• Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kormányzat immáron több mint egy esztendeje újabb és újabb határidőket jelöl meg az úgynevezett devizahiteles-kérdéskör rendezését illetően. Előbb a Kúriára várt, majd az Európai Bíróságra, egyéb döntéshozó szervekre, manapság újra a Kúriára, és most, amikor látszólag kapuk nyílnak, akkor megjelöl egy őszi határidőt, azzal a kitétellel, hogy előbb a Bankszövetséggel méltóztatik tárgyalni, és majd ha a Bankszövetséggel valami közös megoldásnak látszó valamire jut, azt méltóztatik előterjeszteni az Országgyűlés számára. A Bankszövetség eközben olyan megnyilatkozást tesz, miszerint ő elvárja azt - pontosan idézem: elvárja -, hogy a banki szisztéma érzékenységét figyelembe véve foganatosítsák ezt a megoldást, ami önmagában felháborító, hiszen azt tapasztaljuk az utóbbi években, hogy minél többször ül le munkareggelizni a kormányzat a Bankszövetséggel, a cselekvési kedve bizony annál inkább lankad. Éppen ezért a Jobbik azonnali megoldást szorgalmaz, nem őszig történő egyeztetgetéseket és várakozásokat, hiszen minden hónapra magyar családok százainak az élete mehet rá, és önök évek óta ezt a "húzd meg, ereszd meg" játékot játsszák. Négy év alatt végül is az egyetlen, a legalább a szerencséseknek kedvező végtörlesztést leszámítva képtelenek voltak olyan megoldást kidolgozni, ami teljeskörűen szavatolná az érintett emberek biztonságát. Ezzel szemben most nagyon keményen, retorikailag nagyon keményen kiállnak a tévéstúdiókban a kamerák elé, és azt állítják, hogy az utolsó indokolatlanul elvett forintot is vissza kell venni ettől a bankrendszertől. Na, erre a mondatra várt a Jobbik több mint három éve, hiszen a rendszeresen benyújtott törvényjavaslataink indoklásában rendre ez szerepel. Pontosan ezért szorgalmazzuk a hitelek felvételkori árfolyamon történő forintosítását, ez ugyanis az egyetlen megoldás azt illetően, hogy az utolsó indokolatlanul elvett forintot is "a szennyező fizet" elve alapján adjuk vissza az embereknek, a bajokat, károkat pedig hárítsuk vissza azokra, csak az érintett bankokra, de azokra, amelyek okozták őket. Ezzel szemben mi történik a valóságban? Az Igazságügyi bizottság előtt a fideszes többség elutasította azt a jobbikos indítványt, melynek értelmében nemcsak a forintosítás alapjait teremthettük volna meg, hanem mondjuk, szavatoltuk volna azt, hogy senkinek nem verhetnék dobra a házát, lakását annak becsértékének több esetben alig 30-40 százalékán, ezt leírva a tartozásból, hogy aztán jöjjön a bank, és újabb milliókat, adott esetben tízmilliókat követeljen az embertől. Tehát a Jobbik letett egy olyan javaslatot, ami szó szerint családok életét, létbiztonságát szavatolta volna. A fideszes többség lesöpörte, aztán kiáll a kamerák elé, és azt mondja, hogy az utolsó forintot is visszaveszi, visszacsoportosítja az emberek számára. Csak az a baj, hogy a cselekvés egyáltalán nem ezt mutatja, hiszen benyújtottuk a károsultak soronkívüliségét megcélzó javaslatunkat, a károsultak illetékmentességét megcélzó javaslatunkat; rendre, egyesével sorban és nagyon sokszor indoklás nélkül a Fidesz-KDNP-többség ezt ugyanúgy lesöpörte, mint az előző ciklusban. Adódik tehát a kérdés: mi veszi el a Fidesz-KDNP-kormány cselekvési vágyát, mitől lankad akkor, amikor cselekedni kéne? (Taps a Jobbik padsoraiban.)
  • TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A képviselő úr június 4-én nyújtotta be ezt az interpellációt, akkor még nyilván nem ismerhette a Kúria döntését, mert az június 16-án született, ezért aztán az eredetileg benyújtott interpellációjából lényegében egy szót sem mondott el. (Z. Kárpát Dániel: De igen!) A nagydobot, azt valóban elmondta. Azt a kérdést, amit írásban feltett, szóban nem ismételte meg (Z. Kárpát Dániel: Itt van a kezemben!), inkább azon siránkozott, hogy a Jobbik javaslatait a kormánypártok nem fogadták el. Természetesen válaszolok a kérdésre, vagyis inkább reagálok, hiszen az élet bizonyított. (11.40) Bizonyított, hogy egyrészt 2010-től a kormány felelősen állt és áll a devizahitelesek problémájához. Való igaz, hogy a szocialista kormány felelőtlenül, átgondolatlanul lényegében ösztönözte a bankokat és a lakosságot arra, hogy egy valóságos gazdasági növekedés és egy jövedelemnövekedés helyett hitelből biztosítsa a jólétét. De hát ingyenebéd nincs. Sajnos eljött, a válság kezdete után mindenki rájöhetett, hogy eljött az ideje, hogy ezeket bizony busásan vissza kell fizetni. 2010-ben a Fidesz-kormánynak már nem az jutott, hogy népszerűsítse magát a lakosság körében, és újabb hitelekre ösztönözze, és azt az érzetet keltse, hogy milyen jó az élet Magyarországon, hanem az jutott, hogy meg kellett állítani a devizahitelezést, és a bajbajutottakon el kellett kezdeni a segítést. Ön az elmúlt négy évben számtalanszor elmondta, hogy "minden olyan intézkedésnek örülök, ami egy devizahitelesnek is segít". Mondok önnek három intézkedést, ami összesen 376 ezernek segített, tehát ön az elmúlt négy évben 376 ezerszer örülhetett a kormány döntésének. A végtörlesztés lehetőségével 170 ezren éltek, 980 milliárd forintot fizettek vissza. Az érintettek 35 százaléka, 181 ezren kötöttek árfolyamgát-szerződést, ez részleges megoldás, de ez is meg fog oldódni véglegesen. És végül 25 ezren vásároltak a Nemzeti Eszközkezelőtől ingatlant. Ez éppen 376 ezer adós, aki örülhetett ennek a döntésnek, önnel együtt. De a végleges megoldás ezután fog következni valóban, hiszen az ön interpellációjában nem említett Kúria-döntés megszületett, amely mind jogi, mind közgazdasági értelemben megteremti az alapját annak, hogy ezt a súlyos társadalmi problémát a kormány az Országgyűléssel együtt véglegesen felszámolja és megoldja. Úgy gondolom, ha a Jobbik következetesen gondolkodik, akkor, miután elkészül ez a törvényjavaslat, amely kellően alapos és kellően széles körű lesz, és végleges megoldást fog jelenteni a devizahitelesek számára, akkor átgondolja, és azt fogja mondani, hogy ez az a megoldás, ami véglegesen lezárja Magyarországon ezt a devizahitel-problémát, ezt a tízéves nehézséget, és támogatni fogja a törvényjavaslatot, és meg fogja szavazni. Kampányeszköznek és témának pedig valami újabb, más nehézséget fog majd választani. Tehát várjuk az önök támogatását is a majdan benyújtandó törvényjavaslathoz, ami végleg lezárja a devizahitelesek problémáját. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
  • Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az érzés, amikor az államtitkár el sem olvasta a feltett kérdést, megfizethetetlen. (Derültség a Jobbik soraiban.) De nem is ez a fő baj. A fő baj az, hogy az a válasz, amit adott, nemcsak hogy a felvetésekre nem válasz, de igazából önmagával is ellentmondásba keveredik. Azt mondja, hogy ingyenebéd márpedig nincsen. Valóban, ezt mondjuk mi is, hogy az indokolt tartozásokat az utolsó forintig vissza kell fizetni. Csak az a gond, hogy önök sehol nem voltak ellenzékben sem 2006-2007-2008 felé, amikor az IMF-től a svájci jegybankig mindenki figyelmeztetett arra, hogy baj lesz a devizához kapcsolt termékekből. Az önök ellenzéki módosítói, harcos sajtókiállásai viszont hiányoznak, az archívumokban nem találhatók meg. Most pedig arról beszél, hogy a Bankszövetséggel tárgyalgatva majd ősszel letesznek valamit az asztalra. Én pedig azt mondom, hogy még két hétig ülésezik legalább a parlament, de ülésezzen három vagy négy hétig, ne menjen el nyaralni, oldja meg ezt a problémát most azonnal. Mert erre kapta a választóktól a felhatalmazást, nem arra, hogy nyaralgatás után, a bűnözőkkel, részben a bűnözőkkel tárgyalva és a Bankszövetséggel tárgyalgatva próbáljon valamit letenni az asztalra. (Az elnök csenget.) Cselekedjen azonnal és haladéktalanul! (Taps a Jobbik soraiban.)
  • ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Válaszadásra megadom a szót Tállai András államtitkár úrnak.
  • ELNÖK: Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Kérdezem képviselő urat, elfogadja-e azt. Öné a szó.
  • ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 106 igen szavazattal, 30 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: "Nyáron kevesebb a rászoruló gyermek, avagy miért csak a rászoruló gyermekek töredéke jut nyári szociális étkeztetéshez?" címmel. Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszonyt illeti a szó.