssel tudnak érdemi befolyást gyakorolni a vadászterületek hasznosítására. Illetve még egy pontot szeretnék kiemelni a Mezőgazdasági bizottság módosítójából, ezek pedig az összeférhetetlenségi kérdések. A vadásztársaság vadászmesterére, illetve a tájegységi fővadászra mond­tunk ki olyan összeférhetetlenségi szabályokat, amelyek úgy gondoljuk, hogy megfelelőképpen tudják stabilizálni szakmai oldalról is az egyébként magas színvonalon álló magyar vadgazdálkodás működését. Lehetne még beszélni, képviselőtársaim, kutyák vadászatra szoktatásáról és egyéb más ilyen technikai módosítókról, elöltöltős fegyverekről, miegymásról, de ezek annyira szakmai kérdések, és mivel konszenzus volt benne, nem óhajtanám itt a késői órában az időt rabolni, úgyhogy arra kérném a tisztelt képviselőtársaimat zárszóként, záró gondolatként, hogy támogassák ezt a törvénymódosítást. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • VARGA GÁBOR, a Fenntartható fejlődés bizottsága előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. A Fenntartható fejlődés bizottsága a vad védelmével és a vadgazdálkodással, valamint a vadászattal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/6955. számú törvényjavaslat részletes vitáját november 11-ei ülésén sikeresen lefolytatta, 4 igen szavazattal és 2 tartózkodással a vitát lezárta. A bizottság megállapította, hogy a törvényjavaslat megfelel a házszabály 44. § (1) bekezdése szerinti jogi és szakmai követelményeknek. A javaslat a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény átfogó aktualizálása. Az eredeti törvény fő irányvonalait megtartva, azokat újakkal kiegészítve igyekszik megreformálni a vadgazdálkodás hazai szabályrendszerét. Fő elemei: a tájegységi vadgazdálkodás bevezetése, üzemtervi ciklus 20 évre növelése, a tájegységi vadgazdálkodási terv bevezetése, hangsúlyt kap az egy tájegységbe tartozó vadászterületek tervezési összhangjának megteremtése. Alapvető változásokon esik át a vadászterületek kijelölésének módja és a vadászati jog hasznosításának szabályozása, illetve a vadkár kezelése. Fontos elem a hivatásos vadászok alkalmazási követelményeinek újbóli meghatározása, valamint a munkahelyvédelmet biztosító megkezdett 4 ezer hektáronkénti kötelező alkalmazás előírása. Rendezi az ártéri vadtartás szabályozását, egyszerűsíti a trófeákkal kapcsolatos adminisztrációt, támogatja a hagyományos vadászati módokat, ezért a törvényjavaslatot támogassa a tisztelt Ház. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Nagyon rövid leszek. Örülünk, hogy ez a módosítás végre elénk került, hiszen 2010 óta gyakorlatilag minden félévben elhangzott itt a Ház falai között, hogy bizony, majd a következő félévben végre tárgyalhatja a Ház és elénk kerülhet. A Jobbik elmondta már a vitában is és a bizottsági ülésen is, hogy tudjuk támogatni ezt a javaslatot. Nyújtottunk be hozzá módosító javaslatokat, de ezek elfogadása vagy nem elfogadása érdemben nem befolyásolja a jogszabály támogathatóságát. Köszönöm azt is, hogy voltak előzetes egyeztetések, ahol egyébként kivételesen valóban figyeltek az ellenzék észrevételeire. (23.20)Annak egyébként jobban örültünk volna, ha e mellé a törvény mellé az erdészeti, a halgazdálkodási és a természetvédelmi törvény egyfajta csomagban érkezik, hiszen azért kerültek bele olyan ellentmondások ezekbe a jogszabályokba, amelyeket úgy lehetett volna helyesen kezelni, ha együtt látjuk ezt a rendszert. Ettől függetlenül, ahogy már említettem, tudjuk támogatni. Hozzánk olyan különböző vélemények jöttek be gazdálkodók, vadászok, erdészek részéről, amelyek azt sugallják felénk, hogy ez egy egészséges kompromisszum, ami ebben a jogszabályban megszületett, ezért a Jobbik támogatja. Köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik és a kormánypártok soraiban.)
  • DR. LEGÉNY ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. A Magyar Szocialista Párt a holnapi zárószavazásnál vagy végszavazásnál tartózkodni fog. Azért fogunk tartózkodni, mert szakmailag azt nagyon jónak látjuk egyébként a törvényben vagy jónak találjuk, hogy tájegységi vadgazdálkodást mint szemléletet be kíván hozni az előterjesztő (Tállai András: De…), azonban azt gondoljuk, és ebben vitám van Győrffy képviselőtársammal, hogy, mondjuk úgy, a vadkártűrési kötelezettség mértékének az 5 százalékról 10 százalékra történő emelése a gazdák vadkártűrési kötelezettségét, ahogy említettem, duplájára emeli, ezért azt gondoljuk, ez nem egy jó része ennek a javaslatnak. Természetesen nyújtottam be ehhez egy módosító javaslatot, amelyet remélném, hogy támogatni tud majd a kormánytöbbség, vagyis a parlament többsége. Azt kíváncsian várjuk, hogy majd így lesz-e vagy nem. Köszönöm, ennyi volt. (Taps az MSZP padsoraiban.)
  • GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen. Nagyon gyorsan szeretnék reagálni Legény képviselőtársamra. Hadd javítsam ki, képviselő úr! Az 5 százalék nem 10 százalékra lett emelve, hanem bizonyos feltételek teljesülése esetén 10, illetve más feltételek teljesülése esetén nulla százalék, amit a gazdálkodónak tűrnie kell. Ezt pedig onnan vezettük le, képviselő úr, hogy a legjobb vadkár az, ami nem keletkezik. Tehát egy olyan kölcsönösen egymásra utalt segítségnyújtás, együttműködés az, ami eredményre vezet, ami mind a gazdálkodó, mind a vadgazdálkodó részéről meg kell legyen. Tehát ha kilövi a megfelelő mennyiségű vadat, ami a kárt okozza, akkor a gazdálkodó 10 százalékot tűr ebből, és ha egyébként pedig nem teljesíti ezeket a számokat, akkor nulla százalék. Azt szeretném hangsúlyozni, hogy alapvetően nem véljük azt, nem azt valljuk, hogy a probléma a vadkár tűrésének a százaléka, hanem a vadkár volumene. Vannak az országnak olyan területei, ahol a vadállomány sokszorosa annak, mint amit a terület elbírna. Tehát itt egy komoly vadgazdálkodási szakmai szigort kell bevetni annak érdekében, hogy az állományt olyan szintre csökkentsük, ami kezelhető, ami annyi vadkárt okoz, ami egyébként a gazdálkodóknak sem okoz problémát. Itt még lehetne sorolni a kerítések kérdését, amivel sokan vadkárt akarnak csökkenteni, de azt látjuk, hogy ahogy emelkedik a kerítések hossza, ugyanúgy emelkedik egyébként a vadkár is, hisz attól nem lesz kevesebb a kárt okozó vad, és nem lesz kevesebb a kár sem, sőt az koncentrálódik, és sokkal nagyobb problémát okoz egyes termelőknek, míg másoknak nyilván ugyan könnyebbséget jelent, de ágazati szempontból ez sokkal nagyobb problémát jelent.Úgyhogy én azt vélem, hogy a szakma számára teljesen elfogadható volt ez a 10 százalék és nulla százalék a korábbi stabil 5 százalék helyett, arról nem is beszélve, hogy a gazdálkodók egyéb mással, például a vadkáralappal kellőképpen kompenzálva vannak ezért a ‑ hogy vélt vagy valós lesz-e, meglátjuk ‑ valamilyen szintű probléma kezeléséért. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • DR. LEGÉNY ZSOLT (MSZP): Nem fogok vitatkozni Győrffy képviselőtársammal, tekintettel arra, hogy még van öt-hat törvényjavaslat a tisztelt Ház előtt a mai napra, ami át fog nyúlni már holnapra. (Tállai András: Ez a jó beszéd!)Értem Győrffy képviselő úr észrevételeit vagy az érvelését. Mi összességében azt gondoljuk azonban ‑ jóllehet, ahogy ön említette, lesz olyan módja vagy lehetőség, amikor is nulla százalékra mérséklődik a vadkár ‑, hogy ez inkább kisebb százalékban lesz jellemző. Azt gondoljuk, azzal, hogy 5 százalékról 10 százalékra emelkedik a vadkár mértéke, nagymértékben inkább valójában a dupláját fogja jelenteni annak a vadkártűrési kötelezettségnek, ahogyan az előbbi felszólalásomban említettem, ami majd a gazdákat terheli. Ezért nyújtottam be ezzel kapcsolatosan egy módosító indítványt, amely meghagyná az eredeti 5 százalékos küszöböt, ami eddig is érvényben volt. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)
  • ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi napon kerül sor.Most soron következik a vad védelmével, a vadgazdálkodással, valamint a vadászattal össze­függő egyes törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelen­tések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/6955. számon és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetők. A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót B. Nagy Lászlónak, a bizottság előadójának.
  • ELNÖK: Megkérdezem az előterjesztőt, kíván-e most hozzászólni. (Jelzésre:) Igen, Bitay Márton Örs államtitkár úré a szó.
  • ELNÖK: Most megadom a szót Győrffy Balázsnak, a kijelölt Mezőgazdasági bizottság előadójának.
  • ELNÖK: Most megadom a szót Varga Gábornak, a vitához kapcsolódó Fenntartható fejlődés bizottsága előadójának.
  • ELNÖK: Most a képviselői felszólalások következnek. Megadom a szót Magyar Zoltán képviselő úrnak.
  • ELNÖK: Most megadom a szót Legény Zsolt képviselő úrnak.
  • ELNÖK: Most megadom a szót kétperces időkeretben Győrffy Balázs képviselő úrnak.
  • ELNÖK: Arra kérem képviselőtársaimat, hogy nyugodtan normál szót kérjenek, mert itt nincs kétperces egyébként a bizottsági jelentések vitájában, úgyhogy az előbb rosszul jeleztem, csak kétpercest nyomott. Legény Zsolt úr is kétpercest nyomott, de én normál szót adok neki.
  • ELNÖK: Kérdezem, hogy kíván-e még valaki hozzászólni a vitához. (Senki sem jelentkezik.) Nem látok jelentkezőt. A vitát lezárom.Megkérdezem Bitay Márton Örsöt, kíván-e hozzászólni előterjesztőként.
  • DR. BITAY MÁRTON ÖRS földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Nem, köszönöm szépen.