• DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Azt mindannyian leszögezhetjük, hogy az önkormányzáshoz való jog számos törvényi garanciával védett, mivel a helyi közügyek helyben történő intézése kiemelten fontos érdek. Ezt meg tudom erősíteni, hiszen több mint húsz évig voltam polgármester, van némi fogalmam az önkormányzásról, az önkormányzatokról. Ezen jogosultság keretein belül kell megtalálni azt az egyensúlyt, amelynek eredményeként a helyi önkormányzás joga és hatékony működése is egyaránt biztosítható. Magyarország alapvetően kistelepülés-szerkezetű, hiszen több mint ezer olyan kistelepülés van, amely 2 ezer fő alatti, és ha emlékeim nem csalnak, az ötszáz fő alatti kistelepülések száma olyan 600-700 körül található. Ezért az önálló polgármesteri hivatal fenntartása, illetve, hogy ez azonos színvonalon működjön, mint egy nagyobb önkormányzat esetében, rendkívüli nehézségeket okozna a kistelepülési önkormányzatoknak, hogy a Magyarország önkormányzatairól szóló törvény közös önkormányzati hivatal létrehozatalát teszi lehetővé, 2 ezer fő alatt kötelezővé, pont az imént elmondottak alapján. Ez 2013 óta van így, és az érintett képviselő-testületek, néhány önkormányzatot kivéve ‑ ha szükséges, meg tudom mondani ezeknek a számát, ez nincs ötven fölött ‑ megkötik a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról a megállapodást, de néhány esetben erre nem kerül sor, így a kötelezően létrehozandó közös önkormányzati hivatal megalakításának elmulasztása esetén a törvény alapján a fővárosi és a megyei kormányhivatal vezetőjének kell kijelölni a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó településeket, de a hivatal létrehozásáról szóló megállapodást továbbra is az önkormányzatoknak kell egymással megkötniük. A kijelölő döntések ellenére azonban egyes közös hivatalok, mint ahogy említettem, nem kötöttek szerződést. Ezért aztán 2014-ben az Mötv. újabb módosítására került sor, ebben a megállapodás megkötésének elmulasztása esetén a kormányhivatal kezdeményezésére bíróság soron kívüli eljárás keretében pótolta a kijelölt települések közös önkormányzati hivatalra vonatkozó megállapodását. (A jegyzői székben dr. Tiba Istvánt Gelencsér Attila váltja fel.)Tehát nem az állam döntött ebben, hanem külön bírói utat lehet igénybe venni, pont azért, hogy ha valamilyen probléma történik a kijelölés esetében, akkor a bíróság dönti el ezt a kérdést. Azonban a bírósági eljárás sok esetben elég hosszadalmas, és mondhatni azt is, hogy bonyolult; gyakorlatilag lassan került sor a megállapodások rendezésére. Hogy az elmaradás ne lehetetlenítse el az önkormányzati igazgatási tevékenységet, hiszen ez az elsődleges a közös hivatalok esetében, és év végén, 2014-ben egy hatékonyabb megoldásra kerüljön sor, ha az érintett települések az önkormányzati hivatal létrehozásával elmulasztják jogszabályi kötelezettségeik teljesítését, a kormányhivatal a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések kijelölésével egyidejűleg magát a megállapodást is pótolja. Természetesen itt figyelembe kell venni az egyes önkormányzatokra vonatkozó sajátosságokat. A kormány meghozott döntése tartalmazza a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések kijelölését és a megállapodás pótlását is. Az Alaptörvényben rögzített önkormányzati autonómiára figyelemmel a kormányhivatal vezetője által meghozott döntés, ahogy már említettem, bírósági felülvizsgálata kezdeményezhető. Természetesen ilyenkor mindig meghallgatják a különböző önkormányzatokat, de annyira szerteágazó érdekek vannak, hogy nagyon nehéz ezeket gyakorlatilag egy kalap alá hozni.A törvény ekként biztosítja az önkormányzati igazgatási tevékenység folyamatos ellátását, tehát nem lesz lyuk úgymond időben az igazgatási tevékenység ellátását érintően. Ezt követően a közös önkormányzati hivatallal kapcsolatos kormányhivatali hatáskört érintően a bíróságok Alkotmánybírósághoz fordultak, és az Alkotmánybíróság megvizsgálta ezt a rendszert, hogy ez megfelel‑e minden kritériumnak. Az indítványozók azt mondták, hogy az önkormányzati hivatal létrehozásának intézményesítésével korlátozza a települések szervezetalakítási jogát. Az Alkotmánybíróság viszont erre azt mondta, hogy nem megalapozott ez a feltételezés, tehát ezeknek a megsemmisítését nem rendelte el az Mötv.-ben. Idézném röviden az Alkotmánybíróság döntését. „A közigazgatás zavartalan működésének biztosítása közérdekből indokolja, hogy amennyiben a helyi önkormányzatok törvényi szervezetalakítási kötelezettségüknek nem tesznek eleget, akkor az állam beavatkozzon.” Ez történik a kijelölés esetében. „A jogalkotó ezért hatalmazta fel a kormányhivatalt vezető törvényességi felügyeletet gyakorló kormány­megbízottat arra, hogy települést kijelöljön közös hivatalba, ha a helyi önkormányzat a közös önkormányzati hivatal létrehozására irányuló törvényi kötelezettségének határidőben nem tesz eleget. A kormánymegbízott kijelölési jogát kötelezően gyakorolja, mert a település hivatal nélkül nem maradhat.” Eddig az Alkotmánybíróság döntése, az Alkotmánybíróságtól az idézet. (13.20)A helyi önkormányzatok szervezetalakítási szabadsága nem korlátlan, azonban a helyi önkormányzatok szervezetalakítási szabadságát a közös önkormányzati hivatal létrehozása vonatkozásában az Mötv. rendelkezései csak végső esetben korlátozzák, amikor az érintett képviselő-testületek nem tesznek eleget a közös önkormányzati hivatal kötelező létrehozatalának. A közös önkormányzati hivatalok létrehozatalával kapcsolatos kormányhivatali hatáskör tehát sem az Alaptörvénnyel, sem a helyi önkormányzatok európai chartájával nem ellentétes. Mindezek rögzítése mellett azonban az Alkotmánybíróság a kormányhivatali döntéshozatali eljárás tekintetében a helyi önkormányzatok véleménynyilvánításával kapcsolatos aggályokat észlelt, nevezetesen a helyi önkormányzatok európai chartája alapján a döntéshozatali eljárás során megfelelő időben és formában ki kell kérni minden olyan ügyben a helyi önkormányzat véleményét, amely közvetlenül érinti, így ez ügyben is. Ezek az eljárás során pro forma nem kerültek ilyen módon kikérésre, de ezekben az eljárásokban egyébként konzultáció folyt. És erre figyelemmel van előttünk ez az előterjesztés, hogy ennek a formáljogi kereteit is megteremtse az Alkotmánybíróság döntése által, amely kimondja, hogy december 15-éig ezt létre kell hozni, ezért is került benyújtásra a törvényjavaslat.Tisztelt Képviselőtársaim! Ezekre az előzményekre és a jogalkotói kötelezettségre tekintettel nyújtotta be a kormány az Mötv. módosítását. A törvényjavaslat arra irányul, hogy összhangban az Alkotmánybíróság döntésével, a helyi önkormányzatok európai chartájával, szabályozásra kerüljön a döntéshozatali eljárás során az önkormányzat véleményének kikérésével kapcsolatos eljárásrend, tehát teremtsük meg ennek a törvényi feltételeit. Az Mötv. módosításával a helyi önkormányzatoknak mind a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések kijelölése, mind a közös önkormányzati hivatalról szóló pótolandó megállapodás tekintetében jogszabályban biztosított lehetőségük lesz a véleménynyilvánításra, amelyet, mint ahogy említettem, jogszabályi kötelezettség nélkül is gyakorolhattak.A törvényjavaslat előkészítése során figyelemmel voltunk arra, hogy a választópolgároknak a helyi önkormányzáshoz való joga változatlanul és hiánytalanul érvényesüljön, valamint az önkormányzati szervezet és működés átalakítása segítse elő a közigazgatási szolgáltatások színvonalának emelését, ugyanakkor az önkormányzati szervezetrendszerre háruló teher lehetőség szerint ne növekedjen. A szakmailag fontos, következetes és a helyi önkormányzatok működéséhez biztos alapot nyújtó törvény megalkotásához kérem az együttműködésüket. Ez az Alkotmánybíróság döntését a rendszerbe, az Mötv. rendszerébe beillesztő, nagyon rövid törvénymódosítás, amit ide önök elé hoztunk. Kérem szíves támogatásukat e javaslat megtárgyalása során. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
  • DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportja támogatja a törvényjavaslat elfogadását. Ahogyan Kovács Zoltán államtitkár úr is ismertette, egy alkotmánybírósági döntés következtében szükséges módosítani az önkormányzati törvényt. Megjegyzem, hogy nem a dolog lényegét illetően, tehát nem a jogintézmény, a Kovács államtitkár úr által elmondott kijelölési eljárás lényegét érinti ez a módosítás, hanem egy, egyébként a valóságban gyakorolt véleménynyilvánítási jogot írna elő a törvény. Ezzel pótoljuk azokat az alkotmányos követelményeket, amelyek hiányoztak a törvényből. De szeretném nagyon hangsúlyozni, nyilvánvaló, hogy a következő felszólalók között lesz olyan, aki magát a kijelölést is vitatni fogja. Vitatni fogja azt, hogy ez a megoldás megfelelne‑e az alkotmányosságnak, azonban az Alkotmánybíróság erről egyértelműen véleményt mondott. Tehát alkotmányos, és az önkormányzati chartával is összeegyeztethető az az módszer, hogy a kormányhivatalok vezetője fogja kijelölni az egy csoportba tartozó önkormányzatokat. Miért van erre szükség? Azért van erre szükség, mert itt az önkormányzatoknak nem kizárólag a saját működésük biztosításának a kereteire jönnek létre ezek a hivatalok, hanem nagyon fontos, alapvető jogokat, állampolgári jogokat biztosítanak, tehát amikor nem jön létre egy ilyen közös hivatal, akkor elmulasztják az önkormányzatok az állampolgárok kiszolgálását, az állampolgárokkal kapcsolatos közigazgatási feladataikat. Tehát ezért engedi az Alkotmánybíróság, ezért engedi az alkotmány ezt a végső megoldást, hogy tudniillik a kormánymegbízottak jelöljék ki az egy közös hivatalhoz tartozó településeket, valamint hozzák létre ezeket a hivatalokat. Tehát még egyszer szeretném leszögezni, hogy nem magát ezt a kijelölési lehetőséget vitatta az Alkotmánybíróság, hanem egy véleményezési jog előírásra kerül a törvényben, amelyre egyébként a gyakorlatban eddig is sor került. Tehát remélem, hogy ennek megfelelően fogják önök is támogatni a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
  • SZABÓ SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az önkormányzatok életébe, az önkormányzatok működésébe való beavatkozás, valamint az önállóság csökkentésére tett egy nagyszabású kísérletet 2002-ben (sic!) a kormányzat, amikor az önkormányzatok átszervezése oly módon megtörtént az önkormányzati törvény átalakításával, hogy tulajdonképpen a 2003. január 1-jével (sic!) hatályba lépő legfőbb rendelkezés kapcsán az önkormányzatok önrendelkezési joga, döntési joga nagymértékben csökkent. Azt lehet megállapítani, hogy az önkormányzatok finanszírozása jelentősen csökkent, és amennyire látjuk és tapasztaljuk a különböző önkormányzati szövetségek révén és vélemények kapcsán, az önállóságuk is jelentős mértékben csökken. Bár az állam valóban jelentős mennyiségű feladatot átvállalt az önkormányzatoktól, de az is igaz, hogy ezzel együtt vitte az önkormányzatok forrását is, sőt lényegesen több forrást vont el az önkormányzatoktól, mint amennyi feladatot egyébként az állam átvállalt.Azóta is azt látjuk és azt tapasztaljuk, hogy az önkormányzatok, mondhatni úgy, kivéreztetése a mai napig zajlik, hiszen látjuk azt, hogy ez évben fogadtuk el, március 1-jén a szociális igazgatási törvény azon passzusát, miszerint az önkormányzatok feladata most már megoldani a helyben adandó pénzbeli szociális ellátásokat az arra rászorulóknak, annak ellenére, hogy azt tapasztaljuk, hogy az önkormányzatok támogatása most már évek óta csökken, vagy éppen azt mondhatjuk, hogy esetleg stagnál. A 2012-es önkormányzati törvény egyik passzusa szólt valóban az önkormányzati hivatalok létrehozásáról, és valóban azt mondta ki, hogy azon járáson belüli községeknek, önkormányzatoknak, amelyek közigazgatási területét legfeljebb egy település közigazgatási területe választja el egymástól, és ezeknek a községeknek a lélekszáma nem haladja meg a 2 ezer főt, akkor azoknak valóban közös önkormányzati hivatalt kell létrehozniuk. Erre az első határidő 2013. január 1-je volt. Akkor ez nem tudott létrejönni, és tavaly egy ismételt törvénymódosítás keretében ‑ emlékszem rá, egy salátatörvényben volt a helyi önkormányzati törvény módosítása ‑ ismét a Ház elé került az önkormányzati hivatalokra vonatkozó szabályozás. És akkor azt mondta ki, amit az államtitkár úr is elmondott, hogy az érintett települési önkormányzatok képviselő-testületeinekaz általános önkormányzati választásokat követő 60 napon belül kell megállapodniuk, és ennek a választásokat követő január 1-jén, azaz ez év január 1-jén kellett volna hatályba lépnie. Már akkor elmondtuk, és azóta is azt mondjuk, hogy a törvényben előírt határidők nyilvánvalóan nagyon nehezen valósíthatók meg, és akkor is sérelmeztük és akkor is elmondtuk, hogy nem tartjuk szerencsésnek azt, hogy a kormányhivatalok ilyen drasztikusan beavatkozzanak az önkormányzatok működésébe.(13.30)A törvény ugyanis valóban azt emelte ki és mondta, amit az államtitkár úr is elmondott, hogy amennyiben nem tud létrejönni a települések között a közös önkormányzati hivatal, akkor a kormányhivatal kijelölte a településeket, és létrehozta ezeket a megállapodásokat.Akkor is hangsúlyoztuk, én azt gondolom, most is meg kell tennünk, hogy sokkal inkább az ösztönzőkben kellene a helyi önkormányzatokkal együttműködni, mintsem durva kormányhivatali beavatkozásokon, hiszen az önkormányzatok és az állam együttműködése nagyon fontos, hiszen nagyon sok állampolgárt érint. Ez az önkormányzati átszervezés során éppen elég problémát jelentett a helyi önkormányzatoknak, úgyhogy ez a durva kormányhivatali beavatkozás tovább rontotta a helyzetüket.A most előttünk lévő önkormányzati törvénymódosításra valóban azért van szükség, mert az Alkotmánybíróság a bírói kezdeményezések alapján egyedi normakontroll-eljárás keretében megvizsgálta a közös önkormányzati hivatal létrehozására vonatkozó szabályokat. Az Alkotmánybíróság ebben a döntésében megállapította, hogy a bírói kezdeményezések ugyan valóban nem megalapozottak, de az Országgyűlés számára egyfajta jogalkotói kötelezettséget állapít meg, mivel az Alkotmánybíróság álláspontja az, hogy a szabályozás szintjén nem teljesül a helyi önkormányzatok európai chartájának azon rendelkezése, amely lehetőség szerint a tervezési és döntéshozatali eljárás során megfelelő időben és formában ki kell kérni minden olyan ügyben a helyi önkormányzatok véleményét, amelyek őket közvetlenül érintik. A javaslat tehát arra irányul, hogy összhangban az Alkotmánybíróság döntésével és a helyi önkormányzatok európai chartájával, kerüljön szabályozásra maga a döntéshozatali eljárás, ahogy egyébként azt államtitkár úr is hangsúlyozta, az önkormányzatok véleményének kikérésével kapcsolatos eljárásrend.Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi törvénynek a kormányhivatal vezetője által pótolt közös önkormányzati hivatali megállapodásról szóló szabályaiban nem szabályozta megfelelően a döntéshozatali eljárás során az érintett helyi önkormányzatok véleménye kikérésének, illetve a véleménynyilvánítás módjának és rendjének a szabályait. Tehát az Országgyűlés nem tett eleget a konzultációs kötelezettségi eljárásnak az önkormányzati törvény szabályozásának megfelelően, e tekintetben a jogalkotói mulasztás ellenétes az Alaptörvény 34. cikkében foglaltak azon rendelkezésével, miszerint a helyi önkormányzatok és az állami szervek a közös célok együttműködése érdekében együtt kell hogy működjenek. Az Alkotmánybíróság tehát fölhívta az Országgyűlés figyelmét, hogy ezen jogalkotói kötelezettségének, ahogy államtitkár úr is mondta, ez év decemberéig tegyen eleget.De hogy egy konkrét példát is említsünk, hogy mennyire nem működnek az önkormányzati hivatalok, engedjék meg, hogy egy példát említsek Nógrád megyéből, ahol a Nógrád Megyei Kormányhivatal 2013. március 13-án kelt határozatában Tar községet ’13. április 1-jei hatállyal a mátraszőlősi közös önkormányzati hivatal tagjaként kijelölte. A határozatot az érintett mátraszőlősi közös önkormányzati hivatalát önkéntesen létrehozó hat települési önkormányzat keresettel megtámadta a Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt. A bíróság a keresetet 2013. július 11-én hozott jogerős ítéletében elutasította. Az érintett hat települési önkormányzat felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, a közös önkormányzati hivatalt alkotó települések elzárkóztak Tar község befogadásától, az elzárkózó magatartásuk miatt a közigazgatási határozatnak és a bírósági ítéletnek a mai napig nem lehetett érvényt szerezni, de lehetne még ilyen példákat sorolni.Az Alkotmánybíróság döntése értelmében a jelenlegi szabályozás azt kívánja rögzíteni, hogy a kormányhivatal vezetője a kijelölő döntés és az önkormányzati hivatalról szóló megállapodás pótlását megelőzően legalább 15 napos véleményezési határidő biztosítása mellett kérje ki az érintett települési önkormányzatok véleményét, a kormányhivatal vezetőjének döntése alapján létrejövő közös önkormányzati hivatalhoz tartozó településekkel és a pótolandó közös önkormányzati hivatalról szóló megállapodás tartalmával összefüggésben. A javaslat a fenti megoldással így már eleget fog tenni az Alkotmánybíróság döntésében foglaltaknak, véleményezési jogkört ad az érintett települési önkormányzatoknak.De mindez rávilágít arra, hogy az önkormányzati rendszer ilyenformán történő átalakítása, a sokszor elkapkodott törvényalkotási módszer, amit a kormánypárt képvisel, magatartásában megnyilvánul, és ami nyilván itt a közös önkormányzati hivatalok létrehozására vonatkozik, világosan látszik, hogy semmiképp sem szerencsés intézkedés, és tovább csökkenti az önkormányzat jogait. Arról nem is beszélve, hogy majd komoly bonyodalmakat fog okozni az is, hogy a törvényben előírt kétezres lélekszám csökkenésével megszűnik egy már létrejött közös önkormányzati hivatal létjogosultsága is, hiszen ez benne van, ilyen lehet, ilyen előfordulhat, hiszen a települések lakosságszáma folyamatosan változik, és bizony ezeknek a már létrejött önkormányzati közös hivataloknak majd egy újabb önkormányzati hivatalba kell betagozódniuk. Úgyhogy azt gondolom, ezzel a módosítással nem fogjuk megoldani a problémát, és biztos vagyok benne, hogy ez a módosítás idekerül még a Ház elé, talán lehet, hogy a gyökerénél kellett volna megoldani a problémát, azaz nem is biztos, hogy kellett volna közös önkormányzati hivatalokat létrehozni. Köszönöm a szót.
  • DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Alkotmánybíróság 22/2015. VI. hó 18. Ab-határozatában bírói kezdeményezések alapján egyedi normakontroll-eljárás keretében vizsgálta a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 85. §-ában meghatározott, a közös önkormányzati hivatal létrehozására vonatkozó szabályozást. Az Alkotmánybíróság ezen határozatában megállapította, hogy a bírói kezdeményezések ugyan nem megalapozottak, de az Országgyűlés számára jogalkotói kötelezettséget állapított meg, mivel az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a szabályozás szintjén szintén nem teljesül a helyi önkormányzatok európai chartájának azon rendelkezése, hogy lehetőség szerint a tervezési és döntéshozatali eljárás során megfelelő időben és formában ki kell kérni minden olyan ügyben a helyi önkormányzat véleményét, mely őket közvetlenül érinti.Ennek megfelelően a T/6976. számú módosító törvényjavaslat arra irányul, hogy összhangban az Alkotmánybíróság döntésével és a helyi önkormányzatok európai chartájával, szabályozásra kerüljön a döntéshozatali eljárás során az önkormányzat véleményének kikérésével kapcsolatos eljárási rend. Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem kerül sor a közös önkormányzati hivatal létrehozására vagy ahhoz valamely település nem csatlakozik, akkor a kormányhivatal vezetője a határidő lejártát követő második hónap első napjával döntésével kijelöli a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó településeket, és egyúttal pótolja a közös önkormányzati hivatalról szóló megállapodást.A kormányhivatal vezetője a kijelölő döntés és az önkormányzati hivatalról szóló megállapodás pótlását megelőzően legalább 15 napos véleményezési határidő biztosítása mellett kikéri az érintett települési önkormányzatok véleményét. A kormányhivatal vezetője a megállapodás létrehozásáról szóló döntésében rendelkezik a közös önkormányzati hivatal székhelytelepüléséről és a közös önkormányzati hivatal létszámáról, továbbá a közös önkormányzati hivatal ügyfélfogadási rendjéről.Az Mötv. 85. § 3/A bekezdésének módosítása az Alkotmánybíróság döntésével és a helyi önkormányzatok európai chartájával való összhangban lehetőséget biztosít a helyi önkormányzatoknak a véleménynyilvánításra. Kérem, támogassák a T/6976. számú törvényjavaslatot, a KDNP parlamenti frakciója támogatja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (13.40)
  • HEGEDŰS LORÁNTNÉ, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Urak! Először is szeretnék tisztába tenni egy kérdést, mert itt a bevezető expozéban szerintem tévesen hangzott el egy számadat. Az a szám, hogy valójában hány települést érint ez az előttünk fekvő törvényjavaslat, helyesen úgy szól, hogy kétezret. Hiszen tudjuk, hogy a 3200 magyar önkormányzatból kettőezer a 2 ezer fő alatti település. Tehát bármi, ami 2 ezer fő alatti településekre vonatkozó jogszabály, így például közös önkormányzati hivatalok létrehozása, az mind a kétezret érinti. Tehát ez a módosítás is mind a kétezret érinti. Az lehet, hogy az önök számára most egyébként ebben a konkrét esetben problémásnak csak 50 vagy 60 látszik, de tény, hogy maga az egész közös önkormányzati hivatal gondolata, ez az egész fogalom egyrészt kétezer önkormányzatot érint, mert ilyen vagy olyan módon, de létre kellett hozniuk a közös önkormányzati hivatalt, másrészt az is biztos, hogy maga az egész fogalom teljes egészében egy kényszerházasság tulajdonképpen, ami, ha forma szerint rendben, időben létre is jött, akkor sem jó megoldás. Akkor is számtalan olyan problémát hordoz, amely később, korábban, attól függ, hogy milyen típusú, de előbb vagy utóbb mindenképpen felszínre jön, és valamilyen módon, de mérgezi az adott települések életét. Az, ami most itt előttük fekszik, konkrét probléma, az ugye az, hogy abban az esetben, ha az általános választásokat követő 60 napon belül nem sikerül a településeknek valamiféle megállapodásra jutni, akkor ezt a megállapodást a kormányhivatal vezetője pótolhatja, és mivel eddig nem volt neki kötelező kikérnie az érintett önkormányzatok véleményét a tekintetben, hogy kik tulajdonképpen az érintett önkormányzatok, illetve kik legyenek az érintett önkormányzatok, illetve hogy mi is legyen a megállapodás konkrét tartalma, ezért most ezt önök pótolják a törvényben, hiszen az Alkotmánybíróság önöket erre kötelezi, hogy tegyenek eleget a helyi önkormányzatok európai chartájában, illetve az Alaptörvényben foglalt kötelezettségeiknek. De hát valljuk be, mi, akik most itt ülünk a Házban, és hallgatjuk a vitát, hogy azért érezhetően az önök számára ez az egész téma kifejezetten terhes. Egy olyan nyűg, amivel muszáj foglalkozni, mert az Ab kötelezte önöket rá, de valójában nem szívesen teszik, és nem is igazán élik bele önök ezen önkormányzatoknak a helyébe magukat. Valamilyen, hogy az államtitkár urat idézzem, pro forma döntést vagy valami pro forma megoldást szeretnének hozni. Tehát igen, egy üres formalitást szeretnének beemelni a törvényjavaslatba, hogy valamilyen módon, tessék-lássék, így-úgy, de mégis ezt a szükséghelyzetet valahogy kezeljék.Meggyőződésem, hogyha ez a módosított kis szakasz beépül az eredeti törvénybe, valójában semmi nem fog változni, valójában igazából a problémát nem fogjuk orvosolni. A kormányhivatal vezetői ezentúl, ha ilyen jellegű probléma felmerül, akkor nem rögtön, azonnal és teljesen diktátumszerűen fogják meghozni a döntésüket, hanem lesz majd egy kötelező 15 napos kör, amit még be kell iktatniuk a döntéshozatali eljárásba. Ez azt jelenti, hogy kikérik az adott önkormányzatok véleményét, ezeket majd el fogják mondani az önkormányzatok, és ezeket a véleményeket, most nem tudom, hogy rögtön dobják‑e a kukába, vagy még előtte fogják valamire hasznosítani ezeket a papírokat, de hogy valójában a tartalmukat nem fogják figyelembe venni, abban majdnem hogy biztosak lehetünk, tisztelt államtitkár úr. Ezért mi azt javasoljuk ‑ és ezt a módosító indítványunkat már meg is fogalmaztuk ‑, hogy kötelező legyen figyelembe venni az adott önkormányzatok véleményét akkor, amikor a kormányhivatal vezetője meghozza a döntését az adott megállapodás megszövegezésekor. A tekintetben is, hogy kikkel akarnak társulni az önkormányzatok, a tekintetben is kelljen figyelembe venni, meg a tekintetben is, hogy mit is tartalmaz pontosan ez a megállapodás, azaz hogy hol és hogyan álljon fel a közös önkormányzati hivatal, mi legyen az ügyfélfogadás rendje, és hány fővel működjön ez az adott közös önkormányzati hivatal. Miért gondoljuk mi, hogy ez lenne a jó megoldás? Azért, mert bármilyen furcsa, meglepő és elgondolkodtató, de még az önök Alaptörvénye szerint sincsen két település között alá-fölé rendeltségi viszony. Olyannyira nincsen, nincsen belefogalmazva az Alaptörvénybe, hogy még egy megyei jogú város és egy kistelepülés között sincsen ilyen értelmű alá-fölé rendeltségi viszony. Tehát ha az önkormányzati törvény szerint kötelező létrehozni közös önkormányzati hivatalt, akkor ezt mindenképpen valamifajta egységes konszenzus alapján kell tenni, és igen, ha ez egy hosszadalmas, tárgyalásos úton lefolytatható megállapodás, akkor is ezt le kell folytatni. Egyebekben pedig egy félmondat erejéig hadd térjek rá vissza, hogy ez az egész történet onnan indult ki, hogy Zalában volt egy olyan közös önkormányzati hivatal kialakítását vitató önkormányzat, amely a Kúriához fordult, illetve több önkormányzat a Kúriához fordult, és ez a döntés került aztán végeredményben az Alkotmánybíróság elé. Tekintettel arra, hogy ezek az önkormányzatok, illetve a térség önkormányzatai tartottak ezzel kapcsolatban egy kis konferenciát, ahol egyébként képviselőtársammal, Sallai R. Benedekkel együtt ott lehettünk, már az ott elhangzottak szerint is javasoltam én a Háznak október 5-én, hogy legyen egyfajta ilyen jellegű módosítása ennek a törvényszakasznak. Önök ezt persze leseperték az asztalról ‑ mert miért ne seperték volna le, mindig mindennel így tesznek, mindenféle ellenzéki javaslattal, anélkül, hogy átgondolnák ‑, és önök is benyújtottak egy gyakorlatilag majdnem hogy szó szerint megegyező javaslatot. Csak éppen ez a lényegi pontja, hogy kötelező legyen tehát figyelembe venni az egyeztetés eredményét, ez nincsen benne az önök által javasolt megoldásban. Ezért tehát ezt továbbra is kérjük, hogy legyen beletéve. Még egy dolgot hadd mondjak el. Ha már felmerül itt a közös önkormányzati hivatalok kérdése, muszáj kitérnünk arra, és javaslom az államtitkár uraknak, hogy fontolják meg, most már elég ideje működnek közös önkormányzati hivatalok, talán érdemes lenne áttekinteni az eddigi helyzetet, és az eddigi tanulságokat érdemes lenne levonni. Meggyőződésem, hogy egy kormányzat munkájának az csak a dicsőségére válhat, ha megérti, hogy az, amit ő korábban bevezetett, rendszerbe épített, és nem működik jól, akkor azt látja, és van bátorsága visszavonni ezt a javaslatot, és egy valamifajta korábbi helyzetre visszaállítani azt az elrontott szituációt, amit például most is próbálunk itt toldani-foldani.Senki nem vetné meg önöket ezért, sőt inkább becsületükre válna, hogy meg tudják tenni ezt a korrekciót. Most már ideje volna tehát levonni a tanulságokat, meg kell hogy lássuk, meg kell hogy értsük ezekből a tanulságok összességéből, hogy ez a rendszer így, ahogy van, nem működik. Nem jól működik, és a vidék Magyarországának az életét csak tovább nehezítette. Hány helyről hallom, hogy gyakorlatilag ezek a közös önkormányzati hivatalok megközelíthetetlenül távol vannak! Néha egy-egy nap szabadságot ki kell venni azért, hogy az ember elmenjen egy hivatalba ügyet intézni. És hány alkalommal van az ‑ jó állam ide vagy oda, államreform ide vagy oda ‑, hogy nem sikerül egy nap alatt megjárni, nem sikerül egy nap alatt mindent elintézni, és további napoknak, szabadságoknak a feláldozására van szükség. Államtitkár úr, ez így van. Azért, megmondom, hogy miért. Mert az úthálózat sincsen olyan állapotban. Nem beszélve a helyközi közlekedés biztosításáról. Egyszerűen nincsen olyan állapotban, hogy azt normális időn belül az állampolgárok meg tudják járni. És igen, bármilyen furcsa, és noha önök ezt megígérték egyébként még annak idején az Mötv. vitájában, tehát még 2011-ben, hogy biztosítani fogják az ügysegédeket minden településen, hogy mindenhol marad valamifajta hivatali ellátás, ez nem így van. Ez nem így van. (13.50)Némelyik helyen bizony, kérem tisztelettel, a pók szövi be az egykori polgármesteri hivatal ajtaját, mert hetekig nem lép be oda senki. Nem történik semmi, hiszen nincs hivatali ügyintézés. Nem történik semmi! Persze aztán hozzáteszem, hogy maga a jegyző sem megy oda ki, hogy ellenőrizze, mégis hogyan történnek a dolgok. Tudja, Baranyából - kö­nyör­­gök, most figyeljenek rám egy pillanatra! ‑ több helyről hallok olyan kistelepülésről, hogy a jegyző vagy a jegyző helyettese, az aljegyző nem megy ki, de nem úgy, hogy egy-egy alkalommal, hanem soha nem megy ki a hozzájuk tartozó települések képviselő-testületi ülésére ‑ ami egészen nonszensz és döbbenetes ‑, ezért a polgármester csinálja a jegyzőkönyvet, beküldi a közös önkormányzati hivatalba, ahon­nan, egyébként hozzáteszem, gyakorlatilag semmilyen segítséget nem kapnak a kistelepülések. Ez van. Ez ma Magyarországon a helyzet. Ezt megelőzően, azért valljuk be, hogy volt egy laza 140 év, amíg a körjegyzőségek így-úgy, de működtek. Ezt a helyzetet rúgták fel önök. S amíg ez a helyzet volt ‑ persze akkor más feladatai is voltak az adott polgármesteri hivatalnak, meg az önkormányzatoknak, s a többi, s a többi, tehát túl régre nem akarok visszamenni ‑, az kétségtelenül egy működőképes rendszer volt, a maga gyermekbetegségeit előbb-utóbb kinőtte, és az állampolgárok tudtak alkalmazkodni ahhoz a rendszerhez. De ehhez nem tudnak, ez olyan nagy problémákat és nehézségeket okoz. Nem beszélve arról, hogy ott vannak a polgármesterek, a kistelepülési polgármesterek, akiknek a fizetését önök nem akarják felemelni ‑ nem akarják! Csak én háromszor nyújtottam be, az LMP egyszer vagy kétszer (Sallai R. Benedek: Kétszer.), kétszer, s talán már az MSZP is benyújtotta azt a törvényjavaslatot, hogy az 500 fő alatti meg az 1500 fő alatti települések polgármestereinek a fizetését rendezzék, de ezt se tették meg. S akkor itt van a közös önkormányzati hivatal finanszírozásának a kérdése. Ha a költségvetési törvény 2. melléklete 1. pontjában az általános működési keretbe beillesztenék azt, hogy legalább az 1500 fő alatti települések polgármesterei kaphassák meg a bérüket állami támogatás segítségével, akkor talán nem volna annyira nehéz kigazdálkodni ezen települések polgármestereinek a bérét úgy, hogy ne társadalmi megbízatásban kelljen ellátni a feladatukat, hanem láthassák el főállásban. Nem beszélve arról, hogy a sávos beosztást is, amit a törvény rögzít, korrigálni kellene. Hányszor kértük már, de egyszer sem tették meg, pedig nem lenne olyan bonyolult ez az egész kérdés. S hozzáteszem, éves szinten az, amit mi kérünk, 1 milliárd forintból rendezhető lenne, ami a 16 ezer milliárdos költségvetéshez képest elenyésző, semmi. Épp a keddi napon döntöttünk 130 milliárd sorsáról így. Azt gondolom tehát, hogy ez igenis megoldható probléma lenne. Az önkormányzati hivatalok finanszírozására visszatérve pedig az a furcsaság van, hogy a kistelepüléseknek, amelyek nem a székhely település önkormányzatai, hanem más kistelepülés, nincs rálátásuk arra, hogy hogyan, miként költik el azt a pénzt, amit egyébként a központi költségvetésből, támogatásból ők kaptak. Korábban az volt a rendszer, hogy a kistelepülések kapták meg, és ők utalták tovább a székhely településnek. Ez a rendszer is nehézkes volt, mert vagy továbbutalták, vagy nem, vagy csak egy részét, s a többi, de most meg semmilyen rálátásuk nincs, és sok esetben a jegyzők sem úgy állnak hozzá a kérdéshez, hogy egyértelműen nyilvánvalóvá tegyék a kistelepülések számára, hogy hogyan történik ezen pénzeknek a felhasználása, és félő, hogy ebben igen sok aránytalanság van. Tehát azt kell mondjuk, hogy ez a része se jó a törvénynek, ezt is meg kell változtatni. Összességében azt kell mondjam, még egyszer hadd kérjem, hogy gondolják át azt a módosító javaslatot, amit én mondtam, és tegyék meg azt, hogy akár önkormányzati konferenciák keretében, vagy akár bármilyen társadalmi egyeztetés keretében kérjék ki az önkormányzatok véleményét az elmúlt két év tapasztalatáról, és meg fogják látni, hogy mennyire nem működik az a rendszer, amit önök kitaláltak. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy látszik, hogy ez egy patthelyzet. Ha jól értettem az MSZP-frakciót és a Jobbik-frakciót, nem fogják így támogatni, és mi sem fogjuk ebben formában támogatni. Ha jól értettem, a törvény kétharmados, tehát azon kellene elgondolkozni, hogy milyen konszenzusban tudunk megállapodni. Az a módosító indítvány, amit Hegedűs Lorántné képviselőtársam bejelentett, szerintem már elgondolkodásra adhat okot. Mi magunk a „konszenzus” szót kerestük volna minden bizonnyal a módosító során, hogy rábírjuk az önkormányzatokat, hogy törekedjenek megegyezésre. De mi magunk is azon gondolkoztunk, hogy ez a javaslat nem oldja meg a problémát, sőt érdemben nem változtat semmit. Tehát ez egy patthelyzet, amikor két dolgot tehetnek. Már korábban lemondtak a 2 ezer fő alatti településekről, tehát nem kell hogy érdemben foglalkozzanak azzal, hogy esetleg jogszabálysértést követnek el, nemegyszer tették már, hogy december 15-ig ezen alkotmánybírósági kötelezettségüknek eleget tesznek vagy sem, vagy megegyezésre törekednek az ellenzékkel. Mint önök is tudják, az LMP-nek egyetlen kistelepülési polgármestere sincs, tehát semmiféle politikai szándék nincs e mögött, egyszerűen csak azt gondoljuk, hogy önök nagyon huncutok. Rendkívül huncutok, ugyanis amikor az előterjesztésbe betesznek egy olyan indoklást, amelyik önmagában rövidebb, mint maga a módosító javaslat, akkor nem említik meg azt az egyszerű tényt, amit államtitkár úr az Alkotmánybíróság határozataiból, ha elolvasta volna azokat, megtudhatott volna. Ugyanis az Alkotmánybíróság határozata indoklásának a 6. pontjában világosan benne van, hogy az önkormányzati charta 6. cikke 1. pontjában rögzített szervezetalakítási szabadságát az állam nem korlátozhatja, mivel a lakosságszámhoz és földrajzi elhelyezkedéshez kötött társulási kötelezettséget ír elő. Kérem szépen, ezt a kötelezettségét megtartja. Az, hogy a véleményt ki kell kérni, de nincs rá kötelezettség, hogy azt figyelembe kelljen venni, ez semmi. Hát önök nem csináltak semmit! Behozták, hogy ezzel talán ki lehet ezt pipálni. (A jegyzői székben Gúr Nándort Hegedűs Lorántné váltja fel.)De hadd idézzem itt önnek a 6. cikket; itt van előttem az önkormányzatiság chartája, 6. cikk: helyhatóságok feladatainak megfelelő közigazgatási struktúrák és erőforrások. 1. pont, amit az Alkotmánybíróság az indoklásában említ: az általánosabb jellegű jogszabályok sérelme nélkül a helyhatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy maguk határozzák meg a saját belső közigazgatási struktúrájukat. Kérem szépen, ez van benne az alkotmánybírósági határozat indoklásában. De önök nem ezt csinálják! Azt mondják, hogy kikérik a véleményt, és majd dönt, aki akar. Teljes mértékben ellentétes az Alkotmánybíróság szellemiségével az, amit idehoztak, mert nyilván meg lehet azt tenni, hogy felolvasok egy papírról valamit, amit megírtak nekem, de ha értelmezi azt, ami az előterjesztésben szerepel, akkor megteheti azt, államtitkár úr, hogy elolvassa a jogszabály általános indoklását, és megállapíthatja, hogy ez nincs szellemben az Alkotmánybíróság határozatával. Ebből egyértelműen kiderül az, hogy hova utal, ahova utal, arra pedig azt kell mondani, hogy az önkormányzatoknak lehetővé kell tenni, hogy maguk határozzák meg a közigazgatási struktúrájukat. Ezzel a módosítással ezt megvalósítani nem lehet. Nekem megvan az a prekoncepcióm önökkel szemben, hiszen jó ideje ezt látom, hogy önök már rég lemondtak a 2 ezer fő alatti településekről, és nem nagyon érdekli ez önöket. Unott képpel páran bejönnek ide, meghallgatják a vitát, de akik ott élnek, annak a több mint 2 ezer településnek ez egy meghatározó dolog. S az Alkotmánybíróság indoklásából egyébként kiderül, hogy nem egy precedensesetről van szó, hanem több precedensesetről, Nógrád megyétől Zaláig, ahol ugyanilyen problémák kerülnek elő, hiszen gyakorlatilag valamit ráerőszakolnak az önkormányzatokra, alapvetően sértve az önkormányzatiság alapeszméjét, hogy tudják magukat kormányozni, és meghatározhassák a közigazgatási rendszerüket úgy, mint ahogy az az Európai Unióban elvárható lenne egy civilizált államtól. Mindezen okok miatt a Lehet Más a Politika ebben a formában maximum egy tartózkodást tud ígérni, mert nyilvánvalóan azt mondjuk, hogy igen, meg kell felelni az Alkotmánybíróság döntésének, de az az eszköz, amit ide elébünk hoztak, erre teljes mértékben alkalmatlan. Sehol nincs benne semmilyen kötelezettség arra nézve, hogy az érintett önkormányzatoknak bármilyen formában figyelembe kellene venni a véleményét. Márpedig amíg nem lesz ebben kötelezettség, és nem lesz jogszabályi garancia arra, hogy törekedjenek a megállapodásra, a konszenzusra, az együttműködésre, addig ezt így, ebben a formában nem lehet támogatni. Arra kérem államtitkár urat, hogy bátran vegye elő az alkotmánybírósági döntést, és olvassa végig annak az indoklását. Répássy képviselő úr már kiment, ő jogot értő ember, magas kompetenciákkal, minden bizonnyal meg tudja ezt tenni, ha végigolvassa az alkotmánybírósági döntés indoklását. Az Alkotmánybíróság gyakorlatilag számon kéri a kormányon azt a törekvést, hogy az önkormányzatok hogyan tudnak önkormányozni. Ezzel a módosítással lehet, hogy önök azt szándékozták, hogy tesznek egy pipát, és menjen az Alkotmánybíróságra, mert önök megtettek mindent, de szó sincs erről. Önök ennek nem tettek eleget, és egy kétharmados jogszabályt úgy hoztak ide, hogy gyakorlatilag nem felelnek meg annak az elvárásnak, amit az indoklásban leírnak, annak, hogy az alkotmánybírósági határozat döntésének és annak szellemének ez a módosítás megfeleljen. (14.00)Ezer örömmel fogjuk támogatni abban az esetben, ha lesz valamilyen garancia a jogszabályban arra, hogy figyelembe kelljen venni az önkormányzatok véleményét, ha lesz garancia arra, hogy konszenzusra kelljen törekedni. De amíg csak egy formális lépés, hogy bekérhetik a véleményt és ezzel 15 nappal meghosszabbítják az eljárást, addig nem tekintjük támogathatónak. Arra számítok, hogy az ellenzéki pártok frakciói között meglesz arra az együttműködés, hogy kikényszerítsük önökből, hogy figyelembe vegyék ezeknek a kistelepüléseknek a gondjait, bajait, és lehetőséget teremtsünk arra, hogy a közigazgatási struktúrájukat úgy tudják megvalósítani, hogy az egy európai uniós tagállam önkormányzati civilizációjához elfogadható legyen. Köszönöm a szót, elnök úr.(Taps az MSZP padsoraiból.)
  • DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Miniszterelnökség államtitkára: Csak nagyon röviden. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Ha így marad a törvény és önök nem támogatják ezt, akkor valóban nem lesz az alkotmánybírósági döntés végrehajtva december 15-ig, de rosszabb helyzetben lesznek az önkormányzatok, mintha ezt a javaslatot elfogadnák. Azt gondolom tehát, nem a kormányon ütnek, hogy így mondjam, ha azzal zsarolják, hogy nem szavazzuk meg. Ráadásul megjegyezném, hogy Kósa Lajos kíván egyébként az önkormányzati törvénnyel kapcsolatos ötpárti egyeztetést összehívni az elkövetkezendő időszakban ismereteim szerint. Ezzel marad a korábbi helyzet.Az Alkotmánybíróság döntése világos. Az Alkotmánybíróság azt mondja, hogy a kijelölésről szóló törvényi hely rendben van. Az rendben van! Egyetlenegy nincs rendben az önkormányzati charta szerint, hogy ki kell kérni a véleményt. A vélemény csak egy kikérés, nem jelenti azt, hogy figyelembe kell venni. Szeretném elmondani, hogy összesen 2621 település hozott létre 738 közös hivatalt, és 24 esetben kellett a kijelöléssel élni, tehát nincs 10 százaléka a településeknek ‑ vagy nincs 1 százaléka, bocsánat. Olyan ez, mint ahogy egyébként korábban a körjegyzőségek esetében is volt. Ott is sokan a régi nagyközségi közös tanácsi rendszerben úgy megutálták egymást, hogy sohanapján nem csináltak egymással körjegyzőséget, hanem elmentek egy másik településhez és ott alakítottak körjegyzőséget, akkor is, ha minden a józan ésszel ment szembe. Ez ma erre ‑ hogy mondjam ‑ egy kiszámítható rendszert alakított ki. Hogy ez jó vagy nem jó, majd az élet eldönti, ezt nem lehet két esztendő után eldönteni. Amit az Alkotmánybíróság döntése kimondott, ott a rendelkező részt kell elolvasni. A rendelkező rész azt mondja ki, amit ide visszahoztunk az Alkotmánybíróság döntése alapján. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
  • HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Köszönöm. Államtitkár úr, épp az imént ismerte el, hogy valójában az önök számára ez az egész törvényjavaslat csak egy nyűg, tulajdonképpen kidobott idő, amit ennek a vitájára fordítunk, hiszen önök semmilyen módon nem óhajtanak semmifajta ellenzéki módosító indítványt befogadni. És még önök támadnak minket azzal, hogy mi zsaroljuk a kormányt; hogy majd ha nem szavazzuk meg, vigyázzunk, mert rosszabb helyzetbe kerülnek a települések. Semmivel nem kerülnek rosszabb helyzetbe. Pontosan ugyanott fognak tartani, mint most. Mert önök kikérik a véleményt, és azzal a véleménnyel semmit nem fognak csinálni. Elismerte, hogy ez csak a vélemény kikéréséről szól. Akkor mitől lennének egyébként az önök szempontjából jobb helyzetben az önkormányzatok ahhoz képest, ahogy most van? Semmit nem változtatunk, csak azt bohóckodjuk el, mintha törvényhozást játszanánk és valami értelme lenne ennek a munkának. Akkor most itt hagyjuk abba, vonják vissza, teljesen mindegy, hogy mit mondott az Alkotmánybíróság, hiszen önök valójában a jognak, a jog szellemének nem akarnak megfelelni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik és az MSZP padsoraiból.)
  • GÚR NÁNDOR (MSZP): Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Kovács Zoltán államtitkár úr, ugye, nem kell hogy elismételjem az előbb elmondott mondatokat?Az ön szavaival élve, ha valami pestiesen szólva pofátlan, akkor az az, amit most csinálnak, meg amit az előbb mondott. Az, hogy nem volt fontos eddig, hogy a véleményeket kikérjék, de most sem az. Most sem fontos, most is csak eleget akarnak tenni formai értelemben, mert a korábbiakban elmulasztották, de nem kívánják figyelembe venni. Ön mondta, saját maga kinyilatkoztatta: nem kívánják figyelembe venni, nem érdekes, nem számít, mit mondanak. Ez az önök politikája! Ez az önök politikája! Varrjon rá gombot! Varrjon rá gombot!Amikor a közös önkormányzati hivatalokkal összefüggő módosításokról beszélünk, legelőször nem lehet mást mondani, csak azt, hogy az Országgyűlés alkotmánysértést követett el megint. Mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet hívott életre. Erre mondta az Alkotmánybíróság azt, hogy 2015. december 15-ig rendbe kell pakolni mindezt. Erre az ön válasza az, hogy ja, jó, rendbe pakoljuk, hozunk ide valamit, de teljesen mindegy, hogy mi lesz majd abban, illetve meghallgatjuk az önkormányzatok véleményét, de figyelembe nem vesszük. Így veszik önök figyelembe az egész társadalom, az emberek véleményét is. Hivatkozni hivatkoznak, mint azt az előbbiekben is megtette, 100 ezer, 128 ezer, akárhány ezer ember véleményére, és közben a Jóisten tudja csak, hogy mi az, ami a háttérben meghúzódik. Az emberek véleménye, vagy valami egészen más? Azt látom, hogy sokkal inkább valami egészen más. Önöket a politikai hatalmi érdekeik hajtják meg a cinizmusuk, meg az önfejűségük. Ez a legnagyobb baj ebben. Az a legnagyobb baj, aminek az előbbiekben tanúbizonyságát adta. Az, hogy érdektelen az önök számára, hogy aki véleményt alkothat, az mit is mond. Az, hogy hülyének nézik az embereket, ez a legnagyobb baj. Egyébként a mai napon ez a második alkotmánysértés, amit csinálnak. Tudja, az egyik a mostani napirendi pont tárgyalása kapcsán, a másik pedig a polgári perrendtartás tekintetében. Ott is az Alkotmánybíróság gyakorlatilag 2015. december 31-ei dátummal, itt meg december 15-ei dátummal pakolta vissza a dolgokat az Országgyűlésnek, hogy pakolják rendbe azt, amit. Ez az önök kormányzása. Így kormányoznak, hogy folyamatosan alkotmánysértéseket követnek el. Egy nap kettővel kell szembesülnie öt napirendi pont tárgyalása kapcsán a parlamentnek. Kovács Zoltán államtitkár úr, ön, aki az önkormányzatiság tekintetében otthon van, hiszen 20 évet, közel két évtizedet polgármesterként töltött el a saját elmondása, szavai szerint, ön ideáll és egy expozéban arról beszél, mondjuk, a laikus, a nem feltétlenül olyan mélységeket ismerő képviselőnek, hogy az 500 fő alatti települések száma olyan 600-700. Legalább tudná, hogy mennyi! Legalább tisztában lenne azzal, hogy mennyi! Remélem, azt tudja, hogy Magyarországon körülbelül hány önkormányzat van. A 2010 utáni felmérések alapján, ugye, 3152; a 2010‑e felmérések után, mondtam azt is. Most néhány tízzel már ettől eltérő. Azt is tudja, ugye, hogy az 500 fő alatti települések száma nem 500-600 vagy 600-700? Nem! Több mint ezer. Azt is tudja, ugye, hogy a 2 ezer fő alatti települések száma összességében több mint 2 ezer? Igen, jelesül 2393. Ha ezeket a számokat nézi vagy az arányokat, ez az összes település 76 százalékát teszi ki. 76 százalékát teszi ki! De ezer felett van azoknak a településeknek is a száma, amelyek 500 fő alattiak. Ez a 2010-es felmérési adatok szerint egyébként 1086. Nyilván ebben mára néhány tízes eltolódás van, de nem 600-700. Ezzel azt akarom mondani, hogy ön tévedhet egyet, ötöt, tízet egy ilyen nagyságrend tekintetében, de nem tévedhet 30-40 százalékokat, amikor számokat mond. Mert azzal tudatosan be akarja csapni azon parlamenti képviselőtársait, akiknek nem feltétlen kell tisztában lenniük azokkal a településekre vonatkozó számadatokkal, amelyeket az előbbiekben felsoroltam. (14.10)Vagy a másik, a nagyobb baj, hogy lövése nincs róla, hogy fogalma nincs róla, hogy ez is érdektelen az ön számára. Nem számít semmit, mindegy az, hogy hány településről van szó, mindegy az, hogy hány település közös önkormányzati kérdéseiről beszélünk. Mindegy, nem számít! Mit számít? Azt tudják, hogy mit akarnak, azt tudják, hogy hogyan akarják, az sem kell, hogy az alkotmányos kereteket betartsák, majd utána alkotmányjogi értelemben vett sértéseket helyre pakolnak módosításokkal. Ennyi! Ennyi az önök filozófiája, nem számít itt semmi, csak a politikai érdekek határozzák meg a dolgaikat.Tudja, azt mondom, hogy legalább két-három dolgot ezen kívül azért számításba kellene venni. Szabó Sándor képviselőtársam a vezérszónoklat kapcsán több mindent említett, én csak egyetlenegy tételét ragadom ki annak, ez pedig az, hogy az önkormányzatokat önök kivéreztetik. Mondhatok példát is rá, mondhatok sok mindent, mondhatok olyan példát, amely kapcsán majd Kovács Zoltán az összefoglalójában azt mondja, hogy hát, de hol tartozik ez ide. Nagyon idetartozik! Nagyon! ‑ mondom önnek. Például a kistelepüléseken sajnos, de jellemző az, hogy sérült emberek, fogyatékos emberek ápolását végzik nagyon sokan, akik 2010 óta az önök ígéretei alapján arra várnak, hogy majd ezek a foglalkoztatási formák jogviszonnyal, munkaviszonnyal párosulóak lesznek, meg minimálbéren fizetettek lesznek. Ezt csak azért hoztam ide, mert ezek az emberek most még az önök jóvoltából a lakhatási hozzájárulási támogatásokat is elveszítik, mert önök mindent, amit csak lehet, áthárítanak az önkormányzatokra, és közben a forrásfedezet biztosítását nem teszik meg. Nem adnak! Nem! Nem adnak, han­em elvesznek, vagy ha adnak, akkor kényük-kedvük szerint úgy kívánnak adni, hogy eleve olyan helyzetbe hozzák az önkormányzatokat, hogy rossz vagy jó értelemben, de inkább rossz értelemben próbálják meg önöket kiszolgálni, és hajbókolni önök előtt. Nem ezt az utat kellene járni. Nem! Az önkormányzatokat egyrészt ösztönözni kellene, ha vannak olyan folyamatok, amelyek szükségszerűek és pozitívak lehetnek, és segíteni kellene. Önök az ösztönzést nem ismerik, önök a parancsuralmi rendszerben hisznek csak. A másikat, a segítséget sem az önkormányzatok felé ismerik, hanem a haverok meg a pereputty irányába. A kistelepülések sokaságán, ezres nagyságrendű sokaságán lévő polgármestereket is kiszolgáltatottá tették. Emlékeznek rá, a polgármesterek javadalmazásával kapcsolatosan milyen intézkedéseket szültek. Az ellenzéki oldalról nincs olyan frakció, amely ne kezdeményezte volna ennek a megváltoztatását. Önök akkor is megpróbálták politikai síkra terelve ezt a kérdést összefüggésbe hozni a közfoglalkoztatások számának, arányának, közvetítésének, sok minden egyéb másnak a kérdéskörével. Tehát önök nem azt ismerik el, hogy vannak ma még olyan közszolgálatot, -szerepet vállaló emberek, akik jó szándékból, tisztességből, lelkiismeretességből és sok minden egyéb másból fakadóan az adott kis közösségük érdekében szerepet vállalnak ‑ nem, nem akarják elismerni ‑, önök őket is a saját maguk politikai pórázán akarják rángatni. Ez is szégyenletes! Tudja, nem ezt kellene csinálni, még egyszer mondom, hanem segíteni meg ösztönözni kellene mind magukat a polgármestereket, mind a kistelepüléseket annak érdekében, hogy élhetőbb vidék legyen Magyarországon.Hozzá kell tennem azt is, hogy a települési önkormányzatokat érintő finanszírozási hátterekben kellene előremozdulni. Tudja, a feladatfinanszírozás ‑ biztos ismerős ez a fogalom az ön számára ‑ tekintetében kellene úgy élen járni, hogy az, ami kötelező feladatként megjelenik az önkormányzatok szintjén, finanszírozási háttérrel megáldott legyen, ne pedig az adott kistelepülések vezetőinek, polgármestereinek kelljen napról napra azon kínlódni, szenvedni, hogy hogyan és miképpen tudják a kötelező feladataikat ellátni, és hogyan tudják megfinanszírozni mindezeket.Szóval, ha nem akarom túlbeszélni ezt a történetet, akkor azt kell mondjam, hogy az alkotmányos jogsértések sokaságát és sorozatát meg kellene szüntetni az önök részéről a parlamenthez kapcsolódó törvényi jogalkotás rendszerében, másrészt pedig, ha már erre képtelenek, és látható módon képtelenek ‑ mert, mint mondtam, a mai nap a második ilyen alkalommal találkozunk ‑, akkor azokat a módosításokat, amelyeket eszközölnek, legalább vegyék komolyan, azokat a módosításokat ne úgy kezeljék, hogy jó, persze, letudjuk, mert ezt mondta az Alkotmánybíróság, megcsináljuk, lehet majd véleményt alkotni, de ‑ mondja az államtitkár ‑ nem számít. Mit számít? Mondhatják a véleményt, úgyse vesszük figyelembe, nem kell azzal foglalkozni. (Dr. Kovács Zoltán közbeszól.) Majd a jegyzőkönyvből olvassa vissza, hogy mit mondott. Ez a tartalmisága, Kovács Zoltán államtitkár úr. Ez a szégyenletes, hogy még féken sem tudja tartani azon gondolatait, amelyek elfogadhatatlanok és megengedhetetlenek. Féken sem tudja tartani, hanem itt, a Parlament falai között nyíltan és világosan kimondja, hogy nem számít, hogy mit mondanak. Véleményük lehet, de az nem érdekes. Tudja, ugyanezt csinálják a Parlament falai között, hogy ha a parlamenti patkóban ülő ellenzéki pártok bármilyen kérdéskörrel kapcsolatban jobbító szándékú véleményeket sorakoztatnak fel, vagy módosító indítványokat tesznek, vagy bármit csinálnak, kényszeredett módon ketten-hárman ‑ mint ahogy most is ‑ a Fidesz-KDNP frakciójából meghallgatják, mert hát kettő-három embernek csak itt kell lenni, egyébként meg tudja, mit csinálnak vele. Igen, igen, az egészre ‑ egy nagyot. Na, ez a baj. Ez az a fajta mentalitás, amiből nemhogy a parlament nem kér, nemhogy a parlamenti ellenzéki pártok nem kérnek, nem, nem, szerintem ebből az ország sem kér. Ebből az önteltségből és ebből a fajta, olyan típusú gondolkodásból, hogy „majd én megmondom, hogy mi lesz ebben az országban”, ebből senki nem kér. Mert ez, tudja, hogy hová vezet? Oda, ami a tegnapi hírek meg sokfajta hírek alapján fogható, hogy a távközlési vagy épp a médiafelületeken majd titkosszolgálati embereket fognak... ‑ nem megyek bele, csak a példa kedvéért mondom, hogy idevezet. Ezt akarják? Ezt a világot építik? Ez tetszik önöknek? Ez tetszik Orbán Viktornak? Azt gondolom, sokkal inkább abba az irányba kellene menni, hogy az emberek érdekeit szolgálják, hogy a kistelepülések, a kistelepülések polgármestereinek, a kistelepüléseken élő embereknek az érdekeit tartsák szem előtt. Idáig kellene eljutni. Az pedig, amit az államtitkár e tekintetben művelt az előbbi percekben, az én részemről egyértelműen elutasítandó, és elfogadhatatlannak tartom. Beszélgethet államtitkártársával közben, próbálhat úgy cselekedni, mint aki nem hallja, vagy mint akit nem érdekel az elmondott szó és gondolat, de szeretném jelezni, ez elfogadhatatlan, Kovács Zoltán államtitkár úr. Ez, ez a pofátlanság, nem az, ha egy képviselő egy adott témát adott esetben kiterjesztetten tárgyal meg a Parlament falai között. Nem! Hanem az, amikor azt, amit az Alkotmánybíróság előír az Országgyűlésnek egy alkotmányos jogsértést követően, azt ön úgy igazolja vissza, hogy persze, itt van, itt van ez a törvénymódosítás, fogadják el, ha nem fogadják el, akkor majd rosszabb helyzetben lesznek az önkormányzatok. Mivel lesznek rosszabb helyzetben? Azzal, hogy ön mondja ki saját maga, hogy elfogadjuk, rendben van, jogilag rendbe tettük a kérdést, de úgyis mindegy, nem foglalkozunk vele, nem számít, mit mondanak, a véleményüket elmondhatják, de senkit nem érdekel. Szóval, hogy gondolja ez? Nem bohócnak szegődtünk a parlamentbe, az Országgyűlésbe. Nem! Nem azért, hogy önök a maguk komolytalan törvényalkotási mechanizmusát gyakorolva az alkotmány- és jogsértéseket itt módosítókkal helyre tetessék a parlament úgymond egészével, miközben azt se veszik komolyan, ami a módosítások kapcsán benne van, hogy a véleményformálások, a véleménymondások kellő alappal bírjanak, azokat mindenképpen számításba vegyék és beépítsék esetleg abba, ami azt követő folyamatokat jellemzi. Azt akarom még egyszer mondani, államtitkár úr, le kéne vonni a konzekvenciákat. Aki úgy gondolkodik, mint ön ‑ és ön beszél pofátlanságról ‑, hogy teljesen mindegy, hogy a politikai pártok, az ellenzéki pártok melyike mit mond adott esetben egy törvénytervezetről, teljesen mindegy, hogy azok, akiknek egy alkotmányos jogsértést követően meg kell adni a véleményezés lehetőségét, ha azok a vélemények elhangzásra és megfogalmazásra kerülnek, azok hogy fognak érvényesülni, egyáltalán érvényesülni fognak-e, az nem számít, hát az, azt gondolom, nyugodt lelkülettel beadhatná a lemondását, a miniszterelnök meg elfogadhatná azt a lemondást. Államtitkár úr, nagyon sajnálom, hogy ezeket a szavait kellett meghallgatnom itt, a Parlament falai között. Köszönöm szépen, elnök úr.
  • SALLAI R. BENEDEK (LMP): Hát, a lágyabb ének lesz most. Attól félek, ha az államtitkár úrnak mindenki így mondaná el a véleményét, mint Gúr képviselőtársam, akkor azzal még inkább arra ösztönöznénk az államtitkári kart, hogy a vitában ne vegyen részt. Tehát én inkább egy dicséretet mondanék, ha megengedi: örülök neki, hogy részt vett a vitában, és nem élt azzal, mint amivel többször szokott, hogy csak a zárszóban szólal meg. Köszönöm szépen, hogy megosztotta velünk a gondolatait, és lehetőséget teremt arra, hogy legalább reagáljunk.Reakcióm lényege ‑ nem szeretném önnek megismételni, a jegyzőkönyvben benne van ‑, hogy az előbb az Európai Tanács Helyi és Regionális Hatóságok Kongresszusának, a helyi önkormányzatok európai chartájából idéztem azt a bizonyos 6. cikkelyt, amelyre az alkotmánybírósági döntés is hivatkozik, és amelyből egyértelműen kiderült, hogy az önkormányzatiságot hogyan kell megtartani. Engedje meg, hogy az alkotmánybírósági döntésből, tehát magából a határozatból még egy idézetet felolvassak önnek pont erre vonatkozóan! Az Alkotmánybíróság megítélése szerint az önkormányzati törvény 85. §-ában szabályozott közös önkormányzati hivatal intézménye sérti az előbb említett charta 6. cikkelyének 1. pontjában rögzített szervezetátalakítási szabadságot, mivel lakosságszámhoz és földrajzi elhelyezkedéshez kötött társulási kötelezettséget ír elő. Tehát az, amit az előbb idéztem önnek, itt van benne az alkotmánybírósági döntésben, hogy miért nem valósul meg. Az a gond, hogy a zsarolást nem mi tesszük meg, hanem önök teszik meg, tehát ön ezzel a szabályozással túszul ejtette a 2 ezer fő alatti településeket. Most két dolog lehetséges: az egyik az, hogy esetleg hazudik, vagy nem mond igazat, ugyanis épp a felvezetőjében mondta azt, hogy nem változik semmi, mert idáig is megkapták ezt a jogot, majd az előbb felállt, és azt mondta, hogy mi hozzuk rosszabb helyzetbe az önkormányzatokat. Ha igazat mondott a felvezetőjében, és idáig is ez volt a gyakorlat, akkor, ha nem szavazzuk ezt meg, nem változik semmi, megmarad a gyakorlat, amely szerint önök idáig is kikérték a véleményét az önkormányzatoknak, és azt mondta a felvezetőjében, hogy ez csak egy formális dolog, hiszen most már be is iktatják a jogszabályba. Tehát szó nincs erről, nem az ellenzék zsarolja a kormányzatot, hanem önök ejtették túszul a 2 ezer fő alatti településeket polgármesterestől, önkormányzati hivatalostól, és nekünk tartják ezt, hogy valamit lépnünk kell.Azt kérem, értse meg, hogy ez egy egyszerű dolog. Azt kell megértenie, hogy az önkormányzatiságnak fenn kell maradnia. Lefogadom, ha polgármesterként működne egy ilyen településen, ön is ragaszkodna ahhoz, hogy legyen már beleszólása abba, hogy milyen közigazgatási rendszerben működik. Legalább azt fogadja el egy módosító indítványban, hogy a konszenzusra való törekvést valahogy beleírjuk, legyen egy olyan kodifikált szöveg, amely legalább a lehetőségét megteremti annak, hogy ne csak a véleményt kérjék ki, hanem a véleményt esetleg érdemben elolvassák, meghallgassák és törekedjenek rá. Még azzal megmarad a jog, hogy valahogy lenyomják ezt, de legalább a jogszabály szövegében, a szellemiségében törekedjünk már arra, amit az alkotmánybírósági döntés előír, és amit az önkormányzatok chartája világosan megfogalmaz.Kérem tisztelettel, vegye figyelembe azt, hogy mi törekednénk arra, hogy ezen önkormányzatok esetében jobbá tegyük a jogszabály szövegezését, és erre irányuló törekvésünk az, hogy módosító indítvánnyal próbáljuk önöket megkérni tisztelettel arra, hogy valamit változtassunk már még a normaszövegen. Köszönöm, elnök úr.
  • DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Miniszterelnökség államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mondhatnám azt is, hogy személyes érintettség okán szólhatnék Gúr Nándor képviselő úrhoz, aki a hatalmi arroganciáról és ezekről beszélt. Ön, tisztelt képviselő, aki a pártállamban vezető szerepet töltött be Borsod megyében, ön beszél hatalmi arroganciáról (Gúr Nándor: Mesélj róla…), pofátlanságról meg ilyenekről?! Hát az ön képén nem bőr van, hanem teflon!Szeretném mondani, hogy ami az előterjesztést illeti, én a következőt mondtam minden képviselőtársamnak, és olvassák el a korábbi önkormányzati felszólalásaimat. Kevesen vannak, akik nálam többet tettek az önkormányzatiságért, dolgoztak is benne, és a törvény alkotásában, jobbításában részt vettek. Én csak azt szerettem volna az iménti kétperces felszólalásban ‑ és nem hatalmi arroganciával - tény­sze­rűen elmondani, hogy nem jó az, ha nincs az Alkotmánybíróság döntése végrehajtva, amely egyébként nem most keletkezett, hanem 2012-ben és 2013. január 1-jétől lépett hatályba, mert a szabályozás egy elemének gyakorlata alapján az Alkotmánybíróság azt mondta, hogy ki kell szélesíteni az eddigi véleménynyilvánítást, ami megtörtént egyébként, és az eljárásrendjét, pro forma, formális rendjét meg kell teremteni. Ennyit mondott és nem többet az Alkotmánybíróság. Azt is elmondta egyébként még a korábbi döntésekben is, hogy korlátozható egyébként az önkormányzatok szabad szervezetalakítási joga. Például ez esetben igen, mert fordítsuk meg a kérdést, hogy mi jobb: nincs konszenzus és nincs egyezség, nincs, mondjuk, költségvetés, nincs szociális se­gély, nem működnek a hivatalok, vagy pedig az történjen, hogy legyen legalább egy kijelölés alapján tör­ténő igazgatásszervezési döntés, amely alapján le­het majd költségvetést hozni, működtetni a hivatalt.Én elfogadom, amit Hegedűs Lorántné képvi­selő asszony mondott, hogy előfordulhat az ország területén olyan, vannak olyan települések - egyéb­ként szerintem ez helytelen ‑, ahol sem a polgármester, sem a jegyző, sem az aljegyző nem mennek el a különböző településeken az őket megválasztó választópolgárok közé, és nem intézik az ügyeiket. Az én ismereteim szerint ‑ én nagyon sok kistelepülés környékéről jövök, és fontosak a számomra is ‑ ezekben az esetekben mindenhol, ahol közös hivatal is van, egy-egy embert, aki ügyintézésre alkalmas és képes, a korábbi polgármesteri hivatalokban ott hagynak, tehát nemcsak a közös hivatal működik, hanem a korábbi polgármesteri hivatalok is. És ide nem keverendő egyébként az ügysegéd, mert ő az állami feladatokat ellátó járási hivatali alkalmazott, köze nincs ilyen szempontból az önkormányzati feladatellátáshoz, az állami feladatellátásban vállal szerepet vagy jut neki szerep ilyetén módon. Ami a számokat illeti, valóban nem 600 az MTA adatai szerint az 500 fő alatti kistelepülések száma, hanem 1074, de nem is 1600 és 1700. Ami pedig a közös hivatalt illeti, az a szám pontos, amit én mondtam, az több mint 2600, tehát tisztázandók a számok. De az egész előterjesztés egy dologról szól: annak a lehetőségnek, ami eddig formálisan sem volt meg az önkormányzatoknál, tehát nem volt kötelező kikérni a véleményt, most lesz egy eljárásrendje. (Sallai R. Benedek: Ez kevés!) Ez egy többletjogosítvány, erre mondtam én, hogy ha ezt nem támogatják… Az lehet, hogy kevés, a jelenlegi önkormányzati törvényen lehet több mindent még változtatni, van előkészületben például a polgármesterek jövedelmének a növekedésére a Belügyminisztérium részéről előterjesztési javaslat és gondolkodás. Erre mondtam azt, hogy egy ötpártit kíván Kósa Lajos frakcióvezető úr az önkormányzati törvény módosításával kapcsolatosan előkészíteni.Azt szeretném mondani ‑ megismétlem még egyszer, és ez igazságtalan volt, bárki ezt így gondolta ‑, én úgy gondoltam, hogy több jogosítványt tudunk adni az önkormányzatoknak, mint ami eddig volt. Én azt egy szóval nem mondtam, hogy tök mind­egy, hogy mi a vélemény, én egy szóval nem mond­tam. Azt mondtam, hogy többletjogosítványuk lesz, és ha önök nem szavazzák ezt meg, ettől elesnek az önkormányzatok, hogy ténylegesen véleményt tudjanak nyilvánítani. Lehet, hogy adott esetben ez elősegíti a döntéshozatalt, adott esetben nem segíti elő a döntéshozatalt. Egyébként a döntést nem a kormánymegbízott hozza meg a végén, hanem maga a bíróság, a bíróság dönt arról, hogy mi történik, tehát az államhatalmi rendszeren kívüli, az igazságszolgáltatási ágazatba tartozó bíróság mondja ki. Tehát ezért igaztalanok az államhatalmat arroganciával vádolók, hiszen nem is az állam hozza meg ezeket a döntéseket. Az elsőfokú döntést nevezzük annak, hozza meg az állam a jogorvoslati lehetőség kapcsán, ahol egyébként minden önkormányzatot meghallgatnak, minden polgármester elmondhatja a véleményét. A független magyar bíróság hozza meg a döntést. Ennek alapján, tisztelt képviselőtársaim, továbbra is azt mondanám, hogy célszerű és jó lenne, ha ezt a módosítást megszavaznák, ami egyébként nem úgy mulasztásos alkotmánysértés, hogy valamit a napokban elmulasztott a kormány meghozni, hanem egy törvény 2013-as hatálybalépése esetén egy önkormányzati chartában lévő jogot nem illesztett be a rendszerbe; ezt most be szeretnénk emelni. Ezért kérem azt, hogy támogassák ezt a módosítót, ami gyakorlatilag egy rövid, egyszerű módosítás, és segíti az önkormányzatok véleménynyilvánítását. (14.30)Az, hogy ennél több jogot szeretnének adni, az nyilván egy átfogóbb önkormányzatitörvény-módosítás, ami nem tárgya a jelen előterjesztésnek. Sok mindent lehet itt a parlamentben, mi is tudnánk jó néhány olyan javaslatot előterjeszteni, amire igény van egyébként, de az ország tehetőssége még ezt nem engedheti meg magának. Volt szó az imént, az előző napirend kapcsán erről.Úgyhogy, tisztelt képviselőtársaim, szeretném ezeket a gondolataimat a figyelmükbe ajánlani, és eszerint kérni támogatásukat ebben az ügyben, az egy rövid módosításban az alkotmánybírósági döntés beillesztését az Mötv.-be. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására ma 16 óráig van lehetőség. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyar­­ország helyi önkormányzatairól szóló 2001. évi CLXXXIX. törvénynek a közös önkormányzati hivatalokkal összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/6976. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Elsőként megadom a szót Kovács Zoltán államtitkár úrnak, a Miniszterelnökség államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót Répássy Róbert képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Szabó Sándor képviselő úr, az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka a következő. Tessék!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Vejkey Imre képviselő úrnak, a KDNP vezérszónokának. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Hegedűs Lorántné képviselő asszony, a Jobbik vezérszónoka, tessék!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Sallai R. Benedek képviselő úr, az LMP vezérszónoka következik. Tessék!
  • ELNÖK:Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Független képviselő nem tartózkodik a teremben. Kétperces felszólalásra nem jelentkezett senki. A kormány nevében azonban Kovács Zoltán államtitkár úr kíván reagálni. Tessék!
  • ELNÖK: Most van mód egy kétperces elmondására. Hegedűs Lorántné képviselő asszony, két percben.
  • ELNÖK: Normál szót kérő felszólaló képviselők következnek. Gúr Nándor képviselő úr, MSZP, tessék!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Sallai R. Benedek képviselő úr, LMP!(14.20)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, kíván‑e még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Senki sem jelentkezik.) Megállapítom, hogy nem. Minthogy további felszólalásra senki nem jelentkezett, az általános vitát lezárom. Megkérdezem az államtitkár urat mint előterjesztőt, kíván‑e most reagálni. (Dr. Kovács Zoltán jelzésére:) Kovács Zoltán államtitkár úré a szó. Tessék!