• VÉCSEY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ezúton tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy a Törvényalkotási bizottság 2015. október 29-én megtárgyalta a T/5349. számon benyújtott, a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, és ezzel összefüggésben a házszabály 46. §-a alapján 26 igen szavazattal, 7 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett összegző módosító javaslatot és összegző jelentést fogadott el. Az elfogadott összegző módosító javaslat tartalmazza a Gazdasági bizottság módosító javaslatát. A törvénymódosító javaslat célja egy olyan adatgyűjtő és adatfeldolgozó, továbbá elosztórendszeri elszámolási feladatok ellátásában közreműködő rendszer létrehozása, amely átláthatóvá és ellenőrizhetővé teszi az elosztói elszámolások rendjét, ugyanis a jelenleg működtetett elszámolási rendszer nem biztosít kellő átláthatóságot. Jelenleg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, azaz MEKH az elosztók működéséhez szükséges költségek szintjét elsősorban az érintett társaságok adataira, a szakértők értékelésére és ‑ bár korlátozott mértékben ‑ nemzetközi benchmarkadatokra támaszkodva határozza meg. A központi adatgyűjtő és -feldolgozó rendszer működtetésével a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal olyan további információkhoz juthat, amelyek révén a földgázelosztó társaságok működése átláthatóbbá, tevékenységük ellenőrzése hatékonyabbá válhat. Szeretném hangsúlyozni, hogy a központi adatfeldolgozó tevékenysége és működése, részletes adatgyűjtése, részletes adatfeldolgozása kiskereskedelmi szinten fog megvalósulni. Ez alatt azt értjük tehát, hogy itt nem a rendszerirányító szerepkörébe fog belépni, hanem fogyasztói szinten az ügyfelekkel való elszámolást és az ehhez szükséges pontos és precíz adatokat fogja feltérképezni. Tehát a módosítással megvalósítani kívánt cél, hogy a földgázelosztó-rendszeri elszámolások alapját képező elosztást egy független engedélyes végezhesse, egy érdekmentes központi adatgyűjtő és -fel­dolgozó rendszerben. A célhoz kérem az Országgyűlés szíves támogatását. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiból.)(22.10)
  • DR. TÓTH BERTALAN, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az általános vita során is és a Törvényalkotási bizottságban is több kérdést tettem fel ezzel a javaslattal kapcsolatban, amelyeknek a kiindulópontja az volt, hogy miért szükséges egy újabb állami vállalat létrehozása, egy állami cég létrehozása erre a feladatra és erre a tevékenységre. Többféle szakmai választ kaptam, azt gondolom, abból a szempontból, hogy szükség van egy ilyen adatfeldolgozó szervezetre, amely nem a piaci szereplők kizárólagos adatszolgáltatásából tud dolgozni, hanem közvetlenül tudja ezeket az adatokat beszerezni, és tud számolni nyilván ebben az elosztói elszámolási rendszerben.A fő kifogásunk az volt, hogy miért kell egy ilyen új céget létrehozni, ami, ha jól emlékszem, talán 3 milliárd forintos indulótőkével kezdi meg a működését, és pláne, ha egy olyan környezetbe rakjuk, amit maga Lázár János miniszter úr is egy bizottsági meghallgatáson elmondott, hogy az állami cégek menedzsmentjei lopni szoktak; ő egy kicsit cizelláltabban, de lényegét tekintve valahogy így fogalmazott, és az egy más kérdés, hogy pártállástól függetlenül ‑ ezt is hozzátette, de mégiscsak tett egy ilyen kijelentést. Tehát engedjék meg, hogy éljünk a gyanúperrel, hogy ha egy állami cég kezdi meg a működését, ott valószínűleg ennek az állami cégnek a vezetője 3-4-5 millió forintot fog keresni havonta, 20 százalékos prémiummal, ez is pénzbe kerül, és éljünk a gyanúperrel, hogy itt lesz menedzsment, igazgatóság, tehát itt azért sokféle érdek tud érvényesülni, ahogy a miniszter úr is fogalmazott.Ezért tettük azt a javaslatot a módosító indítványunkban, hogy létezik egy hivatal, ez az Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, ami szerintünk teljesen alkalmas lenne hivatalként ennek a feladatnak az ellátására, nem kellene ezért létrehozni egy újabb állami céget, annak újabb menedzsmentet kinevezni, újabb működési költséggel, hiszen önmagában ez a tevékenység pénzbe kerül; ez például az energiaár-képzésben is egy tétel lehet az állami kiadások oldalán. Inkább ezt a 3 milliárdot forintot lehetne fordítani más célra, hogy éljek az önök vesszőparipájával, például az energiaárak csökkentésére. Tehát nem tartjuk indokoltnak egy újabb állami cég létrehozását, azt gondoljuk, van erre egy hivatal, amely ezt a feladatot el tudná látni. A részletes vitában én kérdésként feltettem ‑ a törvény úgy fogalmaz ‑, hogy a főbb feladatai melyek lesznek majd ennek a cégnek. Az államtitkár asszony elmondta, hogy azért fogalmaztak így, azért használták ezt a kifejezést, merthogy még nem látható előre, hogy ebben a tevékenységben még milyen konkrét, pontos feladatai lesznek. Bár én azt gondolom, egy jogalkotási folyamatban az lenne a legjobb, ha már a törvényhozók, a parlamenti képviselők is előre látnák, hogy pontosan mi lesz a feladata egy ilyen állami vállalatnak, pláne, ha közpénzt használ fel, és pláne, ha állami vállalatként kezdi meg a működését. Ezt a módosító javaslatunkat sajnos a Gazdasági bizottság leszavazta, és miután ezekre a kérdéseimre, hogy a fő feladatokon kívül milyen konkrét feladatokat fog ellátni a cég, pontos választ nem tudtam kapni, így nem fogjuk tudni támogatni a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen.
  • NÉMETH LÁSZLÓNÉ, a Miniszterelnökség államtitkára: Arra készültem, hogy egyfajta zárszót mondjak, de úgy gondolom, az imént elhangzott összegzésére, hogy ezzel a módosító javaslattal mit kívánunk elérni, és milyen elképzelés mentén alakítottuk ki azt a rendszert, amihez a KAF szorosan kapcsolódna, talán most már nem térnék ki. Amire viszont mindenféleképpen szeretnék kitérni, és ez egy nagyon fontos dolog: alapvetően a kormány álláspontja szerint egy ilyen önállóan működő és független, szabályozórendszerek mentén dolgozó adatgyűjtő, -feldolgozóra feltétlenül szükség van. Miért van erre szükség? Itt érdekellentétek vannak elosztók, egyetemes társaságok, egyetemleges szolgáltatók között. Ez jól látszik abból is, hogy 1995-öt követően, miközben különféle tervek szövődtek a tekintetben, hogy bizottságok alakulnak, és a korrekciós elszámolásokat a társaságok majd egymás között megoldják, ezek a bizottságok, ha létre is jöttek, eredményes munkát nem tudtak felmutatni. Azt gondoljuk, hogy az egyetemes szolgáltatók ‑ és ez most teljesen független attól, hogy itt az Első Nemzeti Közműszolgáltatóhoz tartozó egyetemes szolgáltatóról beszélünk-e avagy más szereplőről ‑ nem kerülhetnek olyan kiszolgáltatott helyzetbe, hogy miközben a forgalmi adatokat az elosztótársaságok ismerik, az elosztótársaságok kezébe tegyék sorsukat a tekintetben, hogy statisztikai adatok, különféle algoritmusokkal előre kalkulált mennyiségek alapján történjenek meg részben egymással, részben pedig a fogyasztókkal az elszámolások. Itt fontos hangsúlyozni, talán ez az egyetlen, ami még nem hangzott el e tekintetben, hogy döntően olyan esetekben tartjuk nélkülözhetetlennek a központi adatfeldolgozó működését, ahol a földgázmérés nem napi szinten van, nem napi szinten történik ‑ ez lakosság, kis- és közepes vállalkozások esetén nem fordul elő ‑, hanem az elosztótársaságok egy felállított statisztikai modell alapján készítenek becslést a felhasználók várható földgázfogyasztásáról, ez alapján szerzik be nyilvánvalóan a szolgáltatók a továbbértékesíthető gázmennyiséget, és amikor lezárul egy adott fogyasztási időszak, akkor az elosztótársaságok azok, akik az adatokat megadják a végső elszámoláshoz. Ezt az egyetemes szolgáltatóknak ellenőrizni adatok hiányában nincs módjában, ezért gondoljuk azt, hogy ennek az állapotnak véget kell vetni. Ezért gondoljuk azt, és ezért mondjuk azt, hogy a retailforgalmat mindenféleképpen a KAF adatfeldolgozón keresztül kell bonyolítani. Itt szó volt arról, hogy nem tételes felsorolást adtunk a KAF tevékenységéről. Lehet, hogy a bizottsági ülésen én félreérthetően fogalmaztam, képviselő úr. Én nem azt mondtam, hogy még nem tudtuk kitalálni, hogy az adatfeldolgozónak milyen feladatai lesznek. Azt mondtam, hogy ha tételesen kívánjuk felsorolni, illetve tételesen soroljuk fel, és adott esetben van két olyan dolog, hogy kimaradt egy „és/vagy” a felsorolásból, akkor nyilván vagy újabb módosításra van szükség, vagy pedig az a vád érhet bennünket, hogy nem mindenről és nem teljes­körűen tájékoztattuk a KAF tevékenységéről a törvényhozóinkat. Én azt gondolom tehát, hogy az a megfogalmazás ‑ és erről csak ezt tudom mondani ‑, amit alkalmaztunk, mindössze a legfontosabb tevékenységeket és nyilván az ehhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységeket tartalmazza és alkalmazza. Engedjék meg, hogy arra különösebben ne reagáljak, hogy ki lop és ki nem lop. Úgy gondolom, ezek a számok a KAF számai, működése publikus, meg lehet nézni, lehet ellenőrizni, lehet figyelemmel kísérni, és utána lehet következtetéseket levonni. És akkor még egy utolsó gondolat, amit mondanék. A rendszerhasználati díjnak ma is része egy olyan elem, ami a különféle adatok begyűjtésére, illetve feldolgozására vonatkozik. Az egy másik kérdés, hogy ez mire fordítódik a mai napon, tehát a központi adatfeldolgozónak ebből bevétele is fog származni. Köszönöm szépen.
  • ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor. Most soron következik a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/5349. számon és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetők.Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának, valamint a megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor. Erre összesen 15 perc áll rendelkezésre. Megadom a szót Vécsey Lászlónak, a bizottság előadójának.
  • ELNÖK: Most a kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Tóth Bertalan képviselőnek.
  • ELNÖK: Köszönjük. Megkérdezem az előterjesztőt, Németh Lászlónét, hogy kíván-e hozzászólni. (Németh Lászlóné jelzésére:) Igen, öné a szó, mivel nincs jelentkező.
  • ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Gazdasági bizottság nem állított előadót. Képviselői hozzászólást jelen pillanatban nem látok, úgyhogy gyakorlatilag ezt valóban zárszóként is lehet értelmezni, amit elmondott az államtitkár asszony. De megkérdezem, hogy nyilván nem kívánja még egyszer ugyanezt elmondani. (Németh Lászlóné jelzésére:) Igen, látom, hogy nem, úgyhogy a vitát lezárom. A határozathozatalokra a holnapi napon kerül sor. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentés vitája. (22.20)A kormány-előterjesztés T/6635. számon és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetők. Megkérdezem az előterjesztőt, hogy kíván-e felszólalni. (Csepreghy Nándor: Köszönöm, nem.) Csepreghy Nándor államtitkár úr jelzi, hogy nem. Így a kijelölt Igazságügyi bizottság következne, de nem állított előadót. Most a képviselői felszólalások következnek, és ennek keretében adom meg a szót Vécsey Lászlónak.