• TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Amint az önök előtt is ismert, a nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló kormányközi megállapodást 2014. január 14-én írtuk alá az Oroszországi Föderáció kormányával. Az egyezményt a parlament a 2014. évi II. törvényben hirdette ki. Az egyezményben rögzített együttműködés megvalósítása érdekében az orosz fél állami hitelt biztosít Magyarország számára a Paksi Atomerőmű fenntartásának és fejlesztésének finanszírozásához. A 2014. március 28-án megkötött 10 milliárd eurós hitelkeretről szóló megállapodás a magyar kormány részére nyújtandó államközi hitel biztosítását és megfelelő felhasználhatóságát szolgálja. A hitelmegállapodás a Paksi Atomerőmű bővítését úgy teszi lehetővé, hogy a magyar állam végig kizárólagos tulajdonosa marad az erőműnek, így az előállított áram árának meghatározása is kizárólag magyar döntés lehet. A kormány, ígéretéhez híven, az új Országgyűlés megalakulása után haladéktalanul benyújtotta a magyar és az orosz állam közötti hitelmegállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot. A javaslatban a megállapodás teljes szövege szerepel, és egyértelműen tartalmazza, hogy az orosz féllel kötött államközi hitelszerződés milyen előnyökkel jár Magyarország számára. Ezek közül most összefoglalásként kiemelem, hogy a hitelszerződést igen hosszú, harmincéves futamidőre kötöttük, a tőketörlesztést pedig csak az új blokkok üzembe helyezését követően kell megkezdenünk. A tőketörlesztést megelőző kezdeti időszakban a 3,95 százalékos, majd sávosan emelkedő kamat is kedvezőbb a piacon elérhetőnél. Ezekkel a feltételekkel a kölcsön összhangban van a magyar költségvetés finanszírozási képességével, és megfelel az Alaptörvényben rögzített adósságszabálynak is. Hangsúlyozni kívánom azt is, hogy az Országgyűlés által már jóváhagyott magyar-orosz keretmegállapodás mindezeken túl biztosítja az új atomerőművi blokkok felépítését, a meglévő berendezések biztonságos lebontását, az erőmű fűtőanyagának biztosítását, az elhasznált fűtőanyagok elszállítását is. Olyan megoldás született tehát, amely a Paksi Atomerőmű megújításának minden elemére kiterjed, és biztosítja az azok közötti összhangot. (16.40) Nem lebecsülendő a beruházás gazdaságra gyakorolt hatása sem. Várhatóan tízezer új munkahelyet teremt, és akár 1 százalékkal is növelheti a nemzeti összterméket. Az orosz féllel kötött megállapodásnak megfelelően a 10-12 milliárd eurónyi beruházás 40 százalékát a magyar vállalkozások valósíthatják meg. Ez minimum 4 milliárd euró megrendelést jelent a magyar vállalati szektornak, és legalább 1 milliárd euró adóbevételt a magyar államkasszának. Meggyőződésünk emellett, hogy az energiapolitikának is az eddigieknél is nagyobb figyelmet kell fordítani a versenyképesség szempontjaira. A beruházás megvalósításával elérjük azt is, hogy a növekedéshez nélkülözhetetlen energiaellátás versenyképes áron áll majd a magyar gazdaság rendelkezésére. Összességében tehát elmondható, hogy a nemzetgazdaság szempontjából nagy horderejű paksi beruházás mind az energiaellátás és -biztonság, mind a hazai gazdaság versenyképessége, mind a vállalati szféra és az államháztartás számára jelentős pozitív hatásokkal jár. Mindezeket a szempontokat mérlegelve biztos vagyok abban, hogy a paksi bővítés finanszírozási módjának kiválasztásakor a Magyarország számára legjobb megoldás mellett döntöttünk. Kérem ezért a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot elfogadni szíveskedjen. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Javaslom, hogy a félreértések elkerülése érdekében először azt tisztázzuk, hogy most nem a paksi kapacitásfenntartásról vagy annak szükségességéről beszélünk, hanem az ahhoz kapcsolódó hitelszerződésről, magáról a kapacitásfenntartásról szóló nemzetközi szerződésről. Ezért most elég emlékeztetőül annyit elmondani, hogy az úgy teszi lehetővé az erőmű megújítását, hogy annak kizárólagos tulajdonosa a magyar állam marad, s az így előállított áram árának meghatározása is kizárólag rajtunk fog múlni. A most tárgyalt szerződés arról szól, hogy az erőmű építésére, üzembe helyezésére Oroszország 10 milliárd eurós hitelkeretet biztosít Magyarország számára, méghozzá a piacinál jóval kedvezőbb feltételekkel. A hitel törlesztését csak az új blokkok üzembe helyezését követően kell megkezdenünk. A futamidő első 11 éve után mindössze 3,95 százalékos kamatot kell fizetni, de a kamat a hitelszerződés futamidejének egyetlen szakasza után sem éri el az 5 százalékot, vagyis mindvégig alacsonyabb marad, mint a magyar állam számára a piacról elérhető hitel. Ha pedig a piaci viszonyok mégis kedvezőbbé válnának, a hitel bármikor díjmentesen előtörleszthető. Ráadásul a 10 milliárd euró hitelkeretösszeget nem kell feltétlenül felhasználni, és a kamatot is értelemszerűen csak a ténylegesen felvett összeg után kell megfizetni. A beruházás a rendszerváltozás utáni időszak legnagyobb infrastrukturális beruházása, ami várhatóan mintegy 10 ezer új munkahelyet teremt, s akár 1 százalékkal is növelheti a nemzeti összterméket. A megállapodás értelmében a beruházás 40 százalékát magyar vállalkozók valósíthatják meg, ami a magyar vállalatoknak 4 milliárd eurónyi megrendelést, a magyar költségvetésnek 1 milliárd eurónyi adóbevételt jelent. A hitelfelvétel eredményeképpen Magyarországon a legmodernebb technológiával épül egy atomerőmű, amely magyar tulajdonban marad. Az előterjesztés bizottsági vitája során, ha jól értettem, a szocialisták azt kifogásolták, hogy ez az építkezés hitelből történik. De ami a hitelt illeti, az MSZP lehetne szerényebb, a Gyurcsány-Bajnai-korszakban az MSZP 2009-ben, amikor már mindenki tudta, hogy meg fognak bukni, 14 milliárd eurót vett fel az IMF-től. Kérem képviselőtársaimat, nézzünk körül, hogy ebből az összegből mi is épült ebben az országban. A szocialisták az előttünk fekvő törvényjavaslat vitáján azzal a lejárt szavatosságú érvvel is előhozakodtak, hogy ennek a szerződésnek az előkészítése titokban történt. Abban az esetben kérem, feleljenek, miért van az, hogy egyetlen ellenzéki képviselő sem vett részt a Gazdasági bizottság 2013. december 17-ei ülésén, ahol Lázár János adott a kérdésről tájékoztatást. A meghívóban meghirdetett napirendi pont címe "Tájékoztató a Paksi Atomerőmű kapacitásfenntartása érdekében tett lépésekről" volt, de önök közül senki sem érezte fontosnak, hogy elmenjen az ülésre. Tisztelt Képviselőtársaim! A Paksi Atomerőműnek az ismertetett finanszírozási feltételekkel történő üzemidő-hosszabbítása növeli az ellátásbiztonságot, csökkenti a gázfüggőséget, és lehetővé teszi az energiaárak kordában tartását, ezzel is növelve Magyarország versenyképességét. Kérem, támogassák a javaslatot. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • DR. TÓTH BERTALAN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Önök 3000 milliárd forintnyi devizahitelért eladják Magyarország energiafüggetlenségének reményét. 2014. június 23-a a magyar történelem egyik fekete napja lesz, mert a teljes magyar jobboldal ekkor szolgáltatja ki a magyar gazdaságot Oroszországnak. Ez a nap be fog kerülni a történelemkönyvekbe, mint az a nap, amikor Orbán Viktor és köre titkos paktum alapján, titkos háttéralkuk mentén, titkos vagy nem létező hatástanulmányok és tanulmányok alapján kiárusította Magyarországot az oroszoknak. Ez a szerződés csak Oroszországnak jó. Jó üzlet, mert piachoz és megrendeléshez jut, fix kamatozású hitel révén 3000 milliárd forint helyett akár a dupláját vagy annál is többet kap majd vissza. Magyarországnak rossz üzlet, mert jelentősen növekszik az államadósság. Ilyen hosszú lejáratú hitelt nem lehet fix kamatozással felvenni, és elfogadhatatlan az, hogy ez a szerződés egyetlenegy olyan passzust sem tartalmaz, amely arra vonatkozna, hogy ezt a fix kamatozást az évtizedek során bármikor is felül lehetne vizsgálni. Ahogy mondtam, ezt a hitelösszeget kamatostul vissza kell fizetni, akár 6000-7000 milliárd forintot. Ez azt jelenti, hogy a magyar emberek 600-700 ezer forinttal tartoznak majd Oroszországnak. Ez a hitel rabságban tartja majd a költségvetésen keresztül a kormányt és a magyar embereket, mert minden évben azzal kell majd a költségvetésnek szembesülnie, hogy ezt a hiteltörlesztő részletet be kell tervezni és azt ki kell fizetni. Önök felrúgták azt a konszenzust, amire hivatkozott itt államtitkár úr, ami a 2009-es országgyűlési határozatban szerepelt, hiszen az egyértelműen leírta, hogy nyílt, nyilvános, tanulmányok által alátámasztott vizsgálatot megelőzően lehet csak Paksról szó. Önök ehelyett zárt körben, titkos paktummal kiszaladva Oroszországba kötötték meg ezt a szerződést. Sem a civil szervezetek, sem a társadalom széles köre nem ismerhette meg, nem tudhatta meg ennek a beruházásnak a körülményeit. Éppen ezért javasoltuk és javasoljuk most is, hogy jöjjön létre egy eseti bizottság, hogy ha már az előkészítés során nem biztosították a nyilvánosságot, akkor a beruházás felügyeletére fordítsanak hangsúlyt. Ebben az eseti bizottságban a pártokon kívül legyen lehetősége a civil szervezeteknek is, hogy informálódjanak. Ez az eseti bizottság felügyelje a beruházás előkészítését, ennek a pénznek a felhasználását, hiszen ha titkosan kötötték ezeket a szerződéseket, fennáll a gyanú, hogy nem megfelelőképpen kívánják felhasználni ezt az összeget. S ez a bizottság ellenőrizze azt is, hogy 40 százaléknyi magyar beszállító lehet ebben a beruházásban. És egy reakciót engedjenek még meg, tisztelt képviselőtársaim. Már az általános vita során is felmerült az elmúlt kormány IMF-hitelfelvétele. Önök ezeket a hiteleket visszafizették, mégpedig a piacon felvett sokkal magasabb kamatú hitelekből. Kérdezem én, hogy azokból a hitelekből, amiket a piacról szereztek be ebben az időszakban, önök mit építettek. (Dr. Schiffer András: Stadionokat.) Így van, stadionokat. Azt gondolom, hogy nem összehasonlítható a két hitelfelvétel, mert ez egy olyan beruházásra fordítódik, amit ez a társadalom nem tárgyalt ki, ez a társadalom nem ismerte meg ennek a részleteit, és egy olyan energiafüggőséget alakít ki, amire még nem készültek fel a magyar emberek, és hosszú évtizedek múlva szembesülnek majd azzal, hogy ez a lépés hibás volt. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Bár azt mondják, hogy a nemzetközi szerződéseket illik megszavazni, a Magyar Szocialista Párt erre a javaslatra nemmel szavaz. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) (16.50)
  • DR. SZÉL BERNADETT (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Lehet Más a Politika ezt a kérdést teljesen máshogy látja, mint a Fidesz és a nukleáris nagykoalíció többi tagja. Viszont az az örömhírem van, hogy hasonlóan látjuk, mint Magyarország nagy része, akik szintén ellenzik azt, hogy egy ilyen bődületesen rossz lépésre szánták el magukat. Ezek az emberek, akik nézik most a közvetítést, és látják ezt a vitát, velünk értenek egyet, a Lehet Más a Politikával, és azt gondolják, hogy fatális hiba, amit önök tesznek ezzel a szerződéssel. Azért hadd emlékezzek meg egy mondat erejéig az Orbán-Putyin-paktum első verziójáról, a februárban megszavazott kerettörvényről. Ennek ugyanis az a különlegessége, tisztelt képviselőtársaim, hogy a mai napig sérti a nemzeti jogrendet, hiszen nem sikerült az önök jogászainak megfogalmazni úgy azt az egyezményt, hogy ne ütközzön a 2011-es, nemzeti vagyonról szóló törvénybe. Így a mai napig nem igazán tudom, hogy a Fidesz ezzel mit szándékozik tenni. De az biztos, hogy az, ahogy most van, a nemzeti jogrendet sérti. No, de beszéljünk ennek a törvénynek a mostani leányáról, aminek itt a szavazása lesz, nem is tudom, egy órán belül a magyar parlamentben. Ennek a szerződésnek alapvetően két problémája van. Az egyik az, hogy egyoldalúan az orosz fél érdekeit tükrözi. Mondhatnám azt is, hogy ez az oroszoknak jó, a magyaroknak pedig rossz, mindig és minden szempontból, minden egyes betűje. Mondhatnám azt is, hogy 2026-tól akkor is fizetnünk kell, ha nem áll itt atomerőmű, mondhatnám azt is, hogy az orosz fél dönti el, mi számít teljesítésnek és mi nem. De mondhatom azt is, hogy nagyon kemény büntetéseket vernek le a magyarokon akkor, ha nem tudunk időben fizetni; olyannyira keményeket, hogy még az államcsődnek a víziója is felsejlik ebben a törvényben. Hadd tegyem hozzá azt is, hogy itt azért nagyon sokat beszéltek önök arról, hogy kinek kellene itt eladósodni. Tudják, kinek kellene eladósodni? Senkinek. Se Putyinnak, se Lagarde-nak, senkinek nem kellene eladósodnunk. Egész egyszerűen végre kellene hajtani azt a programot, amit az LMP letett az asztalra, a megújuló Magyarország programját, ami a helyi gazdaságfejlesztésen keresztül képes az egész országot vitalizálni, olyan munkahelyekkel, amelyek válságállóak, és olyan munkahelyekkel, amelyek a kevésbé képzett embereknek is biztos megélhetést tudnak nyújtani ebben az országban. Érdekes dolog, hogy azok az emberek, akik ezt az országot tönkretették, kezdhetném Gyurcsány-Bajnaival, folytathatnám Orbán Viktorral, de megemlíthetném azt a Szigetvári Viktort is, aki sokat tett Paks kommunikációjáért, hogy jól működjön, azok most nincsenek egészen egy véleményen. Én viszont egyet tudok önöknek mondani. Mi az elvek mentén haladunk előre, nekünk Paksról mindig ugyanaz volt a véleményünk, és mindig ugyanaz fog maradni, az idő pedig minket fog igazolni, mert a jövő nem a nukleáris technológiáé, hanem a megújulószektoré. (Taps az LMP és az MSZP soraiban.)
  • SZABÓ TIMEA (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy azt elmondtuk az általános vitában is, azt a hitelszerződést senki nem szavazhatja meg, akinek fontos Magyarország politikai és pénzügyi függetlensége, mert az érvek, amelyekkel a kormány előállt, mind hamisak. Nem igaz például, hogy az ország áramigénye hosszú távon nőni fog. A válság utáni európai fejlődési modell lényege az, hogy létezik gazdasági növekedés az energiafelhasználás bővülése nélkül is. És a magyar energiahatékonyság növelésében még hatalmas, a Századvég szerint másfél paksnyi tartalék van. Nem igaz, hogy a tervezett paksi bővítés olcsó áramot jelent. A két új reaktorban kilowattóránként 30 forint lesz a megtérülést biztosító áramár, aminél szinte mindenki olcsóbban termeli az áramot Magyarországon, az európai árampiacon pedig ennek harmadáért is lehet már áramot vásárolni. Ráadásul a kibővülő atomerőmű fejenként 700 ezer forintjába kerülne minden magyar állampolgárnak. Nem igaz, hogy a bővítés növeli az ország energiafüggetlenségét, jelenleg 60 százalék fölött van Oroszország részesedése a magyar energiafelhasználásból, amit az új orosz atomreaktorok 80 százalék fölötti függőséggé változtatnak. Nem köthetjük a jövőnket az expanziós törekvéseket dédelgető Oroszországhoz. Ha Magyarország néhány éve, Orbán Viktort idézve, nem akart a Gazprom legvidámabb barakkja lenni, akkor most nem vágyhat arra, hogy a Roszatom legvidámabb barakkja legyen. Az orosz energiaszektor külföldi befektetéseinek mindig van politikai ára. És ezt nemrég még Orbán is tudta, amikor úgy fogalmazott: "Az a hatalmi, társadalmi, gazdasági berendezkedés, amely Oroszországban épül, egy másik rendszer, mint az, amelyet mi az Európai Unióban építünk. Egészen biztosan más rendszer érdekében csatlakoztunk az Európai Unióhoz, mint ami most Oroszországban épül." Tisztelt Képviselőtársaim! Aki Magyarország jövőjét továbbra is Európában és nem Oroszország ölelésében képzeli el, annak erre a titokban Moszkvában aláírt hitelszerződésre nemet kell szavaznia. Köszönöm. (Szórványos taps az LMP és az MSZP soraiban.)
  • BURÁNY SÁNDOR (MSZP): Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Ez a hitelszerződés brutális mértékben fogja megnövelni a magyar államadósságot, amely így is iszonyú terheket jelent a magyar társadalom számára. Az összes eddigi szakmai érvben önök azt állították, hogy ez azért nem fog problémát okozni, mert a magyar adósság úgymond csökkenő pályára állt. Hölgyeim és Uraim! Ez egészen egyszerűen nem igaz. Bármelyik hivatalos adatot nézik meg, megnézik például az Államadósság Kezelő Központ számait, akkor azt látják, hogy még soha ilyen magas nem volt a központi költségvetés adóssága. Ha megnézik önök például a Magyar Nemzeti Bank legutolsó, e tárgyban publikált számát, akkor azt láthatják, hogy a gazdaság teljesítményéhez képest az államadósság mértéke meghaladja a 84 százalékot, nem csökkenő, hanem növekvő pályára állt az elmúlt négy évben a magyar államadósság. Ezek a tények. Persze, mondhatnák, hogy elvégeztek különböző hatástanulmányokat, és ezek alapján állítják azt, amit állítanak. Az a baj, hogy ez egészen egyszerűen hazugság. Felháborítónak tartjuk, hogy ma egy bírósági ítéletből kellett megtudnia Magyarország közvéleményének, hogy a kormány semmilyen elemzést, semmilyen hatástanulmányt nem rendelt. Egy ilyen horderejű ügyet úgy terjeszt be a Magyar Országgyűlésnek, hogy kizárólag a saját munkatársai által elkészített szakmai számításaira alapozza az előterjesztést. Ilyen horderejű ügyben ez egészen egyszerűen megengedhetetlen, kisebb horderejű ügyben is pimaszság lenne. Mondhatnánk azt is, hogy rendben, akkor rendeljünk mi egy ilyen tanulmányt. Ezt a magunk részéről meg is tettük egyébként. Az Országgyűlés költségvetési bizottságának elnökeként múlt hét csütörtökön levélben fordultam Kovács Árpád úrhoz, a Költségvetési Tanács elnökéhez. Azt kértem tőle, tekintettel a súlyos aggályokra, a Költségvetési Tanács - mint egy független szakmai, jogosítványokkal ellátott testület - saját hatáskörében készítse el ezt a tanulmányt, bocsássa a Magyar Országgyűlés képviselőinek rendelkezésére, és a Magyar Országgyűlés ezt követően hozzon csak döntést. Ennek érdekében az MSZP frakciója ma kezdeményezte, hogy ezt a vitát és ezt a szavazást halasszuk el egy olyan időpontra, amikor megalapozott szakmai számítások állnak rendelkezésre. Önök ezt az érvet is lesöpörték az asztalról, a napirendről történő szavazás során világossá tették, hogy ma ebben a kérdésben szavazni akarnak. Az sem kétséges, hogy a kormánypárti képviselők, akik maguk sem olvashattak semmilyen tanulmányt e tárgykörben, hogyan fognak szavazni. Ez a döntés egyet jelent: a mai nappal visszahívjuk az oroszokat. Visszahívjuk az oroszokat, és az ő pénzükből, az ő cégeikkel akarjuk ezt a beruházást alapvetően megvalósítani. Ez nemcsak az államadósságra fog brutális terheket rakni, hanem az energiafüggőségünket is nagyobbá teszi. Sőt, egy olyan ország irányába teszi ezt az energiafüggést naggyá, amely ország az elmúlt hetekben világossá tette, ha nagypolitikai érdekeinek érvényesítéséről van szó, akkor semmilyen eszköztől nem riad vissza. Magyarország ezt a döntést ebben a formájában nem hozhatja meg. Az MSZP-nek határozott álláspontja, hogy erre az előterjesztésre nemet kell mondani. Tisztelt kormánypárti Képviselők! Az önök felelőssége most nagy. Megértem én a frakciófegyelmet, sok minden mást is. Egyet viszont lássanak világosan: ez a következő évekre, évtizedekre alapvetően teszi kockázatossá Magyarországon az államháztartás helyzetét és az energiaellátás kérdését. (17.00) Ezt a kockázatot nem lehet felvállalni. Önök egy vak ló bátorságával akarják nekivezetni az országot a falnak. Kérem, ezt ne tegyék! Kövessék az MSZP példáját, szavazzanak nemmel! Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiból.)
  • KEPLI LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Magyarországnak bizony szüksége van megújuló energiákra. Szüksége van a nap-, a földhő- és a vízenergiára, de bizony szüksége van az atomenergiára is. A Jobbik mindig ezen a következetes állásponton volt, és ellentétben a többi ellenzéki párttal, mi azt valljuk, hogy a kettő nemhogy ellentétes egymással, hanem bizony kiegészíti és igényli egymást. Ugyanis a megújuló energiák elterjedéséhez szükség van olyan alaperőművekre, amelyek az időjárási körülményektől függetlenül is biztosítják Magyarország energiaellátását, az ellátás stabilitását és egyben lehetőséget adnak arra, hogy kiszabályozzák a megújuló energiákból érkező elektromosáram-mennyiséget. Ezért nyugodt szívvel mondtunk igent a Paksi Atomerőmű új blokkjainak megépítésére, a bővítéssel kapcsolatos nemzetközi szerződést nyugodt szívvel hagytuk jóvá. Azonban nem vagyunk ennyire nyugodtak ennek a pénzügyi keretmegállapodásnak a zárószavazásakor. A Jobbik ugyanis másként képzelte el a pénzügyi megoldást, amelyről Volner János képviselőtársam beszélt vezérszónoklatában, illetve sajtótájékoztatóján is, hogy tudniillik miként lehetne magyarországi forrásokkal, a magyar bankbetétállomány felhasználásával, egy garantált hozamú állampapír-kibocsátással ezt a kérdést megoldani anélkül, hogy külföldi hitelt venne fel az ország és különösebben növelné az államadósságot vagy ilyen teherrel sújtaná az egyébként is agyonterhelt állami költségvetést. A Jobbikot érte az a vád az európai parlamenti választási kampányban többször is, hogy kinek az érdekeit szolgálja. Egyértelműen bebizonyosodott már akkor is és most is bebizonyosodik, hogy a Jobbik az egyetlen, aki igazán a nemzeti érdekeket szolgálja ebben a kérdésben is, hiszen nyilvánvalóan nem mi voltunk azok, akik konspiratív céllal orosz politikusokkal találkoztak és egy tízmillió eurós (sic!) szerződést írtak alá Magyarország eladósításának növelésére. Kizárólag magyar nemzeti érdekeket szolgáltunk ezzel a javaslatunkkal is, amelyet Volner János képviselőtársam beterjesztett, és akkor is kizárólag a magyar nemzeti érdekeket fogjuk szem előtt tartani, amikor tartózkodással fogunk szavazni ennek a pénzügyi keretmegállapodásnak a zárószavazásán, hiszen a pénzügyi megoldást nem tudjuk elfogadni, ellenben a Paksi Atomerőmű bővítésére, az új blokkok megépítésére álláspontunk szerint szükség van. A Magyar Szocialista Párt felszólaló képviselője beszélt egy eseti bizottság felállításáról, amelyben egyébként egyetértettünk, hiszen a Jobbik részéről már februárban Balczó Zoltánnal ketten tartott sajtótájékoztatónkon bejelentettük, hogy szükség volna egy adott esetben ciklusokon átívelő eseti bizottság felállítására, amely végigkíséri a beruházást és ennek a tízmillió eurós szerződésnek a lebonyolítását ellenőrzi a legfőbb népképviseleti szerv, a parlament által. Azonban az a mód, ahogy a Magyar Szocialista Párt beterjesztette ezt a javaslatot, minket legfinomabban szólva is megdöbbentett, hiszen az ő javaslatuk szerint nemcsak hogy kormánypárti többségű lenne ez az eseti bizottság, de még a bizottság elnökét is a kormánypártok adnák. Erre mondtuk mi azt a közelmúltban megtartott sajtótájékoztatón, hogy itt is látszik, hogy az elmúlt 24 év kormánypártjainak az érdekei összeérnek, mert hogyan lehetne egy tízmillió eurós kormányzati beruházást a kormánypártok ellenőrzésére bízni, kecskére a káposztát. Kizárólag ellenzéki vezetésű eseti vagy vizsgálóbizottság képzelhető el e tekintetben. A józan ész logikája is ezt diktálja. (Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Ezért mi nem tudunk egy olyan javaslatot elfogadni, ahol a kormánypártok ellenőrzik saját magukat, hogy hogyan költik el ezt a tízmillió eurót. Ugyanis mi tényleg nagyon fontosnak tartjuk, hogy az a 40 százalék, amely elméletileg majd magyar vállalkozásoknál fog landolni, valóban magyar kis- és középvállalkozásoknál és ne valamely Közgép- vagy Simicska-érdekeltségnél landoljon. Az is szóba került, hogy a civil szervezetek bővebb információt kapjanak a beruházásról, ezért is szükség van erre az eseti bizottságra. De ha egyszer benne van az eseti bizottság felállítását kezdeményező határozati javaslatban, hogy a bizottság tagjai kizárólag C típusú nemzetbiztonsági átvilágítással rendelkező képviselők lehetnek, akkor hogyan akarjuk oda a civil szervezetek képviselőit beengedni? Egyébként nagyon helyesen van benne, és ezt mi is annak idején így kezdeményeztük, mert valóban vannak ezeknek a szerződéseknek olyan pontjai, amelyek államtitkot rejtenek, igénylik, hogy ilyen minősítéssel rendelkező képviselők vegyenek részt a bizottság ülésén. Mi természetesen azt tartjuk követendőnek, hogy ellenzéki vezetésű bizottság legyen. Azt is kimondom, hogy olyan ellenzéki vezetésű bizottság, amely párt vagy frakció az elmúlt 24 év kormányzásával vagy Pakssal kapcsolatos mutyijaiban, ügyleteiben nem érintett, nem vett részt, nem zsarolható, nem utasítható és nem fogható. Tehát gyakorlatilag, ha a megfelelő támogatottsággal rendelkező pártokat nézzük, akkor kizárólag a Jobbik az egyetlen ilyen párt, aki e tekintetben szóba jöhet. (Közbeszólás: Biztos?) A bizottság felállítását tehát támogatjuk, és a jövőben is támogatni fogjuk ezzel a módosítással, hogy természetesen a kormánypárti vezetést nem tartjuk elfogadhatónak. Összefoglalva azt mondhatom, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom az atomenergia használatát - mint egy szükségszerű helyzetet - Magyarországon a jövőben is támogatni fogja, azonban küzdünk azért, hogy emellett a megújuló energiák minél nagyobb mértékben teret nyerjenek és elterjedjenek, természetesen szakmai megalapozottsággal és nem olyan széllelbélelt módon, mint ahogy bizonyos ellenzéki frakciók vagy képviselők ezt teszik. Azt gondolom, a tartózkodás az a szavazat, amely kifejezi azt a szakmai álláspontot, hogy Paks bővítésére szükség van. Azonban mi letettünk egy olyan módosító javaslatot az asztalra, amelyet illett volna megfontolni a kormánypártoknak. A Jobbik ezt az anyagi finanszírozási megoldást követné, amit az elején vázoltam, ismertettem. Így gyakorlatilag Paks bővítése mellett, de a finanszírozásra vonatkozó ezen szerződés ellenében tartózkodó szavazattal fogjuk ezt honorálni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
  • SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Láttam már ilyen futurisztikus filmeket, amikor ülnek az emberek, középen egy monitor és agymosás zajlik. Nagyjából úgy érzem magam, mintha ilyesminek lennénk a tanúi. Nem akarom elhinni, hogy 133 fideszes képviselőből senki nem kérdőjelezi meg, hogy ez valóban jó beruházás-e. Balla képviselő úr elmondja, hogy tízezer új munkahelyet hogyan hozunk létre. Számolgattam és azt láttam, hogy 300 millióba kerül egy új munkahely ebből a hitelből; 300 millióba, miközben az Országos Foglalkoztatási Alap vagy az EMVA előírja 2,5 milliónként egy új munkahely létrehozását. Ennyi pénzből 1,2 millió új munkahelynek kellene lennie, ha az országos stratégiát követjük. Az adósságról: az adósságplafonnak az Alaptörvény 36. cikke egyértelműen határt szab, meghatározza, hogy mit lehet tenni. Szerintünk ezért is alaptörvény-ellenes ez. Mindemellett hagyján, hogy milyen technológiát veszünk és mit csinálunk; most jelen pillanatban az atomreaktorból is - amivel nem tudok egyetérteni, mert nem hiszek a nukleáris biztonság fogalmának létében, mert nincs ilyen, ugye, ami elromolhat, az el is romlik - egy rosszat veszünk. Önök egy Zsigulit vesznek. Egy Zsigulit vesznek ebben a korban és olyan Zsigulit, amelyet majd tíz év múlva kezdenek törleszteni. Ez egy rettenetesen rossz üzlet! Amikor a munkahelyteremtésről beszél Balla képviselő úr, azon kell elgondolkodni, hogy mindezek a források, amelyekből energiahatékonyságot javíthatnánk vagy éppen kis energiaellátó-központokat építhetnénk, nem centralizáltan teremtenének munkahelyeket, hanem szerte az országban, az önök egyéni választókerületeiben teremtené meg a lehetőséget arra, hogy sok-sok tüzépen és építő vállalkozáson keresztül teremtődjenek munkahelyek. És nem tízezer új munkahely, hanem 1,2 millió, ha 2,5 milliónként számolunk egy munkahelyet. Tehát mindez gazdaságilag rossz, rossz az energiabiztonságunkra, rossz a vidéknek, és nem célszerűen használja fel azokat az erőforrásokat, amelyek jelen pillanatban rendelkezésre állnak. Én is csak azt tudom kérni önöktől, gondolkozzanak el, hogy valóban ezt akarják-e, valóban azt gondolják, hogy ez jó irány Magyarországnak. Mert meggyőződésem, hogy nem akarhatja egy egyéniben megválasztott képviselő, hogy így adósítsa el magát az ország. Köszönöm szépen. (Taps az LMP padsoraiból.)
  • TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Bár itt egy hitelszerződés aláírásáról szóló törvényjavaslat vitájáról van szó, de a záróvita, mint ahogy az szokott lenni a parlamentben, sok mindenre kiterjedt. Bevallom őszintén, kicsit csodálkozom a Magyar Szocialista Párt képviselőjének felszólalásán, hiszen az érződik, hogy nincs önbizalmuk Magyarországgal kapcsolatban. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Veled szemben nincs.) Tehát nincs kellő önbizalmuk, hogy Magyarország képes lesz ezt a hitelt visszafizetni akkor, amikor az atomerőmű már termel, mert majd akkor kell elkezdeni a tőketörlesztést. Nincs önbizalmuk, viszont 2008-ban, mikor 14 ezer milliárd forint euróhitelt mindenféle szerződés nélkül, mindenféle törvényjavaslat nélkül, ijedtségükben, hogy a hatalmukat elvesztik, képesek voltak fölvenni az IMF-től, akkor volt önbizalmuk. (Zaj, közbeszólások az MSZP soraiból.) Akkor volt önbizalmuk, mert ráadásul a visszafizetés határidejét a Fidesz-kormány idejére tették. És lám, lám, a Fidesz-kormány visszafizette azt a hitelt. (Közbeszólások az MSZP soraiból: De drága hitelből.) Az, hogy önöknek nincsen önbizalmuk, az nem azt jelenti, hogy a kormánypártoknak, a Fidesz-KDNP-nek ne legyen. A másik érdekes észrevétel, hogy mindezt titkosan teszi a Fidesz. Hát, én úgy gondolom, hogy februárban is elfogadtunk egy törvényjavaslatot, most is elfogadtunk egy törvényjavaslatot, tehát a titkosság kritikája semmiképpen sem áll meg. (Zaj.) Azt gondolom, hogy amikor pedig az ügynek az energetikai részét támadják, hogy valami mást kellene csinálni, akkor pedig most sem és az általános vitában sem hallottunk egy szakmailag alapos levezetést, hogy egyébként a Paks által megszűnt áramszolgáltatást majd mivel kívánják kiváltani, azt a mennyiségű energiát. (Közbeszólások az LMP soraiból: Elmondtuk. Leírtuk. - Az elnök csenget.) Tehát az nem elég érvnek, hogy szóban elmondják a parlamentben, hogy majd ezt megújuló energiákkal fogják egyébként módosítani. (Zaj.) Úgy gondolom, hogy mindezek az ellenzék részéről elhangzott kritikák kimondottan politikai természetűek (Dr. Schiffer András: Ez már csak ilyen. - Derültség.), és nem szakmai; sem a megállapodás tartalmát illetően, sem pedig a hitelmegállapodás mai törvényjavaslatbeli részét abszolút nem érintik, politikai jelzőkkel illetik. Úgy gondolom, hogy azok a megállapítások, amelyek az előterjesztésben vannak és amelyek a kormánypártiak részéről elhangoztak, helytállóak, és úgy gondolom, hogy ez a szerződés Magyarország érdekét fogja szolgálni. Lehet, hogy már önök majd '24-ben nem ülnek itt a parlamentben, mikor elkezdődik a törlesztés, de higgyék el, hogy ha Fidesz-kormány lesz akkor is, akkor rendben lesz a törlesztés is, és rendben lesz az erőmű is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönjük szépen. Tisztelt Országgyűlés! A kérdések napirendi pont befejeződött. Két perc technikai szünet után folytatjuk munkánkat. Köszönöm szépen. (Rövid szünet.) Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat. Soron következik az Oroszországi Föderáció Kormánya és Magyarország Kormánya között a Magyarország Kormányának a magyarországi atomerőmű építésének finanszírozásához nyújtandó állami hitel folyósításáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések vitája. Az előterjesztés T/140. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. A tárgyaló bizottságok részletes vitáról szóló jelentéseit T/140/4. és T/140/5. számon megkapták. Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként megadom a szót Tállai András államtitkár úrnak, a törvényjavaslat előterjesztőjének. Államtitkár úr, felhívom a figyelmét, hogy a vitában történő felszólalására és az esetleges zárszó ismertetésére összesen tíz perc áll rendelkezésére. Öné a szó. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Megköszönöm az előterjesztő felszólalását, és tájékoztatom, hogy a vita végén a zárszó elmondására valamivel több mint öt perc áll majd rendelkezésére. Tisztelt Országgyűlés! A bizottságok jelezték, hogy nem kívánnak előadót állítani, ezért most a képviselői felszólalások következnek, a napirend szerinti időkeretekben. Tájékoztatom önöket, hogy a vita során kétperces hozzászólásra nincs lehetőség. Először az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót. Elsőként jelentkezett Balla Mihály képviselő úr. Öné a szó, parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönjük szépen. Most soron következik Tóth Bertalan képviselő úr, MSZP. Öné a szó, képviselő úr. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Most Szél Bernadett képviselő asszony következik, LMP. Parancsoljon, képviselő asszony!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Most Szabó Timea képviselő asszonyt illeti a szó. Képviselő asszony, felhívom a figyelmét, hogy 2 perc áll rendelkezésére. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Most Burány Sándor képviselő úr következik, MSZP. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Most normál szót kérő képviselők következnek. Elsőként megadom a szót Kepli Lajos képviselő úrnak, Jobbik. Parancsoljon, képviselő úr!
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. A következő hozzászóló Sallai R. Benedek, LMP. Öné a szó, képviselő úr.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy a fennmaradt időkeretben kíván-e még valaki hozzászólni. (Senki sem jelentkezik. - Dr. Schiffer András: KDNP!) Jelentkezőt nem látok. Látom, Tállai András államtitkár úr készül, láthatóan kíván válaszolni a vitában elhangzottakra. Öné a szó, államtitkár úr. (17.10)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A szavazásokra a mai határozathozatalok körében kerül sor. (Zaj. - Az elnök csenget.) Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. Vas Imre és Simon Róbert Balázs fideszes képviselők önálló indítványa T/156. sorszámon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. A Kulturális bizottság mint kijelölt bizottság részletes vitáról szóló jelentését T/156/8. sorszámon megkapták. A Törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslata T/156/10. sorszámon, a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatokról szóló összegző jelentése pedig T/156/11. sorszámon a honlapon elérhető. Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának, valamint a megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor. Ezekre összesen 15 perc áll rendelkezésre. Elsőként megadom a szót Szűcs Lajos úrnak, a bizottság előadójának. Öné a szó, képviselő úr.