• ROGÁN ANTAL (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Kúria e hét elején döntött a devizahitelesek ügyében, és azt gondolom, ez a döntés fordulópontot jelent, hiszen a legfelsőbb bírói fórum jogegységi határozatban először mondta ki azt Magyarországon, hogy a bankok tisztességtelenül jártak el a devizahitelesek százezreivel szemben. Erre korábban nem volt példa. Korábban éveken keresztül azt hallottuk, hogy ugyan a devizahitelesek áldozatai a devizahitelnek, de a bankok a szerződésnek megfelelően jártak el, a bankok tisztességesen viselkedtek, mindössze az a kérdés, hogy az egyébként előre nem látható kockázatok terheit hogyan kell megosztani a devizahitelesek, illetve a bankok között. Ezért fordulópont a Kúria döntése, amely azt tette nyilvánvalóvá mindannyiunk számára, hogy a bankok tudatosan tisztességtelen eljárást alkalmaztak a devizahitelesek százezreivel szemben. A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának az álláspontja e téren teljesen egyértelmű. Akivel szemben tisztességtelenül jártak el, akitől tisztességtelenül vettek el pénzt, annak mindaz, amit tisztességtelenül vettek el tőle, visszajár. Tisztelt Képviselőtársaim! Ennek megfelelően dolgozunk azon a törvényen, amelynek legkésőbb az ősz folyamán az Országgyűlés elé kell kerülnie. De mielőtt idáig eljutnánk, azt a kérdést fel kell tennünk, hogy ha tisztességtelenül jártak el bankok az ügyfelek százezreivel szemben, azok a kormányok, akiknek az idején mindez történt, mindezt miért nem vették észre. 2010 őszéig volt csak lehetőség Magyarországon arra, hogy a bankok egyoldalúan szerződést módosítsanak vagy árfolyamrést alkalmazzanak. Talán emlékeznek rá, 2010 őszén az őszi ülésszak első törvényeinek egyike volt, amit Kósa Lajos képviselőtársammal együtt nyújtottunk be. Ebben a törvényben a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának kezdeményezésére megtiltottuk az árfolyamrés alkalmazását, megtiltottuk azt, hogy a bankok még úgy is nyerészkedjenek az ügyfeleken, mint ha devizát adnának el és devizát vennének, miközben erről semmilyen formában szó sem volt, és megtiltottuk az egyoldalú szerződésmódosítás korlátlan lehetőségét is, szigorú feltételekhez kötve azt, amellyel az esetek többségében természetesen nem is tudtak élni. 2010 ősze előtt azonban erre éveken keresztül a bankok részéről lehetőség volt, tisztelt képviselőtársaim. Az a nagy kérdés, hogy azok a baloldali képviselők, akik ma itt ülnek a teremben, akár Bajnai Gordon képviselőtársai, akár Gyurcsány Ferenc képviselőtársai, vagy a szocialista frakció, miért nem vették észre vagy miért nem voltak hajlandók észrevenni 2010 őszéig, hogy itt bizony egy tisztességtelen eljárás lehetősége van nyitva, amit egyébként mi az új kormányzati ciklus első intézkedéseként bezártunk. Éveken keresztül kellett várnunk arra, hogy ezt a Kúria megállapítsa, bár 2010 őszén az Országgyűlés a Kósa Lajos képviselőtársammal közösen benyújtott törvényben lényegében azzal, hogy a gyakorlatot megváltoztatta, ezt kimondta. (Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Emlékezzünk vissza arra, hogy 2009-ben az akkori MSZP-SZDSZ-kormánynak a devizahitelesek ügyében arra futotta, hogy a bankokkal szemben egy etikai kódexet fogadtak el, semmilyen kötelező szabályt. Az egyoldalú szerződésmódosítás megtiltásáról szó sem volt, sőt, ha lehet, akkor még annak a lehetősége bővült is, semmilyen hatóság a bankokkal szemben nem lépett fel. 2010 őszén kezdődött el az az időszak Magyarországon, amikor a parlament és a kormányzat először állt a devizahitelesek oldalára. Tettük ezt több lépésben egymást követően. 2010 őszén először betiltottuk az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét és az árfolyamrés alkalmazását. 2011-ben éltünk a végtörlesztés lehetőségével. Ne felejtsük el, hogy akkor is az ebben a parlamentben ülő baloldali képviselők túlnyomó többsége azt a törvényt meg sem szavazta. Azt követően, tisztelt képviselőtársaim, bevezettük az árfolyamgátat, segítséget nyújtottunk azoknak is, közel 25 ezer családnak, akik nem tudták fizetni a törlesztőrészleteiket, és most érkezett el az a pillanat, miután a Kúria a jogi helyzetben is egységet teremtett, hogy döntsünk és végleg megoldjuk azt a problémát, amit az MSZP-SZDSZ-kormányok idején keletkezett és ránk örökül hagyott devizahitelek problémája jelent. Tisztelt Képviselőtársaim! Ehhez azonban a parlamentnek határozott döntést kell hoznia. Önök 2010 előtt minden alkalommal a bankok oldalára álltak. Én most csak annyit szeretnék kérni, hogy miután a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja igazságot szolgáltató törvényt fog benyújtani a parlamentnek, most álljanak egyszer az ügyfelek mellé a bankok helyett. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
  • TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Azt gondolom, hogy az előttünk álló négy év egyik legfontosabb, legnagyobb horderejű és az egyik legtöbb bajba jutott embert érintő feladata áll előttünk, amit most már a Kúria döntése alapján törvényhozással meg fogunk tudni oldani. A kormány természetesen számít a frakció támogatására, számít a frakció javaslataira, mert olyan törvényi megoldást kell kidolgoznunk, ami átfogó, felelősségteljes és végleges megoldást jelent a devizahitelesek esetében. Nem lehet félmegoldást a parlament elé terjesztenünk. Nem lehetséges az, hogy olyan megoldás szülessen, ami végrehajthatatlan, nem lehetséges az, hogy olyan megoldás szülessen, hogy egyetlen bajba jutott ember is kimarad belőle, nem lehetséges az, hogy olyan törvényjavaslat és majd törvény szülessen, ami jogilag nem fogja hosszú távon lezárni a kérdést. És nem lehetséges az, hogy olyan törvényjavaslat szülessen, amely pénzügyileg is nem zárja le a devizahitelesek kérdését, azaz nem vezeti ki a devizahitel lehetőségét és az intézményét a magyar pénzpiacról. Tehát a feladat nagyon-nagyon nagy és a felelősségünk is, hiszen az elmúlt évtized legnagyobb társadalmi problémájára kell majd pontot tennünk és végét vetnünk. Való igaz, hogy az előttünk lévő kormány, a szocialista kormány felelőssége ebben a kérdésben megkerülhetetlen. Azonban a politikai felelősséget már az emberek kimondták 2010-ben is: azt a megoldást, amely alapján felelőtlenül hiteleket osztogatunk az embereknek, azt a képzetet keltve, hogy az országban minden rendben van, ezt a megoldást az emberek hosszú távon nem tudják elfogadni. A Fidesz feladata és felelőssége az, hogy ezt az óriási gondot, társadalmi problémát, a devizahitelesek szociális válsággal veszélyeztető problémáját most már az ősz folyamán véglegesen lezárjuk és megoldjuk. A Kúria döntése valóban történelmi jelentőségű, hiszen végre kimondta, hogy a bankok is nagy részben felelősek azért, hogy ez a társadalmi probléma előállhatott. Alapvetően három kérdésben fogalmazott meg álláspontot a Kúria: a devizahitelek folyósításánál és a törlesztésénél alkalmazott eltérő árfolyamok tisztességtelenségéről, hiszen itt nincs közvetlen szolgáltatás a fogyasztók felé, ezért az eladási és a vételi árfolyamok felcserélése helyett a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamát kellene a szerződésekben használni, és ez károkat okozott a devizahiteleseknek, ezt meg kell téríteni az érintettek számára. Az árfolyamkockázat tekintetében is állapított meg felelősséget, abban az esetben, ha nem megfelelően tájékoztatták az ügyfelet, és a fogyasztó számára nem volt világos a kockázatvállalás mértéke. Az egyoldalú szerződésmódosítás lehetővé tételét is tisztességtelennek mondta ki a Kúria, úgyhogy a megoldásban erre is ki kell majd térni a törvényjavaslatban, hogy azok, akiket ez érintett - márpedig szinte minden fogyasztót, szolgáltatást igénybe vevőt érintett, hogy egyoldalúan emelte a bank a kamatait -, akiket ebben az esetben is kár ért, joggal igényelnek kártérítést. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Azt gondolom, hogy a kormány a frakcióval összefogva egy olyan megoldást tud a parlament elé terjeszteni a közeljövőben, az ősz folyamán, amellyel véglegesen kimondhatjuk, hogy lezártuk Magyarországon a devizahitelesek problémáját, és a devizahitel intézményét kivezettük a magyar pénzügyi rendszerből. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) (10.40)
  • ELNÖK: Most a mai utolsó napirend előtti felszólalás következik Rogán Antal frakcióvezető úr részéről: "Közös dolgainkról". (10.30)
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Tállai András államtitkár úrnak, aki a kormány nevében kíván válaszolni. Öné a szó, államtitkár úr.