• MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai történetem a Szigetközről szól. Nem elsőként és valószínűleg nem is utoljára beszélek erről a területről. Idő hiányában nem tenném meg azt, hogy az egész bős-nagymarosi mizériát és az azt követő éveket elemzem, egyrészt, mert már sokszor elhangzott itt a Ház falai között, másrészt meg úgy gondolom, hogy ezen már túl kellene lépni, és valamiféle megoldás irányába kellene elmozdulni. Az a helyzet jelenleg a Szigetközben, hogy az a tucatnyi település, amit közvetlenül érint, illetve a két nagyobb város, Győr és Mosonmagyaróvár mindennapjaira rányomja a bélyegét az, hogy a Szigetköz vízpótlása mind a mai napig nincs megoldva, miközben egyébként mára már bizonyítottan jól működő technikák, technológiák vannak arra, hogy ezt a vízpótlást úgy meg lehessen oldani, hogy a legalapvetőbb érdekek ne sérüljenek, legyen az környezetvédelmi, mezőgazdasági, turisztikai vagy bármilyen más szempont. Ezeknek az igényeit igenis lehet ötvözni, s a világon számtalan olyan jó példa van, amit érdemes lenne bizony itt is lekoppintani. Ha mást nem is említek, talán a Szigetközi Természetvédelmi Egyesület javaslatát, amelyet jó néhány szakterülettel közösen dolgoztak ki, és amely egy minimális összegből, néhány százmillió forintból képes lenne ezt a problémát kezelni. Úgy becsüljük, hogy nagyjából 70-80 százalékban rendezné ezt a kérdéskört, amit mi a Szigetköz problémájának hívunk. Az, hogy műszaki megoldásokra van szükség ahhoz, hogy a Szigetközt és egyáltalán hazánk vizeit kordában tudjuk tartani, tudjuk kezelni és hasznosítani tudjuk, azt nem mi, magyarok döntöttük el. Tehát egy teljesen meddő vitának tartom azt, ami itt a parlamentben is most már két évtizede zajlik, hogy alkalmazunk-e műszaki megoldásokat a természetes vizeinken vagy nem alkalmazunk. Azért tartom meddő vitának - ahogy már kezdtem a felszólalásomban is -, merthogy ezt nem mi döntöttük el. A Duna felső szakaszán és az alattunk lévő szakaszokon is minden más ország, minden más nemzet megtette ugyanezt. Innentől kezdve, még ha több érv is lenne amellett, hogy bizony nem kellene műszaki megoldásokat alkalmazni, akkor is eldőlt a kérdés, hiszen így minden előnyét, legyen az bármilyen műszaki megoldás, a többi ország élvezi, mi pedig csak a hátrányait kapjuk, és láthatjuk ennek most már a gyakorlatban is a komoly, súlyos következményeit. Az, hogy az elmúlt négy évben gyakorlatilag Illés államtitkár úr egy személyben tudta akadályozni vizeink hasznosítását, ez a káros folyamat talán megfordulni látszik azzal, hogy most államtitkárként nem tudjuk újra köszönteni a kormányban. Számomra ez nagy megkönnyebbülést jelent, nem árulok el ezzel titkot. Ugyanakkor ez természetesen nem jelent garanciát arra, hogy előremozdulás történne, hiszen semmilyen erre utaló jelet eddig nem tapasztalhattunk. A Jobbik továbbra is azon lesz, hogy hazánk vízkincsét és az átfolyó vízmennyiséget értékesen és megfelelő módon tudjuk hasznosítani, ahogy már említettem, a lehető legtöbb szakterület és legtöbb állampolgár igényeinek megfelelően. Jó lenne végre a Szigetköz ügyét azért is rendezni, mert jelenleg ez a terület turisztikai szempontból is messze elmarad attól a mértéktől, amit egyébként önmagában értékként hordana, és amely kihasználható lenne. Szigetköz egy önálló turisztikai desztinációként, úgy gondolom, sokkal inkább megállná a helyét, ha ez a probléma rendezve lenne. Fontos lenne tudnunk azt is, hogy kik a felelősök ezért az ügyért, mert úgy gondolom, hogy nem mehetünk el amellett szó nélkül, hogy két évtizede itt csak az ígérgetés van a politika részéről, és teljesen mindegy, hogy magukat baloldalinak vagy jobboldalinak valló kormányok voltak-e Magyarországon hatalomban, mindenki csak elmaszatolta ezt a kérdéskört. Azt azért kiemelném, hogy az előző négy év kiemelt felelősséggel bír, hiszen kétharmada volt a kormánynak, ami azért úgy gondolom, hogy egy komoly politikai felhatalmazás. (20.40) Ráadásul olyan gúnyos és pökhendi módon mentek el a kérdés mellett, amit tényleg Illés államtitkár úr szavai példáznak leginkább: amikor itt a Házban bármikor felvetettük én vagy bármelyik másik képviselőtársam ezt a problémát, akkor önmagából kikelve csak azt tudta válaszként folyamatosan elmondani, hogy a "van víz" ellenpárja a "nincs víz". A mai napig nem tudta megmagyarázni ezt a mondatot, és nem igazán értjük, hogy ezzel mit akart mondani. Hiszen azt tudjuk, hogy nincs víz, de pont ezért kellene lépni valamit, hogy legyen víz. A másik pedig, amivel úgy gondolom, hogy nagyon sokunkat és legfőképpen Győr-Moson-Sopron megyei polgárokat sértett meg, az akkor volt, amikor néhány kabócáért aggódva eljött a Volt Fesztiválra, ahol a helyi napilap megkérdezte a szigetközi vízpótlással kapcsolatban, hogy mégis miért utálja a szigetközi embereket, és miért nem akarja ezt a problémát megoldani, akkor egész egyszerűen csak annyit mondott, hogy a Hortobágyon sincs víz, mégis van turista, oldják meg a szigetköziek is így ezt a problémát. Jó lenne, ha az új kormány véget vetne ennek, a gúnyos és az embereket lenéző megoldási javaslatokkal félreállna, és végre tényleg egy valódi megoldás felé mozdulnánk el. Erre biztatom az új kormányt. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására kedden 16 óráig van lehetőség. Tisztelt Országgyűlés! Mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. Most a napirend utáni felszólalások következnek. A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Magyar Zoltán képviselő úr, Jobbik. Felszólalásának címe: "Ki felel a Szigetköz kiszáradásáért?" Képviselő úr, öt perc áll rendelkezésére. Parancsoljon!