• GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Egy nagyon rövid módosítóról van szó, úgyhogy mindenkit megnyugtatok, a 30 perces időkeretet egész biztosan nem fogom kihasználni. Néhány gondolatban azonban mégiscsak illene bemutatni azt a jogszabályt, azt a módosítást, amelyet most tárgyalunk.Az alapmetódus a jogszabály-módosításban az, hogy a föld tulajdonosának a haszonbérleti szerződés megkötése után két évvel, majd ezután minden harmadik évben rendelkezésére álló lehetőség legyen az, hogy az általa bérbe adott területért piaci bérleti díjat tudjon kérni.(16.00)Fontos leszögezni, hogy piaci bérleti díjat. Miképpen is tudna ez megvalósulni?Első lépésként a földtulajdonos egy szakértői becslést kér a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarától, majd ezt egy kísérőlevéllel párosítva elküldi a föld használójának, mondván, hogy a továbbiakban ezen bérleti díj összegét szeretné az adott területért megkapni. A föld használójának megvan a lehetősége arra, hogy amennyiben ezzel az összeggel, a kamara értékbecslésével nem ért egyet, bírósághoz tud fordulni, és kérheti a bíróságtól a piaci haszonbérleti díj megállapítását. Miért éppen a kamarától? ‑ tehetik fel a kérdést, és nyilván erre érdemben válaszolni is kell.Úgy gondolom, hogy a kamara tagságának a zömét termelő gazdálkodók adják, tehát tökéletesen tisztában vannak azzal, hogy mi a piaci bérleti díj, hiszen nagyon sokan közülük egyébként piaci bérleti díj ellenében bérelnek termőföldet. Azért gondoljuk, hogy jó egy ilyen első lépcsőt beépíteni, hisz ez érdemben tehermentesíti a bíróságokat is, hiszen abban az esetben, hogy ha nincs vita a felek között, akkor a bírósági szakaszt el tudjuk kerülni. Viszont ha nézeteltérés van, érdekellentét van, akkor a független magyar bíróság még mindig megkapja a lehetőséget arra, hogy megállapítsa, hogy mi is a piaci bérleti díj. Megjegyzem egyébként: a bíróság is valamilyen szakértőt fog igénybe venni, lehet, hogy kevésbé szabályozott keretek között, mint ahogyan azt a kamara szakértői becslése majd megállapítja.Miért van erre szükség? Ez is egy olyan kérdés, amit logikusan gondolkodó ember feltesz, amikor ezt a jogszabály-módosítást elolvassa. Azt gondolom, hogy mindenképpen szükséges egyenlő feltételeket teremteni. Nem ritka, hogy egyes gazdálkodók a negyedét-ötödét fizetik földbérleti díj formájában annak, mint amit most piacinak nevezünk. Ez egyéb­ként olyan szempontból is érdekes lehet, hogyha egy olyan társaság… ‑ hiszen azért lássuk be, ezek a nagyon alacsony bérleti díjak jellemzően a 2010 előtt megkötött állam kontra valamilyen bérlő közötti szerződésből fakadnak, hiszen előállhat az a helyzet, és elő is állt nem egy esetben, hogy az ilyen bérleti díjjal, ilyen konstrukcióval földet bérlő vállalkozás a szabadpiacon jóval magasabb díjat volt képes fizetni, mint a környékbeli gazdálkodók, élve azzal a lehetőséggel, hogy ha ő azt hektárra levetítette, még mindig sokkal alacsonyabb bérleti díjjal jutott termőterülethez, mint azok, akik csak a piaci bérleti díj és annak a keretei között tudták a gazdaságukat működtetni. Tehát azt gondolom, hogy ez egy olyan torz rendszert hozott létre, aminek a megoldására mindenképpen egy javaslatot megfogalmazva kellene megoldást találnunk.Az is egy érdekes kérdés, hogy mi van, ha új tulajdonos van, örökös, vagy adásvétel folytán vásárló. Ő úgy kap adottságként egy bérleti szerződést, hogy annak a részleteiben, így például a bérleti díj összegének a kialkudásában nem tudott részt venni, ő azt megörökölte, és az is egy elég abszurd helyzet, hogy ha valaki piaci áron vásárol területet, vajon megilleti-e őt a piaci bérleti díjnak a mértéke, hiszen talán így lehetne igazságos helyzetet teremteni.Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a figyelmet. Nem szeretném hosszabbra fűzni a mondandómat, hiszen valóban egy nem túl hosszú módosítóról van szó. Én tisztelettel kérem az Országgyűlést, hogy támogassa ezt a módosítót a földtulajdonosok védelmében. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)(Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
  • DR. BITAY MÁRTON ÖRS földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én se szeretném hosszúra nyújtani a dolgot, mert volt is alkalmunk erről már beszélni, és szerintem nagyon egyértelmű a képvi­selői indítvány tartalma. Azt gondolom, hogy ezzel érdemben kell foglalkozni, és meglátásom szerint ez egy helyes módosító. A kormány is erre az álláspontra helyezkedik és a magunk részéről mi támogatjuk ezt a képviselői önálló indítványt. Azt gondolom, hogy az egy helyes gondolatsor, hogy egyrészt megpróbáljunk a feltételrendszerben valamennyit közelíteni egymáshoz, hogy ne legyenek akkora különbségek, másrészről az is egy támogatható cél, hogy azért a tulajdonosnak meglegyenek azok a lehetőségei, ami egyébként egy normál ügymenetben minden tulajdonost megillet. Úgyhogy mi a magunk részéről ezt a javaslatot támogatjuk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • FONT SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Győrffy Balázs előterjesztésével egyetértünk, azt támogatni szeretnénk. Azt gondolom, hogy egy kényes kérdést szeretne tisztázni.Közismert, hogy a „Földet a gazdáknak” program keretében megindult és már jelenleg is zajlik az állami termőföldeknek a meghirdetése, és várhatóan ez a mintegy 350 ezer hektár termőföld magyar gazdálkodók kezébe fog kerülni.Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy az állami termőföldekkel 1996-1997 óta elég változatos módon gazdálkodott a mindenkori kormány, és ennek következtében előfordultak olyan helyzetek ‑ főleg a 2010 előtti helyzetre gondolok ‑, amikor az akkori kormány bérbe adva ezeket az állami területeket, igen jelentős előnyt biztosított a mostani bérlőknek. Ez azt jelenti, hogy miután 2010-ben a „Földet a gazdáknak” program keretében egy magasabb szintű bérleti díj került megállapításra, azok a gazdálkodók, akik 2010 után gazdálkodnak ezen állami termőföldeken, magasabb összegű bérleti díjat fizetnek a 2010 előtt bérleti formában termőföldhöz jutó gazdatársaikhoz képest.Most viszont mind a 2010 előtt bérleti formában működő állami termőföldek, mind a 2010 után bérleti formában gazdákhoz jutó termőföldek meghirdetésre kerülnek, tehát ezeknek magyar magánszemély lesz a tulajdonosuk. És itt merült fel az a kérdés, amit Győrffy Balázs indítványa boncolgat, hogy a 2010 utáni, jelenlegi kormány által javasolt szerződésekben, bérleti szerződésekben már kikötés, hogy két-, illetve háromévente felül lehet vizsgálni a tulajdonosnak, jelen esetben a magyar államnak a bérleti díjat. De ez nem igaz a 2010 előtt kötött szerződésekre, ott ugyanis ilyen kitétel nincs. Na már most, hogyha ezek az állami termőföldek magánkézbe kerülnek, akkor lesznek olyan tulajdonosok, akik bérleménnyel terhelt földterülethez jutnak hozzá, és azon területek, amelyek 2010 után kerültek gazdálkodókhoz bérleti formában, ott az új tulajdonosnak lesz lehetősége két-, illetve háromévente felülvizsgálni és kezdeményezni a bérleti díj piaci áron való megállapítását. De azon majdani tulajdonosok, akik a 2010 előtt bérbe adott termőföldeknek lesznek majd a tulajdonosai, és a bérlő továbbra is fenn szeretné tartani a bérleti viszonyt, azaz gazdálkodni szeretne rajta, ott az új tulajdonos nem kezdeményezhet bérletidíj-változást. Ezen nagy­arányú megkülönböztetést javasolja kiküszöbölni Győrffy Balázs képviselőtársunk indítványa, és ez véleményünk szerint helyes. Természetesen ez elvezet egy másik kérdéshez is, a magánszemély és magánszemély közötti bérleti jogviszony időközbeni felülvizsgálatára. A tapasztalatunk az, hogy a magánszemélyek egymás között egyébként minimum ötéves időtartamra kötik a bérleti szerződést döntő mértékben, mert ez az az időtartam, amelyhez kapcsolódóan a tulajdonos a bérleti díj bevételéből nem köteles személyi jövedelemadót fizetni. Ezért általános, hogy öt évre vagy annál hosszabb időkre kötik meg a gazdálkodók és a tulajdonosok egymás közt ezt a szerződést. Ez a törvénymódosítás lehetőséget nyújt itt, ez esetben is arra, hogy az öt évre vagy annál hosszabb időre megkötött szerződésnél időközben az érintett felek rendezzék a soraikat, és nézzék meg, hogy a piaci viszonyok esetleg mást diktálnak-e.(16.10)Mindenki előtt ismert, hogy 2010-2014 között jelentős földbérleti áremelkedés következett be, többek között annak köszönhetően, hogy a 2014-es moratóriumig mindenki rendezni szerette volna a földtulajdonlás kérdését és a bérleti jogviszonyát. Nagyon hosszú időre is kötöttek ennek következtében bérleti szerződéseket, és ahol esetlegesen nem rendezték a bérleti ár felülvizsgálatának időközbeni lehetőségét, ez a törvényjavaslat megnyitja ezt is. Garanciának látjuk, hogy az agrárkamara a felek között először egy javaslatot tesz, hogy véleményük szerint mi a piaci ár azon a területen, abban a megyében, a megyének azon a részén olyan típusú, akkora nagyságrendű és olyan minőségű földre, amelyről éppen szól a bérleti szerződés megváltozása. Ez, bízunk benne, hogy döntő mértékben már irányt mutat az érintett feleknek, a tulajdonosnak és a gazdálkodóknak, hogy e fölé ne menjenek a követelésben. És ahogy a törvényből ez kiolvasható, hogyha ez nem következik be, azaz mégis valamelyik félnek a megtett ajánlat nem elfogadható, és nem fogadják el az agrárkamarának az iránymutató földbérleti ajánlatát, akkor minden bizonnyal a bírósági eljárás következik. Az eddigi tapasztalatunk szerint a bíróság abban a megyében szokásos, az átlagos piaci árszintnél magasabb bérleti díjat soha nem ítélt meg. Gyakorlatilag a bíróságot megelőző lépés lesz az agrárkamarának ez az irányadó ár felmutatása. Így, úgy érezzük, hogy a föld bérleti árának az alkulehetősége, illetve az irányadó árral való szembesülés egyben közös nevezőre juttatja majd a tulajdonost és a gazdálkodót. A javaslatot tehát a Fidesz-frakció támogatja. Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
  • HARANGOZÓ GÁBOR ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Először is, szögezzük le azt, hogy a Fidesz nem mást csinál, mint kiárusítja a vidék jövőjét, egy olyan árulásra készül, ami egyszerűen megbocsáthatatlan, azáltal, hogy az állami tulajdonban lévő földeket át fogja játszani ezeken az árveréseken a haveroknak, méghozzá elsősorban spekulációs, befektetési céllal. És ennek a végén nem más a cél, mint hogy ezek az új tulajdonosok hatalmas haszonnal, nagy nyereséggel, akár külföldi tulajdonosoknak is, ezeket a földeket majd eladhassák.Ezt nem máshonnan tudjuk, mint a fideszes miniszterek, államtitkárok nyilatkozataiból, akik először azzal indokolták ennek a földárverésnek az okát, hogy miért is kell ezt most így sebtiben, azonnal megcsinálni, merthogy a földtörvény meg fog bukni Brüsszelben; és ha Brüsszelben a földtörvény megbukik, akkor majd jöhetnek a külföldiek, és megvásárolhatják a magyar földet. Erre ugye nem azt csinálja a Fidesz, hogy állami tulajdonban tartja a földeket, merthogy az állam nem kötelezhető rá, hogy bárkinek eladja a földet, és így megóvja a magyar földet attól, hogy külföldi kézbe jusson legalább az a maradék 380 ezer hektár szántó, ami még megmaradt, hanem egyszerűen kiárusítja ezt a haveroknak. Azt, hogy ez befektetési céllal történik, tehát spekulációs céllal, mi sem bizonyítja jobban, mint maga ez a törvényjavaslat. Ez felteszi az i-re a pontot. Hiszen miről szól ez a törvényjavaslat, tisztelt hölgyeim és uraim? Arról szól, hogy eddig, amíg ez közvagyon volt, addig senkit nem érdekelt az, hogy milyen bérleti díja van. Amíg ezt a földet, mondom a legnagyobb földbirtokosokat, Simicska úr Nyerges Zsolttal, a Mezort, vagy Csányi úr használta, több tízezer hektárt, fizetve az államnak néhány száz forintot aranykoronánként vagy még annyit se, addig rendben volt ‑ hát a mi oligarcháink, akkor támogassuk őket ezzel. Most, hogy kiderült, hogy ezek az oligarchák nem mind olyan jó barátai a Fidesznek, mint voltak eddig, és összevesztek, mondjuk, Simicska úrral, ezért hát nyilván ezen változtatni kell. De persze, természetesen megvan a kiskapu is a rendszerben, hiszen amiről itt nem beszéltünk, jönni fog majd még ebben a sorozatban más javaslat is, hiszen jönnek majd a mintagazdaságok. Most nyilván azok az oligarchák, akik beállnak a sorba, akik továbbra is a Fidesz hátországát hajlandóak biztosítani, majd mintagazdaságként kikerülnek a földárverésekből, ott majd nem fog számítani a birtokméret sem, hanem ők majd gyakorlatilag az idevonatkozó törvényeken kívül, ha a rendszert kiszolgálják, akkor tovább folytathatják a tevékenységüket.Ez a javaslat arról szól, hogy akik viszont nem kerülnek be ebbe a kategóriába, és így elárverezik a földjeiket, akkor ott most, hogy új tulajdonosai lesznek, akik nem gazdálkodnak rajta… Tehát senki ne dőljön be annak a fideszes hazugságnak, hogy itt ez arról szól, hogy helyben lakó családi gazdálkodókat juttatunk földhöz, akik (Font Sándor közbeszólása.) majd itt gazdálkodni fognak rajta ‑ hiszen akkor miért lenne érdekes, hogy a bérleti díj mennyi?! Nem, tisztelt hölgyeim és uraim, itt arról van szó, hogy itt megmaradnak a bérlők, és itt egyetlenegy érdekes, hogy az új tulajdonos biztosan pénzéhez jusson, hiszen ezzel fizeti ki a Fidesz a nem tudom, mit ‑ ezt mindenkinek a fantáziájára bízom. Nyilván ebben a vitában ezen a vitanapon, ami erről szólt, nem véletlenül mondta el több fideszes képviselő is, hogy de ők egyéni körzetben megválasztott egyéni képviselők. Talán itt valami ok-okozati összefüggés is lehet, hogy ezekkel valami olyan szívességekre szeretnének szert tenni cserébe, amivel majd az egyéni képviselői újraválasztásukat tudják ezek az újdonsült birtokosok segíteni, mondjuk, egy falunap támogatásával, mondjuk, olyan szívességekkel, amivel majd jönnek az aláíróívekre az új aláírások, meg majd lehet terelni az embereket is szavazni. Hát, lehet, hogy ez csak az én rosszindulatú feltételezésem, de az a helyzet, hogy az előző választásokkor már láttunk ilyet a közmunkaprogram kapcsán. És a földbérleti rendszerük kapcsán is hasonló dolgokat láttunk. Tehát nincs okom feltételezni azt, hogy nem ennek a folyamatnak a továbbfolytatásáról van szó. Tehát jönnek az új tulajdonosok, akik 20-30, vagy akár 38 évig is, nem fognak gazdálkodni, hanem ott a bérlők gazdálkodnak, és most hirtelen fontossá vált, hogy akkor mi a bérleti díj. Ezért benyújtanak egy törvényt, hogy akkor meg lehessen emelni a bérleti díjat, és így az új tulajdonos, amikor majd felveszi a nagyon kedvező kamatozású, ezáltal a köz által támogatott hitelt ahhoz, hogy ő magántulajdonossá váljon, akkor ezt a hitelt gyakorlatilag ebből a bérleti díjból nagy részben vissza tudja fizetni. Tehát hogy még nagyon be se kelljen fektetnie abba, hogy ő tulajdonossá váljon, hanem ezt, mintegy ilyen hűbéri kegy, megkapja a fideszes kormányzati vagy parlamenti döntések kapcsán. (Font Sándor: Licitálók…)Igen, tisztelt képviselőtársam, a licitálók. Hát, kíváncsi vagyok, hány ember megy licitálni egyébként olyan földekre, amiken egyébként 20-30 évig nem tudnak gazdálkodni. Ezek vagy befektető spekulánsok, vagy hát önök mondtak nekik olyan információkat (Zsigó Róbert: Bérlők!), hogy ez majd meg fogja nekik érni. Íme, itt van ez az előterjesztés, és majd még meglátjuk, hogy milyen előterjesztések fogják ezt a későbbiekben követni.A 2010 előtti dolgokról hallottunk Font képvi­selőtársamtól. Hát igen, valóban, amint említettem, 2010 előtt például láthattuk, hogy a Fidesz közeli oligarchák, amikor megkapták a 12 állami gazdasághoz tartozó földeket, ami ebből a 380 ezer hektárból mintegy 160 ezer hektárt tesz ki, akkor ők szinte ingyen vagy nagyon alacsony bérleti joggal kapták meg ezeket a földeket. És még egyszer mondom, nem másról van szó, hogy majd itt szépen szelektálni fognak, hogy ki az, akinél ezt itt megemelik, és ki az, aki majd mintagazdaságként ez alól mentesül. Mondhatnám azt az egészre, hogy ezen rész miatt tulajdonképpen fájjon az ő fejük, ezzel nekünk nem nagyon van mit foglalkozni, mert hát legalább akkor most meg fogják fizetni azt a bérleti díjat, amit meg kell érte fizetni, csakhogy van ennek a törvénynek más hatása is. Hiszen nemcsak az állam és az oligarchák közötti bérleti viszonyokat, illetve a bérleti díjakat kívánja rendezni, hanem minden polgárjogi aktusba beleszól, tehát magánszemélyek és nemcsak magánszemélyeknek, hanem magánszemélyek társas vállalkozásoknak biztosított bérleti szerződéseibe is bele fog szólni, és azért itt vannak komoly gondok. Ahogy erről itt már sokszor beszéltünk, és én is sokszor elmondtam, és itt is szeretném rögzíteni az álláspontunkat, valóban nem biztos, hogy az egy szerencsés helyzet, ami kialakult Magyarországon, hogy nagyon sok, jellemzően nagy mezőgazdasági üzem van. (16.20)Tehát lehet azon gondolkodni, hogy hogy lehet minél több életképes családi gazdaságot segíteni, hogy létrejöjjön, boldoguljon, és milyen integrációba, szövetkezetbe lehet őket segíteni, hogy azáltal életképesek, versenyképesek is legyenek. Itt azonban nem erről van szó, hanem arról van szó, hogy ha ezekbe a bérleti jogviszonyokba beleszólunk, és hirtelen majd mindenki elkezdi megemelgetni egyik napról a másikra a bérleti díjakat, akkor például simán két vállra fektethetjük a hazai tejágazatot is, ami most is nagyon nehéz helyzetben van. Hiszen felhívnám a tisztelt képviselőtársaknak a figyelmét arra, hogy a tejelőszarvasmarha-tartóknak több mint a 80 százaléka társas vállalkozás. Akiknek nincsenek saját földjeik. Ők mind bérlik ezeket a földeket, és most, hogy megszűntek a tejkvóták az EU-ban, olyan tejárak vannak, amivel így sem tudnak életben maradni. Hát itt vitatkozunk folyton arról meg mezőgazdasági bizottsági üléseken, hogy mivel tudjuk ezeket a tejtermelőket segíteni, hogy életben maradjanak, hogy a hazai tejágazat túlélje ezt a helyzetet. Na most, más se kell hozzá, mint hogy hirtelen négy-ötszörösére emelkedjenek a bérleti díjak, akkor biztos, hogy két vállra fektettük őket!Szerintem lehet, hogy vannak, akár még az én rossz szándékú feltételezéseimet megcáfolandó, jó szándékú indíttatású gondolatok is e mögött a törvényjavaslat mögött, csak akkor nincs rendesen végiggondolva. Ugyanis, tisztelt Győrffy képviselőtársam, ezzel óriási károkat fognak okozni. Persze lehet, hogy cél az, hogy ezeket a társaságokat szétverjék, hiszen meghirdették azt, hogy minél több családi gazdálkodót szeretnének, és ezt úgy akarják ezek szerint elérni, hogy szétverik azokat a társas vállalkozókat, akik vannak, csak azzal éppen munkahelyeket szüntetnek meg. Azt a nagyon kevés, még meglévő családi munkahelyet, bevételi lehetőséget szüntetik meg falvakban, amik még vannak, és nem hoznak helyette létre belőle újat, mert ebből új nem fog születni. És mielőtt bárki azt hinné, hogy itt az egész fideszes földosztás mögött az van, hogy majd most nagyon sok ‑ amit szoktak mondani ‑, 102 ezer családi gazdálkodó juthat földhöz, azelőtt felhívnám mindenkinek a figyelmét, hogy ez megint játék a számokkal. 102 ezer földműves van, akinek nagyon nagy része nem családi gazdálkodó, sőt még csak nem is gazdálkodó, hanem elvégzett egy aranykalászos tanfolyamot, aztán van neki erről egy oklevele, és innentől fogva akár ügyészként, akár fideszes önkormányzati képviselőként vagy kórházigazgatóként mehet, és licitálhat a földekért. Nyilván sok ilyet fogunk is látni. Hanem van itt még egy dolog, amire szeretném felhívni a figyelmet, hogy igazából azok a földek, ami elég nagy ahhoz, hogy gazdálkodni is lehessen rajta ‑ tehát nemcsak az, hogy a meglévő gazdaságot kiegészítem az apró földekkel, hiszen ezeket nem támadtuk mi sem, ezekkel nincsen gond, hogy az 1-2 hektáros földeket az állam értékesítse ‑, hanem a gondom ott van, hogy a tíz hektár fölötti területekre nem igaz, hogy 100 ezer emberhez mehet, mert összesen 9 ezer helyrajzi szám van, ami 10 hektár fölötti. Ez a 9 ezer helyrajzi szám pedig 320 ezer hektárt jelent. Tehát az összes szántó termőterületnek a 84 százaléka 9 ezer helyrajzi szám, tehát maximum 9 ezer gazdálkodóhoz vagy befektetőhöz ‑ inkább maradjunk a befektetőnél, hiszen mások bérlik ‑ mehet ez a föld, ha mindenki csak egy helyrajzi számot fog megvenni. De nyilván nem így lesz, úgyhogy ezt kapásból felezhetjük is. Tehát itt tulajdonképpen a Fidesz nem mást fog csinálni, mint azon kívül, hogy üveggyöngyként egy-két hektárokat ide-oda lehetővé tesz, hogy megvegyenek emberek, akár kedvezményesen is, de ami igazán nagy biznisz, a nagyobb földek, az 1-2 ezer emberhez fog menni. Az is, mint mondtam, befektetői szándékkal, hiszen nem ők fognak rajta gazdálkodni. És ezért cserébe elveszti az állam azt a lehetőséget, hogy érdemben beleszóljon a vidék életébe, hogy érdemben egy jó bérleti rendszerrel olyan feltételeket szabjon, amiből növekedés, munkahelyek és újra a vidéki élet perspektívájának a megteremtése lenne lehetséges az állami földeken. Én ezt egy olyan bűnnek tartom, tisztelt Győrffy képviselőtársam, amihez sem az eredeti javaslattal, sem ilyen kiegészítő javaslatokkal nem lenne szabad asszisztálni. Én értem, hogy az a gazdatársadalom, akit ön képvisel, azok között van néhány befolyásos gazda, aki szeretne még földhöz jutni, és van egy befektetői kör vagy fideszes holdudvar, akit meg valahogyan ki kell fizetni, és ezt most ön fölvállalta, hogy ezt viszi. És ami még jobban fáj, hogy Jakab alelnök úr, aki a Magosz részéről, aki korábban azért csak-csak a gazdák érdekeiért dolgozott, most a gazdákat használva fel, a Fidesz érdekeinek szolgáltatja ki őket a magyar termőföld kiárusításával, a vidék jövőjének a kiárusításáért dolgoznak. Én ezt egészen elképesztőnek és szomorúnak tartom. Természetesen ehhez a javaslathoz mi nem fogunk asszisztálni, nem fogjuk támogatni. És még ha ez a javaslat önmagában jó is lenne, tehát ha csak arról lenne szó például, hogy a meglévő bérleti rendszerben lehessen fölülvizsgálni a 2010 előtti árakat, akkor arról lehetne beszélni, hogy ezt valahogy hozzuk helyre, hogy a korábbi bérleti díjak nagyon alacsonyak, és az jól van-e, szükségük van-e ezeknek a gazdaságoknak arra, hogy azzal támogassuk őket, hogy nagyon alacsony bérleti díjat szabunk meg nekik. Arról lehetne egy értelmes vitát folytatni, de miután itt nem erről van szó, hanem arról van szó, hogy ehhez a földspekulációhoz kell egy kiegészítés, törvényjavaslattal még rentábilisabbá kell tenni ezt a földbizniszt, ezért egészen egyértelmű, nem kérdés, hogy ‑ erről azt gondolom, hogy szégyen, hogy egyáltalán itt vitázunk ‑ ezt nem fogjuk támogatni. Tisztelt képviselőtársak, köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiból.)
  • MAGYAR ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Ha egyetlen kérdést lehetne feltenni ehhez a rövid kis módosításhoz, akkor az az lenne, hogy miért most. És ha őszintén válaszolunk erre a kérdésre, akkor meg is kapjuk a választ, hogy mi is áll a háttérben. Lefolytattuk ezt a vitát bizottsági ülésen, nem akarom megismételni, és nem is mennék bele abba a kérdésbe sem, hogy az állami földeladásról mi a Jobbik véleménye, hiszen egy nyolcórás parlamenti vitát folytattunk, bár megjegyezném, hogy nem a kormánypárt vagy a kormány jóvoltából, hanem az ellenzéki képviselőknek kellett aláírást gyűjteni ahhoz is, hogy egyáltalán beszéljünk arról, hogy az állam az egyik utolsó természeti kincsét, nemzeti vagyonát, a termőföldet miért is akarja privatizálni. De visszatérve a javaslathoz, első hallásra biztosan jól hangzik mindenki számára az, hogy végre a tulajdonosok, a magyar gazdák, a helyben élő családi gazdálkodók tisztességes piaci árat kapnak a földjükért. Csak ugye felvetődik a kérdés, ahogy kezdtem is, hogy miért pont most kapunk egy ilyen módosítási szándékot az agrárkamara részéről. Egészen egyértelmű, sőt, még Győrffy képviselőtársam sem nagyon titkolta, hogy ennek legfőbb oka az állami földek privatizációja, hiszen a 2010 előtt köttetett bérleti szerződések tekintetében nevetséges összegeket is tartalmaznak ezek a bérleti szerződések. Ez tény. Ezt sokszor hallottuk már a parlamentben, teljesen joggal bírálták az önöket megelőző kormányokat azzal, hogy ilyen nevetséges összegekért adták bérbe ezeket a földeket. Csakhogy azóta eltelt öt év, önök öt éve végignézik azt, hogy a magyar állam évente súlyos milliárdokat bukik azon, hogy ilyen nevetséges bérleti díjakkal adta ki saját földterületeit. Így, ha válaszolunk erre a „miért most?” kérdésre, azzal kell kezdenünk, hogy ha őszintén szembenézünk ezzel a kérdéssel és válasszal, hogy ha már itt vagyunk, akkor mondják már meg nekem kormányzati oldalról, hogy az állam hány ezer vagy százezer hektárra kötött ilyen előnytelen szerződést az elmúlt húsz évben, hány milliárd forintot vesztettek így a magyar emberek, és hogy ennek ki a politikai felelőse. Persze tudom én, hogy az önök minisztere, Lázár miniszter úr ‑ gondolom ‑ erre is célzott, amikor azt mondta, hogy amikor szocialista menedzsment van, akkor a szocialista menedzsment lopja szét az országot, amikor fideszes, akkor pedig a fideszes, de jó lenne, ha a szavakon túl, mert ez a javaslat is ennek a kijelentésnek egy beismerése, végre konkrétumokat látnánk. Lenne felelősségre vonás, és kiderülne, hogy ezekért a milliárdokért, amit a magyar adófizetők, a magyar emberek buktak, azokért kik is a felelősök, és milyen elszámoltatásuk lesz. (16.30)Tehát magával a szándékkal maximálisan egyet lehetne érteni, ha ez időben érkezik, és mondjuk, amikor kijátszották önök és elődeik a nagy állami gazdaságokat a saját érdekkörüknek, már akkor olyan korrektül álltak volna hozzá, hogy bizony a földtulajdonos ‑ akkor a magyar állam ‑ jusson hozzá piaci alapon tisztességes bérleti díjhoz. Érdekes módon ez akkor nem jutott eszükbe. Most, hogy privatizálják, és feltehetően a zsíros falatokat a saját köreiknek szánják, egyből fontos lett és egyből érdekeltek lettek ezen módosításban.Tehát szeretnék akkor ezekre, ha államtitkár úr is visszatért, választ kapni, hogy mégis hogy számolt az FM, amikor ezt a módosítást, úgy tűnik, támogatja, hány milliárd forintot bukott eddig a magyar állam az önök hanyagsága, az önök mulasztása és az önök mellébeszélése miatt. Ideértem az elmúlt 25 évet, mielőtt magára venné teljes mértékben. Ezekre várunk választ.Egyébként a módosító indítványnál azt fogom javasolni a Jobbik-frakciónak, hogy tartózkodjunk, mert tisztában vagyok azzal, hogy helyben élő gazdálkodók is lesznek a pályázók között, akik abszolút érthető okokból egyébként pályáznak ezekre a földterületekre, mert ha már egyszer a lehetőség megvan, és az állam számunkra védhetetlen okból ugyan, de megszabadul a földterületétől, miért ne pályázna, ha ő megfelel a feltételeknek, és megkapja ezt a földterületet, legyen akár fideszes vagy teljesen mindegy, hogy milyen politikai beállítottságú az az illető földműves, ha megkapja, akkor én is azt mondom, hogy járjon neki a piaci bérleti díj. Tehát ezzel az oldalával egyetértek a történetnek. Viszont a mögöttes szándékkal és legfőképpen azzal, hogy miért most nyújtják be ezt a javaslatot, és ennek az előbb vázolt okai miatt nem tudom teljes mellszélességgel és jó szívvel támogatásra biztatni képviselőtársaimat. Ezért fogunk úgy dönteni, hogy ezen kérdésben tartózkodunk. Kérem, hogy a feltett kérdésekre érdemben válaszoljanak, mert azt hiszem, hogy így találnánk meg azokat a felelősöket és válaszokat, hogy mégis hogyan, miként fordulhat az elő, hogy az elmúlt 25 évben azt nézhetik végig a magyar emberek, hogy míg a nemzeti kincseitől, a nemzeti gazdaságától teljes mértékben megszabadult a magyar állam ‑ és ide beleértem a földvagyont is és az állami gazdaságokat is ‑, aközben államadóssága soha nem látott mértékekben növekedett. Ez a két folyamat önmagában ellentmondásos, és biztosak vagyunk benne, hogy itt felelősök megnevezése is szükséges lenne. Tehát ha a feltett kérdéseimre választ kapok, akkor ez is tisztább helyzetbe kerül, és talán a módosításnak is megadja az értelmét. Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. (Szórványos taps a Jobbik padsoraiból.)
  • SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Hogy az LMP sem fogja támogatni, az biztos. Teljes mértékben biztosíthatom erről a kormánypárti képviselőket és a benyújtó képviselő urat, hogy ezt nagyon nehezen tartjuk emészthetőnek. Egy kicsit javította a helyzetüket, mert megmondom őszintén, hogy a felvezetés és bevezetés közben, és amikor államtitkár úr reagált a felvezetésre, még forrt bennem, gyűlt bennem a düh, hogy úgy mondják el az egész felvezetést, hogy a termőföld-privatizációt meg sem említik. De Font Sándor képviselő úr korrigálta ezt a hibát, és legalább egyenesen elmondta, hogy miről van szó, amit köszönök, mert tényleg úgy tűnt volna egyébként, mintha másról beszélnénk. Nem, itt a termőföld-privatizációról van szó és ennek a hatásairól, és nyilvánvalóan ennek megfelelően kell beszélni.Először is ezúton tisztelettel kérem meg Győrffy Balázs képviselő urat, hogy ne sértődjön meg és ne vegye személyeskedésnek azt, amit mondok. Ugyanazt elmondom, amit az előbb Szűcs képviselő úrnak. Szerintem nem nagyon jó fej dolog a saját kamarámnak, az általam vezetett szervezetnek azért jogszabályt alkotni, hogy bevételeket termeljünk. Itt azt mondja konkrétan az 50/A. § (1) bekezdése, hogy gyakorlatilag azt szeretnék, hogy a piaci haszonbérleti díj összegét a kamara szakértői becsléssel állapítsa meg, tehát először is úgy tekintik magukat, mint szakértőket, és azt akarják, hogy önök legyenek ebben teljes monopóliumban, és utána kiderül, hogy költségtérítés ellenében adja ki ezt az igazolást, hogy mi a reális. Tehát gyakorlatilag egy következő időszakra egy stabil bevételt próbálnak elérni saját maguknak. Ez nem nagyon jó fej dolog szerintem, mint ahogy az sem, hogyha a saját kamarámnak képviselem az érdekeit, úgy, mint ahogy Szűcs képviselő úr tette az előbb a Mohosszal, hogy körbeírta a jogszabályban, hogy ki lehet, akit kijelölhet a kormányzat, és jóformán csak azt nem írta bele, hogy M-mel kezdődjön a neve és ohosz-szal végződjön. Itt ön annyival egyenesebben járt el, hogy konkrétan megnevezte az agrárkamarát és nem írta körbe, hogy az országban csak olyan kamara pályázhat, amely ezzel foglalkozik.Összességében hadd reagáljak valamire, ami itt most nem vetődött fel, de Győrffy képviselő úr már többször mondta, ami egy fontos kérdés. Megkérdezte tőlem már néhány alkalommal a termőföld-privatizáció kapcsán, hogy hogy lehet az, hogy én gazdaként ezt jónak érzem és ugyanakkor meg politikusként nem érzem jónak. Azért fontos ez a kérdés, mert itt konkrétan előjön ez a dolog, és ugyanerről kell hogy beszéljünk.Ugyanis azt nem értette meg az elmúlt időszakban, mióta zajlik ez a vita, hogy én elsősorban vagyok magyar és másodsorban vagy harmadsorban gazdálkodó, és azért, hogy magyar vagyok, emiatt egy árulásnak és lopásnak érzem azt, amit az állami földekkel csinálnak. Ugyanakkor gazdaként, ami a sokadik identitásom az apaság meg egy halom más dolog után, megértem azt, hogy néhány gazdálkodó ennek örül. Viszont önök egy kissé demagóg módon már többször mondták azt az ellenzékre, hogy gazdaellenesek azon álláspontjukkal, hogy nem támogatják a termőföld-privatizációt.Azért fontos az, hogy ezt tessék megérteni, hogy ha ilyen demagóg lennék, én most azt mondanám önöknek, hogy önök is gazdaellenesek, ugyanis most itt jelen pillanatban a gazdák érdekeivel ellentétben akarják védeni a termőföld-tulajdonosok érdekeit, holott önök nem a termőföld-tulajdonosok kamarája. Tehát nem kétmillió tagjuk van és az összes termőföld-tulajdonos a tagjuk, hanem csak az a 100 ezer vagy 102 ezer termelő, akik haszonbérbe vesznek földeket és termelni próbálnak ezen. Az önök kamarájának ezeket a gazdálkodókat kellene képviselni, és ehhez képest önök hozzák ide, hogy ezeknek a gazdálkodóknak többet kelljen majd fizetni a földhaszonbérleti díjért. Nyilvánvalóan szerintem a kamara ezen esetben gazdaellenes tevékenységet lát el, hiszen az 1,9 millió különbözetnek az érdekeit kívánja védeni ezzel a javaslattal, ami a földtulajdonosok és a termelők között van.A legfontosabb kérdést feltette Magyar Zoltán képviselőtársam, hogy miért most. Nyilvánvalóan a termőföld-privatizáció jelenléte és kísértése a jogszabály kapcsán világosan érezhető, hiszen egyértelmű, hogy az egész mögött ez áll. Ellenzéki képviselőtársaim elmondták, és habár nem mondták ki a hűtlen kezelés jogállásának a tényét az állami földek eddigi hasznosításának a gyakorlatában, de jóformán ki lehetett volna mondani, ami történt, ami azért érdekes, mert én nem vagyok ennyire szélsőséges ezzel kapcsolatban. Ugyanis az, hogy az állam akár odaadhatna kedvezményesen földet mezőgazdasági szereplőknek, nem lenne Isten ellen való vétek, ha feltételeket támaszt, hogy az mennyi munkahelyet hozzon létre, hogyan járuljon hozzá a termeléshez és mit várunk el. A gond az volt, hogy odaadta fillérekért, miközben nem várt el semmit és nem kellett teljesíteni. A legtöbb ellenzéki párt ezt látta.2013-ban én nem voltam a parlament képviselője, a Jóisten ezzel jutalmazott, hogy jó messziről nézhettem ezt az egész Házat, akkor az elődöm, Lengyel Szilvia benyújtott több kérelmet és adatkérést, hogy derüljön ki, hogy a piszkos tizenkettő mennyiért és hogyan bérel földet a magyar államtól. Nem tudhatta meg egyszer sem, nem kapta meg a választ, és peres eljárásban kellett volna érvényt szerezni annak, hogy egyáltalán megtudhassuk, hogy mi történt azzal a 148 ezer hektárral, amit az első Orbán-kabinet kijátszott. De nyilvánvalóan csak azért, hogy igazságos legyek, nyilvánvalóan minden más privatizáció esetében is lehetne ezt vizsgálni.Ugyanakkor, ha ezt vizsgáljuk, akkor most megint felmerül a kérdés, hogy ha idáig ez a rendszer jó volt, és önöknek az sem jutott eszébe, hogy feltételeket támasszanak az állami földekkel kapcsolatban, akkor most mi okozhatta ezt a nagyon komoly szemléletváltozást, és megint ott vagyunk a termőföld-privatizációnál. Ugyanis a helyzet egyszerű. Rám az ellenségem se mondhatja azt, hogy én túl sokszor azt mondtam volna, hogy csak fideszesek fognak nyerni. Elejétől kezdve elismerem azt, hogy itt minden bizonnyal jó néhány helyi gazdálkodó is meg fog próbálkozni egy-egy kisebb földdel, habár messzemenőkig osztom Harangozó Gábor képviselőtársam azon véleményét, hogy a többség, a nagy területek minden bizonnyal azért egy szűkebb kedvezményezetti körhöz fognak menni.Ugyanakkor ez teljesen olyan, nem tudom, mint az önök által, a kedves Vajna úr által fenntartott játékbarlangokban, hogy mindig a bank nyer. Ha a magoszos meg tudja venni a földjét, amit maga bérel, akkor nincs baj, akkor oda fog kerülni. Ha véletlenül más veszi meg vagy egy gazdálkodó jut hozzá, vagy ha esetleg kinézett egy magoszos egy olyan földet, amiben nem ő a bérlő, akkor ezzel el lehet lehetetleníteni, vagy mindenképpen meg lehet emelni a díjat. Nyilvánvalóan ez az, ami morálisan aggaszt, hogy idáig nem zavarta önöket. Az igazat megvallva, én nem értettem korábban sem a magyar jogrendben, hogy hogy lehet az, hogy ilyen fix összegekkel vannak ezek a földhaszonbérleti díjak, hiszen Győrffy képviselőtársam tudja azt, és azt hiszem, ő maga mondta az írországi példát, hogy évekre hogyan kötik le a bérleti szerződést. Emlékszem még, amikor a ’90-es évek közepén édesapám kötötte a földhaszonbért, hogy azt hiszem, a búza tőzsdei értékéhez volt meghatározva a földhaszonbér összege meg egy halom ilyen, és a fix összegektől ez idegen volt. Tehát nyilvánvalóan ez nem volt jó rendszer idáig sem, és idáig is ilyen szempontból rejtett aggályokat. Tehát azért nem merem azt mondani, hogy nemmel szavazunk, mert a helyzetfelismerés, hogy jó néhány magyar, bármilyen ‑ majdnem azt mondtam, hogy vidéki ‑ magyar földtulajdonos érdekét sértette azt a rendszer, hogy sok évre esetleg alacsony áron kötődtek le földhaszonbérleti szerződések. (16.40)Jó néhány esetben, helyi kistérségekben biztosan tudjuk információkból, hogy bizony ilyen kartellezés is megtörtént, hogy az a 3-4 ember, aki bérbe adott földet, mesterségesen lent tartotta a földhaszonbérleti árakat, hogy ne kelljen sokat fizetni. Az, hogy ezzel foglalkozik a magyar Országgyűlés, szerintem helyes, de az, hogy a termőföld-privatizáció kapcsán jön elő ez az egész téma, és az egész abba a köntösbe van nyilvánvalóan burkolva, mintha ez nem ezt a célt szolgálná, álságos, mert itt nyilván­valóan arról van szó, hogy azok a kedvezményezettek, akik most fognak venni földet, amit kinéztek maguknak, hogyan tudnak jobb helyzetbe kerülni, és hogyan tudják esetleg ellehetetleníteni azoknak a termelőknek az életét, akik most esetleg még bérleti joggal rendelkeznek. Amikor azt állítja az ellenzék, hogy az ország területe fideszes bandaháború vagy maffiaháború színtere lett, itt mindig felmerül a Simicska-Nyerges-érdekeltséggel kapcsolatos ellentét, ami kiderült, viszonylag nagy nyilvánosságot kapott a miniszterelnök úr és e vállalkozói közeg között. Tehát ha valaki számunkra nem kedves most már, akkor ott megkeressük ezt a lehetőséget, hogy hogy lehet ellehetetleníteni. Mindehhez, hogy erre visszatérjünk. Tehát én abban bízom, hogy egy fél éven belül megakadályozzuk azt az egész földrablást, ami most készül, valahogy alkotmánybírósági vagy bármi más úton ellehetetlenítjük azt, hogy ez a termőföld-privatizáció meg­valósuljon, és utána, ha ez megvalósult, akkor térjünk erre vissza. Azt javaslom, hogy hozzuk akkor vissza, és beszéljünk arról, hogy ha a kormány azt gondolja, hogy fontosabb a termőföld-tulajdonosok érdeke, mint a gazdálkodó érdeke ahhoz, hogy jó feltételekkel tudjanak gazdálkodni, akkor majd akkor beszéljünk róla. Most ilyen feltételekkel ne beszéljünk róla, és ne hozzunk monopolhelyzetbe kamarát semmilyen feltétel mellett. Emiatt mi is a tartózkodás pártján vagyunk, felismerve azt, hogy egy régi probléma van, de teljes mértékben megdöbbenve azon, hogy ezt ilyen viszonylag szemtelen módon ide merik hozni a termőföld-privatizáció közepén, emiatt nem tudjuk ezt támogatni. Köszönöm a szót, elnök úr.
  • VARJU LÁSZLÓ (független): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Látszik, hogy egy ilyen rövid előterjesztésnek is hányféle olvasata van. Önöknek nem fogok meglepetést okozni azzal, ha egyértelműen azon a párton állunk és azt szeretném bejelenteni és arról tájékoztatni, hogy mindazt, amit Győrffy képviselőtársam itt előterjesztett, nem tudjuk támogatni. Azt hiszem, teljesen egyértelmű az a helyzet, és nem is érdemes önöknek sem tagadni, hogy egyértelműen arról szól a történet, hogy azok, akik önök által most kedvezményes módon földterülethez juthatnak, az ő számukra azt a helyzetet megteremteni, hogy egyébként nyugodtan gondolkodhatnak, hogy bőségesen megtérül a befektetés azáltal, hogy jelentős bérletidíj-emelésre lehetőséget biztosít majd a törvény. Nem is akármilyen tételben gondolkodnak, mert azért ne ússzák meg olyan könnyen, emlegessük csak meg most is vagy még egyszer vagy sokadszor azt, hogy igen, 380 ezer hektárnyi területet akarnak önök most piacra bocsátani, illetve ez már zajlik is, és ebből 41 ezer egyenként 3 hektárosnál kisebb, de az igazi tétel az a 10 ezer birtoktest, ami ennél a 3 hektárnál jóval nagyobb területet jelent.A becsapás természetesen abban van, hogy az, amit önök értékesítenek, illetve akik számára felajánlják, és önök úgy mondják el, miszerint bárki hozzáférhetne ehhez, ehhez képest az ország lakosságának egy százaléka és azon belül egy jelentős kisebbség az, aki földtulajdonos lesz a következő időszakban. Természetesen ennek, amit önök értékesíteni kívánnak, most azon túlmenően, hogy egyébként azzal, hogy megkerülték a parlamentet és a kétharmados törvénnyel történő elfogadást magánál az értékesítésnél, így alkotmányellenesen teszik önök mindazt, amit tesznek, ezt most ugyan figyelmen kívül hagyni nem lehet, legalábbis én nem tudom figyelmen kívül hagyni, de ezzel a részével önöknek kell majd elszámolni. Tehát a lényeg az, hogy egy nagyon szűk kisebbség számára biztosítanak egy olyan lehetőséget, ami azt szolgálja, hogy tulajdonképpen a nagybirtoktestekből néhányan juthassanak igazi előnyhöz. Benne a megemlegetett embereken túl természetesen ott vannak még továbbiak is, akik mind-mind az önök barátai. Egy olyan vonatkozást szeretnék még itt hozzátenni, hogy azon túlmenően, hogy önök ilyen politikai előnyt húznak ebből, van egy komoly kérdés még, ami a költségvetés vitájánál jött fel, hogy ott homályban hagytak egy jelentős tételt, több százmilliárd forintot, hogy miből lesz majd ez a bevétel. Akkor ezt nem voltak hajlandóak önök elmondani, most látszik az, hogy erre a bevételre szükség van. A múlt héten vagy talán ezen a héten volt, hogy bejelentették az OTP-részvények eladását, közben zajlik a földterületek eladása, amiből jelentős bevételhez jut az állam, miközben ennek a felhasználásáról még nagyon kevés ismeretünk van. Hozzáteszem én, aki fejlesztéspolitikával foglalkoztam az elmúlt időszakban, benne van az is, hogy az önök hazugsága, miszerint hogy az összes forrást le tudták hívni, ennek a finanszírozására kell, mert ez természetesen nem igaz, és majd ez a bevétel szükséges olyan fejlesztések finanszírozásához, amit az Európai Unió nem tud, nem akar és nem is hajlandó finanszírozni. De most ezt egyelőre tegyük félre! A dolog lényege az, hogy önök jelentős állami vagyont értékesítenek, és jelen esetben itt van ez a földterület, illetve ez a csomag, amit önök itt ilyen módon tesznek piacra. Természetesen el kell mondani azt is, hogy ennek következménye az vagy ebből az következik, hogy az önök által említett hangzatos mondatok, miszerint gazdálkodjon az, illetve az legyen a tulajdonos, aki gazdálkodik is a földön, ebből egy szó sem igaz. Ez a törvénytervezet, ez a módosítás, tisztelt képviselő úr, amit itt most ön benyújtott, bizonyítja azt, hogy arról szól, hogy az önök által kedvezményezett emberek számára a bevétel megtérüljön, illetve minél hamarabb megtérülhessen ezzel a bérletidíj-emeléssel, ennek a beismeréséről kell önöknek beszélni. Be kell vallani az igazságot, hogy igazából erről szól ez a történet. Azt még szeretném hozzátenni, hogy sokan áhítoztak és gondolkodtak abban, hogy a magyar mezőgazdaság nemzetközi piacra lépésének egyik fontos feltételét és hátterét biztosítják azok a gazdaságok, ahol igen magas termelési kultúrával rendelkező közösségek vannak, és látszik itt, hogy az az értékesítés, amit önök most elvégeznek, többek között ezt is gyakorlatilag megszünteti, és így munkahelyek ezreit veszélyezteti az a tevékenység, amit önök itt most tesznek. Természetesen ehhez képviselő úr javaslata is hozzájárul, és így szép lassan egymásra épül mindaz, amit itt ebben a családban önök elkövetnek. Ennek megfelelően természetesen ezt a törvényjavaslatot, amit ön előterjesztett, támogatni nem lehet, nem is szabad. Azt gondolom, hogy önöknek is ezt meg kell gondolni, illetve képviselő urat arra kérem, javaslom önnek, hogy inkább vonja vissza, és ne okozzon több kárt. Köszönöm szépen.
  • DR. LEGÉNY ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy Harangozó képviselőtársam említette, a Magyar Szocialista Párt határozottan elutasítja ezt a törvényjavaslatot. Eljárásjogi és tartalmi problémánk is van a törvényjavaslattal kapcsolatosan. Ahogy levezető elnök úr említette, most csak egy kétperces lehetőségem van, ezért röviden az eljárási aggályunkat szeretném megfogalmazni ezzel kapcsolatosan. Sajnos már megszoktuk, hogy a kormány többször alkalmazza azt a technikát, hogy nem ő nyújt be a Ház elé törvényjavaslatot, hanem ezt egyéni képviselői indítvány formájában tetetik meg valamelyik kormánypárti képviselővel. Ennek az az értelme, hogy így kikerülnek nagyon sok olyan egyeztetési eljárást, amit a jogalkotási törvény egyébként előír olyan törvényjavaslatokkal, törvénytervezetekkel kapcsolatosan, amit a kormány nyújtana be. Itt is ezzel szembesülünk. Nem értjük, hogy miért egyéni képviselői indítvány formájában jött be ez a törvényjavaslat, és miért nem a kormány nyújtotta be. Mi azt gondoljuk, hogy itt a kormány szándéka fogalmazódik meg. Még egyszer mondom, nem értjük, hogy miért így került ez benyújtásra. Mint mondtam, sajnos már többször tapasztaltuk ezt az igen visszás eljárási módot. Azt gondoljuk, ez azért álságos a kormány részéről. Ahogy említettem, ez az eljárásjogi kifogásunk, a tartalmi kifogásokat pedig majd egy normál hozzászólás keretében szeretném ismertetni hosszabb időkeretben. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)
  • SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm, elnök úr. Én mindössze azt a technikai kérést szeretném megfogalmazni Győrffy Balázs képviselő úr felé, hogy megköszönném, ha a vita során reagálna az elhangzottakra. Látom, hogy nagyon szorgalmasan jegyzetel, hogy tudjon válaszolni. Nagyon jó lenne, ha nem a vita végén mondaná el ezeket, hogy legyen nekünk is módunk reagálni. Aggodalommal látom, hogy sem államtitkár úrnál, sem a képviselő úrnál nem ég a kis piros lámpa. Tisztelettel arra szeretném kérni, hogy legyen módunk válaszreakcióra azzal, hogy reagál nekünk. Köszönöm szépen.
  • DR. BITAY MÁRTON ÖRS földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Képviselő Urak! Tisztelt Ház! Nem én vagyok az előterjesztő, de nyilván van véleményem, és azért vagyunk itt, hogy beszélgessünk. Néhány gondolatot szeretnék hozzátenni ahhoz, amiket a képviselő urak elmondtak. A számok vonatkozásában folyamatosan elbeszélünk egymás mellett. Talán nem világos az ellenzéki képviselőknek, hogy hány hektárról és hány darab helyrajzi számról van szó. Ezt most szeretném egyszer s mindenkorra egyenesre állítani, ha megengedik nekem, hogy ne legyen ennyi tévhit. Nem akartam megterhelni önt sok számmal, képviselő úr, de úgy látom, hogy nem tudjuk ezt kikerülni, ezért javaslom, hogy menjünk végig rajta. 3 hektár alatt összesen van 35 800 hektár, amit értékesítünk, és ez 31 ezer helyrajzi szám. Nem akarom nagyon apróra bontani, ezért most a következő lépést mondom önöknek. 3-50 hektár között van 120 ezer hektár, és majdnem 9 ezer helyrajzi szám. Minden más e fölött van. Csak példaként szeretném megemlíteni, hogy 49 olyan ingatlanunk van, amely 150 és 200 hektár között van, és 26 darab, amely 200 hektár fölött. De beszéljünk a hektárról is! 200 hektár felett összesen 6 ezer darab van, amit most meghirdettünk. Bocsánat! A 200 hektár fölötti összes darabszám mögötti területméret alig haladja meg a 6 ezer hektárt, 150 és 200 hektár között összesen 8 ezer hektár van, amit meghirdetünk, és az 50 és 100 hektár között is még mindig „csak” 48 ezer hektár. Tehát azt szeretném önöknek mondani, hogy ennek a földértékesítési programnak a legnagyobb része ‑ s ez már egyben reakció Harangozó képviselő úr állítására is ‑ igenis a kisebb területekből tevődik össze. Igazuk van, darabszámra a 3 hektár alatti a legnagyobb, de ha az összes hektárszámot is megnézem, akkor körülbelül ott járunk, hogy az összes terület felénél is több az, ami 50 hektár alatti, amit értékesítünk. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert ezek szerintem ‑ de kövessenek meg, elfogadom, ha nem értünk egyet ‑ nem nagyüzemi méretek. Ezek egyáltalán nem nagyüzemi méretek, sem a mennyiséget, sem a darabszámot figyelembe véve. Ezt szerettem volna helyre tenni. Hányan szereznek földet ebből a programból, kérdezte Harangozó képviselő úr. Ez ugyan nem az előterjesztésről szól, de reagáljunk ezekre a kérdésekre is! 102 ezer földműves van Magyarországon. Valóban nem tud mind a 102 ezer földet szerezni, hiszen a földforgalmi törvény szabályai szerint ‑ amit önök nem szavaztak meg; lelkük rajta! ‑ a helyben élő gazdákat elsőbbség illeti meg, és ahol nincs állami föld, amit értékesítünk, ott a helyi gazda nyilván nem tud mit vásárolni, sem a liciten, sem az elővásárlási sorrendben. Nem tudom megmondani önnek, hogy ez mekkora terület, de ha megnézzük, hogy hol helyezkednek el azok az állami földterületek, amelyeket most értékesítünk, azt látjuk, hogy legalább megyei szinten egész jól lokalizálhatók. S ha ezt végignézzük, rá fogunk jönni, hogy a megyéknek egy jelentős részében nincs is olyan állami föld, amit most értékesítenénk. Tehát az az állítása politikailag nagyon jól hangzik, sőt igaz is, hogy nem fog mind a 102 ezer földműves földet szerezni, de ennek a derékhada azért nem fog szerezni, mert nincs ott értékesítésre szánt termőföld, és nem azért, mert bárkit bármiből kizárnánk vagy ki szeretnénk zárni. Én látok abban ellentmondást, amit ön elmondott. Úgy tenném fel a kérdést: mi a probléma azzal, hogy ha vannak nagyüzemek, amelyek korábban nagy területeket használtak egyben, és most azt mondjuk, hogy ne ők használják azokat a továbbiakban, legalábbis tegyünk erre egy kísérletet, vagy legalábbis a tulajdonjogot próbáljuk meg a helyi földműveseknek biztosítani, plusz adjuk oda neki azt a lehetőséget ‑ Győrffy képviselő úr javaslatát figyelembe véve ‑, hogy amíg ő nem tudja hasznosítani, addig piaci bérleti díjat fizessen? Ne haragudjon, de én nem értem, hogy ezzel mi a probléma. Számos parlamenti felszólalást tudok öntől is idézni, ahol kritikával illeti azt, hogy ezek a nagyüzemek áron alul jutottak állami földbérlethez. Most azt mondjuk, hogy volt, ami volt, lépjünk egyet, s mondjuk azt, hogy az így áron alul földbérleti lehetőséggel élő nagyüzemnél legalább azt ne hagyjuk meg, hogy megmaradjon ez a lehetőség, hanem legyen egy piaci viszony, másrészt meg azt mondjuk, hogy próbáljuk meg a földtulajdont, legalább a tulajdont ezektől az üzemektől a családi vállalkozások, vagy inkább úgy mondom, a helyi földművesek rendelkezésére, tulajdonába adni egy nyilvános árverésen. Ebből a szempontból nem értem, miért fáj az önnek, hogy Győrffy képviselő úr javaslata lehetőséget biztosít arra, hogy ezeket a bérleti díjakat meg tudják emelni piaci szintre. A számokkal kapcsolatosan még egy fontos dolog. Mindig elveszünk a részletekben, pedig nagyon-nagyon fontos. Igaza van, van olyan, akinek évtizedek múlva jár le a földhasználati szerződése. No de a döntő többségnek nem évtizedek múlva jár le a földhasználati szerződése! Egyrészről van, akinek élő szerződése van, természetes személy, és meg tudja vásárolni ezeket a területeket. Másrészről vannak azok, akik szeretnének területeket vásárolni, de eddig nem tudtak, és hamarosan le fog járni a bérleti szerződésük. Nem mondom, hogy ez minden esetben nagyüzem, de a korábbi bérlők bérleti szerződése lejár. Nagyon sok, több tízezer hektárban fog lejárni bérleti szerződésünk, pontosabban már nem a miénk, ha értékesítésre kerül. 2018-ban, 2019-ben, aztán ha jól emlékszem, 2022-ben lesz még egy ilyen nagyobb pakk, majd 2029-ben lesz megint egy nagyobb pakk, és ekkor már szinte az összes elfogy. Sallai képviselő úrra szeretnék annyiban reagálni, hogy nem 148 ezer az a bizonyos 12 állami gazdaság. Ön azt említette, hogy a Fidesz annak idején 148 ezer hektárt privatizált. Az nem 148 ezer hektár, kedves képviselő úr, hanem 80 ezer hektárnál valamivel kevesebb. A 148 ezer hektár jól rögzült önben, de az nem ez a szám, hanem ehhez még hozzájön a 2003-ban a Harangozó Gábor képviselő úr pártja által privatizált 10 állami gazdaságnak biztosított földterületek együttese. Ráadásul nem mind a 80 ezer hektárt értékesíti most az állam, mert ebben van olyan terület, amely védett, azokat pedig nem értékesíti az állam. Itt tehát nagy különbség van. Csak azért szerettem volna ezt kijavítani, mert ugye mindjárt más a helyzet, ha kiderül, hogy nem 180 ezer az a bizonyos 12 állami gazdaság. Ugye mindjárt más a helyzet, ha kiderül, hogy több mint a fele 50 hektár alatti területekből tevődik össze. Így azért már nyilvánvalóan más aspektusba helyeződik a vita. Harangozó Gábor képviselő úr tejágazatot érintő felvetésére vagy állítására csak annyit szeretnék mondani, hogy nem akarom ezt a vitát generálni, mert a tejágazattal kapcsolatosan én azért nem vagyok egy autentikus forrás, de azok a nagyüzemek, amelyek tejtermeléssel foglalkoznak, jelentős részben legelőket bérelnek, nemzeti parki területeket bérelnek. (17.00)Van, aki szántót is bérel, igaza van, képviselő úr, csak annyiban szerettem volna egy kicsit cizellálni a dolgot, hogy azért az nem úgy van, hogy itt minden tejelő szarvasmarha-állománnyal rendelkező nagyüzem olyan intenzívet ad, és csak azon az intenzíven ad, és csak az államtól bérel. Nagyon sok területet bérelnek magángazdáktól, nagyon sok területet bérelnek nemzeti parki földeken, és szeretném azt is hozzátenni, hogy a haszonbérleti jogukat, akár a földértékesítési program is, nem töri meg. Tehát attól, hogy nála esetleg tulajdonosváltás következne be, nem töri meg.Varju László képviselő úrra reagálnék szintén egy nagyon rövid gondolatban, arra, hogy ugye, most kiderült, hogy a költségvetésnek hogyan lesz ebből bevétele. Nem ebből lesz, képviselő úr. Amit ön mond, volt egy ilyen vita, az az idei évi bevételekkel kapcsolatos. De az idén ebből egy árva fillér nem lesz a költségvetésnek. Talán jövőre, talán a jövő év közepére lesz ebből bevétel. De szeretném a jegyzőkönyv kedvéért is nyomatékosítani, a program nem bevé­tel­orientált. Ha szabad úgy fogalmaznom, a bevétel szinte teljesen indifferens. Nem szorít a cipő, nem azért csinálja a kormány, mert bárkinek bevételre lenne szüksége. Ez egy politikai döntés. Arról van szó, hogy a családi gazdaságokat szeretnénk földtulajdonnal megsegíteni. Erről szól ez a program, semmi másról.Nem az fogja művelni, említette Varju képviselő úr, aki megvásárolja. Valóban, igaza van. Lesz olyan terület, ami hosszú idő múlva jár le, és ha megvásárolja, akkor addig, amíg nem jár le a haszonbérleti joga, valóban nem ő fogja művelni. De igyekeztem már előbb is utalni rá, hogy azért itt döntő többségében 5-10 éven belül a legtöbb le fog járni, és ott utána ő fog birtokba lépni, neki lesz lehetősége azokat a területeket művelni. Én pedig abban nem látok ördöngösséget, ebben valószínűleg megint nem fogunk egyetérteni, hogy az állam azt mondja, vegyétek meg, családi gazdaságok, vegyétek meg, helyben lakó földművesek, adunk ehhez hitelkonstrukciót is, és még akkor is gondold meg ennek megvásárlási lehetőségét, ha adott esetben nem fogsz tudni holnap vagy holnapután rajta művelni. De ez egy része az egésznek, és ez a rész, aki nem tud rámenni a területre, az idővel folyamatosan csökkenni fog. Köszönöm szépen, elnök úr, a figyelmet.
  • DR. LEGÉNY ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogyan említettem, a Magyar Szocialista Párt nem fogja támogatni a törvényjavaslatot. Több okunk is van, ami erre az álláspontra helyez minket. Említettem már az eljárásjogi kérdéseket, most pedig kifejezetten tartalmi kérdésekkel kapcsolatosan szeretnék néhány gondolatot megfogalmazni.Két részre bontanám, egyrészt azokra a fenntartásokra, amelyek megfogalmazódtak bennünk. Az egyik nem is igazából a mezőgazdasági, hanem inkább a jogi szempont, jogászként fogalmazom meg. Ezzel gyakorlatilag egy visszamenőleges hatályú törvényt alkot majd a parlament, hiszen olyan bérleti konstrukciókra vonatkozik majd ez a törvényjavaslat, amelyek a múltban köttettek meg, és ezeket kívánjuk most átírni, felülírni. Tehát ez szerintünk kifejezetten káros. Nem jó dolog, hogy visszamenőleges hatályú törvénykezést folytat majd a tisztelt Ház ebben a témában. Éppen ezért tehát, még egyszer mondom, nem tudjuk támogatni ezt a törvényjavaslatot.A másik pedig kifejezetten egy politikai véleménynyilvánítás lesz a részemről, de ez értelemszerű, hiszen nekünk itt a parlamentben azért alapvetően politizálnunk kell. Abszolút nem tartjuk azt helyesnek vagy jónak, hogy a Nemzeti Agrárkamara ebbe a kérdésbe is megpróbál beleavatkozni. Többször elmondtam már, többször elmondtuk már, hogy szerintünk az agrárkamara teljes egészében megszállásra került a Fidesz társult szervezete, a Magosz által. Tiszteletben tartva Győrffy elnök úr munkásságát vagy szakmai hozzáértését, de mindezzel együtt mi úgy látjuk, úgy gondoljuk, hogy az agrárkamara egyértelműen fideszes irányítás alá került.És élünk azzal a gyanúperrel, hogy ha majd ez a fideszes irányítású agrárkamara fogja kijelölni azokat az úgynevezett szakértőket, akik majd megállapítják a földhaszonbérleti, bérleti díjakat, akkor bizony azt gondoljuk, ismerjük azt a mondást, hogy minden szentnek maga felé hajlik a keze, szerintünk sem a Fidesz, sem az agrárkamara nem szent, ellenben mégis maga felé fog hajlani a keze. Azt gondoljuk, hogy a fideszes barátoknak kedvező, nekik megfelelő bérleti díjakat állapítana meg, máshol, más esetben pedig nem megfelelő bérleti díjakat állapítana meg. Éppen ezért azt gondoljuk, hogy kifejezetten káros az, hogy a Nemzeti Agrárkamara ebbe a dologba is beleavatkozik azzal a törvénymódosítási javaslattal, amit a kamara elnöke, Győrffy képviselőtársam nyújtott be. Tehát ezekre az érvekre hivatkozva is azt szeretném még egyszer nyomatékosítani, hogy a Magyar Szocialista Párt nem fogja tudni támogatni ezt a törvényjavaslatot.Amit pedig államtitkár úr elmondott, azzal kapcsolatosan jól mondta házelnök úr, hogy vitaindítót tartott államtitkár úr, csak egy rövid részére szeretnék reagálni, vagy én is csak felfestenék egy gondolatot. Említette, hogy az a bizonyos bevétel nem hiányzik a költségvetésből. Ezt talán meg is értem. Azonban azt gondolom, azt gyanítom, hogy jóval több, mint 300 milliárd forintos bevétel fog majd ebből származni az állam részére. Én akár az 500-600 milliárdot sem tartom egy Istentől elrugaszkodott gondolatnak, és nagyon kíváncsian fogjuk majd azt várni, hogy ezt a hatalmas, több száz milliárdos tételt mire fogja fordítani a kormány, vagy mi lesz majd ennek a sorsa. Köszönöm szépen.
  • SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Elsőként én is azt szeretném leszögezni, hogy az eddigi tapasztalatom alapján viszonylag kevés olyan dolog van, amiben Bitay Márton Örs államtitkár úrral könnyen tudok azonosulni, viszont el kell mondjam, korrekt és egyenes dolognak tartom, hogy a vita közben reagál, részt vesz a vitában, és nem bújik el a véleményével, mint azt sokan mások teszik. Ezt köszönöm szépen.Államtitkár úr, viszont az ön által elmondottakból néhány kérdés felmerül bennem. Ön mint a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára, aki, bo­csás­son meg, ha rosszul értettem, de nem is ez a fontos… ‑ ha jól értettem, a termőföld-privatizáció által meghatározott árakban önök úgy határozták meg az árakat, hogy a földhivataloknál használatos földforgalom értékére tettek 10 százalékot. Nem tu­dom, jól értettem-e ezt nagyságrendileg. Ez azért fontos kérdés, mert az merült fel bennem, hogy tegyük fel, hogy egyetért ezzel a javaslattal, és a kormány részéről támogatni kívánja azt, hogy a közel 2 millió, 1,9 vagy 1,8 millió földtulajdonos, aki földhaszonbérlet útján hasznosítja a tulajdonát, tudja felülbírálni, akkor az a kérdésem, hogy miért kell ebbe belevonni a kamarát.A földhivataloknál minden egyes földhaszonbérleti szerződést be kell nyújtani. Oda be kell jegyeztetni a földhasználatot, amikor megköttetett a földhaszonbérleti megállapodás. Ugye, így jegyzik be a földhasználatot. Ha havonta-kéthavonta az átlagárakat, amiket benyújtottak a területi földhivatalokhoz, kifüggeszti, és a jogszabály azt tartalmazza, hogy a földhivatal által meghatározott átlagár mértékében, akkor nincs szükség arra, hogy itt a kamarának egykötelezően igénybe veendő szakértői megbízást adjunk, és a földtulajdonosokat arra késztessük, hogy kötelező legyen fizetni a kamarának. Tehát ha szakmailag egyet is ért azzal, amit kezdeményezett Győrffy képviselőtársunk, akkor az a kérdés, hogy miért kellene ebbe a kamara; miért nem lehet a földhivatalnál nyilvántartott adatokat…A másik, ehhez hasonló hiteles információ, hogy a helyi önkormányzatoknál ki kell függeszteni a földhaszonbérleti megállapodásokat. Szintén van egy nyilvántartás, és az önkormányzatok egy munkatársa azzal foglalkozik, hogy ezeket kifüggessze. Vannak legitim, elfogadható forrásai annak, hogy meg tudja állapítani a magyar kormány és a Földművelésügyi Minisztérium, hogy mi az átlagos földhaszon­bér­leti ár. Ehhez nem kell a kamara meg a szakértői tevékenysége. Tehát nem értem, hogy a kormány képviseletében miért nem az egyszerűsítés felé megy, miért nem egy olyan megoldást választ, ha már ezt hasznosnak tartja, ami esetleg a szakértői díjak megfizetésétől mentesítené a termőföld-tulajdonosokat. Hiszen ez nyilván így egyszerűbb lenne.Hadd reagáljak arra is, ha megengedi, elnézését kérem, elfogadom azt, hogy néhány dologban pontatlan vagyok azzal, hogy mekkora területekből mennyi kerül értékesítésre. Mentségemül szolgáljon, közel egy hónapja kértem adatkérésben az NFA-tól, hogy küldje meg a helyrajzi számokat, azok területi adataival együtt. Az adatkérelemmel kapcsolatban volt már hosszabbítás, ki vannak függesztve, de az adatot még mindig nem kaptam meg, holott az NFA honlapján már jó néhány megvan. Ez szolgáljon mentségemre, hogy nem kaptam meg az ezzel kapcsolatos adatot. Ami viszont fontos kérdés, ön ugye, elmondja, hogy ezeknek a területeknek a méretei milyen kicsik, és ezek nem tudnak szolgálni nagyüzemi célokat.(17.10)Na most, az a kérdés, államtitkár úr, hogy ön tudja már előre azt, hogy kik fogják ezeket megvenni, vagy ha nem, akkor mégis honnan veszi, hogy mondjuk, nem több ezer hektáron gazdálkodó emberek fognak megvenni egy-egy ilyet. Tehát honnan jön ennek a biztonsága? Ezt úgy állítja, mint ha ön előre tudná, hogy ezt csak olyan emberek veszik meg, akik 10 hektár alatt gazdálkodnak. Nem, szó nincs erről, ezen bárki részt vehet, és a licit pont arra teremt lehetőséget, hogy az vigye el, akinek több pénze van. Azért nem szeretem, amikor ezzel érvel a kormányzat, mert meg lehet venni több ilyen területet is, és szó nincs arról, hogy ezt ne lehetne akkor is, ha mozaikoltan fekszik egy település határában, ne lehetne akár tízet-tizenötöt megvenni belőlük, ha kisebb területűek is. Ez a kicsi-nagy összeütközés. Teljesen egyetértek önnel, minden bizonnyal az ellenzéki padsorokban minden ellenzéki párt frakciója többször érvelt már a nagygazdaságok ellen és az oda folyó támogatási összegek ellen. Tehát ebben teljesen jogosan várja azt, hogy tegyük tisztába a helyzetet, pedig nagyon világos. Ha most jelen pillanatban ‑ azért, hogy arca legyen a dolognak ‑, nem tudom, a Simicska-Nyerges-cégbirodalom bérel valamit, és most majd megveszi, nem tudom, tegyük fel, Mészáros Lőrinc családtagja, ez nekünk érdemi változást nem jelent a magyar vidék szempontjából. Tehát emiatt van az, hogy ezzel kapcsolatos aggályaink vannak, mert ennek a megvalósítása ‑ most egyszerűen arról szól, hogy valakiket, akik idáig jók voltak hozzánk, helyzetbe hoztunk, most meg valaki mást hozunk helyzetbe azoknak a kárára, akik közben már nem a barátaink. Nyilvánvalóan itt mondhatják azt, hogy ez egy politikai felhang, de én is csatlakozom Legény Zsolt képviselőtársamhoz, hogy a parlamentben eset­leg engedtessék meg, hogy egy-egy politikai vélemény is elhangozzon.Azért pedig tisztelettel kérek elnézést, hogy a 148 ezret pontatlanul mondtam, de higgye el nekem, ha azt mondja, hogy nem az első Orbán-kormány piszkos tizenkettője, hanem egy korábbi kormány piszkos tíze is benne van a 148 ezer hektárjában, az tökéletesen mindegy mind a magyar vidék, mind pedig az ellenzéki pártok többségének szempontjából, hiszen nekünk az mindegy, hogy ki privatizálta, mi az a terület, amit gyakorlatilag már ilyen szinten lekötöttek és hasznosítottak. Köszönöm szépen, hogy reagált a felvetésekre. Köszönöm a szót.
  • GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Múlt héten hétfőn nyolcórás időkeretben a „Földet a gazdáknak!” program megvitatásra került. Déjà vu érzésem van. Én azt gondolom, most nem a „Földet a gazdáknak!” program megvitatása történik, hanem az általam benyújtott földforgalmi törvényhez, illetve az Ftv.-hez kapcsolódó módosító vitája. Nagyon örülnék, ha az ehhez kapcsolódó gondolataikat osztanák meg velem a képviselőtársaim, azokra nagyon szívesen reagálok, de ebből még vajmi kevés érkezett. Köszönöm szépen.
  • GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Mielőtt még Sallai képviselőtársam sunnyogással meg egyebekkel vádolna meg, egy-két dolog­ra szeretnék reagálni, de engedjék meg, hogy próbáljak a témánál maradni.Kezdeném így kronológiai sorrendben, Harangozó képviselő urat szeretném megszólítani. A képviselő úr úgy nyilatkozott, hogy senkit nem érdekelt az eddigiekben, hogy a bérleti díj mennyi. Képviselő úr, az MSZP-t meg önt egészen biztosan nem, mivel az égvilágon semmit nem tettek annak érdekében, hogy ehhez a rendszerhez hozzányúljanak. Azon lehet vitatkozni, hogy éppen miért most, de legalább mi kezdünk ezzel a helyzettel valamit.Magyar Zoltán képviselőtársamnak is hasonlót tudok mondani. Én nem emlékszem, hogy bármelyik ellenzéki képviselőcsoport részéről vagy akár a független képviselők részéről a témát bármilyen oldalról megközelítő, azt megoldani szándékozó javaslat érkezett volna. Képviselőtársaim, én benyújtottam egy módosítást, önök ilyen témában nem nyújtottak be semmit, tehát nem lehet bennünket azzal vádolni, hogy nem támogattunk egy javaslatot, amit önök ebben a témában megoldásként elénk tártak. Mi most egy megoldási javaslattal álltunk elő.Miért éppen a kamara? Itt ezt Legény Zsolt képviselő úr és Sallai Róbert Benedek képviselőtársam is mondta. Azt gondolom, pillanatnyilag azzal, hogy a kamarának minden gazdálkodó a tagja, a köztestületnek olyan egzakt és olyan széles körű információhalmaz áll a rendelkezésére, ami alkalmassá teszi arra, hogy valamilyen formában a piaci bérleti díjakról állást tudjon foglalni. Hogy miért költségtérítés ellenében? A képvi­selő úrnak szíves figyelmébe ajánlom, hogy a kormányzat feladatot csak úgy adhat át, ha ahhoz finanszírozást is biztosít, tehát egy köztestületnek csak akkor adhat jogszabályon keresztül, nem a kormány, bocsánat, hanem az Országgyűlés feladatot, ha ahhoz a finanszírozást is biztosítja.Nem gondolnám, hogy ezzel mi gazdaellenesek vagyunk, ezt szeretném leszögezni, ez nagyon sok esetben a gazdák érdekeit védi, hisz nem egy esetben előállt az, hogy a piaci ár egyeseknek adottság volt, a piacról béreltek területet, míg mások nagyon kedvezményes hitelkonstrukcióval jelentek meg a piacon, és éppen ezek a kedvezményes hitelkonstrukcióval a hátuk mögött gazdálkodók verték fel a szabadpiacon a bérleti díjat, kiszorítva ezzel egyébként a gazdálkodókat a bérlés lehetőségéből. Azt gondolom, sok mindent lehet mondani, de azt, hogy ezzel gazdaellenesek vagyunk, egészen biztosan nem. A törvényjavaslatomban pedig az szerepel, hogy a piaci ár mértékéig.És úgy gondolom, a kamara jelenléte ebben a pozícióban abszolút nem teszi indokolttá azt a félelmet, hogy mi a piaci árat emeljük, hiszen a kamarának nem a földtulajdonosok, hanem a földhasználók a tagjai, tehát a kamara, a földhasználók köztestülete, nem érdekelt abban, hogy a piaci árat abnormális módon határozza meg, adott esetben felfelé elmozdítsa, hisz ezzel a saját tagságunk gazdálkodási lehetőségeit szűkítenénk.Varju képviselő úr már nincs itt. Jelentős a bér­le­tidíj-emelés, ezzel riogat. Hát, tisztelt képviselő úr ‑ kénytelen vagyok úgy beszélni hozzá, hogy nincs itt ‑, amennyiben a piaci ár és a mostani bérleti díj között a különbség jelentős, akkor igen, jelentős a bérletidíj-emelés; ha nem jelentős a különbség, akkor nem jelentős a bérletidíj-emelés; ha meg nincs különbség, akkor semmiféle bérletidíj-emelésről nem tudunk beszélni. Neki hadd bökjek oda egy kicsit, mert ezt hadd ne álljam meg. Ő azt mondta, hogy megkerültük a parlamentet. Épp egy hete, vagyis több mint egy hete vitáztunk nyolc órán keresztül a „Földet a gazdáknak!” programról, a képviselő úrral ellentétben, aki egyébként nem jelent meg. Most lehet, hogy hiánypótlás jelleggel ő elmondta azokat a szólamokat, amelyeket a saját pártja részéről fontosnak tartott, legalább most megragadta az alkalmat, ha már a múlt héten abszolút nem érdekelte ez a téma.Tisztelt Képviselőtársak! Azt gondolom, érdemben ehhez a jogszabály-módosításhoz ennyi javaslat érkezett. Még egyet, bocsánat! Sallai képviselőtársam mondta, hogy miért a kamara, miért így, milyen formában. A jogszabályban az szerepel, hogy a kormányzat megkapja a lehetőséget arra, hogy az egész eljárás metodikáját meghatározza. Ez még nem ismert, ez a jogszabály nem született meg, tehát erről nem tudunk vitatkozni pillanatnyilag. Köszönöm szépen, elnök úr.
  • BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az az igazság, azzal, hogy ellenzéki képviselőtársaim nem értenek egyet az állami földek eladásával, úgy látom, most egy olyan törvényjavaslatot is ki akarnak dobni az ablakon, amely törvényjavaslat egyébként közel kétmillió földtulajdonosnak hozhat jót; úgy mondom ezt, mint földtulajdonos, akinek kemény 1,5 hektár földje van. 2003-ban, amikor Medgyessy Péter miniszterelnök lett, akkor történt egy törvényváltozás. Ez a törvényváltozás azt érte el, hogy az emberek az addig öt évre vagy öt évnél kevesebb időre kötött szerződéseiket hirtelen öt év fölé, általában 10-15 évre kötötték meg; történetesen ez azért történt, mert akkor nem kellett adót fizetni a földbérleti díj után. Ez így van a mai napig is: aki öt évnél hosszabb időre köt földbérleti szerződést, annak nem kell adót fizetnie utána.Ezért mindenki hosszú távú szerződéseket kötött, amelyeket néha a rafináltabb gazdák két-három év után, főleg az idős emberek elé még oda is vittek, hogy meg kéne újítani. Rengeteg ilyen idős embernek a panasza van egyébként nálam, akik nap mint nap hozzám fordulnak, hogy mit lehet tenni azzal, hogy megint jöttek hozzá a tízéves szerződéssel. Egy dolog nem változott soha: az ár. Tehát a bérleti díj soha nem változott idáig, mert mindig az volt a mondás, hogy jaj, nagyon rossz a földje, nagyon rossz az idő, minden nagyon rossz. Nyilván nem minden gazda így viselkedik, de sajnos az én területemen nagyon sok idős, nyugdíjas ember nem tudja már művelni a földjét, ezért bérbe adta, és azok bizony ilyen helyzetbe kerülnek.(17.20)Arra szeretném kérni ellenzéki képviselőtársaimat, hogy most, amikor végre ezeknek az embereknek a képviselőtársam által benyújtott javaslat ad valami reményt arra, hogy emelkedjék a bérleti díjuk, az a kis pénz, amit a nyugdíjuk mellé kiegészítésként kaphatnak, akkor ne álljanak ennek ellen. Azt gondolom, hogy az, amiről önök eddig beszéltek, az egy múlt heti vitanap, az elmúlt, az ellen tiltakozhatnak, beadták az alkotmánybírósági beadványukat, én megértettem, erről lehet sokat vitatkozni, de ehhez a mai javaslathoz nem sok köze van. A mai javaslat az én szememben kifejezetten azokról az idős emberekről és azokról a földtulajdonosokról szól, akik évek óta nem tudták elérni azt, hogy emelkedjen a bérleti díjuk, s ad absurdum 10 éve vagy több ideje is egyébként ugyanazt a pénzt kapják, amit kaptak 10 évvel ezelőtt. Ezért tartom ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását, és azt gondolom, hogy erről szól ez a mai vitanap. Azt szeretném, hogyha erről beszélnénk ezután és nem a földeladásról, mert annak, még egyszer mondom, ehhez a részéhez, ahhoz a közel kétmillió emberhez, akinek már földtulajdona van és bérbe adta azt és nem tud rajta gazdálkodni, nem sok köze van, és most arról a kétmillió emberről kell beszélnünk.Az, hogy lehet, hogy lesz majd olyan, aki földet vesz ezután és ő is kaphat bérleti díjat, az egy másik kérdés, de az a kétmillió emberhez képest nagyon kevés ember. Mindig fontosabb, azt gondolom, az a kétmillió, akinek megvan a földje, még egyszer mondom, és akár 10 év óta, akár 8 év óta vagy akár 15 év óta nem változott az a bérleti díj, amit kapott egyébként a föld használójától, és nagyon fontosnak tartom, hogy ez a bérleti díj igenis változzon, kétévente felül lehessen bírálni és kétévente esetlegesen, már csak az infláció vagy bármilyen más… ‑ (Közbe­szólások: Háromévente.) háromévente, bocsánat, bármi más következtében is meg lehessen ezt emelni, hiszen a piaci folyamatok megkövetelik azt, hogy néha ezt fölül lehessen bírálni. Tehát arra kérem képviselőtársaimat, hogy a magyar kisemberek, a magyar nyugdíjasok érdekében támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen.
  • MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Boldog István képviselőtársamnak mondanám, hogy amiket ő példaképpen felhozott, az nagyon szép és jó, de semmi köze a jelen javaslathoz, ugyanis hogyha eddig valaki előnytelen szerződést kötött és az orra alá dugtak egy újabb szerződést, ami ismételten előnytelen feltételeket tartalmaz, azt ezen törvény elfogadása után is ugyanúgy aláírhatja. Ez a jogszabály az állami földekről szól, arról szól, hogy most privatizálják önök a 380 ezer hektár termőföldet, és ennek a feltételrendszerét szeretnék úgy átszabni, hogy az önöknek majd a jövőben is megfeleljen.Győrffy Balázs képviselőtársamnak is reagálnék, hogy nehogy már mi legyünk azért a bűnösök, mert önök öt éve nem voltak nekünk hajlandóak elárulni itt a parlamentben, hogy kik, pontosan kik is a bérlői az állami földterületeknek, ezen mekkora vesztesége keletkezik a magyar államnak. Ángyán József ‑ 2010-ben ‑ volt, aki némi információt itt kiszivárogtatott nekünk, hogy mennyire előnytelen szerződések születtek 2010-et megelőzően, egyébként semmi nem történt. Budai Gyula, magát elszámoltatási biztosnak képzelő államtitkár úr felé is folyamatosan tettük az ilyen irányú bejelentéseket, Fazekas miniszter urat, a különböző államtitkárokat folyamatosan bombáztuk ezzel. Ez részünkről egy napi szinten fenntartott problémakör volt, úgyhogy igenis az önök mulasztása milliárdokban mérhető, és ha itt tartunk és ennyi számot kaptunk Bitay államtitkár úrtól, akkor arra biztatnám, hogy mondjon még számokat arra vonatkozóan, hogy akkor végül is hány hektár volt ennyire előnytelen feltételekkel bérbe adva és hány milliárdot bukott ezen a magyar állam, és ezen az óriási veszteségen keresztül pedig milyen eljárások indultak ‑ vagy ennek eredményeképpen ‑, és az milyen véget ért, vagy ha eddig nem voltak ilyen eljárások, akkor mikor láthatjuk ezeket a jövőben, mert ez lenne a valódi elszámoltatás. Köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • DR. LEGÉNY ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem fogom nagyon élezni a vitát, Boldog képviselő úrra szeretnék reagálni egy nagyon rövidet vagy inkább csak elméleti síkon még egy picit továbbfejteni azt, amit ő mondott.Ön egy valós élethelyzetről beszélt, képviselő úr, amikor azt mondta, hogy tömegével fordul elő talán az, amikor kis területű földtulajdonnal rendelkező emberek bérbe adják a földjüket. Ezt, mondjuk úgy, hogy hosszú távra teszik meg 5-10 éves szerződésekben, azonban alacsony a bérleti díj, amelyet kikötöttek a szerződés megkötésének pillanatában, és ez ma már, mondjuk, hátrányosan érinti őket. Képviselő úr, eddig is lehetősége volt arra mindenkinek, hogy a bírósághoz forduljon azzal kapcsolatosan, hogy a bérleti szerződésben foglalt bérleti díja szerinte alacsony és egy értékkövetést alkalmazzon a bíróság ezzel kapcsolatosan. Ez a polgári jog egyik alapintézménye, amikor bérlésről beszélünk, tehát ezzel kapcsolatosan olyan nagy újdonság nem történne még, és szerintem ez benne van a törvényben. Egyébként meg Győrffy képviselő úr is említette, hogy ha az agrárkamara által kijelölt szakértő értékbecslést alkalmaz és az valakinek nem felel meg, akkor még mindig lehetőség van a bírósághoz fordulni. Tehát magyarán mondva, amit Boldog képviselő úr mondott, azzal kapcsolatosan olyan nagy újdonság nincs benne, hiszen eddig is volt lehetőség a bírósághoz fordulni. Köszönöm.
  • BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Látszik, hogy az ellenzéki képvi­selőtársaim nem ismerik a falvak nyugdíjasait. A falvak nyugdíjasai nem fordulnak bírósághoz, sajnos nem fordulnak, a nyugdíjasok nincsenek arra felkészülve, hogy a jogi csűrcsavarral előállt szerződéseket majd továbbviszik, bíróságra mennek és egyebet csinálnak. Egyébként meg a bírósági pert nem futná, lehet, az a kis földbérleti díj, amit kapnak. Ne haragudjanak meg, képviselő urak, önök most kettőmillió földtulajdonos, akik bérbe adják a földjüket, az ellen szólnak azért, mert most itt földeladás lesz, és én nem tudom, százvalahány ezer ember esetleg földhöz juthat, a másik kétmillió ember ellen szólnak. Még egyszer mondom, ha ismernék a nyugdí­jasvilágot a falvakban, akkor tudnák, hogy ezek az emberek nem fordulnak bírósághoz azért, hogy az egy-két hektár földjük utáni bérleti díjat megemelik-e vagy nem emelik meg, most lesz egy lehetőségük, amelyben háromévente esetleg meg tudják emelni, ez egy nagyon fontos dolog, én azt gondolom, hogy támogatható lenne az önök részéről is, és nem egy napokkal ezelőtti politikai vitáról kellene itt beszéljenek. Köszönöm szépen.
  • HARANGOZÓ GÁBOR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Még amikor államtitkár úr a számokat fejtegette, akkor nyomtam gombot, csak azért nem kétpercest, mert talán annál hosszabb, nem biztos hogy belefér két percbe. Az alapkérdés az, hogy miért pont ma kerül, miért pont most került benyújtásra ez a javaslat, ezt feszegette itt több ellenzéki képviselőtársam is. Államtitkár úr eléggé elárulta magát, az a fránya Freud megint kibukott a mondandójából, amikor is arra válaszolt, hogy mi lesz a tejgazdaságokkal, akkor államtitkár úr azt találta mondani, hogy nem igaz, hogy mindegyik az államtól bérel földet. Mert nyilván az ön fejében az van, hogy itt most az állami földekről van szó, amit majd most megvesznek az új befektetők, az új spekulánsok, akik nem fognak gazdálkodni rajta, hanem bérelni fogják, mert ugye, róluk van szó ezzel a javaslattal ‑ ugye, Győrffy képviselőtársam? ‑, mert a gazdálkodók, akik eddig bérelték és megveszik, azok gazdálkodni fognak rajta, tehát nekik tök mindegy, hogy hogyan alakul a bérleti díj. Tehát az új befektetők, azaz a spekulánsok, akik megveszik, hogy ők a pénzüknél legyenek, az állami földeket, amikor megveszik, arról szól most ez a javaslat, államtitkár úr fejében is ez van, ezzel árulta el magát, és nyilván ezért van ez a mostani időzítés, ezért nyújtotta be ezt most Győrffy képviselőtársam, mert ez az igazi cél és nem pedig az, amiről Boldog képviselőtársam beszélt. Mondtam, ha arról lenne szó, akkor lehetne értelmes vitát folytatni erről, de ez nem az, ez nem az, itt nem arról van szó. Itt arról van szó, hogy helyzetbe kell hozni embereket, és ennek a feltételeit itt szépen, lépésről lépésre teremtik meg. (Font Sándor: A gazdálkodókról beszélünk, a földműves gazdálkodókról! Egyébként meg letelt a két perc.) Miért kellett volna… Font elnök úr, nem kétpercest nyomtam, mondtam. Gazdálkodókról beszélünk. Hány gazdálkodóról beszélünk, képviselőtársam, hány gazdálkodóról beszélünk? És hány millió ember él vidéken, akiktől elveszik a lehetőséget azzal, hogy az állam hozzájárulásával, az állam segítségével munkahelyeket teremtsünk a számukra? (Font Sándor: Vegyék meg az ügyvédek?) Nem, nem, most fogják megvenni az ügyvédek. Hát, ki veszi meg azt a földet (Az elnök csenget.), ki veszi meg azt a földet, amin gazdálkodnak még 38 éven keresztül? A fiatal gazdálkodók? Ezzel hülyítik önök az embereket?És a számok, államtitkár úr, látom, hogy nem matematikus volt, hanem jogász, mert ezek a számok nem nagyon mennek. Ne haragudjon, de nem tudom, az hogy jön ki, én összeadtam itt a számokat, amiket mondott. (17.30)Ön azt mondta, hogy több mint a fele 50 hektár alatti terület. Na, nézzük, azt mondta, hogy 35 800 hektár 3 hektár alatti, és 120 ezer hektár 3-50 hektár közötti, ha ezt összeadjuk, az 155 ezer hektár (Dr. Bitay Márton Örs: És 210 ezer van meghirdetve!), szemben a 380 ezerrel. Ez ugye, nem több mint a fele, hanem jóval kevesebb, mint a fele.Államtitkár úr, de én nem erről beszéltem, hanem arról beszéltem, hogy 10 hektár fölött mennyi terület van. Ön mondta el bizottsági ülésen, hogy nagyságrendileg 60 ezer hektár a 10 hektár alatti területeknek a nagysága. Vagy akkor nem mondtak igazat, vagy most nem mondanak igazat, de akkor kérném, hogy tisztázza! Én értem, hogy elegánsan átugrotta (Dr. Bitay Márton Örs: Nem mondom el még egyszer még neked sem!), hogy a 10 hektár alatti és fölötti területekről beszéltem, és ön elegánsan… (Győrffy Balázs: A témáról, hadd kérjem már meg!) Államtitkár úr hozta ide a számokat, úgyhogy szeretném, hogyha a közvélemény tisztán láthatná, hogy miről van szó. Tehát hogy akkor 10 hektár alatt mennyi területről van szó, és mennyi a 10 hektár fölötti? Mert önök a múltkor azt mondták, hogy 60 ezer; hogyha 380 ezer hektárról van szó, akkor pedig 320 ezer hektár az, ami 10 hektár fölötti. Ez ilyen egyszerű matek. (Dr. Bitay Márton Örs: Köszönjük szépen.)Államtitkár úr, tehát a kérdésem az lenne, hogyha lenne szíves válaszolni erre a kérdésre (Font Sándor: Ez nem interpelláció!), hogyha egyszer már ön hozta ide ezeket a számokat. Ez egy általános vita, tisztelt képviselőtársak, az általános vita pedig arról szól, hogy ez a javaslat vajon milyen céllal került be ide az Országgyűlés elé, ennek milyen következményei vannak, ezért ez támogatandó vagy nem támogatandó, vagy egyáltalán miért van itt az asztalon ez a javaslat. Ez az általános vita lényege. Szerintem erről beszélünk. (Font Sándor: Eddig jó.)Miután, államtitkár úr, nemcsak az állami földekről van szó, hanem minden bérleti jogviszonyban ez alapján a javaslat alapján jelentős földbérleti drágulás következhet be, ezért szerintem nincs ez végiggondolva, hogy milyen hatása lesz például ‑ még egy­szer mondom ‑ a tejelőgazdaságokra, akik enélkül is igen nehéz helyzetben vannak, erre egyikőjük sem válaszolt. Pedig azt hiszem, hogy ez is az általános vita része lenne, hogy egy ilyen nem apró részletet is tisztázni kellene, amikor egy ilyen javaslatról beszélünk, hogy annak milyen következményei lesznek. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)
  • SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Boldog képviselőtársam, van egy jó hírem meg egy rossz hírem. A jó hírem az, hogy minden igaz, amit ön elmondott, és mindenben egyetértek önnel. A rossz hír az, hogy ez alátámasztja azt, amit mondok, mégpedig azt, hogy az agrárkamara elnöke nem a tagságát, a gazdálkodókat képviseli ezzel a javaslattal, hanem a földtulajdonosokat, akiknek a jelentős része nem gazdálkodó. És hadd mondjak önnek egy életszerű példát, csak azért, mert mint mondottam, egyetértek önnel. Tudom azt, amit ön elmondott, de ön is tudja rólam, hogy tudom, hogy ott van Kétpón a bácsi, aki nem fog bemenni a prókátorhoz, hogy tanácsot kérjen, mert alacsony az ár, nem csinálja ezt.Na, most elmondom, hogy idáig azt kellett csinálni, hogy bement a prókátorhoz, és azt mondta, hogy kérem szépen, keveslem a díjat, meg kellene polgári peres eljárásban támadni, kellene magasabb. Ön azt mondja, hogy ezt nem csinálja, mert nem ilyen pereskedő. Na most, elmondom, hogy ezután mit kell csinálnia. Be kell mennie ugyanezen prókátorhoz, mert nem olvassa a Magyar Közlönyt a bácsi, ezt mind a ketten tudjuk. Miután megkérdezte, hogy mit lehet csinálni a földhaszonbérlettel, majd el fogják mondani, hogy kérem szépen, be kell menni az agrárkamarához, aminek Kétpón nincs kirendeltsége, be kell menni az agrárkamarához Szolnokra, és kérni kell, hogy a szakértői díjban állapítsák meg ennek az összegét, hogy mennyi lenne a hiteles. De ennek díja van, majd meg fogják mondani. És a bácsi, amikor eljutottunk odáig, hogy díja van annak, hogy kötelezően megmondja az agrárkamara, hogy mennyi a díj, majd akkor fog visszafordulni. De ha véletlenül nem tenné ezt, mert nem fordul vissza, és nagyon-nagyon elszánt, és habár az ügyvédtől félt, de azért Szolnokra beutazik az agrárkamarához, akkor azt fogják mondani, hogy megállapítjuk, de viszont lehet, hogy pereskedés lesz belőle. Mert ugyanúgy az lesz a vége, hogy bíróságon köt ki, mert a földhaszonbérbe adó a beterjesztett jogszabály (2) bekezdése alapján azt mondja: ha a haszonbérlő a becslésben foglaltakkal nem ért egyet, a becslés kézhezvételétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül a bíróságtól kérheti a piaci haszonbérleti díj megállapítását. A bácsi, mehetett a polgári peres eljárásra úgy, hogy ügyvédet fogadott, és mehetett bíróságra, most ezek után mehet az ügyvédtől tanácsot kérni, majd bemehet az agrárkamarához, majd pénz ellenében megmondják neki azt, hogy mi a díj, és ezután mehet a bíróságra.Hát, ez nekem nem életszerűbb, és nem tűnik úgy, hogy ezzel a bácsinak segítettünk a sorsán. Tényleg nem tűnik így. Ehhez képest, ha én kormánypárti képviselő lennék és az ön helyében lennék, akkor azt mondanám, hogy akkor már inkább a földhivatal függessze ki a mindenkorit, és ahhoz kelljen igazítani, azért, hogy ne kelljen legalább ezeket a fölösleges köröket megfutni, amit most elmondtam önnek, hogy hogyan fog működni. Tehát egyetértve az ön aggályaival, és egyetértve azzal is, amit ön elmondott, hogy ez a jogszabály gyakorlatilag a földhaszonbérbe adóknak az érdekeit képviseli, ez mind igaz, éppen ezért is kifogásoljuk, hiszen már bocsánatot kérek, de ha miránk azt mondják, hogy gazdaellenesek vagyunk, mert nem támogatjuk a termőföld-privatizációt, akkor én is azt mondom, hogy a kamara gazdaellenes, mert fel akarja emeltetni a gazdálkodóknak a földhaszonbérleti díját.Győrffy Balázs képviselő úrnak is tisztelettel megköszönöm, hogy reagált a vita közben, és köszönöm szépen, hogy több felvetésre mondott választ. Tetszett volt mondani, hogy a földhaszonbérleti díjjal kapcsolatos aggályokat már lehetett volna korábban kezelni, és nem emlékszik olyan ellenzéki felvetésre, ami ezt kezelte volna.Azért fontos ‑ ezt Boldog képviselőtársamnak mondom ‑ ez a felvetés, mert ugyanígy azt lehet mondani, hogy most legalább itt van előttünk. Hozzáteszem: én nem vagyok itt 5 éve a parlamentben, mert 5 év alatt aki tudja ezt az információt, hogy a nyugdíjas bácsinak baja van és nem tudja megemelni, ezt a 15 sort, amennyi itt az (1) és a (2) bekezdésben szerepel, ezt már leírhatta volna az elmúlt 5 évben is, hogy szolgálja az idős bácsiknak az érdekeit. De idáig nem volt fontos, és ezért most beszélünk a termőföld-privatizáció közben erről, mert most nyilvánvalóan ez némi motivációként hatott.Na már most, annyit szerettem volna mondani, hogy ha meg tetszik nézni a jegyzőkönyveit annak, hogy 2013-ban az LMP hogyan szavazott a földforgalmi törvényre, ami tartalmazza ezen szakaszokat, akkor minden bizonnyal meglesz annak a dokumentációja, hogy sok ok miatt, mi miatt nem támogattuk ennek a földforgalmi törvénynek az elfogadását.Annyit még szintén hadd mondjak el, hogy tetszett volt mondani azt is, hogy a kamara széles körű tájékoztatást kap a piaci bérleti díjakról. Az életszerűen hogyan fog működni? Majd innentől kezdve minden kamarai tagnak kiküldik azt, hogy mondja már meg, hogy ő mennyiért bérel földeket, és azok megmondják, és lesz egy átlag? Vagy akkor mi lesz ennek a gyakorlata, hogyha beszerzi? A földhivatalnál, meg az önkormányzatoknál, ahol kifüggesztik meg bejegyzik, ott értem, hogy hogyan lehet, de innentől kezdve itt kétféle megoldás van. Az egyik megoldás az, hogy megkérdezik, a másik pedig az, hogy kötelezik a gazdálkodókat egy olyan adatszolgáltatásra, ami megint nem gazdálkodói érdekeket fog szolgálni, hanem hogy még több információt adjon ki az agrárkamarának. Tehát hogy ez lehet a megoldás.Még egy dologra szeretném felhívni a figyelmet az érvelésében. Tetszett volt mondani azt is, hogy a magas árakkal felverték bizonyos nagygazdaságok a földhaszonbérleti árakat, és a kicsiket ezzel ellehetetlenítették, hiszen nem tudtak ezáltal földhaszonbérhez jutni egy-egy kis területre, akár szomszédos területre.Igen ám, de most jelen pillanatban azért, hogy túl magas az ár, az ön által benyújtott jogszabály alapján csak a haszonbérbe adó fordulhat a kamarához. Tetszik-e tudni olyan haszonbérbe adót, aki azért fog a kamarához fordulni, hogy túl sokat ad neki a nagybirtokos és a nagygazdaság? Mert ez megint nem tűnik nagyon életszerűnek, hogy ezzel majd a kicsiket fogjuk tudni segíteni, hogy piaci árak legyenek, mert ha önnek igaza lenne, akkor azt mondanánk, hogy igenis, piaci árak legyenek, és a nagygazdaságokat szorítsuk rá, hogy ne tegyék tönkre a kicsiket. De itt olyan haszonbérbe adót, aki azért fog panaszkodni, hogy túl sokat fizet nekem a nagygazdaság, ezt nagyon nehéz elképzelnem, hogy ez megvalósulhat.Egyetlenegy dologra hadd reagáljak még, mégpedig arra, hogy tetszett volt mondani, hogy nem kerülték meg a parlamentet. Tehát az, hogy az ellenzék összefogott, hogy legyen vitanap, és néhányan bejöttek velünk vitázni, ez nyilván tiszteletre méltó (Győrffy Balázs közbeszól.), ez tiszteletre méltó, de ez nem jelenti azt, hogy a döntéshozásban részt vehetett a parlament. Ez a földtulajdon, amit a kormányuk értékesít, ez nem a Fidesznek és a kormánynak a tulajdona. Jelen pillanatban az Országgyűlés a legfőbb népképviseleti szerv, ezért ennek a jóváhagyásához kellett volna, hogy az Országgyűlés, mondjuk, az NFA-törvény módosításával, ami felhatalmazza erre önöket, bejöjjön.Tehát én azon állításomat, illetve nem tudom, melyik képviselőtársam mondta ezt az állítást, igenis fenntartom, hogy megkerülték a parlamentet és nem hozták az Országgyűlés elé, tudván, hogy kétharmados támogatást ez nem kapna, és nem arról van szó, hogy tudunk-e erről beszélni vagy nem tudunk beszélni, hanem arról, hogy van-e az Országgyűlés által felhatalmazás minderre a tevékenységre. Köszönöm, elnök úr.(17.40)
  • GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egy meglehetősen vegyes témájú vitán vagyunk túl, ahol néhány képviselőtársam a témától nem feltétlenül elrugaszkodva, de ahhoz szorosan nem kapcsolódó politikai kirohanást tett. Harangozó képviselőtársam ebben erőteljesen az élen járt. (Dr. Harangozó Tamás: Számíthatsz ránk!) Azzal vádol bennünket, hogy spekulációs céllal tesszük mindezt, és azt hozza fel, hogy a „Földet a gazdáknak” programban ki vehet majd földet. Tisztelt képviselő úr, külföldi nem, hisz nem véletlenül van a jogszabályban az, hogy magyar állampolgár. Ezt önök ugyan az Alkotmánybíróság előtt megtámadták, de önöktől végighallgatni azt, hogy külföldieknek adjuk át a földet, ez egyszerűen pofátlanság! Képviselő úr, önök asszisztáltak ahhoz, hogy 600… (Dr. Harangozó Tamás: Nem véletlenül a zárszóban mondod!) Elnézést, képviselő úr! …hogy 600 ezer hektárra zsebszerződést tudtak kötni Magyarországon. Ha nincs a Fidesz-kormány, ez már mind külföldi tulajdonban lenne. Úgyhogy tisztelettel kérem, ebben a formában némi önmérsékletet tessék gyakorolni, mert nem túl hiteles.Képviselő úr, ön azt mondja, hogy nem a gazdák vehetik meg a földet. Hát akkor mégis kicsoda? (Dr. Harangozó Tamás: Földművesek!) Földművesek vehetik meg a földet. Képviselő úr, ön azt mondja, hogy 102 ezer ember az, aki most földet vásárolt. Nem tudom, ez ön szerint sok? Tudja, hányan adtak be az idén egységes kérelmet? Tudja, azt, amin a területalapú támogatást igénylik. 180 ezren! Tehát amennyiben bemegy még 78 ezer ember holnap a földhivatalba, akkor seperc alatt fognak kapni földműves igazolást. Mi ezzel a baj? Ők földművesek, valóban földet művelő emberek. Ön ebbe kötött bele. Az is egy érdekes hozzáállás, hogy ezt majd spekulációs céllal veszik meg. Ki veszi meg spekulációs céllal? Az, aki most gazdálkodó és arra számít, hogy egyelőre nem tudom használni, de a későbbiekben a gyerekem, az unokám fogja? Ezzel az erővel, aki erdőt vesz, egy abnormális gazdasági műveletet hajt végre? Azt sem tudja használni ad absurdum 80 évig! Képviselő úr, higgye el, a gazdaemberek logikája más, mint amit ön erről gondol, de ezt most a továbbiakban hadd ne forszírozzam!Még egy dolgot szeretnék mondani, ha már mindenképpen a „Földet a gazdáknak” programról szeretnének beszélni. Képviselő úr, és mondom ezt a többi ellenzéki képviselőtársamnak is, és fontolják meg ennek apropóján, hogy tudják-e támogatni a jogszabály-módosítást, ha ez a jogszabály nem megy át, egészen biztosan földet művelő egyszerű emberek, gazdák nehezen fognak tudni földet vásárolni olyan bérletidíj-konstrukcióval terhelt földek esetében, amelyekre ez a jogszabály megoldást kínálhat. Tehát ilyen értelemben csak a tőkeerősek tudnak ezen jogszabály-módosítás nélkül egy nagy halom földre egyáltalán licitálni. Szóba került, Sallai képviselőtársam mondta, hogy a magoszos kinézi a földet, amit nem ő bérel. Akkor most álljunk meg egy pillanatra! Akkor mégsem a magoszosok nyerték meg a „Földet a gazdáknak” program bérleti konstrukcióit? Akkor ki? Vagy akkor nyertek és most nincs ez a pozíció, vagy nem ők nyertek, de akkor meg miért volt ez a hisztériakeltés a korábbiakban? Most akkor kik nyerték? Képviselő úr, mondta, hogy ne a kamara mondjon piaci bérleti díjat. Várok egy módosítót, hogy ki más autentikusabb tud ebben lenni. Legyen kedves benyújtani ezt a módosítót!Érdekes volt hallgatni, talán Varju képviselőtársam mondta, hogy ezzel a jogszabály-módosítással politikai előnyt akarunk elérni. Tisztelt jelen nem levő Varju képviselőtársam, igen, bizonyára lesz en­nek politikai hozadéka. Miért? Mert találkozik a gazdatársadalom elvárásaival, igényeivel. Ezzel, mondjuk, az ő pártját nehéz lenne megvádolni, de ez hadd ne legyen az én problémám.Azt mondta még ‑ biztosan tudom, hogy ezt Varju képviselőtársam ‑, hogy „az önök által kedvezményezett emberek azok, akik most pozícióhoz jutnak”. Kik ezek a kedvezményezett emberek? A gazdák? Mondjuk, a DK-t azzal nem vádolnám, hogy a gazdák érdekeit képviselte vagy valaha is képviselni fogja, mert lehet, hogy a gazdálkodók engem kérnének számon ezért a kijelentésemért. Ebből kifolyólag eszem ágában sincs visszavonni ezt a módosítást. Elég hiteltelen volt amiatt aggódnia, hogy vajon hány munkahely fog megszűnni a magyar vidéken ebből kifolyólag. 2002 és 2010 között drasztikusan csökkent, és ezt mondanám Harangozó képviselőtársamnak is, a mezőgazdasági foglalkoztatottak száma. 2010 óta ez 10 százalékkal emelkedett. Tehát elég hiteltelen amiatt aggódni önöknek, hogy mi lesz a vidéki foglalkoztatással.Vele kezdtem, de most lezárnám Harangozó képviselő úr felvetéseit a tejtermelő gazdaságok kérdésével. Képviselő úr, van egy tejtermelő gazdaság, vagy legyen több, mert nyilván több is van. Ezeket osszuk először kétfélé. Az egyik része bérel állami földet, a másik része nem bérel állami földet, ha már mindenáron az állami földterületekről akarunk beszélni. Aki nem bérel állami földet, annak esélye nem volt ilyen kedvezményes konstrukcióhoz jutni. (Dr. Harangozó Tamás: Nem erről beszéltem!) Ő egyébként azt fogja mondani, hogy az istóknyilát, eddig ezek kedvezményesen jutottak helyzetbe, kedvezményesen jutottak földhöz, nekik teljesen más volt a költségszerkezete, igazságtalanság! Ő fog örülni ennek a lehetőségnek. Valaki bérel az államtól földet. Ott is van olyan, aki közel piaci áron bérel. Ő azt mondja szintén, amit az előző: ja, hogy azok, akik eddig piaci ár alatt béreltek területet, azok kénytelenek lesznek piaci árat fizetni? Tragédia, tisztelt képviselő úr! Tragédia! Azokkal szemben méltatlan ez a mostani állapot, akik meg egyébként úgy kénytelenek tejet termelni, hogy piaci bérleti díjat kénytelenek fizetni. Ön, amikor ezt a hozzászólását megtette, csak és kizárólag a korábban privilegizált bérlők mellett tette le a voksát, amit, azt gondolom, nem tett helyesen.A vitában sok minden nem hangzott el a módosítómmal kapcsolatban, ami elhangzott mégis, arra igyekeztem válaszolni. Zárásképpen arra kérném a tisztelt képviselőtársaimat, hogy próbálják támogatni ezt a módosítást. Úgy gondolom, hogy ez a magyar gazdatársadalom érdekeit szolgálja. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr, jegyző úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőségük. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A Győrffy Balázs fideszes képviselő úr által benyújtott előterjesztés T/6981. sorszámon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Elsőként megadom a szót Győrffy Balázs képviselő úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének, 30 perces időkeretben.
  • ELNÖK: Köszöntöm képviselőtársaimat. Megkérdezem Bitay Márton Örs államtitkár urat, hogy kíván-e felszólalni. Öné a szó, államtitkár úr.
  • ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót Font Sándornak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.
  • ELNÖK: Most megadom a szót HarangozóGábornak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának.
  • ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Képviselőtársaim! Megkérdezem a KDNP frakcióját, kíván-e valaki hozzászólni. Nem látok jelentkezést. Megadom a szót Magyar Zoltán képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.
  • ELNÖK: Most megadom a szót Sallai R. Benedek­nek, az LMP képviselőcsoportja vezérszónokának.
  • ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most a független képviselő szólhat. Megadom a szót Varju László képviselő úrnak.
  • ELNÖK: Most a kétperces hozzászólások következnek. Megadom a szót elsőként Legény Zsolt képviselő úrnak. (16.50)
  • ELNÖK: Most Sallai R. Benedek képviselő úrnak adom meg a szót, két percben.
  • ELNÖK: Bitay Márton államtitkár úr jelentkezett. Öné a szó, államtitkár úr.
  • ELNÖK: Államtitkár úr elindította a gombnyomogatást a parlamenti padsorok között. Elsőként megadom a szót Legény Zsolt képviselő úrnak, aki normál szót kért.
  • ELNÖK: Most Sallai R. Benedek képviselő úrnak adom meg a szót, normál időkeretben.
  • ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Győrffy Balázs jelentkezett ügyrendiben. Megkérdezem, hogy mi az ügyrendi javaslat.
  • ELNÖK: Köszönjük. Ezt nem tekintem ügyrendi javaslatnak, bár van igazsága a felszólalónak. Úgyhogy folytatjuk tovább a hozzászólásokat, és így már normál időkeretben adom meg a szót Győrffy Balázsnak.
  • ELNÖK: Most Boldog István képviselő úrnak adom meg a szót, normál időkeretben.
  • ELNÖK: Most kétperces felszólalásra van lehetőség. Megadom a szót Magyar Zoltán képviselő úrnak.
  • ELNÖK: Most Legény Zsolt képviselő úrnak adom meg a szót két percben.
  • ELNÖK: Két percben Boldog István képviselő úrnak adok szót.
  • ELNÖK: Most normál időkeretben Harangozó Gábor Istvánnak adom meg a szót.
  • ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Én is kérem, hogy azért a tárgyra térjünk, tehát mind a két oldalt kérem erre, mielőtt esetleg még a Hold felparcellázása is szóba kerül itt a mai napirenden. (Zsigó Róbert: Az még nem.)Megadom a szót Sallai R. Benedek képviselő úrnak. (Zsigó Róbert: Majd most!)
  • ELNÖK:Tisztelt Képviselőtársaim! Elfogytak a hozzászólások, de megkérdezem, kíván-e még valaki a napirendhez hozzászólni. (Senki sem jelentkezik.) Nem látok jelentkezőt, így az általános vitát lezárom. Megadom a szót Győrffy Balázsnak, hogy reagáljon az elhangzottakra.