• DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: (Hangosítás nélkül.) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ahogy elnök úr is említette… ELNÖK: A hangot legyen oly kedves! (Dr. Kovács Zoltán kiveszi, majd ismét behelyezi a gépbe képviselői kártyáját.) Kártya, igen. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Bankkártyát!) Tessék, államtitkár úr! (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Csak a Bankszövetség által elismert kártyát fogadja el! ‑ Dr. Kovács Zoltán neve megjelenik a kijelzőn.) DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Ismételten kezdeném. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Látom, a kártya izgalmakat okozott néhány képviselőtársamnál, de bent volt, a rendszer nem működött.A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2014. évi XX. törvény és a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat azt a célt szolgálja, hogy felállításra kerüljön a minisztériumként működő miniszterelnöki kabinetiroda.Magyarország Alaptörvényének 17. cikk (1) be­kezdése kimondja, hogy a minisztériumok felsorolásáról törvény rendelkezik. Ennek értelmében, amennyiben a kormányfő a munka megszervezése érdekében új minisztérium felállításáról dönt, az Országgyűlés jóváhagyását kell hogy kérjük annak megalakításához. A kormánynak az Alaptörvényből levezetve, annak indokolásában foglaltak szerint, illetve az Alkotmánybíróság döntése alapján szervezetalakítási szabadsága van. A megalakításra kerülő minisztérium vezetőjének feladatairól és hatásköreiről a kormány eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendeletében kíván majd rendelkezni.Az új minisztérium megalakításával összefüggésben szükséges a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény módosítása is. Ennek kifejezett célja, hogy a kormány irányítása alá tartozó fejezetek rendje módosításra kerüljön, kialakítva ezzel a miniszterelnöki kabinetiroda fejezetet is. A kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 33. § (1) bekezdés szerint átcsoportosítással határozhatja meg az előirányzat mértékét.Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Az új minisztérium megalakítása nem egyedülálló gyakorlat Európában, például a 12,5 milliós Bajorországban a mindenkori bajor miniszterelnök döntési körébe tartozik a kancellária személyi és szakmai struktúrájának kialakítása, átszervezése vagy megszüntetése. Napjainkban a bajor miniszterelnöki kancellárián már két államminiszteri rangú vezető dolgozik.A kormány szabad szervezetalakítása olyan jog, amely 1990 májusa óta valamennyi kormányt megillet, és nem tudunk olyan esetet említeni itt a parlamentben, amikor a kormány szervezetalakításra vonatkozó javaslatait az Országgyűlés nem támogatta. Ezért kérem a tisztelt képviselőtársakat, a tisztelt Házat, hogy a benyújtott törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
  • DR. GULYÁS GERGELY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés előtt fekvő két törvényjavaslatból, de ennél több törvény módosításából álló javaslat világos: Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter előterjesztése létrehozza minisztériumi rangban a miniszterelnöki kabinetirodát, és miután ehhez önálló fejezetként ‑ a minisztériumi rangból adódóan ‑ a központi költségvetés módosítása is szükséges, ezért a módosítással megteremti a törvény elfogadása a technikai feltételeit annak, hogy az új minisztériumnak lehessen önálló költségvetése. A legfontosabb kérdés az, amit részben itt az előterjesztői expozéban államtitkár úr is érintett, hogy egyáltalán itt van-e ennek a vitának a helye. És a magyar jogrendszer jelenlegi szabályozásából adódóan az a válasz, hogy természetesen igen, hiszen a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény nevében is tartalmazza, hogy az Országgyűlés módosíthatja csak ezt a szintű jogszabályt, ezért aztán itt a parlamenti vitában is meg kell tárgyaljuk azt, hogy a kormány belső szervezetalakítási szándéka mire terjed ki, helyes vagy helytelen irányú-e. Azonban az én véleményem szerint ennek egyéb­ként nem lenne az Országgyűlésben a helye, úgy gondolom, hogy az alkotmányos keretek között a szervezetalakítási szabadsága a kormánynak azt is jelenthetné, sőt azt is kellene jelentenie ‑ ilyen értelemben ezt természetesen öt év kormányzás után önkritikaként is lehet értékelni -, hogy a minisztériumi struktúrát a kormány meghatározhassa, természetesen tekintettel azokra az alkotmányos korlátokra, amelyek mindannyiunk számára ismertek. A következő kérdés az, hogy az ellenzék a korábbi időszakban miként állt hozzá a kormány szervezetalakítási terveihez, és azt tudom mondani, hogy noha a belpolitikai klíma semmivel nem volt jobb 2006-ban, mégis még alkotmánymódosítás árán még a közigazgatási államtitkári tisztség általunk egyébként akkor sem támogatott szándékát is olyan értelemben szavazataival az ellenzék mégiscsak támogatni tudta, hogy az volt az egyértelmű véleményünk ebben az esetben, hogy a kormányt megilleti az a jog, hogy saját maga alakíthassa ki azt a struktúrát, ahogyan az országot irányítani kívánja. Én úgy gondolom, hogy ma már itt van előttünk annak a négyéves időszaknak valamennyi tapasztalata, és egyértelműen és világosan azt mondhatjuk, hogy téves döntés volt és nem vált be a közigazgatási államtitkári tisztség megszüntetése, ezért aztán ezt 2010-ben vissza is állítottuk, ráadásul számtalan, az akkori miniszteri struktúrában található változtatás, mint például az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium egyértelműen téves, káros hatással járó, a 2006 őszi erőszakos cselekményekre is negatívan kiható döntés volt, mégsem gondoljuk azt, hogy ne lett volna helyes az az akkori ellenzéki alapállás, hogy a kormányzat szervezetalakítási szabadságát az ellenzéknek semmilyen értelemben nem szükséges befolyásolni. Hogyha valaki demokratikus választásokon megszerzi annak a jogát, hogy az országot kormányozza, akkor döntően a miniszterelnök, illetve az adott politikai közösség felelőssége az, hogy milyen struktúrában kívánja ezt megtenni. Mégis, ha már itt tartunk, akkor érdemes kitérni a nemzetközi gyakorlatra is. Ha megnézzük a nemzetközi gyakorlatot, akkor azt látjuk, hogy az nemhogy nem ellentétes a mostani változtatási szándékkal, hanem sokkal inkább ‑ azt mondjuk ‑ ez a változtatási szándék illeszkedik a nemzetközi gyakorlathoz. A brit miniszterelnök háttérapparátusa duális szerkezetű, részben egy miniszterelnöki hivatalból, részben pedig a kabinetirodából áll, ezek jól elkülönülő feladatokat látnak el, gyakorlatilag a XIX. század második felétől egyértelműen kialakuló miniszterelnöki kormányzás során mind a kettőnek kulcsszerepe van. (10.50)1916-ban alakult meg Nagy-Britanniában a kabinetiroda, majd ezt követően jött létre az önálló miniszterelnöki hivatal. A kabinetirodában most 11 fontosabb vezető személy dolgozik, például miniszterelnök-helyettesi rangban dolgozik egy személy. A kabinetirodát vezető miniszter a pénzügyminiszter második helyettese, és a kormányzati, illetve a civil társadalomért felelős miniszter is e hivatal keretein belül dolgozik. A miniszterelnök hivatala pedig Angliában szintén komoly hagyománnyal rendelkezik. A hivatal vezetőjének tekinthető személy, vagy mondhatjuk úgy is, hogy a kabinet főtitkárának tekinthető személy 2012-ig hagyományosan a brit közszolgálat vezetője is volt. A kabinetfőnök által betöltött tisztség ‑ aki a miniszterelnök hivatalának működésére vonatkozó szervezeti és személyzeti hatáskörök révén tölt be fontos tisztséget ‑ pedig gyakorlatilag az egyik legjelentősebb miniszteriális pozíciónak számít az Egyesült Királyságban. A Mirror című újság a tisztség betöltőjét egyenesen az Egyesült Királyság leghatalmasabb nem választott emberének nevezte.Németországban nincs Angliához hasonló duális struktúra, de itt is Konrad Adenauer kancellár már megválasztásának másnapján, 1949. szeptember 16-án felállította a kancelláriát és az elkülönült szövetségi sajtóhivatalt, így egy nagyobb méretű hivatal jött létre, amely magában foglalta a sajtó- és információs irodát, a belügyi és külügyi részleget, s ez utóbbiba építették bele a személyzeti, szervezeti, protokoll és konzuli feladatokat. A kancellár saját apparátusa ettől kezdve a kancelláriából és a sajtóhivatalból állt. Ez a kettős struktúra egyébként a mai napig megmaradt.Franciaországban a miniszterelnököt a kormányzati döntések végrehajtásának tekintetében meglehetősen nagy apparátus segíti. Ennek központi magja a kormányhivatal, más elnevezéssel a kormány főtitkársága, míg a másik kiemelkedő szerepet betöltő háttérapparátusa a miniszterelnöknek a kormányhivatal mellett a miniszterelnöki kabinet. A kormány főtitkárságának legfontosabb feladata a kormányértekezletek előkészítése, a kormány törvény- és rendelettervezeteinek kidolgozása, koordinálása, a minisztériumok tevékenységének összehangolása. A hivatalt főtitkár vezeti, ezt még a Negyedik Köztársaságban hozták létre 1946-ban, de az Ötödik Köztársaság is megőrizte ennek az intézményét. A főtitkár nemcsak előkészíti a kormányüléseket, hanem saját maga is részt vesz azokon. Az elfogadott kormányhatározatokról sajtókommünikét, feljegyzéseket készít, figyelemmel kíséri a törvényhozás folyamatát, előkészíti a miniszterelnök döntéseit, tanácsaival együtt átadja a kormány tagjainak az államfő és a miniszterelnök utasításait. A miniszterelnöki kabinet pedig Franciaországban a politikai koordináció és az információs egyeztetés területén játszik meghatározó szerepet, szemben a kormányhivatallal, amelynek sokkal inkább a közigazgatási adminisztráció és a kormányzati munka előkészítése a feladata. Azt mondhatjuk tehát ‑ akár a francia, akár az angol vagy valamelyest még a német példát is idehozva -, az a változtatás, amelyre most sor kerül, a nemzetközi gyakorlattal is összhangban áll. De még egyszer szeretném hangsúlyozni, úgy gondolom, hogy e tekintetben ugyan a jelenlegi jogszabályok a törvényi szabályozást előírják, ezen változtatni valószínűleg már nem tudunk. Minden jövőbeni kormánynak azt kívánom, a legnagyobb problémája az legyen, hogy a kormányzat szerkezetéről, a minisztériumok felsorolásáról törvényt kell hoznia. Mégis úgy gondoljuk, hogy ez a szervezetalakítási kérdés, amelyet most a demokratikus nyilvánosság előtt az Országgyűlésben is megvitathatunk, alapvetően a kormány belső struktúrájának a kialakításához tartozik, ezért döntően a miniszterelnök és a kormány felelősségi körébe esik. De természetesen minden demokráciában jobb a több vita, mint a kevesebb, tehát itt az Országgyűlés előtt is lehetőség van ennek a törvényjavaslatnak a megvitatására. Arra kérem a kormánypárti és az ellenzéki képviselőket is, hogy azt az alapelvet, amely a kormányzati szerkezetalakításra vonatkozó miniszterelnöki és kormányzati felelősséget jelenti és hangsúlyozza, tiszteletben tartva támogassák ezeket a módosítási szándékokat. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Valóban, ahogy Gulyás Gergely képviselőtársam elmondta, az ellenzéki pártok általában meg szokták adni a kormányalakítási ‑ ha úgy tetszik ‑ szabadságot a kormánynak, és támogatni szokták a kormányátalakítással kapcsolatos javaslatokat. Megjegyzem, hogy ez nem mindig volt így. Úgy tűnik, hogy Gulyás Gergely képviselőtársam emlékezete egy kicsit hiányos, ugyanis 2008-ban nem támogatták önök ellenzéki képviselőként a szocialista kormány átalakítását, és több esetben is tartózkodtak ezzel kapcsolatban. Tehát annak az elvnek a vonatkozásában, amit most számon kérnének a mostani ellenzéken, önök sem voltak következetesek, és e tekintetben mi sem leszünk most azok. Ugyanis nem fogjuk támogatni ‑ sokféleképpen nevezték már ezt, én úgy mondanám, hogy ‑ a nagy bölcs vezér személye körüli miniszter pozíciójának a bevezetését vagy propagandaminiszter intézményének a létrehozását. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt már megszoktuk a kormánytól, hogy amennyiben nincs egyébként más racionális érve, akkor megpróbál különböző nemzetközi példákat összelapátolni és azzal önigazolást keresni a saját tervére. Megszoktuk ezt már az alkotmányozás folyamatában is, amikor egy-egy elemet kiragadott valamely uniós ország alkotmányából, és azt átemelte, igaz, rendszeridegen módon a magyar alkotmányba, Alaptörvénybe vagy valamelyik sarkalatos törvénybe, és azzal érvelt, hogy ez Németországban vagy az Egyesült Királyságban is így van. Csak éppenséggel az a baj, tisztelt képviselőtársaim, hogy két nagy probléma is van ezzel. Az egyik: a folyamat nem úgy néz ki, hogy önök megnéznek nemzetközi sztenderdeket, nemzetközi normákat és megoldásokat, majd megpróbálják azokat a rendszerhez passzoló módon átültetni a magyar jogrendszerbe, hanem kitalálnak valamit, és ahhoz keresnek valamilyen olyan hasonló példát, ami nemzetközi szinten megállja a helyét. Ez az egyik probléma. A másik probléma az, amit én elmondtam már akkor is és elmondok most is: kiemelni egy alkotmányos rendszerből egy elemet és behozni a magyarba, majd egy másik országéból kiemelni egy másik közjogi elemet, azt is behozni a magyarba, aztán néhány, egyébként a hazai jogfejlődés eredményeként megszilárdult szabályt megtartani, ez semmi mást nem okoz, mint egy óriási katyvaszt és ellentmondásos jogrendszert. Olyan ez, mint ahogy annak idején elmondtam: biztosan ismerik a „Micsoda madár ez?” című mesét, ahol a kacsának megtetszett a páva szép tolla, a gém hosszú lába, és elcserélte azokat a sajátjával, s aztán a végén létrejött egy torzó. Nos, ez jön létre a magyar jogrendszerben is, amikor egyes koherens alkotmányos rendszerekből kiemelek egyes elemeket és átteszek a magyarba. Ha már itt tartunk, és ilyen hosszan érvelt például az Egyesült Királyság jogrendszere mellett Gulyás Gergely képviselőtársam, akkor szeretném elmondani önnek és önöknek is, képviselőtársaim, hogy ott például miniszter csak az lehet, aki országgyűlési képviselő, akit megválasztottak. Ehhez képest, ha az Egyesült Királyság rendszerét kívánják átvenni, akkor bocsássák el azokat a minisztereket, akik nem képviselők ma a magyar parlamentben, és akkor koherensen átveszünk bizonyos szabályozást az angol jogrendszerből. De ugye azt sem kell mondani, hogy micsoda különbség van a magyar kontinentális jogi hagyományok és az angolszász jogi hagyományok között. Úgyhogy amikor Gulyás képvi­selőtársam azzal érvel, hogy Angliában hogy néz ez ki, akkor erre ellenérvként én ezt tudom mondani. De végigsorolhatnánk más államok jogrendszereit, kormányzati rendszereit is, egyik sem pontosan úgy néz ki, mint a magyar, ezért azt gondolom, hogy ezzel érvelni fölösleges és nem is vezet célra. A helyzet az, tisztelt képviselőtársaim, hogy önöket nem az angol, a német, a spanyol vagy a francia jogrendszer kiváló eredményei motiválták, hanem az, hogy Lázár János és Rogán Antal nem kívánt egymással együtt dolgozni. Ez az érv valószínűleg nem jelent meg sem Spanyolországban, sem Németországban, ugyanis ez a két úr Magyarországon politizál. Éppen ezért önök nem egy egyszerű államtitkári vagy más megoldásban gondolkodtak, mondjuk, a Miniszterelnökség keretein belül, hanem egy önálló jogi megoldást dolgoztak ki, egy önálló minisztériumot. (11.00)Ugyanis Lázár miniszter úr azt találta mondani, hogy ahhoz, hogy valaki jogköröket kapjon, ahhoz kapjon felelősséget, politikai felelősséget is. Magyarán szólva, ő kitalálta, neki semmi szüksége arra, hogy Rogán Antalnak az esetleges politikai balhéja miatt ő tartsa majd oda a fejét és vállalja a politikai következményeket, oldja meg ezt Rogán Antal a saját felelősségi körében, ezért aztán legyen önálló miniszter. Ez volt a motiváció, tisztelt képviselőtársaim.Azt gondolom, hogy ezért egy minisztériumot létrehozni több mint hiba. Azt természetesen soha nem fogjuk vitatni, bárki is lesz kormányon, hogy a kormánynak lehetősége van a kormányzati struktúrát úgy alakítani, ahogy ő gondolja. Azt sem fogjuk vitatni, hogy akár egy kormányzati perióduson belül joga van arra, hogy átalakítsa a minisztériumok rendszerét, struktúráját. De ezek strukturális átalakítások legyenek, és ne ismételten személyre szabott jogalkotás. Mert itt nincsen másról szó. Arról van szó, hogy Rogán Antal munkáját, lojalitását a miniszterelnök meg akarja hálálni, egy miniszteri pozíciót akar neki adni, vagy a miniszteri pozícióhoz hasonló politikai hatásköröket, és erre keresnek önök egy megoldást. Mivel Lázár János nem fogadja be őt, hát akkor létrehoznak egy másik minisztériumot. Ez tehát a strukturális probléma, ami miatt mi ezt a módosító javaslatot bizonyosan nem fogjuk tudni támogatni.Még talán a struktúráról egy gondolatot. Tisztelt képviselőtársaim, lassan fölöslegessé válnak a szakminisztériumok. Olyan elképesztő hatáskör összpontosult a Miniszterelnökséget vezető miniszter kezében, ami egyébként, nem mondom, hogy példátlan, de nagyon kevés példát lehet ilyet találni Európa-szerte. Most én érvelek ezzel. Most ehhez képest létrehozunk még egy olyan minisztériumot, nemcsak egy minisztert, nemcsak egy kabinetfőnököt, egy kabinetvezetőt, nemcsak egy tárca nélküli minisztert, hanem egy apparátussal rendelkező minisztériumot, amit szintén a miniszterelnök személyes köreihez kötünk. Ennek, tisztelt képviselőtársaim, semmi ér­tel­me, és a centralizációt tovább fokozza.Az pedig, hogy mit akarnak ezzel a minisztériummal, illetve mit akarnak ennek a miniszternek a hatáskörébe utalni, végképp nem támogatható, nem akceptálható. Egyrészt, tisztelt képviselőtársaim, ha a sajtóhírek nem csalnak, de örülnék annak, ha majd ezt egy az egyben megcáfolnák képviselőtársaim, az egyik legfőbb feladata ennek a miniszternek a kormány propagandagépezetének irányítása lesz. Márpedig propagandaminiszterek diktatúrában szokásosak, nem pedig demokráciában. A másik fő feladata pedig, ahogy mondtam, a nagy bölcs vezér személye körüli miniszteri pozíció ellátása. Ezt is, úgy tudom, monarchiákban szokás bevezetni, nem demokratikus viszonyok között. Éppen ezért tehát sem strukturális szempontból, sem pedig más indokok alapján nem tudjuk támogatni ezt a törvényjavaslatot.Egyetlen módosító javaslatot nyújtottunk be, tisztelt képviselőtársaink, ugyanis koherenciazavar keletkezik a törvényben akkor, ha e módosító javaslat nélkül fogadják el az előttünk fekvő törvényjavaslatot. Azt tudom csak erre mondani, hogy ha már ilyen támogathatatlan és személyre szabott jogalkotást folytatnak, akkor legalább tegyék meg azt, hogy a kodifikációs szakmai feltételeknek megfelelő javaslatot terjesztenek a Ház elé. Ha pedig ezt nem tudják, akkor mi, ellenzéki képviselőkként szívesen nyújtunk önöknek szakmai segítséget. Ezt tettük most a módosító javaslattal is. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)
  • DR. TÓTH BERTALAN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Kezemben tartom a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló törvény módosítását, ami két sor: „Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény 1. számú melléklete (21) bekezdése Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezettel egészül ki.” Erről szól a költségvetési módosító javaslat.Látható, hogy a Fidesz-kormány számára ma ez a legfontosabb módosítás, egy biankó csekket ad Rogán Antalnak arra, hogy a nemzeti együttműködés rendszerének új propagandaminisztereként az adófizetők pénzén tovább fokozza a megosztottságot, tovább gyalázza a rendszer kritizálóit, tovább folytassa a gyűlöletkeltést, adófizetői pénzzel tömje ki Habony Árpád és Andy Vajna épülő médiabirodalmát. Ez az előterjesztés, ahogy képviselőtársam korábban említette, két ifjú fideszes török harcának egyik állomása, harcolnak a pénzért, harcolnak a hatalomért, természetesen a mi pénzünkért. A nagy vezér pedig csak mosolyog, megoszt, hogy uralkodhasson. Az ügy pikantériája már csak az, hogy ezt a javaslatot Lázár János miniszter úr terjesztette elő. Na, ehhez kérik önök a mi támogatásunkat, tisztelt képviselőtársaim. Persze, nincs kétségem afelől, hogy önök mint jó pártkatonák ezt támogatni is fogják.Tisztelt Képviselőtársaim! Elképzelem, hogy egy normális kormány vezeti ma Magyarországot. A kormányátalakításról tárgyal a parlament, és új minisztérium vagy minisztériumok felállítása, létrehozása van napirenden. Elképzelem, hogy egy normális kormány által vezetett országban nem propagandaminisztériumot, hanem például Egészségügyi Minisztériumot hoznak létre, jelzem, éppen most államtitkár sem vezeti ezt az ágazatot. Nem biankó csekket adnak ennek a minisztériumnak, hanem a közmédiára szánt százmilliárdból, a stadionfejlesztésekre szánt tízmilliárdokból, a Magyar Nemzeti Bank festmény-, kastély-. luxusingatlan-, zongoravásárlás helyett befizetett nyereségéből például az egészségügyi dolgozók bérére, a műtétek várakozólistájának rövidítésére, a kórházak adósságának csökkentésére vagy a mentők tevékenységének támogatására különítenek el forrást és csoportosítanak át milliárdokat.Elképzelem, hogy egy ilyen normális helyzetben létrehozzuk az Oktatási Minisztériumot, és a költségvetési átcsoportosításnál a pedagógusok vagy a nem pedagógus munkavállalók, a felsőoktatásban dolgozók bérére csoportosítunk át milliárdokat, vagy akár csak krétára, vécépapírra vagy tankönyvekre. Elképzelem egy ilyen normális helyzetben, hogy létrehozunk egy Munkaügyi Minisztériumot, biztosítjuk a nettó 100 ezer forintos minimálbér feltételeit, és ennek forrásaira csoportosítunk át milliárdokat. Vagy a hatékonyabb közmunkaprogramra szánunk több pénzt, hogy családok százezreinek legyen esélye kilépni a jelenlegi elkeseredett helyzetéből.Lehetne folytatni a sort, tisztelt képviselőtársaim, hiszen mindenki számára teljesen világos, hogy Rogán Antal propagandaminisztériumának létrehozásánál és adófizetői pénzekkel történő ellátásánál szinte minden más állami feladat fontosabb. De sajnos fel kell ébrednünk, itt vagyunk a szomorú valóságban. Biankó csekket akarnak adni önök a fideszes többségű parlament által Rogán Antalnak, Magyarország új propagandaminiszterének az adófizetők pénzéből. Na, ehhez mi nem adjuk a támogatásunkat. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)
  • DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Orbán Viktor miniszterelnök úr és az általa vezetett kormány, élve szervezetalakítási jogával, úgy határozott, hogy a minisztériumi struktúrát át kívánja alakítani oly módon, hogy a miniszterelnöki kabinetiroda önálló minisztériumi formában kerüljön megalapításra. Ehhez a parlament hozzájárulása szükséges. A KDNP ezért támogatja a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2014. évi XX. törvény és a központi államigazgatási szervekről, valamit a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosításáról szóló T/6291. számú törvényjavaslatot. Kérem, támogassák önök is.Figyelemmel pedig a T/6291. számú törvényjavaslatra, vagyis a miniszterelnöki kabinetiroda mint minisztérium megalakítására, mindez szükségessé teszi új költségvetési fejezet kialakítását, ezáltal a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény módosítását.(11.10)Mindezek alapján a KDNP támogatja a Magyar­ország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény módosításáról szóló T/6290. törvényjavaslatot. Kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • HEGEDŰS LORÁNTNÉ, a Jobbik képviselő­csoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Ház! Mielőtt a vezérszónoki hozzászólásomat elkezdeném, azért egy komoly kérdésre szeretném, ha együtt próbálnánk meg­találni a választ. Ez pedig az, hogy hova tűnt Rogán Antal. (Közbeszólások az MSZP és a Jobbik soraiból. ‑ Közbeszólás a Fidesz soraiból: Kiment a teremből.) Hiszen mi most, akik itt vagyunk, mind azért vagyunk itt, hogy az ő érdekében dolgozzunk. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Ő meg az orszá­­gért.) Azért vagyunk itt, hogy az ő érdekében felállítandó minisztériumnak a feladatairól, költség­vetéséről, s a többiről tárgyaljunk. Eddig benn volt a Házban, de most hirtelen angolosan távozott. Megmondom őszintén, én úgy gondolom, eléggé szomorú az a kép, ami ebből kirajzolódik, mert valószínűleg a jövőben is ennyire fogja ő felelősen vezetni a minisztériumot, ennyire fogja ő valójában komolyan venni azt a feladatot, amit most fogunk tárgyalni, amiről most fogunk beszélni.A másik kérdés, amire szeretnék még röviden kitérni, az az előbbiekben elhangzott, a kormányzat szervezetalakítási szabadsága, amit mind a KDNP-s, mind pedig a fideszes vezérszónokok elmondtak. Igen, ez nagy szó, hogy valóban van a kormány­zatnak szervezetalakítási szabadsága, de ami egy kicsit árnyalja ezt a képet, azt úgy hívjuk, hogy törvények, például az Alaptörvény, ami alapján nem lehet költségvetési törvényjavaslatot úgy benyújtani, ahogy ezt önök itt megtették előttünk.Tehát visszatérve Rogán Antalra, hiányzó Rogán Antalunkra és az ő minisztériumára és arra, hogy próbáljuk komolyan venni a feladatunkat, először is arra a kérdésre szeretnék választ adni, hogy miért állít fel a kormányzat egy új minisztériumot. Nyíl­ván­valóan csak komoly indok lehet itt a hát­térben, mert nyilván komoly indok nélkül ilyet nem tenne meg a kormányzat. Tehát nyilván olyan szük­séghelyzet van vagy olyan szükséghelyzetet vagy divatos szóval válsághelyzetet kíván a kormányzat kezelni, amit egy korábbban el nem látott kor­mányzati feladat vagy a kormányzati munka vala­milyen hiányossága okozott.Tehát mi ez a feladat, ami az általános indok­lásban is szerepel? Így hangzik, hogy általános politikai koordináció, azaz általánosságban politi­kailag kell majd koordinálnia az új miniszternek. Vagyis, hogy visszakanyarodjak a legelső kér­désemhez, eddig nyilvánvalóan nem volt ez a feladat ellátva. Magyarra fordítva ez azt jelentheti, hogy egy: általánosságban nem volt politikai koordináció. Kettő: az általános politika koordinálatlan volt. Vagy ami a legsúlyosabb, hogy nem volt olyan politika, amit egyáltalában koor­dinálni lehetett volna. Na, de most úgy látszik, hogy ez az égető kérdés, ez a súlyos probléma meg fog oldódni egyszer s mindenkorra.Ezért tehát a következő kérdés, amit tisztáznunk kell, amiről beszélnünk kell, hogy mennyi pénzből fog gazdálkodni ez a nagyon fontos feladatot ellátó új minisztérium. Na, hát sajnos ez nem derül ki az önök által előterjesztett törvényjavaslatból, annak elle­nére, hogy ahogy előbb is említettem, olyan apró­ságok, mint például az államháztartási törvény, vagy ne is említsük, az Alaptörvény a közpénzekkel való gazdálkodás kapcsán azt mondja ki, hogy kiegyensúlyozottan, átlátható módon, észszerűen részletezett módon lehet csak költségvetést benyúj­tani, és ilyen módon is lehet közpénzeket elkölteni. Ám egyelőre ennek a rendkívül fontos feladatot ellátó minisztériumnak a költségvetése egy nagy nulla. Hiszen ebben a költségvetési törvény­terve­zetben, valamint a költségvetés átalakításában azt látjuk, hogy a fejezet neve mellett nem szerepel semmi, csak nulla forint. Reméljük, hogy nem lesz ennyire komolytalan majd aztán a minisztérium, amit önök fel kívánnak állítani.De hallhattuk és olvashattuk is az indoklásban, Lázár János szerint átcsoportosítás lesz valamilyen másik fejezetből, majd a kormányzat a későbbiek során át fog csoportosítani azért, hogy ez a minisztérium működőképes lehessen. Akkor tegyük föl a kérdést, hogy milyen másik szakterületről fog­nak önök átcsoportosítani. Talán az egész­ségügyből kívánnak forrásokat elvonni, hogy ez a rendkívül fontos feladatot ellátó minisztérium tudjon majd működni? Vagy az oktatás területét próbálják majd ilyen módon megkurtítani? Vagy más, valóban szakfeladatot ellátó minisztérium lesz majd a kár­vallottja ezen új minisztérium felállí­tásának? Tudjuk, hogy az általános tartalék­kerethez, tehát pél­dául a „rendkívüli kormányzati intéz­kedések” keret­hez már nem tudnak nyúlni, hiszen Varga Mihály miniszter úr bevallása szerint is egy későbbiek során benyújtandó törvényjavaslat szerint azért kell majd módosítani a 2015-ös költségvetést, mert a migrációs válság ezt a tarta­lékkeretet mind egy az egyben felemésztette. Tehát, ha már nincs tartalékkeret, akkor nem tudnak máshoz nyúlni, csak kizárólag valamilyen más szakterülethez, ahol valóban szakfeladatot látnak el, nem pedig álta­lánosan politi­kailag koordinálnak. De hogy továbbmenjek, úgy tűnik ezen törvény­javaslatból, az önök által benyújtott törvény­javas­latból, hogy ez egy rendkívül tiszavirág életű minisztérium lesz, csak két hónap lesz összességében a szavatossága, úgymint november és december. Hiszen már most is van júniusban letárgyalt 2016-os költségvetési törvényünk, tehát a 2016-os költség­vetési törvényt is önöknek módosítaniuk kellene ezek alapján, ezen előterjesztés alapján. Hiszen akkor ezek alapján hogyan lehet majd új munka­társakkal szerződést kötni, maximum két hónapra? Hiszen tovább önök kötelezettségvállalást nem tudnak mire felvállalni, hiszen a költségvetési tör­vényben, a 2016-os költségvetési törvényben ez a minisztérium nem szerepel.No, de menjünk tovább, mert vannak itt még eléggé érdekes és megválaszolatlan kérdések, hogy például ki fogja vezetni ezt a minisztériumot. A hírek szerint ugyebár Rogán Antal, akiről Lázár János saját maga ‑ a szavait idézem pontosan ‑ azt mondta, hogy „olyan különleges személyes adottságokkal rendelkezik, hogy nélkülözhetetlenné vált a kor­mány­zati politikában”. No, hát próbáltunk utána­járni, melyek ezek a rendkívüli adottságai Rogán Antalnak, amelyek őt miniszterré teszik vagy tehetik. Lássuk! A minisz­terjelölt úrról a követ­kezőket tudhatjuk. Már polgármesterként is jelentős pályát futott be. Sajátos vagyongazdálkodási politi­kát folytatott, például a belvárosi üzlethelyiségek érté­kesítésében, és olyan kötött forgatókönyvek alapján, valóban kreatív módon oldotta meg ezen belvárosi üzlethelyiségek értékesítését, hogy vala­milyen módon mindig a haveri, baráti körből kerül­tek ki a kedvez­mé­nyezettek.De ugyanilyen nagyon érdekes és sajátos vagyongazdálkodási politikát folytatott a stratégiai helyeken lévő bérpaloták mélyen áron aluli és csomagban történt eladása kapcsán. Például az egyik, az egyik legkedvencebb történetem a Szent István Általános Iskola ott a Bazilika tőszom­szédságában, Mudura Sándornak sikerült eladni, a ‑ tudjuk ‑ Medgyessy miniszterelnök úrral igen jó kapcsolatot ápolt egykori román vállalkozónak, és bizony az ő hírnevére is bizonyos módon árnyék vetült már a korábbiakban is, de nem gondolom, hogy ez indokolta azt, hogy a belvárosi polgármester vele kötött szerződést. De mind a két esetben vagy mind a két problémakör esetében az a közös, hogy a feltűnő értékaránytalanság majd’ minden értéke­sített ingatlan esetén kimutatható.Aztán a „Belváros főutcája” program is rendkívül híres, hogy azt ne mondjam, hírhedt lett. (Az elnök csenget.) ELNÖK: Kedves Képviselő Asszony! Jegyző Asszony! Azon tűnődöm, megvallom őszintén, hogy a törvényben nem szerepel a miniszter személye… (Derültség, felzúdulás és közbeszólások az MSZP és a Jobbik soraiból.) És én úgy ítélem meg, hogy feleslegesen eltér a tárgytól. Figyelmeztetem… (Zaj, közbeszólások a Jobbik soraiból.)Figyelmeztetem, jegyző asszony, hogy térjen a tárgyra, és a törvényről beszéljen (Novák Előd: Van egy személyi javaslata!), ne arról, hogy kit fognak majd kinevezni a miniszternek. Köszönöm szépen megértő türelmét.(11.20) HEGEDŰS LORÁNTNÉ, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Házelnök Úr! Az a személy, akiről beszélek, közszereplő, egyébként országgyűlési képviselő, ezért a kritikát nemcsak a Házon belül, de a Házon kívül is köteles tűrnie. Arról beszélek, hogy az az ember, aki a sajtóban meg lett nevezve, és aki ezt a minisztériumot fogja vezetni, mennyire alkalmas arra a szerepre, amire szánják. Azt gondolom, hogy minden olyan probléma, amit önöknek most itt fel szeretnék sorolni és elébük szeretnék tárni, egyébként már a sajtóban korábban megjelent, nem vitatott, senki által nem peresíthető ügy, és én azt gondolom, hogy itt, igen, a Ház előtt, a nemzet templomában helye van ennek a gondolkodásmódnak. Köszönöm szépen. (Az elnök csenget. ‑ Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Kedves jegyző asszony, képviselő asszony, én másképpen ítélem meg. Kérem szépen, térjen rá a tárgyra, és ne egy személyt minősítsen. Ezt tegye meg egy napirend előtti felszólalásban, tegye meg más formában itt, a szent templomban, de ebben a témakörben ne. (Novák Előd: Ne nézzük hülyének egymást! ‑ Dr. Bárándy Gergely: Ő lesz a miniszter!) HEGEDŰS LORÁNTNÉ, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Házelnök úr, meg fogom úgy fogalmazni a gondolataimat, hogy mindenképpen szorosan a tárgyhoz ragaszkodóm. ELNÖK: Köszönöm szépen. HEGEDŰS LORÁNTNÉ, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Ezért folytatnám most, hogy miről is szeretnék beszélni. Tudjuk, hogy Lázár János miniszter úrnak a minisztériumához tartozik az európai ügyek, illetve az európai uniós pályázatok kérdése. Ebből fog kiválni, ebből a minisztériumból fog kiválni, mint tudjuk, a következő, tehát a leendő kabinetet vezető minisztérium, és ezért is fontos a kettő közötti kapcsolatot megvizsgálni. Európai uniós pályázatoknál ha valamifajta szabálytalanságot fedeznek fel, akkor ugye nagyon sok esetben az OLAF szokott vizsgálódni, és ugyanez történik, tehát ez az OLAF-vizsgálódás történik egyébként például a „Belváros főutcája” program kapcsán is, ahol ez a rendkívül fontos európai uniós intézmény azt állapította meg, hogy jelentős visszaélések történtek, például személyre szabott közbeszerzési eljárásokat folytattak le vagy jelentős felülszámlázások történtek. Azt gondolom, hogy ha az európai uniós pályázatokról beszélünk, illetve az általános politikai koordinációt vezető minisztériumról, akkor nagyon fontos lenne az OLAF-ban dolgozó szakembereket is politikailag, általánosságban, alaposan, jól koordinálni, hogy ezt a zavaros gondolkodásmódjukat egyszer s mindenkorra elvessék, hogy „Rogániában”, kérem, ilyen nem történhet.De hogyha még a következőkben is szeretnénk maradni a leendő, nagyon fontos minisztérium feladatkörénél, akkor általános politikai koordináció kapcsán nyilvánvalóan a korrupcióellenes harc is egy olyan dolog, amit általánosan politikailag majd koordinálni kell a különböző minisztériumok között. Nem tudok nem gondolni ebben a tárgykörben például szintén a Belvárosban elhíresült projektre, a Csipak-féle Zeppelin-projektre, ami kapcsán tudjuk, hogy Csipak Péter már bűnöző is lett, hiszen fel­függesztett börtönbüntetést kapott. Annak idején ‑ zárójelben azt is meg kell jegyezzem ‑ az akkori polgármester volt, aki ezt a projektet kiemelten támogatta. És hogy mi a közös a Csipak Péter-féle projektben, illetve Csipak Péter személyében magában és az akkori polgármesterben? Hát az, hogy mind a ketten szeretnek nagy lakásban, szépen, kényelmesen élni. Sajnos hozzá kell hogy tegyem, és ez is az itteni feladatunk része, hiszen minden országgyűlési képviselő és így minden miniszter is köteles majd vagyonbevallást tenni, hogy bárki élhet szép nagy lakásban, csak az országgyűlési képviselőknek vagy minisztereknek ezt pontosan be is kell vallani. Tehát nem lehet e tekintetben szemérmesnek lenni, és minden nap, minden héten… Igen, elképzelhető persze, hogy a lakásunk elkezd önálló életre kelni, és elkezd magától növekedni, ilyen furcsaságok is elő szoktak fordulni, no de visszatérve a földre és a fizika törvényeihez, azért ez ritkaságnak minősíthető. Tehát, visszatérve a nagyon fontos feladatot ellátó minisztériumhoz, annak a vezetőjének nagyon kíváncsiak leszünk majd a vagyonbevallására, hogy vajon most mekkora lakásban lakik éppen. Még egy dologra nagyon fontos lenne kitérni, szintén a korrupcióellenes harc keretében, ez Andy Vajna személye. Mint tudjuk, ez a kormánybiztos úr arról híresült el, hogy azok a kaszinók, amelyeket most már ő birtokol koncessziós szerződés formájában, valahogy, valamilyen kurta-furcsa módon minden esetben offshore-cégekhez köthetőek. Kétségtelen, hogy a korrupcióellenes harcot mindenkinek úgy kell kezdenie, hogy saját közvetlen környezetében körbenéz, hogy nincs-e véletlenül olyan kapcsolata, ami az ő munkásságára esetleg valamilyen módon árnyékot vethetne, például ilyen módon az általános politikai koordinációra, ha már valakinek ez a feladata. A rossznyelvek szerint Andy Vajna a leendő miniszter úr személyével igencsak jó, mondjuk, már-már családi, baráti kapcsolatot ápol, és szörnyű azt hallanom vissza a sajtóból, hogy egyesek úgy ítélik meg ennek a minisztériumnak a felállítását, hogy keresztapu bevásárolt. Most éppen nem kaszinót vett, nem éttermet vett, nem valamilyen ingatlant vett, most éppen egy minisztériumot vett. Ezt a rendkívül súlyos vádat jó lenne minél hamarabb elhárítani, csakúgy, mint az offshore-lovagokkal való közvetlen kapcsolattartást. Tehát nemcsak Andy Vajna mint offshore-lovag jöhet itt számításba, hanem a letelepedési kötvény nyertesei, akik lényegében gazdasági bevándorlóként, de valamilyen úton-módon mindig valamifajta adóparadicsomból érkeztek hozzánk, és az is tény, hogy a rendkívül fontos feladatot ellátó minisztériumot majd egykoron vezető miniszter személyéhez köthető a letelepedési kötvények eladása. Összegezve tehát, én azt gondolom, hogy rendkívül rossz pedagógiai eszköz éretlen személyek között a vitát, a civakodást úgy eldönteni, hogy költséges játékszerekkel próbáljuk elcsendesíteni őket. Nem lehet játszásiból minisztériumot csinálni! Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • DR. VEJKEY IMRE (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót, az imént én már felszólaltam, tehát itt valami technikai tévedés lehet. Köszönöm szépen. (Derültség az ellenzéki padsorokban. - Közbe­szó­lások a Jobbik soraiból: Vissza! Vissza!)
  • DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nagyon szívesen meghallgattam volna pedig Vejkey Imrét még egyszer. A helyzet az, hogy tulajdonképpen én azzal a szokásjoggal, amelyet Gulyás Gergely felemlített, teljes mértékben egyetértek, tehát a mindenkori miniszterelnöknek a magyar alkotmányos hagyományok szerint szíve joga úgy megszabni a minisztériumi struktúrát, ahogy ő azt jónak látja. Így tette egyébként Gyurcsány Ferenc is 2006 nyarán – jegy­zem meg, a Fidesz hozzá is járult -, amikor a közigazgatási államtitkári kart egy tollvonással szétverte. Tehát önmagában az, hogy a kormányzati struktúrát mikor, hogyan akarja átalakítani a miniszterelnök, ebben a miniszterelnöknek a magyar alkotmányos rend szerint van egy autonómiája, éppen ezért én ezzel különösebben foglalkozni nem szeretnék; mint ahogy az LMP abban is önmegtartóztató kíván lenni, hogy a sajtóban megjelölt potenciális miniszter személyével sem kívánnánk behatóbban foglalkozni.Amiért ugyanakkor a javaslat önmagában elfogadhatatlan, annak több oka van, az egyikre egyébként az előbb Hegedűs Lorántné már utalt. Tehát azért meglehetősen vicces, hogy miközben nagy dérrel-dúrral beharangozzák a 2016-os költségvetést, létrehoznak egy minisztériumot ’15 októberével, és elfelejtik a 2016-os költségvetés módosítását is a Ház elé terjeszteni. Úgy látszik, ez a minisztérium, amit a miniszterelnök létre kíván hozni, egy ilyen 3 hónapos minisztérium lesz. Szerintem ezt jó lett volna előre közölni Rogán Antallal, vagy ha nem Rogán Antallal, akkor azzal, akire ez a megtisztelő feladat vár, hogy ez a minisztérium csak 3 hónapot fog megélni, hiszen az olvasata a javaslatnak nem lehet más. Tehát ha kizárólag a 2015-ös költségvetést kívánják átszabni az új minisztérium kedvéért és a ’16-ost nem, ennek egyetlenegy olvasata van, hogy az, aki kabinetminiszter lesz, az 3 hónapig fogja ezt a megtisztelő feladatot ellátni, január 1-jével pedig mehet isten hírével, mint ahogy a minisztériuma is, amiről itt most vitatkozunk, a feledés homályába fog merülni. (11.30)Azt gondolom, hogy ez így tökéletesen komolytalan, magára valamit adó miniszterelnök három hónapra nem hoz létre minisztériumot. Természetesen én azt a koncepciót is érteni vélem, amit Gulyás Gergely itt elővezetett angol és más példák alapján. Az elmúlt 25 év gyakorlatában, ugye, a minisztériumok vezetését osztották meg politikai és közigazgatási államtitkárok között, a miniszterek helyettesítését. Van logika abban, hogy a miniszterelnöknek is egy közigazgatási és egy politikai koordinációért felelős miniszter legyen a helyettese. Ami a probléma, túl azon, hogy a miniszterelnök-helyettesi stallumot egész másként, más logika és megfontolás alapján osztotta ki a miniszterelnök, az egyrészt, hogy a Miniszterelnökség mint gigaminisztérium az utóbbi években gyakorlatilag teljesen fölöslegessé tette magának a kormánynak a létezését. Lássuk be, hogy a Miniszterelnökség feladatainak a felduzzasztása praktikusan kiüresítette valamennyi minisztériumot, és ez már nem pusztán a miniszterelnöknek a felségterületére tartozó kérdés, mert ciklusokon túlnyúlóan ‑ amikor már régen nem Orbán Viktor lesz a miniszterelnök ‑ is aláaknásította a kormányzást. (Varga József közbeszól.) Lehet, hogy Varga képviselőtársam számára ez meglepetésként hat, szerintem jó lenne felkészülni arra az időre is, amikor már nem Orbán Viktornak fogják hívni Magyar­ország miniszterelnökét. Tehát az igazi problémánk azzal van, ami nem is annyira a konkrét jelenlegi módosítás, hanem a Miniszterelnökségnek mint ilyen gigaminisztériumnak a működése. Mindenféle logikát és szakmai megfontolást nélkülöző módon nyúltak bele a minisztériumok hagyományos kompetenciaterületeibe, és emeltek át a Miniszterelnökséghez. Most ezt a Miniszterelnökséget próbálják egyfajta logika alapján tovább szeletelni, miközben az alapvető probléma ezekkel a gigaminisztériumokkal van. Elsősorban a Miniszterelnökséggel, másodsorban pedig az erőforrás-mi­nisz­tériummal egy olyan kormányzati struktúra működik Magyarországon, ahol gyakorlatilag a miniszterek bábfigurák, a miniszterelnök és a jelenlegi kancelláriaminiszter, vélhetően a kabinetminiszterük, hárman lesznek azok, eddig ketten voltak azok, akik gyakorlatilag mindenről döntöttek. Jegyzem meg, ez a kormányzati struktúra, tehát ahol van egy túlsúlyos kancelláriaminisztérium, ez egyébként az Alaptörvény szellemének sem felel meg, ahol a kormány mint testület van definiálva. Jelenleg kormánydöntésekről nem is lehet beszélni, hiszen praktikusan pénz, paripa, posztó, minden ott van a Miniszterelnökségnél. Azt gondolom, hogy ez a fajta centralizációja a kormánynak a közigazgatáson belül is nagyon komoly károkat okoz hosszú távon.A másik problémánk viszont túl azon, hogy itt nem szakít a miniszterelnök ezzel a túlsúlyos Miniszterelnökséggel, nem szakít a gigaminisztériumok gyakorlatával, a másik problémánk pedig az, hogy miért kell külön felügyelet a kormányzati kommunikációra. A problémánk maga a kormányzati kommunikáció. Teljesen hiteltelen ebben egyébként a szocialisták kritikája, hiszen a szocialista kormányok alatt is bőkezűen osztották a lét a száznapos program meg a következő száznapos program propagálására. Lássuk be, akár a szocialisták lopnak, akár önök lopnak, a lopás az lopás. Az LMP tegnap is bizottság elé terjesztett egy törvényjavaslatot a kormányzati propaganda tilalmáról. Világosan ki kell állni az emberek elé, hogy akkor, amikor százmilliókat és milliárdokat költ egy kormány kommunikációra, az egész burkolt pártfinanszírozás, másrészt pedig a lopásnak a törvényesítése. A mindenkori kormánynak kizárólag abban a sávban van joga kommunikálni, ha egy információ a polgárok jogainak gyakorlásához vagy kötelezettségeik teljesítéséhez elengedhetetlenül szükséges. Az, hogy az önök elődei nem ezt tették, hanem loptak, és kormányzati kommunikáció címén a haveroknak már 2002-ben kitolták a lét, ez önöket nem mentesíti. Mi 2009-ben még parlamenten kívül is kritizáltuk a Bajnai-kormányt azért, mert uszkve 300-400 millió forintot költött kormányzati kommunikációra. Önök ennek a tízszeresét költik. Az, hogy most ezt nemzeti inzultációnak meg nem tudom, mi a nyavalyának nevezik, ettől ez még lopás. Lehet, hogy Varga képviselőtársamnak ez humoros, viszont egyszerűen arról van szó, hogy önök átlépnek a pártfinanszírozás szabályain, átlépnek azon, ami egyébként egy kormánynak a rendeltetése, és a kormányzati kommunikáció egyszerűen egy haveri kifizetőhely, másrészt pedig pluszkassza a mindenkori kormánypártnak. És hogy mekkora a probléma, ennek a szemléltetésére azért arról is beszélni kell, hogy ezt a messzemenően erkölcstelen, rabló gyakorlatot folytatták már 2010 előtt is, és folytatják most is a köztulajdonban álló és nem versengő állami cégek. Emlékszünk az első Orbán-kormány időszakából arra, amikor MFB-s logóval futottak ki focicsapatok a gyepre, emlékszünk a 2002-2010 közötti időszakból is MVM-hirdetésekre, és emlékszünk most is MVM- meg Paksi Atomerőmű Zrt.-hirdetésekre. Meg tudja-e bárki mondani azt, hogy ezeknek a cégeknek miért van szükségük reklámra? Ez egész egyszerűen lopás, az állampolgárok, az adófizető polgárok meglopása. Amikor Varga képviselőtársam, mondjuk, fölkapcsolja a villanyt, akkor nincsen döntési helyzetben, hogy eldöntse, hogy az MVM-től vagy mástól kívánja az áramot megvásárolni. (Varga József: Nálunk petróleum volt.) Éppen ezért köztulajdonban álló cégek esetében is meg kell tiltani, és az LMP meg fogja tiltani azt, hogy propagandára költsenek, és ez a torz gyakorlat egyébként legyűrűzött már nagyon régen a helyi önkormányzatokhoz is, amikor a helyi polgármesterek, önkormányzati vezetők is úgy gondolták, hogy az önkormányzati cégek szponzorációra annyit költenek, amennyit akarnak, és külön kasszájuk van helyben is arra, hogy a saját politikai sületlenségüket közpénzen propagálják. Ezt a gyakorlatot be kell fejezni. Nem új minisztériumot kell, új felügyelő minisztert kell a kormányzati kommunikáció fölé rendelni, hanem a kormányzati kommunikációt mint olyat egész egyszerűen be kell fejezni, a visszás ügyleteket pedig az ügyészségnek ki kell vizsgálnia. Erről van szó, és nagyon kérem, hogy fejezzék be az egymásra mutogatást. Attól, mert egy gyakorlat bűnös volt ’90 és 2010 között, bár egész pontosan ez a gyakorlat az első Orbán-kormány idején kezdett elharapódzni, ’98-tól, attól az még bűnös 2010 után; főleg akkor, helyesen szól közbe Szávay képviselőtársam, az eredendő bűn a Széchenyi-tervnek a gigantomán reklámozása volt. Majd jött derék, jó Medgyessy Péter 2002-ben, aki a száznapos meg a még egyszer száznapos programot matricákon és plakátokon propagálta, nehogy az emberek elfelejtsék, és ezt a gyakorlatot folytatják önök.Az a különbség az önök elődei és önök között, hogy önök tízszeres áron csinálják ezt meg. Tízszer akkora kasszát vesznek el az emberektől, tízszer akkora pénzt rabolnak el a magyar oktatásból, a magyar egészségügyből, és tízszer annyi plusz költőpénzt adnak a Fidesz-Magyar Polgári Szövetségnek. Ez a helyzet. Erre nem új minisztériumot kell létrehozni, hanem meg kell tiltani ezt a gyakorlatot, és büntetőeljárásokat kell indítani, mert egész egyszerűen a kormányzati propaganda mint olyan nem más, mint a lopásnak a törvényesítése. Tisztelt Országgyűlés! Éppen ezért mi továbbra is azt követeljük, hogy a nemzeti kommunikációs hivatalt mint olyat szüntessék meg, nem felügyelő miniszter kell, hanem meg kell szüntetni ezt a hivatalt. Semmi olyan funkciója nincsen, ami a kormányzati tevékenységhez elengedhetetlen, kormányzati kommunikációra meg bőven elég 100-200 millió forint. Hogyha új kormányablakokat akarnak például nyitni, nyilvánvalóan van feladata a kormányzatnak abban, hogy erről az állampolgárokat értesítse, de ehhez nem milliárdok kellenek. 100-200 millió forint bőven elég. A kormánynak abban a sávban van mit kommunikálnia a választópolgárok felé, hogyha egy központi közigazgatási információ a polgárok jogainak gyakorlásához vagy kötelezettségeik teljesítéséhez elengedhetetlen. Ha igazolványcserét indítanak, ha az elektronikus közszolgáltatásban olyan változások vannak, amiről az állampolgárokat tájékoztatni kell, természetesen senki nem vitatja, hogy ebben tájékoztatási kötelezettséget kell teljesítenie a központi kormányzatnak. De az, hogy átveszik a Gyurcsány-kormány bullshitjét, és óriásplakátokon hirdetik, hogy a reformok működnek, ez egyszerűen arcpirító, vérlázító. Én azt hittem, hogy Habony Árpád azért annál fantáziadúsabb, mint hogy 2007-hez nyúljon vissza.Tisztelt Országgyűlés! Ami pedig a struktúrát illeti, továbbra is azt állítjuk, hogy miközben a miniszterelnöknek természetesen szíve joga meghatározni azt, hogy kikkel mikor és hogyan, milyen felállásban kíván együtt dolgozni, a gigaminisztériumok, tehát a túlduzzasztott kancellária-, és az erőforrás-minisz­térium részben ellehetetlenítik azt, hogy olyan területek, mint az oktatás, az egészségügy vagy éppen a környezetvédelem szempontjai fajsúlyosan megjelenhessenek a kormányban. A gigaminisztériumok ellehetetlenítik azt, hogy az Alaptörvény szellemének megfelelően a kormány mint testület működjön, és nem utolsósorban hosszú távon okoznak kaotikus viszonyokat a központi közigazgatásban. (11.40)Tehát azért nem tudjuk alapvetően támogatni a javaslatot, mert nem szakít a gigaminisztériumok logikájával, nem szakít azzal a logikával, hogy a kormány mint testület helyett valójában egy központban, a miniszterelnök udvartartásában dől el minden kérdés. Jelenleg a miniszterek valójában bábfigurák, hiszen a lényegi kérdésekről ‑ ma már mindenki tudja ‑ a saját területükön sem ők döntenek. Hogy nagyjából mit gondol a miniszterelnök a kormányzásról és a kormányzás minőségéről, egyáltalán a minisztériumokról mit gondol, arról szerintem sokat elárulnak azok a hírek, amelyek az elmúlt napokban elárasztották a sajtót az államtitkárcserékről. Azt lehet látni, hogy ha egy államtitkár kellően fölkészült és tisztában van a saját területével, akkor vághatja a centit, hogy még hány napja van hátra, mikor fogja kirúgni a miniszterelnök. Erre jó példa például a tegnapi hír. Czomba Sándorral nekünk éppen elég sok vitánk volt, például a kizsákmányolás törvénykönyve kapcsán, viszont soha senkinek, szerintem az ellenzéki pártok közül sem volt oka kétségbe vonni azt, hogy Czomba Sándor érti azt a területet, ami az ő felelősségi területe, ugyanígy voltunk Répássy államtitkár úrral is.Viszont a most, illetve az elmúlt fél évben beharangozott új államtitkárok politikai, szakmai kvalitásairól nem tudunk semmit. Azt pontosan tudjuk, hogy rendkívül jó politikai küzdelmet folytattak az egyéni választókerületükben, hogy ők legyenek az egyéni választókerületi elnökök. Hogy Cseresnyés Péter mit ért a foglalkoztatáspolitikához, azt gondolom, ezt mély homály fedi, homály fedi szerintem a miniszterelnök úr tekintete előtt is. Valószínűleg nem is az a célja, hogy kompetens, kormánytagok, kompetens államtitkárok szolgálják a magyar központi közigazgatást. Ez a rendszer, aminek egy eleme most az, hogy a Miniszterelnökségnek egy piciny szeletét lemetszi, ez a rendszer egészen egyszerűen arról szól, hogy nemcsak az Alkotmánybíróság és más hatalmi központok váltak fölöslegessé a nemzeti cinizmus rendszerében, hanem maga a kormány is fölösleges teher. Nincs szükség kormány nevű testületre. Van egy miniszterelnök, és lesz most már két szárnysegédje, egy kancelláriaminiszter és egy kabinetminiszter. Erről szól a történet.Tehát túl azon, hogy természetesen elismerjük a miniszterelnök felelősségét abban, hogy a neki megfelelő kormányzati struktúrát kialakítsa, ez a gyakorlat szembemegy még az Alaptörvény szellemével is, és hosszú távon okoz károkat a központi közigazgatásban. Ezért nem fogjuk tudni támogatni. Köszönöm szépen.
  • SZELÉNYI ZSUZSANNA (független): Köszönöm szépen a szót. Az ember ellenzéki képviselőként állandóan azzal próbálkozik, hogy elképzelje egy normális országban magát, egy normális parlamentben és egy normális kormány ellenzékeként. Nagyon nehezen valósítható meg ez az ambíció, de azért folyamatosan ezzel kísérletezem én magam is.A nyári hónapokban számos kormányzati hír jött arról, hogy a kormány egyéves tevékenységét áttekinti, és ennek fényében a teljesítményt értékelve, a minisztériumi rendszert, adott esetben személyeket cserélve, átalakulások lesznek. Nagy meglepetések nem szoktak történni az Orbán-kormány idején e tekintetben, de azért mégis sikerült egy meglepetést okozni nekünk.Nézzük, mit gondolunk arról, hogy milyen problémák voltak az elmúlt egy év során! Én csak hármat emelnék ki, ami nagyon nyilvánvalóan szembetűnő, és azt gondolom, mindenki egyetértett. Egyfelől az elmúlt évet elképesztő korrupciós botrányok vitték sorban. Ezeknek, a Quaestor-, Buda-Cash-ügyeknek egyértelmű közük volt, egyértelmű kormányzati kapcsolódási pontjaik voltak. Arra gondol az ember, hogy akkor nyilvánvalóan az állami ellenőrzést, a NAV-ot és más korrupcióellenes tevékenységet végző hivatalokat kell megerősíteni. Nos, jelen pillanatban hónapok óta nincs a NAV-nak elnöke, és nincsenek egyáltalán semmiféle olyan megfogható, felelős személyek a kormányzatban, akiktől akár kérdezni lehet valamit, mert megbízható módon lehetne arra gondolni, hogy válaszolnak. Az elmúlt évben rengeteget beszéltünk az egészségügyről, nyilvánvalóan nem véletlenül. Egyszerűen minden magyar állampolgár saját bőrén érzi annak a kényelmetlenségét, hogy a magyar egészségügyi rend­szer hogyan omlik össze napról napra.Az elmúlt hetekben is pontos információkat kaptunk arról a Statisztikai Hivataltól, hogy az elmúlt évben hányszor több orvos és egészségügyi szakdolgozó távozott az országból, mint az ezt megelőző egy évben. Hogy baj van, az magától értetődő. Az egészségügyi államtitkár már hónapokkal ezelőtt bejelentette a lemondását. Fogalmunk sincs, hogy mi lesz. Nyilvánvaló módon egy ilyenfajta bizonytalanság nem segíti elő azt, hogy az egészségügyi szféra dolgozói, illetve a magyar állampolgárok, akik valamiféle biztonságos egészségügyi szolgáltatásokra várnak, megnyugodva induljanak el egy egészségügyi intézménybe. És nem beszélhetünk semmi megnyugtatóról az oktatás területén sem. Lehangoló az, ami az elmúlt évben, az elmúlt öt évben és azt követően, ebben az elmúlt egy évben is történt. Az eredmények drámaiak. A napokban kerültek nyilvánosságra a legfrissebb PISA-adatok, amelyekből kiderült, hogy a magyar fiatalok 20 százaléka funkcionálisan analfabéta. A gyerekek nem tudják megérteni azt a szöveget, amit olvasnak, és ha a digitális képességeket, skilleket, készségeket nem sajátítják el, nyilvánvalóan nem a gyerekekben van a hiba, ezt nagyon jól tudjuk. Ez azt jelenti, hogy a rendszer alkalmatlan arra, hogy a magyar gyerekeket azokra a XXI. századi képességekre, tudásra megtanítsa, amit igényelnének ahhoz, hogy boldogulni tudjanak az életben. Csak ezt a hármat említem. Ezeken a területeken nemhogy pozitív váltás nem történt, hanem nagy bizonytalanságok vannak a kormányzat tekintetében. Én ezt katasztrofálisan látom.No, a kormányátalakítás semmi módon nem reflektált ezekre a problémákra, viszont egy propagandaminisztert ültetett a magyar állampolgárok nyakába. Itt már az előttem szólók is hosszan és részletesen beszámoltak arról, hogy milyen kiemelkedő teljesítményt nyújt a magyar kormány propaganda szempontjából. Azt gondolom, hogy ez történelmi méretekben is egyébként dicséretes. Tehát a rá szánt pénzösszeg, az elképesztő xenofób, alpári hangnem, amit a magyar kormány propagandája megvalósít, az tulajdonképpen mindenképpen értékelhető, még ha nem is nyugatias, európai szempontból.Azt már csak mellékesen teszem hozzá, hogy propaganda-, kommunikációs minisztert ebben az értelemben, ahogy ez ma Magyarországon zajlik, alapvetően forradalmi kormányok, illetve háborús időszakban kormányok szoktak létrehozni. Az én meglátásom szerint Magyarországon se forradalom nincsen, se háború nincsen, illetve forradalomnak tekinti tevékenységét a kormány; az bizony nagyon-nagyon aggasztó ránk nézve. Nem sorolom fel, hogy ilyen típusú minisztériumok hol szoktak létrejönni. Megint csak nem ismétlem meg azt, hogy az átláthatatlanságot, a zűrzavart, a felelőtlenséget, a kormányzati felelőtlenséget ez a fajta politizálás milyen módon segíti elő, és miért ereszt mély és sötét fátylat a tisztánlátás elé a magyar állampolgárok részéről. Azt gondolom, hogy ez a mostani javaslat pontosan jól szimbolizálja azt, hogy a magyar kormány, Orbán Viktor kormánya hogy gondolkodik Magyarországról, minek tekint bennünket, magyarokat, minek tekinti a saját minisztereit, akiket egymás nyakára ültet. Én a magam részéről hihetetlen megalázónak találnám, ha a magyar kormány tagjaként kellene egy ilyen, mondhatni, gyermekded játékban részt vennem, mint amit magunk előtt látunk. Ez egy igazi, keleti hatalmi arrogancia. Nincs benne semmi átláthatóság, semmi demokratikus, nincs benne semmi olyan, ami miatt szeretni lehetne a magyar kormányt. Azt gondolom, hogy nem szól másról a magyar kormány, csak az arroganciáról és a vagyonosodásról, amit propagandával, egy jó új propagandaminiszterrel jól meg is lehet erősíteni.És akkor végül még egy szempont; hát, talán ez ebben a Házban nem izgat különösebben senkit, de higgyék el, ha körülnézünk a világban, akkor rögtön látványossá válik: ennek a kormánynak most a 12. férfi miniszterét sikerült kineveznie. Magyarország az egyetlen olyan ország a fejlett világban, ahol tisztán, csupa férfiakból álló kormány van. Ráadásul ezekből négy személy most a miniszterelnököt és a Miniszterelnökséget szolgálja, és összesen nyolcan vannak, akik egyébként mással foglalkoznának. (11.50)Egyszerűen méltatlan, nevetséges, végtelenül elszomorító az, hogy 12 férfiból áll Magyarország kormánya. Úgyhogy ez egy nonszensz javaslat, nyilvánvalóan semmi nincs benne, amit támogatni lehet, egy újabb lehangoló pont abban, hogy Orbán Viktor hogyan vezeti Magyarországot. Köszönöm szépen. (Varju László tapsol.)
  • DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Csak annyi, hogy mielőtt itt belemegyünk a propagandaminisztérium taglalásába, azért azt még egyszer szeretném rögzíteni, hogy az eredendő bűn nem az, hogy hogyan helyezik el ezt a kormányzati propagandát a kormányon belül, hanem hogy egyáltalán van kassza kormányzati propagandára, és miközben az Orbán-kormány ezt a tízszeresére növelte, ugyanezt a bűnt elkövette a Bajnai-, a Gyurcsány-, a Medgyessy- és az első Orbán-kormány is. Itt helyesen szólt közbe képviselőtársam, a Széchenyi-tervvel kezdődött el ez az egész szégyenletes rablás, amit folytattak, és akik a megelőző kormányok emberei, azt gondolom, ebben talán lehet, hogy némi szerénységet tanúsíthatnának. Viszont, ha már a kormányzati struktúráról van szó, én azért szeretném azt folytatni, amit itt a képviselő asszony is elkezdett. Ha már kormányzati struktúráról beszélnek, arra adjon már választ az államtitkár úr vagy valaki a Fideszből, hogy miért nem lehetett például elfogadni azt az LMP-s javaslatot, hogy az offshore-lovagokat a kormányzatból seprűzzük ki. Nekünk volt egy javaslatunk arra, hogy ne fordulhasson elő az a szégyen, hogy olyan személyek, akik tele vannak különböző offshore-érde­kelt­sé­gekkel, kormánybiztosok lehetnek, meg helyettes államtitkárok lehetnek. Miért nem fogadták el ezt a javaslatot, államtitkár úr? Nemzeti nagytőkét akarnak kovácsolni olyanokból, akiknek a Kajmán-szigeteken meg az ég tudja még, milyen kies szigeteken vannak érdekeltségeik? Miközben önök szabadságharcról papolnak öt éve, valójában az önök kormányaiban ott vannak azok a személyek, akik számolatlanul pumpálják ki a milliárdokat a magyar nemzetgazdaságból. Hogy van ez?!Tehát ha már a kormányzati struktúra átalakítását teszik ide a parlament elé, az első és a legfontosabb az lenne, hogy az LMP javaslatának megfelelően az offshore-lovagokat seprűzzék ki a kormányból, ne lehessen kormánybiztos például Andy Vajna (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), és egyáltalán fejezzék azt be, hogy olyan embereknek adnak bársonyszékeket, akik a jövedelmet pumpálják ki Magyarországról. Köszönöm.
  • VARJU LÁSZLÓ (független): Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Természetesen először azt kell kinyilvánítani, hogy erre a propagandaminisztériumra semmi szükség nincsen ebben az országban, hiszen itt két szereplő közötti munkamegosztást igyekeznek úgy megoldani és lejátszani, hogy szétválaszthassák az ő feladataik körét, és ilyen helyzetben egy csomó pénzt majd erre fognak elkölteni. De ez nem oka arra, tisztelt Schiffer képviselőtársam, hogy olyanokat mosson össze, ahol semmi köze az egyiknek a másikhoz. Önnek pontosan olyan jól kell tudnia, hogy azoknál az európai uniós fejlesztéseknél, forrásoknál, amelyeknél szükség van, sőt előírás van társadalmi tájékoztatásra, ott meg kell tenni, de ennek nincs köze ahhoz, amit itt most ön éppen ebbe belekevert. Sőt, éppen az ön előző hozzászólásában ott volt az ellentmondás: ön éppen azt javasolta, hogy igenis szükség van az állampolgárok tájékoztatására bizonyos mértékig ‑ és ennek semmi köze nincs ahhoz, hogy egy kormány, jelen esetben a Fidesz-kormány 70 milliárd forintot költ el az MTVA-n keresztül olyan propagandára, ami megmagyarázhatatlan, sőt most a jelen időszakban újabb 47 milliárd forintot akar oda átcsoportosítani -, és ezzel olyan helyzetet teremt, mintha az előző kormánynak bárminemű hasonlósága lehetne ezzel. Ön ebben jelentősen téved, és kérem, tartózkodjon az ilyen mondatoktól. Köszönöm szépen.
  • WITZMANN MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy a korábbiakban felszólaló kormánypárti képviselőtársaim felszólalásaikban már utaltak is rá, a miniszterelnöki kabinetiroda elnevezéssel tulajdonképpen egy új minisztérium kezdi meg működését. Ezzel szemben sajnálattal hallgattam végig itt az ellenzéki hozzászólásokat, mintha nem a napirendről beszéltünk volna. Az ellenzéki képviselőtársaim beszéltek itt egészségügyről, beszéltek itt oktatásról, beszéltek itt európai uniós fejlesztési forrásokról, beszéltek itt NAV-ról, beszéltek itt Széchenyi-tervről, és személyeskedésektől sem maradtak távol szokás szerint. Beszéltek arról, hogy a magyar kormány szerethető vagy nem szerethető; nyilván nem várjuk el az ellenzéki képviselőktől, hogy szerethetőnek lássák ezt a magyar kormányt.De ha már elkanyarodunk a tárgytól, akkor nem beszéltek arról az ellenzéki képviselőtársaim, hogy 2010 óta ez a kormány azért elsősorban, mondjuk, a gazdaság tekintetében milyen eredményeket ért el. Mert ha elkanyarodunk a tárgytól, akkor nemcsak a negatívumokat kellene megemlíteni, úgy gondolom, kedves Schiffer frakcióvezető úr ‑ (Dr. Schiffer András MSZP-s képviselőkkel beszélget.)örömmel figyelem, hogy nyomon követi a hozzászólásomat -, hanem akkor beszélhettek volna arról is, hogy csökkenő államadósság van (Dr. Schiffer András: Csökkenő államadósság?); beszélhettek volna arról is, hogy növekszik a foglalkoztatottság; beszélhettek volna egészen nyugodtan arról is, hogy az államháztartási hiány 3 százalék alatt van 2010 óta folyamatosan; beszélhettek volna a rekordalacsony inflációról; beszélhettek volna a gazdasági növekedésről. Még ha mosolyog a képviselőtársam, akkor is így van ez.Beszélhettek volna arról is, hogy 2010-ben az államcsődtől olyan messze kerültünk, hogy gyakorlatilag az Európai Unióban dobogós helyen vagyunk a gazdasági növekedésben, és még nagyon sok másról beszélhettek volna, ezzel szemben nem ezeket hallottuk.Ha megengedik, én inkább visszatérnék tényleg a napirend tartalmi részéhez, hiszen azt gondolom, arról kellett volna hallanunk véleményeket. A kormányzati struktúra változásával párhuzamosan a 2015. évi központi költségvetésről szóló 2014. évi C. törvény módosítása is szükségessé válik, és a javasolt módosítás eredményeképpen a törvény 1. számú mellékletének módosítására is sor kerül a miniszterelnöki kabinetiroda fejezetével történő bővítéssel. Az új fejezet létrehozásával felmerülő források biztosítását a hatályos jogszabályoknak megfelelően a kormány saját hatáskörben egy későbbi időpontban fogja rendezni. Fontos kiemelni azt is, hogy a létrejövő új kormányzati szerv nem egy szakminisztérium lesz, pláne nem egy gigaminisztérium, amiről itt szintén beszéltek az ellenzéki padsorokban ülő képviselőtársaim, hanem elsősorban a miniszterelnök munkáját segítve politikai koordinációs tevékenységet fog ellátni. (Dr. Tiba Istvánt a jegyzői székben Földi László, Gúr Nándort pedig Schmuck Erzsébet váltja fel.)Tekintettel arra, hogy korábban egyébként minden kormányfőnek volt külön stábja, illetőleg volt külön kabinetirodája, úgy vélem, a most létrejövő új kormányzati szerv minisztériumi szintté válása sokkal inkább egy technikai jellegű módosítást jelent. Itt szeretném egyébként felhívni a figyelmet arra is, amire egyébként a Fidesz vezérszónoka, Gulyás Gergely is kitért, hogy számos nemzetközi példa támasztja alá a miniszterelnöki kabinetirodák, a miniszterelnöki stábok működését, Angliától Franciaországon keresztül egészen akár Németországig láthatunk jó példákat ennek alkalmazására. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, a hatékony kormányzati munka feltételeinek biztosítása és megteremtése egyébként ennek az egész országnak alapvető érdeke, és ezért nem célszerű napi politikai csatározások eszközévé tenni az ilyen jellegű törvénymódosítási javaslatokat, hiszen azt hiszem, ez semmiképpen nem jelent konstruktív magatartást, még akkor sem, ha ellenzéki hozzászólásokra gondolunk.Éppen ezért kérem tisztelettel képviselőtársaimat, hogy támogassák az előttünk fekvő törvényjavaslatot, és szavazataikkal ennek megfelelően tegyék le voksukat a törvényjavaslat elfogadása mellett. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a mai napon várhatóan 13 óra 15 perc után kerül sor. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyar­ország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény módosításáról szóló T/6290. sorszámú törvényjavaslat, valamint a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2014. évi XX. törvény és a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosításáról szóló T/6291. sorszámú törvényjavaslat együttes általános vitájának a megkezdése.Tisztelt Országgyűlés! Elsőként megadom a szót Kovács Zoltán úrnak, a Miniszterelnökség állam­titkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Öné a szó, államtitkár úr.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek. Ezek első körében a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Gulyás Gergely úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.
  • ELNÖK: Köszönöm, Gulyás Gergely alelnök úr. Az MSZP képviselőcsoportja jelezte, hogy két felszólaló ismerteti a frakció álláspontját a megadott 30 perces időkeretben. Elsőként megadom a szót Bárándy Gergely képviselő úrnak.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Most megadom a szót Tóth Bertalan képviselő úrnak.
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Vejkey Imrének, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja vezérszónokának.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most megadom a szót Hegedűs Lorántnénak, jegyző asszonynak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.
  • ELNÖK: Köszönöm, jegyző asszony. Megadom a szót Vejkey Imre képviselő úrnak, a KDNP képvi­selőcsoportja vezérszónokának.
  • ELNÖK: Megadom a szót Schiffer Andrásnak, az LMP képviselőcsoportja vezérszónokának, és elnézést kérek.
  • ELNÖK: Köszönöm, Schiffer frakcióvezető úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most az elsőként jelentkezett független képviselő szólhat. Megadom a szót Szelényi Zsuzsanna képviselő asszonynak.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen, Szelényi Zsuzsanna képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Kettő percre megadom a szót Schiffer András képviselő úrnak, LMP.
  • ELNÖK: Köszönöm. Kettő percre megadom a szót Varju László független képviselő úrnak.
  • ELNÖK: Köszönöm, Varju képviselő úr. Felszólalási szándékát előre bejelentette Witzmann Mihály képviselő úr, Fidesz.
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság befejezte ülését. Az elfogadott napirendünknek megfelelően az együttes általános vitát elnapolom, folytatására és lezárására a mai napon, a szavazások után kerül majd sor.Tisztelt Országgyűlés! Soron következik tehát a kötelező gépjármű- felelősségbiztosítással össze­­füg­gésben egyes biztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztés összevont vitája. A Bánki Erik, Cseresnyés Péter és Galambos Dénes fideszes képviselők által benyújtott előterjesztés T/6353. sorszámon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. (12.00)Tájékoztatom önöket, hogy az elfogadott házszabálytól eltérés szerint a nyitóbeszéd és a zárszó elhangzására összesen 15 perc, a kormány képviselőinek nyilatkozatára 10 perc, a Törvényalkotási bizottság felszólalására 6 perc, ebből a kisebbségi vélemény ismertetésére 3 perc, a képviselőcsoportok felszólalására összesen 10-10 perc, a független képviselő felszólalására 3 perc áll rendelkezésre. Tisztelt Országgyűlés! Elsőként megadom a szót Galambos Dénes képviselő úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének. Mielőtt megadnám a szót, felhívom a figyelmét, hogy a vitában történő felszólalására és az esetleges zárszó ismertetésére mindösszesen 15 perces időkeret áll rendelkezésére. Öné a szó, képviselő úr.