• DR. SZŰCS LAJOS, a Költségvetési bizottság előadója: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Magyarország 2015. évi költségvetési tervezetéről szóló 2014. évi C. törvény módosításáról született T/6326. számú irományról beszélünk. Tisztelt Elnök Úr! A 2015. évi költségvetési törvény módosítása azért vált szükségessé, mert a kormány több olyan intézkedést is meg kíván tenni, amely a 2015-ös költségvetés tervezésekor még nem volt előre látható. Ennek a törvényjavaslatnak az általános vitájára október 7-én került sor, majd ezt követően a Költségvetési bizottság az október 13-ai ülésén a részletes vitáját lefolytatta, és lezárta azt. Az ez évi költségvetés módosítására alapvetően két okból volt szükség. Az egyik, hogy a tömeges bevándorlás és az illegális határátlépések számának növekedése jelentős többletet jelent a kormány számára, ezért az év hátralévő részében a migránshelyzettel összefüggő további feladatok ellátására és az egyéb váratlan helyzetek kezelésére a rendkívüli kormányzati intézkedések tartalékát 60 milliárd forint­tal kívánja megemelni. A másik eleme a módosításnak, hogy az MTVA kiadásai az idén jelentős mértékben megnőttek, és eljutottak egy olyan kritikus ponthoz az adósság kamatterhei, amelynek törlesztése már gondot okozna az MTVA-nak. Tekintettel arra, hogy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 47,2 milliárd forint összegű adósságkonszolidációja nem növeli meg az államadósságot, sem a hiányt, ezért ezt a módosító szándékot is támogatni tudjuk. Képviselői módosító javaslat mindösszesen egy került benyújtásra, de azt a bizottság nem támogatta. A bizottság október 21-ei ülésén további módosítási szándékot fogalmazott meg, amely a „Modern vá­rosok” program keretében aláírt megállapodások alapján az ott rögzített fejlesztési munkálatok előkészületeinek finanszírozására szolgál. A 25 milliárd forintos többletforrásra a tervezettnél magasabb jöve­dékiadó- és általánosforgalmiadó-bevételek fedezetet biztosítanak, tehát ez sem veszélyezteti a hiánycélok teljesülését. Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Házat, hogy szavazatukkal támogassák a költségvetés ilyen irányú módosítását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ, a Költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaink! Többedszer módosítjuk már az idei költségvetést, ebből van olyan, ami ebben a költségvetésben vagy ebben a módosításban, én úgy gondolom, persze indokolt, hiszen az élet is írja a mi életünket, ami meg nyilvánvalóan tele van olyan kérdésekkel, amelyeket finanszírozni kell. Van olyan, amit mi semmi esetre sem tartunk támogatandónak, van olyan, amelyet mindig is támogatandónak fogunk tartani, és azért mondom ezt így egymás után, hiszen három különböző ügyről beszélünk, mert nagyon szerencsétlen az, és nyilvánvalóan ennek csak egy politikai éle van, amit a pénzügyi kormányzat csak kiszolgál, hogy olyan dolgokat madzagolnak össze, amelyeknek igazából nincsen egymáshoz sem­milyen köze, annyi köze van egymáshoz, hogy mindennek van a mai Magyarországon költségvetési kihatása, így van természetesen a menekültkérdés kezelésének is, így van természetesen a közmédiának is, és a városok fejlesztésének is van költségvetési kihatása. Ezek közül van, amelyikkel mi egyetértünk, van, amelyikkel nem értünk egyet, és ezt most mindjárt el is fogom mondani. A menekültügy tekintetében többedszer mondom el itt, ebben a Házban is, hogy én örülök neki, hogyha a kormány is felismerte, viszont nekünk pedig most el kell magyaráznunk azt, hogy a Magyar Szocialista Párt sem most, nem is szeptemberben ébredt fel ebben a kérdésben, mi júliusban nyújtottuk be azt a költségvetési módosító javaslatunkat, amely szerint hasonló nagyságrendben szerettünk volna a határőrizetben, a menekültek regisztrációjában részt vevő állami szerveknek, szervezeteknek, illetve rendvédelmi szerveknek, szervezeteknek célzottan nyújtani olyan költségvetési támogatást, amit csak és kizárólag ezek a szervek azok, amelyek felhasználhattak volna, nem pedig a rendkívüli kiadásoknak az előirányzatát szerettük volna megnövelni ezzel az összeggel. És itt nagyon-nagyon egyszerű a mi magyarázatunk, hiszen a rendkívüli kiadások előirányzatának összegét nem mindig rendkívüli kiadásokra fordítják, hanem olyan kiadásokra fordítják, amit vagy nem tudnak máshova kontírozni, vagy egész egyszerűen később jut eszükbe bizonyos dolgokat megvalósítani, és kiderül, hogy utána azt finanszírozni is kell az állami büdzséből. Mi nem szeretnénk, hogyha abból a pénzből, amit a határrendészetre, határőrizetre vagy éppen a menekülteknek az ellátására vagy a regisztrációjára kellene fordítani, ezekből az összegekből esetleg sportrendezvények kerüljenek megrendezésre, esetleg sportlétesítmények kerüljenek felújításra vagy megépítésre, urambocsá, más olyan rendkívüli és nyilvánvalóan hiánypótló eseményeket, illetve létesítményeket csináljanak meg belőle, amelyeket itt most nem soroltam fel. A kormány ezekkel úgy bánik, mint hogyha hitbizományba kapta volna őket.Ezért mi be is nyújtottuk a javaslatunkat, illetve azt a módosító javaslatot is, amelyet nem támogatott a bizottság, amelyet Szűcs képviselőtársam is elmondott, amelyben az volt benne, hogy ezt az összeget célzottan adjuk oda a rendőrségnek és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak. Ezt nem támogatta a bizottság, méghozzá azzal, amit az államtitkár úr is indokolt, hogy mi van akkor, hogyha nem elég valamelyik sorra odahelyezni, és akkor így sokkal könnyebben lehet átcsoportosítani a rendkívüli kormányzati intézkedések között. Mi úgy gondoljuk, hogy sajnos túl könnyen lehet ebben átcsoportosítani, és éppen ezért a jobb átláthatóság és az észszerű részletezettség kedvéért mi azt szerettük volna, hogyha külön soron és célzottan kerül oda a pénz, ahova az Országgyűlés teljes egészében szánja. Az MTVA-nak nyújtott 47,2 milliárd forintos, valójában adósságátvállalásról szólván ez az az ügy, amelyet a Magyar Szocialista Párt nem tud támogatni, több dolog miatt nem tudja támogatni. Pénzügyi szempontból azért nem tudjuk ezt támogatni, mert az MTVA az elmúlt időszakban az NMHH-val közösen több mint 700 milliárd forintot kapott, és mi úgy gondoljuk, hogy pénzügyi szempontból az legalábbis nem kivitelezhetetlen, hogy ebből a több mint 700 milliárd forintból öt év alatt sikerült volna legalább lépéseket tenni, vagy éppen akár teljes egészében is kifizetni a 47,2 milliárd forintot, anélkül, hogy idén újra emelni kellett volna a nekik költségvetési támogatásként adott összeget, és anélkül, hogy a jelenlegi költségvetésben át kellett volna vállalni azt a 47,2 milliárd forintot, amivel az MTVA tartozik korábbi beszállítóinak vagy éppen még az előnytelen szerződésekből kifolyólag is. De mi úgy gondoljuk mégis öt év után, hogy ez miért pont most időszerű, és miért kell összemadzagolni az MTVA-nak a támogatását mondjuk, például a menekültügyre fordítandó pluszforrásokkal vagy éppen a „Modern városok” és a városfejlesztési programok költségvetési támogatásával, hogy ezt miért most kell összemadzagolni, ennek egyetlenegy indoka lehet, és bízunk benne, hogy csak ez az egyetlen indoka van, az pedig csak a poli­ti­kai cinizmus, amit ‑ még egyszer mondom ‑ sajnos most kiszolgál ilyen tekintetben a pénzügyi kormányzat. Ide kell sajnos citálnom, hogy azért a bizottsági ülésnek volt egy olyan momentuma, amikor az egyik képviselőtársam kiemelte, hogy az MTVA a menekültkérdésben kiválóan közvetítette egyébként az eseményeket, és talán ezért sem kellene az MTVA-tól megtagadni ezt a 47,2 milliárd forintot. Én úgy gondolom, hogy egy magyarországi középváros tízéves költségvetését most odaadni azért, mert nem túl objektívan, sőt ezzel szemben kifejezetten szubjektíven tud, a magyar közmédia a Fidesz propagandáját teljesen szubjektíven tudja szétfröcskölni ebben az országban, azért, én úgy gondolom, hogy nem plusztámogatás járna, hanem annak az inkább az elvonását vagy éppen mégis az objektivitás felé történő elmozdulását kellene hogy szolgálja. Ezek a nem pénzügyi érveink ebben a kérdésben, és itt mindenféleképpen meg kell azt említenem, az NMHH beszámolójakor is elmondtuk, és természetesen minden egyes szakmai beszámolónál elmondjuk, hogy az MTVA-nak az objektív tájékoztatás iránti igénye az elmúlt időszakban sokkal többet csökkent, egy Fidesz-propagandagépezet lett, amit a kormányzat, nem is a kormányzat, hanem a kormányzó párt szeretne megjeleníteni bármilyen sűrűséggel, bármilyen nézhetetlen adásokban és bármilyen mérhetetlen nézettséggel, arra önök bármennyit képesek elkölteni. Eddig 700 milliárd forintot költöttek el rá, most elköltenek rá még 47 milliárd forintot. (14.10)A harmadik kérdésben, a „Modern városok” tekintetében úgy gondolom, hogy a mi álláspontunk nagyon egyértelmű lesz, és ezt majd természetesen ki fogják majd mások is fejteni rajtam kívül. Ezt mi az egyetlen olyan támogatható célnak tartjuk, ami a jelenlegi költségvetési módosításban benne van, és itt most egy-két adatot hadd emeljek ki.Amikor legutóbb módosítottuk a költségvetést, akkor 144 milliárd forint átrendezéséről döntött a parlament. Abban mondjuk, csak a BKV és a Városliget tette ki a 63 milliárd forintot a 144-ből, most pedig 132 milliárd forint átrendezéséről, illetve elköltéséről döntünk a célok megjelölésével, és ebből, úgy gondoljuk, csak a „Modern városok” programjának 25 milliárdja az, ami úgy indokolásában, mint elhelyezettségében is megállja a helyét, illetve a menekültkérdésben, természetesen úgy gondoljuk, hogy forrást kell odatenni. De azzal együtt, ha a forrást nem célzottan odatesszük, ahova szánjuk, akkor sajnos okkal tartunk attól, hogy máshova fog kerülni ez a 63 milliárd forint, nem pedig a rendfenntartó szervekhez, hiszen önökkel szemben azt kell mondjuk, hogy már sokkal több a tapasztalatunk, mint amennyi illúziónk még maradt.Ezek a dolgok, ezek a számok, számadatok, ahol az önök egyenes szándéka jelentkezik és az összes többi körítést, amit mellé rakunk és ha ezeket arányba állítjuk egymással, akkor látjuk meg azokat a prioritásokat, tisztelt képviselőtársaim, amit ez a parlament politikailag maga elé tűzött: a saját maga politikai propagandáját, illetve az azt kiszolgáló intézkedéseket iszonyatos mértékben tudja finanszírozni, teljesen mindegy, hogy mennyi közpénzről van szó. Ott akkor annyi mehet el, amennyit csak szeretnének. A városok fejlesztésére nem fog annyi jutni, de még a fele sem fog annak jutni, mint amennyit az MTVA adósságrendezésére kívánnak fordítani. Hol van az a józan ész, államtitkár úr, és hol van az az arányosság, ahol azt lehetne követelni és rendesen számon kérni egy kormányon, hogy legalább öt magyarországi nagyvárosra Budapesten kívül legalább annyit költsön és csináljon egy olyan programot, amelyik legalább annyit kap, mint amennyi az átvállalandó adóssága az önök médiabirodalmának, az állami médiának, ami valójában nem is objektív. Hol van az, államtitkár úr, hol van ott a józan ész és hol van ott a megfelelő priorálás, amikor a legutóbbi költségvetési törvény módosításakor 53 milliárd forintot, 52,9-et szavazott meg a parlament a BKV-nak? (Banai Péter Benő közbeszólására:) 52,3? Így a helyes, ahogyan mondja; 52,3 milliárd forintot szavazott meg a parlament a BKV-nak.Azt igazából persze már olvastuk az újságban, hogy mégsem teljesítették, mert a budapesti Közgyűlésnek ezzel volt dolga, de államtitkár úr, miért kaphatja öt nagyváros csak a felét ennek az összegnek? Úgy gondolom, hogy itt nincs meg az a fajta arányosítás, itt nincs meg az a fajta tervezhetőség és itt nincs meg az a józan ész szerinti gondolkodás, amit úgy gondolunk, nyugodtan elvárhatunk a pénzügyi kormányzattól. Persze tudjuk, hogy önök is politikai megrendeléseket kell hogy végrehajtsanak, mint egyébként a mai magyar világunkban nagyjában-egészében mindenhol így van. Tehát a szakmai munka iszonyatos módon leértékelődött. Én csak ezekre az arányokra szerettem volna felhívni a figyelmet.Összegzésképpen elmondhatom: szeretnénk támogatni a menekültügy kezelésére fordított pénzösszegeket, de szeretnénk jobban megkötni a kormányzat kezét azzal, hogy célzott sorokra küldenénk a támogatást. Az MTVA tekintetében nem tudjuk támogatni, a „Modern városok” tekintetében pedig támogatni fogjuk az előterjesztést. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)
  • HEGEDŰS LORÁNTNÉ, a Költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előzőekben már sok minden elhangzott, hogy milyen kérdések vetődtek fel a bizottsági ülésen. Hadd kezdjem rögtön én is a 47 milliárdos közmédia-adósság átvállalásával.Itt egy rendkívül sajátos vita alakult ki, nemcsak a bizottságnak azon az ülésén, ahol a költségvetést módosítottuk, hanem a bizottság azon ülésén is, ahol az NMHH tavalyi évi zárszámadása, illetve jövő évi költségvetése merült fel. És mint ahogy akkor is elmondtam, a másik napirendi pontnál is elmondtam, illetve most is elmondom önnek, államtitkár úr, nonszensznek tartom azt a helyzetet és azt a szituációt, hogy alapvető kérdésekre az NMHH tekintetében nem kaphatunk választ. De olyannyira nem, hogy nem az, hogy a jövő évi 9,1 milliárd forintnyi tartalékát mire óhajtja majd elkölteni, mire föl ez a hatalmas tartalékképzés, hanem arra sem, hogy a jövő évi költségvetésében megjelenik-e és ha igen, milyen módon jelenik meg ez az adósságátvállalás, ami még meg sincs szavazva. Tehát mi nem is tudhatjuk, hogy egyáltalában betervezték-e vagy sem.Amikor az NMHH-ról kérdeztük önöket, önök azt mondták, hogy önök e tekintetében nem felelősek és nem kompetensek, és a plenáris ülés vitáján sem volt senki itt önök közül, ahogy a bizottsági ülésen sem volt. Gondosan el is kerülték a bizottsági ülés helyszínét, csakúgy, mint a plenáris üléstermet akkor, amikor ezen két nagyon fontos napirendről volt szó, nehogy véletlenül például erre a kérdésre is választ adjanak. Mert ha benne van, akkor mi alapján tették be az átvállalást ebbe a két napirendbe, ha viszont nincsen benne, akkor miről fogunk mi szavazni a holnapi napon, hiszen a kettő nincs semmilyen módon egymással összeegyeztetve. Sajnálatos, hogy ugyanígy nem kaptunk akkor sem választ semmilyen kérdésünkre, és továbbra is kérdés, hogy ez a 47 milliárd akkor pontosan mit is takar. Tehát milyen feltételekkel vállalja át majd a kormányzat ezt a bizonyos adósságot, kiknek hogyan, milyen ütemben gondolja majd visszafizetni. Azt tudjuk, hogy az államadósság részét fogja képezni, tehát most már nemcsak az egyébként rendkívül jól kistafírozott közmédia fogja ezt visszafizetni, hanem az adófizető állampolgárok összessége, tehát majd valamifajta adóbevételből kell ezt önöknek fedezni, hiszen maga a költségvetés is arra épül, hogy minél több adót szedjenek be, és akkor majd ezeket a dolgokat, amiről ez a költségvetés-módosítás szól, majd önök meg tudják finanszírozni.Tehát igen, a korán kelő és keményen dolgozó kisember fogja kifizetni ezt a 47 milliárd forintos adósságot is, ami azért, tudjuk, hiszen az is elhangzott a vitában, hogy ez egy korábbi, nagyon súlyos kérdéseket felvető és még soha senki által el nem számoltatott kérdésnek a következménye, egy bizonyos székházvásárlási kérdés, amin megint csak valószínűsíthetően offshore-lovagok gazdagodtak. Senki el nem lett számoltatva, hiába koptatott már el két elszámoltatási biztost is ez az ország. Az egyikről rögtön ki is derült, hogy inkább a tárgya kéne hogy legyen, nemhogy az alanya az elszámoltatásnak. Nemhogy ő kéne hogy elszámoltasson, hanem őt kéne elszámoltatni ‑ mindegy, ez egy zárójeles gondolat volt ‑, mindenesetre ez a kérdéskör sem lett, noha egyébként önök most már több mint öt éve kormányoznak, ez a kérdés sem lett megnyugtatóan lezárva. Sőt, egy újabb nagy terhet vesz a nyakába az állam, ahelyett, hogy most már végre a felelősök a dutyiban ülnének. A másik kérdés a 60 milliárd forintos rendkívüli kormányzati intézkedéseknek a megemelése 60 milliárd forinttal. Ebben a kérdésben is azt látjuk, hogy igen, mi jó szándékkal természetesen ezt a gondolatot támogatjuk, de hogy valóban arra fogják-e költeni ezt az összeget vagy sem, ezt majd jövő szeptember-októberben tudhatjuk meg, amikor a zárszámadási törvényjavaslatban erre rá tudunk kérdezni, illetve látjuk az elszámolását is e tekintetben a kormányzatnak. Tehát egyáltalában nem lehetünk biztosak benne. Sajnos a tapasztalat is ezt mutatja, hogy valóban arra fogják költeni önök, noha egyébként az általános és részletes indoklásban arra kívánják költeni, de hogy valójában arra lesz elköltve, erre nincs garancia, már ne haragudjon, államtitkár úr, de ez így van. A „Modern városok” programja kapcsán hadd mondjak valamit! Olvashattunk számtalan dolgot a médiában, most már hetek óta, lassan hónapok óta ez forog a közmédiában, hogy hány együttműködési megállapodást kötött a kormányfő különböző megyei jogú városok tekintetében és mindenféle meg lett ígérve: kétszer kétsávos utak, belváros rehabilitációja és számtalan fontos dolog.(14.20)Ki az, aki nem támogatná közülünk ezt? Természetesen, nyilvánvalóan épüljön, szépüljön az országunk, ez egy nagyon fontos cél. De úgy érzem, hogy a kormányfő már előre elköteleződött, anélkül, hogy ennek egyébként meglett volna a fedezete. Erre önök utólag, csak erre az évre már 25 milliárd forintot költenek. Amikor rákérdeztem a Költségvetési bizottság ülésén, hogy ez pontosan mit jelent, ön felsorolta azt a 11 megyei jogú várost, amelyek idén ebből a pénzből gazdálkodhatnak. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 2,5 milliárd forintot kell még ebben az előttünk lévő két hónapban ezeknek a városoknak elkölteniük. Nagyon kíváncsi vagyok, hogyan lehet hirtelen, váratlan, most megkötött szerződésekkel ennyi pénzt úgy elkölteni, hogy annak valóban fontos szerepe legyen, és tényleg hatékonyan legyenek ezek a pénzek elköltve.De azt mondta a miniszterelnök úr az egyik ilyen jellegű megállapodáskötéskor, hogy az a cél ezekkel a pénzekkel, illetve fejlesztésekkel, hogy Ausztriából átlépve semmilyen színvonalcsökkenést ne tapasztalhassunk. Lehet, hogy nagyon szépek lesznek az utak, nagyon szépek lesznek a belvárosok és így tovább. Egy színvonalcsökkenést azonban biztosan fogunk tapasztalni, ez az életszínvonal csökkenése, mert sajnálatos módon, míg önök ilyen típusú fejlesztésekre bőven adnak pénzt, addig mondjuk, a bérekre, a közszférában dolgozók bérére vagy a szociális ágazatban, az egészségügyben dolgozók bérére viszont vajmi kevés pénz jut. Tehát nem biztos, hogy jó egyik irányba ennyire bőkezűnek lenni, míg a másik irányba pedig rendkívül szűkmarkúak vagyunk. Orbán Viktor azt is nyilatkozta egyébként, hogy könnyű szívvel írta alá ezeket a megállapodásokat. Bennem azért felmerül a kérdés, hogy amikor nem volt fedezete még a kormánynak arra, hogy ezeket a megállapodásokat aláírja, akkor hogyan tehetett könnyű szívvel ilyen ígéreteket. De azt gondolom, a Háznak az a dolga, hogy ne könnyű szívvel beszéljen erről a kérdésről, hanem hideg fejjel. Jó lenne látni pontosan és konkrétan, hogy tulajdonképpen mire is fog elmenni ez a 25 milliárd forint, mert azért ez egy tetemes összeg. Az is felmerül, hogy ameddig már kétéves késésben van a 2020-as költségvetési ciklusig tartó operatív programok alapján a pályázatok kiírása, ugyanakkor tudjuk, hogy TOP-ból és VEKOP-ból mintegy 1500 milliárd forintot kíván ilyen jellegű fejlesztésekre fordítani a kormányzat, akkor miért van szükség még ezen felül ilyen típusú ajándékpénzekre. Tehát melyek azok a TOP-ból, illetve VEKOP-ból finanszírozható fejlesztések, amelyek a „Modern városok” programjában is benne vannak, ennek ellenére a kormányzat külön kívánja ezeket még pluszban finanszírozni? Hozzáteszem, maga a TOP és a VEKOP is egy olyan kérdéskör, amelyről jó lenne egyszer a plenáris ülésen szót ejteni, hiszen az is célzottan a megyei jogú városokat kívánja fejleszteni és segíteni, ahelyett, hogy inkább a kistelepüléseket próbálná most már felkarolni ésvalamifajta színvonal-emelkedéssel a megyei jogú városokhoz, a nagyobb városokhoz közelíteni őket, hogy ne legyen ilyen sok területi aránytalanság Magyarország területén, belső migrációt gerjesztve ezáltal.Azt gondolom, hogy nem elegendő az a magyarázat, amit önök ehhez a 25 milliárdhoz fűznek, az az öt sor pluszban azokkal a sajtóhírekkel, amiket az ember, ha nagyon akar, megtalálhat. Ez még önmagában így nem indokolja, hogy az Országgyűlés ezt a bizalmat önöknek megszavazza. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
  • DR. SZŰCS LAJOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Kicsit indolens vagyok, mert az általános vitát hoztuk vissza a záróvita ezen szakaszában. Úgy hoztuk vissza, hogy közben az összes felmerült kérdésre gyakorlatilag az általános és részletes vita során folyamatosan választ, azt gondolom, kielégítő és megnyugtató választ kaphattak a képviselő hölgyek és urak.A legérdekesebb kérdés az volt, amikor Szakács képviselő úr megkérdezte, hogy miért kell egymáshoz nem illő dolgokat költségvetési módosításként benyújtani. Ezt a vita azon szakaszában is megkérdeztük, de akkor lett volna talán a nagyobb probléma, ha ezt külön-külön törvénymódosító javaslatként nyújtja be a kormány. Ezek teljesen egymáshoz illő ügyek voltak.Arról pedig, képviselőtársaim, nem szeretnék sok szót ejteni, hogy a 60 milliárdos RKI, rendkívüli kormányzati intézkedések összeg miért került megemelésre, hiszen ebben a kérdésben mind a bizottságban, mind itt szóban eléggé nagy egyetértés mutatkozott. Mindenki elfogadta, hogy helyes, ha a migránshelyzettel kapcsolatos költségek fedezésére a kormány ezt a módosítást benyújtja. Arról ne is beszéljünk, hogy ez az egész módosítójavaslat-csomag arról szól, tisztelt képviselőtársaim, hogy erről a zárszámadáskor a kormánynak tételesen el kell számolnia. Minden egyes forintról, amit ez a módosítás tartalmaz, el kell majd számolnia. Az pedig külön érdekes, hogy az MTVA-nak juttatott 47 milliárd forintról beszélünk, holott ez nem egy pénzjuttatás, hanem jelen pillanatban is az éves költségvetési törvényben meghatározott kötelezettségvállalás átvállalásáról szól, hiszen ez az éves költségvetésben, meg az államadósságban benne szerepelt eddig is. Így hát nem egy új összegről, és nem egy valódi pénzjuttatásról, hanem ennek a kötelezettségvállalásnak az MTVA-tól az Államadósság Kezelő Központhoz történő áttételéről van szó. Arról is beszámoltunk a bizottsági ülésen, hogy a központi költségvetés beszámolójában el fog számolni a kormány ezzel, és mindenki megláthatja, hogy ezeket a forintokat mire költötték.Arról is beszéltünk, hogy ebben az esetben az átvállalással az Államadósság Kezelő Központ jobb feltételekkel tudja ezeket a tárgyalásokat lefolytatni, és akár kedvezőbb lehetősége lesz a központi költségvetésnek, mint az MTVA-nak. Arról meg ne beszéljünk, hogy ezt az összeget miért kellett egyáltalán kifizetnie a központi költségvetésnek. Az általános vitában és a bizottsági ülésen is elhangzott, hogy ennek a bizonyos székházvásárlásnak a szálai még 2007-re nyúlnak vissza, és 2007-től kezdődik az az igazán hosszú folyamat, amikor a magyar állam és minden adófizető számára rendkívül előnytelen módon kötött szerződést az akkori televízióvezetés a székház kiváltására és székház bérletére; nagyon hosszú időre, borzasztó komoly feltételekkel, és a 2010-es kormányváltás után érett meg arra a feltétel, hogy a kormány garanciát vállalva az MTVA-nak, ezt a kivásárlást meg lehessen tenni. Most jelen pillanatban ott tartunk, hogy egy nagyon komoly, több száz millió eurós könnyebbséget jelent minden magyar adófizetőnek ez a megállapodás. Ráadásul az eredeti feltételekben a 40 évnyi bérleti szerződés után sem került volna magyar köztulajdonba a televíziós székház, ezzel a vásárlással azonban ezt is meg lehet tenni. Azt hiszem, ez egy olyan része ennek a törvénynek, amit mindenképpen ugyancsak támogatni lehet, nem csak az előző 60 milliárdost.(14.30)A „Modern városok” programmal kapcsolatban pedig azt hiszem, nyugodtan mondhatjuk, hogy ezek a kötelezettségvállalások ugyancsak 2016-ban, a 2015-ös költségvetés beszámolójakor ide fognak kerülni a Ház elé, és minden kérdésre minden képviselőtársunk választ kaphat. Éppen ezért természetesnek vesszük azt, hogy az ellenzéknek ezt a politikai jellegű mondatait meg kellett hogy hallgassuk. Azért kértem szót, hogy ennek a jó néhány, akár ködbe vesző kérdésnek a tisztázására néhány mondatot fordítsunk.Remélem, a képviselők is elfogadják ezeket a mondatokat, és mindenképpen támogatják majd a központi költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslatot. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Szűcs képviselő úr elmondta a kormánypárti álláspontot, amely nyilván támogató volt az előterjesztést érintően, az az ellenzéki kritika azonban szerintem teljesen jogos, hogy három merőben eltérő ügyet kezel ez a költségvetési módosító javaslat, amelyeknek sorát megszokhattuk az elmúlt években; volt olyan is, amikor a tucatot közelítette a módosítások száma. Ehhez képest ez az év még nem is volt olyan szörnyű, azonban az jól látszik, hogy olyan ügyet is próbál ez a javaslat kezelni, amelynek a kezelésére már rég javaslatot tett például a frakciónk.Az egyik ilyen ügy valóban a menekülthelyzet kapcsán mutatkozó többlet költségvetési igényeknek a kérdése. Ne feledjük el, július elején tettünk javas­latot egy rendkívüli parlamenti ülésre, ahol Btk.-módosítás mellett arra is javaslatot tettünk, hogy azok a szervek, amelyek a menekültkérdésben, a beván­dorlókérdésben tenni tudnak ‑ a rendőrséget hozzam ide például ‑ és többletterhük van ebben az időszakban, kapjanak megfelelő forrásokat. Szakács László képviselőtársam elmondta, hogy ezt a javaslatot ebben a formában és ebben az aspektusában azért nem tartjuk megfelelőnek, merthogy ellenőrizetlen ilyen módon, hogy pontosan mire fordítanak önök ebből összegeket. Nyilván az ilyen rendkívüli sorokból év végén elég sokféle, mindenféle, helyben marginális érdekeket szolgáló látványberuházást is szoktak finanszírozni. Ezt mi nem szeretnénk. Tehát kifejezetten menekültkérdésre szeretnénk ezt az összeget fordítani.Meghallgathattuk az MTVA kapcsán is a kormánypárti képviselők álláspontját. Azt szeretném önöknek mondani, hogy ha a 2016-os költségvetést is ‑ amit már megtárgyalt és elfogadott az Országgyűlés ‑ idekalkuláljuk, akkor az MTVA és az NMHH összesen mint költségvetési támogatást 706 milliárd forintot kapott az önök kormányzása alatt, ebből csak az MTVA 509 milliárdot. Hallhattunk most Szűcs képviselő úrtól tulajdonképpen egy rövid érvelést amellett, hogy miért nagyon fontos most újra majdnem 50 milliárddal támogatni az MTVA-t, azonban nem mehetünk el amellett, hogy ha meg­felelő gazdálkodást folytatna az MTVA, ha nem az lenne az elsődleges feladata, hogy az önök politikai céljait tulajdonképpen ilyen módon ‑ csak a híradókat kell akár megtekinteni ‑ bemutassa vagy indokrendszert rakjon mögéjük, akkor bizony ezt meg lehetett volna oldani. Azt gondolom, hogy ennyi költségvetési támogatásból az elmúlt öt évben ki lehetett volna gazdálkodni azt az adósságállományt, amiről önök beszélnek. Példátlan a közmédia ilyen típusú finanszírozása, ilyen nagyságrendű finanszírozása, és az is példátlan, amilyen módon elfogult híreket kaphatnak a választók. Tehát nyilván ezt a részét a javaslatnak nem tudjuk támogatni.Aztán nagyon röviden hadd szóljak még itt a végén a „Modern városok” programjáról, amit hangsúlyoznám, hogy támogatunk. Ez egy fontos program lehet. Lehet azt gondolni róla, hogy kapott egy kere­tet egy program, amely amúgy persze természetesen zömmel európai uniós források felhasználásával, annak elköltésével egyébként is lehetett volna akár, merthogy vannak olyan aspektusai például a mis­kolci megállapodásnak, amit lehetne ilyen módon is finanszírozni; de ez a javaslat mégiscsak arról szól, hogy most ennek a költségvetésnek a terhére 25 milliárdot költeni terveznek.Általában mondom, hogy az ilyen típusú fej­lesztéseket támogatjuk. Szeretnénk pontosan látni, hogy tartalmilag mit jelent a dolog. És azt szeretnénk még elmondani önöknek, hogy igazából lassan egy év telik el az első megállapodások meg­kötése óta: azt tudom önöknek mondani, nem nagyon látszik, hogy mikorra és pontosan mi fog ebből teljesülni. Hogy egy példát hozzak, amelyet többször az Országgyűlés elé hoztam már, például a Miskolcot Kassával összekötő autópályát ‑ amely típusú projektek nyilván szintén lehetnének európai uniós finan­szírozásúak ‑, ennek kapcsán is már egyre-másra egyre későbbi dátumokat hallunk. Most azt halljuk, hogy talán egy 1,7 kilométeres szakasz ebből a történetből meg tud valósulni Tornyosnémeti és a határ között. Nyilván nem ez az, amiről igazából kellene beszélni; hogy pontosan micsoda, pontosan milyen forrásokból, ez lenne itt a nagy kérdés. És persze el lehet mondani azokat a városokat, amelyek most támogatást nyernek, de az egész programról van szó tulajdonképpen, hogy a következő 3-4 évben ezek a projektek hogyan, milyen módon fognak megvalósulni.Nem esünk bele a csapdába, nyilván három ilyen ügyről nagyon nehéz egyszerre dönteni: tehát a „Modern városok” programja kapcsán támogatóak vagyunk, az MTVA kapcsán elutasítóak, és egyébként a menekülthelyzet kapcsán pedig alternatív javas­latunk volt ebben a tekintetben. Ennek megfele­lően fogunk szavazni a módosítóról, a végén pedig az indítvány kapcsán tartózkodni fogunk. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
  • SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A jelen költségvetési módosításnak valóban komoly politikai jelentősége van, bár terjedelmében rövid. Az első fele az LMP szá­mára teljesen elfogadhatatlan. A kormány java­solja az MTVA 47,1 milliárd forintos adóssá­gának konszolidálását. A hivatalos indoklás szerint az MTVA kiadásai olyan mértékben megnőttek az utóbbi hónapokban az M1 hírcsatorna és az M4 sportcsatorna indításával, hogy a hiteleit már nem tudta fizetni. A legfőbb kérdés az, amit föl kell tenni, hogy a csökkenő nézettségi adatokkal jellemezhető MTVA-nak miért nem sikerült tartani a 77 milliárd forintos idei költségvetést. Ebből csak ki kellett volna jönni!A törvényjavaslat második fele akár támo­gatható is lenne, ugyanis elismerjük, hogy a míg­rációs válság egy rendkívüli helyzetet hozott létre, amely pluszforrásokat igényel. Azt nem értjük, hogy a kormány, amely már januárban felhívta ország-világ figyelmét a növekvő migrációs ve­szélyre, miért csak most módosítja a költségvetést, mit tettek eddig. Miért nem növelték meg a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal forrásait mostanáig? A mene­kültügyi helyzet miatt az LMP is szükségesnek tartja a rendőrség és a Bevándorlási és Állam­polgársági Hivatal megerősítését. Hogyan kezeli a helyzetet a kormány? Gyakorlatilag az álta­lános tartalékot szándékozik megnövelni, illetve lét­re­hoz egy felülről nyitott kasszát a Belügyminisz­térium költségvetésében, míg az LMP célzott keretet bizto­sított volna a BÁH számára. Az általános tar­talék megemelését egy ilyen ügyre nem tartjuk elfogad­hatónak, akkor sem, ha mint Szűcs képviselőtársam mondta, hogy erről tételesen a későbbiekben el­számolnak. Látjuk a példát. Sajnos a költségvetés általános tartalékát a kormány ebben az évben eléggé gátlástalanul megcsapolta. A törvény­terve­zetben rendkívüli kormányzati intézkedések elő­irányzatának nevezett 100 milliárd forintos keret túlnyomó részét egészen egyszerűen elherdálta, és most kéri a jóváhagyásunkat a keret megemeléséhez 60 milliárd forinttal. Az LMP nem ért egyet a felülről nyitott kasszával a Belügyminisztérium költségvetésében. Ehelyett a kormánynak az LMP javaslatait kellett volna elfogadnia. Mi már korábban is számtalanszor felhívtuk a figyelmet, hogy a rendőrség állománya nem elégséges a rábízott feladatok maradéktalan ellá­­tására. A rendőrségi állomány korábban a kor­mány által is bejelentett, legalább 3 ezer fős bőví­té­sének azonnali végrehajtása lenne a legfontosabb. Ezért költségvetési módosító indítványt nyújtottunk be az idei és a jövő évi büdzséhez is, amely 10 milliárd forinttal növelte volna meg a rendőrség költ­ség­vetését, és így lehetővé tenné a szükséges állománybővítést. De ne feledkezzünk meg a tágabb kontextusról sem! Miközben szavak szintjén a kormány is arról beszél, hogy a valódi megoldást csak az jelenthetné, ha a menekültek nem kényszerülnének a szülő­földjük elhagyására, addig az erre a célra szolgáló nemzetközi fejlesztési stratégiára a költségvetés csupán 23 millió forintot szán, miközben ugyanerre Csehország évi 10 milliárd forintot költ.(14.40)A mi álláspontunk az, hogy nem elég beszélni az Unión kívüli konfliktusok kezeléséről, hanem tenni is kell érte. Ezért az idei és a jövő évi költségvetéshez is módosítanánk az összeget, melyben 10 milliárd forintra növelnénk a nemzetközi fejlesztési stratégia céljainak megvalósítására költhető összeget. Végezetül a tervezett intézkedések fedezete különös, az egyes tételek indoklása pedig egy kicsit megmosolyogtató. Említik a gazdaság folyamatos növekedését mint az emelésre lehetőséget adó tényezőt, és ez a növekedés éppen most lassul, és várhatóan alacsonyabb lesz, mint 2,5 százalék, amivel a költségvetés tervezésénél számoltak. Említik az adófizetői morál javulását és az online pénztárgépeket, ezek hatása azonban már korábban megmutatkozott, pluszbevétel emiatt nem várható a tervezetthez képest. Mindezekből az látszik, hogy a kiadások fedezete valójában a költségvetési hiány növelése lesz. Köszönöm a figyelmet.
  • HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Azért, hogy nehogy még véletlenül is megismételjem az általános vitát, ezért most konkrét kérdéseket fogok önnek feltenni, és nagyon szépen kérem, hogy a válaszában is konkrétumokra szorítkozzon majd. Ezek olyan kérdések, amiket noha már feltettünk bizonyos értelemben, de még soha nem kaptunk rá korrekt, pontos, részletes választ. Az első kérdésem az, hogy a rendkívüli kormányzati intézkedések 60 milliárdja miért pont 60 milliárd, miért nem kevesebb, miért nem több. Nyilván önöknek pontos elképzelésük van arra, hogy milyen ütemezésben, mikor, mire fogják elkölteni. Tegye meg, legyen olyan szíves, hogy itt most velünk ezt megosztja! De tételesen, hogy ebben az időszakban erre ennyit, és a többi. A másik, hogy a 25 milliárd tekintetében felsorolja, hogy mely városok fognak ebből részesülni. Mire kapják a városok ezt a pénzt, úgy általánosságban is kérdezem, másrészt, hogy ebben az évben pontosan mire fogják ezek a városok elkölteni ezeket a forrásokat. Nagyon szépen köszönöm, és nagyon várom az ön válaszát. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)
  • GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Az elmúlt évek tapasztalásait is figyelembe véve megfordul az ember fejében az, hogy két lopás lehetősége közé beiktatnak valami olyat is, ami kedvezőnek tűnik, hogy szavazzák meg a Parlament falai között a képviselők. Hát ilyen ez a „Modern városok” városfejlesztési projektek kérdésköre 25 milliárd forinttal felütve. Tudják, attól, hogy valami hazugságszendviccsé válik, és a közepén van valami jó ízű is, attól még önmagában nem elégséges arra, hogy azzal kapcsolatban támogatólag lehessen fellépni. Hiszen a kételyek ott vannak, a kételyek hónapok hosszú sora óta ott vannak akkor, amikor a 60 milliárd forintos nagyságrendű menekültügyet érintő kérdésekről beszélünk. Miért nem a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal érintettje közvetlenül a történetnek? Miért nem a rendőrség? Miért más szervezeti keretek között használódnak fel ezek a források? Akkor, amikor öt év leforgása alatt gyakorlatilag 700 milliárd forint az, ami az MTVA-n meg NMHH-n keresztül megfordult, akkor hogyhogy nincs 47 milliárd forintos nagyságrendű forrás az ingatlan megvásárlását érintően? Tudják, ez a két tétel önmagában és a 25 milliárd forint előirányzat, amelynek persze a beltar­talmát sem ismerjük, ez így összeegyeztethetetlen. Ezzel együtt, ami a „Modern városok” városfejlesztési programját illeti, azt nyilván támogatni fogjuk, és mind a két másik olyan ügyet, ami elfogadhatatlan, azt pedig el fogjuk utasítani. A költségvetés módosítására pedig akkor tegyenek javaslatot legközelebb, amikor az emberek javát fogják szolgálni, akkor, amikor a minimálbér mértékadó növelését fogják megtenni, akkor, amikor a garantált bérminimum kérdését fogják érinteni, meg amikor a közszférában mértékadó jövedelemnövekedést fognak okozni. Na, akkor csináljanak költségvetés-módosítást! Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiból.)
  • NOVÁK ELŐD (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Sajnos a mai napig nem kaptunk választ arra, hogy miért vállalja át a kormány az MTVA-nak a több mint 47 milliárd forintos adósságát, miközben elképesztő mértékű tartalékfelhalmozás zajlik évről évre, jövőre talán már az 50 milliárd forintot is meg fogja haladni. Önmagában a jövő évi költségvetésük 28 százalékáról az előterjesztő tulajdonképpen még nem tudja, hogy mire szükséges, mire akarja elkölteni, de jó, ha van, tegyük félre tartalékként. Egy olyan elképesztő mértékű tartalékfelhalmozás történik, aminek nem tudjuk racionális magyarázatát. Korábban informálisan azt hallottuk, hogy egy kormányváltás utáni időkre készülnek, hogy a saját embereikkel feltöltött közmédiát bármilyen áron, még akár a költségvetés megvonása után is tudják a kezükben tartani, mára azonban teljesen érthetetlenné vált ez, az, hogy önmagában a jövő évi költségvetés 38,2 milliárd forintjából is, pontosabban 32 milliárd forintból 9,1 milliárdot tartalékként raknak félre. És bizony ez a székházbotránnyal összefüggésben különösen elfogadhatatlan, hiszen tulajdonképpen az MSZP-SZDSZ-kormányok egyik legnagyobb bűne volt a Kunigunda utcai tévészékházbotrány, amely sajnos elszámolatlanul maradt itt a sok „elmúltnyolcévezés” közepette. A mai napig nem lett felelősségre vonás, pedig nagyon könnyen meg lehetne találni azokat, akik a döntésükkel ehhez a rendkívül komoly nemzetgazdasági károkat okozó szerződéshez hozzájárultak.Épp ezért nem tartjuk elfogadhatónak a költségvetés e téren való módosítását, hiszen megvan a közmédiumoknál a fedezet arra, hogy a hitelét törlessze, az pedig, hogy ezt a problémát elszámoltatás helyett egy ilyen adósságátvállalással szeretnék lezárni, az végképp elfogadhatatlan. Igen, ha a közmédia nyögi ezeket a hiteltörlesztéseket, az legalább ráirányítja a figyelmet arra, hogy itt bizony még nem történt meg az elszámoltatás, de szó sincs arról, hogy a közmédia ne tudná ezt kigazdálkodni. Szó szerint annyi pénzt kap a közmédia, hogy el sem tudják költeni. Éppen ezért elfogadhatatlanok számunkra ezek a méretek.Érdemes összevetni egyébként az MTVA költségvetését, mondjuk, a Buda-Cash-brókerbot­rány­nyal, ami miatt joggal hüledezik az egész magyar pénzügyi világ. Több mint százmilliárd forintos csalásról szól, amit másfél évtized alatt hoztak össze a brókercég csaló vezetői, az MTVA viszont önmagában egyetlen év alatt kevés híján ennyi pénzt visz el. Ezért azt gondolom, hogy ideje volna megvizsgálni és érdemibb beszámolókat kapni, mert sajnos eddig nem láthattuk azt, hogy pontosan mire mennek el ezek a pénzek. Maga a zárszámadás érdemi, lényegi része tulajdonképpen kimerül egyetlenegy oldalban, és azon belül is különösen egyetlenegy sor elképesztő felelőtlenség, és ennyit az átláthatóságról, hogy miért kell most is 47 milliárd forintot e törvény keretében átvállalni. A legutóbbi MTVA-zárszámadásban azt láthattuk, hogy tulajdonképpen a több mint 80 milliárdos kiadásokról szóló beszámolót egyetlenegy oldalon letudták, sőt egy több mint 60 milliárd forintos tételt egyetlenegy sorral, ugye annyit láthatunk csak, hogy az MTVA médiaszolgáltatás-támogatási és vagyonkezelési tevékenységének kiadásai. Nem részletezik tovább. Persze láthattuk, hogy mi folyik itt műsorkészítés címén, láthattuk, hogy történelmi filmek például nem készülnek, és még sorolhatnánk a különböző szakmai és egyéb hiányokat, mulasztásokat. De mindezek közepette, ilyen átláthatatlan gazdálkodás közepette elfogadhatatlan az, hogy az MSZP-SZDSZ-kormányok egyik legnagyobb botrányát, a tévé­szék­házbotrányt úgy intézik el, hogy szőnyeg alá söpörve, lezárva, az állam átvállalja, és újabb 47,2 milliárd forinttal tulajdonképpen megdobja a közmédiát, miközben most már 50 milliárd forint fölé emelkedik lassan a tartalékképzés, amire nem kaptunk választ, és ezért ismét kérdezzük, hogy mire ez a nagy tartalék, amiért nem abból fedezik a hiteltörlesztéseket, hanem ilyen újabb állami adósságátvállalással. Bízom benne, hogy ezúttal érdemi választ is kaphatunk. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)
  • SZABÓ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim már kifejtették az MTVA-val és a rendkívüli alappal kapcsolatos költségvetési módosítást, én ezekkel a kérdésekkel nem is kívánok foglalkozni. Azonban valóban elgondolkodtató, hogy regionális stúdiók szűntek meg az MTVA környékén, tehát elvileg azt mondhatnánk, hogy az MTVA jobb helyzetbe kerülhetett volna. Ehhez képest azt tapasztaljuk, hogy folyamatosan pumpálni kell a pénzt az MTVA-hoz. Lehet, hogy talán nem kellene annyi külső, a menekültkérdéssel kapcsolatos riportot készíteni, hiszen ezek biztosan rendkívüli összegeket emésztenek fel. Annak viszont nagyon örülünk, hogy tulajdonképpen a kormány is felismerte a vidék jelentőségét. Ezt pontosan jelzi, hogy elindították a „Modern városok” programját, amit egyébként képviselőtársaim is jelezték már. Ezt a programot tudjuk támogatni. Persze az is nagy kérdés, amit Hegedűs Lorántné is feszegetett, hogy jó lenne tudni, pontosan mire lesz elköltve ez a pénz, milyen ütemezéssel, hiszen a miniszterelnök úr három város kivételével már tulajdonképpen minden megyei jogú városban járt, s 20 és 60 milliárd forint közötti összegeket ígért gazdaságfejlesztésre, iparfejlesztésre, utakra, és még nem tudom, mi mindenre. Azt is nagyon jó volna tudni, hogy e mellett a pénz mellett az uniós támogatások, valamint a városok saját forrásának ‑ ha még van nekik ‑ a felhasználása hogyan fog összhangba kerülni, hogy ezek a programok ne üssék egymást. Köszönöm a szót. (Taps az MSZP soraiban.)
  • BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy a hozzászólásom azzal kezdjem, hogy egy kivétellel senkiben sem merült fel az, hogy vajon megalapozott-e ez a költségvetési törvénymódosítás vagy sem. Schmuck Erzsébet képviselő asszony vetette fel azt, hogy a most javasolt módosítások az államháztartás pozíciójának romlását eredményeznék. E véleménytől függetlenül ugyanakkor mind a nemzetközi és hazai szervezetek, mind a Költségvetési Tanács az eddig kiadott véleményében úgy látja, hogy a magyar gazdaság teljesítménye érdemben meg fogja haladni a költségvetés jóváhagyásakor feltételezettet, nagyobb növekedéssel, és így nagyobb adóbevételekkel számolhatunk. Megvan tehát az alapja annak, hogy a tisztelt Országgyűlés több újonnan jelentkező kiadás finanszírozásáról tárgyalhasson. A benyújtott módosítás, ahogy elhangzott, három témakört érint. Az első témakör, a migránsválság kezelése túlmutat azon, hogy van-e forrás vagy nincs a feladatok ellátására, de hangsúlyozom, a rendelkezésre álló források biztosítják azt, hogy 60 milliárdos többletkiadás jelentkezzen. Nem tudok egyetérteni Schmuck Erzsébet képviselő asszonynak azzal a meglátásával, mely szerint a kormány elherdálta az RKI-t, és a kormány nem időben cselekedett. Kérem szépen, nyilvános határozatokból látszik, hogy a rendkívüli kormányzati intézkedésekből közel 30 milliárd forint már korábban átcsoportosításra került, és az Országvédelmi Alapból is 17,5 milliárd forint átcsoportosításra került. Nyilvános kormányhatározatok mutatják be, hogy tételesen mely szervezetnek, milyen célokra kerültek ezek a források biztosításra. Én úgy látom, hogy Magyarország az Európai Unióban egyedül lépett időben, egyedül biztosította a forrásokat, egyedül épített ki egy olyan hármas biztonsági rendszert, mely az európai uniós szabályok betartása mellett biztosítja azt, hogy a normális életvitelhez való feltételek továbbra is fennálljanak Magyar­országon, hogy Magyarország megvédje saját és az Európai Unió közös határait. A most benyújtott módosítás tehát a 60 milliárdos rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatának növelésével részben visszapótolja a már biztosított forrásokat. Hegedűs Lorántné képviselő asszony a 60 milliárd forint felhasználásának részleteiről kérdezett. Képviselő asszony figyelmébe ajánlom az említett kormányhatározatokat, amelyek nyilvánosak, és tételesen forintra pontosan bemutatják, hogy mely szervezetnek mekkora átcsoportosítás történt meg; így például az 1453/2015-ös kormányhatározat, az 1545/2015-ös kormányhatározat vagy a karitatív szervezetek részére forrást biztosító 1659/2015-ös kormányhatározat. A 60 milliárdos összeg egy becslés volt. A jövőt egyikünk sem látja pontosan, de ez a becslés ‑ ismétlem ‑ a már teljesített kiadásokra és a még előttünk álló prognosztizált kiadásokra vonatkozott. Amikor a „prognosztizált” szót mondom, abba az is beleértődik, hogy pontosan nem tudjuk, hogy a migránsok áradata milyen irányt vesz, milyen további lépésekre van még szükség. Éppen ezért a Magyar Szocialista Párt által benyújtott módosító javaslat véleményem szerint nem ad kellő választ a migránsválság kezelésére. Épp azért, hogy a szükséges forrásokat a szükséges helyen és a szükséges időben lehessen biztosítani, az RKI, a rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatának megnövelése a kormány részére biztosítja a hatáskört a források biztosítására, és a már említett nyilvános kormányhatározatok mellett ‑ ahogy arra Szűcs képviselő úr kitért ‑ a zárszámadásban is tételes, részletes bemutatásra kerül sor az említett 60 milliárd forintos összeg felhasználását illetően. Azt gondolom, hogy a céllal ‑ hogy meg kell védeni Magyarország és az Európai Unió határait ‑ ebben a parlamentben végre mindenki egyetért; emlékezhetünk, hogy nem mindig volt ez így. Kérem, hogy biztosítsák a kormánynak a megfelelő eszközöket, hogy az eddigi, azt gondolom, hatékony lépésekhez hasonlóan a jövően is az európai uniós és a hazai jogszabályokat a nemzet érdekében követni tudjuk. A második módosítást, témakört illetően a Nem­zeti Média- és Hírközlési Hatóság szervezetét élesen el kell különíteni a médiaalaptól. A kormány által benyújtott módosítás ez utóbbi, a médiaalap adóssága átvállalására irányul. Szakács képviselő úr részéről felmerült az a kérdés, hogy hol van a józan ész, amikor az adósság átvállalását kezdeményezi a kormány. Hát megkérdezhetném azt, hogy 2007-ben az MTVA vezetőinél hol volt a józan ész, amikor olyan szerződést kötöttek, amely értelmében 40 éves időszakban 550 millió eurót fizetett volna ki az MTVA az ingatlanok használatáért úgy, hogy a 40 éves szerződés végén az ingatlanok nem kerültek volna az MTVA tulajdonába. Tisztelt képviselők, felhívom erre a figyelmüket: 550 millió euró 40 éven keresztül úgy, hogy az ingatlanok nem kerülnek az MTVA tulajdonába. Ehhez képest 2010 után az új vezetés egy olyan szerződést tudott elérni, amely értelmében 110 millió euró összegben az ingatlanok az MTVA tulajdonába kerültek. Ugyanakkor ez a tulajdonlás egy hitel felvételét tette szükségessé. Azt gondolom, ez a hitelfelvétel racionális volt, épp azért, mert a cél az ingatlanok MTVA részére történő tulajdonszerzése volt, és most e hitel terheitől szabadulna meg az MTVA, amennyiben az Országgyűlés a módosítást elfogadja. Felhívom a figyelmet arra, hogy az MTVA a szolgáltatásait bővítette. Mindenkit emlékeztetnék arra, hogy egy új sportcsatorna működik, és az M1 szolgáltatása is megújult. Ez a kibővült szolgáltatás a költségek emelkedésével járt együtt. Az MTVA ugyanakkor számos lépést tett a költségek racionalizálása érdekében. Épp ezért több mint 30 ingatlan szabadul fel, amelyeket az adósságátvállalásért cserébe az MTVA az állam részére átad. Nem egyoldalú ügyletről van tehát szó, hanem az adósságátvállalás mellett egy racionalizálási lépéssorozatról van szó, és egy jelentős számú ingatlanállomány állam részére történő átadásáról. Azt is fontosnak tartom kiemelni, hogy ezzel a lépéssel egyidejűleg a hatályos jogszabályok biztosítják, hogy ne keletkezzen újabb és újabb adósság, hiszen újabb adósságot felvenni csak a kormány engedélyével lenne lehetséges. S a józan ész és a nyomozások tekintetében el kell mondani azt is, hogy igen, volt nyomozás hűtlen kezelés gyanújával, amely lezárult, de önmagában fontosnak tartom kiemelni, hogy az előző szerződés, amelyből ki tudott szállni az MTVA, olyan szerződés volt, ahol bizony a hűtlen kezelés gyanúja is felmerült. Ennél a pontnál el kell mondjam, hogy ez az adósságátvállalás nem jár együtt az állam egészének adósságnövekedésével vagy a hiány növekedésével, hiszen az európai uniós módszertan szerint az MTVA szervezete az állam egészének a részét képezi, így az államon belüli tranzakció ‑ ismétlem ‑ az állam egészének hiány- és adósságpozícióját nem érinti. (15.00)Így, amennyiben az Országgyűlés a módosítási javaslatot elfogadja, az állam egészének adóssága nem növekszik, és továbbra is változatlan marad az európai uniós módszertan szerinti GDP-arányos 2,4 százalékos hiánycél.Ami pedig a harmadik témát, a „Modern vá­rosok” programot illeti, tisztelt képviselők, én azt gondolom, pozitív dolog az, hogy az említett gazdasági teljesítménynek köszönhetően arról beszélhetünk, hogy milyen új fejlesztések valósulhatnak meg; arról beszélhetünk, hogy a „Modern városok” program keretében a megyei jogú városok és a környezetük fejlődésnek indulhat, hiszen ezek a beruházások nemcsak az adott város, hanem a környezet érdekeit is szolgálják, gondolok itt például az útépítésekre. Hogy konkrétan mire kerül felhasználásra a forrás? Hegedűs Lorántné képviselő asszonynak azt tudom ajánlani, hogy a témában született nyilvános kormányhatározatokat tekintsük át. Én szívesen át­kül­döm képviselő asszonynak a kormányhatározatok listáját, ahol tételesen felsorolásra kerül, hogy milyen feladatok kerülnek finanszírozásra. Ismét a nyíl­vános határozatok mellett a források felhasználásáról a zárszámadás keretében a kormányzat tételesen és részletesen be fog számolni.Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hogy mind­három módosítás olyan módosítás, amely a köz érdekét szolgálja, gondolok itt a migránsválság kezelésének forrásbiztosítására, Magyarország és az Európai Unió határainak hatékony megvédésére, gondolok itt a közszolgálati média kibővült szolgáltatásainak fenntartására, és gondolok itt a „Modern városok” program keretében az ország egészét érintő fejlesztések megvalósítására. Ezért jó szívvel ajánlom a tisztelt Országgyűlésnek a kormány által benyújtott törvényjavaslat támogatását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor, amelyet két felszólaló ismertet összesen 30 perces időkeretben. Megadom a szót Szakács László képviselő úrnak. Parancsoljon, képviselő úr!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Hegedűs Lorántné képviselő asszonynak, a bizottság másik kisebbségi előadójának. Parancsoljon, képviselő asszony!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem az államtitkár urat, hogy mint előterjesztő most vagy a vita későbbi szakaszában kíván felszólalni. (Banai Péter Benő: Később.) Az államtitkár úr jelzi, hogy a vita későbbi szakaszában kíván felszólalni. Akkor 10 perc időkeret áll majd rendelkezésére. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretben. A vita során kétperces felszólalásokra nem lesz lehetőség, mivel időkeretes tárgyalás van. Először megadom a szót Szűcs Lajos képviselő úrnak, aki írásban jelezte felszólalási szándékát. Parancsoljon, képvi­selő úr!
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most folytatjuk a képviselői felszólalásokat. Megadom a szót Varga László képviselő úrnak, MSZP-képviselőcsoport.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Schmuck Erzsébet képviselő asszony, LMP-képviselőcsoport. Öné a szó.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Hegedűs Lorántné képviselő asszony, Jobbik-képviselő­csoport. Öné a szó.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Felszólalásra jelentkezett Gúr Nándor képviselő úr, MSZP-képviselőcsoport. Öné a szó.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Novák Előd képviselő úr, Jobbik-képviselőcsoport. Megadom a szót, képviselő úr.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Szabó Sándor képviselő úr, MSZP-képviselőcsoport. Megadom a szót. (14.50)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy kíván-e még valaki szólni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. A vitát lezárom. Megkérdezem Banai állam­titkár urat, hogy kíván-e válaszolni. (Banai Péter Benő: Igen.) Megadom a szót, államtitkár úr, 10 perc időkeret áll rendelkezésére. Öné a szó.