• SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. A termőföld-privatizációról viszonylag sok szó esik mostanság a közéletben, és a mai nap folyamán itt a parlamentben is volt erről élénk vita. A saját véleményemet nyilvánvalóan már próbáltam kommunikálni, hogy szerintem egy agyament idiótaság, és nem volt egy korrekt javaslat a Magosz részéről az, hogy ezt egyáltalán felvetette. De mondom, ez a saját véleményem. Ugyanakkor tudomásul kell vennem, hogy az országot kormányzó erők, a Fidesz és a KDNP politikai erői azok, akiknek számos dologban döntést kell hozni és felelősséget kell vállalni. Tudomásul véve azt, hogy az állami termőföldek értékesítésére van igény, szerettem volna egy konstruktív javaslattal élni, amely talán elfogadható a Fidesz és a KDNP frakciói részére is. Az a határozott véleményem, nem ördögtől való az, ha az állam ad el földet. Szerintem azt nem szabad felvállalni, hogy az összes érdemi szántójától - ahol mezőgazdasági termelés zajlik, ahol az ország élelmiszer-biztonságát meg tudja teremteni - megszabadul. Emiatt az NFA-törvény módosítása kapcsán arra tettem javaslatot az előttünk lévő törvénytervezetben, hogy korlátozzuk az eladás lehetőségét azzal, hogy meghatározzuk, mit adjunk el. Elsőként is nem tartottam korrekt dolognak azt, hogy a kormány rohamtempóban úgy tette meg ezeket a lépéseket és úgy hozta meg a döntéseket, hogy a helyi önkormányzatokat, ahol ezek a földek vannak, jóformán meg sem kérdezte. Nem kérdezte meg, hogy van-e szükségük földre, tudnának-e azzal valamit kezdeni, lehetne-e helyi foglalkoztatásra használni ezeket a termőföldeket. Ezért nyilvánvalóan azt gondoltam, hogy ne lehessen eladni olyan földet, ahol helyi önkormányzat egy adott földterületre bármilyen igényt támaszt, és azt mondja, hogy tudná azt foglalkoztatási célokra használni. A második ötlet az volt, a kormány részéről bizony nem az a legjobb stratégia, hogy elveri ezeket a földeket, hanem azt javaslom, először nézze meg, hogy bérleti jogon, bérbeadóként mit tud kicsikarni a magyar termelőktől. (18.00)Mi az, amit a magyar termelőktől el tud várni kérésként? Tulajdonosként elvárhatja-e azt, hogy magasabb foglalkoztatás legyen, hogy növekedjen a bioélelmiszerek mennyisége, hogy a helyi élelmiszerláncok rövidüljenek, és nagyobb legyen az élelmiszer-biztonság? Ugye, most a hétvégén, az uborkabotrány kapcsán sok szó esett az élelmiszer-biztonságról és a biotermékekről. Tehát ha mindezeket megnézzük, akkor ne adjuk el azokat a földeket, amire van helyi jelentkező, aki bérlőként vállalja azt, hogy egy magasabb élelmiszer-biztonsággal, magasabb foglalkoztatással tudja hasznosítani ezeket a földeket. Ez nem egy bölcs döntés, ha ilyeneket elad.(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)És akkor felmerül, hogy mi az, amit eladjon ez a kormány, ha mindenképpen szeretne privatizációs buliban részt venni, mint az előző kormányok is. Nyilvánvalóan vannak azok a földek, amiket nem tud önállóan hasznosítani a kormány. Minden évben tízezer hektáros nagyságrendben van olyan területe a kormányzatnak, amit nem tud hirdetmény útján sem bérbe adni, hanem valamilyen megbízási szerződéssel kell hasznosítani. Ezek a hasznosítási lehetőségek, csak az idei évben is több mint 10 ezer hektár terület van, amelyek 3 hektár alattiak, osztatlan közös tulajdonban vannak, tehát nem lehet nagyon könnyen hasznosítani, és valóban azzal segítséget tud nyújtani a helyben élő gazdálkodóknak, hogy az osztatlan közös kálváriája mellett legalább valamilyen birtokkoncentrációt tud teremteni azokban a helyrajzi számokban, ahol nem tudták megteremteni a földek kimérését.Miért ne lehetne azt eladni? Miért ne lehetne azt eladni, ami 3 hektár alatti, nem kell az önkormányzatnak, és nem lehet bérbe adni? Gyakorlatilag, ha csak ezeket értékesítené a kormányzat, akkor szerintem nem lenne ez a heves politikai vita, mint amit ma is láttunk, mint amit az elmúlt egy hónapban tapasztaltunk. Mert ezzel a lehetőséggel megmaradna az, hogy bármilyen kormány következik, az vidékfejlesztési célokból tudja hasznosítani az állam megmaradt természetierőforrás-tartalékát, és meglenne az a lehetősége a kormánynak, hogy a „földet a gazdáknak” program keretében tud eladni ezekből a földekből olyan kis területeket, amelyeknek a gazdák esetleg örülnek, hogy hozzá tudnak jutni.Ez egy folyamatos jelensége a következő időszaknak is, az NFA-törvény állandóságot jelent, hiszen öröklés útján és egyéb utakon az állam tesz szert úgy földtulajdonokra, amelyek egy része, mondjuk, 1/1-es tulajdon, tehát lehet hasznosítani önállóan, és nem 1/1-es tulajdon, hanem valamilyen kis tört részét szerzi meg a helyrajzi számoknak, amit sokkal praktikusabb, ha értékesít. Az NFA-törvénymódosítási javaslatom erről szól. Azokat a földeket adjuk el, amelyek nem 1/1-es tulajdonai az államnak, amelyeket nem lehet bérleti úton hasznosítani, és nem kell a helyi önkormányzatnak. Három hektár alatti, kicsi, osztatlan közösben lévő földeket minden további nélkül lehessen értékesíteni, és adja meg a felhatalmazást a parlament ezek értékesítéséhez. A törvényjavaslat ehhez kérne felhatalmazást a parlamenttől, és azt kérné, hogy a kormánypárti képviselők támogatásával egy ésszerű kompromisszum szülessék ebben a kérdésben. Ehhez kérem a segítségüket. Köszönöm szépen, elnök úr. (Ikotity István tapsol.)
  • MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Előterjesztők! Nem okozok meglepetést azzal, hogy elárulom, bizony a Jobbik támogatja ezt az előterjesztést, ahogy minden olyan előterjesztést támogatunk, ami megpróbálja ettől az őrültségtől eltántorítani a kormányt. Már csak azért is, mert a kormánynak eredetileg nem lehetett ez a szándéka, hogy eladja a maradék nemzeti vagyont, ezt a 380 ezer hektár termőterületet, hiszen ha ez lett volna az eredeti szándéka, akkor gondolom, a nemzeti vidékstratégiában 2010-2011-ben, amikor ezt kormányzati szinten is elfogadták, nem írták volna le ennek homlokegyenest az ellenkezőjét.Hiszen a nemzeti vidékstratégia még azt tartalmazta, hogy a magyar állam szerepvállalását vidéken akár termőföldterület-növeléssel is erősíteni kell, hogy ilyen módon aztán azokat a programokat végrehajtsák, amelyekre 2010-ben még olyannyira büszkék voltak. És azokat azóta nagy kegyesen elfelejtették. Gondolok itt a demográfiai célprogramra, amikor még a Jobbikkal egyetértésben önök azt állították, hogy lesz olyan program, ahol a vidék megtartó erejét, képességét próbáljuk majd növelni azáltal, hogy a kistelepüléseken, amelyeket egyébként leginkább sújt a fiatalok elvándorlása, rábírjuk arra a fiatalokat, hogy telepedjenek le, mert érdemes vidéken is életet kezdeni, hiszen kapnak hozzá termőterületet. Ha pedig vállalnak 1-2-3 gyermeket, akkor pedig ez a földterület még inkább növekedhet. Illetve, ha véghezviszik ezt az őrültséget, akkor bizony a szociális földprogramra sem marad egyetlen hektár sem, amire szintén mégoly büszkék voltak, hogy meg fogják valósítani. Persze tudom, akkor még Ángyán József volt az államtitkár, aki ezért felelt. Azóta már nemcsak ő tűnt el, hanem a szellemisége is teljesen eltűnt a kormány vidékpolitikájából, így arra biztatom a még ezzel kapcsolatban lelkiismerettel rendelkező kormánypárti képviselőinket, hogy támogassák ezt a javaslatot. Legalább arra adjunk esélyt, hogy itt, a Ház falai között tudjunk beszélni erről a súlyos problémáról. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)
  • IKOTITY ISTVÁN (LMP): Köszönöm, elnök úr, a szót. Arra szeretném tisztelettel kérni az Országgyűlést, hogy szavazza meg ezt a Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvénynek a nemzeti földvagyon védelméhez szükséges módosítása tárgyában beadott törvénymódosítás tárgysorozatba vételét. Az LMP azért adta be ezt a módosítást, mert véleményünk szerint nem kerülhető meg az Országgyűlés 380 ezer hektárnyi, 3-5 ezer milliárd forint értékű nemzeti vagyon eladásával kapcsolatosan. A nemzeti vagyonba tartozó földterületek tömeges eladásának szándéka alapjaiban veszélyezteti a közérdeket, nem szolgálja a helyi gazdálkodók közössége egészének boldogulását szem előtt tartó birtokpolitikát.Az ismert visszaélésekkel kiosztott földhaszonbérletek jogosultjai, a spekulánsok mellett másnak ugyanis a már haszonbérbe adott földek tekintetében esélye sem lesz a földszerzésre. Ez az új, ezúttal kifejezetten a feudális viszonyok visszaépülését célzó földosztás az LMP álláspontja szerint az Alaptörvénnyel és a nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó sarkalatos törvényi szabályokkal egyaránt ellentétes. Az elképzelés rámutat arra is, hogy a nemzeti földvagyonnak hatékonyabb törvényi védelemre van szüksége. Ezért a törvényjavaslat jelentősen, a birtokpolitikai céllal nem hasznosítható, 3 hektárnál kisebb földrészletekre korlátozza az eladás lehetőségét.Azt gondolom, a Lehet Más a Politika egy konstruktív megközelítést alkalmazott, nem az ellenkezőjét mondta annak, amit a kormány mond, nem a minden jellegű eladás ellen tiltakozott, hanem megpróbált egy olyan utat találni, ami, úgy gondoljuk, itt járható. Azt kérjük, azt szeretnénk ezzel a módosítással, hogy minden egyes országgyűlési képviselő valljon színt, lássuk, ki ért egyet a nemzeti vagyon maradványainak elkótyavetyélésével.(Sallai R. Benedek tapsol.)
  • HARANGOZÓ GÁBOR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Természetesen az MSZP is támogatja az LMP-nek ezt a módosítását. Nyilván a mai nap folyamán is kiderült ez, amikor is miniszterelnök úrtól kérdeztem azt, hogy vajon mi oka lehet annak, hogy a Fidesz vezette kormány most el akarja adni az állami földeket, holott korábban még akár a Magosz elnöke, aki a Ház alelnöke, Jakab István is azt mondta, hogy a vidéken élők számára visszafordíthatatlan, végzetes következménnyel járna, ha az állami földeket eladná a kormány. De Bitay Márton Örs, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet honlapján, a preambulumban is azt írta, hogy a földek állami kézben kell hogy maradjanak, és ezzel kell felelősen gazdálkodnia az általa vezetett szervezetnek, most pedig azt akarja lemenedzselni, hogy a Fidesz klientúrájához kerüljön nyilván nagy részben ez az állami földvagyon.Miért lenne fontos, hogy ne lehessen ezt az állami földvagyont így elkótyavetyélni? Ahogy képvi­selőtársak is beszéltek róla, talán a legbeszédesebb az a szám, hogyha megnézzük, hogy 2004, az európai uniós csatlakozás óta a növénytermesztés az uniós támogatáspolitikának köszönhetően 30 százalékkal nőtt, az állattenyésztés 30 százalékkal esett vissza, ennek következtében nagyon sok munkahely szűnt meg vidéken. Ma vidéken néhány ember, aki iparszerű növénytermesztéssel, magas gépesítés mellett műveli meg a földeket, jó pénzre tud szert tenni, míg falun az emberek nem élnek meg. Ezt a folyamatot kéne megállítani, valahogy megélhetést kéne a falun élő embereknek biztosítani, és ehhez szükséges az állami föld. Hiszen ezeken az állami földeken, ha a magyar állam bérbe adja a termelőknek ezt a földet, akkor előírhatja, hogy ezen a földön hány embert kell foglalkoztatni, mit kell tenni ahhoz, hogy legyen a faluban is megélhetésük az embereknek. Erről lemondani, ezt a vagyont átjátszani nagyrészt spekulációs szándékkal, szerintem olyan bűn, amit nyilvánvalóan meg kell akadályozni. Ezt célozza az előterjesztés is, ezért támogatjuk. Köszönöm, elnök úr. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)
  • GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő javaslatnak az a célja, hogy csak abban az esetben legyen értékesíthető a Földalapba tartozó földrészlet, ha birtokpolitikai célú vagy önkormányzati hasznosítására nincs lehetőség, sőt 1/1-es állami tulajdonú föld esetében még ezt sem engedné meg. Itt az Alaptörvény 38. cikkére hivatkozik, amit hadd osszak meg önökkel: „A nemzeti vagyon kezelésének és védelmének célja a közérdek szolgálata, közös szükségletek kielégítése és a természeti erőforrások megóvása, valamint a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele.” Itt lehet vitatkozni, hogy mi a nemzeti érdek, a mi meggyőződésünk az, hogy a termőföld akkor van jó helyen, ha azok tulajdonában van, akik használják, és ez a nemzet érdeke. Pillanatnyilag ott tartunk, hogy az állam ezeket a földeket bérbe adja. Szögezzük le, tehát nem használja igazából, nem maga használja, bérbe adja, ezáltal tőkét von ki az ágazatból, ami semmiképpen nem jó az ágazat számára. A vidéket járva érezhető, hogy a gazdálkodóknak földhöz jutási igénye van. Fontos, hogy saját kezükben legyen a föld és tudjanak tervezni. Nem véletlen egyébként, hogy pont az előterjesztő is azt mondta egy vitában, hogy mint gazdálkodó egyetért a programmal, mint politikus nem, amit mondjuk, én nem tudok hova tenni, és számomra értelmezhetetlen kijelentés.Tudni kell, hogy a kis-, közepes gazdaságok versenyképességét most kell erősíteni, hisz a 2020 utáni időszakban már teljesen más versenypozíció lesz. Látni kell, hogy a magyar föld tartósan magyar kézben maradásának záloga az, ha a magyar gazdák eredményesen tudnak gazdálkodni, ehhez pedig beruházás kell, hosszú távú gondolkodás.Azt is látni kell, az Unió részéről jól látható, hogy fel akarják puhítani a földtörvényt. Nem értem, hogy pártállástól függetlenül miért védik a nagybirtokosok érdekeit, miért játszanak arra, hogy a nagygazdaságok később esetleg meg tudják majd vásárolni ezeket a földeket, vagy adott esetben külföldi kézbe kerüljenek ezek.Azzal vádolnak, hogy elherdáljuk, miközben 10 százalékkal magasabb áron hirdetjük meg ezeket a földeket. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Jakab István pedig azt mondta, nem szabad eladni. Ahogy az MSZP akarta eladni, úgy tényleg nem szabad. Emlékszik, képvi­selő úr, még az értékesítési egységekre? Na, az valóban szégyen volt. Köszönöm a türelmét, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
  • SALLAI R. BENEDEK (LMP): Igen, köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Jelenlevők! Elsőként szeretném megköszönni az ellenzéki frakcióknak a támogatást. Én azt gondolom, hogy a tárgysorozatba vételt követően még egy konstruktív vita kialakulhat erről a kérdésről, és nyilvánvalóan lehet erről szakmai párbeszédet folytatni.Köszönöm szépen Győrffy Balázs kamarai elnök úrnak és képviselő úrnak, hogy vette a fáradságot, hogy megossza a véleményét velünk. Hadd mondjam el, ezt elnök úr is tudja nagyon jól, hogy miután ezeknek a jelentős része földhaszonbérleti joggal terhelt most is, az új tulajdonosoknak egy része nem fogja tudni hasznosítani, tehát nem változik ez a jogalap, tehát ez alapján nem jó az érv. Ugyanígy, ha azt mondja, hogy azoké legyen a föld, akik megművelik, szintén nem jó az érv, ugyanis ezeknek a földeknek egy jelentős része jelenleg nagygazdaságoknál van, csak 148 ezer hektár van, ami a piszkos 12-vel érintett, és ebben még nincsenek benne a földpályázatból nagygazdaságokhoz jutottak. Tehát ez sem egy jó érv, mert jelen pillanatban, ha azt mondják, hogy azé legyen, aki megműveli, gondolom, önök se akarják, hogy idekerüljön tulajdonba. Ebből következik az, hogy a közérdek, amit volt szíves beidézni - amit ezúton is megköszönök -, pont azt szolgálja - most magyarázom meg önnek, amit ezek szerint nem értenek -, hogy néhány gazdálkodónak ez jó lesz, akik szert fognak így tenni jó hitelfeltételek mellett termőföldtulajdonra. Persze, gazdálkodóként azt mondom, hogy az a pár gazdálkodó, aki ehhez hozzájut, annak nagyon-nagyon jó lesz, de politikusként, magyar állampolgárként, aki egytízmilliomod tulajdonosa vagyok ezeknek a földeknek, azt mondom, hogy ez egy rossz intézkedés, mert a köz érdekeit nem tudja így olyan hatékonysággal szolgálni, mintha az állam kezében lenne és az állam kezében, az állam tulajdonosi jogokat gyakorolva elvárásokat fogalmazna meg, hogy ott milyen termelés folyjék. Nyilvánvalóan ezt az ideológiai vitát érdekes folytatni, és akkor lehetne folytatni, ha támogatják a tárgysorozatba vételt, mert akkor abban az esetben megnyílik annak a lehetősége, hogy itt, a parlament keretein belül elmondják azt, hogy miért nem jó az az előterjesztés, mert véleményünk szerint ez az ésszerű kompromisszum az önök álláspontja meg a sajátunk között, hogyha valahogy megnyitjuk. Köszönöm szépen, elnök úr.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! A döntésre a holnapi ülésnapon kerül sor. Tisztelt Országgyűlés! Az LMP képviselőcsoportja indítványozta, hogy az Országgyűlés döntsön a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvénynek a nemzeti földvagyon védelméhez szükséges módosításáról szóló T/6080. számú törvényjavaslat tárgysorozatba vételéről. A tárgysorozatba vételt a Mezőgazdasági bizottság utasította el. Először megadom a szót Sallai R. Benedeknek mint előterjesztőnek, ötperces időkeretben. Parancsoljon, képviselő úr!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Jó estét kívánok mindenkinek! Tisztelt Országgyűlés! Most képviselőcsoportonként egy-egy képviselő, 2-2 perces időkeretben, valamint az elsőként szólásra jelentkező független képviselő, szintén 2 perces időkeretben ismertetheti álláspontját. Először az írásban jelentkezett képvi­selőnek adom meg a szót, Magyar Zoltán képviselő úr, Jobbik. Parancsoljon!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Ikotity István képviselő úr, LMP!
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem a frakciókat, akik még nem szóltak, minthogy független képviselő nem tartózkodik a teremben, őt nem kérdezem meg, kíván-e felszólalni. Harangozó Gábor képviselő úr, MSZP!
  • ELNÖK: Győrffy Balázs képviselő úr, Fidesz!(18.10)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Több hozzászóló nincs. Megkérdezem az előterjesztőt, kíván-e válaszolni. (Jelzésre:) Képviselő úr, két perc áll rendelkezésére.